• Nem Talált Eredményt

február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "február Szakmai felelős: Pete Péter 2011. Készítet te: Horváth Áron, Pete Péter MAKROÖKONÓMIA"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

(2)

2

MAKROÖKONÓMIA

11. hét

A pénzkereslet mikroökonómiai megalapozása

Horváth Áron, Pete Péter

Modell

 Mi a lehető legegyszerűbb megoldást keressük amivel a pénzt illeszteni tudjuk a meglévő reálmodellbe

 Csak külső pénz, a pénzkínálat annyi amennyit a központi bank teremtett.

Pénzkereslet: fogyasztó, MIU

 A pénzkereslet levezetéséhez a termelőt ignoráljuk

Fogyasztó

 Y (az egyszerűség kedvéért) exogén

 A fogyasztó fogyaszt (C) és megtakarít nominális kötvényben (Bd), hozama R, és pénzben (Md) hozama 0. (Miért tart mégis pénzt?) B-t és M-et átviszi a másik periódusba

(3)

3

Noha nominális bondban takarítunk meg, a megtakarítás és a fogyasztás dinamikáját természetesen továbbra is a reálkamatláb vezérli

Fogyasztó – pénzkereslet

 Mt szerint

C

t

szerint C

t

szerint

B

t

szerint

átrendezve

És mivel

(4)

4

Tudjuk, hogy

Behelyettesítve és átrendezve

A fogyasztó több reálpénzt akar tartani, ha nő a fogyasztás (tranzakciós pénzkereslet) és kevesebbet, ha nő a nominális kamatláb (a pénztartás költsége). Általános alakban:

Kormányzat

 Kormányzat költségvetési korlátja: reálkiadásait adókból, adósságnöveléssel és pénzkibocsátással (seigniorage) fedezheti.

β

t

c

t

= λ

t

β

t

c

t

β

t

c

t

= λ

t

M

d

P = L (c, R) M

d

P M

d

P = L (c, R)

(5)

5

Teljes modell

Magatartási egyenletek, fogyasztó

Költségvetési korlátok: fogyasztó, kormányzat

 Egyensúlykritériumok:

 Ms = Md és Bs = Bd minden t-re

 Adott Y (nincs termelés) és kormányzati kiadás, kötvény és pénzkínálat mellett a négy egyenlet meghatározza a négy endogén változó időbeli lefutását: C, T, P és r. A nominális kamatláb a Fisher-egyenlet segítségével előállítható P lefutásából.

Klasszikus dichotómia

 Adjuk össze a fogyasztó és a kormányzat költségvetési korlátját:

Reál változók meghatározása

c

t

= c

t

+ 1 β(1 + r

t

) c

t

= c

t

+ 1

β(1 + r

t

)

c

t

+ 1

β(1 + r

t

)

(6)

6

 A gazdaság reál változóinak alakulása független a pénzállománytól, a kormány pénzkibocsátási politikájától. Utóbbi, a pénzkereslettel kombinálva csak a

nominális (árszint, nominális kamatláb) változókra hat. A reál változókra (ott csak C és r) csak reál tényezők hatnak (kormánykiadás stb.) Ugyanezt kapnánk, ha a termelést is belefoglaltuk volna a modellbe

Steady state

 G és Y konstans, ekkor C és r is konstans

 Infláció akkor van, ha a pénzállomány állandó ütemben nő

 Könnyű belátni, hogy ekkor az infláció rátája megegyezik M növekedési ütemével

 Ezt egy későbbi kurzuson látjuk be, ha viszont M állandó, akkor nincs infláció és P konstans

Semlegesség

 Pénz semlegessége

 Pénz szupersemlegessége

 Utóbbi azt jelenti, hogy az inflációs rátának (a pénzkínálat növekedési ütemének) sincs reálgazdasági hatása

 MIU estében ez érvényesül, CIA esetében nem

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete

 A 70-es évekig a módszertan, a magyarázatra alkalmazott modellek jellege, természete is erősen különbözött, ez azóta sokat

 Az üzleti (konjunktúra) ciklus a GDP növekedési trend körüli ingadozása?.  A gazdaságokat a növekedési trend körüli rendszertelen időközökben bekövetkező

Egyensúly akkor van, ha a piaci árak szabadon alakulnak ahhoz, hogy a kialakuló egyensúlyi áron annyit vesznek, amennyit venni akartak, és annyit adnak el, amennyit el akartak

 Miután jelen modellünkben csak egy fogyasztó van, és a termelői jövedelmet is ő kapja, a Pareto-hatékonyság itt azt jelenti, hogy adott erőforrások (idő) és.

 Állandósult állapotban az egy főre eső output (alacsonyabb, de) konstans, az aggregált kibocsátás továbbra is n ütemben nő, a magasabb népesség növekedési

 Ha technológiához való hozzáférés azonos, akkor különböző s-sel és n-nel bíró országok életszínvonala eltér ugyan, de azonos ütemben nőnek.  Ez sem igazolható