Csernina, T.: A készletek nemzetközi összehasonlításának statisztikai módszerei

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

665

A tanulmány szerzői ismertetik a további ellenőrzési és feldolgozási módszereket. A fel—

dolgozás után 60—90 nappala féléves regio- nális számbavételt követően, a feldolgozás során készített különböző típusú (háztartási, személyi, születési, a háztartásba történő be- költözést regisztráló, halálozási, a háztartás—

ból történő kiköltözést nyilvántartó) lapokból a háztartási kartonok adatainak felhasználá—

sával előzetes tájékoztatót állítanak össze.

A táblázásra kerülő tételek a nyers születési, a nyers halálozási és a csecsemőhalálozási arányszám. Kétféle arányszám kerül közlésre:

ki nem igazított és kiigazított. A nyilván—, tartott események három kategóriában ke—

rülnek táblázásra:

!. mind az összeírók és mind a felülvizsgá- lók által feljegyzett események (NI); 2. az összeirók által feljegyzett, de a felülvizsgálók által figyelmen kívül hagyott események (N2), és 3, s telíilvizsgálók által feljegyzett, de az összeírók által figyelmen kívül hagyott ese- mények (N3). A kiigazítás nélküli arányszá- mokat N : Nl—j-Napl—N3 szerint, a kiigazított arányszámokat Chandrasekaran és Deming módszere szerint N : Nl—l—Nz—l—Ns—l—N4 szá-

mítják ki, ahol N, ; NZ'N3

igazított becslések tartalmazzák azokat az eseményeket, amelyeket feltehetően mindkét

nyilvántartási rendszer figyelmen kívül ha-

gyott.

A felvétel eredményeit az adott terület teljes számbavételi éve után 90—120 nappal teszik közzé, az említett nyilvántartási lapok adatainak felhasználásával. Feldolgozási tábla minden egyes terület minden egyes városi és falusi egységére készül és számos információt tartalmaz a népesség száma és megoszlása, a népmozgalom, termékenység, a vándor—

mozgalom tekintetében. Az adatok információt adnak a népesség kulturális színvonaláról is.

A cikk szerzői ismertetik a felvétel eddíg le- zárult részeinek előzetes eredményeit. Az ered—

mények elemzése kapcsán rámutatnak az adatgyűjtési gyakorlatban mutatkozó bizo- nyos hiányosságokra, valamint arra, hogy az előzetes adatok tekintetében, főként a halá—

lozás és még inkább a csecsemőhalálozás ada—

tainál egyes területek adatai irreálisnak tűnnek.

Definíciós és egyéb szempontok miatt is külö- nösen a halvaszületések regisztrálásánál mu- tatkoznak problémák.

A nehézségek ellenére azonban a tanulmány szerzőinek az a véleménye, hogy a török de- mográfiai felvétel jó úton halad ahhoz, hogy funkcionális hivatalos népmozgalmi nyilván- tartási rendszer hiányában folyamatos és rela- tíve megbízható születési és halálozási becs—

léseket adjon.

(Ism.: Kármán Tamásné)

lPARSTATISZTl KA

CSERNlNA, T.:

A KÉSZLETEK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLI- TÁSÁNAK STATISZTIKAI MÓDSZEREI

i(0 sztatiszticseszkih metodah mezsdunarodnüh szo- posztavlenij zapaszov.) — Veszmik Sztatisztiki. 1968.

10. sz. 35—45. p.

A készletek optimális nagyságának megálla- pításánál nagy szerepet játszik az anyagi javak készleteinek összehasonlító elemzése az egyes szocialista és kapitalista országokban.

Jelenleg még a készletek nemzetközi össze- hasonlítását nagy mértékben gátolják a kész- letek eltérő esoportositásai és a megfelelő ada—

tok módszertani különbözőségeí.

A kapitalista országok közül a készletekre vonatkozó leginkább teljesnek mondható hosszú idősorok az Egyesült Államokról állnak rendelkezésre. A nemzetgazdaság itt alkalma- zott ágazati osztályozását és a készletek érté- kelésének módját más kapitalista országok is alkalmazzák. A készletek nemzetközi össze—

hasonlítása módszertanának kidolgozásánál ezért az Egyesült Államok és a Szovjetunió statisztikájában alkalmazott módszerek egybe- vetése látszik célszerűnek.

Az Egyesült Államokban és más kapitalista országokban is atermelési eszközök készletei—

nek volumenét, összetételét és dinamikáját

összevontan, értékben kifejezve mérik. Angliá—

ban az árváltozásoknak a készletek értékér—

gyakorolt hatását kiszűrik, az Egyesült Állae

mokban azonban nem. Ez torzítja a dinamikát.

Ugyancsak torzító hatással van az, hogy nin- csenek egységes alapelvek a könyvelési és statisztikai értékelés számára.

A könyvviteli mérlegben az anyagi javak összevontan, egy tételként jelentkeznek. Ebben bentfoglaltatnak a termelési eszközökön kívül a befejezetlen termékek és a késztermékek készletei is. A tőke körforgásának különböző stádiumaiban levő készletek értékének ez a kifejezése akadályozza a készletek összetéte- lének és dinamikájának közgazdasági elem- zését.

Egyes nagy monopóliumok a speciális szer- számok nettó értékét külön tételként kezelik, míg mások az ,,anyagi javak" között szerepel- tetik a speciális szerszámokat is, s nem alkal- mazzák a nettó értéken való számbavételt.

A mérlegtételek tartalmi szabályozásának ismertetett hiánya az Egyesült Államok iparvállalati készleteit —- óvatos becslések szerint —- mintegy 6 százalékkal csökkenti.

Az Egyesült Államokban a készletek stao

tisztikai megfigyelése a következő három cso—

portra terjed ki:

666

arr-ago]; és az anyagi-műszaki ellátás egyéb tárgyai, bofajezetlen termelés és saját termelésű félkészter- méhen,

késztermékek.

A statisztikai szervek a készletek nagysá- gáról csak ipari ágazatokra nézve publikál—

hatnak készletoző adatokat.

A Szovjetunióban és a többi szocialista or—

szágban könyvviteli és statisztikai előírások

kötik a vállalatokat. —

Az Egyesült Államokban a termelési kész- letek értékelésének két fő módszere a követ- kező volt: ]. Lifo módszn' (lastin first ont), azaz az utolsónak beérkező szállítmányt hasz- nálják fel először, 2. a lehetséges realizálás árainak alkalmazása.

E módszerek alkalmazása mesterségesen csökkenti a készletek értékét, valamint az ebből számolt- ös—szes mutatószámot.

Az utóbbi években a készletek értékelése ]. a tényleges költségek fígyelembevételével, 2. a piaci ár és a költség közül az alacsonyabb figyelembevétele útján, 3. egyéb módszerek segítségével történik.

A befejezetlen termelés és a raktáron levő késztermékek értékelésénél az Egyesült Álla-

mokban a költségek egy részét nem veszik figyelembe. A közvetett költségek állandó részét az önköltség n'iegállapításánál kihagy- ják, s nyereségosökkontő tételként kezelik.

A szerző által közölt tábla adatai szerint az utókalkulaciónál figyelmen kívül hagyott költségek növekvő tendenciát mutatnak.

Mindezek arra utalnak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió, valamint a szocia—

lista. országok között a készletek nagyságá- nak összehasonlíthatósága csak megfelelő korrekciók elvégzése révén biztosítható.

A készletek ágazati megoszlásának muta- tói több ok miatt nem összehasonlíthatók.

Az Egyesült Államokban a forgási sebesség mutatóját a havi átlagos termelési készlet és a havi átlagos értékesítési árbevétel viszonyítá- sával állapítják meg. E mutató a Szovjet- unióban szokásos mutatóval nem teljesen összehasonlítható. Többek között az a tény is zavarja az összehasonlíthatóságot, hogy e mutató súlyozott számtani átlag, aminek nagyságára az összehasonlitandó országok ágazati szerkezete is befolyással van.

Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot a készletek fizikai volumenének összehasonlítása.

A szerkezeti különbségek azonban ez esetben sem hagyhatók figyelmen kívül.

Az említett okok miatt a készletek nagysá- gának pontos összehasonlítása az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nem oldható meg, a mutatószámok dinamikájából azonban megfelelő következtetések vonhatók le a főbb tendenciákat és törvényszerűségeket illetően.

(Ism.: Kovács Tamásné)

NlKOLIC. M.:

A HIVATALOS STATISZTIKA! ADATOK FEL- HASZNÁLÁSA AZ IPARVÁLLALATOK

CÉLJAIRA

(Koriscenle podataka zvanlene statisztika savgledlsta potroha industrijskih preduzeca.) —— Siztisticka modjat.

1967. 4. sz. 262—276. p. ,

A vállalati elemző számára a statisztika az

olyan tényekre vonatkozó elemi információk

rendszerezett választéka, amelyeknek isme- -

rete a mindennapi életben szükséges. Továbbá a statisztika az ismert elemzési módszerek (alkalmazásával lehetővé teszi az egyes tarsa—

":dalmi folyamatok irányainak és fejlődésük ütemének áttekintését, ez pedig; lehetőséget nyújt a vállalatnak ahhoz, hogy termelési politikáját a népgazdaság általános fejlődésé- vel összhangba hozza. Végezetül a statisztika lehetővé teszi a vállalat számára saját ered- ményeinek összehasonlitását más Vállalatok eredményeivel, ez pedig a vállalati munka társadalmi elismerésének mércéjét jelenti.

A leggyakoribb forma, amelyben a statisz- tika szolgáltatásait igénybe veszik, az alap- adatok, azaz egyszerü információk felhasz—

nálása. Ilyen adatokból tudható meg például, hogy Jugoszláviának kb. 20 millió lakosa van, hogy 1965-ben az ország ipari termelése mint—

egy hét és félszer volt nagyobb, mint a háború előtt, vagy hogy India a világ legnagyobb cukornádtermelő országa.

Az egyszerű tényeken kívül a hivatalos sta—

tisztika olyan adatokat is képes nyújtani a vállalatnak, amelyek alapján értékelni tudja tevékenységének eredményességét. Első pilla—

natra ez nem tűnik ki, hiszen a hivatalos sta—

tisztika magától értetődően nem adhat több adatot a vállalatnak, mint amennyit attól kap.

A vállalat számára azonban a saját munkájára vonatkozó adatokon kívül igen fontosak a más vállalatok tevékenységére vonatkozó adatok.

Csakis a saját adatoknak más vállalatok ada- taival való összehasonlítása útján értékelhető helyesen az adott vállalat által elért eredmény.

Az ilyen összehasonlítás mutatja meg igazán valamely vállalat munkájának társadalmi ér- tékét. A statisztika ott nyújthatja a legtöbbet az iparvállalatoknak, hogy meghatározza az átlagos társadalmi normatívákat a vállalati tevékenység eredményes voltát illetően. Az ilyen normatívák jelentős mértékben bővítik ismereteinket az adott vállalatról. Most már nemcsak arra adható felelet, hogy a vállalat jobban vagy rosszabbul dolgozott-e, mint az elmúlt évben '— ami saját adatai alapján is megállapítható — , hanem ehhez hozzáfűzhető az a sokkal fontosabb információ, nevezetesen, hogy egyáltalán és miben dolgozott a vállalat jobban vagy rosszabbul más vállalatoknál.

(Ism.: Pataki Péter)

a