Az Európai Unió gazdasága

(1)

Az Európai Unió gazdasága

SZTE GTK

Távoktatás

(2)

(3)

A Regionális politika alakulásának mérföldkövei

• 1972-ben döntöttek a közös regionális politika kialakításáról

• 1975: ERFA

• A bővítések (kivéve az 1995-ös) rontottak a helyzeten

• 1986: EEO – Gazdasági és társadalmi kohézió

• Prioritásokban való gondolkodás, ami igazodik a költségvetési periódusokhoz.

• 1992: Régiók Bizottsága

• 1993: Kohéziós Alap

• Meg kell duplázni a rendelkezésre álló forrásokat az eredmények érdekében.

3

(4)

Az EU strukturális politikájának legfontosabb eszközei akkor

• Az EU régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése

▫ Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

▫ Európai Szociális Alap (ESZA)

▫ Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA)

▫ Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) + 1993 óta Kohéziós Alap:

olyan országok régiói részesülhetnek támogatásban, ahol a

GNP/fő<uniós átlag 90%-a (környezetvédelem és TEN beruházások)

+Európai Beruházási Bank (kedvezményes hitelek)

+közvetlen mezőgazdasági támogatás (EMOGA-G)

+egyéb közösségi források

(5)

Négy alapelv

• Koncentráció

▫ Pénzügyi eszközök felhasználása 2 dimenzióban:

 meghatározott földrajzi terület

 kiemelt célok, témák, nagy projektek

▫ ágazatok közötti szinergia

• Programozás

▫ Programdokumentumokban lefektetett célok

▫ Meghatározott időszak, Eszközrendszer, Intézményrendszer

• Partnerség

▫ Vertikális és horizontális egyaránt szükséges!

• Addicionalitás

▫ Nem helyettesítik a tagállam közkiadásait, csak társfinanszírozás, mértéke változhat

+ szubszidiaritás, decentralizáció + összeegyeztethetőség

+átláthatóság + hatékonyság

5

(6)

Szubszidiaritás

• Regionális politika elsődleges alapelve

• A lehető legalacsonyabb, de még

átlátással és kompetenciával bíró

szintre helyezni a döntéseket.

(7)

Strukturális Alapok területi szintjei

• Területi Statisztikai Régiók (NUTS - Nomenclature of Territorial Units for Statistics)

▫ NUTS 0 ország

▫ NUTS Istatisztikai nagyrégió, makrorégió (tartomány)

 terület: 68 100 km2, népesség: 4,2 m

▫ NUTS II tervezési statisztikai régió, régió

 terület: 23 000 km2, népesség: 1,8 m

▫ NUTS III mikrorégió (megye)

 terület: 5 400 km2, népesség: 410 ezer

▫ NUTS IV kistérségek

▫ NUTS V önkormányzatok

 Magyarország: 7 NUTS II. régió

7

(8)

Magyarország 7 régiója

Forrás: Statisztikai Zsebkönyv, 2000

(9)

9 GDP alakulása az EU régióiban Régió (NUTS

2010)

GDP (2010,

millió euró)

GDP/fő (2010,

euró)

GDP (2010, millió PPS)

GDP/fő (2010,

PPS)

GDP/fő (2010, PPS) (EU27=100

%) Magyarország 96 585 9 700 158 833 15 900 65

Közép-

Magyarország 47 021 15 900 77 325 15 900 107

Dunántúl 25 083 8 300 41 249 13 600 56

Közép-Dunántúl 9 243 8 400 15 200 13 900 57

Nyugat-

Dunántúl 9 618 9 700 15 817 15 900 65

Dél-Dunántúl 6 222 6 600 10 232 10 800 44

Alföld és Észak 24 481 6 100 40 259 10 100 41

Észak-

Magyarország 7 087 5 900 11 564 9 700 40

Észak-Alföld 9 126 6 100 15 007 10 100 41

Dél-Alföld 8 269 6 300 13 598 10 400 42

Forrás: Eurostat

(10)

A támogatások célja

 Röviden: a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése

 hogy a Közösség hozzájáruljon a

harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődéshez, a foglalkozatás és az

emberi erőforrások bővüléséhez, a környezet védelméhez és

rehabilitációjához és a nemek közötti esélyegyenlőség elősegítéséhez.

 http://europa.eu/pol/reg/index_hu.htm

(11)

Célkitűzések alakulása

11

1988-1993 1994-1999 2000-2006

∑ 195 mrd euró

2007-2013

∑ 308,041 mrd euró 1. célk. Fejlődésben

elmaradt területek támogatása

Elmaradott régiók fejlődése és

szerkezetváltás tám.

Elmaradott régiók támogatása

(ERFA, EMOGA, ESZA, HOPE – 69,7%)

Konvergencia (korábbi 1.

célkitűzésnek felel meg) (ERFA, ESZA, KA – 81,54 %)

2. célk. Hanyatló ipari területek

támogatása

Ipari hanyatlás által súlyosan érintett régiók

Strukturális

nehézségekkel küzdő területek átalakítása (ERFA, ESZA –

11,5%)

Regionális

versenyképesség és foglalkoztatottság (ERFA, ESZA – 15,95%)

3. célk. Tartós

munkanélküliség elleni küzdelem

Ua. + fiatalok és kiszorulók

Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek

korszerűsítése és átalakítása (ESZA – 12,3%)

Európai területi együttműködés

(ERFA, ESZA – 2,52%)

4. célk. Támogatás a fiatalok

foglalkoztatására

Támogatás a munkavállalók alkalmazkodására

5. célk. a.) mg-i

struktúraváltás b.) mg-i területek fejlesztése

a.) + b.) Mg-i

szerkezetátalakítás

6. célk. Alacsony

népsűrűségű területek támogatása.

(12)

(13)

Megj.: Az Eurostat szerint néhány régiós adatot erőteljesen befolyásolnak az ingázók. A célrégiókban az adat túlbecsültnek, míg azokban a régiókban, ahonnan ingáznak, ott az adat alulbecsültnek tűnik.

13

(14)

Konvergencia és versenyképesség

• Azok a NUTS II régiók, ahol az egy főre eső GDP – a 2000-2002-es időszak (ppp) adatai alapján - nem éri el a közösségi átlag 75%-át

• A régiók listáját a Bizottság állítja össze

• Kohéziós Alapból kaphat támogatást, az a tagállam, ahol a 2001-2003-as (ppp) adatok alapján számított GNI/fő nem éri el az EU-25 átlagának 90%-át + rendelkezzenek

gazdasági konvergencia-feltételek

teljesítésére irányuló programmal.

(15)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

• Célja növelni a régiók

versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját

▫ A humán tőkébe való beruházás minőségének javítása

▫ Az innováció,

▫ A tudásalapú társadalom, a

vállalkozói szellem előmozdítása

▫ A környezet védelme és állapotának javítása

▫ A munkavállalók és az üzleti vállalkozások

alkalmazkodóképességének növelése és

▫ A nyitott munkaerőpiac révén.

• NUTS I és II régió

15

(16)

Kohéziós politika 2007-2013

• Konvergen cia régiók

• Versenyké Versenyké

pesség és

foglalkozt

atás atás

(17)

Európai területi együttműködés

• Célja, hogy tovább erősödjön a határokon átnyúló együttműködés, a transznacionális és inter-

regionális együttműködés, valamint tapasztalatcsere.

+ 4 új regionális politikai eszköz:

▫ JASPERS: az európai régiók beruházásait, a projektek előkészítését támogató közös program,

▫ JEREMIE: a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös program,

▫ JASMINE: az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program,

▫ JESSICA: közös európai támogatás a városi területeken történő fenntartható beruházásokhoz

17

(18)

Közösségi kezdeményezések

• Interreg III - ERFA

• Urban II - ERFA

• Leader+ - ESZA

• Equal – EMOGA Orientáció

+ Újító jellegű kezdeményezések

(19)

A jelenlegi kohéziós politika (2014-2020)

• 2010 novemberében fogadták el az 5. kohéziós jelentést.

• Az időszak újdonságai:

▫ Nagyobb összpontosítás az eredményekre: egyértelmű és mérhető célok a számonkérhetőség erősítése érdekében.

▫ Egyszerűsítés: egységes szabályok mind az öt alapra.

▫ Feltételek: a támogatások folyósításának speciális előfeltételekhez kötése.

▫ A városi vetület és a társadalmi befogadás

ösztönzésének nagyobb hangsúlya: a perifériára szorult közösségek támogatásának érdekében az ERFA egy

minimálisan felhasználandó összeget elkülönít a városokban megvalósítandó integrált projektekre, valamint az ESZA

projektjeire.

▫ A gazdasági reform ösztönzése: a Bizottság felfüggesztheti a támogatás folyósítását azon tagállamok részére, amelyek nem tartják be az EU gazdasággal kapcsolatos szabályait.

• 2012 során partnerségi megállapodás és partnerségi programok kidolgozása

 http://ec.europa.eu/regional_policy/what/future/pdf/partnersh ip/hu_position_paper_hu.pdf

19

(20)

A NUTS 2.

szintű

régiókban egy főre eső

vásárlóerő paritáson (PPS) mért GDP az EU-28 átlaghoz

képest, 2015 Az EU-28 átlag

%-a, EU-28 = 100)

A főváros régiója Egyéb NUTS 2 régiók

Országos átlag

Kb. 19-szeres

különbség!

(21)

2014-2020 közötti időszak prioritásai

Célkitűzések Cél régiók Források

Beruházás a növekedésbe és a foglalkoztatásba

legfejlettebb régiók

ERFA ESZA Kohéziós

Alap átmeneti régiók

legkevésbé fejlett régiók

Európai területi

együttműködés ERFA

21

(22)

A kohéziós/regionális politika részcéljai 2014 és 2020 között

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése ERFA, ESZA 2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének

és használatának terjesztése, minőségük javítása ERFA, ESZA

3. A kkv-k versenyképességének fejlesztése ERFA, ESZA

4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági modellre való áttérés

támogatása ERFA, ESZA,

Kohéziós Alap 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és

-kezelés előmozdítása ERFA, Kohéziós

Alap 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának

előmozdítása ERFA, Kohéziós

Alap 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a hálózati infrastruktúrák

javítása ERFA, Kohéziós

Alap 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő

mobilitásának támogatása ERFA, ESZA

9. A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység és a

diszkrimináció elleni küzdelem ERFA, ESZA

10. Befektetés az oktatásba, a képzésbe és az élethosszig tartó tanulásba ERFA, ESZA 11. A közigazgatás hatékonyságának javítása ERFA, ESZA,

Kohéziós Alap

(23)

A kohéziós politika az utóbbi években

• Válsággal összefüggésben:

▫ Az EU gazdasági válságra adott válaszában (economic governance) is megjelenik

▫ A támogatások gyorsabb folyósítása

▫ Megnövelt társfinanszírozás, csökkentett nemzeti hozzájárulás (10%)

▫ Az eljárások egyszerűsítése

▫ A programok módosítása

▫ Kiemelt projektek Görögországban

▫ A pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése a kisvállalkozások részére

▫ A fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem

• Szorosan összefonódik az EU2020 stratégiával:

http://ec.europa.eu/regional_policy/what/europe2020/index_

hu.cfm

23

(24)

Versenyképesség és növekedés

Gazdasági, szociális és területi kohézió

Közös agrárpolitika: közvetlen kifizetések Közös agrárpolitika: vidékfejlesztés

Halászati kiadások Biztonság és

állampolgárság

Európa a világban Adminisztráció Kompenzációk

(25)

25

(26)

(27)

27

(28)

A kohéziós politika második területe

• A kohéziós politika az európai szintű szolidaritást szolgáló politika.

• Európa-szerte két strukturális alap – az

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) –, valamint a

Kohéziós Alap támogatja.

• A gazdasági és társadalmi kohézió,a különböző régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentését és a leghátrányosabb helyzetű régiók

felzárkóztatását célozza. A Lisszaboni Szerződés óta „gazdasági, társadalmi és területi kohézióról”

beszélünk.

(29)

A szociális jellegű kérdések megjelenése

• Római Szerződés: munkaerő szabad mozgása és a letelepedés szabadsága

• Alapvetően a szociálpolitika még nemzetállamok felségterülete maradt.

• A hetvenes években reformálták meg az ESF-et.

• 1985-ös Fehér Könyv szociálpolitikai intézkedéseket tartalmazott.

• Egységes Európai Okmány: önálló politika lett a szociálpolitika, munka szabad áramlására tették a hangsúlyt.

▫ Egységes munkapiac

▫ Szolidaritás, egyenlőség, participáció megőrzése

• 1989. Munkások Alapvető Szociális Jogainak Chartája

29

(30)

A szociális jellegű kérdések megjelenése

• Maastrichti Szerződés:

▫ a szociálpolitika kérdésköre kitágult, fejezetcíme „A szociálpolitika, az oktatás, a szakképzés és az ifjúság”

▫ bővült a Közösség szabályozási hatásköre, valamint

egyszerűsödött a döntéshozatal. Minősített többséggel dönthettek:

 munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a

munkakörülmények javítása, információ és konzultáció a munkásokkal, egyenlő bánásmód a férfiakkal és a nőkkel

szemben a munkapiaci lehetőségekben, a munkapiacról kizárt személyek integrálása

▫ Még mindig egyhangúlag eldöntendő kérdés volt a társadalmi biztonság, az együttdöntés és a harmadik országból jövő állampolgárok foglalkoztatásának

szabályozása

(31)

• A szociálpolitikai megállapodást

beépítették az Amszterdami Szerződésbe.

• http://eur-lex.europa.eu/summary/chap ter/employment_and_social_policy.html

?locale=hu&root_default=SUM_1_CODED%3 D17

• A szociális együttműködés legutóbbi fejleményeiről lásd a másik két ppt-t!

31

(32)

(33)