Fürst, Gerhard: A nemzetközileg összehasonlítható statisztika útján

758

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

A. L. Vajnstejn tanulmánya ,,Az állat—

tenyésztési statisztika forradalom előtti történetéből" címet viseli. Szerző abból a megállapításból indul ki, hogy a cári Oroszország mezőgazdasági jellege foly—

tán az állatállomány nagyságának isme—

rete fontos adalék a forradalom előtti Oroszország gazdasági fejlettségének a

megítéléséhez, nemzeti vagyonának és

nemzeti jövedelmének a felbecsüléséhez.

A cikk ismerteti és jellemzi a forradalom

előtti állattenyésztési statisztika forrásait,

foglalkozik az állatállomány alakulásával az első világháború éveiben, bemutatja

a katonai lóállomány összeírások adatait

stb. Szerző szembeszáll azzal a korábbi közkeletű felfogással, hogy az állatállo—

mány csökkenése nagyrészt 1916 után kö- vetkezett be, részletesen bemutatva, hogy az 1916. évi összeírás adatai a korábbi adatokhoz viszonyítva sokkal pontosabban felölelték az állatállományt, és az első Világháború előtti összeírások alacsony adatai a számbavétel hiányosságából kö—

vetkeztek. Az állatállomány emelkedése az első világháború előtti utolsó összeírás és 1916 között tehát csak látszólagos volt.

L. E. Minc ,,Oroszország vasúti közle—

kedésében foglalkoztatott munkaerők szá—

mának és összetételének statisztikája" c.

cikkében számos táblázat és szöveges

elemzés segítségével vázolja a címben jel—

zett téma több kérdését, különösen az 1885 és 1909 közötti időszakban. V. J.

Szmirnszkij cikke (,,A Zemsztvostatisztika történetéről") a parasztgazdaságoknak az egyes kormányzóságokban végrehajtott

felvételeivel foglalkozik, érintve a folya—

matos zemsztvostatisztikák kérdéseit is.

N. G. Gracsev tanulmánya (,.A Szovjet-

unió iparáról, a B jelzetű kérdőíven gyűj—

tött éves megfigyelései adatok statiszti—

kai csoportosítása az 1926—1929. évek—

ben") számos értékes adatot tartalmaz a

szovjet iparfejlődés korai szakaszára. E.

N. Frejmundt cikke ,,A népgazdasági mérleg történetéhez" címmel a szoviet népgazdasági mérlegrendszer 1917—1928.

évek közötti fejlődésével foglalkozik.

Az értékes kötet záró tanulmánya I. M.

Bogdanov tollából származik. (Címe: ,,A

lakosság írnitudásának és képzettségének kérdései az orosz statisztikusok közgaz—

dasági kutatásaiban".) A tanulmány egy—

begyűjti e tárgykörben kifejtett gondola—

tokat és kritikailag elemzi a korabeli orosz statisztikusok tevékenységét ezen a terü- leten. A kérdésnek már a múlt század

utolsó két évtizedében is nagy jelentősé—

get tulajdonítottak, mivel Oroszország művelődési viszonyai, illetve a néptöme—

gek kulturális helyzete az adatok megvi—

lágításában rendkívül kedvezőtleneknek bizonyultak. A tanulmány korabeli, sta—

tisztikusok érdekes számításait is tartal—

mazza az írástudatlanság mérvéről az

egyes kormányzóságokban, a katonai szol—

gálatra bevonultak között s kombinációs táblákat is közöl, amelyek az írástudat—

lanságot a földtulajdonnal és az állatállo— * mánnyal összefüggésben mutatják be.

(Ism.: Kenessey Zoltán)

*

Fürst, Gerhard:

A nemzetközileg összehasonlítható statisztika útján

(Auf dem Wege zu international vergleich—

baren Statistiken.) —— Wirtschaftsdienst, 1960.

9. sz. 495—501. p.

Az utóbbi évtizedekben egyre fokozó—

dik az érdeklődés a statisztikai adatok nemzetközi összehasonlítása iránt. Szá—

mos nemzetközi szervezet jött létre (pél—

dául a Népszövetség, majd a második vi—

lágháború után az Egyesült Nemzetek

Szervezete, amely annak örökébe lépett, a

Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, az Egész- ségügyi Világszervezet stb.). Az egyes szer- vezeteken belül is alakultak regionális szervek (például Európai Gazdasági Bi—

zottság), s amint az egyes államok nem működhetnek anélkül, hogy gazdaságukra vonatkozóan statisztikai ismeretekkel ne rendelkeznének, a nemzetközi szervezetek, illetve regionális tömörülések sem telje- síthetik feladataikat a tagországok helyr—

zetét tükröző statisztikai áttekintés nélkül, A statisztikai adatok nemzetközi össze- hasonlításánál azonban számos nehézség merül. fel. A nemzetközi összehasonlítás megkívánná a megfigyelt jelenségek egy—

értelmű definiálását és elhatárolását va—

lamennyi érintett országban. Az ilyen egyöntetűséget akadályozzák az egyes or- szágok egymástól eltérő természeti adott—

ságai, s az ezekből eredő különböző élet—

feltételek, a gazdasági és társadalmi struk—

túra különbözősége, valamint gátolja az országok által követett jogi és közigaz—

gatási gyakorlat eltérő volta. A cikk a természeti adottságok és életfeltételek kü—

lönbözősége folytán felmerülő nehézsé—

gekre az Amerikai Egyesült Államok és

India lakásállományának összehasonlítá- sát hozza fel példának. Ennél az össze—

hasonlításnál problematikus a lakás fo—

galmára a két ország viszonylatában meg- felelő, megegyező definiciót találni. A jogi és közigazgatási rendszerek közötti eltér—*

rések kapcsán fellépő nehézségeket pedig

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

759

a szerző többek között a munkanélküli- ségi, valamint az adóstatisztika összeha—

sonlítása problémáival illusztrálja.

A statisztikai adatok nemzetközi össze- hasonlíthatóságának lehetőségeit szerző az alábbiakban foglalja össze:

1. A statisztikára vonatkozó jogszabá—

lyok nemzetközi egységesítése (csak az országok igen korlátozott körére képzel—

hető el, a távoli jövőben megmutatkozó

eredménnyel).

2. A statisztikai munka nemzetközileg egységes koncepciók alapján—való végzése az adott lehetőségeken belül. (Ilyen egy—

ségesítésre törekedett a gazdaságstatisz—

tikáról szóló 1928. évi Genfi Konvenció, 5 ilyen természetű egységesítést céloznak az utóbbi időben az egyes nemzetközi szer—

vezetek ,,ajánlásail'.)

3. Törekvés a nemzeti statisztikák olyan felépítésére, hogy lehetőség nyíljék elég nagyfokú nemzetközi összehasonlításra.

(Ezt a célt szolgálják a nemzetközi cso—

portosítások, például a gazdasági tevé—

kenységek egységes nemzetközi besoro—

lása (International Standard Classifícation

of all Economic Activities), az egységes

nemzetközi külkereskedelmi csoportosítás (Standard International Trade Classifi—

cation).

A cikk ismerteti a nemzetközi szerve—

zetek statisztikai munkáját és rámutat

arra, hogy az ágazatok, illetve területek

szerint alakult nemzetközi szervezetek feladataival megegyezve, ilyen módon, vagyis szakosítva folyik a nemzetközi sta- tisztikai munka. Ez, valamint az említett nehézségek az okai annak, hogy nincs az

egész gazdaságstatisztikai programot fel- ölelő, átfogó nemzetközi statisztikai év—

könyv, illetve ennek megfelelő nagyobb

adatgyűjtemény.1

A nemzetközi statisztikai szervezetek

közül a legrégebbi a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet (alapításának éve 1885), amelynek eredeti feladatait a Népszövet- ség, majd az Egyesült Nemzetek Szerve—

zete vette át; jelenleg az Intézet a tudo—

mányos élet valamennyi területén sta-

tisztikai módszerekkel dolgozó tudósok munkásságát fogja össze.2

1 A Magyar Központi Statisztikai Hivatal 1959-ben a rendelkezésre álló nemzetközi, illetve nemzeti statisztikai források alapján, az adott fogalmi lehetőségeken belül ,,Nemzetközi Sta—

tisztikai Évkönyv 1929—1957" címmel adatgyűj- teményt jelentetett meg, amely a tárgyalt té—

mák szempontjából legfontosabb országok ada—

tait tartalmazza.

2 A Nemzetközi Statisztikai Intézettől lásd a Statisztikai Szemle jelen számában az Intézet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából közölt megemlékezést. (722—727. old)

A legfontosabb _és legszélesebb körű nemzetközi statisztikai tevékenység je—

lenleg az ENSZ keretében folyik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete statisztikai munkáját a Statisztikai Bizottság irányít—

ja és koordinálja. A Statisztikai Bizottság

és az ENSZ Statisztikai Hivatala tovább

folytatta a Népszövetség nemzetközi sta- tisztikai tevékenységét, és számos fontos

kérdésben dolgozott ki ajánlásokat a tag—

országok részére (például az 1960. évi nép—

számlálás programja, iparstatisztika és ipari termelési indexek kérdése, a gazda—

sági tevékenységekre és a külkereskede—

lemre vonatkozó nomenklatúrák össze—

állítása stb.). Az ENSZ Statisztikai Hi- vatala több kiadványt jelentet meg (pél—

dául a havonta megjelenő Monthly Bulle—

tin of Statistics, a főként gazdasági ada—

tokat tartalmazó Statistical Yearbook, a demográfiával foglalkozó Demographic Yearbook, a Yearbook of International Trade Statistics c. külkereskedelemstatisz—

tikai évkönyv, a Yearbook of National

Accounts Statistics, amely a nemzetgaz- dasági mérlegekről közöl nemzetközi sta—

tisztikai adatokat stb.).3

Az ENSZ regionális bizottsága, az Eu—

rópai Gazdasági Bizottság keretében mű—

ködik az Európai Statisztikusok Értekez—

lete, amely az ENSZ által kidolgozott ajánlásokat európai vonatkozásban to—

vábbfejleszti. Több fontos statisztikai kér—

désben jött már létre megegyezés az euró- pai statisztikusok között (például meg-

egyezés az 1960. évi népszámlálás mini—

mális programjában). Az Európai Statisz- tikusok Értekezlete programjában szere—

pel többek között a nemzetgazdasági mér—

legrendszerek összehasonlítása a kelet— és nyugat—európai országbk között, a pénz—

ügyi statisztikai kérdésekkel, a magánfo—

gyasztási kiadások problémájával, az in-

put—output vizsgálatokkal stb. való fog—

lalkozás.

A továbbiakban a cikk főként az Euró—

pai Gazdasági Bizottság, a FAO, a Nem—

zetközi Munkaügyi Szervezet, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete, az '

Európai Gazdasági Közösség, a Montán-

unió statisztikai tevékenységével foglal—

kozik, s érinti a Német Szövetségi Köz-

társaság. Statisztikai Hivatalának hozzá—

járulását a statisztikai adatok nemzetközi—

leg összehasonlíthatóvá tételéhez.

(Ism.: Kármán Tamásné)

3 Az ENSZ keretében folyó statisztikai mun- káról bővebben lásd: Kenessey Zoltán: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének statisztikai tevékenysége. (Statisztikai Szemle, 1957. évi 6.

szám 499—508. old.) c. cikkét.