Az Európai Unió gazdasága

(1)

Távoktatás

(2)

4. lecke: a monetáris unió

(3)

A monetáris integráció gazdasági indokai

•A monetáris integráció 2 összetevője: árfolyamunió és tőkepiaci unió.

•A közös pénzzel, monetáris unióval járó előnyök:

▫Információs előnyök

▫Alacsonyabb tranzakciós költségek (GDP 0,4%)

▫Az árfolyamkockázatok megszűnése

▫Hatékony erőforrás-allokáció

▫Az integráció elmélyülése

▫Árak átláthatósága, összehasonlíthatósága

▫Árfolyam-ingadozások csökkennek -› alacsonyabb reálkamatok

▫Pénzügyi piacok hatékonysága

▫Politikai: egységes belső piac feltétele, EU mint világpolitikai szereplő

(4)

(Mundell)

• A sikeres monetáris unióba történő átmenet feltételei:

▫tényezőmobilitás magas színvonala

▫gazdaságok egymásra nyitottsága, a

külkereskedelmi integráltság magas szintje

▫diverzifikáció és viszonylag párhuzamos termékszerkezet

▫közeli inflációs ráták

▫hasonlóság az általános gazdaságpolitikai felfogásban és

▫a pénzpiacok egységesítése.

• Az EU-ban is fenntartásokkal teljesül!

(5)

A monetáris integráció költségei

• Önálló monetáris politika, árfolyampolitika elvesztése

▫Nincs lehetőség kompetitív leértékelésre vagy

▫Munkanélküliség/infláció kombinációba történő beavatkozásra

• Nemzeti fizetőeszköz elvesztésének következményei

• Piaci fertőzések lehetősége nőtt

• Értékelési bizonytalanságok

(6)

A GMU létrejöttének

állomásai

(7)

GMU 1. korszaka: 1957 - 1969

•1957 - Római Szerződés – csak pár megállapítást tartalmazott

•Az ekkori nemzetközi monetáris rendszer: a Bretton Woods-i rendszer

▫2. VH után jön létre

▫Dollár-alapú, mely aranyra váltható

▫Devizák konvertibilitását, árfolyamok stabilitását biztosította

•BW válsága

▫Amerika tartós fizetési mérleg hiánya -› a dollár leértékelődik

▫1971 – felfüggesztik az aranyra válthatóságot, ezzel a rendszernek vége

▫Lebegő árfolyamok, a konvertibilitás veszélybe kerülése

(8)

GMU 2. korszaka: 1969 - 1979

•1969 – Hága – európai terv a monetáris stabilitásra

•1970 – Werner-terv, elemei:

▫Árfolyamok ingadozási sávjainak szűkítése

▫Tőke szabad áramlása, bankrendszerek integrálása

▫Valutaárfolyamok fix rögzítése

▫Valutakígyó (snake in the tunnel)

 Európai valuták az egyensúlyi árfolyam körül ingadoznak:

±2,25%

 A dollárral szemben pedig: ±4,5%

▫Nem sikerül, okok:

 Olajválság

 Valutakígyó gyengeségei

(9)

GMU 3. korszaka: 1979 – 1987

▫1978 – Brüsszel: Európai Monetáris Rendszer létrehozása

▫Cél: stabil monetáris övezet, árfolyam-ingadozások mérséklése

•Európai Monetáris Rendszer pillérei

▫ECU

 kosárvaluta,

 árfolyamrögzítés eszköze,

 elszámolások, fizetések, statisztikák pénzneme,

 tartalékvaluta és

 A jegybankok közötti hitelezés eszköze

▫Kötött árfolyam-mechanizmus (ERM-I.): ECU-középárfolyam ±2,25%

▫Európai Monetáris Együttműködési Alap által nyújtott hitelkonstrukciók

▫Összes tagállam csatlakozik, késéssel az Egyesült Királyság is

•Eredmények:

▫80-as évek: stabilitás, monetáris fegyelem, konvergencia

▫De: 90-es évek elején a spekuláció kikezdi

▫A nagy font sterling svindli (http://fn.hir24.hu/gazdasag /2010/03/12/soros_kontra_font )

(10)

GMU 4. korszaka: 1988 – 1992

• Az euró előkészítése

• 1989 – Delors-bizottság jelentése

• Bevezetés 3 szakaszának előkészítése

• 1992 – Maastrichti szerződésben

véglegesedik

• Két év csúszás

(11)

GMU 4. korszaka: 1988 – 1992

•Delors-terv céljai:

▫Tőkeforgalom teljes liberalizálása

▫Valuták konvertibilitása

▫Árfolyam-lebegtetési sávok megszüntetése

▫Valutaparitások közelítése

▫Közös pénz bevezetése

•1992 - maastrichti szerződés

▫GMU bevezetésének ütemezése

▫Maastrichti konvergencia-kritériumok -›

gazdaságok konvergenciája

▫Minden EU-tag vállalja a GMU harmadik fázisát, kivéve: Dánia, Egyesült Királyság

(12)

Maastrichti konvergencia-kritériumok

• Tagország inflációja 1,5 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval

rendelkező ország átlagát

• Az államháztartás hiány ne legyen nagyobb a GDP 3 százalékánál

• Az államadósság ne legyen nagyobb a GDP 60 százalékánál

• A valuta árfolyama 2 éves periódusban stabil legyen egy sávon belül (ERM)

• A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval

rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát

(13)

GMU 5. korszaka: 1990 – 2002

• EMU 1. szakasza: 1990 – 1993

▫ Belső piac kiteljesítése

▫ Szabad tőkemozgások

▫ Konvergencia alapjainak lefektetése

• EMU 2. szakasza: 1994 – 1998

▫ Európai Monetáris Intézet – EKB előfutára

▫ Költségvetési és monetáris fegyelem (konvergencia- kritériumok)

▫ Euró bevezetésének menete

▫ Euró elnevezés

▫ 1999: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország,

Olaszország, Portugália és Spanyolország, (Görögország 2001)

(14)

GMU 5. korszaka: 1990 – 2002

• EMU 3. szakasza: 1999 – 2002

▫ 1999.01.01 – Euró mint számlapénz

▫ ECU:Euró = 1:1

▫ 2002.01.01 – Euró mint készpénz

▫ 2002.07.01 – Nemzeti valuták kivonása

▫ Azóta belépők

 2007 – Szlovénia, 2008 – Málta, Ciprus, 2009 – Szlovákia, 2011 – Észtország , 2014 – Lettország, 2015 – Litvánia (Össz: 19, ‘eurózóna’)

▫ 1999 – Európai Központi Bank (EKB), Központi Bankok Európai Rendszere (KBER)

▫ Saját valuta fix rögzítése az euróhoz, ECU megszűnik

(15)

(16)

Az euró mint fizetőeszköz

• 19 EU-tagállam vezette be eddig (2017)

• De jure: 4 törpeállam megállapodás

alapján használja – Monaco, San Marino, Vatikán Állam és Andorra

• De facto: Koszovó és Montenegró a német

márka megszűnése miatt használja.

(17)

A GMU működése

• Új árfolyam-mechanizmus: ERM-II

▫Az euró előszobája

▫Árfolyamok az euróhoz rögzített sávban

▫Minden új belépő vállalja, hogy bevezeti

• Gazdaságpolitikák koordinációja

▫A költségvetési vonatkozású kritériumok

betartását szolgálja az 1997-ben megkötött Stabilitási és Növekedési Paktum

▫Övezeten kívüli uniós tagállamoknak

kötelező konvergencia-program és –

jelentések.

(18)

A GMU működése

• Az Európai Parlament szerepe

▫Az euró és más valuták közötti árfolyam- megállapodások

▫Az EKB elnökének, alelnökének és az EKB Igazgatósága tagjainak kinevezése

▫A Stabilitási és Növekedési Egyezményben

(Paktumban) meghatározott túlzott hiány

esetén követendő eljárás végrehajtásához

szükséges jogszabályok

(19)

A GMU működése

•EKB felépítése:

▫:

•Célkitűzései:

▫Legfontosabb célja az árstabilitás elérése, fenntartása: HCIP

(harmonizált fogyasztói árindex) középtávon 0-2 % között legyen

▫Magasfokú személyi, intézményi és pénzügyi függetlenség,

annak érdekében, hogy a mindenkori politika ne befolyásolhassa a döntéseket (sok konfliktus: infláció vs. gazdasági növekedés) Kormányzótanács 19 eurózóna

jegyb.elnök +

Igazgatóság 6 tagja.

Célok és iránymutatások

Igazgatóság elnök, alelnök + 4 tag Operatív ügyvezetés, monetáris politika felügyelete

Általános Tanács elnök, alelnök + 28 jegybankelnök

Véleményezés, kétéves konvergencia-jelentések

(20)

Az euró eddigi eredményei

•Olcsóbb hitelek

magánszemélyeknek és vállalkozásoknak

•Megkönnyítette a belső piaci

kereskedelmet és a befektetéseket

•Stabil árak

•Belső piaci

személyforgalom megkönnyítése

(21)

Aktuális helyzet, kilátások

• Válság: Észak-Dél ellentét

▫Fizetési mérlegek felborulnak

▫Aszimmetrikus sokkok, árazási buborékok

• Probléma: eurózónából nem lehet kilépni (Görögország, Ciprus)

• További fejlesztést igényel:

▫Bankunió

▫Fiskális unió

• Európai pénzügyi alapok

▫European Stability Mechanism

▫Euro-bonds

(22)

A válság kialakulása

• 1992 – Maastrichti Szerződés és folyományai

▫Gazdaságok reálkonvergenciája

▫Fegyelmezett gazdálkodás

▫Közös valuta

▫Monetáris és fiskális politika szétválása

• 2000-es évek vége:

▫Ingatlanpiaci buborékok

▫Refinanszírozási nehézségek

▫Elszálló költségvetési hiányok

▫Elkerülhetetlen bankmentések

▫Azóta is tartó stagnálás

(23)

A válság hatása a GMU-ra

• Kiváltó okok:

▫ 2007 – másodlagos jelzálogpiaci válság Amerikában

 Pénzügyi piacok túlzott liberalizálása

 Pénzügyi innovációk

 Rossz ösztönzőrendszer

 Rossz kockázatkezelés

 Túlzott hitelfelvétel

▫ Ingatlanpiaci buborék kialakulása

 Európában is: Írország, Spanyolország

 Bonyolult tőkekapcsolatok: a fertőzés átterjed Európára

▫ Konjunkturális válságból strukturális válság

▫ “North-Atlantic Crisis” (Stiglitz)

(24)

Hogyan jön létre ingatlanpiaci buborék?

• Hitelbőség, alacsony kamatok

▫ Ragadozó hitelezés, NINJA-hitelek

▫ A túlkereslet felhajtja az árakat az ingatlapiacon

• Egyszeri reálgazdasági sokkhatás

▫ Kidurran a buborék

▫ Törlesztési nehézségek – az energiaárak növekedése is rontott a helyzeten

▫ Ingatlanpiaci árak összeomlanak

▫ Bankok tőkehelyzete megrendül

▫ Hitelek fedezete elértéktelenedik

• Ördögi kör

(25)

Az euróválság fundamentális okai

▫A válság begyűrűzik: 2008-2009

 Bizalmi válság, likviditáshiány

 Recesszió

▫Aszimmetrikus térszerkezet -›

versenyképességi különbségek

 Magországok és a periféria országai

▫Eladósodottság: nem csak államok szintjén

▫Intézményi hátrányok, eltérések

▫Közös stratégia hiánya

▫A válságkezelés tagállami felelősség

▫EU-IMF-ECB: közös intervenció

(26)

között különbségek

• A magországok (Németország)

▫ Alacsonyabb bérköltségek

▫ Versenyképes termelés

▫ Növekedő gazdaság

▫ Alacsony

kamatlábak -› olcsó finanszírozási forrás

▫ Vezető politikai és gazdasági befolyás

• A periféria (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország,

Spanyolország - PIIGS)

▫ Elsietett euróbevezetés

▫ Bankrendszer külföldi feltőkésítése

▫ Eladósodottság

▫ Versenyképesség romlása

▫ Túlárazási buborék

▫ Hitelezési válság

▫ Elszabadulnak a fiskális problémák – nincs

monetáris megoldás

(27)

A válság reálgazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt hatása, GDP és foglalkoztatás (2008 első negyedéve

=100) Forrás: Európai Bizottság (2011) 6. o.

(28)

válságkezelésbeli különbségek

• Megszorító

gazdaságpolitika

▫ Hitelezők, piac bizalma

▫ Fegyelmezett költségvetés

▫ Infláció elleni küzdelem

▫ Piacok öngyógyító erejébe vetett hit

▫ Kritika: nem eredményes

• Intervenciós

gazdaságpolitika

▫ Vállalkozások,

munkanélküliség kezelése

▫ Anticiklikus

gazdaságpolitika

▫ Kieső kereslet pótlása

▫ Kritika:

eladósodottság, állami elosztás hatékonysága

(29)

A válság hatására kialakult hangulat

(30)

A válság hatása a GMU-ra - eszközök

• European Financial Stabilisation

Mechanism

▫ 2010 május óta

▫ Európai Bizottság felügyeli

▫ Top rated

▫ EU tagállamok állnak mögötte

▫ 60 milliárd euró

▫ célzás: Írország, Portugália

• European Financial Stability Facility

▫ 2011 – 2013

▫ 440 milliárd euró

▫ Portugália és Írország megsegítése, majd Görögország

▫ Hitelezők: eurózóna, ők állnak a

kötelezettségek mögött

▫ Leminősítették (2012)

(31)

Az ECB a válságban

•Tagországok adósságainak átvállalása/megvásárlása – NEM

▫Inflációs veszélyek

▫Moral hazard

▫Jobb megoldás kell

•Európai Kincstár felállítása (mint a US Treasury) – NEM

▫Közös kincstárjegyek

▫Németország ellenáll

•2010 decembere – ECB megduplázza a tőkéjét

•2011 – kötvényvásárlási program (olasz, spanyol kötvények)

▫Hosszú lejáratú kötvények, másodlagos piacon

(32)

Az eurókötvény mint lehetőség

• Csak tervezet szinten létezik

▫17 eurózóna tagállam állna mögötte “fedezetként”

▫Szegényebb országok alacsonyabb kamatlábon tudnák refinanszírozni a hiteleiket

• 2010 – Nemzeti és eurókötvények vegyítése (piros és kék kötvények)

• 2011 – Európai Bizottság javaslata

▫Fokozatos bevezetés a fiskális integráció céljából

▫A fiskális integráció szorgalmazása megakadt

• Veszélyek:

▫Potyautas magatartás, moral hazard

▫Lisszaboni Szerződés: “a tagállamok nem felelősek egymás kötelezettségeiért”

(33)

(34)

(COM(2017) 291)

• Az euróövezetben továbbra is makacsul érezteti magát a válság mélyreható öröksége, jelentős gazdasági és

szociális különbségeket teremtett

• A válsággal megkezdődött a divergencia, azaz az

egymástól való eltérés felé mutató tendencia, amelyet csak most sikerül lassan korrigálni.

• Az euróövezeten belül jelentős eltérések mutatkoznak a munkanélküliség szintjében.

• Az alacsony állami és magánbefektetés, valamint a

gyenge termelékenységet mutató tendenciák még jobban kiélezhetik a nemzeti helyzetek közötti ellentéteket.

• A válság következtében részben visszalépés történt az euró bevezetése óta elért pénzügyi integráció terén.

• A megörökölt magas szintű államadósság és

magánszektor-adósság, valamint a bankszektor egyes részein az ún. „nemteljesítő hitelek” magas összegei továbbra is sebezhetőséget okoznak.

(35)

(36)

Kritika

▫ Nem működik optimális valutaövezetként

 További reformok igénye

▫ Tagállami monetáris politika hiánya az eurózónában

▫ EU-szintű válságkezelés hiánya

(37)

Források

• Végh Marcell előadása az SZTE GTK EU gazdasága kurzusán.

• A gazdasági és monetáris unió kialakulása:

http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/economic/developmen t/article_7227_hu.htm

• Barroso: Az Unió helyzete (2012):

http://europa.eu/rapid/press-release_SPEECH-12-596_hu.htm

• Horváth Á. – Szalai Z. (2004): Gazdasági és Monetáris Unió. MNB Műhelytanulmányok 12., Budapest

• Farkas B. – Várnay E. (2011): Bevezetés az Európai Unió tanulmányozásába.

JatePress, Szeged

• Final Report of the Future of The Euro Group (2012):

http://www.statewatch.org/news/2012/sep/eu-future-of-europe-report.pdf

• http://en.wikipedia.org/wiki/European_Financial_Stability_Facility

• http://en.wikipedia.org/wiki/European_Financial_Stabilisation_Mechanism

• http://www.european-council.europa.eu/council-meetings?lang=en&summ it=201206280&page=1

• http://index.hu/kulfold/2012/09/13/barroso_kimondta_az_f-betus_szot/

(38)

JELEN TANANYAG

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL.

PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3.4.3-16- 2016-00014

LECKESOROZAT

A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT

HASZNÁLHATÓK FEL.