442
STATISZTIKAI IRODALMI 'HGYELÖ'Bibiri, E.:
A népgazdaság
statisztikai mutatóinak rendszere (Despre sistemul de indicatorl statistlci al economiei nationale.) — Revista de statistica.
1959. 9. sz. Ilk—25. p.
A tanulmány első része a statisztikai mutatók elméleti követelményeit vázolja.
Szerző a továbbiakban kiemeli, hogy az eddig használt és a beszámolási rendszer..
ben foglalt mutatók rendszere nem volt alkalmas a népgazdasági és ágazati szin- ten való mélyebb elemzésre. A mutatók rendszerének, ha az elvi kritériumok fenn- tartása mellett az előző feladatok teljesi—
tését is el kell látniok, biztosítaniok kell a dinamikus, nemzetközi összehasonlít—
hatóságot, a tervteljesítés ellenőrzését, a gazdaságos termelés mérésének lehető—
ségét stb. A mutatórendszer részletessége, az egész rendszer terjedelme többféle vál—
tozatban készíthető el.
Az egyik változat a népgazdaság fejlő- désének hosszú távú elemzésére'szolgál, azaz csak az alapvető, általános, szinte- tikus és analitikus mutatókat tartalmazza és így mintegy 500—1000 mutatót foglalna magában.
A második változat az előbbi változat feladatainak teljesítése mellett a népgaz- daság sokoldalú fejlődésének elemzését is szolgálná. A mutatók részletesebbek, azaz a jelenlegi beszámolási rendszer kiterjesz—
tendő. Ebben az esetben a mutatók szárna SOOO—SOOO—re tehető.
A harmadik változat a központi szervek, tanácsi apparátus, a vállalatok stb. gaz—
daságstatisztikai elemzését is kielégítené.
Ez a rendszer 15 OOO—20 000 mutatót tar—
talmazna.
A mutatók rendszerének minden egyes változatban elsősorban azokat a szintetikus és analitikus mutatókat kell tartalmaz—
niok, amelyek a népgazdaság mérlegrend—
szerében helyet foglalnak. Továbbá azo—
kat a mutatókat, amelyek jellemzik a tár—
sadalom anyagi és kultúrális fejlődését.
Szerző a fenti elgondolások alapján el- készítette a népgazdasági mutatók rend- szerének tervezetét:
A) A népgazdaság általános és szinte- tikus mutatói.
I. A társadalom anyagi életének feltételeit Jellemző mutatók (földrajzi környezet, népes- ség száma, összetétele, termelőeszközök, ter-
melési viszonyok).
_ legű
II. A bővített társadalmi újratermelés iolya- matait jellemző mutatók (társadalmi termé—
kek körforgása, nemzeti jövedelem elosztása
stb.). *
III. Atársadalom anyagi és kulturális _feiló—
dését jellemző mutatók (életszinvonal, nemzeti—- vagyon).
IV. Nem produktív jelenségek mutatói (egészségügyi, közoktatásügyi mutatók stb.).
B) Ágazati mutatók.
a) Közös mutatók.
1. A vállalatok gazdasági szervezetét és gazdasági-műszaki felszereltségét jel- lemző mutatók.
2. A munkaerő és a bérezés mutatói.
3. A vállalatok gazdasági tevékenységének mutatói.
b) Speciális mutatók.
(Ism.: Pallós Emil)
Dance, Jozef:
Konferencia
az ágazatok közötti kapcsolatokról
(Konferencia o medziodvetvovych vztahoch.)
—- Ekonomtcky Casópis. 1959. 5. sz. $$$—584. p.
A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Tervgazdasági Kutató Intézet kon—
ferenciát tartott a népgazdasági mérlegek összeállítása, illetőleg a tervezésimunka elmélyítése és tökéletesítése tárgyában.
A konferencia megvitatta az ágazatközötti kapcsolatok mérlegének elméleti és gya- korlati kérdéseit. A Tervgazdasági Intézet vezetője bevezető előadásában hangsú—
lyozta, hogy a reprodukciós folyamat elemzési és tervezési módszerei nem meg-
felelők és ezeket tökéletesíteni kell. Ennek a törekvésnek egyik eszköze a terv—, a sta—
tisztikai és számviteli mutatók eltérései- nek, illetőleg a fenti mutatók tartalma és a politikai gazdaságtan kategóriái közötti, különbségeknek megszüntetése. Az utóbbi különbségek főként abból erednek, hogy az árak nem fejezik ki az értéket és a mutatók számítási módszere jelentős mér——
tékben függ a népgazdaság szervezetétől.
A mérlegmódszer következetlenségét _né—
mely közgazdasági kategória, mint például a társadalmi termék és az anyagi terme- lés bizonytalan elhatárolása is súlyosbítja.
Az előadó kifejtette, hogy a népgazdasági mérlegek funkcióját egyben a tervezési módszerek tökéletesítését is, nagymérték- ben megjavíthatja az ágazatközötti kap—
csolatok módszerének alkalmazásap Ezt bizonyítja egyébként az első, kísérleti jel- csehszlovák ágazati kapcsolatok mérlege is.
