Munkaviszályok Németországban az 1927. évben

(1)

7. szám.

2. Kizárások.

A nehézipar és textilipar körében leját- szódó be'rharcok az 1927. évben három ki- záráshoz is vezettek, melyek következté- ben a kizárt munkások 3.413 munkanapot

——743——— 1928

és 15.520 pengő munkabért veszítettek. A 3 kizárás közül —— a munkaadók szempont- jából ———— egy teljes, egy részleges sikerrel, egy pedig sikertelenül végződött.

v. 3. dr

Munkaviszályok Németországban az 1927. évben.

Con/tits du travail en Allemagne (1927).

A ,,Beichsarbeitsblatt" l'üzetei negyedévenkint számolnak be a németországi munkaviszálystatiszti—

kai adatokról. E közlemények alapján az 1927. évi

németországi munkaviszályok főbb adatairól és a

munkaviszályok negyedévenkinti hullámzás-áról mó—

dunkban van áttekintéssel szolgálni.

A munkaviszályok jelentőségét leghelyesebb az

elvesztett munkanapok számával mérlegelni. Erre

az alapra helyezkedve 1927-ben Németországban a

munkásmozgalmak fokozatos és állandó erősbödé-

sét tapasztaljuk. Ha azonban a sztrájkok és kizá- rások folytán elvesztett munkanapok számának az alakulását külön—külön vizsgáljuk, azok intenzitásá- nak egymást keresztező tendenciáját olvashatjuk ki.

Amíg ugyanis a sztrájkok folytán elvesztett munka—

napok száma az év első felében emelkedő, a máso—

dikban pedig csökkenő irányt vett, addig a kizárások folytán elvesztett munkanapok számánál éppen for—

dított volt a helyzet.

Az első negyedévben a legkiemelkedőbb jelentő—

ségű sztrájkok, valamint az összes kizárások a gép—

iparban, textiliparban, ruházati iparban és sztrájkok

még a kő— és földíparban fordultak elő. Ezek a bar-

eok különösen a munkaidő kérdése körül folytak,

kivált a gépipar kizárásainá]. A sztrájkoknak, de a

kizárásoknak is túlnyomó része teljes sikerrel járt.

A masodik negyedévben

bérmozgalmak háttérbe

az előtérbe nyomuló szorították a munkaidő

kérdését. Az első negyedévben ugyanis csak 9.380 munkás lépett béremelés hangoztatásával sztrájkba,

míg a második negyedévben már 56.098. Legfőké-

pen a textiliparban, a kő— és földiparban, továbbá

még a faiparban, végül a gépipar, közlekedés és

építőipar körében voltak kiemelkedők a munkavi- szályok. A sztrájkok nagy része, teljes sikerrel zá—

rult, a kizárások azonban eredménytelenséggel, leg—

töljebb részleges eredménnyel végződtek.

A harmadik negyedévben a sztrájkmozgalom—

visszahanyatlott, de a kizárások annál erőteljesebb mértéket öltöttek. A sztrájkok ebben a negyedévben is kivált a textil—, gép', továbbá még a vas— és élet—

mezési s .elvezeti cikkek iparát érintették. A kizáa

rások a vasiparban a munkaidőkérdések, a textil-

iparban pedig bérdifferenciák miatt támadtak. A

textiliparban a munkaadók részéről nem vezettek

eredményre.

Az utolsó negyedévben a sztrájkok főleg bérhar- cok voltak és különösen az élelmezési élvezeti cik—

kek iparát (a dohánygyártást több mint 223.000 el—

vesztett munkanappal), a bányászatot (198000 el- vesztett munkanappall sujtották, továbbá még az,

építő-, fa- és textilipart is. Kizárások majdnem tel-

jes egészükben a dohányipar körében zajlottak le.

* Úgy a sztrájkok,1nintakizárások az utolsó negyed—f évben legnagyobbrészt részleges sikerrel zárultak.

Munkaviszályok Németországban az 1927. év folyamán. (Előzetes adatok.)

Részletezés

§ Asztrárjkok . . , . . . , , i . . _. '

A kizárasok . . . . 5 száma

Az összes munkaviszályok

Asztrajk. . . . . . . . . . . ' által érintett A kizárás ' ' ' ' tele ek száma

A munkaviszáty . , D* '

Élíizgáikmó . nnmkásak ;

A munkaviszályokban részt vett szama

A sztrájkok A kizárások . . A munkaviszályok.

folytán elvesztett munkanapok száma

t

* l

; 1 9 2 7 4 1927. évi

I. n. ! Ill. ! IV. __

_ ' osszesen

n e g y e (1 e' v 1