A statisztikai munka további megjavításáért

A STATISZTIKAI MUNKA TOVÁBBI MEGJAVíTASÁERT*

A szocialista gazdaság tervszerű irányításának nélkülözhetetlen felté?

_ tele az egész népgazdaságra kiterjedő, egységes számviteli és statisztikai ' rendszer. A szocialista gazdaságban a számvitel és a statisztika szerveskap—

; csolatban van a népgazdasági tervezéssel. A számvitel és a statisztika alk tja a, tervezés és a tervteljesítés ellenőrzésének alapját. A számvitel és a—statisz—

;, tika segítségével történik a szocialista gazdaságban végbemenő folyamatok mélyreható elemzése és a népgazdaság rejtett tartalékainak feltárása

A szovjet statisztika fejlesztésének fontos vezérelve a statisztikának __szoros, eltéphetetlen kapcsolata az élettel, a gazdasági és kulturális építés-v , sel. ,,A statiSztikusok legyenek gyakorlati segítőtársaink, nem pedig skolasz—

-_ tikusok" — írta Lenin.1 ,

Jelenleg, amikor a szovjet nép a kommunista párt vezetésével a nép-—

_ gazdaság további hatalmas fellendítésének nagy és bonyolult feladatait

* "oldja meg, amikor ezzel kapcsolatban új módon teszik fel, az államigazgatás - és a népgazdaság tervszerű irányításának számos kérdését, a párt és a kor—' '"mány fokozott követelményeket támaszt az állami statisztika szerveivel

szemben. ,

Mint ismeretes, a szovjet népgazdaság megnövekedett méreteire és új feladataira tekintettel a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bi—

zottsága és a szovjet kormány határozatot hozotta Szovjetunió Állami Terv- bizottságának újjászervezéséről. Az újjászervezés célja a szovjet népgazda—

Ság távlati tervezésének megjavítása. A távlati tervezés munkájának, az éves ,' tervek elkészítési munkálatainak és az ezzel kapcsolatos nagyszámú napi feladat megoldásával járó munkának az Állami Tervbizottságban (Terv——

,hivatalban) való egyesítése nem tette lehetővé, hogy a figyelmet és az erő—

ket a távlati tervek és a hatalmas népgazdasági problémák kidolgozására-*

összpontosítsák. Ugyanezen okokból az Állami Tervbizottság nem tudta kellőképpen tanulmányozni, figyelembe venni a hazai és külföldi tudomány 'és technika vívmányait, nem tudta biztosítani a tervekben a termelőerők helyes elosztását, a gazdasági körzetek komplex fejlesztését. Ez idő szerint a korábbi Állami Tervbizottság alapján megalakították a Szovjetunió Mi—

nisztertanácsának a népgazdaság távlati tervezésével foglalkozó Állami Bi—

zottságát (a Szovjetunió Állami Tervbizottsága) és a Szovjetunió Miniszter—v tanácsának a folyó népgazdasági tervezéssel foglalkozó Gazdasági Bizottsáw gát (a Szovjetunió Gazdasági Bizottsága). A Szovjetunió Kommunista Pártja,

* Veszlnik Sztaiisztiki. 1955. évi 4. sz. 11—19. old. —— Rövidítve ' Lenin Művei, 35. két. 4%. old.. oroszul.

A STATISZTIKAI MUNKA TOVABBI MEGJAVITASAÉRT ; x%!

Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak ez a határozata rendkívül nagy fontosságú a szovjet állami tervezés megjavítása szempontjából. ! Ez a határozat igen nagy jelentőségű az egész szovjet statisztikai munka és különösen a statisztikai szervek munkája szempontjából. A statisztikai ' szervek munkájában komoly hibák fordulnak elő. Ezek a hibák abban nyil—

vánulnak meg, hogy a statisztikai szervek a népgazdasági tervezés felada—r taitól elszakadva végzik munkájukat, és csupán a statisztikai összesítések összeállítására és szétküldésére szoritkoznak a statisztikai adatok kellő köz—

gazdasági elemzése és általánosítása nélkül. A statisztikai szervek főként a folyamatos statisztikára összpontosítják erőiket, nem dolgoznak ki hosszabb időre szóló összesített adatokat és így alig támogatják a távlati tervezés ügyét.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának, a helyi statisztikai hivataloknak és a Központi Statisztikai Hivatal kerületi és városi felügyelő—

ségeinek legfontosabb, halaszthatatlan feladata, hogy a statisztikai munkát a párt és a kormány történelmi jelentőségű határozataival kitűzött új, nagy—

szabású és bonyolult feladatok színvonalára emeljék. ' A statisztikai szervek egész munkáját közelebb kell hozni a tervezés—

hez, lényegesen meg kell javítani mindenekelőtt a hosszabb időre szóló sta—

tisztikai adatokikőzgazdasági elemzését, a népgazdasági beszámolómérlegek kidolgozását, a mezőgazdaságra, a népi demokratikus országok gazdaságára, valamint a Szovjetunió és a kapitalista országok gazdaságának összehason—

lító vizsgálatára vonatkozó adatok feldolgozását.

A statisztika nemcsak a gazdasági és kulturális élet egyes tényeire, je—

lenségeire vonatkozó számszerű adatok forrása. A szocialista gazdaságban a"statisztikának azért van olyan nagy tudományos és gyakorlati jelentősége, mert megmutatja, hogy a bővített szocialista újratermelés konkrét feltéte—

lei között hogyan realizálódnak az objektív gazdasági törvények követelmé—

nyei. A statisztika legfontosabb feladata az, hogy tanulmányozza a társa—

dalmi fejlődés törvényszerűségeínek mennyiségi kifejeződéseit, a gazdasági élet különböző jelenségei és folyamatai között fennálló kapcsolatokat és kölcsönös összefüggéseket. A statisztikának e funkciói most különösen fon—

tos szerephez jutnak. .

A folyó gazdasági tervek elkészítését és végrehajtásának ellenőrzését biztosító folyamatos statisztikával párhuzamosan, ez idő szerint egyre fon—

tosabbá válik a szocialista gazdaság fejlődési folyamataival összefüggő sar- kalatos kérdések beható vizsgálata és ama fontosabb feladatok megvalósí—

tásának mindenoldalú elemze'se,__ amelyeket az ötéves tervek és a népgazda—

ság fejlesztésének hosszabb időszakra — 10—15 évree —— szóló távlatai hatá—

roznak meg.

Ahhoz, hogy tudományosan megalapozott megállapításokat tehessünk, rendkívül fontos, hogy összehasonlítsuk az évek sorára vonatkozó statiszti—

kai adatokat, rendszerezzük a statisztikai anyagot, a jelenségeket fejlődé- sükben, dinamikájukban vizsgáljuk és széles körben alkalmazzuk a csopor—

tosítások módszerét. A statisztikai szerveknek hosszabb időszakra kiterjedő, összehasonlítható adatokkal kell rendelkezniök a népgazdaság és a kultúra fejlődését tükröző összes fontosabb mutatószámról. A Szovjetunió Központi _ Statisztikai Hivatalában, a helyi statisztikai hivatalokban, valaminta Köz—

ponti Statisztikai Hivatal kerületi és városi felügyelőségein rendszeresen vezetni kell ilyen dinamikus sorokat. A fejlődés törvénySZerűségeit csak

9623,

akkor ítélhetjük meg, a népgazdaság távlati tervezésének kérdéseit csak akkor oldhatjuk meg helyesen, ha többé—kevésbé hosszú időszakban Vizs-

gáljuk a szocialista gazdaság fejlődését.

A sikeres távlati tervezés nélkülözhetetlen feltétele a szocialista bőví—

tett újratermelés folyamatát és redményeit' jellemző, a népgazdaság egyes részeinek és ágainak fejlődésében fennálló legfontosabb összefüggéseket visszatükröző, a termelés és a fogyasztás, a felhalmozás és fogyasztás, az ipar, a mezőgazdaság, a szállítás, a kitermelő és feldolgozó ipar stb. közötti kölcsönös összefüggéseket feltáró népgazdasági beszámolási mérlegek ki—

dolgozása. A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdasági mérlegekkel kapcsolatos munkájában azonban még komoly hiányosságok vannak. A be—

számolási mérlegek feldolgozása gyakran még hosszú ideig elhúzódik, a népgazdasági mérleg nem minden kérdését oldották meg gyakorlati módon.

A népgazdasági mérleg központi problémája, amelyre a Központi Sta- tisztikai Hivatalnak különös figyelmet kell fordítania 'a termelési eszközök termelése és a fogyasztási cikkek termelése közötti aránynak, a társadalmi termelés e fontos alosztályai fejlődési ütemének, a szocialista bővített újra- termelés folyamatában a társadalmi össztermék különböző elemei között kialakuló arányoknak vizsgálata.

Az egyik legfontosabb kérdés jelenleg, hogyan dolgozzuk fel az egyes beszámolási mérlegeket szövetséges köztársaságok, határterületek, területek és egyes gazdasági körzetek szerint. E beszámolási mérlegek közé tartoznak például az árukészletek beszámolási mérlegei, amelyek azt mutatják meg, hogy milyen forrásokból fedezték a terület, határterület, köztársaság szük——

ségletét valamely árucikkből, hogyan használták ki az árukészletek növelé- sének lehetőségeit a közszükségleti cikkek helyi termelésének fejlesztése útján és a kereskedelmi szervezetek által a kolhozoktól és a kolhozparasz—

toktól vásárolt mezőgazdasági termékek mennyiségének fokozásával. A szö- vetséges köztársaságok, határterületek, területek és gazdasági körzetek szerint összeállított beszámolási anyagmérlegek fontos eszközei a termelő——

erők ésszerű elhelyezésével kapcsolatos tervezésnek, amikor a gazdasági körzetek komplex fejlesztésének szükségességéből, a vállalatoknak a nyers-—

anyagforrásokhoz és a fogyasztókörzetekhez való közelebb viteléből, vala—

mint az indokolatlanul nagy távolságra történő és ellentétes irányú szálli- tások megszüntetéséből indulnak ki.

Fokozottak a követelmények a statisztikai szervekkel szemben a társa- dalom munkaerőforrásainak és különösen a szakképzett munkaerőknek el—

osztását és felhasználását jellemző beszámolási munkaerő mérlegek kidolgo—

zása tekintetében. *

Számos fontos kérdés megoldása vár a statisztikai szervekre a párt és a kormány által kitűzött feladatokkal kapcsolatban az élenjáró technika, az új, tökéletesebb technológiai folyamatok további széleskörű bevezetése, a termelés és a munka ésszerű megszervezése, a munkatermelékenység gyors—1 ütemű növelésének biztosítása és a termékek önköltségének csökkentése terén. '

** _ Különösen fontos, hogy számbavegyük az újfajta gépek és felszerelé—

sek, az új technológiai eljárások, az újfajta anyagok és termékek gazdasági hatékonyságát. El kell ismernünk, hogy az új technika statisztikájának ez a területe még alig van kidolgozva. Az új technika statisztikájá'ban eddig pusztán a mennyiségi mutatókra, az előállított új gépek és berendezések

A STATISZTIKAIlMU-NKA TOVABBI MEGJAVITASAERT 963

mennyiségére és elterjesztésére, az új anyagoknak és termékeknek a terme,—

lésben való alkalmazására stb. fordították a fő figyelmet. Ma az ilyen szám-—

bavétel egyáltalán nem elegendő. Annak érdekében, hogy a tudomány és a technika legújabb vivmányainak a népgazdaságban' való meghonosítását helyesen megtervezzük, biztositani kell annak lehetőségét, hogy az új tech—- nika gazdasági hatékonyságát összehasonlithassuk a meglevő technika gaz—

dasági hatékonyságával, következésképpen ismernünk kell az utóbbira vo- natkozó megfelelő megalapozott és megbízható beszámolási adatokat. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnünk azt a fontos szerepet is, amelyet a statiszti—

kának az állőalapok újratermelésével összefüggő bonyolult kérdések, neve—- zetesen az állóalapok erkölcsi kopásának helyreállításával kapcsolatos kér—

dések kidolgozásában be kell töltenie. 'A vállalatok itermelökapacitásának.

_a berendezés és az üzemi terület kihasználásának számbavételi kérdései szintén rendkívül fontosak.

A szocialista gazdaság további fellendítésének nagy lehetőségei rejle—

nek a szakositás és a kooperáció —— mint a termelés megszervezése gazdasá—

gilag legcélszerűbb formáinak —— minden eszközzel való fejlesztésében.

Ezzel kapcsolatban igen nagy fontosságú a különböző minisztériumok és fő—

hatóságok vállalatai által előállított termelés ösSzetétele'nek vizsgálata, a;

szakosított és nem szakosított vállalatok azonos típusú termelése önköltsé—

gének összehasonlító elemzése, a kooperációs szállítások tervteljesités'ének tanulmányozása stb.

Valamennyi népgazdasági ág ugrásszerű fellendítésének legfontosabb és döntő feltétele a munkatermelékenység emelése. A szovjet statisztika dolgozóinak állandóan foglalkozniok kell a munkatermelékenység vizsgá- latának kérdéseivel. A munkatermelékenység statisztikai. vizsgálatának súlypontját a dinamika elemzésének, a munkatermelékenyseg állandó nö—

vekedésére vonatkozó gazdasági törvény érvényesülése tanulmányozásának kell alkotnia. Minden eszközzel meg kell javítani és tökéletesíteni kell a munkatermelékenység statisztikai elemzésének módszereit és eljárásait. Is—

meretes például, hogy mennyire fontos az egy munkásra vagy a munkaidő egységére vonatkoztatott, pénzértékben kifejezett termelés mutatószámai- nak összehasonlításánál az olyan tényezők hatásának kiküszöbölése, mint az árrendszerben, a különféle termelési ágak kölcsönös viszonyában, a terme—

lés választékában mutatkozó eltérések. A munkaidő egységére eső termelés emelkedése nem mindig a munkatermelékenység növekedésének következ—

ménye. Előfordul, hogy a termelés azért emelkedett, mert az előállított ter—

melés összetételében megnövekedett a kevésbé munkaigényes termékek aránylagos súlya. A statisztikának éppen az a feladata, hogy kimutassa mi okozta az adott esetben a termelés emelkedését, miképpen változott a való—

ságban a munka termelékenysége. 'A munkatermelékenység növekedése a társadalmi termelés szempontjából nemcsak az eleven, hanem a tárgyi ala—

kot öltött munka ráfordításában is megtakarítást jelent. Ezért a munkater—

melékenység vingálatakor figyelembe kell venni mind a teljesítménynor—

mák teljesítését, mind a nyersanyag, tüzelőanyag, egyéb anyagok és villa—

mosenergia fogyasztási normáinak teljesítését. A munkatermelékenység kérdéseit a termelési tevékenység egyéb oldalaival szoros kapcsolatban kell vizsgálni. Ahhoz, hogy a munkatermelékenységre vonatkozó statisztikai adatokban jól eligazodhassunk, elemeznünk kell a termelés körülményeit;

a termelés műszaki színvonalát, a termelési folyamatok gépesítési fokát. az

; 954 ' ' A STATISZTIKAI MUNKA romani umAmmr

(anyagi-műszaki ellátás megszervezését, a szakositás és kooperáció kialakult ' rendszerét, a termelés és a munka megszervezését. ** _ s A '

Fontos szerep vár a statisztikai szervekre az értéktörvénynek a szo- cialista gazdaságban való érvényesülése konkrét megnyilvánulásainak tanul—

mányozása, az áru— és pénzforgalom folyamatainak vizsgálata, a pénzügyek, az áralakulás, az önköltség és a jövedelmezőség tanulmányozása terén, Jóval nagyobb figyelmet kell fordítanunk például a termelési önköltség és az árak elemak szerinti összetételének statisztikai elemzésére, az önköltség csökken—

tése és a jövedelmezőség fokozása tartalékainak feltárására. Nagyobb szere—- pet kell biztositani a statisztikának az anyagi és pénzeszközök pazarlása el—

leni harcban, a szigorú takarékossági rendszer biztosításában, az önálló el—

számolás megszilárdításában és a vállalatok rentábilis munkájának meg-v szervezésében.

Nagy figyelmet kell fordítani a lakosság anyagi jólétének és kulturális szinvonalának alakulásával összefüggő kérdésekre. A kommunista párt és a . szovjet kormány szüntelenül gondoskodik a nép jólétének fokozásáról és

? gyors ütemben növekvő szükségleteinek kielégítéséről. A munkások és alkalmazottak pénzbeli és reálbérének, a reálbér és a munkatermelékenység növekedésének ütemei közötti helyes arányoknak, a kolhozokban elszámolt

* munkaegységek utáni pénzbeni és természetbeni részesedésnek és a kolhoz—

* parasztok jövedelmének tanulmányozása szintén rendkívül fontos. Az egyik -* legfontosabb népgazdasági problémaa párt és a kormány által kitűzött ama feladat megoldása, amely szerint az élelmiszerfogyasztásban olyan. szinvo—

nalat kell elérni, amely az egészséges embermindenoldalú harmónikus fej- lődéséhez szükséges táplálék mennyiségének tudományosan megállapított normáin alapszik. Ebből a szempontból elsőrendű fontosságú feladat a köz—

fogyasztás szerkezetének tanulmányozása. ,

A kommunista párt és a szovjet kormány által kidolgozott nagyarányú mezőgazdaságfejlesztési program megvalósitásarszámos új feladat megoldá—

sát teszi szükségessé a szocialista mezőgazdaság gazdaságtanának és szerve—' zésének vizsgálata terén.

A mezőgazdasági statisztikában fontos helyet kell elfoglalnia a mező—- gazdasági termelés szívonalváltozása vizsgálatának. A mezőgazdaság új rendszerű tervezésében, amely arra irányul, hogy fejlessze a kolhozparasz—

tok, a gép— és traktorállomási, valamint a SZóvhozdolgozók kezdeményezését a mezőgazdasági többtermelésért vívott harcban, a kolhozok és a szov—

hogok részére készült tervekben az árutermelés megállapított terjedelméből m úlnak ki. Ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági termelés tervezésében és statisztikájában nagy fontosságra tesznek szert a termelés terjedelmét tükröző mutatószámok. A gabonaneműek és egyéb növények termelésénél ezek a mutatószámok a ténylegesen betakarított termelésre, az állattenyész—

tésben pedig a hús, tej, gyapjú tojás termelésére vonatkoznak. A termelés terjedelmét természetes mértékegységben tükröző mutatószámok mellett a kolhozok és szovhozok össztermelését pénzértékben visszatükröző mutató—

számoknak is igen nagy jelentőségük van. A mezőgazdasági termelés szin—

vonalának legfontosabb mutatószáma a föld legjobb megművelése esetén.

különböző éghajlati, gazdasági és talajviszonyok között, _a termékegységre eső legkisebb eszköz— és munkaerőráforditás mellett a 100 hektár meg—- művelt f'óldterületről betakarított különféle xmezőgazdasági'termékek meny- _ nyisége.

A STATISZTIKAI MUNKA TOVÁBBI MEGJAVITASAERT 965

Az élet, a gyakorlat, a szocialista mezőgazdaság fejlődésének menete által felvetett fő kérdések közé tartozik a termelés önköltségének meghatá—

rozása és a termelési költségek kiszámítása. N. Sz. Hruscsov elvtárs a voro—

nyezsi tudományos—kutató intézetek és mezőgazdasági tanintézetek dolgo—

zóinak értekezletén mondott beszédében, mint teljesen tűrhetetlen jelen—

ségre mutatott rá arra, hogy a tudományos intézetekben elhanyagolják a gazdasági kérdéseket, a kísérleti állomások és intézetek nem tanulmányoz—

zák az egyes növények különböző övezetekben való meghonosításával járó gazdasági eredményeket. Emiatt fogalmuk sincs mennyibe kerül az egy mázsa kukorica, zab, takarmányrépa vagy más növény termelése. A tűdo—

mányos intézetek, minthogy nem ismerik ezeket az adatokat, képtelenek a kolhozoknak helyes tanácsot adni a vetésterület felosztására vonatkozóan.

A statisztikai szerveknek tüzetesebben kell foglalkozniok a mezőgazdasági termelés önköltségének és a mezőgazdasági munka termelékenységének vizsgálatával, rendszeresen elemezniök kell a mezőgazdasági termelés szín-—

vonalát és területi megoszlását az ország gazdasági, termésZeti—földrajzi övezetei szerint, vizsgálniok kell a mezőgazdaság és a többi népgazdasági ág iejlődése közötti arányokat, számba kell venniök és mindenoldalúan vizsgál—

niok kell a mezőgazdaság fejlesztési terveinek teljesítését és az országnak valamennyi szükséges mezőgazdasági, termékkel való ellátását.

A szovjet statisztika fontos feladata a népi demokratikus országok gaz—

dasági és kulturális építésének vizsgálata. A béke, a demokrácia és a szocia—

lizmus táborához tartozó országok közötti viszony sajátossága, hogy ez országok teljes politikai és gazdasági önállósága és függetlensége a köztük fennálló szoros gazdasági együttműködéssel párosul. A gazdasági kapcsola- tok olyan alapvető formáján kívül mint a kereskedelem, a demokratikus országok között fokozatosan kifejlődnek a gazdasági együttműködés más formái is, amelyek csak olyan államok között lehetségesek, ahol a termelési eszközök társadalmi tulajdonban vannak. Mint ismeretes, a demokratikus tábor—országai összeegyeztetik népgazdasági terveiket s mind jobban kifej—

lesztik a kölcsönös segítést és a közvetlen együttműködést a termelés terén.

Ilyen körülmények között egészen természetes az a nagy figyelem, amellyel a népi demokratikus országokban a szovjet népgazdaság és kultúra fejlő—

dését jellemző szovjet statisztikai adatokat tanulmányozzák; egészen termé—

szetes az az érdeklődés is, amelyet a Szovjetunió tanusit az olyan statiszti—

kai adatok iránt, amelyek bemutatják a népi demokratikus országokban folyó gazdasági és kulturális építést. A statisztika fontos eszköze a szoma—

lista építés folyamán szerzett tapasztalatok általánosításának a népi demok—

ratikus országokban, előmozdítja ezen országok között a széleskörű kölcsön nös tájékozódást a gazdasági és kulturális fejlődés őket érdeklő kérdéseiben.

A szovjet statisztikának rendszeresen és 'mélyrehatóan vizsgálnia kell az egyes kapitalista országok és az egész kapitalista világ gazdasági életében végbemenő folyamatokat. Konkréten és tárgyilagosan be kell mutatnia a kapitalista országok gazdasági helyzetét, a gazdasági fejlődés tendenciáját, fel kell tárnia a jelenlegi monopolkapitalizmust jellemzö mélyreható ellent- mondásokat. A statisztikai szerveknek nagy figyelmet kell forditaniok azok—

nak az adatoknak feldolgozására és elemzésére, amelyek lehetővé teszik, hogy Összehasonlítsuk a Szovjetunió és a fontosabb kapitalista országok gazdasági fejlődésének szinvonalát és megmutatják, hogy a szoviet ország alapvető gazdasági feladatát hogyan oldja meg. Magától értetődik, hogy

966 A STATISZTIKAI MUNKA TOVABBI MEG'JAVITASAERT

amikor a kapitalista országok gazdasági fejlődését vizsgaljuk, főkéntía pol—

gári statisztika adataira támaszkodunk. Ismeretes, hogy a burzsoázia a sta—

tisztikát széles körben eszközként használja fel a kapitalizmus védelmére.

Ez arra kötelez, hogy a polgári statisztika nyilvánosságra hozott adatait bíráljuk, gondosan ellenörizzünk minden számadatot, mielött felhasználjuk.

Súlyos hiba lenne azonban, ha a polgári statisztikai adatait általában hely—

telenítenénk és vonakodnánk felhasználni. Ismeretes, hogy Lenin milyen

; kíméletlenül leleplezte a polgári statisztika tudományellenes módszereit, milyen mélyrehatóan és aprólékos gonddal ellenőrizte a polgári közgazda—, szok és statisztikusok közreadott adatait, mennyi energiát forditott ezeknek az adatoknak kritikai szempontból való átdolgozására, és ugyanakkor milyen messzemenően felhasználta ezeket az ellenőrzött, néha ujra átdolgozott adatokat a megfelelő gazdasági és politikai következtetések levonására—.

' A népgazdaság távlati tervezésének gyökeres megjavítására vonatkozó feladatokkal párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatalra vár a folyó népgazdasági tervezéssel közvetlenül kapcsolatos statisztikai munka további megjavításának feladata. Tovább kell javítani az éves népgazdaságfejlesz—

tési állami tervek és az anyagi-műszaki ellátási tervek teljesítését jellemző, a folyó gazdasági problémák megoldásához szükséges megbizható, tudomá—

nyosan megalapozott adatok előkészítését. Különösen nagyok a statisztiká—

val, szemben támasztott követelmények az állami termelési tervek megálla—

pított cikklista és Választék szerinti teljesítésének, az új technika bevezeté—

sének és az összes müszaki és gazdasági mutatószámoknak vizsgálata tekin- tetében. A statisztikának meg kell mutatnia, hogy az évi tervek tényleges teljesítése miként biztosítja az ötéves tervfeladatok megvalósítását, a tervek teljesítése és túlteljesítése céljából elő kell segítenie a pótlólagos tartalékok feltárását a népgazdaságban.

A statisztikai szervek előtt álló feladatok sikeres megoldása megköve—

teli, hogy a statisztikai munkával összefüggő módszertani kérdések tudo—

mányos kidolgozását jelentős mértékben javítsuk meg. Ezzel kapcsolatban igen fontos, hogy szélesebb körben vonjuk be: a módszertani kérdések ki—

dolgozásába a megfelelő tudományos szervezeteket, minisztériumokat és főhatóságokat. A statisztikai problémákat jellegüknél fogva a statisztikusok—

nak, közgazdászoknak és a tudomány egyéb területein dolgozó szakembe—

reknek együttesen kell megoldaniuk. .;

As statisztika alapvető kérdései tárgyában az elmúlt év márciusában tartott statisztikai tudományos értekezlet óta a statisztika területén kissé megélénkült a tudományos munka. Előkészület alatt van több statisztikai

* tankönyv és segédkönyv kiadása, megjelentettek több monográfiát és sta—

tisztikai kérdésekkel foglalkozó népszerü kiadványt, a tudományos munka—

társak aktívabban vesznek részt a Központi Statisztikai Hivatal tudományos módszertani tanácsának munkájában. Be kell azonban látnunk, hogy ezen a téren még igen kevés történt. Elég rámutatni arra, hogy mindezideig nincs például kifogástalan mezőgazdasági statisztikai és beruházási statisztikai tankönyvünk. A Goszsztatizdat (Állami Statisztikai Kiadóvállalat) kiadá- sában az utóbbi két évben [megielent könyVek között 'ninCS olyan tudomá—

nvos munka. amely a népgazdasági mérleg kérdésével a munkatermelékenye ség, az önköltség statisztikájával, az árstatisztikával foglalkOZik. El'kell ismernünk, hogy a ,,Vesztnik Sztatisztiki" is ritkán foglalkozik ezekkel a

/

'x

A STATISZTIKAI MUNKA TOVABBI MEGJAVITASAERT 967

A szovjet statisztikai szervek tapasztalt, kiválóan képzett káderekkel rendelkeznek, akik siker rel tanulmányozhatnák és elemezhetnék a nép—

gazdaságban lejátszódó gazdasági folyamatokat, a szocialista gazdaság továbbfejlesztésével összefüggő döntő problémákat. A statisztikai szervek—

nek a gazdasági elemzés terén kifejtett munkájában előforduló hibák azon—

ban arról tanúskodnak, hogy gyakran helytelenül használják fel ezeket a kádereket így például nem tekinthető normálisnak az az állapot,l.iogy egyes közgazdász beosztású dolgozók nem foglalkoznak a szó szoros értelemben , vett közgazdasági munkával, nem mélyednek el a statisztikai anyagokban nem elemzik az adatokat, hanem munkaidejük nagy részét számolással és A adminisztrálással töltik

A szovjet statisztikusok által előkészített anyagok alapján igen fontos következtetéseket vonnak le és gyakorlati határozatokat hoznak. Ennélfogva szüntelenül fokozódnak azok a követelmények is, amelyeket a szovjet sta—

tisztikai káderek irant, eszmei—politikai színvonaluk, az ország előtt álló gazdasági—politikai feladatok értelmének és'jelentőségének e káderek által való értelmezése iránt, elméleti felkészültségük és konkrét közgazdasági tudásuk iránt támasztanak. Ugyanakkor nyomatékosan rá kell mutatnunk, hogy bármilyen tájékozottsággal, bármilyen gazdag tapasztalattal ís rendel—

kezik valamely dolgozó, feltetlenül lemarad és nem tud munkájával meg—

birkózni, ha nem fejlődik s nem gyarapítja tudását és tapasztalatait—; Most jobban, mint bármikor azelőtt fontos a dolgozók politikai és szakmai kép.—

zettségének állandó növelése.

A Központi Statisztikai Hivatal munkáját az új megnövekedett követel—

ményeknek megfelelően át kell szervezni és ennek megfelelően elő kell segíteni a szovjet népgazdaság távlati tervezésének gyökeres megjavítását, biztosítani kell a Központi Statisztikai Hivatal munkájában a folyamatos feladatoknak a távlati feladatokkal való helyes egybehangolását. Lenin nem egyszer rámutatott, hogy a kommunista építés feltételei között a gyakorlati munka során feltétlenül értenünk kell ahhoz, hogy az időszerű feladatokat egybekapcsoljuk a távlati feladatokkal.

A szovjet statisztika dolgozóinak minden erővel törekedniök kell arra, hogy a legrövidebb időn belül határozottan megjavítsák a statisztikai Szervek munkáját. Közelebbvigyék ezt a munkát a tervezés szükségleteihez, és munkájukat azoknak az új, megnövekedett követelményeknek színvonalára emeljék, amelyeket a kommunizmus építésének jelenlegi szakaszán a Szovjet

statisztikával szemben támasztanak. .