STAT lSZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
2. A második módszer esetében az adatok szalagra történő rögzítése és csoportosításuk után a kontrollprogram csak ,,felderiti" és leírja a hibás adatokat. Ezeket kijavításuk és lelyukasztásuk. a lyukasztás ellenőrzése és mágnesszalagra történő rögzítésük stb. után az adathalmaz megújításához használják.
Ez a felújítás speciális program szerint megy végbe, célja, hogy lecserélje a hibás adat- rögzítéseket hibátlanokkal, vagyis a hibás adatok helyett helyes adatok kerüljenek az alapadathalmazba.
A módszer előnye, hogy az első kontroll—
program segítségével megállapítható az egész halmaz teljessége. A következő műve- letek már az adathalmaz megbontása nél—
kül végezhetők.
A módszer elsősorban a kis (39—35 000 lyukkártyából álló) adathalmazok ellenőrzé- sénél használható eredménnyel.
3. A harmadik módszer kombinált eljárás.
Az első két módszerhez hasonlóan. az alap- adatokat szalagra rögzítik. A továbbiakban a kontrollprogram az adathalmazt két részre
— hibás és helyes adatok halmazára -— bont—
ja. A hibás adatokról jegyzék készül. A kor- rekció elvégzése után a hibás adathalmazt felújítják a kijavított adatokkal, majd a fel- újított halmazt kontrollprogram segítségével ellenőrzik. Újból hibátlan és hibás adatokat tartalmazó szalagokat és hibajeayzéket ka- punk. A kontroll tehát több ciklusban to—
lyik, a végén a több szalagon levő helyes adathalmazokat egy adathalmazba kell eavesiteni.
E korrekciós módszer egyesíti az első két módszer előnyeit. Eredményesen ott használ- ható, ahol a vizsgált egység adatait több lyukkártya tartalmazza, valamint a lyukkár- tyák száma 50—60 000 között van.
Az adatfeldolgozás előkészítő fázisával szemben alapvető követelménv a hibajegyzé- kek minimumra való csökkentése. Ez pedig nagyban függ a korrekciókat végző munká- jának oontossáaától. a hibajegyzékek össze—
állításának módjától..
A hibajegyzékek készítésénél az szempontokra kell ügyelni:
alábbi
1. Mindennemű hibát kódnyelven kell felvenni a hibajeayzékben. Az azonos hibákat különböző fel- adatokban ugyanazzal a kódjellel kell ellátni.
2. Az összes javításról, változtatásról jegyzékeket készíteni.
3. A hibásan rögzített adatok sorrendjének meg kell egyeznie a dokumentumok lerakásának sorrend"
jével.
A tárgyalt kézi javítási módon túlmenően egyes országokban elterjedt az automatikus javítás is. Tömeaes használata azonban nem terjedt el, mivel hatékonysága még nem bi- zonyított.
(ism.: Mesterházy Sándorné)
693
GEL'BURT. B. —— GOL'DIN, F. —— TALALOV. G. — SERMAN, E,:
A MUNKA TUDOMÁNYOS SZERVEZESE.
VALAMINT AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ADA'FFELVÉTEL ÉS ADATFELDOLGOZAS
(Organizacija ucseta i obrabotki na vücsiszlitel'nüh masinah pokazatelej po naucsnoj organizocii !ruda.)
— Vesztník Statisztiki. 1971. 8, sz. 41—45. p.
A cikk szerzői arról adnak felvilágosítást, hogyan lehet azokat az alapadatokat ösz—
szegyűjteni és számítógépen feldolgozni.
amelyek egyrészt megfelelően tükrözik a munka tudományos szervezésének szinvona- lát, másrészt lehetővé teszik —- éppen a tu—
dományos munkaszervezés színvonalának ja—
vítása érdekében —- a megfelelő beavatko- zást.
Megállapítják, hogy a jelenlegi munkaügyi statisztikai mutatók rendszere nem alkalmas arra, hogy a munka tudományos szervezésé- hez alapul szolgáljon. Szükség volt tehát a munka tudományos szervezését elősegítő. az—
az a következő alapelveket figyelembe vevő statisztikai mutatórendszer kidolgozására:
1. (: kidolgozásra kerülő statisztikai mutatőrend—
szer megbízható információt adjon a munka tudo- mányos szervezését elősegítő utasítások. rendszabá- lyok műszaki—gazdasági hatásáról:
2. segítségével a haladó tapasztalatok kiterjesz- tését lehetővé tevő operatív információt nyerjenek;
3. alkalmas legyen számítógéppel történő feldol- gozósra;
4. biztosítsa a kapcsolatot a ügyi statisztikai rendszerrel.
jelenlegi munka-
Ezeket az alapelveket figyelemmel kísérve olyan mutatók kiszámítására kötelezik a vál- lalatokat. mint: a munkaigényesség alakulá- sa (normaórókban kifejezve), a munkaerő—
megtakaritás nagysága, rubelmegtakarítás.
költségmegtérülési idő stb. A kiszámításra kerülő mutatók körét az ún. ..NOT (Naucs- naja Oraanizacija Truda) előirások doku—
mentuma" tartalmazza. Részletesen taglalják a cikk szerzői ennek a dokumentumnak az útját. feldolgozását és ellenőrzésének mód—
jót. A vállalatoknak a dokumentumhoz ha'- rom fejezetből álló feljegyzést is csatolni kell. A feljeayzés első fejezete a NOT előírá—
sok bevezetése előtti munkaszervezés rövid jellemzését és elemzését tartalmazza. A má- sodik fejezet a NOT előírások realizációja utáni munkaszervezési módszereket elemzi grafikonok. tervrajzok. stb. segítségével. A harmadik fejezet a NOT utasítások bevezeté—
sének hatékonyságáról tájékoztat. Ezeket a dokumentumokat és feljegyzéseket számító—
génen dolgozzák fel.
Akkor kezdődik meg a munkaszervezési feladatok valódi elemzése, miután a számí- tógép-állomás a feldolgozás eredményeként kapott táblákat visszaküldi egyrészt a válla- latokhoz. másrészt meaküldi a főhatóságok- hoz is. A vállalatok NOT irodái és a főható—
ságok a kapott táblák alapján követni és
l
694 STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ
ellenőrizni tudják a vállalat üzemeiben és osztályain folyó munka tudományos szervezé- sét. A vállalatok NOT irodáinak az a leg- főbb feladata —- írják a cikk szerzői —, hogy tapasztalataik alapján javítsanak a munka tudományos szervezéséhez alapul szolgáló adatfelvételi és adatfeldolgozási tevékeny- ségen. A munka tudományos szervezésével foglalkozó szakemberek tudatában vannak annak, hogy az információk további tökéle—
tesítésére van szükség (azok az információk ugyanis, amelyekkel a tudományos munka—
szervezők rendelkeznek, egyúttal a vállalati munkaszervezés színvonalát is visszatükrözik).
A vállalatok a legérdekesebb tapasztala- tokról tájékoztatják a tudományos kutatóin—
tézeteket is. Nagyon fontos —- hangoztatják a cikk írói —, hogy a vállalatok olyan for- mában állítsák össze a jelentést, ami lehe—
tővé teszi a számítógépbe való közvetlen beadagolást.
A munkahelyek szervezésének korszerűsí- tése. a munkakörülmények javítása. a mun- kamegosztás és a kooperáció korszerűsítése.
az élenjáró munkamódszerek bevezetése. a munkanorma és a bérezés javítása. ezek a NOT célkitűzései. A munka tudományos szer—
vezéséhez kapcsolódó adatok, információk elemzése lehetővé teszi. hogy egyre világo—
sabban meghatározzák a NOT további hatá—
sát.
(lsm.: Somogyi Katalin)
VENECKU, !. — MATJUHA, l.:
REPREZENTATlV MEGFIGYELESEK A KGST-TAGORSZÁGOK KÖZPONTI STATlSZTlKAl SZERVElNEK
GYAKORLATÁBAN
(Vüborocsnüe obszledovanija v praktika rabotü central'nüh sztatiszticseszkih organov sztran—cslenov
SZEV.) —- Vesztnik Sztatísztiki. 1971. 6. sz. 44—53. p.
A reprezentatív megfigyeléseket a KGST- tagországok statisztikai hivatalai már rég- óta alkalmazzák. de szélesebb körű felhasz- nálásukra csak az elmúlt évtizedben került sor. Régebben a reprezentatív megfigyelé- seket jórészt csak az életszínvonal tanulmá- nyozására alkalmazták. Ezzel szemben jelen—
leg reprezentatív megfigyeléseket folytatnak az iparban. a mezőgazdaságban. a közleke—
désben és a kereskedelemben.1 Ilyen módon
1 Az Európai Statisztikusok Értekezletének 1971. évi 19. plenáris ülése napirendre tűzte az elmúlt év- tizedekben Európában az állami statisztikai szer—
vek által végrehajtott teljes körű, illetve nagy- szabású mintavételi összeírások áttekintését. A*ma- gyar Központi Statisztikai Hivatal is összeállította fontosabb összeirásainak jegyzékét és leírását.
amelyről a Statisztikai Szemle 1971. évi júniusi szá- mában .,A Központi Statisztikai Hivatal fontosabb teljes körű összeirásai, 1960—1970" cimen rövidített tájékoztatót adott.
nem véletlen az a nagy figyelem, amelyet a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága repre—
zentatív megfigyelések iránt tanusít.
A Statisztikai Állandó Bizottság határozata alapján 1970-ben Varsóban ülésezett a rep- rezentatív módszer elméleti és gyakorlati kérdéseivel és a statisztikai és szociológiai kutatásokban való szélesebb alkalmazási le- hetőségének tanulmányozásával foglalkozó szeminárium. A szeminárium munkájában a KGST-tagországok statisztikusai. közgazdá—
szai, szociológusai vettek részt. A szakembe—
rek ilyen összetétele nem volt véletlen. Ez mindenekelőtt arról tanúskodik, hogy a repre- zentativ módszert igen széles körűen lehet alkalmazni a társadalmi és a gazdasági jei lenségek kutatásában.
A szemináriumon folyó vita alapját a lengyel Statisztikai Főhivatalban készített előadás képezte. Az előadás - a KGST—
tagországok anyagai és tapasztalatai alap—
ján — a reprezentatív módszer szélesebb körű alkalmazási lehetőségeivel foglalko- zott a statisztikai gyakorlatban.
A szerzők a szemináriumon elhangzott előadások és hozzászólások, valamint avita alapján mutatják be a KGST-tagországok—
ban a reprezentatív megfigyelések alkal- mazásának alapvető irányait és a repre—
zentativ módszerrel kapcsolatos főbb elmé- leti és gyakorlati problémákat.
Az életszínvonal vizsgálatával kapcsola—
tos reprezentatív megfigyelések közül aház—
tartásstatisztikai adatgyűjtések emelkednek ki. A háztartásstatisztikai adatokat a KGST- tagországokban a különböző lakossági cso- portok életszínvonalának jellemzésére, az életszínvonal időbeni változásának elemzé- sére és a népgazdasági tervekben az élet—
színvonal alakulásával kapcsolatos mutatók kidolgozására és megalapozására használ—
juk. A háztartásstatisztika fontos információs forrás az életszínvonal kutatásában. a fo—
gyasztás és a jövedelmek kapcsolatának fel- tárásában, a családok különböző társadal- mi—gazdasági ismérvek szerinti megoszlásá- nak kutatásában.
A háztartásstatisztikai megfigyelésekhez a lakossági jövedelmek és a családösszetétel egyszeri reprezentatív megfigyelései állnak közel. Az egyszeri megfigyelések a háztartás- statisztikai adatgyűjtéshez képest maaasabb reprezentációs szintet biztosítanak. Például Csehszlovákiában az 1966. évi családijöve- delem-felvételnél az összes háztartások 1 százalékát figyelték meg. míg a folyamatos háztartásstatisztika esetében a reprezentá- ciós szint nem haladja meg az 1—2 ezrelé- ket. Lényegében a többi KGST—tagországban
is hasonlók a reprezentációs arányok.
*A reprezentatív módszert (: népszámlálá—
soknál egyrészt a népszámlálás ellenőrzésére használják (például Bulgáriában), másrészt
