STATISZTlKAI IRODALMI 'FIGYELÖ
gától és pontosságától. Az előkészítő mun—
kák egy részét már 1971-ben elvégezték.
Összeállították a kiszemelt ágazatok jegyzé- két és a termékek nómenklatúráját. A Terv- hivatallal egyetértésben kidolgozták a válla- lati kérdőíveket és utasításokat, és megvitat—
ták a mérleg kidolgozásában érdekelt szö- vetségi köztársaságok munkatársaival. A nyomtatványokat a Központi Statisztikai Hi- vatalban kinyomtatták és szétküldték azok—
nak a vállalatoknak, amelyeknek ezt ki kell
tölteniök. lly módon a vállalatok lehetőséget kaptak, hogy már az 1972. év kezdetétől fel- készüljenek és megszervezzék azokat az üzemi nyilvántartásokat, amelyek a kérdőív kitöltéséhez szükségesek.
A szerzőa továbbiakban részletesen ismer- teti az iparvállalatok és építőipari szerveze- tek részére készített kérdőíveket és az azok—
ban bekért adatok tartalmát. körét. A többi népgazdasági ág információszükségletét ál—
talánosságban érinti. Végül leszögezi, hogy a mérleg összeállításának sikere nagymér- tékben függ az elsődleges statisztikai adatok minőségétől. Ezért jelentős szerep jut a szer—
vezési és előkészítő munkának. az ellenőrzés- nek.
Az 1972. évi ágazati kapcsolatok mérle- gének összeállítása fontos feladata a szovjet statisztikusoknak. A mérleg megfelelő időben és minőségben való elkészítése lehetővé teszi a tervező— és statisztikai munka közgazda- sági színvonalának jelentős emelkedését.
(lsm. : Tilcsik Jenőné)
IVANOV. JU.:
A NEMZETI JÓVEDELEM NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLITÁSÁNAK KÉRDÉSEI
(Nekotorüe voproszü mezsdunarodnüh szpravnenij nacional'nogo dohoda.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1972.
8. sz. 48—55. p.
A statisztikusok egyik régi — és mai napig is sokat vitatott — problémája az egyes or- szágok nemzeti jövedelmének módszertanilag helyes összehasonlítása. Az ilyen jellegű ösz- szehasonlításokat ugyanis igen sok tényező (eltérő árak. különböző valutakurzusok, mód- szertani különbségek stb.) megneheziti. Azon—
ban különböző célokra (mint például az egy főre jutó nemzeti jövedelem segítségével az egyes országok gazdasági fejlettségének ösz- szehasonlítására) össze kell vetni az orszá- gok nemzetí jövedelmét vagy az ahhoz közel álló kategóriákat. Enélkül a különböző tudo- mányos kutatások és elemzések eredményei és következtetései nélkülöznének minden rea-
litást.
A szerző cikkében az elméletileg és mód- szertanilag eltérő módon kiszámított nemzeti- jövedelem-mutatók összehasonlításával kap-
8'
435
csolatos néhány probléma vizsgálatát tűzte ki célul. Más szóval, azokat a kérdéseket elemzi, amelyek a szocialista országokban ki—
alakult, a népgazdaságimérleg—koncepción alapuló nemzeti jövedelem és a kapitalista országokban a nemzeti számlarendszer (SNA) elveivel összhangban kiszámított nemzeti (és hazai) termék statisztikai összehasonlításánál merülhetnek fel.
Ezzel kapcsolatban a szerző először egy egyszerűsített ágazati kapcsolati mérlegséma segítségével mutatja be, hogy milyen módon lehet elvégezni a szükséges korrekciókat (:
kétfajta számbavételi módszer alapján kapott mutatók összehasonlításához. Magát a sémát a szerző úgy állította össze, hogy világossá váljék a különbség az anyagi javak terme- lése és a nem anyagi jellegű szolgáltatások között. mivel a népgazdasági mérlegmódszer—
ben és a nemzeti elszámolási rendszerben a ,,termelést" eltérő módon értelmezik. Az előbbinél a termelés csak az anyagi javak termelését, míg az utóbbinál a nem anyagi szolgáltatásokat is magában foglalja.
Az egyszerűsített ágazati kapcsolatok mér- legének segítségével — a rendelkezésre álló adatoktól függően — a szerző ismertet néhány olyan korrekciót, melyek szükségesek ah- hoz, hogy az SNA szerint számított nemzeti termékből megkapják a népgazdasági mér- legrendszer alapján kiszámított nemzeti jö- vedelmet. (A korrekciók jellege attól függően változik, hogy a hozzáadott értékről, a végső felhasználásról vagy a bruttó termékről és az anyagi ráfordításokról állnak—e rendelke- zésre adatok.)
Szerző ezenkívül azokkal a helyesbítések- kel is foglalkozik. amelyek a két elszámolási rendszer közötti véletlen eltérések miatt szük—
ségesek. (Például a vállalati szociális—kul- turális jellegű kiadások, a kiküldetési költ- ségek, az állóalap—elhasználódás számbavé- tele vonatkozásában stb.)
A cikkben a számszerűleg viszonylag köny- nyen kifejezhető eltérése—ken túl hangsúlyozott figyelmet kap az egyes országok gazdaságá—
nak szervezeti formáiból adódó különbségek kérdése is.
A szerző a cikkben kifejtettek illusztrálá- sára konkrét számításokat is végzett, ame—
lyekhez Japán 1965. évi ágazati kapcsolati mérlegét használta fel. Bár a pótlólag szük—
séges helyesbítésekhez még nem állt ren- delkezésre információ, és ezért a számítás illusztratív jellegű, mégis érdemes megemlí- teni, hogy a szerző számításai szerint a hiva—
talosan kimutatott nemzeti terméket (SNA szerint) Japán esetében 16 százalékkal kell csökkenteni, hogy a népgazdasági mérleg- módszer szerinti nemzeti jövedelem kategó- riájához jussunk.
(Ism.: Csahók István)
