104
sonlítása eléggé munkaigényes folyamat. és megfelelően részletezett statisztikai informá- ciót igényel. Ugyanakkor bizonyos esetekben sor kerülhet egyszerűsített módszerek alkal- mazására is. Ilyen lehet például meghatáro- zott termékek termelési szintjének naturális összehasonlítása. Többek között ezt a mód—
szert alkalmazzák az európai szocialista or—
szágoknak a világ ipari termeléséből való ré- szesedése meghatározására.
Az összehasonlítás lehetőségét a kiválasz- tott termékek alapján kiszámított valutakoef- ficíensek teremtik meg. Ezzel kapcsolatban a legnehezebb azon áruk körének kiválasz—
tása, amelyek az összehasonlítandó országok ipari termelési struktúráját reálisan tükrözik.
A gyakorlati tapasztalatok szerint a hivatalos valutaárfolyamok a makroökonómiai jellegű, népgazdasági szintű mutatók nemzetközi ösz- szehasonlításában nem adnak pontos ered- ményt. A hivatalos árfolyamok ugyanis azo- kat az arányokat tükrözik, amelyek a külke- reskedelemben és a fizetési műveletekben ki—
alakultak, s nem pedig a belföldi termelés, illetve felhasználás szerkezetét.
(ism.: Hegedüs Péter)
lVANOV. JU. — RUZSOV, l.:
A NEMZETI TERMÉK NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLITÁSA A KGST—BEN
(A new stage in the activities of the Council for Mutual Economic Aid in the field of international comparisons of national product.) —- The Review ol Income and Wealth. 1978. 2. sz. 177—184. p.
Az 1970-es években a KGST tovább fej- lesztette a tagországok gazdasági fejlődését jelző mutatók összehasonlitását. Az 1973—ra e tárgykörben elvégzett munka a felhasznált nemzeti jövedelemre, a végső fogyasztásra, a lakosság összes fogyasztására, a nettó fel—
halmozásra. a termelői beruházásokra. az ipar és a mezőgazdaság bruttó termelésére vonatkozóan eredményezett összehasonlít-
ható adatokat.
Eddig elsősorban a Szovjetunió és a KGST többi tagországa közötti kétoldalú összeha- sonlításokra került sor. A szovjet adatokat — széles körű árinformációk begyűjtése után — a partner ország valutájára számították át, az összehasonlitásban érintett tagország ada- tait pedig szovjet valutában fejezték ki.
A megalapozottabb összehasonlítás érde- kében az adatokat számos tételre bontották.
például a végső fogyasztást 213 tételre, az ipar végső kibocsátását 392 csoportra. A to- vábbiakban az egyes tételek egyedi árinde- xeiből geometriai átlagot számítottak. Az összesített eredmények ezeknek az átlagok- nak az alkalmazásával készültek.
Az 1973. évi nemzetközi összehasonlítás tapasztalatai hozzásegítették a tagországo-
STATlSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
kat gazdasági elemzéseik szinvonalának emeléséhez, valamint a gazdasági integrá- ció tervezésénél is hasznos alapnak bizonyul- tak.
A KGST-n belüli nemzetközi összehasonlí- tás legújabb szakasza 1976-tól 1981-ig ter- jed. Ennek keretében 1978-ra vonatkozóan számos lényeges makroökonómiai mutató összehasonlításóra kerül sor. Bár az összeha- sonlítás alapvető célja nem változik, új vo- nása ennek a szakasznak. hogy a munka eredményeként kapott információkat sokkal szélesebb körben kivánják majd hasznositani.
Például fontos szerepet szánnak az összeha- sonlított adatoknak a gazdasági előrejelzé- seknél, a tervek koordinálásánál stb.
Mivel a gazdasági fejlettség szinvonalára vonatkozó megbízható összehasonlitásak iránt nő az igény, a KGST Statisztikai Állan- dó Bizottsága nagy erőfeszítéseket tesz a tárgykörbe tartozó mutatók számának növe- lésére és az összehasonlítás módszereinek fi—
nomitására.
1978—ra a már felsoroltakon kívül a tagor- szágok között a következő mutatókat hason-
lítják össze:
-— a megtermelt nemzeti jövedelem, -— a munkatermelékenység.
—- a lakosság összes fogyasztása.
—- az ipar végső kibocsátása.
Az egyes országok által megtermelt nem—
zeti jövedelem egybevetésével kapcsolatban felmerült a külkereskedelmi egyenleg értéke—
lésének kérdése. A Statisztikai Állandó Bi- zottság tervbe vette az egyenleg összehason- lítható devizára való átszámítása módszerta-
nának kidolgozását.
A megtermelt nemzeti jövedelemre vonat—
kozó adatok alapján mód nyilik a termelé- kenységi mutatóknak a megtermelt nemzeti jövedelem és az anyagi termelésben foglal- koztatottak hányadosának összehasonlitható elemzésére. A létszámadatok kidolgozásánál természetesen ki kell szűrni az egyes orszá- gok eltérő munkaügyi szabályaiból fakadó különbségeket.
A termelékenység nemzetközi összehason- lítását előreláthatóan két változatban végzik el; az anyagi szférában foglalkoztatottak egy főjére, valamint az egy munkaórára jutó
nemzeti jövedelemre vonatkozóan.
Úgyszintén új mutató az összehasonlítás- ban a lakosság összes fogyasztása, amely azoknak az áruknak és nem anyagi szolgál- tatásoknak az értékét foglalja magában, amelyek megszerzését a háztartások a sze- mélyes jövedelmekből fedezik. illetve amelye- ket társadalmi juttatások formájában kap- nak. Ez a mutató megbizható alapot jelent az életszínvonal—vizsgálatokhoz. Az egyes or- szágok személyi fogyasztási szintjeinek ösz- szehasonlításához azonban számos módszer- tani kérdést kell megoldani, többek között a
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ 105
lakosságnak díjmentesen nyújtott szolgálta- tások értékelését.
A lakossági fogyasztás országok közötti egybevetése területén már vannak gyakorlati tapasztalatok. A lengyel és a magyar statisz- tikai hivatal közös kiadványt készített erről a témáról. s a munkájuk során szerzett ta—
pasztalatok a többoldalú egyeztetésnél is jól felhasználhatók.
Az ipar végső kibocsátásának az egyes or- szágok közötti összehasonlítását az indokol- ja, hogy ennek a mutatónak az alkalmazása csökkenti az ipari termelés szervezetében és szakosodásában meglevő különbségek hatá- — sát, tehát megkönnyíti az összehasonlítást.A végső kibocsátás adatai kiegészítik a bruttó termelési érték összevetéséből kapott ered- ményeket. E két mutatónak a nemzetközi ösz- szehasonlítás céljára történt kiválasztását a hozzáadott érték adatainak összehasonlításá—
nál felmerült nehézségek is indokolták.
Az ipari bruttó termelési értékre vonatko—
zóan a kísérleti számítások már elkészültek.
A részletes tételek számát némileg csökken—
tették (1973—hoz képest kb. 10—15 százalék- kal) anélkül, hogy ez rontotta volna a kapott volumenindexek pontosságát. Természetesen a kisebb csoportok további összevonása már
torzíthatja az indexeket.
Ami a reprezentációban szereplő tételek körét illeti. ez nem teljesen azonos minden tagországban. Az egyeztetésben szereplő té—
telek esetében a fő cél az, hogy tartalmazzák a legfontosabb és legtipikusabb termékeket.
A mezőgazdasági termelés értékének a KGST-n belüli összehasonlítósánál volumenin—
dexek készülnek 1974 és 1978 között minden évre és ezen évek átlagára is. Összehason- lítják az érintett országok mezőgazdasági bruttó termelési értékét (beleértve a saját vetőmag- és takarmányfelhasználást), más—
részt az ún. végső kibocsátást (bármely for- rásból származó vetőmag- és takarmányfel- használás nélkül). A számításokat a legfon- tosabb mezőgazdasági termékekre és ter—
mékcsoportokra is elvégzik.
A nemzetközi összehasonlításhoz szükséges értékelésnél alkalmazott árak esetében is vannak még megoldásra váró kérdések. Mos- tanáig a lakossági fogyasztást például a KGST belföldi kiskereskedelmi árak alapján értékelte. Ennek a módszernek egyik jól is- mert hátrónya az, hogy figyelmen kívül hogy- ja a szállítási költségekben és bizonyos mér- tékig a minőségben levő különbségeket.
A cikk írói az országok közötti összehason- lítási munka új szakaszának a korábbiak—
hoz képest mutatkozó fejlődését elsősorban a mutatók körének a bővítésében és kidol—
gozásuk módszereinek a tökéletesítésében látják, Az e területen előirányzott feladatok végrehajtása révén a jövőben szélesebb kör- ben lehet kielégíteni az egyes országok gaz-
dasági fejlettségét jelző fontosabb összeha- sonlítható mutatószámok iránti igényeket.
Szükség lenne az együttműködés fokozá—
sára az Egyesült Nemzetek e témában ér- dekelt szervei és a KGST között. s ez mindkét fél számára kölcsönös előnyöket jelentene.
(Ism.: Szőnyi Gyuláné)
LIBERMAN. B.:
A KÖRNYEZET KOMPLEX STATISZTIKAI ELEMZÉSÉNEK MUNKA!
(O rabote po kompleksznomu sztatiszticseszkomu analizu problem okruzsajuscsej szredü.) — Vesztnik Sztatisztiki. 1978. 5. sz. 13—17. p.
A környezet állapotának és a környezet—
védelmi problémáknak egyre fokozódó jelen—
tőségéből kiindulva ,.A Szovjetunió népgaz- daságának az 1976—1980 közötti időszakra vonatkozó fő fejlesztési irányai" c. dokumen—
tum a környezetvédelem komplex program- ját. továbbá a természeti kincsek jobb fel—
használását irányozta elő.
Ezzel összefüggésben a statisztikai szervek fontos feladatává lett a környezetvédelmi kérdések statisztikai vizsgálatának módszer- tani megalapozása. továbbfejlesztése, s a vezető szerveknek a megfelelő információk- kal való időbeni és minél teljesebb ellátása.
Az OSZFSZK Központi Statisztikai Hivatala
—— annak érdekében. hogy módszertani segít—
séget nyújtson a területi statisztikai hivata- loknak a környezetvédelmi kérdések statiszti- kai elemzéséhez — már 1975—ben javaslato- kat dolgozott ki a környezet állapotával és a környezetvédelmi intézkedésekkel foglalkozó komplex elemző jelentések előkészítésével
kapcsolatban.
A szerző cikkében e javaslatok felhaszná- lásával. az egyes területi statisztikai hivata- lok által készített jelentések tartalmával. an- nak értékelésével, a beszámolójelentések, in- formációs anyagok adatainak kiaknázási le—
hetőségeivel, az elemzések továbbfejlesztési kívánalmaival foglalkozik.
Az elkészült jelentések alapján általáno—
sítva megállapítható, hogy a területi statisz- tikai hivatalok helyesen értékelik a környezeti kérdések nagy népgazdasági és társadalmi jelentőségét. Különös figyelmet szentelnek a jelentésekben a környezetvédelmi intézkedé- sek helyi végrehajtásának kritikai elemzésé- re és a természet használatával kapcsolatos normák betartására. Emellett jelentős helyet foglalnak el a vonatkozó felsőbb szintű párt- és kormányhatározatok végrehajtásának me—
netét figyelemmel kísérő anyagok is.
A továbbiakban a jelentéseket a következő környezetvédelmi szakterületek szerint tár—
gyalja.
A föle/védelemmel kapcsolatban a statisz—
tikai jelentések általában a földek minősé-
