Die Wirtschaft des Auslandes 1900-1927

1. szám.

—56-——

1929

értékes elvi és metodikai alapot nyujt az illető kii- lönös vizsgálódások számára.

A tárgykört, illetve annak fentemlített szem- pontok szerint körülhatárolt részét imigyen rend- szerbe lefoglalva, a könyv végül leszűri az eddigi elméleti és gyakorlati tanulságait a lakásstatisztika egységeit és ágait illetően. A tanulmánynak ez a része áll legközvetlenebbül kitűzött célja szolgála—

tában és feltétlenül alkalmas arra, hogy a jövőbeni felvételek anyaga az itt megállapított elvek betar—

tása mellett az összehasonlító nemzetközi statisz—

tika számára hozzáférhető legyen.

Magyar szempontból fogyatékossága a könyv—

nek, hogy a hazai felvételekről alig emlékezik meg.

Nem említi meg az egyes népszámlálásokkal kap- csolatban történt ház— és lakásstatisztikai adat—

gyűjtéseket, melyek különösen 1920-ban produkál- tak szép anyagot. Nem emlékszik meg a Munka- ügyi Hivatal kiadványa továbbá arról a legújabb rendszeres statisztikai adatgyűjtésről sem, amely a Magyar királyi Központi Statisztikai Hivatal prog—

rammján szerepel. Utal ellenben Budapest Székes- főváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyvére, illetve annak legújabb adalékaira, a nélkül azon—

ban, hogy kellően méltatná a Székesfővárosi Sta—

tisztikai Hivatalnak az 1906. és 1925. években esz—

közölt és minden ezirányú felvételnek mintaképéül szolgáló intenziv lakásstatisztikai felvételeit.

Amint tehát fentebbiekből kitűnik, a lakássta—

tisztika korrántsem tartozik nálunk a ,,terrae in—

eognitae" közé. Mindazonáltal tagadhatatlan, hogy ezen a téren még igen sok irányban várnak meg—

oldásra közérdekű feladatok. így magának a fő- városnak lakásviszonyait illetően, különösen dina—

mikai jellegű adatok tarthatnának számot külö- nösebb érdeklődésre. A városi statisztikától füg—

getlenül, igen érdekes volna a falusi és tanyai la—

kásviszonyok széleskörű feltárása, esetleg tipikus vidékek szerinti reprezentativ módon. A magyar vidék nagy problémáinak végleges megoldása el nem képzelhető megfelelő lakásstatisztikai

telek nélkül.

felvé—

Viener Andor.

Die Wirtschaft des Auslandes 1900—1927.

Einzelschriften zur Statistik des Deutschen Reichs Nr. 5.

Bearbeitet im Statistischen Reichsamt. Berlin más, 910 lap — pages.

A németbirodalmi statisztikai hivatal kiadá—

sában egy több mint 900 oldalas munka hagyta el a sajtót: ,,Die Wirtschaft des Auslandes 1900—

1927" címmel. ,

Az újabb időkben a gazdasági kérdések iránt fokozottabb mértékben megnyilvánult érdeklődés nagymértékben indokolja e gyűjteményes munka kiadását, amely objektiv statisztikai adatokra építve mutatja be a világ államainak gazdasági helyzetét.

De a könyv nem elégszik meg azzal, hogy az államok közgazdasági struktúrájának, minden—

nemű gazdasági viszonyainak jelenlegi kereszt—

metszetét nyújtsa, hanem hosszabb időre vissza—

menően vizsgálja annak a fejlődésnek vonalmene—

tét is, amelynek folyományaként a mai viszonyok kialakultak. A legtöbb államnál a fejlődés vizs- gálata a századfordulóig megy vissza. A gazdasági adatoknak több, mint negyedszázadra visszate- kintő felsorakoztatásával a birodalmi statisztikai hivatal különösen azoknak tett nagy szolgálatot, akik a gazdasági törvényszerűségek új kutatás- módjával, a konjunktúrakutatással foglalkoznak.

A lehetőleg egyöntetű elvek alapján rendszerbe fog—

lalt adatkines sok fárasztó forrásbúvárlatot tesz feleslegessé.

A könyv államonkinti összefoglalásban a ví—

lág 44 legfontosabb államának gazdasági helyzet—

rajzát tartalmazza. Néhány kevésbbé fontos állam kimaradt, de ezek pótlólagos ismertetését is kilá—

tásba helyezi a könyv előszava.

A gazdag tartalom természetesen bizonyos fokig csak ösanyag a húvárkodó számára, mert az egyes gazdasági kérdéseknek világviszonylatban való áttekintése, a tanulságoknak világgazdasági szempontból való levonása már egy további fel—

adat

Éppígy ősanyag — bár nagyértékű ősanyag —————

a könyv tartalma az egyes államok szempontjá- ból. amelyek saját gazdasági helyzetüknek nem—

zctközi perspektívában való szemléletére

hetnek bőséges tájékozódást az őket legközelebb—

ről érdeklő államok fejezeteiből.

merít-

A könyv, céljának megfelelően, az egyes or—

szágok méltatásánál különös figyelmet szentel az illető ország Németországgal való kapcsolatai—

nak kidomborítására. A hatalmas anyaggyüjte- mény hasznz'ilhatósága azonban ezért nem szen- ved csorbát. De eszünkbe juttatja egy kérdés fel—

vetését: vajjon nem volna-e indokolt hasonló ma—

gyar mű kiadása, amely a világ államainak köz- gazdasági helyzetét abból a szempontból

fel, hogy minő területeken szövődik Össze gyarország gazdasági életével.

A mű szakszerű, gondos szerkesztése minden kritikát kiáll; az anyag összehordása egész könyv—

tárat tevő forrásművek felhasználását tette szük—

ségessé. A Magyarországról szóló fejezet tömör—

sége ellenére is kimerítő képet rajzol hazánk gaz—

dasági erőviszonyairól s a mezőgazdasági, ipari, ke- reskedelmi, közlekedési, pénzügyi stb. adatoknak a háború előtti időkig visszamenő alakulásáról. E fejezet koniprimált adatgyiijteménye itthoni hasz- nálatra is nagyértékű.

A hő statisztikai anyag, amely nemcsak a szó—

veg között elszórva, hanem jelzőtáblaszerű mel- lékletekként is helyet kapott minden országnál, tárná

Ma —

1. szám.

elsőrangú gazdaság—statisztikai t'orrásinunkz'ívz'r avat—

ják a könyvet.

Nem banalítás, ha úttörőnek és hézagpótló—

nak minősítjük a német birodalmi statisztikai hi.

vatal munkáját s örömmel kell üdvözölnünk azt a tervet is, hogy a további évek anyaga

pótkötetekben kerül közlésre.

évenkint

__57__ ₁₉₂₉

A könyvnek, amelyhez Wagemann Ernő dr.;

a németbirodalmi statisztikai hivatal elnöke írt előszót, szerkesztési munkáját a hivatalnak Nathan

Ottó dr. vezetése alatt álló külföldi gazdaság-sta—

tisztikai osztálya végezte, a nemet konjunktúra- kutató intézet segédletével.

E. I). dr.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongroise pour la űzation des valeurs de statistigue commerciale.

Szakosztályülések. — Séances de sections.

A Magyar Kereskedelmi Statisztikai Ertékmeg—

állapító Bizottság XVII. szakosztálya 1928 110—

vember hó 14-én tartotta ülését Hüttl Frigyes szakosztályelnök elnöklete alatt, Az ülésen meg—

jelentek : Kemény Béla, alsómáiyásfalví Manya—

sovszlcy, Zsolnay Tibor, újlaki Müller Pál dr.

tagok, Chmura László és Félix Aladár szak—

értők. A szakosztály az üveg- és ugyagipar termékei, optikai üvegek és műfogak egységértékének a meg- állapításával foglalkozott. Hüttl Frigyes szakosztály—

elnök az 1927. év termelési, forgalmi és árviszo—

nyairól a következőkben nyujtott tájékoztatást: Az 1927. évben hazai iparunk termelési képessége ál- talában és említésre méltóan nem fokozódott. Az árak általában stabilak voltak, az árhullámzások pedig oly csekélyek, hogy azok statisztikai szem- pontból fontossággal nem bírnak. Öblös és tömör iivegeikkek gyártásánál hazai iparunk eredménye- sen veheti fel a versenvt a külfölddel szemben.

minthogy hazai gyáraink minőségileg teljesen kifo- gástalan öblösüveget gyártanak. Rendelésekkel el vannak látva, úgyhogy átlag 2 havi szállítási határ—

időt kötnek ki. Hazai gyáraink iizemkibővítése ál- tal ebben a cikkben behozatalunk csökkenthető. A tűzálló és saválló téglák 1927. évi behozatalának feltűnő nagy emelkedése összefüggésben van azzal, hogy több olyan gyárat létesíttettek, vagy bővítet—

tek ki, melyeknek üzemében ilyen téglákra szükség van. Szomorú tény az, hogy legjobb tűzálló anya- gaink egyike, a poltári, megszállt területen van. De egy megfelelő helyen létesített gyár eredményesen vehetné fel a versenyt a külföldi gyártmánnyal.

Többszínű agyag fal- és padozatburkoló lapokban az 1927. évi behozatal az 1926. évi behozatalnak háromszorosa. Ajánlatos volna, hogy erre hivatott körök ezzel behatóbban foglalkozzanak, mert érde.

mes volna kideríteni azt, hogy miert oly nagy a

behozatal csempékben és kályharészekben akkor,

amikor például a pécsi Zsolnay gyár kályhagyártási

osztályának üzemét csökkenteni kellett. A porcel- láncikkek behozatala 4.900 ni.-máZsával, vagyis ke—

rek BODo—kal emelkedett. Ez részben a nagyobb köz—

szükségletre vezethető vissza, mert az 1927. évi élén—

kebb házépítés által számos fiatal házastárs saját lakáshoz jutott és így e cikket is beszerezhette, másrészt pedig a kereskedők raktárai is a SZüksé- gesnél nagyobb mértékben megteltek. Bizonyítja ezt az is, hogy az 1928. év első 9 hónapjában a be- hozatal már nem volt nagyobb, mint az 1927. év ugyanazon időszakáé. A hazai termelés ezen téte—

lek eikkeiben igen csekély volt és 1927-ben sem emelkedett. A hazai porcellánipar megteremtése, a vállakozónak legalább egyelőre anyagi hasznot nem biztosítana, de mindezek dacára a hazai porcellán—

ipart is azok figyelmébe ajánljuk, kik iparunk fej- lesztésén fáradoznak. Hazánkban munkaalkalomra van szükség és különösen a porcellángyártás, mely minőség tekintetében az agyagipar első fokán áll, fokozott munkaalkalmat nyujthatna nemcsak kép—

zett munkásnak, de a középosztály egy szerényebb részének is, mely nehezen talál elhelyezést. A szak—

osztály ezek után áttért az e szakosztályba tartozó áruk egységértékeinek megállapítására.

A Bizottság VI. szakosztálya 1928 november hó 15-én tartotta ülését Vida Jenő szakosztálvelnők elnöklete alatt. Az ülésen megjelentek: Beretvás Hugó, szinóbányaí Krámer Tivadar, Lippmann Fri- gyes dr., Seenger Béla, Székely Kornél, Weisinger György. Záraí Samu tagok és Gruber György szak—

értő. A szakosztály az ásványok, a cement- és kő—

ipar termékei egységértékeinek megállapításával foglalkozott.

A XXIII. szakosztály 1928 november lk)—en tar- totta ülését Kertész János szakosztályelnök elnök- lete alatt. Az ülésen megjelentek Castiglione Hen-

rik, Dworák Ferenc Albert, galgóci Heleés Alfréd,

Láng Ernő, Schunda Károly és Szabadi Adolf ta—

gok, Bakos Mór, Félix Aladár, Herpy Arnold és