A tan’t‡si dr‡ma œjragondol‡sa

Kapcsol—d‡sok

KXPiQV]ROJiOWDWiVGUiPDpVPĦYŽszetpedag—gi‡k

$&VRNRQDL9LWp]0LKiO\7DQtWyNpS]Ę7iUVDGDORPWXGoPiQ\LpV.|]PĦYHOĘGpVL7DQV]pNH a Magyar Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡g Žs a Nyitott KŽp]pVHN(J\HVOHWH

1996. m‡rcius 22-23-24-Žn

NRQIHUHQFLiWV]HUYH]PHO\QHNKHO\V]tQHDNDSRVYiUL&6907DQtWyNpS]Ę)ĘLVNROD

$WDQiFVNR]iViWWHNLQWLDPDJ\DUIHOVĘRNWDWiVEDQPHJMHOHQĘ~MVSHFLiOLVNpS]pVLOHKHWĘVpJHNHWNLHPHOWHQD GUiPDSHGDJyJLDpVD]LIM~ViJVHJtWĘVSHFLiOLVV]DNLVPHUHWHWpVDN|YHWNH]ĘNpUGpVHNUHNHUHVLDY‡laszt:

$'UiPDpVPĦYpV]HWSHGDJyJLiNV]DNPDLFVRSRUW

· PLW|UWpQWD]HOP~OWpYHNEHQPLO\HQW|UWpQpVHNYiUKDWyNDGUiPDSHGDJyJLDNO|QE|]ĘNpS]pVLV]tQWHUHNHQ YDOyPHJMHOHQpVpWLOOHWĘHQDIHOVĘRNWDWiVLNpSHVtWpVLN|YHWHOPpQ\UHQGV]HUpVD1$7PHJjelenŽse ut‡n);

· PLO\HQ HJ\WWPĦN|GpVL OHKHWĘVpJHN iOOQDN UHQGHONH]pVpUH D PĦYpV]HWL iJDN pQHN ]HQH YL]XiOLV NXOW~UD EiEPĦYpV]HW WiQFPĦYpV]HW QpSKDJ\RPiQ\ pV D GUiPDSHGDJyJLD WDQDQ\DJ LOOHWYH IHMOHV]WpVL N|YHWHOPŽ- nyeit tekintve;

· milyen t‡mogat— rendszerek (szakmai, p‡ly‡zati...) seg’thetik a helyi tantervek kimunk‡l‡s‡t, tankšnyvek, szakanyagok megjelenŽsŽt;

· megtartva az Oskola-rendszer struktœr‡j‡t, az eddigi konferenci‡k ismeretanyagainak, eredmŽnyeinek be- pStWpVL OHKHWĘVpJHL D QHYHOĘNpS]pVEH RUV]iJRV UHJLRQiOLV WRYiEENpS]pVHNEH D N|]PĦYHOĘGpV NO|QE|]Ę V]tQWHUHLEHHPOpNH]WHWʁOD]HGGLJLOskolaSURJUDPRN$]QQHSDUFD$KRJ\DQ+DJ\RPiQ\

Žs dr‡mapedag—gia - 1994; Terek Žs gesztusok - 1995)

%,IM~ViJVHJtWĘV]DNPDLFVRSRUW

· mi jellemzi a fiatalok ŽletesŽlyeit a mai magyar t‡rsadalmi kšrnyezetben;

· melyek az ‡llami szerepv‡llal‡s sz’nterei;

· PLO\HQ|VV]HWHYĘNKDWiUR]]iNPHJD]LIM~ViJSROLWLNDLNRQFHSFLyWD]RNWDWiVLNpS]pVLiWNpS]pVLVWUDWpJLiNDW Žs a nem korm‡nyzati ifjœs‡gi szervezetek ifjœViJVHJtWĘWHYpNHQ\VpJpW

$NRQIHUHQFLDSOHQiULVHOĘDGiVRNEyOpVDV]DNPDLFVRSRUWRNEyOpStWNH]LN(OĘDGyNpQWPHJKtYMXNDV]DNWe- UOHWHNQHYHVKD]DLNXWDWyLWpVQpKiQ\NOI|OGLHOĘDGyW

$NRQIHUHQFLiUDWLV]WHOHWWHOPHJKtYXQNPLQGHQpUGHNOĘGĘWpVYiUMXND]RNQDNDNROOpJiNQDNDMHOHQWNH]pVpW akik v‡llalj‡k:

A/ szakmai csoport

· dr‡ma-t‡nc- b‡b- nŽphagyom‡ny tananyagrendszerŽt tartalmaz— foglalkoz‡sok m—dszertani vezetŽsŽt;

· DKHO\LWDQWHUYIHMOHV]WĘPXQNiUyONpV]OWYLGHRILOPNESHUFEHPXWDWiViW

· PD[LPXPROGDORQDNRQIHUHQFLDWpPDN|UHLKH]NDSFVROyGyDIHOVĘRNWDWiVEDQMHOHQOpYĘPHJold‡si lehetĘ- sŽgek ismertetŽsŽt.

B/ szakmai csoport

· HOĘDGiVKR]]iV]yOiVIRUPiMiEDQKR]]iMiUXOQiQDND]LIM~ViJUyOYDOyJRQGRONRGiV~MOHKHWĘVpJHLQHNNLPXn- NiOiViKR]NpS]pVLDOWHUQDWtYiNHJ\WWPĦN|GŽsek megval—s’t‡s‡hoz.

$NRQIHUHQFLDHOĘDGiVDLWWDQXOPiQ\N|WHWEHQV]iQGpNR]XQNPHJMHOHQWHWQL$]HGGLJNLDGRWWN|Q\YHNEĘOWDQXl- m‡nyokb—l bemutat—t, illetve ‡rus’t‡st tartunk.

‘‘‘

A tan’t‡si dr‡ma œjragondol‡sa

±DGUiPDRNWDWiVN|UOPHJMHOHQWÄPtWRV]RN´YL]VJiODWD±

(UHGHWLPĦ'UDPDLQHGXFDWLRQ±DUHDSSUDLVDO,Q0F&DVOLQ1HG&KLOGUHQDQGGUDPD/RQJPDQ

Gavin Bolton

1pKiQ\pYYHOH]HOĘWW(OOLRW(LVQHU^· ’rt egy cikket, mely- EHQ PHJNpUGĘMHOH]L D PĦYpV]HWL QHYHOpVUĘO DONRtott vŽ- lemŽnyeknek alapot ad— feltŽtelezŽsek egy rŽszŽt, s eze- NHWDPĦYpV]HWLQHYHOpVÄPLWRl—gi‡jaNpQW´pUWHOPH]L$]

al‡bbiakban ugyanezt k’sŽrlem meg vŽgigkšvetni a dr‡- PDWDQtWiVRQEHOO0LHOĘWWD]RQban ehhez hozz‡kezdhet- nŽk, kŽt megjegyzŽst kell tennem. Egy m’tosz lŽtŽnek IHOIHGpVpW±DEV]RO~WpUWHOHPEHQ±HJ\iOWDOiQQHPWHNLn- tem a m’tosz tagad‡s‡nak. Ilyen m—don nem ‡ll’tjuk, hogy valami nem ŽrvŽnyes, csup‡n azt, hogy ŽrvŽnyes- sŽge korl‡tozott, illetve hogy fŽlreŽrtettŽk, fŽlremagya- Ui]WiNHOWRU]tWRWWiNYDODPLQWKRJ\DN|UOPpQ\HNKDW‡- ViUDYHV]WHWWpUYpQ\HVVpJpEĘO0iVV]DYDNNDO D] DEEDQ UHMOĘ LJD]ViJ PDJYD pULQWHWOHQ PDUDG (PHOOHWW D]W LV V]HPHOĘWWNHOOWDUWDQLKRJ\DPLQW HJ\ PtWRV] OpWUHM|WWH HJ\PHJKDWiUR]RWWLGĘEHQpVKHO\HQIHOOpSĘLJpQ\EĘOIa- kad, œgy annak šsszeoml‡sa is meghat‡rozott tšrtŽnel- mi/fšldrajzi/filo]yILDL V]NVpJV]HUĦVpJHNEĘO HUHGH]WHt- KHWĘ$GUiPDWDQtWiVEDQPHJMHOHQĘPtWRV]RNLWWN|YHWNH]Ę ršvid vizsg‡lata Žppen ezŽrt tal‡n kiz‡r—lag az angliai J\DNRUODWUD YRQDWNR]WDWKDWy HJ\IHOĘO DQQDN NH]GHWL D KDOOJDWyNIHONpV]tWpVpWFpO]yLGĘV]DNiUDPiVIHOĘOSHGLJD jelen oktat‡si kšzegre, melyben felPHUOWDGUiPDWDQtWiV œjragondol‡s‡nak igŽnye. Amerik‡ban pŽld‡ul olyannyi- UD NO|QE|]ĘHN OHKHWQHN D] HOP~OW LGĘV]DNUD MHOOHP]Ę priorit‡sok Žs a jelen kih’v‡sai, hogy az amerikai olvas—k sz‡m‡ra az al‡bbiak mindšssze elmŽleti szempontb—l v‡lhatnak ŽrdekessŽ. RemŽlem azonban, hogy ez nem tJ\YDQ$]WDWHUKHWNHOOPDJDPUDYHQQHPKRJ\±pp- SHQ D PtWRV]RNRQ EHOO PDJNpQW PHJK~]yGy LJD]Vig- WDUWDORP PLDWW ± D GUiPDWDQiURN V]iPiUD iOWDOiQRV pr- vŽnnyel b’r— kŽrdŽseket vessek fel, mŽg abban az eset- EHQ LV KD Qp]ĘSRQWRPDW V]NVpJV]HUĦHQ iP UHPpOhe- WĘOHJQHPEHV]ĦNOWHQD]DQJRORNWDWiVLUHQGV]HUIHMOĘ- dŽse hat‡rozza meg.

PtWRV]ÄDGUiPD±FVHOHNYpV´

Az ember azt gondolhatn‡, hogy a mŽlysŽges megkšny- Q\HEEOpV PHOO\HO WDQiURN pV GLiNRN HJ\DUiQW D GUiPD WHYpNHQ\VpJN|]SRQW~ YLOiJiED PHQHNOQHN D KDJ\RP‡- Q\RV WDQWiUJ\DN V]LJRU~ YLOiJiEyO NLHOpJtWĘ EL]RQ\tWpk- kŽnt szolg‡l arra, hogy ha m‡st nem is ‡ll’thatunk r—la, D]W PLQGHQNpSSHQ HOPRQGKDWMXN KRJ\ D GUiPD ± ÄFVe- OHNYpV´$J\DNRUODWEDQGROJR]yNN|]|WWV]pOHVN|UĦYi- t‡k folynak arr—l, hogy vajon a tartalmat, a cŽlt vagy a m—dszert lehet-e h‡ttŽrbe szor’tani, abban azonban min- dannyian megegyeznek, hogy a dr‡ma cselekvŽst jelent.

ƒn magam ugyanakkor amellett k’v‡nok Žrvelni, hogy ez csak rŽszben igaz, Žs Žppen a nem FVHOHNYĘ ROGDO Ii- J\HOPHQNtYOKHO\H]pVHRNR]]DDIpOUHpUWpVHNHWDGUiPD WHUPpV]HWpWpVDEHQQHUHMOĘWDQXOiVLOHKHWĘVpJHWLlOHWĘHQ

$ GUiPD PHJNO|QE|]WHWĘ MHJ\H WHUPpV]HWHVHQ D NRQNUpW FVHOHNYpV H] NO|QE|]WHWL PHJ PiV PĦYpV]HWL iJDNWyOtJ\WHVWYpUHLWĘODPR]JiVpVWiQFPĦYpV]HWWĘOLV melyek ugyancsak cselekvŽshez kštšttek, tŽrben Žs idĘ- ben azonban j—val elvontabbak. Az ŽlmŽny tartalm‡t ugyanakkor nem kiz‡r—lag a konkrŽt cselekvŽs hordozza.

Az al‡bbiakban azt kell bemutatnom, hogy a dramatikus ŽlmŽny tartalma nem annyira a cselekvŽs funkcion‡lis, a YDOyViJRW OHNpSH]Ę MHOHQWpVWDUWDOPDLKR] VRNNDO LQNiEE az akci— egyedisŽge Žs az ‡ltala felidŽzett jelentŽs ‡ltal‡- QRVYROWDN|]|WWLIHV]OWVpJOpWUHM|WWpKH]N|WĘGLN$]pl- PpQ\ MHOHQWpVH tJ\ HJ\LGHMĦOHJ IJJ LV D NRQNUpW MHOHn- WpVWĘOLOOHWYHIJJHWOHQLVDWWyO

$FVHOHNYpVPpJDYDOyViJKĦFVHOHNYpVVHPD]RQRVD dr‡m‡val. Egy levŽlfelad‡st j‡tsz— gyermek cselekvŽse šnmag‡ban mŽg nem dramatikus tevŽkenysŽg, amennyi- ben a gyermek cŽlja mindšssze az, hogy pontosan lekŽ- SH]]HD]DGRWWFVHOHNYpVVRUW ė LWW FVXSiQ XWiQ]y YLVHl- kedŽst mutat: megv‡lasztja a cseOHNYpVWPHO\HWDÄOHYpl- IHODGiV´ FtPPHO LOOHWKHWQN pV H]W D PHJIHOHOĘ PyGRQ lekŽpezi. Az ut‡nz‡s sor‡n a jelentŽsnek mindšssze egyetlen dimenzi—j‡t adja: a denotat’v vagy t‡rgyi jelen- tŽst.

$KKR] KRJ\ D FVHOHNYpV GUiPDL HUĘYHO EtUMRQ PiV MHOHQWpVWDUWDOPDNQDN NHOO HOĘWpUEH NHUOQLN¹ Ezt pedig NpWHJ\PiVVDOV]HPEHiOOtWKDWyWpQ\H]ĘKDt‡rozza meg: a V]HPpO\HVHJ\HGLpVD]iOWDOiQRVpUYpQ\ĦMHOHQWpV$Oe- YpOIHODGiViQDNWHKiWDUpV]WYHYĘEHQRO\DQpU]pNLHPOŽ- NHNHW NHOO IHOLGp]QLH PHO\HN HOpJ HUĘWHOMHVHN DKKR]

KRJ\ D FVHOHNYpVW PHJIHOHOĘ MHOHQWpVWDUWDORPPDO UXKiz- ]iN IHO ,O\HQ MHOHQWpV OHKHW D] ÄtURWW V]yED YHWHWW EL]a- ORP´ ÄD OHYpOIHODGiVQDN PLQW G|QWpVQHN YLVV]DYRQKa- WDWODQViJD´ ÄHJ\ OHYpO PiVRNUD J\DNRUROW KDWiVD´ YDJ\

SpOGiXOÄEL]RQ\WDlans‡gunk a levŽl c’mzettjŽnek reakci- yMiEDQ´(]HQ|VV]HIJJpVHNW~OOpSQHN D SXV]WiQ WiUJ\L MHOOHJĦMHOHQtŽstartalmakon. Ebben az Žrtelemben teh‡t a GUiPDLpOPpQ\IJJHWOHQD]DGRWWFVHOHNYpVVRUWyO0is- IHOĘOD]RQEDQH]HND]|VV]HIJJpVHNFVDNDOHYpOIHODG‡- ViQ PLQW NRQNUpW FVHOHNYpVHQ NHUHV]WO IHMH]KHWĘN NL ebben az Žrtelemben teh‡t a jelentŽs a konkrŽt cselekvŽs IJJYpQ\HLV$MHOHQWpVWHOMHVWDUWDOPiWWHKiWD]HJ\HGL FVHOHNYpVpVD]DEEDQUHMOĘiOWDOiQRVWDUWDOPDNYLV]RQ\iQ NHUHV]WO IHMH]KHWMN NL $ WDQiURN DNLN GLiNMDLNDW D]

ut‡nz— kŽszsŽgek terŽn fejlesztik, cŽlt tŽvesztenek, hi- szen az emberi Žrzelmek Žs cselekvŽsek ut‡nz‡sa nem azonos a dr‡m‡val. Ugyan’gy šnnšn csapd‡jukba esnek mindazok, akik tan’tv‡nyaik munk‡j‡nak tartalmi oldal‡t hangsœlyozand— elhanyagolj‡k a konkrŽt cselekvŽseket,

1$GUiPDWDQPHQHWHNW|EEVpJHVDMQRVHUĘWHOMHVHQpStWD]XWiQ]is- UDH]HQEHOOSHGLJQHPULWNiQpSSHQD]Žrzelmek imit‡ci—j‡t v‡rja el! $V]HU]ĘMHJ\]HWH

KLV]HQD]DEV]WUDNWHOJRQGROiVRNNRQNUpWWpUEHpVLGĘEH KHO\H]pVHQpONOPpJV]HUHSKHO\]HWHWVHPWXGXQNNLDOa- k’tani.

Angli‡ban gyakorta tal‡lkozunk olyan tan‡rokkal, akik œgy vŽlik, eleget tettek a dr‡matan’t‡s elv‡r‡sainak, ha di‡kjaikat megtan’tott‡k az ut‡nz‡sra. Miattuk kell ismŽt hangsœlyoznunk: a dr‡ma nem puszt‡n cselekvŽs!

9DQQDNXJ\DQDNNRURO\DQRNLVNlšnšsen a hum‡n t‡r- gyakat tan’t—k kšzštt), akik nagy ŽrtŽket tulajdon’tanak D]HJ\HVWpPiNV]HUHSEHQW|UWpQĘPHJYLWDWiViQDN1HNLN SHGLJD]W]HQKHWMND]HOYRQWJRQGRODWRNFVHUpMHKDVz- nos lehet, de a dr‡ma cselekvŽs!

RemŽlem, a fenti ŽrvelŽs eredmŽnyekŽppen šn is Žsz- leli, kedves olvas—, hogy šnmag‡ban mindkŽt fenWL]e- QHWIpOUHYH]HWĘ$]WNpQHWDOiQPRQGDQXQNKRJ\DGU‡- ma cselekvŽs is meg nem is. Csak azok a tan‡rok lesznek kŽpesek j— cŽlmeghat‡roz‡sokat adni saj‡t munk‡jukhoz, akik szemlŽletm—djukba beemelik ezt a kHWWĘVVpJHW1HP korl‡tozhatjuk dr‡ma—r‡inkat arra, hogy tanul—inkat PHJWDQtWVXNDYDOyYLOiJEDQPHJMHOHQĘFVHOHNYpVHNWir- J\LV]LQWĦXWiQ]iViUD$GUiPiQDND]HJ\HVWHYpNHQ\VŽ- gek mšgštt meghœz—d— ‡ltal‡nos jelentŽsekre kell r‡ir‡- Q\tWDQLD D ILJ\HOPHW $ ÄGUiPD FVHOHNYpV´ PLQW PtWRV]

PHJNpUGĘMHOH]pVpYHO WHKiW QHP FVXSiQ D GUiPD WHUPŽ- V]HWpUH V]HUHWWHP YROQD UiYLOiJtWDQL KDQHP ± VRNNDO IRQWRVDEE FpONpQW ± D]RNDW D OpQ\HJHV HOHPHNHW LV IHO akartam mutatni, melyeket a dr‡ma val—di termŽszetŽt V]HPHOĘWWWDUWDQLNtYiQyWDQiUQDNLVLVPHUQLHNHOO

2. PtWRV]ÄDGUiPD±PHQHNOpVD YDOyViJWyO´

$V]DNHPEHUHNN|]|WWQpKiQ\DQÄDEDOVRUVPLQGHQQ\Ħ- JpWVQ\LODLW´HOOHQV~O\R]yWHYpNHQ\VpJNpQWpUWHOPH]LND j‡tŽkot, teh‡t az Žlet kegyetlen realit‡s‡val szembeni vŽ- dekezŽs eszkšzŽt l‡tj‡k benne. Abb—l fakad—an pedig, KRJ\DGUiPDLJHQVRNSRQWRQN|WĘGLNDMiWpNKR]DWDQ‡- rok egy rŽsze szabadfoglalkoz‡skŽnt Žrtelmezi a dr‡m‡t:

ÄLWW OHKHW NLHUHV]WHQL D J\HUHNHNEĘO D JĘ]W´ PRQGMiN YDJ\DIDQWi]LiQDNNRUOiWWDODQXOXWDWHQJHGĘDONDORPQDN tekintik azt. (Tal‡n azt is a m’toszok kšzŽ sorolhatjuk, hogy a dr‡PDpVDMiWpND]RQRV$]HOVĘYpOHNHGpVPš- gštt pszichol—giai, a m‡sodik mšgštt ink‡bb tartalmi megJRQGROiVRNIHGH]KHWĘNIHO$]DOiEELDNEDQU|YLGHQ PLQGNHWWĘUĘOV]yWHMWHQpN

a) A dr‡ma tartalmi oldala

$PHQQ\LEHQDÄPLQWKD´WHYpNHQ\VpJHWDYDOyViJWyOYDOy PHQHNOpVHV]N|]HNpQWpUWHOPH]]NIpOĘKRJ\HOIHOHd- NH]QNDGUiPDpVDMiWpNV]iPiUDHJ\DUiQWIRQWRV|sz- V]HWHYĘN HJ\LNpUĘO D MiWpN VRUiQ D J\HUPHN QHPKRJ\

HOWiYRORGQDDV]DEiO\RNWyON|W|WWVpJHNWĘOHOOHQNH]ĘOHJ szigorœan alkalmazza azokat. Amint arra a nagy orosz pszichol—gus, Vigotszkij^·· is r‡mutatott, a j‡tŽk szab‡- O\RN PHQWpQ PĦN|GLN 8J\DQH] pUYpQ\HV D GUiPiUD LV

%iUPLO\HQ ÄYDOyWODQRN´ OHJ\HQHN LV D ÄPLQWKD´MiWpN elemei, maguk a szab‡lyok mŽgis a val— vil‡gra utalnak YLVV]DPpJKDIRUGtWRWWDODNEDQLV(J\V]pOVĘVpJHVSpl- GiWKR]YDKDD]DV]DEiO\KRJ\ÄDJ\HUHNHNPHJEQWe- WLN pV NRUiQ iJ\ED ]DYDUMiN V]OHLNHW´ H] PLQG|VV]H

(nem is jelentŽktelen mŽrtŽkben!) a val—s‡g nagyon vil‡- gos lekŽpezŽse, Žppen œgy, mint b‡rmely m‡s fant‡zia- kŽp. A j‡tŽknak azonban megvan az a saj‡toss‡ga, hogy DJ\HUPHNEiUPLNRUIHOIJJHV]WKHWLYDJ\PHJYiOWR]WDWMD a szab‡lyokat. A dr‡ma ugyanakkor azt az igŽnyt t‡- PDV]WMDDUpV]WYHYĘNNHOV]HPEHQKRJ\PHJHJ\H]]HQHN a szab‡lyokban, elfogadj‡k Žs betarts‡k azokat, mŽg ab- ban az esetben is, ha azok kŽnyelmetlennŽ v‡lnak sz‡- mukra.

Gyakori, hogy a gyerekek olyan tŽm‡t v‡lasztanak, melyet csak rŽszlegesen ismernek, Žs amikor felismerik mšgšttes tartalmait, megpr—b‡lj‡k al‡‡sni a helyzetet szab‡lyoz— elemeket. M‡s szavakkal: ahelyett, hogy szembenŽznŽnek a tŽma ‡ltal felvetett gondolatokkal, G|QWpVLKHO\]HWHNNHOpVIHV]OWVpJJHOLQNiEEOD]tWDQLN’- v‡nnak a j‡tŽk szab‡lyain. A dr‡ma ezekben az esetek- EHQ DPLNRU D WDQiU HQJHG D ÄV]DEiO\WDODQViJ´ LUiQWL v‡gynak, val—ban a val—s‡gt—l vaOyHOPHQHNlŽs eszkšze OHV] D]RQQDOL NLHOpJOpVW Q\~MW YHV]tW IHV]OWVpJpEĘO RNWDWiVLV]HPSRQWEyOHUĘWOHQQpYiOLN6]iPRVSpOGiWWu- GRNIHOKR]QLHUUHNLOHQFpYHVHNHJ\FVRSRUWMDÄIDQWi]LD´

PHJROGiVRNDW NHUHVHWW HJ\ UHSOĘJpSHOWpUtWpVUĘO V]yOy MiWpNVRUiQD]HJ\LNIL~PpJYDUi]VHUĘWLVN|YHWHOWPa- JiQDN H]iOWDO QHP YROW D NH]NEHQ VHPmilyen hasz- n‡lhat— eszkšz, amikor a gŽprabl‡s bekšvetkezett. Em- OpNV]HP HJ\ IHOQĘWWFVRSRUW QĘWDJMiUD LV DNL SDUDQRLiV szemŽlyt j‡tszott, ‡m az improviz‡ci— sor‡n a tšbbiek nyom‡s‡nak engedve olyan m—don reag‡lt, ami a j‡tszott figur‡t—l teljesen idegen volt.

EmlŽkszem azonban arra is, amint egy ’zben, t’z- tizenegy Žvesekkel dolgozva tœlhangsœlyoztam a tšrtŽ- QHOPLWpQ\HNHW$KHO\]HW)ORUHQFH1LJKWLQJDOHUĘOpVD 9LNWyULD NLUiO\QĘ iOWDO YHOH HJ\WW 6FXWDULED D NDWRQDL NyUKi]ED NOG|WW iSROyQĘNUĘO V]yOW $] pUNH]ĘNQHN D]W kellett tapasztalniuk, hogy a k—rh‡zat ir‡ny’t— orvosok QHPYROWDNKDMODQGyNQĘNHWDNyUWHUPHNEHHQJHGQLÄ$

EHWHJiSROiV IpUILPXQND´ iOOtWRWWiN WHOMHV KDWiUR]RWWVig- JDO $ J\HUHNHN QpJ\ YDJ\ |W IRJODONR]iVRQ NHUHV]WO tisztessŽggel vŽgiggondolt‡k ennek a szemben‡ll‡snak W|EEHOHPpWVDQĘYpUHNHWMiWV]yOiQ\RNIRNR]DWRVDQMu- WRWWDNHOWDNWLNiMXNEDQDN|YHWHOpVWĘODNpUpVLJD]VDUo- l‡st—l a r‡beszŽlŽsig. Az utols— napon az orvosokat j‡t- sz— fiœk megbeszŽlŽsre vonultak vissza, melynek vŽgez- WpYHORGDV~JWiNQHNHPKRJ\NRPSURPLVV]XPRWNpV]l- QHNDMiQODQLPHJHQJHGLNDQĘNQHNKRJ\HJ\HWOHQQDSUD

‡tvegyŽk a munk‡t, csak hogy megmutathass‡k, mit tud- nak! Biztos vagyok benne, hogy olvas—im egyetŽrtenek YHOHPDEEDQKRJ\LO\HQNRU~ J\HUHNHNWĘO H] LJHQ pUHWW dšntŽsnek sz‡m’t. ƒn akkor sajnos tœls‡gosan ragasz- NRGWDP D W|UWpQHOPL KĦVpJKH] H]pUW QHP HQJHGWHP hogy ’gy dšntsenek, hiszen az ott szolg‡l— orvosok sem ezt tettŽk.² MŽg most is, amint ezt ’rom, megborzongok, ha a fentiek kapcs‡n belegondolok, tan‡rkŽnt mennyi NiUWWHV]QNQpKD1\LOYiQYDOyKRJ\D]LGp]HWWHVHWEHQ

2 $] H]LUiQW pUGHNOĘGĘ ROYDVyN NHGYppUW D 6FXWDULEDQ V]ROJiOy RUYRVRNQHP|QV]iQWXNEyOHQJHGWHNDQĘNNpUpVpQHNKDQHPPHUW HJ\QDJ\REE|VV]HFVDSiVWN|YHWĘHQRO\DQVRNVHEHVOWHWV]iOOtWRt- WDNEHKRJ\DV]DQLWpFHNpVD]RUYRVRNQHPWXGWiNHJ\HGOHOOiWQL ĘNHW$V]HU]ĘMHJ\]ete)

HJ\QDJ\RQNRUOiWR]RWWpUYpQ\ĦYDOyViJWDUWRPiQ\±HJ\

PHJKDWiUR]RWW HVHPpQ\VRU ± NHGYppUW IHOiOGR]WDP YDOa- mit, ami sokkal fontosabb: annak vizsg‡lat‡t, hogy mi- NpQWELUNy]QDNPHJD]HPEHUHND]ViNXWFDV]HUĦKHO\]e- tekkel.

$ IL~N V]iQGpND WiUJ\V]HUĦHQ YL]VJiOYD LV pUWpNHV volt, hiszen megvizsg‡lt‡k a helyzet egyes elemeit, Žs PHJLQGRNROKDWy G|QWpVW KR]WDN YHON NDSFVRODWEDQ 0LQGH]WHKiWUiPXWDWDUUDPLWpUWQNGUiPDpVDYDOyViJ YLV]RQ\iQ D NpS]HOHWEHOL KHO\]HWHQ EHOOL HVHPpQ\HN felismerŽse, ŽrtŽkelŽse Žs ‡tgondol‡sa jelenik itt meg. Az adott helyzet lehet az ismert t‡rsadalmi val—s‡ghoz kšzel HVĘYDJ\Q\LOYiQYDOyDQIDQWi]LDV]OWH KHO\]HW D EHQQH uralkod— szab‡lyok azonban a val— Žletre kell utaljanak.

A foglalkoz‡saink sor‡n vŽgzett tevŽkenysŽg csak ilyen PyGRQIHOHOKHWPHJDGUiPDPLQWPĦYpV]LIRUPDpVD]

oktat‡s ‡ltal‡nos cŽlrendszere egŽszŽnek.

b) A dr‡m‡t szolg‡l— szerkesztŽsm—d

$PLNRU D] HPEHUHN D ÄJĘ] NLHUHV]WpVpUĘO´ EHV]pOQHN W|EEQ\LUHDIHV]OWVpJWĘOYDOySV]LFKpVIHOV]DEDGXOiVWpr- tik ez alatt. Ebben az Žrtelemben teh‡t a dr‡mai ŽlmŽnyt N|YHWĘHQ D UpV]WYHYĘNQHN ÄMREEDQ´ NHOOHQH pUH]QLN magukat. Igaz, ez kevŽssŽ ‡rnyalt kifejezŽs a dr‡m‡t lŽt- UHKR]yN WXGDWiOODSRWiW LOOHWĘHQ LVPHUQN D]RQEDQ HJ\

ennŽl sokkal —vatosabb fogalmat is, melyet Angli‡ban HOVĘNpQWDGUiPDWDQtWiVQDJ\~WW|UĘMH3HWHU6ODGH^··· al- NDOPD]RWWVPHO\HWN|YHWĘLD]yWDLVJ\DNUDQKDQJR]WDt- QDN$ÄEHYRn—d‡sra, belemerOpVUH´JRQGRORN

Olvas—imat meglepheti, hogy ezt a csod‡latos lŽtmi- QĘVpJHW PHO\QHN HOpUpVH pUGHNpEHQ D PXQND ELzonyos V]DNDV]DLEDQ yULiVL HUĘIHV]tWpVHNHW WHV]QN D WDQtWiVL GUiPDÄPtWRV]DL´N|]|WWHPOtWHP1HPNtYiQRPD]Wil- l’tani, hogy teljes bevon—d‡s val—j‡ban nem is lŽtezik (b‡r a fegyelmezetlen tanul—kkal dolgoz— tan‡rok gyak- ran Žppen ezt Žrezhetik!), csup‡n azt mondom, hogy URVV] LUiQ\ED KDODGXQN KD H]W WHVV]N PHJ YpJVĘ Fpl- nak. Sok‡ig Žn magam is azt gondoltam, hogy a tanul‡s V]NVpJHV pV HOpJVpJHV YHOHMiUyMD KRJ\ WDQXOyLP HOPe- UOMHQHND]DGRWWPXnk‡ban.

Az al‡bbiakban azt k’v‡nom megmagyar‡zni, hogy ez QHP PLQGHQ HVHWEHQ LJD] ÒJ\ YpOHP D ÄEHYRQyGiV´

iWWpWHOHVHQ DUUD XWDO KRJ\ ÄHOtŽvedWQN´ D] pOPpQ\EHQ azaz elt‡volodtunk a val—s‡gt—l. Pontosan tudom, milyen elragad— lehet egy gyermek arca, amint Žppen rŽvedezik valamin, de nem gondolom, hogy a dr‡m‡ban Žppen e cŽl ŽrdekŽben kellene dolgoznunk, hiszen nem azt akar- MXN HOpUQL KRJ\ D J\HUHNHN ÄHOYHV]tWVpN´ KDQHP KRJ\

megtal‡lj‡kšnmagukat.

7HUPpV]HWHVHQV]HUHWQpQNEHYRQQLĘNHWDNpS]HOHWEHOL helyzetbe, szeretnŽnk elkštelezni a tanul—kat emellett, de KDDUpV]WYHYĘNV]iPiUDpUWpNHVWDQXOiVLWDSDV]WDODWRWN’- YiQXQN Q\~MWDQL DNNRU D] pOPpQ\W NHWWĘV Qp]ĘSRQWEyO NHOOYL]VJiOQXQNDNpS]HOHWEHOLKHO\]HWWHOYDOyFVHOHNYĘ azonosul‡s Žs az Žn-azonoss‡g tudatos v‡llal‡s‡nak ol- GDOiUyO ËJ\ WiYROUyO VHP V]DNDGXQN HO D YDOyViJWyO Ki- V]HQ D] DGRWW SLOODQDW PLQĘVpJH pSSHQ D]iOWDO YiOWR]LN PHJKRJ\DUpV]WYHYĘÄWXGMDPLWJRQGRODPLNRUJRQGRO YDODPLW´ÄDPLQWNLPRQGMDOiWMDDPLWPRQG´pVÄFVHOHk-

YpV N|]EHQ pUWpNHOL |QQ|Q FVHOHNYpVpW´ $ WDQXOiVKR]

SHGLJpSSHQH]D]D]RQRVXOiVVDOHJ\LGHMĦOHJPHJMHOHQĘ pUWpNHOĘ PDJDWDUWiV YH]HW HO 7HUPpV]HWHVHQ YDQnak olyan helyzetek, amikor a tanul—k nem kŽpesek erre az šnvizsg‡latra. Ilyenkor a tan‡r feladata, hogy (pŽld‡ul) a GUiPiW N|YHWĘHQ IHOLGp]]H D WDQXOyNNDO D W|UWpQWHNHW PDMG VHJtWVHQ pUWpNHOQL D]RNDW /HKHWĘVpJH YDQ XJ\a- nakkor arra is, hogy a gyerekekben olyan tudat‡llapotot WHUHPWVHQPHO\DGUiPDN|YHWNH]ĘV]DNDV]iEDQQDJ\Io- kœ tudatoss‡got kšlcsšnšz a csoportnak. Ha a tan‡r kŽ- SHVLO\HQpUWĘPydon kezelni egy helyzetet, akkor tanul—i YDOyV]tQĦOHJ N|QQ\HEEHQ UiM|QQHN PDMG KRJ\DQ DONDl- mazhatnak kŽpzeletbeli helyzeteket a val— vil‡g Žs saj‡t pOHWNPHJIHjtŽse ŽrdekŽben.

3. PtWRV]ÄDGUiPDFpOMDD]HJ\pQLVpJNi- alak’WiVD´

$]W JRQGRORP QHP pUGHNWHOHQ |VV]HIJJpV KRJ\ PL N|]EHQ$PHULNiEDQ:LQLIUHG:DUGPHJWHUHPWLDÄNUHa- WtY GUiPD´ FUHDWLYH GUDPD IRJDOPiW DGGLJ LWW $QJOL‡- EDQ3HWHU6ODGHpSSHQDÄJ\HUPHNGUiPD´FKLOGGUDPD c’mkŽt alkalmazza.

Ez ut—bbi kifejezŽs azt k’v‡nta jelezni, hogy a drama- tikus kifejezŽsm—d alkalmaz‡s‡ra minden egyes gyer- PHNQHNOHKHWĘVpJHYDQD]D]EHQQHUHMOLNPLQGHQHJ\HV HPEHUEHQ(]D J\HUPHNV]HPOpOHW LOOHWYH D ÄEHQQH UHj- OĘ´GUiPDKDQJR]WDWiVDDEEyODV]pOHVN|UĦQHYHOpVILOo- ]yILDL LUiQ\]DWEyO HUHGH]WHWKHWĘ PHO\ (XUySiEDQ 5RXs- VHDXYDO NH]GĘGLN )URHbellel Žs Pestalozzival folytat—- dik, angliai csœcspontj‡t pedig az 1967-es Plowden- jelentŽssel^···· Žri el, mely l‡tYiQ\RVDQ UiW|WWH D KLYDWDO SHFVpWMpW D ÄJ\HUmekN|]SRQW~ RNWDWiVUD´ 9DOyV]tQĦOHJ QHP WpYHGQN KD D]W iOOtWMXN KRJ\ PtJ D] DPHULNDL ÄKXPDnista mozgalom´D]RNWDWiVEDQyULiVLWHUHWKyGtWy behaviorizmussal szemben jštt lŽtre, addig Angli‡ban a ÄJ\HUPHNkšzSRQW~´PR]JDORPDQQDNDV]HPlŽletnek k’- YiQWDOWHUQDWtYiMDOHQQLPHO\DJ\HUPHNHWHOĘUHPHJKa- t‡rozott ismerettartalmak passz’v befogad—jakŽnt Žrtel- PH]WH 1HP PHJOHSĘ KRJ\ D] |WYHQHVKDWYDQDV pYHk- ben, a gyermekkšzpontœ szemlŽlet felemelkedŽsŽnek idejŽn a dr‡maoktat‡sban is a gyermekkšzpontœs‡got KDQJV~O\R]y~WW|UĘN MXWRWWDN YH]HWĘ V]HUHSKH] $] ]e- netet, hogy a dr‡ma pozit’v hat‡ssal van az egyŽnisŽg IHMOĘGpVpUHQHPFVXSiQ$QJOLiEDQGHD]HJpV]Q\XJDWL vil‡gban boldogan hirdettŽk, hiszen ez egybeesett mind az ismeretek, mind az oktat‡s behaviorista magyar‡zat‡- YDO$GUiPDWDQiURNNO|Q|VHQ%ULDQ:D\QHN^··· voltak h‡l‡sak, aki egy olyan filoz—fi‡t alkotott meg, melky a GUiPDL pOPpQ\W HOVĘVRUEDQfolyamatkŽnt, nem vŽgered- mŽnykŽnt Žrtelmezte; a dr‡m‡t az šnismeret eszkšzŽnek WHNLQWHWWHLOOHWYH±PpJWRYiEEOpSYH5LFKDUG&RXUWney- KH] pV N|YHWĘLKH] KDVRQOyDQ ± PLQGHQ WDQXOiV pV IHM OĘGpV DODSMDNpQW V]yOW UyOD .DQDGiEDQ D] HJpV] WDQir- t‡rsadalmat megmozgatta a Courtney ‡ltal lŽtrehozott FtPNHDÄIHMOĘGpVLGU‡PD´>GHYHORSmental drama]!)

Angli‡ban Brian Way filoz—fi‡j‡nak lelkes h’vei gyakran hangoztatt‡k az egyŽni kreativit‡s Žs szabad šn- NLIHMH]pV LUiQWL HON|WHOH]HWWVpJNHW PHO\ D YDOyViJban HUĘWHOMHVHQ V]DEiO\R]RWW J\DNRUODWVRURN DONDOmaz‡s‡t

NRQFHQWUiFLyV YDJ\ D WDQiU GREWpVHLYHO LUiQ\tWRWW mimetikus gyakorlatok egym‡sut‡nj‡t) jelentette. Nš- YHNYĘ HOOHQpU]pVVHO V]HPOpOWN D J\HUPHNV]tQMiWV]iVW LOOHWYHD]WKLUGHWWNKRJ\DGUiPDPXQNDHOOHQĘU]pVpEHQ QHPOHKHWV]HUHSHDNO|QE|]ĘPpUĘPyGV]HUHNQHNPHUW NL]iUyODJPDJDDJ\HUPHNLVPHUKHWLDEHQQHPHJMHOHQĘ tartalmakat a maguk teljessŽgŽben. Azt hangoztattuk, KRJ\ÄDGUiPDPDJDD]pOHW´D]D]WHYpNHQ\VpJQNHWHJ\

hangzatos sz—lam igazol‡s‡ra korl‡toztuk.

NŽzetem szerint a fentieknŽl mŽg kevŽsbŽ szolg‡lja a GUiPiWD]DW|UHNYpVKRJ\DIĘKDQJV~O\WD UpV]WYHYĘN HJ\pQLVpJpQHNKDQJV~O\R]iViUDIHNWHVVN9DQQDNRO\DQ PĦYpV]L NLIHMH]pVIRUPiN SpOd‡ul a festŽszet), melyek val—ban az egyŽni šnkifjezŽst cŽlozz‡k, a dr‡ma azonban lŽnyegŽt tekintve kšzšssŽgi tevŽkenysŽg: nem az egyŽni NO|QEsŽgeket, hanem a mindannyiunkban kšzšs emberi tartalmak elemzŽsŽre, felt‡r‡s‡ra vagy vizsg‡lat‡ra szol- g‡l— eszkšz.

(POtWHWWN KRJ\ D GUiPDL FVHOHNYpVEHQ NO|QE|]Ę MHOHQWpVV]LQWHNNO|QtWKHWĘNHO$OHYpOSRVWiUDDGis‡ban KiURP MHOHQWpVV]LQWHW NO|QE|]WHWWQN PHJ Dt‡rgyit (a levŽlfelad‡s ut‡nz‡s‡t), az ‡ltal‡nosat (a levŽlfelad‡skor PHJMHOHQĘOpQ\HJHVWDUWDOPDNDWPLQWSpOGiXODFVHOHNYpV visszavonhatatlans‡ga), valamint a szemŽlyeset (mindazt, DPLW D J\HUPHNEHQ D ÄOHYpOIHODGiV´ FVHOHNYpVVRUD KtY HOĘ (]HQ MHOHQWpVV]LQWHN PLQGHJ\LNH IRQWRV PHUW D]

ŽlmŽny teljes tartalma csak a h‡rom egym‡sra hat‡s‡b—l jšhet lŽtre. Ahhoz azonban, hogy a tevŽkenysŽget dr‡- PiQDNQHFVXSiQMiWpNQDNQHYH]KHVVNDPiVRGLNHOe- met kell hangsœlyoznunk, hiszen lŽteznie kell valami- O\HQDNRQNUpWFVHOHNYpVKH]N|WKHWĘpVminden rŽsztve- YĘV]iPiUDKR]]iIpUKHWĘ jelentŽstartalomnak. Amennyi- ben pŽld‡ul hatŽvesekkel dolgozunk, Žs a dr‡ma tŽm‡ja ÄHJ\V]|UQ\HWHJHOIRJiVD´DNNRU D N|]|V Wpm‡hoz kš- WĘGĘ MHOHQWpV OHKHW D ÄQHP KLEi]KDWXQN´ IHV]OWVpJH YDJ\KRJ\ÄIRQWRVNO|QEVpJHWWHQQQNDV]|UQ\N|UOL SOHW\NiNpVDYDOyViJN|]|WW´LOOHWYHNHUHVKHWQNYiODV]W DUUDLVKRJ\ÄPLPRVWD]pOHWPHJĘU]pVppUWYDJ\HOSXVz- WtWiVipUW GROJR]XQN"´ 7t]pYHVHN N|]|WW D] ĦUXWD]iV WŽ- PiMD OHKHW D] KRJ\ ÄYDMRQ HOpJJp IHONpV]OWQNH PLn- GDUUD DPL UiQN YiU´ D] KRJ\ ÄLVPHreteink hi‡nyosak, GHG|QWpVHNHWNHOOKR]QXQN´LOOHWYHKRJ\ÄIHOHOĘVVpJJHO tartozunk mindazok ir‡nt, akik ut‡nunk Žrkeznek majd LGH´ 7L]HQKDW pYHVHN D ÄFVDOiG´ WpPD NDSFViQ IRJODl- NR]KDWQDN ÄD JHQHUiFLyN N|]WL NDSFVRODWWDO´ D ÄJ\HU mekQHYHOpV |U|PHLYHOJRQGMDLYDO´ HVHWOHJ D FVDOiGGDO mint a folyamatoss‡g szimb—lum‡val. Az egyes rŽsztve- YĘNWHUPpV]HWHVHQV]iPWDODQHJ\pQLDW|EELHNV]iPiUD lŽnyeges vagy lŽnyegtelen) tartalmat fognak belevinni a j‡tŽkba. A hatŽvesek pŽld‡ul val—sz’QĦleg a s‡rk‡nnyal YDOy V]HPEHNHUOpV SLOODQDt‡t—l fognak fŽlni, m’g a ti- zenhat Žvesek esetleg saj‡t csal‡djuk szŽthull‡s‡r—l tšp- UHQJHQHN (OĘIRUGXOKDW D]RQEDQ KRJ\ D KDWpYHVHNHW mindez egy‡ltal‡n nem foglalkoztatja, mert lŽlekben m‡r HJ\ V]OHWpVQDSL |VV]HM|YHWHOUH NpV]OQHN XJ\DQtJ\ D]

sem lehetetlen, hogy a tizenhat Žvesek kimondottan el- lensŽgesek az —r‡n, mert ut‡lj‡k a dr‡mafoglalkoz‡sokat.

0LQGHWWĘOIJJHWOHQODPHQQ\LEHQGUiPiWNtYiQXQNOpt- rehozni, akkor az egyŽni Žrzelmeket valamilyen kšzšs

WpPiQ NHUHV]WO NHOO IHOWiUQXQN 8J\DQDNNRU LJHQ IRn- WRVQDNNHOOWHNLQWHQQND]HJ\HVUpV]WYHYĘNEHQDN|]|V WHYpNHQ\VpJ HUHGPpQ\HNpSSHQ OpWUHM|YĘ HJ\pni jelen- tŽstartalmat is. A kšzšs jelentŽsben mindannyiunknak šnmagunkra kell tal‡lnunk. Ebben az Žrtelemben teh‡t a UpV]WYHYĘN HJ\pnisŽgŽnek hangsœlyoz‡sa šnmag‡ban QHPWHNLQWKHWĘPtWRV]QDNGHHJ\V]tQLHOĘDGiVN|]|QVŽ- JpKH]KDVRQOyDQDGUiPDPXQNDUpV]WYHYĘLQHNLVKiWWpr- be kell szor’taniuk egyŽni elv‡r‡saikat a kšzšs tartalmak pUGHNpEHQPHO\HNEĘOD]WiQĘNPDJXNLVPHUtWKHtnek.

4. PtWRV]ÄDGUiPD±V]HPpO\LsŽgfejlesz-

1HPWDJDGRPKRJ\DGUiPD±D]RNWDWiVW|EELHOHPpKH]WpV´

KDVRQOyDQ±VHJtWVpJHWQ\~MWKDWDV]HPpO\LVpJIHMOĘGpVŽ- KH](OOHQNH]ĘOHJKRVV]DQWXGQpNpUYHOQLDPHOOHWWKRJ\

a dr‡ma az egyik legjobb eszkšz az ŽrŽsi folyamatok elĘ- VHJtWpVpUH .O|Q|VHQ LJD] H] D WHUPpV]HWHV IHMOĘGpVk- ben valamely okb—l g‡tolt gyermekek esetŽben. MiŽrt vettem fel teh‡t a szemŽlyisŽgfejlesztŽst a m’toszok so- UiED" $]pUW PHUW VRNDQ HOIHOHMWHQHN NO|QEVpJHW WHQQL az oktat‡s hosszœ Žs ršvid t‡vœ cŽljai kšzštt. A szemŽlyi- sŽgfejlesztŽs ir‡nti elkštelezettsŽg eredmŽnyekŽppen sok tan‡r hirdeti mag‡r—l, hogy V]HPpO\LVpJIHMOĘGpVW WDQtW. Az ember nem tan’that koncentr‡ci—t, bizalmat, ŽrzŽ- NHQ\VpJHW FVRSRUWWXGDWRW WUHOPHW WROHUDQFLiW WLV]We- lettud‡st, Žr]pNHOpVWtWpOĘNpSHVVpJHWN|]pOHWL j‡rtass‡got, IHOHOĘVVpJWXGDWRW VWE FVXSiQUHPpOKHWMN, hogy hosszœ WiYRQ D] RNWDWiVQDN VLNHUO PLQGH]W NLDODNtWDQLD 0LQW PiU D IHQWLHNEHQ LV HPOtWHWWHP KRVV]DQ pUYHOKHWQN amellett, hogy mindezt a dr‡ma a maga saj‡tos m—dj‡n Žri el, ezen lŽnyeges tartalmak elŽrŽse azonban nem kšz- SRQWLMHOHQWĘVpJĦDGUiPDWDQtWiVEDQKDQHPDQQDNIRQWRV ÄPHOOpNWHUPpNHNpQW´ jšn lŽtre.

A tan‡r termŽszetesen szerkesztheti œgy a munk‡t, hogy az hatŽkonyan szolg‡lja a fenti szemŽlyisŽgelemek fejlesztŽsŽt, mag‡nak a dr‡m‡nak azonban YDODPLUĘO kell sz—lnia. Sajnos tœls‡gosan gyakran korl‡tozz‡k a dr‡m‡t a kŽpessŽgfejlesztŽsre (Žppœgy, mint amikor a kšltŽszetet nem egy esetben a beszŽdgyakorlatok eszkšzŽnek szint- MpUHVOO\HV]WLN

A j— dr‡matan‡r sz‡m‡ra az a legfontosabb, hogy az egyes foglalkoz‡sok sor‡n elmŽly’tse a tanul—knak az adott tŽm‡ra vonatkoz— megŽrtŽsi szintjŽt. Ezt a cŽlt a PĦYpV]LIRUPDKDWpNRQ\DONDOPD]iViQDNLJpQ\HpVDWe- YpNHQ\VpJ HUHGPpQ\pEĘO V]iUPD]y HOpJHGHWWVpJ pU]HWŽ- QHNOHKHWĘYpWpWHOHN|YHWL$]W JRQGRORP KRJ\ D WDQu- OyNEDQ pSSHQ D PĦYpV]L IRUPD UHQGV]HUHV DONDOPD]iVD ind’tja meg a bizalom, ŽrzŽkenysŽg, koncentr‡ci—kŽszsŽg VWEOpWUHM|WWpWHOĘVHJtWĘIRO\DPDWRW$]HOVĘGOHJHVFpOQDN D]RQEDQDGUiPDPLQGHQUpV]WYHYĘMHV]iPiUDDjelentŽs kell legyen. Ez a kijelentŽs Angli‡ban egy egŽsz nemze- GpNQ\L GUiPDWDQiU V]iPiUD PHJG|EEHQWĘ OHKHW KLV]HQ sz‡mukra a dr‡ma—r‡k soha nem sz—ltak m‡sr—l, mint a tanul—k kŽszsŽg- Žs szemŽlyisŽgfejlesztŽsŽt szolg‡l—

v‡ltozatos gyakorlatsorokr—l.

PtWRV]ÄDGUiPDV]tQKi]HOOHQHV´

A dr‡ma Žs a sz’nh‡z kšzti kapcsolatot Angli‡ban mŽg

eddig senki nem elemezte teljes mŽlysŽgŽben. Ez annak D W|UWpQHOPL WpQ\QHN N|V]|QKHWĘ KRJ\ D GUiPDWDQiURN kŽt nagy t‡borra szakadtak: az egyik csoport a dr‡ma is- kolai megjelenŽsŽt a sz’nh‡zi kŽszsŽgek tan’t‡sakŽnt Žr- telmezte, melyben a tanul—NDWHOĘDGyNNiOHKHWNpSH]QLD YHON V]HPEHQ iOl—k ugyanakkor a gyermekkšzpontœ RNWDWiV KtYHLNpQW D ÄSURJUHVV]LYLWiVW´ DEEDQ PpUWpN mennyire nemHOĘDGyNNpQWNH]HOWpNDJ\HUHNHNHWLOOHWYH azt hirdettŽk, hogy nem a vŽgeredmŽny, hanem az od‡ig YH]HWĘIRO\DPDWDOpQ\eges.

Oktat‡si szempontb—l szerintem is nagyobb ŽrtŽkkel b’r, ha a tanul—k megŽlik a dr‡m‡t, mint amikor csup‡n demonstr‡lj‡k azt, ugyanakkor sajn‡lom, hogy a kŽrdŽs LO\HQYDJ\ODJRVDQYHWĘGLNIHO1HPIplek szembenŽzni a NO|QE|]Ę RNWDWiVILOR]yILDL V]HPlŽletm—dokkal, illetve nincs sz‡ndŽkomban mindenkit a magam oldal‡ra ‡ll’ta- ni. Mindšssze azt sajn‡lom, hogy a tan‡rok nem rendel- NH]QHN HOHJHQGĘ HOPpOHWL WXGiVVDO V tJ\ QHP WXGQDN megfontoltan dšnteni a fenti kŽt v‡ltozat kšzštt.

$]DOiEELDNEDQDGUiPDpVDV]tQKi]YDODPHQQ\L±D PyGKR]pVDIRUPiKR]N|WĘGʱPHJNO|QE|]WHWĘMHJ\pW k’v‡nom megvizsg‡lni, azaz m‡s szempontokat (pŽld‡ul azt, hogy a sz’nh‡z tšbbnyire valamilyen meghat‡rozott KHO\V]tQWYDJ\pSOHWHWLJpQ\HOLOOHWYHKRJ\V]iPRVHm- bernek munkahelykŽnt is szolg‡l) az al‡bbiakban nem fogok Žrinteni.

M—d$ GUiPD PyGMiQ D ÄPLQWKD´WHYpNHQ\VpJ WXGDWRV UpV]t- YHYĘLQHN YLVHONHGpVPLQĘVpJpW pUWHP $PHQQ\LEHQ HJ\

NHUWEHQUHQGĘU|VGLWMiWV]yNLVIL~WILJ\HOQNWHYpNHQ\VŽ- JpW ÄMiWpNNpQW´ pUWpNHOKHWMN KD HJ\ V]tQSDGL V]tQpV]W UHQGĘUV]HUHSEHQOiWXQND]WPRQGKDWMXNKRJ\ÄHOĘDG´

%iU PLQGNHWWHQ Ä~J\ WHV]QHN PLQWKD´ UHQGĘU|N YROQ‡- QDNFVHOHNYpVNm—dja Žs PLQĘVpJH tekintetŽben azon- EDQPpJLVYDQNO|QEVpJ9L]VJiOMXNPHJDNpWV]HPpO\

tevŽkenyVpJpQHNQpKiQ\|VV]HWHYĘMpW

$ IHQWLHNEHQ D NpW YLVHONHGpVIRUPiW ÄMiWpNNpQW´ pV ÄHOĘDGiVNpQW´KDWiUR]WDPPHJKRJ\H]]HOLVNHUOMHPD ÄV]HUHSMiWpN´ IRJDORP KDV]QiODWiW PLYHO D]W PiV FpOUD NtYiQRPIHQQWDUWDQLËJ\XJ\DQV]HPEHNHOOQp]QHPDz- zal a veszŽllyel, hogy šsszezavarom mindazon olvas—kat, akik a szerepj‡tŽkr—l mint speci‡lisan sz’nŽszi tevŽkeny- VpJUĘO JRQGRONRGQDN $] DOiEELDNEDQ XJ\DQLV D V]e- repj‡tŽkot ‡tfog— Žrtelemben, a sz’nŽsz Žs a gyermek te- vŽkenysŽgŽt egyar‡nt mag‡ba foglal— terminuskŽnt k’- v‡nom alkalmazni. Ilyen m—don a szerepj‡tŽkot Žs a fenti kŽt elemet egyetlen egyenesen tudjuk ‡br‡zolni:

dramatikus j‡tŽk szerepj‡tŽk elĘad‡s

$ EDO ROGDORQ V]HUHSOĘ NLIHMH]pVWdramatikus j‡tŽkra FVHUpOWHPKRJ\HONO|QtWVHPPLQGD]RQJ\HUPHki j‡tŽk- IRUPiNWyO PHO\HN QHP MiUQDN ÄPLQWKD´WHvŽkenysŽggel LO\HQHN SpOGiXO D ODEGDMiWpNRN ÒJ\ YpOHP D MiWpN m—dja aszerint v‡ltozik, hogy a szerepj‡tsz— viselkedŽs PHO\V]pOVĘpUWpNLUiQ\iEDPR]GXOHO

9L]VJiOMXN PHJ HOĘV]|U D EDO ROGDOW 1HP N|QQ\Ħ PHJIHOHOĘ NLIHMH]pVW WDOiOQL D GUDPDWLNXV MiWpNEDQ UpV]W

YHYĘJ\HUPHNYLVHONHGpVpQHNMHOOHP]pVpUH7DOiQDÄOŽ- WH]pV´ YDJ\ ÄPHJWDSDV]WDOiV´ V]DYDN KRUGR]hatn‡nak PHJIHOHOĘ WDUWDOPDNDW XJ\DQLV PLQGNHWWĘ HJ\LGHMĦOHJ utal az aktivit‡sra Žs a passz’v befogad‡sra. A gyermek WHKiW IHOHOĘV VDMiW MiWpNWHYpNHQ\sŽgŽŽrt, ekšzben azon- EDQDOiLVYHWLPDJiWW|UYpQ\V]HUĦVpJHLQHN(OPRQGKDt- MD KRJ\ ÄiOWDODP W|UWpQLN PLQGH] D]D] PHJW|UWpQKHW YHOHP´ LOOHWYH KR]]iWHKHWL ÄPLQGH]most tšrtŽnik meg YHOHP´ $ GUDPDWLNXV MiWpNPyGRW tJ\ D] DOiEELDNNDO MHOOHPH]KHWMNDWXGDWRVWHUYH]pVpVDVSRQWiQUHDk- FLyN HJ\WWHVpQHN HUHGPpQ\H PHJMHOHQLN EHQQH D ÄPRVWpVLWW´pOPpQ\HYDODPLQWD]Žn megtapasztal‡- sa. Amennyiben mindezt a fent eml’tett, renGĘU|Vdit j‡t- V]y J\HUPHNUH YRQDWNR]WDWMXN D N|YHWNH]ĘNHW PRQd- KDWMXN D ÄUHQGĘUOpW´ PHJWDSDV]WDOiVD pUGHNpEHQ D gyermeknek m—dot kell tal‡lnia arra, hogy felidŽzze Žs PHJLVPpWHOMH D UHQGĘU WHYpNHQ\VpJpW GH OHJDOiEELV Dn- nak szemŽlyes jelentŽstartalmakkal b’r— elemeit. (2) El NHOO MXWQLD DUUD D WXGDWRVViJL IRNUD KRJ\ D ÄUHQGĘU|V´

GROJRN SO D] Ę LUiQ\tWiVD V]HULQW KDODGy MiUPĦYHN MHOHQLGHMĦ tartalmakkŽnt jelenjenek meg kŽpzeletŽben.

Mindekšzben (3) az ŽlmŽnynek val—j‡ban r—la kell sz—l- nia (azaz a J\HUPHNUĘODNLPRVWpSSHQUHQGĘUNpQWFVe- lekszik).

Kor‡bban m‡r sz—ltam arr—l a nagyfokœ tudatoss‡g- UyO PHO\ D J\HUPHN V]iPiUD OHKHWĘYp WHV]L D UHIOH[LyW LOOHWYH PDJiW D WDQXOiVW LV eV]UH NHOO YHQQQN KRJ\ D J\HUPHN PLN|]EHQ PHJpOL KRJ\ ÄPLQGH] YHOH LWW pV PRVWW|UWpQLNPHJ´IRO\DPDWRVDQWLV]WiEDQ YDQ D KHOy- ]HWNpS]HOHWEHOLYROWiYDOLV(]DÄPHJLVW|UWpQLNpVQHP LV´ SDUDGR[RQ PHO\HW WDOiQ %XOORXJK^··· kifejezŽse, a ÄWXGDWL WiYROViJWDUWiV´ tU OH OHJMREEDQ D J\HUPHNL GUa- PDWLNXVMiWpNHJ\WRYiEELQHJ\HGLNPyGEHOLMHOOHP]ĘMŽ- re utal.

$PHQQ\LEHQ D IHQWL HJ\HQHV MREE V]pOVĘ pUWpNpW N’- YiQMXNYL]VJiOQLHJ\pUWHOPĦYpYiOLNKRJ\DV]tQpV]Wu- GDWiEDQPLQGDQpJ\|VV]HWHYĘDUHIOH[LyPHJDONRWiVD DÄPRVW´pVD]ÄpQ´pOPpQ\HYDODPLQWDWXGDWLWiYROVig- WDUWiVMHOHQYDQXJ\DQGHKiWWpUEH V]RUtWMD ĘNHW D N|z- YHWtWpV ILJXUDWHUHPWpV PHJLVPpWHOKHWĘVpJ MHOHQWpVWe- remtŽs Žs a kšzšnsŽggel val— kapcsolattart‡s igŽnye. A felfokozott tudatoss‡got Žs a j‡tŽk ‡ltal keltett kellemes ŽrzŽseket a kšzšnsŽgnek kell megŽlnie.

A gyermek-dr‡ma, kreat’v dr‡ma, kreat’v dr‡maj‡tŽk, WDQtWiVLGUiPDEiUKRJ\QHYH]]NLVD]LVNRODLQHPHOĘ- ad‡scŽlœ dr‡maform‡kat ink‡bb a fenti egyenes bal szŽle IHOp NpQH N|]HOtWHQQN KLV]HQ D PHJMHOHQtWHWW WDUWDOPa- kat a sz’nŽsznek kell m‡sok felŽ kšzvet’teni.M‡skŽppen NLIHMH]YHDPyGEHOLNO|QEVpJQHPFVXSiQD]DONDOPa- zott kŽszsŽgek terŽn, hanem a tudat‡llapotban is megje- OHQLN ( NO|QEVpJ RO\annyira meghat‡roz—nak l‡tszik, hogy az eddigiekben elemzett egyenes haszn‡lata helyett V]LQWH V]tYHVHEEHQ DMiQODQpN HONO|QtWpVNUH MyO N|Ul- hat‡rolhat— kateg—ri‡kat. Egy ilyen lŽpŽs ugyanakkor megHUĘVtWĘOHJKDWQDD GUiPDWDQiURN V]tQMiWV]iVHOOHnes- VpJpUH PHO\HW D] LVNRODL HOĘDGiVRN W|EEVpJpQHN LVPe- retŽben nem is nagyon tarthatunk indokolatlannak). Az LO\HQLVNRODLHOĘDGiVRNQHPD]HJ\V]HULDONDORPKR]Nš- WĘGĘ HOYiUiVRN N|]YHWtWpVpQ NHUHV]WO RNR]QDN NiUW D

J\HUHNHNQHNKDQHPD]]DOKRJ\OHV]RNWDWMiNĘNHWDYa- OyGL GUiPiUyO LOOHWYH ± D WDn‡rok igencsak akt’v kšzre- PĦN|GpVpYHO±HOKLWHWLNYHONKRJ\DGUiPD QHP PiV mint sz—rakoztat—ipari technik‡k tan’t‡sa Žs fejlesztŽse.

Annak ellenŽre, hogy sz‡mtalan pŽld‡t hozhatunk fel a k‡rtŽkony sz’nj‡tsz‡s-tan’t‡sra, illetve annak ellenŽre, KRJ\ D] HOWpUĘ WXGDWiOODSRWRN N|]WL KDWiUR]RWW NO|Qb- sŽgtŽtel logikailag teljesen megindokolhat— lenne, mŽgis

‡ll’tom, hogy az ‡ltalam javasolt egyenes a tevŽkenysŽg- IRUPiN SRQWRVDEE PRGHOOMpW DGMD PLQW D] HONO|QOĘ kateg—ri‡kban val— gondolkod‡s. A gyermeki j‡tŽkban, D] LVNRODL GUiPDIRUPiNEDQ pV D V]tQKi]L HOĘDGiVRNEDQ XJ\DQLV W|EE RO\DQ HOHP LV IHOIHGH]KHWĘ PHO\HNEHQ D szerepj‡tŽk m—dja Žs az adott szemŽly tudat‡llapota nem HJ\pUWHOPĦHQPHJKDW‡rozhat—.

Sz‡mtalan olyan helyzet ad—dik, amikor a gyermeki MiWpN D GUDPDWLNXV WHYpNHQ\VpJ pV D V]tQKi]V]HUĦ IRr- m‡k az egyenes mentŽn elmozdulnak. Az al‡bbiakban erre mutatnŽk nŽh‡ny pŽld‡t.

Gyermeki j‡tŽk

1pKD DPLNRU D J\HUPHN HJ\HGO D ÄPLQWKD´MiWpNED EHOHIHOHGNH]YHMiWV]LN±YHJ\NSpOGiXODÄUHQGĘU|VGLW´

±EHOpSĘpGHVDQ\MiQDND]WPRQGMDKRJ\ÄQp]GPDPD UHQGĘU YDJ\RN´ (] QHP FVDN D V]iQGpN PHJYiOWR]iViW jelzi (hiszen eddig a pillanatig saj‡t mag‡nak j‡tszott), KDQHPDMHOHQWpVYDOyV]tQĦVtWKHWĘiWDODNXOiViWLVKRUGRz- ]D $ N|]YHWtWpV OHKHWĘYp WpWHOH pUGHNpEHQ XJ\DQLV D ÄUHQGĘUOpW´szubjekt’v|VV]HWHYĘLWKiWWpUEHNHOOV]RUtWDQL Ahogy a nyelvnek van szemŽlyes Žs kšzšssŽgi haszn‡lati m—dja, a cselekvŽs is rendelkezik konnotat’v Žs denotat’v WDUWDOPDNNDO (J\ UHMWĘ]N|GĘ PHJILJ\HOĘ D]W LV PRQd- hatja, hogy a kisfiœ ugyanazokat a mozg‡ssorokat vŽgzi, mint eddig. A gyermeket azonban a cselekvŽs kšzšssŽgi funkci—ja Žrdekli: Ždesanyj‡nak k’v‡n valamit kšzvet’te- QL iOWDOD (WWĘO PpJ WHUPpV]HWHVHQ D KHO\]HW QHP YiOW V]tQLHOĘDGiVVi KLV]HQ D V]tQpV]QHN D] D N|WHOHVVpJH hogy a kšzšnsŽggel a jelentŽstartalmak teljes kšrŽt megismertesse.³

/HV]|JH]KHWMN WHKiW KRJ\ D NpS]HOHWEHOL WDUWDOPDN kommunikat’v cŽlœ alkalmaz‡sa m‡r a gyermeki viselke- GpVEHQ LV WHWWHQ pUKHWĘ 0iV V]DYDNNDO PiU D NLVJ\Hr- mekek is kŽpesek arra, hogy a j‡tŽk m—dj‡t vagy minĘ- sŽgŽt saj‡t cŽljaik ŽrdekŽben alak’ts‡k.

Dramatikus tevŽkenysŽg

-RJJDOiOOtWKDWMXNKRJ\DGUiPiWÄPHJpOĘ´WDQXOyNQHP tšrekszenek valamely kšzšnsŽggel val— kommunik‡ci—- UD(]D]iOOtWiVXJ\DQDNNRUQHPpULQWLDN|YHWNH]ĘNHW

$UpV]WYHYĘN J\DNUDQ YiODV]WDQDN RO\DQ MiWpNPyGRW mellyel a jelentŽs egyes elemeit egym‡s felŽ kšzvet’t- hetik.

2) A tan‡r folyamatos jelenlŽte Žs beavatkoz‡sa (pŽld‡ul

3(]HQDSRQWRQNHOOV]yWHMWHQQNDUUyOD]HOVĘVRUEDQN|]pSLs- NROiLQNEDQQpSV]HUĦGUiPDIRUPiUyODPLNRUDWDQXOyNQDNNLVHEE csoportokban olyan jeleneteket kell kidolgozniuk, melyeket fŽlŽv vŽgŽn bemutathatnak egym‡snak. Ilyen esetben a tan‡r akaratlanul is arra sz—l’tja fel a di‡kokat, hogy a kšnnyebb kommunik‡ci— Žr- dekŽben kiz‡r—lag a denotat’v tartalmakkal foglalkozzanak. (A V]HU]ĘMHJ\]HWH

amikor a vŽgzett munka elemzŽsŽre sz—l’tja fel a ta- QXOyNDW XJ\DQFVDN ÄOpWUHKR]RWW WHUmŽkkŽnt, ŽrtŽke- OHQGĘ WiUJ\NpQW´ OiWWDWMD D UpV]WYHYĘNNHO VDMiW PXn- k‡jukat.

$QQDNHOOHQpUHKRJ\DMiWV]yNDÄPHJpOWWDSDV]WDOa- WRW´KDQJV~O\R]]iNHOĘIRUGXOKDWKRJ\DPXQNDPa- JDV HV]WpWLNDL PLQĘVpJH D UpV]WYHYĘNUH YDJ\ D NOVĘ V]HPpOĘNUH PpJ DEEDQ D] HVHWEHQ LV QDJ\ KDWiVVDO van, ha eredetileg nem komPXQLNDWtYFpOODONpV]OW ÒJ\ YpOHP D IHQWL KiURP SRQW HOHJHQGĘ XWDOiVVDO szolg‡l mindazon helyzetekre, melyekben az egyenes bal ROGDOD IHOp KDWy iOWDOiQRV WHQGHQFLiNDW HOOHQLUiQ\~ HUĘN EHIRO\iVROMiN$]ÄHOĘDGiV´YL]VJiODWDNRUKDVRQOyDQUu- JDOPDVHOHPHNHWILJ\HOKHWQNPHJ

(OĘDGiV

$] HOWpUĘ LUiQ\XOWViJ Q\LOYiQYDOy SpOGiL OHKHWQHN D]

al‡bbiak:

1) Egy sz’nh‡zi pr—bafolyamat azon szakasza, melyben a sz’nŽsz saj‡t ŽlmŽnyanyag‡ra t‡maszkodik, igen kš- zel ‡ll ahhoz, amit a gyermek a dr‡mamunka sor‡n Žl meg.

$]RN D] HOĘDGiVRN PHO\HNEHQ D MiWV]yN N|]WL NDp- csolattart‡s sz‡ndŽkosan, a jelentŽstartalmak folya- matos gazdag’t‡sa ŽrdekŽben spont‡n m—don zajlik.

,WW D V]tQpV]HN NHWWĘV WXGDWV]LQWHQ GROJR]QDN HOĘUH meghat‡rozott tartalmakat kšzvet’tenek, de ugyanak- kor œj jelentŽstartalmakat is lŽtrehoznak (azaz a dr‡- m‡hoz hasonl—an meg is tapasztalj‡k azokat).

5HPpOHP D IHQWLHNEHQ VLNHUOW NLIHMWHQHP KRJ\ D gyermeki j‡tŽkban, az oszt‡lytermi dr‡maform‡kban Žs a V]tQpV]L PXQNiEDQ LGĘUĘO LGĘUH PHJMHOHQQHN RO\DQ M‡- tŽkm—dok, melyek alapj‡n kimondhatjuk: az egyes tevŽ- kenysŽgform‡k kšzštt nem hœzhat—k Žles hat‡- rok.Vizsg‡ljuk most meg a dr‡ma/sz’nh‡z vil‡g‡t a for- ma oldal‡r—l!

Forma

A dr‡ma Žs a sz’nh‡z elemzŽse sor‡n nem csak hasonl—- s‡gokat, de ‡tfedŽseket is tal‡lhatunk, ezek alapj‡n pedig NLMHOHQWKHWMNKRJ\V]HUNH]HWLV]HPSRQWEyODGUiPDpVD V]tQKi] QHP NO|QE|]QHN HJ\PiVWyO 0LQGNHWWĘ DODp- HOHPHL D IyNXV] D IHV]OWsŽg, a kontraszt Žs a szimboliz‡ci—. A dr‡matan‡r a tanul—k jelentŽsfelt‡r—

munk‡ja ŽrdekŽben, a dr‡ma’r— pedig az ‡ltala elgondolt tartalmak kšzvet’tŽsŽre alkalmazza ezen elemeket.⁴ Bi- zonyos tekintetben teh‡t a kreat’v dr‡mamunk‡ban rŽszt YHYĘJ\HUHNHNV]tQKi]LIRUPiEDQGROJR]QDNDWDQiUV]e- repŽt pedig a dr‡ma’r—i szerep kiterjesztŽsekŽnt Žrtel- PH]KHWMN KLV]HQ D IRUPD WLV]WDViJD pV WDUWDOPDV YROWD IHOHWWĘrkšdik.

SzeretnŽm šsszefoglalni a dr‡ma Žs a sz’nh‡z kap- FVRODWiUyO tURWWDNDW $ GUiPD N|UO PHJMHOHQW Pttoszok egyikekŽnt sz—ltam arr—l a gondolatr—l, mely szerint a

4 A sz’nh‡zi elemek rŽszletesebb vizsg‡lat‡t ld. Gavin Bolton:

Towards a theory of drama in education $V]HU]ĘMHJ\]HWHMa- J\DU NLDGiV $ WDQtWiVL GUiPD HOPpOHWH 0DUF]LEiQ\L WpUL 0Ħ YHOĘGpVL.|]SRQW (A szerk.)

dr‡ma sz’nh‡zellenes. Nehezen ’rom ezt le, mert nem szeretnŽm azt a l‡tszatot kelteni, hogy Žn is be‡llok a gyerekeket sz’nj‡tŽkos technik‡kra tan’t— pedag—gusok VRUiED+DWiUR]RWWDQNLMHOHQWHPWHKiWDN|YHWNH]ĘNHW

· a dr‡m‡t nem sz’nj‡tŽkos technik‡k fejlesztŽsekŽnt k’v‡nom Žrtelmezni;

· nem t‡mogatom azokat a nagyszab‡sœ Žs l‡tv‡nyos V]tQLHOĘDGiVRNDW PHO\HNEHQ D UHQGH]ĘWDn‡r meg- csillogtathatja tehetsŽgŽt Žs tal‡lŽkonys‡g‡t, a j‡tsz—k szerepe azonban az instrukci—k vŽgrehajt‡s‡ra kor- OiWR]yGLN$]LO\HQHOĘDGiVRNW|EEVpJH XJ\DQakkor sajnos annyira l‡tv‡nyos Žs sz—rakoztat—, a vastaps RO\DQKRVV]~pVNLWDUWyKRJ\DV]OĘNWDQIHOJ\HOĘN SHGDJyJXVRN PHFpQiVRN N|QQ\HQ PHJJ\Ę]KHWĘN D l‡tottak oktat‡si haszn‡r—l).

0HJ YDJ\RN D]RQEDQ J\Ę]ĘGYH DUUyO KRJ\ D GUiPD Žs a sz’nh‡z kšzti kapcsolat szorosabb ann‡l, mint ahogy D]WDP~OWEDQIHOWpWHOH]WN$PHQQ\LEHQPHJpUWMNH]e- NHWD]|VV]HIJJpVHNHWDNNRUNpSHVHNOHV]QNDGUiPD ÄPHJMHOHQtWĘV´V]DNDV]iQDN WDUWDOPDVDEEi WpWHOpUH LV $ NO|QIpOHHOĘDGiVPyGRNYiOWDNR]WDWiVDIRUPiOLVQ\LWRWW N|]|QVpJIHOpLUiQ\XOyUpV]WYHYĘNIHOpKDWyNpV]WHOMHV produkci—/nŽh‡ny m‡sodperces jelenet; HOĘUH PHJtUW szšveg/kšzšs Žs folyamatos tervezŽs; jelenetek laza f- zŽre/egyetlen teljes sz’ndarab stb.) ugyancsak sz’nes’t- KHWL WHYpNHQ\VpJQNHW %iUPHO\LN PXQNDIRUPiW Y‡- ODV]WMXNLVD]ÄpOPpQ\´pVDÄPHJMHlen’WpV´N|]|WWIHllŽ- SĘ HOHGGLJ WHOMHVHQ ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\RWW NDpcso- latrendszer gazdag’thatja a dramatikus j‡tŽkot, ese- WHQNpQW SHGLJ KR]]iMiUXOKDW DQQDN HOĘDGiVVi V]HU vezŽsŽhez.

Z‡r— gondolatok

(EEHQ D] tUiVEDQ D GUiPDWDQtWiV ÄPLWROyJLiMDNpQW´ pr-

WHOPH]KHWĘQp]HWHNHWYHWWHP VRUUD &LNNHPEHQ D N|YHt- NH]ĘPtWRV]RNUyOV]yOWDPDGUiPD±FVHOHNYpVDGUiPD

±PHQHNOpVDYDOyViJWyODGUiPDFpOMDD]HJ\pQLVpJNi- DODNtWiVDDGUiPD±V]HPpO\LVpJIHMOHV]WpVDGUiPDV]tn- Ki]HOOHQHV 0RVW KRJ\ PLQGHJ\LNUĘO HOPDUDV]WDOyDQ nyilatkoztam, emlŽkeztetnem kell olvas—imat arra, amit a EHYH]HWĘEHQLVOHtUWDPEL]RQ\RVKHO\]HWHNEHQPLQGH]HN LJD]DNLVOHKHWQHN$GUiPDV]ĦNHQpUWHOPH]YHval—ban cselekvŽs; lehetnek olyan gyerekek, akik a dr‡m‡t a f‡j- GDOPDV YDOyViJWyO YDOy PHQHNOpV HV]N|]HNpQW DONDl- mazz‡k; a dr‡ma termŽszetesen nem hagyja figyelmen NtYO D] HJ\pQ JRQGRODWDLW pU]HOPHLW pV D V]HPpO\LVpg- fejlesztŽs esŽlyŽt; nem sz’nh‡zellenes, de vannak jelen- WĘVpVIRQWRVNO|QEVpJHNHNpWWHYpNHQ\VpJN|]|WWPe- O\HNUĘOQHPV]DEDGPHJIHOHdNH]QQN

A m’toszok elemzŽsŽvel az volt a cŽlom, hogy kiter- MHVV]HP D GUiPiUD YRQDWNR]y PHJOpYĘ HOPpOHWL NHUHWe- inket, illetve megalapozzam ezen lŽnyeges kŽrdŽsek to- v‡bbi elemzŽsŽt.

Ford’totta: Szauder Erik

· Eisner, E. (1974) Examining some myths in art education.

Student art education_·· , 15 (3)

Vigotszkij, L. S. (1976) Play and its role in the mental development of the child In: Bruner et al.: Play, its development and evolution, Penguin Educational_···

Slade, P. (1954) Child drama University of London Press

···· Plowden Report (1967) Children and their primary schools_···, HMSO

Way, B. (1967) Development through drama, Longman

···

Bullough, E. (1912) Psychical distance as a factor in art and as an aesthetic principle, British Journal of Psychology, 5/2

&&&

$QpJ\pYHVÄWDQtWy´V]DNNpSHVtWpVL kšveWHOPpQ\HLEĘO

$ÄGUiPDSHGDJyJLDEiEMiWpN´IXQNFLyMD

$GUiPiYDOYDOyQHYHOpVRO\DQOpQ\HJHVIHMOHV]WpVLIRO\DPDWDPHO\VRUiQDV]HPpO\LVpJIHMOĘGpVpQHN|V]W|Q]Ž- VHFVRSRUWRVIRUPiEDQW|UWpQLN0LQGH]HJ\WWHVWDQXOiVWFVRSRUWG|QWpVHNHWiOODQGypVIRO\DPDWRVN|]|VpUWŽ- NHOpVWMHOHQW(QQHNDIRO\DPDWQDND]LUiQ\tWyMDVHJtWĘMH|V]W|Q]ĘMHDGUiPDSHGDJyJXVDNLQHN~J\NHOODIo- lyamatban helyŽt, szerepŽt megtal‡lnia, hogy

· azt alak’tani tudja,

· tudja megv‡lasztani azt a hat‡st, amellyel a cselekvŽseket elind’tja,

s aki azŽrt kezdemŽnyez, hogy m‡sok kezdemŽnyezzenek, ugyanis ennek a seg’tsŽgŽvel nevel šn‡ll—s‡gra, šn- ismeretre.

$GUiPDSHGDJyJLD±PLQWPHVWHUVpJPyGV]HUDWDQtWyNH]pEHQ±WXGiVWMHOHQWD]WKRJ\PLNpQWNHOOHJ\No- herens rendszer seg’tsŽgŽvel az ismeretanyagot ‡tadni, egyben szemŽlyisŽget fejleszteni egy adott Žletkorban.

-HOHQWLWRYiEEiD]LGHNDSFVROyGyV]NVpJHVVSHFLiOLVWHFKQLNiNLVPeretŽt.

(V]DNPDLViJMHOOHP]ĘLV]DNHPEHUDNLSHGDJyJLDLSV]LFKROyJLDLV]RFLROyJLDLPĦYpV]HWLPHQWiOLVHOPŽ-

OHWLIHONpV]OWVpJHPHOOHWWDGUiPDSHGDJyJLDDGUiPDWHFKQLNiNpVDKR]]iNDSFVROyGyPĦYpV]HWLWHUOHWHNWu- datos gyakorlati alkalmaz‡s‡ra, a szemŽlyisŽgform‡l— csoportmunka vezetŽsŽre kŽpes.

$GUiPDSHGDJyJLDHOMiUiVDL±DNiUWDQtWiVLyUiQDNiUD]RQW~ODONDOPD]]XND]RNDW±V]HUYHVHQLOOHV]NHGQHN D]RNWDWyQHYHOĘPXQNiED$QHYHOpVLFpOD]HJpV]V]HPpO\LVpJ±D]pUWHOHPD]pU]HOHPDIL]LNXPDMHOOHP±

harmonikus Žs differenci‡lt fejlesztŽse. A dr‡maj‡tŽkok az emberŽp’tŽst cŽlozz‡k, feladatuk a kapcsolatfelvŽtel Žs -tart‡s, a kšzlŽs megkšnny’tŽse. Gyakorl‡suk voltakŽpp szocializ‡l— tevŽkenysŽg, ami emp‡ti‡t, kreativit‡st igŽnyel, maguk a gyakorlatok cselekvŽst, akt’v rŽszvŽtelt kšvetelnek minden j‡tŽkost—l.

ÈOWDOiQRVN|YHWHOPpQ\HN

· 2O\DQWDQtWy±HJ\EHQV]DNHPEHU±NpS]pVHDNLV]pOHVN|UĦHOPpOHWLV]DNWXGRPiQ\LJ\DNRUODWLpVVSHFLiOLV ismeretekkel rendelkezik;

· FpOWXGDWRVDQ IHMOHV]WHWW pU]pNHNNHO UHiOLV |QLVPHUHWWHO HPSiWLiYDO NRRSHUDWtY DWWLWĦGGHO YDODPLQW IHMOHWW V]RFLiOLVpVPĦYpV]HWLpU]ŽkenysŽggel b’r;

· aki hatŽkony Žs sikeres a nyelvi Žs a metakommunik‡ci— terŽn;

· HQHNPHJIHOHOĘHQV]DNV]HUĦNUHDWtYPLQĘVpJLpOHWNRUSV]LFKROyJLDLV]HPSRQWEyOPLQGLJDGHNYiWV]HPpO\i- sŽgform‡l— (csoport) munk‡t kŽpes vŽgezni.

Tov‡bb‡:

· a kultœra kšznapi lŽtre vonatkoz— oldalait (viselkedŽs, moralit‡s stb.) azonosan hangsœlyozza az oktat‡s ‡ltal IDYRUL]iOWDNNDOH]iOWDONpSHVÄHJ\HWHPHVHPEHULpVQHP]HWLpUWpNHNHUN|OFVLQRUPiN´N|]YHWtWpVpUHNLDOa- k’t‡s‡ra.

A stœdiumnak biztos’tania kell, hogy a jelšlt tudja, hogy

· DGUDPDWLNXVHOMiUiVRNVRUiQDGUiPDSHGDJyJLiEDQ±WDQyUiQYDJ\D]RQNtYO±PLQWMiUXOpNRVHOHPpVNOš- nšs nyeresŽg jelen van az œj ismeret (noha az maga nem cŽl), ami az šsszpontos’t‡s kšvetkezmŽnyekŽppen intenz’vebEHQpSOEHDUpV]WYHYĘNWXGiViED

Tant‡rgyi struktœra

Ä$´YiOWR]DW

Tant‡rgy I. II. lll. lV. V. Vl. Vll. Vlll.

Alapoz— dr‡maj‡tŽkok^‘, j‡tŽkvezetŽs 0/3^‘ gyj

Alkalmazott dr‡matechnik‡k^‘‘ 0/3

gyj

0ĦHOHP]pVLJ\DNRUODWRNGUDPDWXUJLDLDODSLVPHUetek^‘‘ 0/2

gyj

B‡bj‡tŽk^‘‘ 0/2

gyj

Ä%´YiOWR]DW

Tant‡rgy I. II. lll. lV. V. Vl. Vll. Vlll.

Alapoz— dr‡maj‡tŽkok^‘, j‡tŽkvezetŽs 0/3^‘ gyj

Alkalmazott dr‡matechnik‡k^‘‘ 0/3

gyj

0ĦHOHP]pVLJ\DNRrlatok/dramaturgiai alapismeretek^‘‘ 0/2

gyj

B‡bj‡tŽk^‘‘ 0/2

gyj JelšlŽsek mindkŽt t‡bl‡zat esetŽben:

‘/HKHWĘOHJGUiPDSHGDJyJLDLNpS]HWWVpJJHOUHQGHONH]ĘV]DNHPEHUJRQGR]]D

‘‘$,,IpOpYWĘOEiUPLNRUEHYH]HWKHWĘVW~GLXPRN