Kotkovszkij, Ja.: Az értéki mutatók nemzetközi összehasonlítása

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA MATEMATIKAI STATISZTIKA

KOTKOVSZKIJ, JA.:

AZ ÉRTÉK! MUTATÓK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLITÁSA

_ (Mezsdunarodnüe szoposztavlenija sztoimoszt- nüh pokazatelej.) -— Voproszü Ekonomiki, 1966.r 8. sz. 80—91. p.

Szerző bevezetőjében hangsúlyozza a különféle statisztikai adatok, mutatók nemzetközi összehasonlításának jelentő- ségét. Kiemeli, hogy az összehasonlítás—

sal lehetőség nyílik az országok nagyobb Csoportjai, egész világrendszerek fejlő- désének, az országok együttműködésének stb; tanulmányozására. Az összehasonlí-

táshoz sok metodikai és gyakorlati prob—

léma megoldása is szükséges.

ki Olyan esetekben, amikor különböző fo?

gyasztói árral rendelkező termékek stb.

összevont összehasónlítása szükséges, az elemzés döntően értéki mutatók alapján történik. A különböző országok szinteti—

kus mutatóinak egynemű árakon történő összevetése igen bonyolult. Szerző a kö- vetkező főbb problémákat veti fel.

1. A fogyasztói ár a termékeknek nem—

esek azt a tulajdonságát fejezi ki, hogy

valamely szükségletet kielégít, hanem rna—

- gát a tárgyat, annak használati értékét is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pél—

dául egyébként azonos, de eltérő minő—

ségű (s így eltérő árral bíró) termékek

esetében, megfelelő korrekciót kell az

összehasonlításnál alkalmazni.

2. Az összehasonlításba vont országok—

ban az árszínvonal egymástól eltérő. Az

összehasonlítás során viszont egyféle ár- ral kell dolgozni, tehát bizonyos megálla- nodás szerinti, fiktiv árral. Ilyenformán

é ,,nemzetközi" árral mérlegelve egy adott ország termékmennyiségét: nem lesz jel- lemző a termék tényleges újratermelési feltételeire.

Szerző azt is hangsúlyozza: biztosítani kell a különféle mutatókkal kifejezett, fo—

lyamatok és jelenségek elméleti alapjai—

nak egységét, valamint azt, hogy amu- tatók és ezek tényezői azonos metodikára épüljenek. Példaként felemlíti 'a szocia- lista és a tőkés'o'rszágok egymástól eltérő

módszerét, a nemzeti jövedelem mérését

illetően.

Szerző kiemeli azon tevékenység fon- tosságát, melyet a nemzetközi szintű összehasonlítás terén a tudományos kol-

- lektívák, statisztikai és közgazdasági szer-—

vek együttesen végeztek, főként az ENSZ

és a KGST keretein belül. A szocialista

országok közgazdászai által végzett sok- oldalú munka realizálódik a KGST—or—

szágok legfontosabb népgazdasági mutatói rendszerének összehasonlitásában: ezt a ' KGST Közgazdasági Állandó Bizottsága nemzeti jövedelem-munkacsoportja Végzi, a számító—munkacsoporttal együttműköd—

ve. Szerző név szerint is felsorolja a különféle, fenti összehasonlítással kapcso- latos tanulmányok szerzőit, s kiemeli az

e tárgyban 1966 februárjában tartott

moszkvai értekezlet fontosságát, ahol sok

tanulmányt ismertettek.

A közgazdasági szakirodalomban sok

olyan — különböző népgazdasági muta—

tókkal kapcsolatos — összehasonlítás lá—

tott napvilágot, melyet a KGST—orszá—

gok közgazdászai ún. egyszerűsített mód—

szerrel végeztek. Az e módszerrel végzett ,

összehasonlitásokat, szervezeti vonatko- zásban alapvetően az jellemzi, hogy jó—

val kisebb idő- és eszközráfordítást igé-

nyelnek, mint a részletekbe menő össze—

hasonlítások. (Általában jóval kevesebb

és összevontabb termékreprezentánsokat

stb. alkalmaznak). A módszertani megol- dásokat így sokoldalú szakértői konzultá—

ciók nélkül érhetik el, egy-egy ország saját erőivel végezheti el a számításokat,

a rendszeresen publikált adatokra korlá—

tozottan.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

245

Annak érdekében, hogy az egyszerű—

sített módszerrel végzett számítások me—

todikáját, e számítások alkalmazásával elért eredmények alkalmazhatóságát ta- nulmányozzák: a Szovjetunió Közgazda—

ságtudományi Intézetének nemzetközi összehasonlitásokkal foglalkozó csoportja kutatásokat és számításokat végzett a hi- vatalosan publikált adatok alapján, ér- tékben kifejezett súlyok alkalmazásával E munkák olyan eredményhez vezettek, mely a kutatóknak általános információt adott a mutatók volumenére, színvona—

lára, szerkezetére vonatkozóan. Sok eset—

ben az egyszerűsített módszerrel végzett összehasonlítások globális végeredménye és a részletes — nagy ráfordítást igénylő

— számítások eredményei közt nem volt

10 százaléknál nagyobb eltérés.

Szerző a továbbiakban — jórészt 1965.

évre vonatkozóan —— bemutatja néhány összehasonlítás számszerű adatát néhány szocialista országra, témára (a mezőgaz- dasági termelésre, a bruttó ipari terme—

lésre és a nemzeti jövedelemre).

Ezeknek az összehasonlításoknak fogya—

tékosságuk, hogy statikusak: csak adott évre vonatkoznak. Sokkal szélesebb körű

kutatást, tanulmányozást, törvényszerű—

ségek megállapítását teszi lehetővé a di—

namikai — több évre kiterjedő — nem—

zetközi összehasonlítás. A különböző or—

szágok közgazdászai által ajánlott mód—

szerek közül e célra — szerző véleménye szerint —— kétféle módszer alkalmas. Az egyik: minden összehasonlitásba vont évre

vonatkozó értékbeni adatok átszámítása, egy adott év árindexével, a másik: a há'—

zisindexek extrapolációja.

Szerző részletesen foglalkozik e mód—

szerek metodikai problémáival, és néhány

dinamikai összehasonlítást is bemutat.

Kifejti, hogy bizonyos pontatlanságokkal,

,,viszonylagosságokkaP' számolni kell ——

ezek azonban, hasonló jellegű számítá—

soknál, egy—egy országon belül is éppúgy

fennállanak, mégsem teszik hiábavalóvá

az elemzést.

Végezetül szerző arra a következtetésre

jut: a metodikai problémák és pontatlan-

ságok ellenére, az ,,egyszerűsített" mód—

szer alkalmas arra, hogy általános köz- gazdasági elemzésre vonatkozó informá- ciókat kapjunk. Amennyiben azonban részletes elemzésre van szükség, továbbá speciális népgazdasági kérdések megoldá- sáról van szó: nem felel meg az ,,egy—

szerűsített" eljárás, hanem a részletekbe menő összehasonlító számításokat kell

végezni.

(Ism.: Lacfalvi József)

MANESCU, M.:

KÖZGAZDASÁGI SZÁMITÁSOK És A GAZDASÁG! KIBERNETIKAI

KUTATÁSOK TUDOMÁNYOS VONATKOZÁSAI

(Scientific concerns in economic computation and economic cybernetics research.) —— Revue Roumaine des Sciences Sociales. 1965. 2. sz.

153—159. p.

A modern társadalmakban a tudomá—

nyos felkészültség az egyes országok kul—- turális és gazdasági fejlődésének egyik eleme, s az ország függetlenségének biz—

tosítéka is. A kutatások, főleg az utóbbi

időben érthetően nagy figyelemmel for—

dulnak a gazdasági élet különböző terü—

letei felé: a gazdasági ügyvezetés, a ter—

vezés, a termelés megszervezése, az ész—

szerű munkaerő—gazdálkodás kérdéseim

kívül még több példát is lehetne emlí—

teni. Különösen nagyjelentőségű a kér—

dés olyankor, amikor a társadalom tech—

nikai—anyagi alapjai igen gyorsan fej—

lődnek s a népgazdaság működése egyre

komplikáltabb mechanizmussá válik. A

szervezés, a tervezés és az előrejelzés fon—

tossága ilyenkor fokozottabban kerül elő—- térbe, ez pedig nem történhetik/meg a modern matematikai módszerek és a ki—

bernetika elveinek alkalmazása nélkül.

A kibernetika a legtöbb tudományág—

ban ma már fontos szerepet tölt be, ter—

mészetesen a közgazdaságtudományban,a

társadalomtudományban és a gazdasági

élet gyakorlati vonatkozásaiban is. A

közgazdaságtudományban az utóbbi idő—

ben történt térfoglalása teszi indokolttá.

hogy speciális ágát, a gazdasági kiberneti- kát elhatároljuk az általános kiberneti—

kától. A cikk a gazdasági kibernetika egyik legfontosabb feladatának azt je-

löli meg, hogy segítségével olyan infor—

mációrendszer legyen kidolgozható, mely

mind a mikro-, mind a makroökonómiai

folyamatok bázisául szolgál. Ebben a vo—

natkozásban tehát a gazdasági kibernetika

egyrészt a gazdasági információk nyeré—

sét, közlését, tárolását és dokumentáció—

ját, másrészt az információfeldolgozási módszereket és technikát jelenti.

A matematikai módszereknek a gazda—

sági életben való alkalmazása, a számí—

tógépek használata, a kibernetika alkal—

mazása Romániában is nagy lendülettel haladt előre az utóbbi években. A cikk nagyszámú tudományos intézetet és álla-

mi hivatalt sorol fel, ahol ezeket a mód—

szereket, elveket alkalmazzák, és elektro—

nikus gépeket használnak. Ezek között szerepel a román Központi Statisztikai Hivatal is.