A birtokpolitikai munka statisztikai alátámasztása

; MEZÖGAZDASÁG o §

no.-Il-oolnl-lno-llnnnnun'.uc-II.-ll...nl-lltlull-lllnnuln-llnl --- -lacc-nun.-...-..nn-nnno-nnnnn

A birtokpolitikai munka statisztikai alátámasztása.

Donne'es statistigues pour la politigue agraire.

Késume'. La politiaue agraire peut avoir plu—

sieurs sortes de buts: augmcnter la stabilité sociale en mettant des gens en mesure d'avoir une pro- priété suffisante pour en vivl'e; accroítre la pra duction agricole; contribuer a Faugmentation de la population. Pour chacun de ces buts, la statistitlue doit fournir des données; c,est ce (lui fait l*objct de la présente étude.

En Hongrie, les proprie'tés de plus de 1.000 arpents cadastraum représentent 29'5% du terri—

toire total; les terres agricoles de ces propriétés [ont 22'8% des terres agricoles du pays (tableau 1). La super/ide des propriétés de plus de 5.000 arp. 0. y diminua, entre 1928 et 1934, de 2,923.782 arp_ c. a 2,764.089. Celle des propriétés de plus de 50.000 arp. c. a, pendant la méme période, diminué de 430021 a 261307 arp. c. La réforme agraire, cxécute'e avant 1928, n*était pour rien dans ce changement.

Én 1934, de la superűcie totale de la Hongrie, il revenait: 29'5% aux propriétés de plus de 1000 arp. c.; 18'3% a celles de 100a1.000 arp. c.; 52'2

% a celles de moins de 100 arp. c, De la superficie des terres labourables, il revenait: 20'1% aux pro.

priétés de plus de 1.000 arp. c.; 15'4% ("1 celles de 100 a 1.000 arp. c.; 641595 á celles de moins de

100 arp. c. (tableau 3). Selon la statistigue de la grandeur des exploitations, la proportion des pe—

tites exploitations est encore plus grande gue celle gui ressort de la statistigue des propriéte's.

Ouant aux proprie'tés á mutation limitée, ellcs représentent 23'9% du territoire total. De cette pro-

portion, íI revient 1'5% aux propriétés de ltEtat;

9'2% aux propriétés communales et aux coproprié—

tés; 1'2% aux propriéte's (Pefcoles ou de iondations;

5'7% a celles des con/essions; 5'1% aux proprie'tés de fidéicommis; 1'2% á celles de sociétés anonymes.

Ain: proptiétés () mutation limitée, il revient: de la superficie forestie're totale, 57'8%; de la super—

ficie totale des prairies et páluragcs, 39'1%; de celle des terres labourables, 11'3% (tableau 2). On voit donc gue, dans ces cultures, les propriétás r'l mutation limite'e ont un róle bien different.

Selon les chiífres indigue's plus haut, la ré- partition de la proprie'té fonciere —- ct surtout celle des terres labourables —- n'est pas trap dé- favorable, Ce (lui sautc le plus aux yeusc, clest la faible propo'rtion des moyennes pmprie'tés. On est frappe' aussi par le pourcentage trop fort des pá—

turages et des prairies et llon se demande dans guelle mesure les páturages, oü la culture est la plus extensive, devraient étre re'duits et les prairies laboure'es.

La proportion des proprie'te's de moins de 100 arp. c. est relativement iavorable. Il est regrettable cependant gulil y ait, parmi elles, tant de propriéte's dites naines (de moins de 5 mp. c.), oü le proprie—

taire ne peut pas vivre du revenu de sa terre. Au recensement de 1930, il y avail 1,274.129 proprié- taires au—dessous de 100 arp. c., dont 985.410 ap- partenant á la catégorie [de la production du sol,- de ces dcrniers, 631664 avaient moins de 5 mp.

c, (tableau 4). Le démembrement des propriéte's continue sans cesse. Dlapres le cadastre, il y eut, de 1929 a 1934, 125264 cas de démembrement et les terres divise'es représentaient 1,666.386 arp. c.

Ces derniéres années, il y eut moins de divi- sion par parcellement gue par he'ritage; en 1932, on a parcellé 16.583 arp. c. de terres, contre seu- lement 6'.681 en 1933 et 5.594 en 1934. Le nombre des ventes de terres a également baissé, tombant, d7aprés les registres des mutations immobiliéres, de 187565 en 1929, a 165815 en 1930, a 147636 en 1931, a 131433 en 1932, a 111308 en 1932, a 125943 en 1934. La valeur des terres vendues re—

présente 600'4 millions de pengős pour 1929; 489'2 millions pour 1930; 4592 millions pour 1931; 339'6 millions pour 1932; 1800 millions pour 1933; 224'7 millions pour 1934; la régression était due en

partie aux mesures de moratorium. Ouant aux

ventes de terres par adjudication, le nombre en a augmenté ces derniéres années, bien gu'il y eűt

lá un moratorium partiel. Il a été de 3482 en 1929;

5.117 en 1930,- 6.238 en 1931; 6.258 en 1933; 6.659 en 1934, et n'a baissé guyen 1932 (a 5.543).

Dlapres la statistigue des exploitations agri- coles, la proportion, au total des frais de travail, des salaires pages par les petits propriétaires aux ouvriers (non compris les membres de famílle), accuse une diminution considérable de 1932 a 1933, tombant dans la Transdanubie de 30'3 (:

23'2% et dans PAIföld (la Grande Plaine), de 75'6 a 48'4%. La cause en est aussi le fait gue la popu- lation agricole augmente (4,454.241 en 1920, 4,499.393 en 1930), tandís gue les propriétés se démembrent.

La population agricole nlaccuse une diminution gue aztan! á sa proportion á la population totale

(55-7% en 1920, 51-8% en 1930).

5. szám.

—424——

1936

Pour les journaliers agricoles, les salaires ax

la journe'e ont fort baisse', tombant, de 1928 a 193—t.

en moyenne annuelle, pour les hommes (le 312 fülét.; a 137, et pour les femmes, de 235 a 102 fillérs. Dans ces circonstances, il est bon, pour ves journaliers, (lu'en général, la majeure

leur salaire est paye'e en nature.

partie de Pour remédier au chómage agricole considé- rable, des dístributíons de terres ne su/fisent pas.

Il faudrait gue l'agriculture devienne plus intensive et gue le pays slindustrie dauantage. Diaprés la statistíoue des re'coltes, (lui nous renseigne sur liintensivité de llagriculture, en 1926—1933, dans les exploitations de plus de 1.000 arp. e., le rende—

ment par arpent c. a dépasse' celui des exploitations de moins de 20 arp. c. pour le froment de 24'5%, pour la pomme de terre, de 34'7%; et guant au mais pour graine, de 20'6% (tableau 6).

Au point de vue de l'élevage, ce sont les pro—

príéte's dites naines (de moins de 5 arp. c.) guí occupent, parmi les propriétés fonciéres, Ia pre- miere place. Cependant, si I'on examine combicn de bétes a comes reviennent, en moyenne, par I arp, c., on voit gue dans les grandes proprie'tés,

I'e'levage est, () cet égard, a peine inféríeure a celui des ezploitations de 20 a 100 arp. c. (tableau 7).

II faut encore tenir compte de ce fait gue dans les propriétés de moins de 5 arp. c., Ia plupart des lourrages nécessaires aux bestiaux proviennent dlezploítations plus grandes.

A la guestion de sauoir si la petite propriété est plus favorable gue la grande a l'augmentation de la population, les clii/fres de la densite' de la population ne íourm'ssent pas de renseignements (tableau 5). D*apre's a statistigue des mariages dis—

sous par la morl, la fe'condite' des ménages (Fou- vríers agricoles dépasse celle des ménages de petiis proprie'taires fonciers. Il faut rappeler ici gue sur les 5 comitats (]ui ont une natalite' infe'rieure () 20 pour 1.000, il ;] en a 4 Oil la petite propriéte' pré- domine. Si on classe les comitats suívant la pro- portion des petites propriéte's ('en laissant de cóté les villes autonomes), on constate gue dans les comitats oü, par rapport a l'ensemble des proprie'tés, la proportion de la petite proprie'te' est de 60 á63%, la natalite' est de 21'6 pour 1.000; elle est de 21'9 pour 1.000 dans les comitats ou cette proportion est de 49 a 56%, et de 25'4 pour 1.000 dans les eomítats oü la proportion des petites propriétós est de 39 a 47%.

*

A statisztikai tudománynak az a föl—

adata, hogy számszerű képet nyujtson a tényekről és a politikus számára tárgyi ala—

pot teremtsen a következtetések levonására. A

valóságról nyujt helytálló képet a statisztika és nem bocsátkozik annak megvitatásába, hogy a tárgyi valóság körülményeiben milyen változtatásak volnának kívánatosak. E tár- gyilagosságának védelmében a statisztikus—

nak mégis bizonyos nehézségekkel kell

megküzdenie. ügyelnie kell arra, hogy az

adatok csoportosításával Világos képet nyujtson, ami azért nehéz föladat, mert az adatok csoportosítása is már bizonyos ha—

tározott alapelvek szerint történik. Tehát ez alapelvek fölállítása is magában rejti a cél tekintetében való előzetes állásfoglalás veszélyét. E veszélyt leginkább úgy lehet kiküszöbölni, ha több alapelvet állítunk föl az adatok csoportosítása tekintetében és azzal tesszük lehetővé az adatok fölhaszná- lásának szabadságát, hogy a gazdaságpoli- tikus választhat az alapelvek szerint. Ez a módszer különösen célszerű a birtokpoli- tika szempontjábóL mert hiszen a birtok- politikának többféle célja lehet és nem okvetlenül szükséges, hogy ezek a célok egymással kongruensek legyenek. A célok ütközése esetén pedig már a politikusnak, illetőleg a gazdaságpolitikusnak a föladata annak a megállapítása, hogy az egymással ütköző célok között melyiknek nyujtja az elsőbbséget nemzeti, társadalmi vagy gaz- dasági szempontból.

A birtokpolitikának a föladata szabá—

lyozni, irányítani vagy esetleg végre is baj- tani a birtokmegoszlás változásait. Ez meg—

lehetősen általános értelmezés, mert hiszen beletartozik a földreform éppen úgy, mint a telepítés, az egyszerü —— jogszabályokon alapuló —— birtokpolitikai felügyeleti ha—

tásköre az államnak, vagy pedig e jogsza- bályoknak aktív tevékenységhez való hoz—

zákapcsolása és támogatása az állam pénz—

ügyi, anyagi, kultúrpolitikai vagy hatalmi eszközeivel. Nem tagadható, hogy mind e tekintetben bizonyos fogalmi tisztázatlan- ság uralkodik s ha most nem is lehet cé—

lunk, hogy a birtolcpolitilca, a földreform és a telepítés fogalmat definiciókkal hatá—

rozzuk meg, mégsem mellőzhetjük e kér—

dés felvetését sem, mert hiszen a gyakor—

latban ezeket a fogalmakat egymással

szembe szokták állítani. Már pedig, ha tisz—

tázatlan fogalmak fölhasználásával folyik a vita, akkor az a veszély fenyeget, hogy az ilyen vitát a logika eszközeivel egyálta—

5, szám.

lában nem lehet eldönteni, ami viszont semmiképpen sem lehet kivánatos.

Talán nem tévedünk, ha helyesnek fo- gadjuk el azt a gyakorlati beállítást, amely a telepítést és a földreformot állítja egy—

mással szembe, hangsúlyozva, hogy a tele- pítés tervszerűen végrehajtott és pénzügyi- leg megalapozott birtokpolitikai művelet, míg a földreform attól nagyobb arányai—

nál fogva is kiilönbözve, kevésbbé gazda- sági, kulturális, vagy szociálpolitikai, hanem szinte kizárólag politikai akció.

Hasonlóan jogosultnak látszik az a meg- különböztetés is, amely a birtokpolitikát állítja szembe a földreformmal, kiemelve azt, hogy a birtokpolitika terűletén túlter- jednek és a földreform fogalmi körébe ke- rülnek azok a műveletek, amelyeknél az

állam a birtokforgalomban nem mint ma- gángazdasági tényező (vevő és eladó) vesz részt, hanem a gazdasági egyedek fölött álló szuverénitását is alkalmazza. Meg kell viszont jegyezni, hogy nézetünk szerint ezen az alapon sem volna a földreform műveletei közé sorolható az állami elővá—

sárlás (amelynél ugyan a szuverénitás ér- vényesül), ha ez az elővásárlás gyakorlati- lag késedelem és zavar nélkül nyer alkal- mazást, ami azt jelentené csak, hogy a vevő helyébe lépett ugyan az állam, de tel- jesen változatlanul hagyta az ügylet hatá- sát az eladóra, tehát nem teremt bizonyta- lanságot a föld hitel- és forgalomképessé- gében.

A fenti, gyakorlatilag, illetve tapaszta- latilag indokolt kétirányú fogalmi össze—

vetés nem zárja ki azt, hogy olyan esemé—

nyek következzenek be, ahol ez a kétféle fogalmi kör egymást metszené. Ami azt jelenti, hogy lehetséges olyan birtokpoliti- kai művelet, amely kisebb arányú, terv—

szerű, anyagilag megalapozott és mégis ——

alkalmazván az államnak rendelkezésre álló szuverénitás eszközeit is —— áttér a földreform területére, ha az utóbbit fogal- milag nem az arányok és a tervszerűség szerint, hanem az államnak magángazda- sági egyenrangúságából való kilépése által határoljuk körül. A szuverénitás kénysze—

rítő momentumának azért van fontossága a birtokpolitika statisztikai alátámasztá- sának szempontjából, mert a kényszerítő eszközök szükségszerűleg érintik a föld hitelképességét, viszont a hitelképességgel összefüggésben van a birtokmegoszlás fo- lyamata. Ha ugyanis a föld hitelképessége

megszűnik, akkor az adás-Vételi hirtokfor-

—-—425— 1936

galom a készpénzűzletre korlátozódik, noha, különösen ha az állami birtokpolitika nem támaszkodhat nagyobb arányú pénz- ügyi eszközökre, akkor mellette a birtok-

megoszlás irányát *és mértékét leginkább a szabad adásvételi birtokforgalom volumene és iránya szabja meg. Figyelembe véve azt a körülményt is, hogy a föld hitelképessége döntő befolyással van a gazdálkodás bel, terjességénelc emelésére, amiből viszont a földterület által nyujtott munkaalkal—

makra vonatkozólag, tehát szociálpolitikai következtetések adódnak, el kell fogad—

nunk, hogy a birtokpolitikára vonatkozó statisztikai munkának ;ki kell terjednie a hitelképesség vizsgálatára is.

A fenti elméleti irányú alapvetés nem volt mellőzhető, ha a birtokpolitika statisz—

tikai megalapozásának kérdéseit kutatjuk.

Ezzel azonban még nem fejeztük be azokat az elméleti vizsgálatokat, amelyeknek a statisztikai anyag feldolgozását meg kell előzniök. Említettük ugyanis, hogy a hir- tokpolitika irányát többféle alapelv szab—

hatja meg. A statisztika nem határozza el, hogy melyik alapelv szerint folyjék a hir—

tokpolitika. hanem lehetőleg valamennyi alapelv szerint rendelkezésre bocsátja a számszerű statisztikai anyagot. Ez alapelvek között is nehéz egy nem vitatható felosztási rendszert fölállítani, annál is inkább, mert

a gazdasági és társadalmi jelenségek egy- mással oly szoros és szerves összefüggés—

ben állanak, hogy Önmagában a birtokpoli- tika alig szigetelhető el, tartozékát képez- vén az általános agrárpolitikának, amely ismét tagozódik hitel-, termelési—, értéke- sítési- és szociálpolitikára s mivel az agrár—

politika számára sem állíthatók föl elszi—

getelt gazdaságpolitikai és társadalo—mpoli- tikai törvényszerűségek, vagy jogszabályok, ezért statisztikai anyagunk elvezet a gaz- dasági és társadalmi statisztika összes vo—

natkozásaihoz. E problémakör bonyolult volta okozza tehát, hogy rövid tanulmány keretében nem is lehet tárgyalni a birtok- politikát érdeklő teljes statisztikát és anya- gunknak szükség szerint lesznek hiányai.

Mégis meg kell kísérelnünk, éppen a sta- tisztikai objektivitás megőrzésére, hogy több alapelvet állítsunk föl, amelyek a hir—

tokpolitika körül folyó közéleti vita tekin- tetőben is fölmerültek. Természetes, hogy a közéleti vita területén az alapelvek sze——

rint esetleg mutatkozó különbségeket a nagybirtok vagy kisbirtok mellett való ál—

talános állásfoglalás szerint a szembenálló

5. szám,

felek összehangolni törekszenek, például kimutatván azt, hogy nemzetpolitikai-, né—

pesedési-, szociális— és termelési szempont szerint egyaránt ez vagy az a birtokkate—

gória a legelőnyösebb. Amikor azonban a statisztikus megkísérli ugyanezen alapelvek szerint a vitában szembenállók részére ren- delkezésre állítani az anyagot, nem tudhatja, hogy az egyes alapelvek valóban egy—

öntetű állásfoglalásra vezethetnén—ek az egyik birtokkategória mellett. Ez annál ke—

vésbbe' valószínű, mert hiszen .az agrárpoli—

tikai tudomány képviselői szerint ,,abszolút jónak egyik birtokkategória sem mond—

ható"), sőt a különböző (művelési és érté- kesítési) viszonyok szerint még az azonos területű birtokok is kis—, közép-, sőt nagy—

birtokként veendők tekintetbe?) Ezért a sta- tisztikusnak külön-külön kell a választott alapelvek szerint anyagát feldolgoznia, mert föltételezhető, amit a politikus vagy a pub—

licista ritkán tételez föl, hogy a különböző alapelv-ek tekintetében nem lesz azonos a következtetés.

Kíséreljük most meg, röviden indokolni, hogy a birtokpolitika irányának megállapi—

tásánál, miért soroltuk föl külön a nemzet—

politikai, népesedési, szociális és gazdasági szempontokat.

A nemzetpolitikai alapelv fölállítása ta—

lán bizonyos mértékig aggodalmat kelthet.

amikor egy oly tárgyilagos, világnézetektől föltétlenül elkülönít—endő tudományról van szó. mint a statisztikai adatgyűjtés. Azon- ban kétségtelen. hogy a birtokpolitika körül folyó vitában olyan érvek is szerepelnek, amelyek ugyan némileg a szociálpolitika körébe is beletartoznak, azonban mögöttük mégis magasabb szempontok állanak, mint a normális szociálpolitikai feladatok mö- gött. Ezek az érvek elsősorban az igazság- talan békeszerződés békés megváltoztatásá—

val hozzák kapcsolatba a magyar birtokpo- litikát, fölvetvén a kérdést, vonzóerőt gya—

korolunk—e általa az elszakított területein- ken élő népesség felé. S nyilvánvaló, hogy ez a kérdés lényegesen különbözik a szoci- álpolitikába közönségesen beletartozó mun—

kabér- és munkaalkalom problémáitól.

Már átmenetet képez a szociálpolitikai alapelv felé az a szempont, hogy egy tár—

sadalom szerkezete annál szilárdabb és egészségesebb, minél több az önálló gazda- sági egyedek száma. Tetszés szerint soroz—

1) Mattyasovszky Miklós: A földmivelés köz—

gazdaságtana. Budapest, 1927. 151. l.

2) Czettlcr Jenő: Agrárpolitika. 1932. 22. l.

——426—— 1936

hatjuk ezt az alapelvet a nemzetpolitikai vagy a szociálpolitikai szempont alá, mert igaz ugyan, hogy a szociálpolitika terüle—

tére tartozik az önálló népesség számaránya, azonban ennél már magasabb szempont a társadalom stabilitása, amely a tulajdon érzelmi-erkölcsi jellegével függ össze, míg a szociálpolitikai vonatko—zás arra korláto—

zódik, hogy az önálló népességről a közü—

letnek általában nem kell gondoskodnia a szociálpolitika eszközeivel. S mivel ez az utóbbi általános tétel is csak korlátozottan érvényes ;a mezőgazdasági lakosságra, mert itt még az önálló népesség többsége is meg- kívánja a szociálpolitika figyelmét, ezért talán helyes az önálló egyedekre vonatkozó statisztikai anyagot is a nemzetpolitikai alapelv alá soroznunk.

Tisztán szociálpolitikai alapelvei a bir—

tokpolitikai statisztikai munkának: hogy a különböző birtoknagyságokon élő népes—

ségnek milyenek a kereseti viszonyai, egész—

ségügyi és kulturális körülményei.

Ismét külön birtokstatisztikai alapelvet vet föl .a természetes népmozgalom kérdése.

Hogy ez nem azonos sem a szociálpolitika, sem pedig a nemzetpolitika beosztásában tárgyalt szemponttal, az néhány példá—

val megvilágítható. Elméletileg elképzelhető ugyanis, hogy a birtokmegoszlás természe- téből társadalmi stabilitásra következtethe—

tiink, elképzelhető, hogy birtokmegoszlá—

sunkat példaként állíthatjuk az elszakított területen élő népesség elé, elképzelhető, hogy birtokpolitikai intézkedések következtében javulnak a népesség szociális körülményei és mind e kedvező föltételek ellenére sem bizonyos, hogy a népesség szaporodási ará- nya is javulni fog;. A statisztikusnak tehát külön kell összeállítania a népesség szapo- rodására vonatkozó birtokpolitikai adatokat a szociálpolitikai és nemzetpolitikai anyag—

tól, rábízván a politikusra és a gazdaság—

politikusra, hogy az adott helyzetben mit tart fontosabbnak: a népesség számszerű gyarapodását. birtokmegoszlásunknak a bé—

kés revízió céljára való prop—agativ használ—

hatóságát vagy más szempontokat.

A birtokpolitikai statisztikai munka be—

osztásának fontos alapelve még a gazdasági szempont. Az eddigi felsorolásból is láthat- tuk ugyan, hogy az említett alapelvek egy-

mástól szigorúan el nem választhatók, pl. a szociális körülmények kétségkívül befolyás- sal vannak a népesség szaporodá—sára. de még inkább összefüggéseket ismerünk föl egyrészt a nemzetpolitikai, szociálpolitikai, népmozgalmi alapelvek, másrészt a gazda—

5. szám, ——427——— ¹⁹³⁶ sági alapelv között. Hiszen sem a szociál—

politikai munka, sem a népesség szaporo- dása, másrészt nemzetünknek az elszakított országrészek felé nyilvánuló vonzó hatása sem képzelhető el gazdasági alátámasztás nélkül. Mégis külön beosztás alapjává kell tennünk a birtokpolitikai statisztika gazda- sági alapelvét, hiszen—ismét elméletileg——

elképzelhető, hogy például a legnagyobb és legjobb minőségű termés mellett sincsenek biztosítva a szociálpolitikai, a nemzetpoliti- kai és a népszaporodásra vonatkozó kíván- ságok. ,

Kíséreljük meg a fenti alapelvek figye- lembevételével statisztikai alapot nyújtani a magyar birtokpolitikai elgondolásoknak.

Beosztásunk természetesen nem lesz szigorú, mert a különböző alapelvek az elmondottak szerint egymással kapcsolatban állanak.

Az elszakított népesség felé irányuló nemzeti vonzóerőnk birtokpolitikai vonat—

kozása volna az első kérdés, amelyhez a sta—

tisztika alapot nyujthat. Egyesek szerint ugyanis .a békés revízióra kedvezőtlen befo- lyással lehet, ha hazánkban a nagybirtok és a latifundium területe túlhaladja a kor- szerű mértéket, amely utóbbi viszont nem szabatosan meghatározható fogalom. Ugyan-- ebből a szempontból meg "kell vizsgálnunk a korlátolt forgalmú és szabadforgalmú bir—

tokok arányát, amennyiben a fenti viszony—

latban egyáltalában nem közömbös, hogy a nagyobb birtokok fennmaradását alátá—

masztják-e közjogi intézmények, vagy pe—

dig nem.

Az 1. sz. kimutatás összefoglaló képet nyújt a szabad és korlátolt forgalmú 1000 holdnál nagyobb birtokokról.

1. A nagybirtokok az 1934. évben.

Les grandes proprie'te's foncíéres en 1934.

Mezőgazdasági terület 1) Szántóterület Összes terület Terrcs agríeoles !) Torres labom'ablcs

Lem' supmjieíe tolale "

des grandes propriétés

Birtoknagyság

_ , .. A " " _ ,, ..

Grandeur de proprzéte' Az grríjzlítgénoefzes ;;gsgágííg? Égigtrsgxgitgfgxiáí Kat. O/o—ában Kat. területének Kat. A O/o-ában

holdakban _ holdakban (Wo-ában holdakban

par rapport a la 7 par rapport aux

en orv. cad. super/kie de la en arp. cad. par rapport L_t la en arp. cad. terres labaura-

Hongrie, % "We'-"me agrzcole bles de Hongrie, "lo

de la Hongrie, %

a) Szabadforgalmú birtokok -—— Grandes propriéte's á mutation libre Az 1000—5000 hold közötti

birtokok — Entle 1000 et

5000 arp. cad. . . . . . . 1,367.093 8'5 1,047.192 80 785253 81

Az 5000 holdnál nagyobb birtokok —- Au-dessus de

5000 arp. cad ... 657454 4'1 408154 3'1 282874 29

b) Korlátolt forgalmú birtokok —— Grandes proprie'te's a mutation limite'e ? Az 1000—5000 hold közötti

birtokok — Entre 1000 et

5000 arp. cad ... 639398 40 866405 28 187.889 19 j

Az 5000 holdnál nagyobb

? birtokok — Au-dessus de

5000 arp. cad ... 2,106.635 13'0 1,186.872 9'0 694962 7'1

Mindössze -— Total général . 4.770680 29'5 3008623 22'8 1.950978 20'1 "

[

!) Szántóföld, kert, rét, szölö, legelő. — Terres labourables, jardins, prairies, vignes et pdturages.

._ , ;defgi' Klátltf—l'

. Ezek szerint az. _1000" holdnal nagyobb § aggatott obaggrbirtodlggkmu

birtokok szantofoldi terulete kereken egy- 11000 "000 __00041000

otödrésze _. hazánk .rszántóföldi területének, main fölé;-th kat—133? 50333-

osszes terulete pedig 29-9% —a hazank egesz az ország megfelelő területi adatának

területének. Ugyanezekből az .adatokbol a Oh!—aban

szabadforgalmú és a korlátolt forgalmú bir— __ "

tokokra nézve ellentétes irányú törvénysze— %SSZPS tÉTUIPt_- 8'45 4'05 3'90 13'03

, - , — _ l ezogaz asagi

'"segeket, OIVEÉShífmnk 1?! BSXTBSZXPW terület; . . . 7-95 3-10 2—78 9-01 toknagysag, masreszt Pedig a muvelem ágak Szántóterület 1 807 2-91 1-95 7—14

megoszlása tekintetében:

a l %

5. szám —-428—— _ISM—56.

Ezeknek a törvényszerűségeknek leg—

szembetűnőbbje, hogy a szabadforgalmú nagybirtokok között az 5000 holdnál kisebb birtoknagyság a túlnyomó (a területnek mintegy % része), míg a kötöttforgalinú birtokok között az 5000 holdnál nagyobb kategória területe közel 80%—a az összes kötöttforgalmú nagybirtoknak. Másrészt pedig a szabadforgalmú nagybirtok műve- lési ágai, illetve a mezőgazdasági és a szántóterületek arányai nem mutatnak oly lényeges eltéréseket az országos adatoktól (sőt a százalékos részesedés megközelítő egyenlőséget mutat az 1000—5000 kat. hol—

das kategóriában), mint a kötöttforgalmú birtokok adatai, amelyeknél pl. a szántó- földi"arány alig a fele az összterület orszá- gos arányának.

Erre az ellentétre csak részleges ma—

gyarázatot szolgáltat az erdőbirtok, amely köztudomásúan a korlátolt forgalmú bir- tokok jelentékeny részét teszi ki.

Ugyanis a 2. táblázatból kitűnik, hogy az összes korlátolt forgalmú birtokoknál a rét és legelőterület is jelentékenyen maga- sabb, mínt az országos adat, tehát ennek is tulajdonítandó a szántóterület kisebb aránya. A rét és legelőterület viszonyát a szántóföldhöz behatóbban is meg kell vizs—

gálnunk a kötöttforgahnú birtokokon:

A rét és a legelő aránya a szántóföldhöz viszo- nyitva az 50 holdnál nagyobb korlátolt forgalmú

birtokokon.

(Szántóföld területe : 100.)

XEltérés azt l Eltérés Rét lországos. Legelő laz országos

l adattól l [ adattól

Országos adat . 11'89 —— 17'68! — Kincstári birtokok . 9'95 _ 194 3771 jl— 20'03 Községi birtokok . 2271 -l— 10'82 105'63 Jr 87'95 Közbirtokossági

birtokok . 4962 —l— 37'73 159685 —1*— 1579'17 Vallásalap . 6'76 — 513 41'504— 28'82 Tanulmányi alap 1421 4— 232 2518 jt- 761 Iskolai és egyéb

alapok . . . . . 10 03 — 186 1918 %— 1'50 Róm. kath. egyház

birtokok . . . . 18'22 4— 638 3788 %— 2020

Egyéb felekezetek

birtokai . 10'25 — 1 64 8'33 —— 9'35 Hitbízományi birto- ' ,

kok . . . 22'76 4— 10'87l 2804 4— 1036

Részvénytársasagi §

birtokok . 12'784—

Eddigi adatainkat összefoglalva: az or—

szág összes mezőgazdasági területének ke—

reken 23%-a, a szántóterületnek pedig 20%-a esik az 1000 kat. holdnál nagyobb

2. Az 50 holdnál nagyobb korlátolt forgalmú birtokok. — Propme'te's f. á mutation limite'e,

au-dessus de 50 arp. c.

Az ou k. ti.-nal nagyobb korlatolt forgalmú birtokok

Propartion %

HBA M 03.

—___ .. -;_

m az ::

mi; 83 Házi; %

*a); vak BN xm

"N "§. GNR az;

En se;; -—nu__ Wo

::g ::NN §) m az_

33") Ém'a el De, a ") -—

"§: **§t— "..—433 üg

Nm _ mi?) * "

A t 1 "d

$$$

%% mié—$$$;

:?

nevezese "3 "* ** '"

(If _ [__—___? ; '—

, - - , —os reszesedese Magyarorszag

Speczficatwn pm, mmm"

.u .

Nem __ ,. ua.: * so ;. : ** : !,

;:me gs ESua is

mag —w*'N 29.33. ——-0

Én.—_a ÉN aÉM tom

;;i—m f*sz 2333 73

km Én Ó§(§D u§

ne b!) am o_

3§N 3"! döl "'v:

vau §: ""-"N:o "EN m 'n *ON (0me 92 wün "Ny kg)—DM *Nsa

WE EUR Évá: %%

m, *, ko'-* ,__,

gom— ami: g—sa mom

Kincstári birtokok

Proprz'éte's de FEZat 15 07 12 65 Községi birtokok

Proprie'te's commu-

nales . . . . . . 44 1 7 73 58 Közbirtokossagi bir—

tokok — Copro—

príe'te's . A . . . 48 03 Vallásalap birtokai

Proprie'te's de la

fondation cultuelle 05 04 0 7 10 Tanulmányi alap

birtokai —— Pro-- prie'le's de la fonda-

tion d'éducation . 042 0 1 02 03 Iskolai és egyéb

alapitványi birto- kok — Propriétés d*écoles et d'autres

fondam'ons . . , 0'5 0'4 04 11 Római katholikus

egyhazi birtokok Propriéte's de

l'Eglise cath, mm. 52 83 6-2 Az egyéb felekeze—

tekegyhazi birtokai Propriétés d'autres

confessions . . . 0 5 0'6 08 03 Hitbizományi birto—

kok — Propriéie's

166

144

de fide'icommz's . . 51 30 32 16 1 Részvénytársasagi

birtokok -—- Pro- prie'íe's de sociéte's

mmm/mes . . A , 1'2 08 11 21

Mindössze % Total

général: 239 113 392 578

birtokokra. A szabadforgalmú nagybirtok 117; -át foglalja le az ország szántóterüle—

tének, ebből 370 esik az 5000 kat. holdnal nagyobb birtokkategóriára. A korlátolt for- galmú nagybirtokok mezőgazdasági tettl—

lete 11'8%—a, szz'mtóteriilete pedig 99941

5. szám, -——429—— 1936

az ország összes illetve

szántóterületének.

Ezzel szemben az 50 holdnál nagyobb korlátolt forgalmú birtok (tehát nemcsak az 1000 holdnál nagyobbak) 39%—át fog- lalják el az ország rét és legelőterületének

és 11 %—át a szántóterületnek.

Végül azt is megítélhetjük, hogy a kor- látolt forgalmú birtokoknak mely csoport—

jában találhatók azok a nagyobb rét- és különösen legelőterületek, amelyeknek ki- terjedéséből ugyan nem lehet még arra is következtetni, hogy milyen belterjességi fokon folyik a vonatkozó birtokkategória szántóföldi gazdálkodása, azonban e rét- fés legelőterületek önmagukban kétségkí- vül külterjességet képviselnek.

Eddigi adataink az 1934. évi állapotra vonatkoztak. A birtokpoli'tikai statisztiká—

nak azonban nem lehet elhanyagolnia az időben való változásokat sem. A magyar—

országi latifnndium-problémának az idők folyamán bekövetkező természetes enyhü- lésére nyerünk ezáltal támpontokat. Mel—

lőzniink kell itt a latifundium nagyság- meghatározását. amely vitára nyujthat al—

kalmat, mert egyesek csupán az összefüggő és legalább 30 ezer kat. hold terjedelmű birtokokat hajlandók latifundiumnak te- kinteni, mások viszont a birtokos szemé- lyét veszik alapul és nem a birtok össze—

függését. Az alábbi adatok ezért. az 5000 kat. holdnál nagyobb birtokkategóriák számát és területét tüntetik föl az 1928. és

az 1934. évben, módot adva a 6 év alatt bekövetkezett változásoknak a megítélé- sére az összes 5000 kat. holdnál nagyobb birtokokon.

mezőgazdasági,

.Az 5.000 holdnál nagyobb birtokok száma és területe az 1928. és az 1934. években.

1923 1934

kati holdakban Szám

szerint

Birtokkategória kat, holdakban Szám

szerint

5—10.000 holdl 1321 915444 127L 879352

10—20900 hold 59 773347; 51 724543

20—50.000 hold 26 804 979 28 999 997 50.000 hold fölött 7 430.921 4 261307

221 ] 29231821

Összesen:. . I 210 l 2,764.089

! ! 1

Különös érdekességre tarthat számot az 50.000 kat. holdnál nagyobb birtokterület csökkenése, mert hiszen ilyen nagyságú birtokkategória 1928—ban is csak a korlá—

tolt forgalmú birtokok között szerepelt. A földreform már 1928-ban lényegileg befe—

jezést nyervén, nem okozhatta az 50.000 kat. holdnál nagyobb birtokok területének ilyenirányú csökkenését. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fenti kimutatások várme- gyénkint készültek —— ugyanazon személy vagy haszonélvező birtokai tehát várme- gyénkint külön szerepelnek —— viszont ez nem befolyásolja az 1928 óta bekövetke—

zett csökkenés megítélését, mert a statisz- tikai adatfölvétel akkor is ugyanezen az alapon történt.

Rá kell viszont mutatni arra, hogy a bevetett szántóföld területére vonatkozó statisztikai adatok lényegesen eltérnek az előbbi kimutatások alapjául szolgáló sta- tisztikáktól. A vetésterület ugyanis már nem birtoknagyság, hanem gazdaság—

nagyság szerint vétetik föl és ezen az ala—

pon 1934—ben csak 1,309.371 kat. hold volt az 1.000 kat. holdnál nagyobb gazdaságok szántóterülete, szemben a birtokstatisztika 1,950.978 kat. holdjával. Az 1.000 kat.

hold fölötti gazdaságok szántóterülete 1928 óta szintén lényeges csökkenést mutat.

amint ez az alábbi adatokból kitűnik:

Az 1000 k. holdnál nagyobb gazdaságok bevetett szántóterülete k. lioldakban. (1928—34.)

Evi változás

1928 1,425.678 kat. hold

1929 1,400.044 — 25.634

1930 1,389.850 —— 10.194

1931 1,332.876 —— 56.974

1932 1,317.487 ' — 15.389

1933 ! 1319494 [ 4— 2.007

1934 1309371 ; — 10.123

Hasonlóan érdekes számontartani a parcellázások alakulását. Ez ugyanis egy másirányú statisztikai adatszolgáltatás igénybevételével, de szintén a nagybirtoki terület csökkenésének ütemére nyujt viv- szonylagos összehasonlítást:

Parcellázások (1930—31).

1930 12.426 kat. hold 1931 28.830 , ,,

1932 16.583 , ,

1933 5 6.681 , ,, 1934 , 5.594 ,, ,

Az 1933. és 1934. években tehát jelen- tékenyen csökkent a parcellázott terület, ami arra mutat, amit a bevetett szántóte- riiletre vonatkozó adatokból is kiolvashat—

tunk, hogy az utóbbi években jelentéke—

nyen meglassult a nagybirtok természetes osztódásának folyamata. Azt viszont külön érdemes lenne megvizsgálni, hogy e folya- mat lassúbbodásának az okát milyen té—

nyezőkben kell keresnünk. Nyilvánvalóan,

5. szám.

: —— 430 —

1936 szerepet játszanak itt a nagybirtokra is ki-

terjedő gazdavédelmi rendelkezések, de hasonlóan szerepet kell játszania a föld—

vásárló földművesrrétegek kereseti viszo- nyainak is.

Eddigi kimutatásaink főként a nagy- birtok területére és változásaira, valamint a kötött forgalmú birtolcolcra vonatkoztak.

Az 50 holdnál nagyobb birtokokról arány—

lag pontos statisztika áll rendelkezésre, amelyet csak az a körülmény módosít né- mileg, hogy a fölvétel vármegyénkint tör—

ténik. Az 50 kat. holdnál nagyobb birto—

kokra nézve rendelkezésre álló statisztiká—

ból számíthatjuk ki a kisbirtokkategória területét is, ha az ország összes területéből levonjuk a 100 kat. hold fölötti birtokok területét.

A 3. kimutatás nagy vonalakban fel- tünteti hazánk birtokmegoszlását és a szántóterület megoszlását, mert ahhoz, hogy a birtokviszonyokról képet kapjunk, nem elég az egész terület megoszlását is—

merni, mivel az erdőbirtokok hozzászámí- tása jelentékenyen megváltoztatja a mező—

gazdasági birtokok megoszlásának ará- nyait, másrészt a községi és közbirtokos—

sági legelőterületek szerepe miatt is a bir- tokmegoszlásra vonatkozólag a szántóföld adatai nyujtanak legközvetlenebb felvilá- gosítást.

3. Nagy-, közép- és kisbirtokok összes területé- nek és szántóterületének százalékos részesedése Magyarország összes területéből, illetve szántó-

területéből az 1934. évben.')

Superfz'cz'e totale el terres labourables des grandes, mo—

yennes el petites proprie'le's en 1934, par rapport á la, su- perficietolale et am: terres labourables de Hongrle,en 0/0.1)

, , Összes terület Szántóterület

Birtoknagysag Superficíe Terzes

Grandeur de proprie'lé , male laboumbles

% %

1000 holdnál nagyobb

Plus de 1000 arp. c. 29'5 20'1 IDO—1000 hold —arp. c. 18'3 154 100 holdnál kisebb

Moins de 100 arp. c 52'2 , 64'5 Összesen — Total 100'0 % 1000

l

1) A 100 holdnal nagyobb birtokokra nézve a birtokstatisztika adatai közvetlenül használtattak föl, míg a 100 holdnál kisebb birtokok területe és szántó- területe az ország fennmaradó területe, illetőleg szántóterülete alapján számíttatott. — Pour les pro—

priéte's de plus de 100 arp, chiffres de la atallstigue des proprléte's; pour celles de moüzs de 100 arp., données calcule'es d'aprés la, superficie totale el des ierres labourables du pays, epres déduction des _pro—

prie'lés au-dessus de 100 arp.

Az utóbbi, különösen a szántóföldre vonatkozó adatokból még alig lehetne azt mondani, hogy Magyarországon rendkívül kedvezőtlen volna a birtokmegoszláls, hiszen az összes szántóterületnek közel kéthar- mada a 100 kat. hold alatti birtokokra esik és csak egy ötödrésze jut az 1000 kat. hold fölötti birtokkategóriára. E nyers összeállí—

tásból inkább csak az tünhet ki, hogy a kö- zépbirtok területe aránylag kevés. Ebből az következnék, hogy a birtokpolitikának ha—

zánkban nem annyira a kisbirtokok, mint .a középbirtokoknak a terjeszk-edóséve kel—

lene törekednie. Ez az optimista színezet azonban rövidesen eltűnik, amint a kisbir—

tok struktúráját kezdjük vizsgálni. Arány—

lag pontos adat ismét csak az 50 és 100 kat, hold közötti kisbirtokokra nézve áll rendel- kezésre, az 50 kat. holdnál nagyobb birto—

kokra vonatkozó statisztika alapján. Az50 kat. holdnál kisebb birtokok .a kisbirtok összes- és szántóterületének egyaránt kere—

ken 90%—át teszik ki.

A 100 k. holdnál kisebb birtokok az 1934. évben..

Összes terület [

kat. hold l 0/0

Szántórerület

! kat. hold ] %

Az 50 és 100 k. l

hold közötti bir— *

tokok . . . A 892764 106 615145 99

Az 50 k. hold

alatti birtokok . , 7,544.314 89'4 5,667.1981 90'2

' 8,437.078f100'0 . 6,282.843]100'0r—

;

Az 50 kat. hold alatti szántóterület ada—

tait ismét úgy kaptuk meg, hogy összes szántóterületből levontuk az 50 kat. hold fölött közvetlenül rendelkezésre álló ada- tokat.

Egészen más alapon készült, mint már mondottuk, a gazdaságnagyság szerint való statisztika?)

100 k. holdnál kisebb gazdaságok megoszlása az 1934. évben.

Szám Területe (k.b.)

2,975.540*

3,227.703.

2,906.023 9,109.266 5 k. holdnal kisebb gazdaságok .

5—20 ki hold közötti gazdaságok 319465 20—100 k. hold közötti gazdaságok 79.391

Amint ez adatokból kitűnik, jelentékeny eltérés—kereken 670000 kat. hold -—-— mu- tatkozik a 100 kat. hold alatti gazdaságok terül-etében, szemben a bírtokstatisztikai alapon összeállított megelőző kimutatás

1) Telepítési törvényjavaslat indokolása: 11]. l,.