ig.-nnal
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
Az 1926—1932. évi népmozgalom.
Le mouvement de la population en 1926—32.
Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 97. kötet.
Szerkeszti és kiadja a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Publications Staíístígues Hongroises. Nouvelle séríe, 970 volume. Rédigé et publié par l'Office central royal hongroís de stalistigue.
Budapest, 1937. VI —l— 76* 4— 179 !. ——- pages.
Az 1919—1925. évi népniozgalomról beszámoló közlemény után az 1926—1932. évek népesedési mozgalmainak jelenségeit és sajátosságait tárgyaló kötet e tárgykörben a magyar állam hivatalos statisztikai szolgálatának második munkája, mely- nek kutatási területe a mai Magyarországra kor- látozódott. Szöveges jelentését a népmozgalmi munkálatok hosszabb idő óta irányítójának, Szabó Béla dr.—nak nagy körültekintéssel és széleskörű anyagismerettel megírt gon—dos tanulmánya alkotja;
az előző két nép—mozgalmi kiadványhoz hasonlóan ennek a kötetnek a szerkesztése is ugyancsak az ő nevéhez fűződik. Az aránylag rövid terjedelmű bevezető szöveg nemcsak az 1930 körüli népmoz—
galom általános képét festi meg, hanem az emli—
tesre méltóbb részlettünetekre is rávilágít. Néhány
értékes nemzetközi összehasonlítás, az 1926. előtti
fejlemények tömör összefoglalása, a közlemény zár'óéve óta elszállt esztendők jellemzése, az 1930 táján kiélesedő válság hatásainak kimutatása s a sztiletéscsökkenés okainak megelevenítése külön is említést érdemel. A magyarázó fejtegetésekből és a közéjük szúrt _ igen tanulságos —— kis ösz- szeállítások javarészéből általában elég sötét tó—
nusú kép bontakozik ki; 1926—1932. évi halandó- sági statisztikánk ugyan nagyban—egészben örven- detesen alakult, az 1900/01, evek átlagában __ igaz, hogy az egész anyaország területén —— még 156-on álló tis—zta szül—etési hányndosnak (ezer 15—49 éves nőre számitott vélveszületéseknek) 1930/31. átlagában 88—ra hanyatlása, valamint a férjes asszonyok él- veszülési gyakoriságának csaknem hasonló mér- tékű csökkenése és végül a természetes szaporodás ugyancsak gyengülő tendenciája t—úlzobt pesszi—
mizmus nélkül is nem sok jóval kecsegtet a ma- gyar jövő szempontjából.
Az öt fejezetre (házasságkötések, —— születé—
sek, ——- halálozások, —— természetes szaporodás, __
a házasságok tcrmékenysr'ége) oszló általános jelen—
téshez 28 nemcsak abszolút eredményekben, de
nyers és tiszta arányszámokban is bővelkedő tábla és 33 reszlet—es kimutatás csatlakozik (részben tör—
vényhatósági tagolásbanw). Az előbb említett szám- anyag elsősorban a tájékozódás és adatértékestítós
megkönnyítését célozza és magyarázó jellegű, míg
az utóbbi a :mű hivatalos forrásjellegéhez híven, a
további kutatások bázisát is megteremti. A kiad—
vány a közvetlenül az 1930. évi népszámlálás köré csoportosuló éveket is felöleli; ennek köszönhetjük tiszta arányszámításaink gazdagságát, de azt is, hogy függelékében rendszerint csak a népszámlálás előtti és utáni egy—egy esztendőről elkészülő s igen becses feldolgozásnak: a halálokok kor és foglal- kozás szerinti feldolgozásának Willt—1931. évi végv eredményeit szintén közreadja.
Milhoffer Sándor dr.:
gazdasági válságban.
Dr Alexandre Milhofer: Llagriculture et la ertse économigue.
Budapest, 1936. 2601. —— p.
A bevezető részben a 18. és a 19. század rő—
videbb—hosszabb ideig tartó válságairól kapunk" at—
tekintő képet. Majd az 1929—-—1t932, évekre terjedő világgazdasági válság előzményei kerülnek tárgya—
lásra. A mezőgazdasági válságot szerző mindvégig a lefolyt gazdasági krízissel szoros kapcsolatban tárgyalja, sőt továbbmenőleg az egyes államok agrárkrízisét a világgazdasági válság kereteibe bev illesztve ismerteti. Két fontos körülményben látja az agrárkrízis okát, Az agrárkrízist egyrészt a mezőgazdasági termelés fokozódása és a kitűnő tenméseredme'nyek indították meg. Főleg az 1928.
évi rekordtermelós teremtett nehéz helyzetet az értékesítésben, minthogy ebben az időben a korábbi évekről visszamaradt és tekintélyes készletek is nagy súllyal nehezedtek a nemzetközi piacokra. De a mezőgazdasági termelés csekélyebb mérvű alkal—
mazkodő képességének is része van a válság ki—
mélyülesében. A másik ok, hogy a gazdasági el—
zárkózás folytán az addig importra szoruló államok főleg a gabonaneműek fokozottabb temnesztésével növelték a nehézségeket. Az volt a helyzet, hogy a válság alatt az importra szoruló országok búza—
termelése aránytalanul nagyobb mértékben fokom zódott, mint az exportországoke'. Ha az 1923——27.
évek átlagában nézzük az európai országok búza—
termését (Oroszország nélkül), azt látjuk, hogy az importállamok már ebben az időben 163 millió g-val termeltek többet, mint az exportállamok.
1932-ben ez a szám 254 millióra emelkedett. A meg—
nehezült értékesítés folytán azután a búza áresésré—
vel indul meg az agrárválság. A bekövetkezett ár- krímis a mezőgazdasági termékek árait gyors ütem- ben szállította alá s ennek folytán a mezőgazdaság vásárlóereje egyre jobban csökkent. Az áresések—
A mezőgazdaság a
5. szám
—223-— 1937
kel kapcsolatban a mezőgazdaság adósságterhei a válságos évek során az elv—iselhetetlenségig foko- zódtak. Mint minden agrárállamban a válság alatt, úgy Magyarországon is az összes termelési ágaza- tok között a mezőgazdaság volt az, amely a leg- nagyobb jövedelemkiesést szenvedte. Az árzuhaná—
sok folytán az agrárállamokban a jövedelemkiesés 1933—ban 1929-hez képest már elérte az 5(l%—ot.
lgy az agrárállamok helyzete súlyosabbá vált, mint az ipariakwé. Szerző a mezőgazdasági termékek ár- ingadozásának vizsgálatában főleg a búzára he- lyezi a fősúlyt, mert az agrárválságok rendesen a búza áresésével veszik kezdetüket. A mezőgazdaság és az ipar egymáshoz való viszonyának tisztázá- sával is behatóan foglalkozik és statisztikai ada—
tokkal támasztja alá azt az érvelését, hogy a mező- gazdaság adottságai kedvezőtlenebbek, mint az iparé. Az ipari termelés a
alatt jelentős mértékben csökkent s így kellőképen alkalmazkodott
mezőgazdasági termelés ellenben a krízis éveiben termelési
válság
a megváltozott viszonyokhoz, a
változatlan nívón mozgott. Az 1925/29. évek átlagát
véve alapul, amíg a mezőgazdasági termelés indexe 1930—33. években csaknem változatlanul 104 volt,
addig a nem mezőgazdasági termelés indexszá-ma 83—ra esett vissza.
Mílhoffer Sándor számos külföldi forrásmun- kára támaszkodó wértékes munkájában az árkérdxés- sel kapcsolatban oda konkludál, hogy azok az esik- közök, amelyekkel a válság súlyosságát enyhíteni, vagy a válságot megszüntetni, tehát az ároldalon igyekeztek, nem vezettek eredményre, mert mesterséges irányítással az ár- az árnívót szabályozni
színvonalat előre megállapított magasságra emelni és azon tartani nem lehet. A munka a válságra vo—
natkozó termelési, kiviteli és árstatisztikai táblák egész sorát tartalmazza, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi összehasonlítást. Az értékes munka be—
fejező része még részletes tájékoztatást nyujt mind- azokról az agráregyezményekről, amelyek a világ- háború utáni időben jöttek létre.
S. S. dr.
A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának forgalma.
Le mouvement de la bíblz'othégue de KOffice central royal hongroz's de statistigue,
70 évvel ezelőtt alapozta meg könyvtárunkat Keleti Károly —— az akkori földmívelés-, ipar— és kereskedelemügyi minisztérium kebelében életre—
liívott statisztikai hivatal szervezője és igazgatója
—— azokkal a kézikönyvekkel, melyek az új hiva- talos szerv működéséhez múlhatatlanul szükséges—
nek bizonyultak, továbbá azokkal a kiadványok—
kal, melyeket az új intézmény publikációiert a külföldi társhivatalok cserébe küldtek. Bizonnyal nem gondolta akkor a tudós statisztikus, hogy a statisztikai szakkönyvek gyűjtésével az ország k-é—
sőbbi közművelődési forrásainak egyik legjelentő- sebbjéhez rakta le az alapot. Hetven év alatt a kézikönyvek gyüjteménye előbb
majd —-— hála a törvényhozás ismételt bőkezű gon- doskodásának —— 1897—ben részleges kötelespéldány joggal nyilvános jellegű közkönyvtárrá, végül 1935- ben minden hazai nyomtatványra kiterjedő igény—
jogosultsággal az ország második múzeális köz- könyvtárává fejlődött. Jelentésünk évében könyv—
tárunk a fővárosi közkönyvtárak rangsorában már szakkönyvtárrá,
az ötödik helyet foglalja el, az ország könyvtárai között pedig a hetedik helyen áll.
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának elmult évi szaporodását és állománya éveleji és álladékát minőségi szerint az
évvégi megoszlás
alábbi összeállítás mutatja:
! kötet füzet egyéb ;összesen l
Álladék 1935 végén . 87.601 83.21417308 188121 Gyarapodás 1936-ban 4.928 2.397 11 7336 Alladék 1936 végén . 92.529185.609117.319* 195457
Az immár 195.000—et meghaladó állományú könyvtárunk 1936, évi 7.000—en jóval felüli gyara- podása messze meghaladja a mult bármelyik évé- nek gyarapodását, amint ez az utolsó 7 év állo—
mány-szaporulatát feltüntető alábbi táblázatból jól látható.
füzet ! egyéb
Évi szaporulat * kötvt ! összesen
1930 . 3.200 1.528 36 4.764
1931 . 2.866 1.893 32 4.791
1932 . 2.630 1.999 122 4.751
1933 . 2.114 1.313 67 3.494.
1934 . 2.622 1.621 14 4.257
1935 . 3.138 2.182 48 5.368
1936 . 4.928 2.397 11 7.336
Az elmult évnek könyvtárunk történetében példátlan méretü gyarapodása az 1935. év elején téletbelépett új könyvtártörvény (1929. évi XI. t.—c.) hatását tükrözi vissza. De csak részben, mert az új törvényes rendelkezések értelmében beszolgáltatott és a korábbi évek kötelespéldány anyagát, külö-
