Danco, Jozef: Konferencia az ágazatok közötti kapcsolatokról

442

Bibiri, E.:

A népgazdaság

statisztikai mutatóinak rendszere (Despre sistemul de indicatorl statistlci al economiei nationale.) — Revista de statistica.

1959. 9. sz. Ilk—25. p.

A tanulmány első része a statisztikai mutatók elméleti követelményeit vázolja.

Szerző a továbbiakban kiemeli, hogy az eddig használt és a beszámolási rendszer..

ben foglalt mutatók rendszere nem volt alkalmas a népgazdasági és ágazati szin- ten való mélyebb elemzésre. A mutatók rendszerének, ha az elvi kritériumok fenn- tartása mellett az előző feladatok teljesi—

tését is el kell látniok, biztosítaniok kell a dinamikus, nemzetközi összehasonlít—

hatóságot, a tervteljesítés ellenőrzését, a gazdaságos termelés mérésének lehető—

ségét stb. A mutatórendszer részletessége, az egész rendszer terjedelme többféle vál—

tozatban készíthető el.

Az egyik változat a népgazdaság fejlő- désének hosszú távú elemzésére'szolgál, azaz csak az alapvető, általános, szinte- tikus és analitikus mutatókat tartalmazza és így mintegy 500—1000 mutatót foglalna magában.

A második változat az előbbi változat feladatainak teljesítése mellett a népgaz- daság sokoldalú fejlődésének elemzését is szolgálná. A mutatók részletesebbek, azaz a jelenlegi beszámolási rendszer kiterjesz—

tendő. Ebben az esetben a mutatók szárna SOOO—SOOO—re tehető.

A harmadik változat a központi szervek, tanácsi apparátus, a vállalatok stb. gaz—

daságstatisztikai elemzését is kielégítené.

Ez a rendszer 15 OOO—20 000 mutatót tar—

talmazna.

A mutatók rendszerének minden egyes változatban elsősorban azokat a szintetikus és analitikus mutatókat kell tartalmaz—

niok, amelyek a népgazdaság mérlegrend—

szerében helyet foglalnak. Továbbá azo—

kat a mutatókat, amelyek jellemzik a tár—

sadalom anyagi és kultúrális fejlődését.

Szerző a fenti elgondolások alapján el- készítette a népgazdasági mutatók rend- szerének tervezetét:

A) A népgazdaság általános és szinte- tikus mutatói.

I. A társadalom anyagi életének feltételeit Jellemző mutatók (földrajzi környezet, népes- ség száma, összetétele, termelőeszközök, ter-

melési viszonyok).

_ legű

II. A bővített társadalmi újratermelés iolya- matait jellemző mutatók (társadalmi termé—

kek körforgása, nemzeti jövedelem elosztása

stb.). *

III. Atársadalom anyagi és kulturális _feiló—

dését jellemző mutatók (életszinvonal, nemzeti—- vagyon).

IV. Nem produktív jelenségek mutatói (egészségügyi, közoktatásügyi mutatók stb.).

B) Ágazati mutatók.

a) Közös mutatók.

1. A vállalatok gazdasági szervezetét és gazdasági-műszaki felszereltségét jel- lemző mutatók.

2. A munkaerő és a bérezés mutatói.

3. A vállalatok gazdasági tevékenységének mutatói.

b) Speciális mutatók.

(Ism.: Pallós Emil)

Dance, Jozef:

Konferencia

az ágazatok közötti kapcsolatokról

(Konferencia o medziodvetvovych vztahoch.)

—- Ekonomtcky Casópis. 1959. 5. sz. $$$—584. p.

A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Tervgazdasági Kutató Intézet kon—

ferenciát tartott a népgazdasági mérlegek összeállítása, illetőleg a tervezésimunka elmélyítése és tökéletesítése tárgyában.

A konferencia megvitatta az ágazatközötti kapcsolatok mérlegének elméleti és gya- korlati kérdéseit. A Tervgazdasági Intézet vezetője bevezető előadásában hangsú—

lyozta, hogy a reprodukciós folyamat elemzési és tervezési módszerei nem meg-

felelők és ezeket tökéletesíteni kell. Ennek a törekvésnek egyik eszköze a terv—, a sta—

tisztikai és számviteli mutatók eltérései- nek, illetőleg a fenti mutatók tartalma és a politikai gazdaságtan kategóriái közötti, különbségeknek megszüntetése. Az utóbbi különbségek főként abból erednek, hogy az árak nem fejezik ki az értéket és a mutatók számítási módszere jelentős mér——

tékben függ a népgazdaság szervezetétől.

A mérlegmódszer következetlenségét _né—

mely közgazdasági kategória, mint például a társadalmi termék és az anyagi terme- lés bizonytalan elhatárolása is súlyosbítja.

Az előadó kifejtette, hogy a népgazdasági mérlegek funkcióját egyben a tervezési módszerek tökéletesítését is, nagymérték- ben megjavíthatja az ágazatközötti kap—

csolatok módszerének alkalmazásap Ezt bizonyítja egyébként az első, kísérleti jel- csehszlovák ágazati kapcsolatok mérlege is.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

Az ágazatközötti kapcsolatok módszerei—

ről tartott további előadások és az azt követő vita hangsúlyozta, hogy ezt a mód—

szert nemcsak a folyó hanem a távlati tervezésben és a KGST államok terveinek összehangolásánál is kívánatos volna al—

kalmazni. Csehszlovák viszonylatban pedig egyes országrészek mérlegkészítésénél.

Az input-output módszer előnyeit el—

ismerve, részletezték annak elméleti és gyakorlati hiányosságait, illetve nehézsé—

geit is. így például kiemelték, hogy az

ágazatok és iparágak osztályozásának bi—

zonytalansága, a felhasznált mátrixok optimális nagyságának kérdése, a fizikai mértékegységek használatának nehézsége bizonytalanná teszi az input-output mód—

szer eredményeit. Az elméleti kifogások közé sorolták azt a tényt is, hogy az input- output módszer egész konstrukciója nem számolt olyan gyors ütemű fejlődéssel, mint amilyen a szocializmust építő orszá- gokban lejátszódik. A konferencia részt- vevőinek egyöntetű véleménye szerint a hibák legnagyobb része abból származik, hogy a közgazdasági problémákat helyte—

len módon transzformálják matematikai formulákká és megfordítva, hogy a szá- mítási eredményeknek helytelen közgaz—

dasági értelmezést adnak.

A konferencia egyetértett abban, hogy az input—output módszer hiányosságainak kiküszöbölése, illetve a módszer további tökéletesítése esetén nagymértékben fel—

használhatóvá Válik a szocialista népgaz—

daság irányításában.

A vita során részletesen foglalkoztak az ágazatok, illetőleg iparágak elhatárolá—

sának módszertani kérdéseivel, kiemelve, hogy a jelenlegi ágazati elhatárolás nem tükrözi a valóságos reprodukciós folya—

matokat. A konferencia résztvevői meg—

állapították, hogy az egyetlen szempont alapján felépített ,,tiszta tudományos"

osztályozási rendszernél a technológiai folyamatok azonosságát és a szervezeti szempontokat kombináló osztályozási rend—

szer megfelelőbb képet nyújt a tényleges

kapcsolatokról.

Igen nagy figyelmet szenteltek az ága—

zatközötti kapcsolatok mérlegkészítése során előforduló árstatisztikai kérdések- nek. A jelenlegi kettős — termelőeszkö- zök esetében a nagykereskedelmi, fogyasz- tási cikkek esetében a kiskereskedelmi -——- árak használata nagymértékben torzítja a tényleges fejlődésről, a népgazdaság

443

arányairól és az egyes ágazatok efektivi—

tásáról kialakított elképzeléseket. A kon- ferencia javaslatot tett az ágazatközötti kapcsolatok mérlegei elkészítésénél alkal—

mazandó ún. kisegítő átszámítási árrend—

szer kidolgozására. A kisegítő árrendszer—

rel kapcsolatosan több javaslat hangzott el.

A konferencia végül felhívta a figyelmet a közgazdászok, statisztikusok, 'matemati—

kusok együttműködésére és ennek érdeké- ben közös szemináriumokat rendeznek a kutató intézetek dolgozóinak bevonásával.

(Ism.: Danyi Dezső) Haldi, John:

Az input-output együtthatók értelmezésével kapcsolatos

két hipotézis próbája

(A test on two hypotheses concerning inter- pretation of input-output coefficients.) -— Welt—

wirtschaftlicnes Archiv. 1959. 1. sz. 83. köt.

1—14. p.

Bevezetőben a szerző utal arra a tényre, hogy az input—output együtthatók értel—

mezése lényegében termelési elméletekkel kapcsolatos. Ilyen vonatkozásban jelenleg a koefficiensek kétféle értelmezése ismert, az egyik a Leontief—féle, a másik Kleintől származik. A Leontief— és a Klein-féle hipotézis rövid ismertetése után a kétféle hipotézis összehasonlitása következik, az empirikus próbához felhasználva az Egyesült Államok cipőipari adatait.

A Leontief által kifejtett termelési tech—

nikai koefficiensben:

ai; : i

X.

1

ahol:

X,—— az i szektor termelése és xii—j szektor termelésének az i

szektorban felhasznált há—

nyada.

mi] a termelés mennyiségi mérőszáma, a 17]

pedig a mennyiségi ráfordítási együttható.

E Leontief—féle hipotézis fő feltételezése, hogy a koefficiensek minden szektorra vonatkozóan meghatározottak. Egy-egy homogén tevékenységi körön belül — mi—

vel a homogenitás is kiinduló feltételezése

——- a koefficiensek szintén fixek és szub—

sztitucióra ezen tevékenységi körökön be—

lül nem kerülhet sor. Ugyanakkor elismeri, hogy a gyakorlatban eltérés mutatkozhat