A nemzeti jövedelem elosztásának nemzetközi összehasonlítása

MÓDSZERTANI TANULMÁN'YOK

A NEMZETI JÖVEDELEM ELOSZTÁSÁNAK"

NEMZETKÖZ' ÖsSZEH ASONLíTÁsA ,

' OTOKAR TUREK

Az elmúlt év elején befejeződött a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák

Szocialista Köztársaság fogyasztási alapjának összehasonlitása. Annak etw—

ben, hogy az összehasonlítás lehetővé váljon., Csehszlovákia fo gyasztási alapjátfo—

rintra, Magyarországét pedig Csehszlovák koronára számítot ták át. A két- ország 1959. évi fogyasztási adatainak ily módon történő szembeáll ítása az alábbi ered—'

ményeket nyújtotta: , *. * '

a) megállapították az egy lakosra jutó teljes anyagi fogyasztás t (

tekintetében a vizsgált két ország között fennálló különbséget. Ennekaiwiám

lehetőség nyílt a fogyasztási alapok növekedési ütemében mutatkozó M megítélésem is, a fennálló különbségek mielőbbi megszüntetése érdekében;

b) kiszámították a két ország pénzének vásárlóereje közötti különbséget,

illetve a pénznemek reális árfolyamát;

c) összehasonlították az egyes elosztási formák arányában jelentkező kül-

lönbségeket (például a természetbeni fogyasztásnak, a mezőgazdasági piacnak ésa kereskedelmi forgalomnak az egész fogyasztási alaphoz viszonyított arányá—

ban meglevő eltéréseket, a közétkeztetés súlyának különbmgét, az intémnénydt—

ben történő élelmiszerfogyasztás arányában meglevő különbségeket stb.); *

d) elemezték az alapvető fogyasztási cikkek: élelxniszerek, ruházati cikkek, élvezeti cikkek és italok, kultúrcikkek, háztartási cikkek stb. fogyasztásának kü—

lönbségét; " *

e) elemezték a két országban az air-viszonyoknak a fogyasztási szerkezet el—

téréseivel kapcsolatos hatását. ; ' ,

Annak ellenére, hogy az elemzes megfelelő eredményekre vezetett; már most szükségesnek mutatkozik a vizsgálatok további kiszélesítése. Erre akkor ke—

rülhet majd sor, ha a fogyasztási alap mellett a felhalmozási alapot sic—kezebo—

san a nemzetijövedelem-mérleg tennelési és felhasználási oldalának minden téte—

lét összehasonlítjuk egymással, mint ahogy ezt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa munkacsoportjaiban elő is irányozták. A tényszámok összehasonlítása mellett sor fog kerülni a perspektivikus tervek, előirányzatának (így ez 1965

évi, az 1980. évi színvonal) összehasonlitására is. Mindez lehetővé teszi, hogyt az eddiginél szélesebb körre terjesszük ki a vizsgálatot, figyelemmel kísérjük a nö—

vekedés ütemét, tanulmányozzuk a felhalmozási alap különböző szinvonalának

hatását a fogyasztási alap terjedelmére és növekedésének ütemére; foglalkozha—

tunk a fogyasztási alapok színvonala közötti különbségek összefüggéseivel, illet—

'I'UREK: A NEMZETI JÖVEDELEM ÖSSZEHASONLITÁSA 399

ve a fogyasztási alapnak az! ipari, a mezőgazdasági temnelés fejlettségével való összefüggéseivel stb.

A nemzetközi összehasonlítás további szakaszai (kivéve a mezőgazdasag!

termelés átszámítását) viszonylag bonyolultak és hosszabb időt kívánnak meg,

Ezért célszerű volna a népgazdasági mérlegek kategóriáinak nemzetközi ösze- hasonlitását olyan irányba kiterjeszteni, amely terjedelmesebb számítások nél—

kül és viszonylag rövid idő alatt konkrét megállapításokat eredményezne. . E tanulmány azt vizsgálja, hogy miként lehetséges a fogyasztási alap kétol-r dalú összehasonlitását a lakosság jövedelme elosztási és újraelosztási folyamatá—

nak ábrázolásával kiegészíteni, kezdve az elsődleges jövedelmektől (bérek, a mezőgazdasági népesség jövedelme stb.) az újraelosztás főbb formáin keresztül (főként az állami költségvetés és hitelrendszer útján) .a lakosság végleges jöve.- delmének kialakulásáig. Ha ilyen összehasonlítás lehetőségét és hasznosságát be akarjuk bizonyítani, az alábbi kérdésekkel kell foglalkoznunk.

1. elméletileg kell mérlegelnünk, hogy a nemzeti jövedelem elosztásának kategóriái összehasonlithatók—e nemzet-közi szinten;

2. foglalkoznunk kell a gyakorlati összehasonlítás keresztülvitelének kérdé—

sével,

3. mérlegelnünk kell az összehasonlítás elemzési lehetőségeit és szükséges—

ségét.

I.

Elméleti szempontból nem vitás, hogy a nemzeti jövedelem temetésének és felhasználásának egyes kategóriáit nemzetközileg össze lehet hasonlítani. Ez gyakorlatban is bebizonyosodott.

Az átértékelés lehetősége a pénznek a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának kifejezésében betöltött szerepéből következik. E kategóriák nem azonos termékek meghatározott fizikai terjedelmét jelentik. így például az 1959. évi csehszlovák fogyasztási alap a legkülönfélébb használati értékek tö—

megét jelenti, amelyeket 1959 folyamán elfogyasztották. Ezeknek a különféle használati értékeknek összegezése céljából használjuk fel, mint kifejezési formát a pénzértéket. Ebben a kifejezési formában a pénzt csupán az érték és az ár méf résének funkciójában alkalmazzuk. Ezt 'a funkciót nemcsak az arany- vagy a pa—

pírpénz teljesítheti, hanem bármilyen tetszőleges pénz is. Ebből következik, hogy a fogyasztási alapot például nem szükséges olyan áron értékelni, amelyen az

egyes termékeket ténylegesen értékesítették, más árak felhasználására is lehető—

ség van. Ezt az elméleti lehetőséget a gyakorlat nagymértékben kihasználja.

Amikor például az 1960. évi ipari bruttó termelést 1954. július 1—i árakon fejez- ték ki, akkor 'az értékelésre olyan árakat használtak, amelyek .a valóságban 1960—

ban nem léteztek. Elméleti szempontból Csehszlovákia ipari bruttó termelését ugyanilyen alapon a Szovjetunió 1958. évi árain is ki lehet számítani. így tehát Magyarország és Csehszlovákia fogyasztási alapjának !összehasonlítása során, amikor a fogyasztási alapokat kölcsönösen a másik államban érvényes árakon számították ki, elméletileg újat nem alkottak, csupán új formában alkalmazták az említett elméleti lehetőséget.

A nemzeti jövedelem elosztásával kapcsolatos kategóriák esetében azonban más a helyzet. A felosztás tulajdonképpen a nemzeti jövedelem értékeinek el—

osztását jelenti. Ezt az értéket mint ismeretes, bonyolult folyamat formájában újra elosztják. Csak ezután, az érték viszonylag önálló mozgását követően er- kezik el az elosztás azon szakasza, amelyben az elosztott értékek elosztott hasz-

330 ' ' '* , OTOKARTURE'K

' hÉlatif—véi'tékek'ké' realizálódnak. 'A nmzeti jövedelem elosztási folyamatának kategóriáit számszerűen kifejezve a. hasmálati értékek meghatározásának-1 pácb—

lémáját egyáltalán .nem oldjuk meg; ezért—'nem lehet a pénzt erwhnérőiíunk-

ciójábán és az árak mércéjeként feüxaszn'álni, sem pedig e kategóriák értékelé—

sére valamilyen valóságban nem létező érrendszeri hasmálni Ennek megfelel

. %: népgazdasági mérlegek összeállításánál köVetett gyakorlat, annkor is az elosz—

* tásra és újraelosztásra kerülő nemzeti jövedelmét folyóám'n, valamint a népgaz—

dasági tervezési gyakorlat is, amelyben minden pénzügyi tervet folyóáron állí—

tának össze

' Az elmondottak alól csupán egy kivételVen, éspediga reáljövedelem-szá-

úútás. Tegyük fel például, hogy a pénzbeli jövedelem nominálisan 6 százalékkal

növekszik és az árleszállítás következtébenminden koronáért 3 százalékkal tömb á'í'ut— lehet vásárolni. Ebben az eseten *a reálbér, 82, százalékkal növelése—ik

(_105X103)- A nemzeti jövedelem elosztási folyámmában ez értékek nemmeg—

önálló mozgása során az érték elosztás pú'ezta eezköze ahasmálati értékek elos'z—w—

tásának, elsődleges jelentősége az utóbbinak Van. így tehát joggal beszélhetünk arról (anélkül, hogy a politikai gazdaságtan elméletével ellentétbe két—ülnénk), hogy az árleszállításkor a bérek reálértéke növekszik, hogy a megtakáritott

betétek reálértéke az idők folyamán emelkedik'únég akarnattól' eltekintve is),

ha csökken az árszínvonal stb. Ugyanebben az értelemben mondhatjuk, hogyha a korona vásárlóértéke kétszerese a forinténak, például minden korona bér, amelyet Csehszlovákiában kifizetnek, egyenlő két forint bérrel, a koronának a forinthoz képest kétszeres éxtéke van az adók a takarékbetétek, az osztonduak

eSetében

Egyelőre hagyjuk figyelmen kívül a szolgáltatásokért járó díjak kulonleges problematikáját és szerkesszünk egy elméleti példát.

. . 1. tábla

,A nemzeti jövedelem elosztási folyamatának összehasonlítása,

M , , Csehszlovákia Árinde'x '

agyar-

Megnevezés ország _ -, ( forint ) ' " *

(forint,) __ _komna

* korona forint " "

., "A lakosság elsődleges jövedelme , ,,

' összesen ... 62, 40 60 * 150

Ebből : '

Bérelt ... — 25 30 45 150

Szövetkezeti tagok részesedése ,25, , , 8 _ 12 150 —-

Egyéni parasztok jövedelme 8 2 3 150

,. , _ Egyéb ... 4 — _ __

_ , A nem termelő terület bérei és fizetéeei _20 14 21 150 ' " * Újraelosztás az állami költségvetés " ' ' '

' ' útján

a) a lakosság bevételei (nyugdíjak, ,

, ösztöndíjak) ... 30 _ 30 45 150

b) a lakosság kiadásai (adók). A 10 6 9 150

Újraelosztás a hitelrendszer útján. . , ' A

m if a) alakosság bevételei (hitelek) ———' ' ' ' 4 6 , 160

x ' b) a lakosság kiadásai (takarék— , __ _

:; ' , betétek) ... 2, _ 2, 3 .150 . : A, lakosság végső jövedelme ... 100 * 80 120 150 ' " Személyes fogyasztás . ... 100 80 120, ' 150 '

A NEMZETI JÖV'EDELEM ÖSSZEHASONLITASA 4935

A személyes fogyasztás anyagi tartalmát képező használati értékek átszámí-r

tásából levezethető a két ország reális valuta árfolyama (forint: korona 133150):

Ennek az árfolyamnak a segítségévelkiszámithatjuka lakosságrszemélyesjövav delem alakulása folyamatának minden részletét (összhangban azzal a tétellelg

hogy az értékek elosztásának és újraelosztásának egész folyamata csak a haszn

nálati értékek elosztása útján valósulhat meg). . A fenti példával bemutatott konstrukciónak több hiányossága van. Akkor még kétségtelenül helyesen járunk el, ha a 150 százalékos árindexet a végső jövedelmek átszámítására, vagy az elsődleges jövedelmek végösszegének átszámíe tására használjuk fel. Nem egészen helyes azonban, ha ugyanezt az indexet'haszw náljuk az elsődleges jövedelmek egyes formáinak átszámítására is. így például a bérek és a munkaegységért járó juttatások a társadalom különböző osztályai—

nak alkotják a jövedelmét, viszont feltételezhető, hogy a munkások és alkalma—

zottak anyagi szükségleteinek szerkezete különbözik a parasztok anyagi szükség—

leteitől. Lehetséges például, hogy az összes anyagi fogyasztás öszevont árindexe

—— a 150 —— a munkások és az alkalmazottakfogyasztásánakJöB—as és a parasz—

tok fogyasztásának l48—as rész—indexéből tevődik össze. Ilyen értelemben az elsőd—

leges jövedelmek egyes tételeinek összehasonlításából származó eredményeket nem tekinthetjük teljesen pontosnak (hasonló hiányosságok mutatkoznak a nem

termelő munkáért járó bérek esetén is) és csupán tájékoztató jellegük van.

További probléma, hogy az ismertetett konstrukcióba miként kell beilleszteni a szolgáltatásokért járó kiadásokat. Itt is a nemzeti jövedelem értékeinek relative önálló mozgásáról van szó; a társadalmi intézményeknek a szolgáltatásokért járó fizetések a nemzeti jövedelem újraelosztását jelentik. Mint az újraelosz—

tás minden formájára, erre is Vonatkozik, hogy az az érték, amelyet a szolgálta—

tásokért fizettek, csökkenti a lakosság részesedését a nemzeti jövedelem értékei- nek végső felhasználásában és ezzel egyszersmind a használati értékek tet-énis.

Bár a szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások sok tekintetben megegyeznek a nemzeti jövedelem újraelosztási folyamatának egyéb formáival, bizonyos voná—

sok tekintetében eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. Az újraelosztott értékek nagysága közvetlenül összefügg (a nyújtott szolgáltatások mennyiségével, valamint a szolgáltatások árával. Ezért lehet a szolgáltatások reális értékéről beszélni és feltehetően helyes a lakosság szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásainak a másik állam pénznemére való átszámítása alkalmával a szolgáltatások árindexet _fel—

használni. '

Az elmondottakat figyelembe véve elméletileg lehetségesnek kell tekinteni a nemzeti jövedelem elosztási folyamatának nemzetközi összehasonlítását. ,

II.

A bemutatott egyszerű példából is megállapítható, hogy a lakosság jöve—

delme elosztási és újraelosztási folyamatának összehasonlításához nincs szükség rendkívüli számításokra. Utólagosani csak a lakosságnak nyújtott szolgáltatáso- kat, valamint a lakosság akkumulációját (tulajdonképpen az egyéni lakásépítést) szükséges a másik ország pénznemére átszámítani. Megjegyzendő, hogy a szol- gáltatások összehasonlítása a két ország életszínvonalában fennálló különbség átfogó szemléltetése céljából önmagában —— tehát függetlenül a nemzeti jöve—

delem elosztásának az összehasonlitásától '——- is' érdeklődésre tart számot.

A nem termelő fogyasztás, a szolgáltatások és az akkumuláció bizonyos részének átszámítása tehát gyakorlatilag megoldja a lakosság jövedelemosztáa'

folyamatának egész átszámítási problémáját a másik állam pénznemére. Most

ma- csak azt a problémát kell megoldani hm miként kell amiMpénznemben

összeállftani a két összehasonlítandó ország egybevetemlő mutatószám szeret (mérleg formájában) az egyes tételeknél azonos módszertani tartalomra

törekedve.

Annak érdekében, hogy ez a mérleg kellő mélység—gel mutasea a lakosaág

részesedését a nemzeti jövedelem végsőelosztásában, az ismertetett példánál

Metesebb számításokra van szükség. A mérleg összeállításának egyik formája—'

a következő (csak az oldalrovatokat seroljuk fel, a fejrevat mindkét Mit omzág adatait forintban és koronában tartalmazza):

I. Munkaviszonyból származó jövedelmek — A) a termelő szférában:

1. bérek,

2. a tennelőszövetkezeti tagok pénzjövedelme, 3. az egyénileg gazdálkodó parasztok jövedelme, 4. egyéb (például a kisiparosok jövedelme).

B) bérek és fizetések a nem termelő szférában.

_ 11. Ujraelosztás az állami költségvetés útján 1. nyugdíjak, ösztöndíjak, segélyek, 2. adók,

3. egyéb kiadások és bevételek egyenlege.

III, Ujraelosztás a hitelrendszer útján 1. a hitelek egenlege,

2. bevételek és készpénzkészletek növekedése, 3. egyéb bevételek és kiadások egyenlege.

IV. Az újraelosztás egyéb formái 1. a lakosság bevételei, 2. a lakosság kiadásai.

V. A lakosság nem termelő fogyasztásra, az akkumuláció egy részére és a szolgál—- tatásokra fordított jövedelmei (I 4— II 4- III 4— IV).

VI. A lakosság nem termelő fogyasztásának fedezésére, akkumulációjára és a lakos——

ságnak nyújtott ingyenes szolgáltatásokra fordított jövedelmek.

VII. A lakosság nem termelő fogyasztásának, akkumul'ációjának és a lakosságnak nyújtott fogyasztásnak fedezésére szolgáló jövedelmek összesen (V 4—VI).

VIII. A lakosság egész fogyasztása, a lakosság akkumulációja és a lakosságnak nyúj- tott szolgáltatások anyagi mennyisége (VII).

Ebből:

1. A lakosság nem termelő fogyasztása

a) bolti kereskedelemben történő vásárlások és közétkeztetés, b) természetbeni fogyasztás,

c) a mezőgazdasági piacon való bevásárlás,

d) víz—, áram-, gáz- és gőzfogyasztás, e) javítások,

f) a közlekedéssel és hírközléssel kapeaolatos fagymtás,

g) mosodák, tisztító és festőüzemek Wégének fogyasztása, h) intézményekben való élelmiszer és gyógymrfogyaaztás,

2. Akkumuláció, 3. Smlgáltatások.

A NEMZETI JEVEDELEM ÖSSZEHASONLITASA 403,

A tábla összeállításánál az adatokat először mindkét ország saját pénznemé—

ben kell megadni, azután át kell számítani a másik ország pénznemére.

A hazai pénznemben számitott adatok kiindulási alapja lehet a lakosság pénzkiadásainak és bevételeinek mérlege, amelynek a sémája és az egyes tételek

tartalma a két országban nem különbözik lényegesen egymástól. (Ez egyébként bebizonyosodott a gyakorlati munka során is.)

Azt, hogy az emlitett mérlegből miként kell a jövedelem elosztásának és fel—

használásának folyamatát ábrázoló mérleget összeállítani, egy egyszerű példával szemléltetjük. Tételezzük fel, hogy a lakosság pénzbevételeinek és kiadásainak, mérlege az alábbi tételeket tartalmazza:

Bevételek: Kiadas'ok:

A) a szocialista szektortól bérek 50 A) A szocialista szektortól vásárlások

k ked 55

szövetkezeti tagok jövedelmei 10 át? Mit????... a

egyéni parasztok eladásból szárma— szolgáltatások fizetése ... 9

26 jövedelmei 3 a) víz, áram, gáz, gőz ... 2—

""""""""" b) személyközlekedés . . . . 4

nyugdíj, ösztöndíj, segély . . . 7 c) egyéb (nem termelő) ... 3

Összesen: 70 Összesen: 70

B) a lakosságtól B) a lakosságnak

eladások a mezőgazdasági piacon 2 vásárlás a mezőgazdasági piacon 2 A jövedelem elosztásának és felhasználásának folyamatát ábrázoló mérleg összeállítását a lakosság pénzbevételeinek és kiadásainak mérlegében szereplő—

adatok feltüntetésével kezdjük (1. és 2. oszlop). (Lásd a 2 táblát.)

A további tételekben mérlegszerűen vannak elszámolva azok a kapcsolatok, amelyeket a lakosság pénzbevételeinek és kiadásainak mérlege nem tartalmaz.

A 3. oszlop a természetbeni fogyasztást tartalmazza, amely egyrészt növeli a parasztság közvetlen jövedelmeit (a munkaegységért járó természetbeni jöve—

delmek, vagy pedig az egyénileg gazdálkodók természetbeni fogyasztása formá—

jában), másrészt növeli a lakosság fogyasztását. A 4. oszlopban az egyéni parasz—

tok által vásárolt termelőeszközök értékét tüntettük fel. Ez egyrészt csökkenti jövedelmeiket (a vásárlásokért járó 4 pénzbevételi értékből csak a tárgyiasult munka egyenértékének mennyiségét, 2 egységet tüntetünk fel, és csupán a fenn—

maradó 2 egység az elsődleges jövedelem), másrészt ezt le kell vonni a kereske—

delemben történő vásárlásokból (a kereskedelemből történő vásárlások teljes értéke 55, amely már 2 egység termelőeszközt is tartalmaz és 53 fogyasztási eszközt). Az 5. oszlop a társadalmi juttatásokat, valamint ezeknek—a fogyasztási cikkekre és a lakosság szolgáltatásai céljára való —— felhasználását tartalmazza.

A 6. oszlop a jövedelmek elosztásának és felhasználásának teljes folyamatát ábrázolja.

A rovatok kitöltésénél több mérlegszerű számítást kell elvégezni; némelyik ezek közül eléggé bonyolult, így például az élőállat—eladás és Vásárlás stb.

A másik állam pénznemére való átszámítás esetén —— mint már említettük

—— a s'zámitást a nem termelő fogyasztással, akkumulációval és szolgáltatásokkal

kell kezdeni (a mérleg VIII. tétele), azaz azokkal a tételekkel, amelyek értékben

fejezik ki a fogyasztási cikkek és a konkrét szolgáltatások összességét. A mérleg valamennyi előbbi részének (I—VII.) átszámításánál, ebből a számításból kell

kiindulni. Ha tehát megállapítottuk, hogy általános viszonylatban a forint/korona

árak aránya 125,5— százalékot tesz ki, ezzel az indexszel átszámíthatij az értékek

elosztásának minden egyes tételét.

404 ,

A lakosság jövedelme elosztásának §: felhasználásának I'; ;

lfükkmé pénzbevéts— __ , —_ _ * e e B-kiadásalnak .,

mál—mú Természet.- Tbmm.

— ,, :: ; — 113991 10' . eszközök

Megnevezés A 'B __ _ *i—gy—sutás vasárIása

ez;—***" ; ' _

1 2 8 4

I. 1. Berek ... '5'o'w — _, __;' §; _

2. Szövetkezeti tagok § (* '

jövedelmei ... 9 _ -— 5 —-

3 . Egyéni parasztok jö- '

vedelmei ... , A g 2 2 , — 2

' II. ]. Nyugdíjak, segélyek 7 — — —

' 2. Adók ... _7—6V -— —— —?

V. ÖSszesen ... _ 64* " "2 7 * ——2 ,

VI. A társadalom által fedezett jövedel—

t mek ... —— —- —-_ . -—

VII. Összesen . . ._ ... 64 2 __ 7 —_-2 _ VIII. 1. a) vásárlások a, keres— _

kedelemben . . _55 ** — —— 7 —— — 2

b) természetbeni ., , V

fogyasztás ... —— — 7,_ — ——' _

c ) mezőgazdasági ; _ ,

_ piaci vásárlások _ —— 2 _, _ _ —— _ ——

d) viz-, áram—, gáz- x * * ' '

fogyasztás ... 2? * _ *— _

!) személyközlekedés 4 -— — —

h) közétkeztetés . . . . — — — ——

3. Szolgáltatások ... 3 _

— —

* A táblázatból a teljes mérlegben_szereplő egyes tételeket a jobb átteklmés érdekében;"?

mellőztünk.

E módszer hianyossága, hogy a 125, 5 index globális átlag 3 az egyes tételek

átszámításánál más-más indexet kellene használni. Ennek érdekében a jövedel

mek elosztásának és felhasználásának folyamatát ábrázoló mérleget. a lakas g

szociális rétegei szerint néhány részmérlegre kellene osztani. Elsősorban-a termelő

szférában alkalmazott munkásokra és alkalmazottakra, parasztokra és nyugdí—

jasokra, s ugyanígy külön—külön kellene szánútam az egyes, lakosságcsepostek akkumulációjának és szolgáltatásainak értékét a másik ország pénztiemére Az ilyen műveletek azonban igen terjedelmes utólagos számításukat kívánnak;

meg, ezért meg kell elégednünk azzal,uha az összehasonlítást globálisan az egész mérlegre vonatkozóan végezzük el, minden egyes tételt ugyanaZ'Zal aziindéxszel

szorozva meg. .Mindenesetre tudatában kell lennünk annak hogy ezzelfsmód——

szerrel egyes tételeknél meghatározott mértékű pontatlanság támaelhart; amelyek egymást kölcsönösen kiegyenlíti-k. '- '

! Itt azokról a pontatlanságokról beszélünk, amelyekez átlag'mdex alkalmazásából sém- keznek. Természetes azonban, hogy a nem termelo!mozizás a szolgáltatnak. M, 4315:ka _átszámítása sem lehet abszolút pontos, így tehát 'az egész ánizs/es index sem. xew'égsélen, ogy

nemetközi összehasonlítása): eredményeit bizonyos fenntartással kell kelnem

lehet megszüntetni az átlagindex használatából eredő pontatlanságot a nenxzell lövet! eme ez elosztási formáinak átszámításánál.

A NEMZETI ' JövEDELEM összEHASONLiTASA 405

Az összesítő index differenciálását egy irányban minden nehézség nélkül elvégezhetjük: az ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és termékeket egy tételbe

vonhatjuk össze, ezek részére külön indexet szerkeszthetünk és ezzel az index-

szel számíthatjuk át a társadalom által fedezett fogyasztási cikkekben és szolgák

tatásokban megtestesülő, jövedelmeket (a mérleg ,VI. része). A fennmaradó fo-

gyasztási cikkekből és szolgáltatásokból egy másik indexet szerkeszthetünk,

amellyel a mérleg fennmaradó részét (I—V) számíthatjuk át.

III.

A jelenlegi történelmi korszak egy igen fontos elméleti feladatot állitott előtérbe: a kommunizmusba való fokozatos átmenet kérdéseinek kidolgozását.

Számos nehéz és bonyolult problémát kell megoldani a fogyasztási szerkezetben,

az elosztás formáiban bekövetkezett változásokkal kapcsolatban, annak érdeké—

ben, hogy az új feltételeket helyesen illesszük be népgazdasági terveinkbe, éspedig nemcsak az 1980. évi távlati tervbe, amikor már a társadalom kommu—

nista építésének első szakasza megvalósul, hanem az 1965. évi, sőt közelebbi évek terveibe is; a legközelebbi jövendő korszakát ugyanis úgy kell irányítani, hogy összhangban álljon a későbbi történelmi korszak problémáinak megol—

dásával.

Az életszínvonal emelkedésével kapcsolatos problémák megoldása két cso- portba sorolható:

1. meg kell határozni a társadalom nem termelő jellegű szükségleteinek mértékét és szerkezetét;

2. meg kell állapítani az elosztás formáinak változását.

A két ország fogyasztási alapjának részletes összehasonlítása jelentősen hozzájárulhat az első csoportba tartozó kérdések megoldásához. Ennek igazolá—

sára elegendő bemutatni az egyik sakktábla formájú táblázatot, amelyet mind—

két országban, mindkét pénzértékben össze lehet állítani.

A táblázat oldalrovatai a következő fogyasztási csoportokat tartalmazzák:

I. Alapvető élelmiszerek

1. fehérje tartalmú élelmiszerek, 2. szénhidrát tartalmú éllemiszerek, 3. zsírok.

II. Élelmiszerek, dohány, ital 1. kávé, tea,

2. dohány,

3. alkoholtartalmú italok, 4. alkoholmentes italok.

III. Ruházati cikkek 1. textil,

2. cipő.

IV. Háztartási cikkek

' 1. napi fogyasztási cikkek és szolgáltatások, 2. tartós fogyasztási cikkek.

V. Kulturális szükségletek

1. napi fogyasztási cikkek és szolgáltatások.

2. tartós fogyasztási cikkek. (

VI. Hy'giéniai és tisztálkodási eszközök (ideértve a szolgáltatásokat).

5 Statisztikai Szemle

406 ' orom Tom VII. Közlekedés és hírközlés

1. napi fogyasztási cikkek és szolgáltatások, 2. tartós fogyasztási cikkek. ?

VIII. Egyéb. ;

A táblázat fejrovataíban a köVetkező fogyasztási formák szerepelnek:

1. Kereskedelemben való beszerzés a) üzlethálózatban

b) közétkeztetésben

Mezőgazdasági piacon való beszerzés Természetbeni fogyasztás

. Víz—, elektromos áram-, gáz— és gőzfogyasztás

. Közlekedéssel és hírközléssel kapcsolatos fogyasztás

, Mosódák, tisztító és festőüzemek tevékenységének fogyasztása Javítás és lakáskarbantartás

Ingyenesen nyújtott élelmiszerek és gyógYszerek fogyasztása

903901ku

Ez a táblázat mindkét ország részére igen sok tájékozódási lehetőségét

nyújt. így például kiemelhető az egyes fogyasztási csoportok kielégítésének foka, ugyanazon szükséglet kielégítésére szolgáló fogyasztási cikkek és szolgál—

tatások szerkezetében levő különbségek stb.

Az elosztás megváltozásával kapcsolatos probléma vizsgálata szempontjából a lakósság jövedelmeinek elosztására és felhasználására vonatkozó mérleg (ame- lyet mindkét országban összehasonlítható módon állítanak össze és mindkét pénz—*-

nemben elkészitenek) hasonló jelentőségű. A mérleg segitségével elemezhető

kérdések körébe az alábbiak tartoznak:

1. A lakosság és a társadalom jövedelmeiben a nem termelő fogyasztások aránya. Várható, hogy ez az arány a kommunizmusba való átmenet idején gyöke—

resen megváltozik. Bár a szocialista országokban a munkával kapcsolatos jöve—- delmek alapvető jelentőségűek, bizonyos termékek és szolgáltatások tekinteté- ben már fontos szerepük van az elosztás ingyenes formáinak is. Csehszlovákiá—

ban például a kórházakban és a szociális intézményekben ingyenes az élelmezés;

ingyenesek bizonyos egészségügyi, kulturális és egyéb szolgáltatások; az állam, hozzájárul az üzemi és az iskolai étkeztetéshez; 1960—tól ingyenessé vált az alsó- fokú és középiskolákban a tankönyv és tansegédeszköz, s ezzel is megnövekedett a társadalom jövedelmeiből fedezett fogyasztás aránya.

2. A termelő szférában, a nem termelő szférában dolgozó alkalmazottak, valamint a termelőszövetkezeti tagok reáljövedelme közötti különbségek. A mun——

káért járó ellenszolgáltatás eltérő voltát a két országban elsősorban a munka- termelékenység eltérő szinvonala idézi elő. Az eltérő jövedelmi színvonalat kialakító alapvető tényezők mellett még más tényezőket is találhatunk, éspedig

elsősorban a lakosság jövedelmeinek újraelosztása terén. így például, ha két

országban azonos a munkatennelékenység színvonala, valamint az akkumu-

láció és a fogyasztás közötti arány és egyenlő az egy lakosra eső fogyasztás és szolgáltatás mennyisége, ennek ellenére az egyik országban lényegesen maga—

sabb lehet a munkaviszonyból származó jövedelem szinvonala, ha ebben az országban nagyobb a lakosság által befizetett takarékbetétek, illetve az adók színvonala és kisebb a szociális biztosítás köre stb.

3. Ha a reálbért és a szövetkezeti tagok jövedelmét nem egy dolgozóra, hanem az alkalmazotti vagy mezőgazdasági család egy tagjára vetítjük, további fontos adatokat kapunk. Ha ezt a második pontban tárgyalt adatokkal összevet—

A NEMZETI JÖVEDELEM ÖSSZEHASONLI'I'ASA 407 jük, akkor elemezhetjük, a foglalkoztatottságban meglevő eltérések hatását a két"

ország életszínvonalára.

4. A két ország között a különböző szociális juttatások színvonalában meg—

levő különbségek. Ezzel kapcsolatban elemezhetjük, hogy ezt a különbséget miképpen befolyásolja az ösztöndíjban részesülő tanulók száma, az ösztöndíj átlagOS nagysága, a nyugdíjasok száma és a nyugdíj átlagos nagysága, a beteg-—

ség miatt hiányzók száma és a táppénz átlagos nagysága stb.

' 5. A lakosság adózásának mértéke közötti különbségek. A kommunizmusba

való átmenet korszakában a nemzeti jövedelem újraelosztásának ez a formája is lényeges mértékben át fog alakulni. így például a Szovjetunióban már kitűz- ték azt a konkrét programot, hogy teljes mértékben felszámolják a lakosság által fizetett adókat. A lakosság jövedelmei elosztásának és felhasználásának

mérlegét összehasonlítható árakra átszámítva és egy lako-sra vetítve, tájékozód—

hatunk arról, hogy mekkora volna az eltérés azon eszközök nagysága tekinteté- ben, amelyek az egyes országokban az adózás esetleges megszüntetéséhez szük- ségesek.

6. A hitelrendszer feladataiban fennálló különbség a lakosság végső jövedel—

meinek kialakulásában. Különösen érdekes volna összehasonlítani a két országban

nyújtott hitel mértékét és elsősorban a takarékbetétek nagyságát. A takarékbeté—

tek növekedésének meghatározása a távlati tervben igen nehéz. Emellett a lakos-

ság bevételi és kiadási mérlegében e tételnek lényeges szerepe van a kiskereske—

delmi forgalom reális meghatározásánál, a tartalékok nagyságának kiszámításá—

nál. Igen érdekes és tanulságos volna megvizsgálni egyes orsZágokban a betétek eltérő színvonalát előidéZő okokat és kapcsolatát az életszínvonallal.

A jövedelemelosztás nemzetközi összehasonlítása elméletileg indokolt.

Amennyiben ez a fogyasztási alap összehasonlítása útján kerül megvalósításra, nem igényel terjedelmes kiegészítő számításokat. Egy ilyen összehasonlítás el- végzése jelentősen hozzájárul az elosztási formák gyakorlati problémáinak meg—

oldásához (amely egyben az életszínvonal-emelés kérdésének részét képezi)._

Mindez kellően indokolja, hogy a fogyasztási alap kétoldalú nemzetközi öSszae—

hasonlítását kiterjesszük a lakosság jövedelemelosztásának összehasonlitás'ára is.

58