Ünnepségek a baden-württembergi hivatalos statisztika 150 éves fennállása alkalmából

482

tőipar és a kereskedelem helyzetéről nyújt képet. és kitünő alapul szolgál a különböző ágazatok vállalati véleményelnek kereszt- metszeti elemzéséhez. bár számolni kell az—

zal, hogy a vélemények gyorsan változnak.

és a szándékos torzítások sincsenek kizárva.

A matematikai-statisztikai módszerek gya—

rapodása is jellemzi ezt az időszakot, így az idősorelemzés egyre bonyolultabb eljárásait alkalmazzák. Jelentős továbbá, hogy már nem választják szét egymástól a konjunktúra- és a trendkomponenst. aminek elméleti alapját a növekedés— és a konjunktúraelmélet egyre szorosabb integrációjában kell keresni.

A történeti áttekintés után a szerző rátér néhány ország aktuális, speciális helyezetére, jellegzetességére.

Az amerikai konjunktúraelemzők statisztikai bázisa a Business Condítíons Digest, amelyet a Bureau of the Census havonta publikál.

Ez kereken 600 ídősort közöl a gazdasági te—

vékenységre vonatkozóan, és az idősorokat öt főcsoportba osztja: 1. népgazdasági el—

számolások. 2. az NBER tulajdonképpeni kon- junktúraindikátorai (szám szerint 72), 3. a vállalatok és háztartások tervei és vélemé- nyei, 4. ,,egyéb kulcsindikátorok" (tulajdon- képpen nem konjunktúraindikátorok, de (:

konjunktúrafolyamat megértéséhez elenged—

_ hetetlenek), 5. analitikus indikátorok és dif- fuziós indexek.

Japánban szintén havonta jelenik meg a kormány felügyelete alatt működő Tervezési Hivatal kiadványa. az Economic Statistics.

Ez a publikáció a japán konjunktúraindiká- torok reprezentatív spektrumát adja. Ten- denciamutatók itt nem szerepelnek. de ellen—

tétben az Egyesült Államokkal. az egész nép- gazdaság aktívitását kifejező egyetlen diffu—

zióindexet alkalmaznak, amely 25 heterogén idősorra támaszkodik. További specialitás a havonta közölt figyelmeztető indikátor.

Egyedül Franciaország rendelkezik törvény által előírt índikátorrendszerrel (.,indicoteurs d'alerte"). Ez hat indíkátorból áll. és jellem- zi: 1. az árszinvonal, 2. a külkereskedelmi egyensúly. 3. az ipari növekedés. 4. a fog- lalkoztatottság. 5. a bruttó nemzeti termék és 6. a termelési rendeltetésű beruházások alakulását. Az első négyet havonta, az ötö- diket félévente, a hatodikat pedig évente közli. Ha már csak az egyik mutató is eléri a kritikus értéket, a kormány köteles az ér- vényben levő terv célkitűzéseinek megfelelő gazdaságpolitikai intézkedéseket hozni.

A Német Szövetségi Köztársaságban is

nagy fejlődés tapasztalható a konjunktúra—

statisztikában. Akárcsak az Egyesült Államok—

ban, itt is bőven állnak rendelkezésre a kü—

lönféle indikátorok, és jól felhasználható az lFO—lnstitut már korábban említett tenden—

ciaindikátor—rendszere. A szerző foglalkozik a hiányosságokkal és a feladatokkal is.

A jövő kilátásai tekintetében további előre- haladás várható a konjunkturális folyamatok- ra vonatkozó újabb tapasztalatoknak a való—

ságot jobban megközelítő konjunktúraelmé- letben való integrálásától is.

(ism.: Szegedy Miklós)

UNNEPSÉGEK

A BADEN—WURTTEMBERGI HIVATALOS STATlSZTlKA 150 ÉVES FENNÁLLÁSA ALKALMABÓL

(Die Veranstaltungen zum 150 jöhrigen Bestehen der amtlichen Statistik in Baden—Württemberg.)

— Iahrbücher für Statistik und Landeskunde von Ba- den—Württemberg. Sonderdruck. 1971. 1. sz. 29. p.

A kiadvány abból az alkalomból látott napvilágot, hogy 1970 novemberében ünne- pelte a baden—württembergi statisztikai hiva- tal 150 éves fennállását. Az ezzel kapcsolatos jubileumi program eseményei közül a no- vember 27-én tartott ünnepi ülés és a hivo- talos statisztika jövő feladatai tárgyában folytatott konzultáció volt a legjelentősebb.

A Statisztikai Tartományi Hivatalt 1820- ban württembergi királyi rendelet hívta életre.

Ma már ez az intézmény nemcsak statiszti—

kai hivatal, hanem egyben tudományos intéz—

mény és modern számítógépi berendezések- kel dolgozó .,üzem" is.

Az ünnepi ülést a stuttgarti Dalcsarnok- ban tartották. Dr. K. Szameitatnak, a Tarto- mányi Statisztikai Hivatal elnökének rövid megnyitó beszéde után az ünnepi beszédet R. Gleichaul, Baden-Württemberg pénzügy- minisztere tartotta. Beszédében az intézmény fejlődését méltatta, kiemelte ennek bizonyos vonatkozásaiban úttörő szerepét (igy például a lyukkártyagépek'vonatkozásában, melyek—

nek alkalmazása 1910—ben kezdődött). Vá- zolta azokat a növekvő feladatokat, amelyek a statisztikára várnak. Ezek közül is különö- sen kiemelkedik a gazdasági előrejelzések kérdése; a különböző gazdasági szférák rész- letes statisztikai vizsgálata; a regionális sta—

tisztika. valamint az oktatási statisztika egész kérdéskomplexuma.

Az ünnep beszéd után vette kezdetét a nagyobb nyilvánosság előtt megtartott kon- zultáció. illetve kötetlen beszélgetés (Podi—

umgespröch). A vitában résztvettek: dr. H.

Bartels, a Statisische Bundesamt (Wiesba- den) alelnöke, W. Battermann, a R. Bosch GmbH igazgatója, dr. H. Bosse, az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal elnöke. dr. G.

Palm, a baden-württembergi tartományi gyű- lés közigazgatási bizottságának elnöke, dr.

W. Hüíner, a hesseni tartományi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint dr. R. Wagenführ, a heidelbergi egyetem Nemzetközi Összeha- sonlitó Gazdaság— és Társad-alomtudományi Intézetének igazgatója. Az elnöki tisztet dr.

K. Szameítat töltötte be. A konzultáció témá-

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

483

ja: a hivatalos statisztika feladatai a jövő—

ben, éspedig elsősorban abban a vonatko—

zásban, hogy milyen tárgykörök fogják kép- viselni a statisztikai igények súlypontját.

A beszélgetés során sok értékes megálla- pítás, illetve észrevétel hangzott el. Úgy tű- nik, hogy azok a tárgykörök, amelyek iránt a jövőben várhatóan a legnagyobb érdeklődés és igény fog mutatkozni. három csoportba sorolhatók: az oktatási statisztika. a jövede- lemstatisztika és a regionális statisztika. Eze- ken a területeken van tehát a legnagyobb szükség a statisztika továbbfejlesztésére. Az oktatási statisztika területén nagy fontosság—

gal bir ennek az oktatásügy tervezésével való összehangolása. Másrészt jól átgondolt egy- séges fogalmi keretre, valamint arra van szükség, hogy az oktatási statisztikát vala- miképpen belefoglalják a társadalmi elszá- molási rendszerbe. Igen sok a tennivaló a részletesebb jövedelmi és vagyoni statiszti- kai adatok gyűjtése és feldolgozása terén is.

A legfontosabb kérdések: kik és milyen arányban részesülnek a termelés eredményé—

ben; a társadalmi jövedelem újraelosztásá—

nak és a szociális terhek viselésének külön—

böző problémái; a társadalmi jövedelem eloszlása a különböző népességcsoportok kö—

zött; az életszínvonal és a vásárlóerő vizs- gálatai. Különös fontossággal birnak ebben a vonatkozásban is a minél részletesebb ház- tartásstatisztikaí vizsgálatok. Ugyancsak szük- ség lenne egy általános vagyoni összeírásra is. A regionális statisztika fontosságát a re- gionális tervezés. a városfejlesztés, a kom- munális szolgáltatások fejlődése hangsúlyoz—

za. Egyre inkább szükséges az összefoglaló adatok differenciáltabb bontása. mindamel- lett azonban nem szabad sem az adatszol—

gáltatókat, sem a statisztikát felesleges adat—

gyűjtésekkel terhelni.

A kiadvány beszámol az 1970. november 27—én este adott fogadásról, valamint közli dr, Horváth Gyulának, a magyar Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének elő- adását a magyar statisztika és információ—

rendszer utolsó negyedszázadának fejlődésé- ről és feladatairól.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA

NEWMAN. D.:

AZ ANGOL NÉPSZÁMLÁLÁSRÓL

(The Census of population in Britain.) — The Stat- istican. 1971. 2. sz. 3—14. p.

Angliában a XlX. század eleje óta — egy kivétellel —— minden évtized kezdetén tartot- tak népszámlálást. Az 1941. évi népszámlá- lást megakadályozta a háború, de az 1939. évi országos népességnyilvántartás valamennyire pótolta ezt. A jelenleg érvényes törvények szerint ötéves időközökben tartható népszám—

lálás.

A népszámlálási törvényjavaslatot az angol parlament már 1753-ban elfogadta, de az hatályon kívül került, mielőtt a cenzust meg- szervezték volna. A népesség növekedésének és fennmaradásának kérdését széles körűen vitatták a XVlll. század végén — erre mutat Malthus hires munkájának 1798-ban történt kiadása is —, és 1800—ban a parlament ellen- szavazat nélkül elfogadta Nagy-Britannia népességének. annak növekedésének és csök—

kenésének számbavételére vonatkozó törvény—

tervezetet. Az első népszámlálást a követ- kező évben, 1801. március 10-én tartották.

A XIX. században, továbbá 1901-ben és 1911—ben tartott népszámlálásokról eseten- ként külön törvény intézkedett, 1920-ban vi- szont az 1920. évi népszámlálási törvény ál- talános érvényűvé vált, és elrendelte .,Nagy- Britanniára vagy annak bármely részére vo- natkozóan időről időre népszámlálás tartását vagy Nagy-Britannia népességére más mó—

10'

don történő statisztikai információk szerzé—

sét". E törvény szerint hajtották végre az 1921. évi és a következő népszámlálásokat.

Az 1920. évi népszámlálási törvény értel- mében az egyes népszámlások időpontját, a népszámlálásba bevonandó lakosság körét és a kérdőíveken szereplő adatokat minisz—

tertanácsi rendelet írja elő. a népszámlálás részleteiről (beleértve a kérdőívmintákat is) szabályzat intézkedik, amelyet a cenzus fel- vétele előtt a parlament mindkét háza elé kell terjeszteni.

A minisztertanácsi rendelet előkészítése és a szabályzat kidolgozása az egészségügyi mí- niszter (jelenleg egészségügyi és társadalom—

biztositási miniszter) feladata, a népszám—

lálás megszervezéséért. a népszámlálási je—

lentések elkészítéséért. a jelentések kinyomta- tásáért és a parlament elé terjesztéséért az anyakönyvi nyilvántartások vezetője (Regis—

trar General) a felelős.

A törvény értelmében a népszámlálási kér- dőívek kitöltése kötelező, ugyancsak a tör- vény gondoskodik a hivatali titoktartásról a kitöltött kérdőívek tekintetében.

A népszámlálási törvény a következő ada—

tok gyűjtését írja elő:

. név, nem. életkor;

foglalkozás, önálló vagy alkalmazásban levő:

nemzetiség. születési hely. faj, anyanyelv;

lakóhely és a lakás jellemzői;

. családi állapot, a családfővel való kapcsolat.

a házasságból született gyermekek:

6. egyéb, a népesség társadalmi vagy kulturális helyzetének megállapításához szükséges adatok.

meee—