STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ
KÜLFÖLDI STATISZTIKAI IRODALOM
GAZDASÁGSTATISZTIKA
Megjegyzés. A Statisztikai Irodalmi Figyelő rovatot a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat állítja össze. A rovat minden hónapban Külföldi Statisztikai Irodalom fejezetet (külföldi statisztikai és demográfiai könyvek és cik-kek ismertetését), páratlan hónapban Bibliográfiát (a könyveket az MSZ 3423/2–84, az időszaki kiadványokat az MSZ 3424/2–82 szabvány szerinti feldolgozásban), páros hónapokban Külföldi folyóiratszemlét tartalmaz.
BECHTOLD, S. – MEYER, K.:
AZ EURÓPAI HÁZTARTÁSI PANEL (Das Europäische Haushaltspanel.) – Wirtschaft und Statistik. 1996.5. sz. 296–303 p.
A Maastrichti Egyezmény aláírásával nemcsak egy nagyméretű közös belső piac alakult ki, hanem egy olyan társadalmi térség is, amelyben 370 millió ember él és egységes szociálpolitikai törekvések érvényesülnek. E törekvések megvalósulásának mérésére az Európai Unió Statisztikai Hivatalának, az EUROSTAT-nak és az egyes tagországok statisztikai hivatalainak együttműködésében készülő panelvizsgá- lat szolgál 1994-től, amelyben összesen több mint 60 ezer háztartás vesz részt. Ez a longitudinális felvétel egységes módszer alkalmazásával lehetővé teszi részben az időbeli változások mérését, részben azt, hogy az egyes országok fejlődése, illetve az országok keresztmetszeti adatai összehasonlíthatók legyenek.
Az adatgyűjtés központi témája a jövedelem, mind az egész háztartásra, mind pedig a háztartás egyes tagjaira vonatkozóan. Részletesebben: nem- zetközileg összehasonlítható adatok gyűjtése a jövedelmek időbeli változásáról, az életszínvonalról, a társadalombiztosítási rendszerekről, a szegénység alakulásáról és bizonyos társadalmi diszkriminációk- ról. A követéses vizsgálat módszerével bemutatható a tanulásból a keresőtevékenységbe, a munkanélkü- liségből a gazdasági aktivitásba, az aktív életből a nyugdíjas korba való átmenet és hasonló komplex jelenségek.
Az európai háztartási panelt 14 tagországban azo- nos módon vezették be. Az egységességet a felvétel minden területén azonos célkitűzések, definíciók és
szabályok, valamint egységes kérdőívek és ismérvlisták biztosították. Ezeket az EUROSTAT panelvizsgálatok- ban és háztartási kikérdezésekben jártas szakemberek közreműködésével alakította ki. A felmérés alapelvei kötelező érvényűek voltak minden résztvevő ország számára. Az egyes országok sajátosságai miatt eseten- ként szükséges módosításokhoz csak kivételesen járultak hozzá, de akkor is törekedtek az egységesség minél jobb megvalósítására. Arra azonban volt lehető- ség, hogy az egységesség biztosítása mellett az egyes országok kibővítsék a felmérést saját vizsgálati céljaik- ra.
A panelvizsgálatra kijelölt magánháztartások minden, legalább 16 éves tagja adatszolgáltatóként szerepel. A követéses vizsgálat szabályainak megfele- lően a következő kikérdezésnél minden, az előző mintában részt vevő olyan személyt újból kikérdeztek, akik az előző kikérdezés során a mintában szereplő háztartásban éltek, valamint ezek időközben született vagy örökbe fogadott gyermekeit is számba vették.
Nem tartoznak a mintába a panel azon tagjai, akik csak az első kikérdezést követően kerültek közös háztartás- ba az első adatgyűjtésben már szerepelt személyekkel.
Őket is bevonják a panelbe és ki is kérdezik őket, ha legalább 16 évesek, de nem önálló személyként inter- júvolják e személyeket tovább. Ők a panelben csak addig szerepelnek, ameddig a panelben szereplő személlyel együtt élnek.
Minden kikérdezési szakaszban legalább négy alkalommal kísérlik meg a kapcsolatfelvételt a kijelölt háztartásokkal, mielőtt e háztartásokat „nem elérhető”-nek nyilvánítják. Az interjút személyes kikérdezés formájában kell végrehajtani. Csak kivételes esetekben kerülhet sor telefonos kikérde-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 433
zésre, önkitöltésre vagy a kérdőíveknek a háztartás valamely más tagjának információi alapján történő kitöltésére (proxy-interjú). Az európai előírások számos ajánlást tartalmaznak a kérdőbiztosok okta- tására, a velük való kapcsolattartásra és ellenőrzé- sükre vonatkozóan, ezek végrehajtását azonban az egyes országokra bízzák, az ottani szokásoknak megfelelően, mivel a terepmunka az egyes orszá- gokban nagyon különböző feltételek mellett folyik.
A kikérdezésre háromfajta kérdőív szolgál:
- a háztartási regiszter bemutatja a háztartás szerkeze- tét és dokumentálja a háztartási kikérdezés eredményét;
- háztartási kérdőív a háztartás lakáskörülményeit és gazdasági helyzetét tudakolja;
- a személyi kérdőív a háztartás minden, legalább 16 éves tagjára vonatkozóan a következő témákat tartalmazza:
a jelenlegi és a korábbi keresőtevékenység, az abból származó jövedelem, társadalmi juttatásból és egyéb forrásokból származó jövedelmek, képzettség és tovább- képzés, családi és társadalmi kapcsolatok, valamint demog- ráfiai háttér.
Az egységes kérdőíveknek az egyes országok nyelvére való lefordításánál minden kérdéscsoportra és majd minden kérdésre vonatkozóan háttérin-formációk biztosították az egységességet. Ezek rávilágítottak arra, hogy hogyan kapcsolódnak az egyes kérdések a kérdőív egészéhez, milyen információkat kívánnak nyerni az egyes kérdésekkel, hogyan kell eljárni, ha a megkérdezett helyzete nem sorolható be egyértelműen a kérdések összefüggésébe stb.
Az EUROSTAT az adatfeldolgozáshoz adatgyűj- tési és ellenőrzési programot (Blaise) bocsát rendelke- zésre. Ezt kell alkalmazni a nemzeti kérdőíveknél és ez szolgál minimálprogramként az adatellenőrzéshez.
Egyes fontosabb változókra vonatkozóan tervbe vették a hiányzó információk becsült értékekkel való pótlását.
Ezt az inputációt az EUROSTAT központilag végzi.
Ugyanez vonatkozik a megkérdezettek kategóriákba történő besorolására is.
Részletes előírások vonatkoznak a súlyozásra és a teljeskörűsítésre, ami figyelembe veszi a kiválasz- tás módszerét és a válaszolási arányt mind háztartási, mind személyi szinten.
Az egységesség megvalósulását az indulást meg- előzően próbafelvétel során tesztelték, melyet 1993- ban minden tagországban két hullámban, összesen mintegy 1700 háztartás bevonásával hajtották végre. E felvétel során a felvételi koncepcióktól kezdve az adatfeldolgozásig és az adatok elemzéséig minden fázist kipróbáltak. Ezen túlmenően modellt dolgoztak ki az adatfeldolgozásra és az adatok minőségének ellenőrzésére, valamint a teljes adatállomány megbíz- hatóságára vonatkozóan, kiépítették az összes érintett (az adatok termelőitől az adatfelhasználókig) hálózatát és a próbafelvétel alapján megkísérelték megbecsülni az adatfelvétel költségeit.
A felvétel első szakaszára 1994-ben került sor.
A felvételért az egyes tagországok statisztikai hiva- talai voltak felelősek, bár a végrehajtást több or- szágban magánintézetekre bízták. A második sza- kasz minden tagországban 1995-ben volt, és 1996- ban kezdődött a felvétel harmadik szakasza.
A tanulmány a továbbiakban a német panelfel- vételt ismerteti, mely 5000 háztartásra terjedt ki. Az első lépcsőben 640 települést választottak ki a tartományok és településnagyság szerinti rétegezés után, majd e településeken belül, az egyes háztartá- sok kiválasztásához – annak nagyságától függően – egy vagy több kezdőpontot határoztak meg, összesen 1250-et. A mintához kiválasztott 10 000-nél keve- sebb lakosú településeken egy, a 10 000-100 000 lakosú településeken két kezdőpontot választottak ki. A nagyvárosok kivétel nélkül szerepeltek a mintában, a háztartásszámmal arányos kezdőpont- számmal. Így például Kaiserslauternben 2, míg Berlinben 63 kezdőpont volt. Kezdőpontként négy háztartást jelöltek ki a panelfelvétel céljára,
„random-route” eljárással, átlagosan 10 háztartás átlépésével. (A lépésköz 7 és 13 között váltakozott.) Az ily módon kijelölt háztartásoktól megkérdezték, hogy hajlandók-e részt venni a munkában.
A minta kialakításánál 50 százalékos válaszolási arányt tételeztek fel, ezért 10 000 háztartásból indultak ki. Ezt a számot azonban 10 572-re fel kellett emelni, hogy a kitűzött célt elérjék. A mintá- ba került 5054 háztartás 48 százalékos részvételi arányt jelent, ami a kezdeti próbafelvétel eredmé- nyénél 14 százalékkal jobb volt.
A lehetőleg magas kapcsolatteremtési arány el- érése érdekében – az EUROSTAT előírásától eltérő- en – öt felkeresés után tekintették „nem elérhető”- nek a kijelölt háztartást. A próbafelmérés során csak három kötelező kapcsolatfelvételi kísérletet írtak elő és ezzel 81 százalékos sikeres kapcsolatteremtési arányt értek el. Az öt kötelező próbálkozás nyomán a háztartásoknak csak 3 százalékát nem sikerült elérni.
Sajátos német probléma volt, hogy a törvényes előírások szerint az egyénekre vonatkozó adatok másnak, így az EUROSTAT-nak is csak akkor adhatók át, ha az adatszolgáltatók ebbe írásban beleegyeznek. E hozzájárulást természetesen csak az adatfelvétel végén lehetett megkérni, mert az érintet- tek csak ekkor tudták meg, hogy milyen adatokat kérnek tőlük. Így egy német németországi adatállo- mány és egy európai németországi adatállomány jött létre. Ez utóbbi mintegy 8 százalékkal kevesebb háztartás adatait tartalmazta.
A próbafelvétel során kevésbé jó eredményt si- került elérni, mint a tényleges felvételnél. Az adat- szolgáltatásra kiválasztott háztartások közül a próba-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 434
felvételnél európai átlagban 40 százalékos volt a válaszolási arány (ez a 28 százalék és 88 százalék közé eső eredmények átlaga), a tényleges felvételben ez 80 százalékra nőtt (40 és 90 százalék közötti eredmények átlagaként).
Majd minden érintett országban sikerült javítani a próbafelmérés eredményeit. A kedvező képhez hozzájárult az is, hogy Belgiumban és Hollandiában egy már korábban meglévő panelt vontak be a felvételbe, így itt valójában egy visszatéréses kikér- dezésre került sor, ami sikeresebbnek bizonyult, mint az első felkeresés.
A kapott adatok megbízhatóságát az 1994. évi mikrocenzus-adatokkal való egybevetéssel ellenőriz- ték. A nemek szerinti megoszlás megegyezett a mikrocenzus adataival. A korcsoportos összehasonlí- tás szerint a panelban túl sok volt a fiatal az időseb- bek rovására. Ugyancsak több volt a keresők aránya a panelben, mint a mikrocenzusban. Háztartások szerinti összehasonlításban a panelban túl kevés volt az egytagú háztartás, viszont magasabb volt a házas- párok és az életközösségben élők aránya, mint ahogy azt a mikrocenzus adatai mutatták.
Általában „érzékeny” területnek tekinthetők a jö- vedelemmel kapcsolatos kérdések. Ezért meglepő volt, hogy a keresőtevékenységgel rendelkezők 90 százalé- ka válaszolt a jövedelmi kérdésre, ez az arány az alkalmazásban állóknál 95 százalék volt, a háztartás jövedelmeire vonatkozóan pedig a megkérdezettek 97 százaléka szolgáltatott adatot. Eltérők voltak ezek az arányok azoknál, akik hozzájárultak adataiknak az EUROSTAT részére történő továbbításához, és azok- nál, akik ehhez nem járultak hozzá. Ez utóbbi csoport- ban a keresőtevékenységgel rendelkezőknek csak 80, az alkalmazottaknak 89 százaléka nyilatkozott a keresetéről, háztartási jövedelmi adatokat pedig a háztartások 90 százaléka szolgáltatott.
Az önkéntes adatszolgáltatás miatti magas nem- válaszolási arány következtében nem volt lehetőség a mintabeli adatok közvetlen teljeskörűsítésére. A sú-lyozáshoz a mikrocenzus-adatok szolgáltak alapul. A mintában szereplő háztartásokat, illetve személyeket megadott ismérvek (háztartástípus, a háztartás keresőinek száma, a személyek nem és kor szerinti megoszlása) alapján csoportosították, s ezeket illesztették iterációs módszerrel a mikrocenzus eredményeihez, megtartva az egyszerű felszorzással kapott sarokszámokat.
A teljeskörűsítés módszerénél szükség van arra, hogy az európai háztartási panel és a mikrocenzus definíciói messzemenően összehasonlíthatók legye- nek. Lényeges volt továbbá azt is eldönteni, hogy a felszorzó faktorok kialakításánál a keresőkre vonat- kozóan milyen definíció alkalmazandó, minthogy ez
számottevően befolyásolhatja a háztartások kereső- szám szerinti megoszlását.
Az EUROSTAT tervei szerint 1996-ban már megjelennek az első összehasonlítható keresztmet- szeti adatok. Ugyancsak az elmúlt év végére tervezte a Szövetségi Statisztikai Hivatal, hogy a panelfelmé- rés első és második szakaszának adatai SPSS mikro- adatfile-on rendelkezésre álljanak.
(Ism.: Nádas Magdolna)
BRAIBANT, M.:
A SZATELLIT-SZÁMLÁK
(The satellite accounts.) – Courrier des Statistiques.
English series. 1995. 1. sz. 33–39. p.
A Nemzeti Számlák Rendszeréhez kapcsolódó szatellit-számlák a gazdasági–társadalmi tevékeny- ségek olyan átfogó területeiről adnak információkat, mint például az egészségügyi, illetve a szociális ellátás, a turizmus vagy a környezetvédelem. E területek közös jellemzője, hogy jelentős kormány- zati beavatkozásokat igényelnek, közvetlen, komp- lex vizsgálatukra azonban az egységes tevékenységi osztályozáson alapuló központi számlák vagy egyál- talán nem vagy csak korlátozott mértékben nyújta- nak lehetőséget.
Bár a szatellit-számlákat már közel negyedszá- zada alkalmazzák, koncepciójukat még ma is sokan vitatják, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyire kell konzisztensnek lenniük az összefogla- ló nemzetgazdasági számlákkal.
Az ENSZ felülvizsgálat Nemzeti Számlarend- szere (System of National Account, a továbbiakban:
SNA’1993) új fejezetként foglalkozik a szatellit- számlákkal.
Az összehangolt módszertan fontos követel- ményként hangsúlyozza, hogy a szatellit-számlák és a központi számlarendszer között következetes fogalmi és statisztikai kapcsolatot kell teremteni. Az integrált gazdasági és környezeti számlák ajánlott szatellit-rendszere ugyanakkor másodlagos célként lehetővé teszi, hogy bizonyos koncepciókat a köz- ponti rendszertől eltérő módon kezeljenek. Például, hogy olyan nem piaci elemeket is integráljanak (értékeljenek), mint a környezetszennyezés vagy az önkéntes munkavégzés.
A cikk elsősorban az SNA’1993 szatellit- számláinak módszertanát ismerteti, de részletesen beszámol a francia statisztikai gyakorlatról is, amely több számla esetében modellül szolgált a nemzetközi ajánlásokhoz.
