436
Rather, G.:
A logisztikus függvény becslésére vonatkozó új módszer
' (Eine neue Methode für die Schützung der logistlschen Funktion.) — Metrika. 1958. 2. sz.
154—157. p.
A logisztikus függvényt gyakran alkal—
mazzák a demográfiában a népesedés vál—
tozásának jellemzésére, továbbá az ökono—
'metriában a népesedéssel összefüggő idő- sorok trendfüggvényeként. ,
'A' szerző megállapítja, hogy az ökono—
metria empirikus idősoraira általában nem alkalmazhatók a stacionárius stochaszti—
kus folyamatokra vonatkozó statisztikai módszerek. Gyakran szükségessé válik e nem stacionárius idősorokból a trend ki- küszöbölése. Számitástechnikai szempon- tok miatt előnyös lenne olyan trendfügg- vény felhasználása, mely az időnek racio—
nális egész vagy exponenciális függvénye.
Ezek—e függvények azonban extrapoláció- ra nem alkalmasak, ugyanis a független változó növelésével végtelenhez tartanak.
;A, logisztikus függvény előnye, hogy vízszintes asszimptotával rendelkezik, de- tiniciója:
k
Yí———-———-—í——
l—i—be itt
ahol t jelenti az időt, a, b és k az ismeret—
len—paramétereket. Ezen állandók becslé- sére keres egy numerikus módszert a szer- ző, minthogy az ismert normálegyenletek az ismeretlen paraméterekben nem lineá- risak
H. Hotellingnek a logisztikus függvény differenciálegyenletének felhasználásán (alapuló módszere sem alkalmazható öko- nornetriai idősorokra, minthogy folytonos megfigyelések nem állnak rendelkezésünk—
re, hanem csak diszkrét, például éves ada—
, tok, így a logaritmikus derivált csak függ—
vénynövekményekkel közelíthető meg,
STATISZTIKAI IRODALNII FIGMÖ
Az új módszer alapgondolata, how _a lo—
gisztikus függvény helyett annak recipro—
kával dolgozik: ,
l l —i— be a!
zt : ._— __
yt k
A népesedéssűrűséggel arányos zi függ—
vény egy elsőrendű lineáris differencia—
egyenletnek tesz eleget:
zh! : (l ———ea)k %- B'W'zt
Ebből a differenciaegyenletből akár a legkisebb négyzetek módszerével, akár a ,,maximum likelihood" módszerrel az (l — e—a) : k és az e—a értéke megkapható, amiből az a és k paraméterek nyerhetők.
A b értéke E. C. Rhodes formulájával be—
csülhető:
1 [(k )—-131 a(N—Huífízl ege [y' (
2 N
lege b :
ahol N a megfigyelt adatok számát (jelenti.
Szerző módszerét a svéd népesedés trendjének meghatározásán mutatja be.
Az 1850—1950-ig terjedő időszakra rendel- kezésére álló népesedési adatok alapján
felírja a
zt : 0,0000000126494 _i- 0,8693468 zt;.1 differenciaegyenletet, amiből a trend-
függvény a, b és k paraméterei meghatá- rozhatók és így:
10,328806
yt : 1 %— men 044:
E trendfüggvény ismeretében az í1960—ra vonatkozó népesSégelőrebecslés elvégzésé—
vel fejezi be cikkét.
(Ism.: Dux Ertkné)
GAZDASÁGI HELYZET.
NEMZETGAZDASÁGI MÉRLEGEK STATISZTIKÁJA
Az állami népgazdasági mutatók rendszere
(Soustava státnich národohospodárskych ukazatelu.) Praha. 1958. státny Urad Statlstic- 'ky. 7541)
A csehszlovák Állami Statisztikai Hiva—
tal aPénzügyminisztériummal és a Terv—
hivatallal egyiitt kidolgozta a népgazda—
sági mutatók rendszerét A rendszer több, mint 18 000 mutató felsorolását tartalmaz—
za, ezenkívül rendszere-sam közli a muta—
tók mértékegységét és időszakossá'gát né- mely esetben a mutató kiszámításának módszerét is.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
A kormányrendeletre készített mutató- rendszert egyébként elsősorban a távlati tervezési munkálatok előtérbe nyomulása, illetőleg az azonos tartalmú idősorok meg—
alkotásának szükségszerűsége tette indo- kolttá, továbbá a csehszlovák tervezési módszerekben végrehajtott egyszerűsítés, valamint a tervezési, statisztikai és szám—
viteli mutatók egységesítésének és össz- hangbahozatalának szándéka.
A mutatórendszer egységes, vonatkozik a vállalatokra éppúgy, mint a közép- és felsőfokú irányító szervekre és a tanácsi apparátusra is.
Minthogy a mutatórendszer teljességre tö—
rekedett, nemcsak a statisztikai beszámo—
lási rendszerben szereplő tényszámok és viszonyszámok rendszerezésére terjedt ki, hanem olyan mutatókra is, amelyeket egy—
szeri, különleges, esetleg reprezentatív adatfelvétel vagy csak becslés útján álla—
píthatunk meg. Ugyanakkor azonban nem tartalmaz kötelező utasítást a rendszerbe felvett mutatók kidolgozására, az ez ideig nem vezetett nyilvántartások elkészítésére.
A rendszert kidolgozó szervek hatáskörébe tartozik a mutatók alapját képező bizony- latok és nyilvántartások fokozatos megte- remtésének elrendelése. A kormányrende—
let továbbá azt is kihangsúlyozta, hogy az említett szervek kötelesek részletes utasí—
tást kiadni a legfontosabb népgazdasági mutatók számítási módszereivel kapcso—
latban.
A mutatórendszert egyébként úgy szer—
kesztették meg, hogy a különböző népgaz—
dasági ágak vagy iparágak teljesen azonos tartalmú mutatóit kiemelve, különálló részben foglalták össze, a változó tartalmú mutatókat pedig iparáganként megismé—
telték. Az utóbbiak közé sorolták a bér- és munkaügy, az első csoportba az anyag- mérleg mutatóit stb.
A mutatókat az alábbi módon rendsze—
rezték:
A) Természeti és földrajzi feltételek B) Népesség
I. A népesség száma és összetétele II. Népmozgalom
C) Az egész népgazdaság állapota és fejlődése
I. A népgazdaság szervezete Természeti források
Műszaki fejlődés Munkaerő mérleg Népgazdasági mérlegek Allóalapok újratermelése Pénzügyi és hitelrendszer VIII. Külföldi fizetési forgalom
á i s E E s
437
D) Termelési ágazati mutatók
I. Ipar II. Építőipar III. Mezőgazdaság
IV. Erdészet
E) A közlekedés, forgalom és mutatói
I. Közlekedés II. Hírközlés
III. Anyagi—műszaki ellátás
IV. Belkereskedelem, közétkeztetés V. Külkereskedelem
VI. Felvásárlás
VII. Tudományos kutatás
F) Nem termelő szolgáltatások, kultúra és igazgatás
kutatás
G) Eletszínvonal.
(Ism.: Danyi Dezső)
Az Egyesült Államok jövedelme és termelése
(U. S. income and output.) Washington, 1958. U. S. Department of Commerce, Office of Business Economics. 241 p.
A kötet, amelyet az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma ,,Survey of Current Business" c. folyóiratának mel—
lékleteként tettek közzé, az 1954—ben meg—
jelent hasonló tárgyú melléklet folytatásá—
nak tekinthető. A kötet első felét elemző és módszertani fejezetek, második felét, statisztikai táblázatok képezik.
Az elemző rész, amely ,,A gazdaság a nemzetgazdasági mérlegrendszeren ke—
resztül nézve" címet viseli, az amerikai gazdaság háború utáni fejlődését ismer—
teti a nemzetgazdasági mérlegrendszer adatai alapján. Az ebben a részben vizs—- gált témák a következők: 1. A gazdasági fejlődés a háború befejezésétől a jelen- legi időszakíg (a kötetben szereplő ata—, tisztikák és az elemzés is 1957-ig bezáró—
lag terjed); 2. A piaci keresleti viszonyok, változása; 3. Az ipari tevékenység, ésra vásárlóerő szerkezeti problémái; 4. A ciklikusság kérdése a háború után.
A kötet módszertani része a nemzet- gazdasági mérlegrendszer fejlődéséről ad számot. Ezenbelül külön foglalkozik a nemzetgazdasági mérlegrendszer koncep—
cióinak általánosabb problémáival, az ezen a területen Végzett kutatások tta—f *
vábbi irányával és: az adatok részletes , jellemzésével, a források értékelésével és
elemzésével. —, ,
A koncepciókkal kapcsolatban leírja az Egyesült Államok nemzetgazdasági mér-—
r'
