SZTE GTK
Távoktatás
5. lecke: az Európa 2020
Stratégia
Előzmények, a stratégia kialakításának körülményei
• Belső piaci problémák
• Elöregedő társadalom
• Versenyképességi gondok
• 2000-től Lisszaboni Stratégia (LiS) 1. fenntartható növekedés
2. több és jobb munkahely létrehozása 3. nagyobb társadalmi kohézió
• Összességében több ok is kudarchoz
vezetett.
A LiS és a válság utáni űr…
• Célok:
▫Válságkezelés
▫Növekedési modellt adni
▫LiS céljait fenntartani
• 2010. az Európai Tanács elfogadta az „Európa 2020: A foglalkoztatást és növekedést célzó új európai stratégiát”, mely a következő
kiemelt területekre összpontosít: tudás és
innováció, fenntarthatóbb gazdaság, magas foglalkoztatottsági szint és társadalmi
befogadás.
EU2020 Stratégia
• 3 pillér/prioritás:
1. az intelligens növekedés, 2. a fenntarthatóság és
3. az inkluzivitás.
Az EU2020 kiemelt 5 célja
1. a képzettségi szint javítása, a korai iskolaelhagyás arányának kevesebb mint 10%-ra való csökkentése, és a felsőfokú vagy annak megfelelő
végzettséggel rendelkező 30–34 éves korúak arányának legalább 40%-ra növelése;
2. a kutatás és fejlesztés feltételeinek javítása, megcélozva, hogy e területen a köz- és a magánszféra beruházásainak együttes mértéke a GDP 3%-a legyen;
3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a teljes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20%-kal történő növelése. Az EU vállalja, hogy határozatot hoz arról, hogy a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodáshoz való feltételes felajánlásaként 2020-ra az 1990-es szintekhez képest 30%-os csökkentést tűz ki elérendő célként;
4. a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátájának 75%-ra emelése,
többek között a fiatalok, az idősebb munkavállalók és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén,
5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység
csökkentése révén legalább 20 millió embert emelve ki a szegénységi küszöb és a kirekesztődés általi fenyegetettségből.
Az EU2020 Stratégia 7 kiemelt kezdeményezése
1. Innovatív Unió
2. Mozgásban az Ifjúság
3. Európai digitális menetrend 4. Erőforrás-hatékony Európa
5. Iparpolitika a globalizáció korában 6. Új készségek és munkahelyek
menetrendje
7. Szegénység elleni európai platform
A stratégia szerkezete
Eu ró 20 pa 20 Eu ró
20 pa 20 3
pillér/priorit ás
pillér/priorit 3 ás
5 célkitűzés 5 célkitűzés
7 kiemelt kezdeményezés
7 kiemelt kezdeményezés
• kutatás és fejlesztés
feltételeinek javítása (GDP 3%)
• képzettségi szint javítása – lemorzsolódás 10% alá
csökkentése és a felsőfokú
végzettségűek arányának 40%
fölé emelése
• kutatás és fejlesztés
feltételeinek javítása (GDP 3%)
• képzettségi szint javítása – lemorzsolódás 10% alá
csökkentése és a felsőfokú
végzettségűek arányának 40%
fölé emelése
Intelligens növekedés Intelligens növekedés
• az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es
szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a teljes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20%- kal történő növelése.
• az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es
szinthez képest 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20%-ra való növelése a teljes energiafogyasztásra vetítve, és az energiahatékonyság 20%- kal történő növelése.
Fenntartha növekedés tó Fenntartha
növekedés tó
• 20–64 éves nők és férfiak
foglalkoztatási rátájának 75%- ra emelése
• a társadalmi befogadás
elősegítése, legalább 20 millió embert emelve ki a
szegénységből és kirekesztődésből
• 20–64 éves nők és férfiak
foglalkoztatási rátájának 75%- ra emelése
• a társadalmi befogadás
elősegítése, legalább 20 millió embert emelve ki a
szegénységből és kirekesztődésből
Inkluzív növekedés Inkluzív növekedés
Erőforrás-
hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában
Erőforrás-
hatékony Európa Iparpolitika a globalizáció korában
Innovatív Unió Európai
digitális menetrend
Mozgásban az Ifjúság
Innovatív Unió Európai
digitális menetrend
Mozgásban az Ifjúság
Új készségek és
munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platform
Új készségek és
munkahelyek
menetrendje
Szegénység
elleni európai
platform
A stratégia feltételei és egyéb vetületei
• Belső piac
• Befektetések ösztönzése – kohéziós
politika, uniós költségvetés, tagállami források és magántőke bevonása
• Külpolitikai eszköztár, kereskedelempolitika
• Tagállami gazdaságpolitika
▫európai szemeszter!
▫10 integrált iránymutatás
Az EU2020 koordinációja
Intézmény Szerep
Európai Tanács A program irányítója, feladata az éves értékelés és szakpolitikai iránymutatás.
Miniszterek Tanácsa Nyomon követés, szakértői értékelés.
Európai Bizottság Éves jelentés a növekedésről, országspecifikus szakpolitikai ajánlások, figyelmeztetések.
Európai Parlament Gazdasági párbeszéd a Tanáccsal és Bizottsággal az elszámoltathatóság érdekében.
Nemzeti, regionális és helyi hatóságok
Az EU prioritásainak közvetítése a polgárok felé.
Érdekelt felek és civil társadalom
A bevált módszerek átadása, átvétele,
teljesítményértékelés és hálózatépítés.
Értékelés
• Az Európa2020 stratégia fókuszált,
integrált megközelítést alkalmaz a maga 3 pillérjével és 5 területével.
• Egyes célkitűzések, és egyes tagállamok esetében vannak biztató eredmények.
• A legtöbb esetben azonban a
megosztottság jellemző, mégpedig észak-
dél viszonylatban, illetve a válság nyomán
kialakult mag- illetve periféria országok
viszonylatában.
Az eddigi eredmények az EU-28 átlagában
Célkitűzés 2020-as
terv 2008-as
adatok 2014/2015-ös teljesítés
•kutatás és fejlesztési kiadások
növelése GDP 3%-a 1,85% 2,03%
képzettségi szint javítása:
lemorzsolódás 10% alá
csökkenjen 14,7% 11,0%
felsőfokú végzettségűek aránya 40% fölé
emelkedjen 31,1% 38,7%
az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának csökkentése 20%-kal 90,3% 77,1% (Index 1990 = 100) megújuló energiaforrások
arányának növelése 20%-os
részarány fölé
11,0% 16%
Foglalkoztatási ráta 75%-ot érje
el 70,3% 70,1%
Szegénységnek és társadalmi kirekesztődésnek kitett emberek száma csökkenjen
96,2 millió
főre 116,2
millió fő 120,9 millió fő
http://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/7566774/KS-EZ-16-001-EN-N.pdf/ac04885c-cfff-4f9c-9f30-c 9337ba929aa