• Nem Talált Eredményt

A tan’t‡si dr‡ma œjragondol‡sa

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A tan’t‡si dr‡ma œjragondol‡sa"

Copied!
45
0
0

Teljes szövegt

(1)

Kapcsol—d‡sok

KXPiQV]ROJiOWDWiVGUiPDpVPĦYŽszetpedag—gi‡k

$&VRNRQDL9LWp]0LKiO\7DQtWyNpS]Ę7iUVDGDORPWXGoPiQ\LpV.|]PĦYHOĘGpVL7DQV]pNH a Magyar Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡g Žs a Nyitott KŽp]pVHN(J\HVOHWH

1996. m‡rcius 22-23-24-Žn

NRQIHUHQFLiWV]HUYH]PHO\QHNKHO\V]tQHDNDSRVYiUL&6907DQtWyNpS]Ę)ĘLVNROD

$WDQiFVNR]iViWWHNLQWLDPDJ\DUIHOVĘRNWDWiVEDQPHJMHOHQĘ~MVSHFLiOLVNpS]pVLOHKHWĘVpJHNHWNLHPHOWHQD GUiPDSHGDJyJLDpVD]LIM~ViJVHJtWĘVSHFLiOLVV]DNLVPHUHWHWpVDN|YHWNH]ĘNpUGpVHNUHNHUHVLDY‡laszt:

$'UiPDpVPĦYpV]HWSHGDJyJLiNV]DNPDLFVRSRUW

· PLW|UWpQWD]HOP~OWpYHNEHQPLO\HQW|UWpQpVHNYiUKDWyNDGUiPDSHGDJyJLDNO|QE|]ĘNpS]pVLV]tQWHUHNHQ YDOyPHJMHOHQpVpWLOOHWĘHQDIHOVĘRNWDWiVLNpSHVtWpVLN|YHWHOPpQ\UHQGV]HUpVD1$7PHJjelenŽse ut‡n);

· PLO\HQ HJ\WWPĦN|GpVL OHKHWĘVpJHN iOOQDN UHQGHONH]pVpUH D PĦYpV]HWL iJDN pQHN ]HQH YL]XiOLV NXOW~UD EiEPĦYpV]HW WiQFPĦYpV]HW QpSKDJ\RPiQ\ pV D GUiPDSHGDJyJLD WDQDQ\DJ LOOHWYH IHMOHV]WpVL N|YHWHOPŽ- nyeit tekintve;

· milyen t‡mogat— rendszerek (szakmai, p‡ly‡zati...) seg’thetik a helyi tantervek kimunk‡l‡s‡t, tankšnyvek, szakanyagok megjelenŽsŽt;

· megtartva az Oskola-rendszer struktœr‡j‡t, az eddigi konferenci‡k ismeretanyagainak, eredmŽnyeinek be- pStWpVL OHKHWĘVpJHL D QHYHOĘNpS]pVEH RUV]iJRV UHJLRQiOLV WRYiEENpS]pVHNEH D N|]PĦYHOĘGpV NO|QE|]Ę V]tQWHUHLEHHPOpNH]WHWʁOD]HGGLJLOskolaSURJUDPRN$]QQHSDUFD$KRJ\DQ+DJ\RPiQ\

Žs dr‡mapedag—gia - 1994; Terek Žs gesztusok - 1995)

%,IM~ViJVHJtWĘV]DNPDLFVRSRUW

· mi jellemzi a fiatalok ŽletesŽlyeit a mai magyar t‡rsadalmi kšrnyezetben;

· melyek az ‡llami szerepv‡llal‡s sz’nterei;

· PLO\HQ|VV]HWHYĘNKDWiUR]]iNPHJD]LIM~ViJSROLWLNDLNRQFHSFLyWD]RNWDWiVLNpS]pVLiWNpS]pVLVWUDWpJLiNDW Žs a nem korm‡nyzati ifjœs‡gi szervezetek ifjœViJVHJtWĘWHYpNHQ\VpJpW

$NRQIHUHQFLDSOHQiULVHOĘDGiVRNEyOpVDV]DNPDLFVRSRUWRNEyOpStWNH]LN(OĘDGyNpQWPHJKtYMXNDV]DNWe- UOHWHNQHYHVKD]DLNXWDWyLWpVQpKiQ\NOI|OGLHOĘDGyW

$NRQIHUHQFLiUDWLV]WHOHWWHOPHJKtYXQNPLQGHQpUGHNOĘGĘWpVYiUMXND]RNQDNDNROOpJiNQDNDMHOHQWNH]pVpW akik v‡llalj‡k:

A/ szakmai csoport

· dr‡ma-t‡nc- b‡b- nŽphagyom‡ny tananyagrendszerŽt tartalmaz— foglalkoz‡sok m—dszertani vezetŽsŽt;

· DKHO\LWDQWHUYIHMOHV]WĘPXQNiUyONpV]OWYLGHRILOPNESHUFEHPXWDWiViW

· PD[LPXPROGDORQDNRQIHUHQFLDWpPDN|UHLKH]NDSFVROyGyDIHOVĘRNWDWiVEDQMHOHQOpYĘPHJold‡si lehetĘ- sŽgek ismertetŽsŽt.

B/ szakmai csoport

· HOĘDGiVKR]]iV]yOiVIRUPiMiEDQKR]]iMiUXOQiQDND]LIM~ViJUyOYDOyJRQGRONRGiV~MOHKHWĘVpJHLQHNNLPXn- NiOiViKR]NpS]pVLDOWHUQDWtYiNHJ\WWPĦN|GŽsek megval—s’t‡s‡hoz.

$NRQIHUHQFLDHOĘDGiVDLWWDQXOPiQ\N|WHWEHQV]iQGpNR]XQNPHJMHOHQWHWQL$]HGGLJNLDGRWWN|Q\YHNEĘOWDQXl- m‡nyokb—l bemutat—t, illetve ‡rus’t‡st tartunk.

‘‘‘

(2)

A tan’t‡si dr‡ma œjragondol‡sa

±DGUiPDRNWDWiVN|UOPHJMHOHQWÄPtWRV]RN´YL]VJiODWD±

(UHGHWLPĦ'UDPDLQHGXFDWLRQ±DUHDSSUDLVDO,Q0F&DVOLQ1HG&KLOGUHQDQGGUDPD/RQJPDQ

Gavin Bolton

1pKiQ\pYYHOH]HOĘWW(OOLRW(LVQHU· ’rt egy cikket, mely- EHQ PHJNpUGĘMHOH]L D PĦYpV]HWL QHYHOpVUĘO DONRtott vŽ- lemŽnyeknek alapot ad— feltŽtelezŽsek egy rŽszŽt, s eze- NHWDPĦYpV]HWLQHYHOpVÄPLWRlgijaNpQW´pUWHOPH]L$]

al‡bbiakban ugyanezt k’sŽrlem meg vŽgigkšvetni a dr‡- PDWDQtWiVRQEHOO0LHOĘWWD]RQban ehhez hozz‡kezdhet- nŽk, kŽt megjegyzŽst kell tennem. Egy m’tosz lŽtŽnek IHOIHGpVpW±DEV]RO~WpUWHOHPEHQ±HJ\iOWDOiQQHPWHNLn- tem a m’tosz tagad‡s‡nak. Ilyen m—don nem ‡ll’tjuk, hogy valami nem ŽrvŽnyes, csup‡n azt, hogy ŽrvŽnyes- sŽge korl‡tozott, illetve hogy fŽlreŽrtettŽk, fŽlremagya- Ui]WiNHOWRU]tWRWWiNYDODPLQWKRJ\DN|UOPpQ\HNKDW‡- ViUDYHV]WHWWpUYpQ\HVVpJpEĘO0iVV]DYDNNDO D] DEEDQ UHMOĘ LJD]ViJ PDJYD pULQWHWOHQ PDUDG (PHOOHWW D]W LV V]HPHOĘWWNHOOWDUWDQLKRJ\DPLQW HJ\ PtWRV] OpWUHM|WWH HJ\PHJKDWiUR]RWWLGĘEHQpVKHO\HQIHOOpSĘLJpQ\EĘOIa- kad, œgy annak šsszeoml‡sa is meghat‡rozott tšrtŽnel- mi/fšldrajzi/filo]yILDL V]NVpJV]HUĦVpJHNEĘO HUHGH]WHt- KHWĘ$GUiPDWDQtWiVEDQPHJMHOHQĘPtWRV]RNLWWN|YHWNH]Ę ršvid vizsg‡lata Žppen ezŽrt tal‡n kiz‡r—lag az angliai J\DNRUODWUD YRQDWNR]WDWKDWy HJ\IHOĘO DQQDN NH]GHWL D KDOOJDWyNIHONpV]tWpVpWFpO]yLGĘV]DNiUDPiVIHOĘOSHGLJD jelen oktat‡si kšzegre, melyben felPHUOWDGUiPDWDQtWiV œjragondol‡s‡nak igŽnye. Amerik‡ban pŽld‡ul olyannyi- UD NO|QE|]ĘHN OHKHWQHN D] HOP~OW LGĘV]DNUD MHOOHP]Ę priorit‡sok Žs a jelen kih’v‡sai, hogy az amerikai olvas—k sz‡m‡ra az al‡bbiak mindšssze elmŽleti szempontb—l v‡lhatnak ŽrdekessŽ. RemŽlem azonban, hogy ez nem tJ\YDQ$]WDWHUKHWNHOOPDJDPUDYHQQHPKRJ\±pp- SHQ D PtWRV]RNRQ EHOO PDJNpQW PHJK~]yGy LJD]Vig- WDUWDORP PLDWW ± D GUiPDWDQiURN V]iPiUD iOWDOiQRV pr- vŽnnyel b’r— kŽrdŽseket vessek fel, mŽg abban az eset- EHQ LV KD Qp]ĘSRQWRPDW V]NVpJV]HUĦHQ iP UHPpOhe- WĘOHJQHPEHV]ĦNOWHQD]DQJRORNWDWiVLUHQGV]HUIHMOĘ- dŽse hat‡rozza meg.

PtWRV]ÄDGUiPD±FVHOHNYpV´

Az ember azt gondolhatn‡, hogy a mŽlysŽges megkšny- Q\HEEOpV PHOO\HO WDQiURN pV GLiNRN HJ\DUiQW D GUiPD WHYpNHQ\VpJN|]SRQW~ YLOiJiED PHQHNOQHN D KDJ\RP‡- Q\RV WDQWiUJ\DN V]LJRU~ YLOiJiEyO NLHOpJtWĘ EL]RQ\tWpk- kŽnt szolg‡l arra, hogy ha m‡st nem is ‡ll’thatunk r—la, D]W PLQGHQNpSSHQ HOPRQGKDWMXN KRJ\ D GUiPD ± ÄFVe- OHNYpV´$J\DNRUODWEDQGROJR]yNN|]|WWV]pOHVN|UĦYi- t‡k folynak arr—l, hogy vajon a tartalmat, a cŽlt vagy a m—dszert lehet-e h‡ttŽrbe szor’tani, abban azonban min- dannyian megegyeznek, hogy a dr‡ma cselekvŽst jelent.

ƒn magam ugyanakkor amellett k’v‡nok Žrvelni, hogy ez csak rŽszben igaz, Žs Žppen a nem FVHOHNYĘ ROGDO Ii- J\HOPHQNtYOKHO\H]pVHRNR]]DDIpOUHpUWpVHNHWDGUiPD WHUPpV]HWpWpVDEHQQHUHMOĘWDQXOiVLOHKHWĘVpJHWLlOHWĘHQ

$ GUiPD PHJNO|QE|]WHWĘ MHJ\H WHUPpV]HWHVHQ D NRQNUpW FVHOHNYpV H] NO|QE|]WHWL PHJ PiV PĦYpV]HWL iJDNWyOtJ\WHVWYpUHLWĘODPR]JiVpVWiQFPĦYpV]HWWĘOLV melyek ugyancsak cselekvŽshez kštšttek, tŽrben Žs idĘ- ben azonban j—val elvontabbak. Az ŽlmŽny tartalm‡t ugyanakkor nem kiz‡r—lag a konkrŽt cselekvŽs hordozza.

Az al‡bbiakban azt kell bemutatnom, hogy a dramatikus ŽlmŽny tartalma nem annyira a cselekvŽs funkcion‡lis, a YDOyViJRW OHNpSH]Ę MHOHQWpVWDUWDOPDLKR] VRNNDO LQNiEE az akci— egyedisŽge Žs az ‡ltala felidŽzett jelentŽs ‡ltal‡- QRVYROWDN|]|WWLIHV]OWVpJOpWUHM|WWpKH]N|WĘGLN$]pl- PpQ\ MHOHQWpVH tJ\ HJ\LGHMĦOHJ IJJ LV D NRQNUpW MHOHn- WpVWĘOLOOHWYHIJJHWOHQLVDWWyO

$FVHOHNYpVPpJDYDOyViJKĦFVHOHNYpVVHPD]RQRVD dr‡m‡val. Egy levŽlfelad‡st j‡tsz— gyermek cselekvŽse šnmag‡ban mŽg nem dramatikus tevŽkenysŽg, amennyi- ben a gyermek cŽlja mindšssze az, hogy pontosan lekŽ- SH]]HD]DGRWWFVHOHNYpVVRUW ė LWW FVXSiQ XWiQ]y YLVHl- kedŽst mutat: megv‡lasztja a cseOHNYpVWPHO\HWDÄOHYpl- IHODGiV´ FtPPHO LOOHWKHWQN pV H]W D PHJIHOHOĘ PyGRQ lekŽpezi. Az ut‡nz‡s sor‡n a jelentŽsnek mindšssze egyetlen dimenzi—j‡t adja: a denotat’v vagy t‡rgyi jelen- tŽst.

$KKR] KRJ\ D FVHOHNYpV GUiPDL HUĘYHO EtUMRQ PiV MHOHQWpVWDUWDOPDNQDN NHOO HOĘWpUEH NHUOQLN1 Ezt pedig NpWHJ\PiVVDOV]HPEHiOOtWKDWyWpQ\H]ĘKDt‡rozza meg: a V]HPpO\HVHJ\HGLpVD]iOWDOiQRVpUYpQ\ĦMHOHQWpV$Oe- YpOIHODGiViQDNWHKiWDUpV]WYHYĘEHQRO\DQpU]pNLHPOŽ- NHNHW NHOO IHOLGp]QLH PHO\HN HOpJ HUĘWHOMHVHN DKKR]

KRJ\ D FVHOHNYpVW PHJIHOHOĘ MHOHQWpVWDUWDORPPDO UXKiz- ]iN IHO ,O\HQ MHOHQWpV OHKHW D] ÄtURWW V]yED YHWHWW EL]a- ORP´ ÄD OHYpOIHODGiVQDN PLQW G|QWpVQHN YLVV]DYRQKa- WDWODQViJD´ ÄHJ\ OHYpO PiVRNUD J\DNRUROW KDWiVD´ YDJ\

SpOGiXOÄEL]RQ\WDlans‡gunk a levŽl c’mzettjŽnek reakci- yMiEDQ´(]HQ|VV]HIJJpVHNW~OOpSQHN D SXV]WiQ WiUJ\L MHOOHJĦMHOHQtŽstartalmakon. Ebben az Žrtelemben teh‡t a GUiPDLpOPpQ\IJJHWOHQD]DGRWWFVHOHNYpVVRUWyO0is- IHOĘOD]RQEDQH]HND]|VV]HIJJpVHNFVDNDOHYpOIHODG‡- ViQ PLQW NRQNUpW FVHOHNYpVHQ NHUHV]WO IHMH]KHWĘN NL ebben az Žrtelemben teh‡t a jelentŽs a konkrŽt cselekvŽs IJJYpQ\HLV$MHOHQWpVWHOMHVWDUWDOPiWWHKiWD]HJ\HGL FVHOHNYpVpVD]DEEDQUHMOĘiOWDOiQRVWDUWDOPDNYLV]RQ\iQ NHUHV]WO IHMH]KHWMN NL $ WDQiURN DNLN GLiNMDLNDW D]

ut‡nz— kŽszsŽgek terŽn fejlesztik, cŽlt tŽvesztenek, hi- szen az emberi Žrzelmek Žs cselekvŽsek ut‡nz‡sa nem azonos a dr‡m‡val. Ugyan’gy šnnšn csapd‡jukba esnek mindazok, akik tan’tv‡nyaik munk‡j‡nak tartalmi oldal‡t hangsœlyozand— elhanyagolj‡k a konkrŽt cselekvŽseket,

1$GUiPDWDQPHQHWHNW|EEVpJHVDMQRVHUĘWHOMHVHQpStWD]XWiQ]is- UDH]HQEHOOSHGLJQHPULWNiQpSSHQD]Žrzelmek imit‡ci—j‡t v‡rja el! $V]HU]ĘMHJ\]HWH

(3)

KLV]HQD]DEV]WUDNWHOJRQGROiVRNNRQNUpWWpUEHpVLGĘEH KHO\H]pVHQpONOPpJV]HUHSKHO\]HWHWVHPWXGXQNNLDOa- k’tani.

Angli‡ban gyakorta tal‡lkozunk olyan tan‡rokkal, akik œgy vŽlik, eleget tettek a dr‡matan’t‡s elv‡r‡sainak, ha di‡kjaikat megtan’tott‡k az ut‡nz‡sra. Miattuk kell ismŽt hangsœlyoznunk: a dr‡ma nem puszt‡n cselekvŽs!

9DQQDNXJ\DQDNNRURO\DQRNLVNlšnšsen a hum‡n t‡r- gyakat tan’t—k kšzštt), akik nagy ŽrtŽket tulajdon’tanak D]HJ\HVWpPiNV]HUHSEHQW|UWpQĘPHJYLWDWiViQDN1HNLN SHGLJD]W]HQKHWMND]HOYRQWJRQGRODWRNFVHUpMHKDVz- nos lehet, de a dr‡ma cselekvŽs!

RemŽlem, a fenti ŽrvelŽs eredmŽnyekŽppen šn is Žsz- leli, kedves olvas—, hogy šnmag‡ban mindkŽt fenWL]e- QHWIpOUHYH]HWĘ$]WNpQHWDOiQPRQGDQXQNKRJ\DGU‡- ma cselekvŽs is meg nem is. Csak azok a tan‡rok lesznek kŽpesek j— cŽlmeghat‡roz‡sokat adni saj‡t munk‡jukhoz, akik szemlŽletm—djukba beemelik ezt a kHWWĘVVpJHW1HP korl‡tozhatjuk dr‡ma—r‡inkat arra, hogy tanul—inkat PHJWDQtWVXNDYDOyYLOiJEDQPHJMHOHQĘFVHOHNYpVHNWir- J\LV]LQWĦXWiQ]iViUD$GUiPiQDND]HJ\HVWHYpNHQ\VŽ- gek mšgštt meghœz—d— ‡ltal‡nos jelentŽsekre kell r‡ir‡- Q\tWDQLD D ILJ\HOPHW $ ÄGUiPD FVHOHNYpV´ PLQW PtWRV]

PHJNpUGĘMHOH]pVpYHO WHKiW QHP FVXSiQ D GUiPD WHUPŽ- V]HWpUH V]HUHWWHP YROQD UiYLOiJtWDQL KDQHP ± VRNNDO IRQWRVDEE FpONpQW ± D]RNDW D OpQ\HJHV HOHPHNHW LV IHO akartam mutatni, melyeket a dr‡ma val—di termŽszetŽt V]HPHOĘWWWDUWDQLNtYiQyWDQiUQDNLVLVPHUQLHNHOO

2. PtWRV]ÄDGUiPD±PHQHNOpVD YDOyViJWyO´

$V]DNHPEHUHNN|]|WWQpKiQ\DQÄDEDOVRUVPLQGHQQ\Ħ- JpWVQ\LODLW´HOOHQV~O\R]yWHYpNHQ\VpJNpQWpUWHOPH]LND j‡tŽkot, teh‡t az Žlet kegyetlen realit‡s‡val szembeni vŽ- dekezŽs eszkšzŽt l‡tj‡k benne. Abb—l fakad—an pedig, KRJ\DGUiPDLJHQVRNSRQWRQN|WĘGLNDMiWpNKR]DWDQ‡- rok egy rŽsze szabadfoglalkoz‡skŽnt Žrtelmezi a dr‡m‡t:

ÄLWW OHKHW NLHUHV]WHQL D J\HUHNHNEĘO D JĘ]W´ PRQGMiN YDJ\DIDQWi]LiQDNNRUOiWWDODQXOXWDWHQJHGĘDONDORPQDN tekintik azt. (Tal‡n azt is a m’toszok kšzŽ sorolhatjuk, hogy a dr‡PDpVDMiWpND]RQRV$]HOVĘYpOHNHGpVPš- gštt pszichol—giai, a m‡sodik mšgštt ink‡bb tartalmi megJRQGROiVRNIHGH]KHWĘNIHO$]DOiEELDNEDQU|YLGHQ PLQGNHWWĘUĘOV]yWHMWHQpN

a) A dr‡ma tartalmi oldala

$PHQQ\LEHQDÄPLQWKD´WHYpNHQ\VpJHWDYDOyViJWyOYDOy PHQHNOpVHV]N|]HNpQWpUWHOPH]]NIpOĘKRJ\HOIHOHd- NH]QNDGUiPDpVDMiWpNV]iPiUDHJ\DUiQWIRQWRV|sz- V]HWHYĘN HJ\LNpUĘO D MiWpN VRUiQ D J\HUPHN QHPKRJ\

HOWiYRORGQDDV]DEiO\RNWyON|W|WWVpJHNWĘOHOOHQNH]ĘOHJ szigorœan alkalmazza azokat. Amint arra a nagy orosz pszichol—gus, Vigotszkij·· is r‡mutatott, a j‡tŽk szab‡- O\RN PHQWpQ PĦN|GLN 8J\DQH] pUYpQ\HV D GUiPiUD LV

%iUPLO\HQ ÄYDOyWODQRN´ OHJ\HQHN LV D ÄPLQWKD´MiWpN elemei, maguk a szab‡lyok mŽgis a val— vil‡gra utalnak YLVV]DPpJKDIRUGtWRWWDODNEDQLV(J\V]pOVĘVpJHVSpl- GiWKR]YDKDD]DV]DEiO\KRJ\ÄDJ\HUHNHNPHJEQWe- WLN pV NRUiQ iJ\ED ]DYDUMiN V]OHLNHW´ H] PLQG|VV]H

(nem is jelentŽktelen mŽrtŽkben!) a val—s‡g nagyon vil‡- gos lekŽpezŽse, Žppen œgy, mint b‡rmely m‡s fant‡zia- kŽp. A j‡tŽknak azonban megvan az a saj‡toss‡ga, hogy DJ\HUPHNEiUPLNRUIHOIJJHV]WKHWLYDJ\PHJYiOWR]WDWMD a szab‡lyokat. A dr‡ma ugyanakkor azt az igŽnyt t‡- PDV]WMDDUpV]WYHYĘNNHOV]HPEHQKRJ\PHJHJ\H]]HQHN a szab‡lyokban, elfogadj‡k Žs betarts‡k azokat, mŽg ab- ban az esetben is, ha azok kŽnyelmetlennŽ v‡lnak sz‡- mukra.

Gyakori, hogy a gyerekek olyan tŽm‡t v‡lasztanak, melyet csak rŽszlegesen ismernek, Žs amikor felismerik mšgšttes tartalmait, megpr—b‡lj‡k al‡‡sni a helyzetet szab‡lyoz— elemeket. M‡s szavakkal: ahelyett, hogy szembenŽznŽnek a tŽma ‡ltal felvetett gondolatokkal, G|QWpVLKHO\]HWHNNHOpVIHV]OWVpJJHOLQNiEEOD]tWDQLN’- v‡nnak a j‡tŽk szab‡lyain. A dr‡ma ezekben az esetek- EHQ DPLNRU D WDQiU HQJHG D ÄV]DEiO\WDODQViJ´ LUiQWL v‡gynak, val—ban a val—s‡gt—l vaOyHOPHQHNlŽs eszkšze OHV] D]RQQDOL NLHOpJOpVW Q\~MW YHV]tW IHV]OWVpJpEĘO RNWDWiVLV]HPSRQWEyOHUĘWOHQQpYiOLN6]iPRVSpOGiWWu- GRNIHOKR]QLHUUHNLOHQFpYHVHNHJ\FVRSRUWMDÄIDQWi]LD´

PHJROGiVRNDW NHUHVHWW HJ\ UHSOĘJpSHOWpUtWpVUĘO V]yOy MiWpNVRUiQD]HJ\LNIL~PpJYDUi]VHUĘWLVN|YHWHOWPa- JiQDN H]iOWDO QHP YROW D NH]NEHQ VHPmilyen hasz- n‡lhat— eszkšz, amikor a gŽprabl‡s bekšvetkezett. Em- OpNV]HP HJ\ IHOQĘWWFVRSRUW QĘWDJMiUD LV DNL SDUDQRLiV szemŽlyt j‡tszott, ‡m az improviz‡ci— sor‡n a tšbbiek nyom‡s‡nak engedve olyan m—don reag‡lt, ami a j‡tszott figur‡t—l teljesen idegen volt.

EmlŽkszem azonban arra is, amint egy ’zben, t’z- tizenegy Žvesekkel dolgozva tœlhangsœlyoztam a tšrtŽ- QHOPLWpQ\HNHW$KHO\]HW)ORUHQFH1LJKWLQJDOHUĘOpVD 9LNWyULD NLUiO\QĘ iOWDO YHOH HJ\WW 6FXWDULED D NDWRQDL NyUKi]ED NOG|WW iSROyQĘNUĘO V]yOW $] pUNH]ĘNQHN D]W kellett tapasztalniuk, hogy a k—rh‡zat ir‡ny’t— orvosok QHPYROWDNKDMODQGyNQĘNHWDNyUWHUPHNEHHQJHGQLÄ$

EHWHJiSROiV IpUILPXQND´ iOOtWRWWiN WHOMHV KDWiUR]RWWVig- JDO $ J\HUHNHN QpJ\ YDJ\ |W IRJODONR]iVRQ NHUHV]WO tisztessŽggel vŽgiggondolt‡k ennek a szemben‡ll‡snak W|EEHOHPpWVDQĘYpUHNHWMiWV]yOiQ\RNIRNR]DWRVDQMu- WRWWDNHOWDNWLNiMXNEDQDN|YHWHOpVWĘODNpUpVLJD]VDUo- l‡st—l a r‡beszŽlŽsig. Az utols— napon az orvosokat j‡t- sz— fiœk megbeszŽlŽsre vonultak vissza, melynek vŽgez- WpYHORGDV~JWiNQHNHPKRJ\NRPSURPLVV]XPRWNpV]l- QHNDMiQODQLPHJHQJHGLNDQĘNQHNKRJ\HJ\HWOHQQDSUD

‡tvegyŽk a munk‡t, csak hogy megmutathass‡k, mit tud- nak! Biztos vagyok benne, hogy olvas—im egyetŽrtenek YHOHPDEEDQKRJ\LO\HQNRU~ J\HUHNHNWĘO H] LJHQ pUHWW dšntŽsnek sz‡m’t. ƒn akkor sajnos tœls‡gosan ragasz- NRGWDP D W|UWpQHOPL KĦVpJKH] H]pUW QHP HQJHGWHP hogy ’gy dšntsenek, hiszen az ott szolg‡l— orvosok sem ezt tettŽk.2 MŽg most is, amint ezt ’rom, megborzongok, ha a fentiek kapcs‡n belegondolok, tan‡rkŽnt mennyi NiUWWHV]QNQpKD1\LOYiQYDOyKRJ\D]LGp]HWWHVHWEHQ

2 $] H]LUiQW pUGHNOĘGĘ ROYDVyN NHGYppUW D 6FXWDULEDQ V]ROJiOy RUYRVRNQHP|QV]iQWXNEyOHQJHGWHNDQĘNNpUpVpQHNKDQHPPHUW HJ\QDJ\REE|VV]HFVDSiVWN|YHWĘHQRO\DQVRNVHEHVOWHWV]iOOtWRt- WDNEHKRJ\DV]DQLWpFHNpVD]RUYRVRNQHPWXGWiNHJ\HGOHOOiWQL ĘNHW$V]HU]ĘMHJ\]ete)

(4)

HJ\QDJ\RQNRUOiWR]RWWpUYpQ\ĦYDOyViJWDUWRPiQ\±HJ\

PHJKDWiUR]RWW HVHPpQ\VRU ± NHGYppUW IHOiOGR]WDP YDOa- mit, ami sokkal fontosabb: annak vizsg‡lat‡t, hogy mi- NpQWELUNy]QDNPHJD]HPEHUHND]ViNXWFDV]HUĦKHO\]e- tekkel.

$ IL~N V]iQGpND WiUJ\V]HUĦHQ YL]VJiOYD LV pUWpNHV volt, hiszen megvizsg‡lt‡k a helyzet egyes elemeit, Žs PHJLQGRNROKDWy G|QWpVW KR]WDN YHON NDSFVRODWEDQ 0LQGH]WHKiWUiPXWDWDUUDPLWpUWQNGUiPDpVDYDOyViJ YLV]RQ\iQ D NpS]HOHWEHOL KHO\]HWHQ EHOOL HVHPpQ\HN felismerŽse, ŽrtŽkelŽse Žs ‡tgondol‡sa jelenik itt meg. Az adott helyzet lehet az ismert t‡rsadalmi val—s‡ghoz kšzel HVĘYDJ\Q\LOYiQYDOyDQIDQWi]LDV]OWH KHO\]HW D EHQQH uralkod— szab‡lyok azonban a val— Žletre kell utaljanak.

A foglalkoz‡saink sor‡n vŽgzett tevŽkenysŽg csak ilyen PyGRQIHOHOKHWPHJDGUiPDPLQWPĦYpV]LIRUPDpVD]

oktat‡s ‡ltal‡nos cŽlrendszere egŽszŽnek.

b) A dr‡m‡t szolg‡l— szerkesztŽsm—d

$PLNRU D] HPEHUHN D ÄJĘ] NLHUHV]WpVpUĘO´ EHV]pOQHN W|EEQ\LUHDIHV]OWVpJWĘOYDOySV]LFKpVIHOV]DEDGXOiVWpr- tik ez alatt. Ebben az Žrtelemben teh‡t a dr‡mai ŽlmŽnyt N|YHWĘHQ D UpV]WYHYĘNQHN ÄMREEDQ´ NHOOHQH pUH]QLN magukat. Igaz, ez kevŽssŽ ‡rnyalt kifejezŽs a dr‡m‡t lŽt- UHKR]yN WXGDWiOODSRWiW LOOHWĘHQ LVPHUQN D]RQEDQ HJ\

ennŽl sokkal —vatosabb fogalmat is, melyet Angli‡ban HOVĘNpQWDGUiPDWDQtWiVQDJ\~WW|UĘMH3HWHU6ODGH··· al- NDOPD]RWWVPHO\HWN|YHWĘLD]yWDLVJ\DNUDQKDQJR]WDt- QDN$ÄEHYRnd‡sra, belemerOpVUH´JRQGRORN

Olvas—imat meglepheti, hogy ezt a csod‡latos lŽtmi- QĘVpJHW PHO\QHN HOpUpVH pUGHNpEHQ D PXQND ELzonyos V]DNDV]DLEDQ yULiVL HUĘIHV]tWpVHNHW WHV]QN D WDQtWiVL GUiPDÄPtWRV]DL´N|]|WWHPOtWHP1HPNtYiQRPD]Wil- l’tani, hogy teljes bevon—d‡s val—j‡ban nem is lŽtezik (b‡r a fegyelmezetlen tanul—kkal dolgoz— tan‡rok gyak- ran Žppen ezt Žrezhetik!), csup‡n azt mondom, hogy URVV] LUiQ\ED KDODGXQN KD H]W WHVV]N PHJ YpJVĘ Fpl- nak. Sok‡ig Žn magam is azt gondoltam, hogy a tanul‡s V]NVpJHV pV HOpJVpJHV YHOHMiUyMD KRJ\ WDQXOyLP HOPe- UOMHQHND]DGRWWPXnk‡ban.

Az al‡bbiakban azt k’v‡nom megmagyar‡zni, hogy ez QHP PLQGHQ HVHWEHQ LJD] ÒJ\ YpOHP D ÄEHYRQyGiV´

iWWpWHOHVHQ DUUD XWDO KRJ\ ÄHOtŽvedWQN´ D] pOPpQ\EHQ azaz elt‡volodtunk a val—s‡gt—l. Pontosan tudom, milyen elragad— lehet egy gyermek arca, amint Žppen rŽvedezik valamin, de nem gondolom, hogy a dr‡m‡ban Žppen e cŽl ŽrdekŽben kellene dolgoznunk, hiszen nem azt akar- MXN HOpUQL KRJ\ D J\HUHNHN ÄHOYHV]tWVpN´ KDQHP KRJ\

megtal‡lj‡kšnmagukat.

7HUPpV]HWHVHQV]HUHWQpQNEHYRQQLĘNHWDNpS]HOHWEHOL helyzetbe, szeretnŽnk elkštelezni a tanul—kat emellett, de KDDUpV]WYHYĘNV]iPiUDpUWpNHVWDQXOiVLWDSDV]WDODWRWN’- YiQXQN Q\~MWDQL DNNRU D] pOPpQ\W NHWWĘV Qp]ĘSRQWEyO NHOOYL]VJiOQXQNDNpS]HOHWEHOLKHO\]HWWHOYDOyFVHOHNYĘ azonosul‡s Žs az Žn-azonoss‡g tudatos v‡llal‡s‡nak ol- GDOiUyO ËJ\ WiYROUyO VHP V]DNDGXQN HO D YDOyViJWyO Ki- V]HQ D] DGRWW SLOODQDW PLQĘVpJH pSSHQ D]iOWDO YiOWR]LN PHJKRJ\DUpV]WYHYĘÄWXGMDPLWJRQGRODPLNRUJRQGRO YDODPLW´ÄDPLQWNLPRQGMDOiWMDDPLWPRQG´pVÄFVHOHk-

YpV N|]EHQ pUWpNHOL |QQ|Q FVHOHNYpVpW´ $ WDQXOiVKR]

SHGLJpSSHQH]D]D]RQRVXOiVVDOHJ\LGHMĦOHJPHJMHOHQĘ pUWpNHOĘ PDJDWDUWiV YH]HW HO 7HUPpV]HWHVHQ YDQnak olyan helyzetek, amikor a tanul—k nem kŽpesek erre az šnvizsg‡latra. Ilyenkor a tan‡r feladata, hogy (pŽld‡ul) a GUiPiW N|YHWĘHQ IHOLGp]]H D WDQXOyNNDO D W|UWpQWHNHW PDMG VHJtWVHQ pUWpNHOQL D]RNDW /HKHWĘVpJH YDQ XJ\a- nakkor arra is, hogy a gyerekekben olyan tudat‡llapotot WHUHPWVHQPHO\DGUiPDN|YHWNH]ĘV]DNDV]iEDQQDJ\Io- kœ tudatoss‡got kšlcsšnšz a csoportnak. Ha a tan‡r kŽ- SHVLO\HQpUWĘPydon kezelni egy helyzetet, akkor tanul—i YDOyV]tQĦOHJ N|QQ\HEEHQ UiM|QQHN PDMG KRJ\DQ DONDl- mazhatnak kŽpzeletbeli helyzeteket a val— vil‡g Žs saj‡t pOHWNPHJIHjtŽse ŽrdekŽben.

3. PtWRV]ÄDGUiPDFpOMDD]HJ\pQLVpJNi- alak’WiVD´

$]W JRQGRORP QHP pUGHNWHOHQ |VV]HIJJpV KRJ\ PL N|]EHQ$PHULNiEDQ:LQLIUHG:DUGPHJWHUHPWLDÄNUHa- WtY GUiPD´ FUHDWLYH GUDPD IRJDOPiW DGGLJ LWW $QJOL‡- EDQ3HWHU6ODGHpSSHQDÄJ\HUPHNGUiPD´FKLOGGUDPD c’mkŽt alkalmazza.

Ez ut—bbi kifejezŽs azt k’v‡nta jelezni, hogy a drama- tikus kifejezŽsm—d alkalmaz‡s‡ra minden egyes gyer- PHNQHNOHKHWĘVpJHYDQD]D]EHQQHUHMOLNPLQGHQHJ\HV HPEHUEHQ(]D J\HUPHNV]HPOpOHW LOOHWYH D ÄEHQQH UHj- OĘ´GUiPDKDQJR]WDWiVDDEEyODV]pOHVN|UĦQHYHOpVILOo- ]yILDL LUiQ\]DWEyO HUHGH]WHWKHWĘ PHO\ (XUySiEDQ 5RXs- VHDXYDO NH]GĘGLN )URHbellel Žs Pestalozzival folytat- dik, angliai csœcspontj‡t pedig az 1967-es Plowden- jelentŽssel···· Žri el, mely l‡tYiQ\RVDQ UiW|WWH D KLYDWDO SHFVpWMpW D ÄJ\HUmekN|]SRQW~ RNWDWiVUD´ 9DOyV]tQĦOHJ QHP WpYHGQN KD D]W iOOtWMXN KRJ\ PtJ D] DPHULNDL ÄKXPDnista mozgalom´D]RNWDWiVEDQyULiVLWHUHWKyGtWy behaviorizmussal szemben jštt lŽtre, addig Angli‡ban a ÄJ\HUPHNkšzSRQW~´PR]JDORPDQQDNDV]HPlŽletnek k’- YiQWDOWHUQDWtYiMDOHQQLPHO\DJ\HUPHNHWHOĘUHPHJKa- t‡rozott ismerettartalmak passz’v befogad—jakŽnt Žrtel- PH]WH 1HP PHJOHSĘ KRJ\ D] |WYHQHVKDWYDQDV pYHk- ben, a gyermekkšzpontœ szemlŽlet felemelkedŽsŽnek idejŽn a dr‡maoktat‡sban is a gyermekkšzpontœs‡got KDQJV~O\R]y~WW|UĘN MXWRWWDN YH]HWĘ V]HUHSKH] $] ]e- netet, hogy a dr‡ma pozit’v hat‡ssal van az egyŽnisŽg IHMOĘGpVpUHQHPFVXSiQ$QJOLiEDQGHD]HJpV]Q\XJDWL vil‡gban boldogan hirdettŽk, hiszen ez egybeesett mind az ismeretek, mind az oktat‡s behaviorista magyar‡zat‡- YDO$GUiPDWDQiURNNO|Q|VHQ%ULDQ:D\QHN··· voltak h‡l‡sak, aki egy olyan filoz—fi‡t alkotott meg, melky a GUiPDL pOPpQ\W HOVĘVRUEDQfolyamatkŽnt, nem vŽgered- mŽnykŽnt Žrtelmezte; a dr‡m‡t az šnismeret eszkšzŽnek WHNLQWHWWHLOOHWYH±PpJWRYiEEOpSYH5LFKDUG&RXUWney- KH] pV N|YHWĘLKH] KDVRQOyDQ ± PLQGHQ WDQXOiV pV IHM OĘGpV DODSMDNpQW V]yOW UyOD .DQDGiEDQ D] HJpV] WDQir- t‡rsadalmat megmozgatta a Courtney ‡ltal lŽtrehozott FtPNHDÄIHMOĘGpVLGU‡PD´>GHYHORSmental drama]!)

Angli‡ban Brian Way filoz—fi‡j‡nak lelkes h’vei gyakran hangoztatt‡k az egyŽni kreativit‡s Žs szabad šn- NLIHMH]pV LUiQWL HON|WHOH]HWWVpJNHW PHO\ D YDOyViJban HUĘWHOMHVHQ V]DEiO\R]RWW J\DNRUODWVRURN DONDOmaz‡s‡t

(5)

NRQFHQWUiFLyV YDJ\ D WDQiU GREWpVHLYHO LUiQ\tWRWW mimetikus gyakorlatok egym‡sut‡nj‡t) jelentette. Nš- YHNYĘ HOOHQpU]pVVHO V]HPOpOWN D J\HUPHNV]tQMiWV]iVW LOOHWYHD]WKLUGHWWNKRJ\DGUiPDPXQNDHOOHQĘU]pVpEHQ QHPOHKHWV]HUHSHDNO|QE|]ĘPpUĘPyGV]HUHNQHNPHUW NL]iUyODJPDJDDJ\HUPHNLVPHUKHWLDEHQQHPHJMHOHQĘ tartalmakat a maguk teljessŽgŽben. Azt hangoztattuk, KRJ\ÄDGUiPDPDJDD]pOHW´D]D]WHYpNHQ\VpJQNHWHJ\

hangzatos sz—lam igazol‡s‡ra korl‡toztuk.

NŽzetem szerint a fentieknŽl mŽg kevŽsbŽ szolg‡lja a GUiPiWD]DW|UHNYpVKRJ\DIĘKDQJV~O\WD UpV]WYHYĘN HJ\pQLVpJpQHNKDQJV~O\R]iViUDIHNWHVVN9DQQDNRO\DQ PĦYpV]L NLIHMH]pVIRUPiN SpOdul a festŽszet), melyek val—ban az egyŽni šnkifjezŽst cŽlozz‡k, a dr‡ma azonban lŽnyegŽt tekintve kšzšssŽgi tevŽkenysŽg: nem az egyŽni NO|QEsŽgeket, hanem a mindannyiunkban kšzšs emberi tartalmak elemzŽsŽre, felt‡r‡s‡ra vagy vizsg‡lat‡ra szol- g‡l— eszkšz.

(POtWHWWN KRJ\ D GUiPDL FVHOHNYpVEHQ NO|QE|]Ę MHOHQWpVV]LQWHNNO|QtWKHWĘNHO$OHYpOSRVWiUDDGis‡ban KiURP MHOHQWpVV]LQWHW NO|QE|]WHWWQN PHJ Dt‡rgyit (a levŽlfelad‡s ut‡nz‡s‡t), az ‡ltal‡nosat (a levŽlfelad‡skor PHJMHOHQĘOpQ\HJHVWDUWDOPDNDWPLQWSpOGiXODFVHOHNYpV visszavonhatatlans‡ga), valamint a szemŽlyeset (mindazt, DPLW D J\HUPHNEHQ D ÄOHYpOIHODGiV´ FVHOHNYpVVRUD KtY HOĘ (]HQ MHOHQWpVV]LQWHN PLQGHJ\LNH IRQWRV PHUW D]

ŽlmŽny teljes tartalma csak a h‡rom egym‡sra hat‡s‡b—l jšhet lŽtre. Ahhoz azonban, hogy a tevŽkenysŽget dr‡- PiQDNQHFVXSiQMiWpNQDNQHYH]KHVVNDPiVRGLNHOe- met kell hangsœlyoznunk, hiszen lŽteznie kell valami- O\HQDNRQNUpWFVHOHNYpVKH]N|WKHWĘpVminden rŽsztve- YĘV]iPiUDKR]]iIpUKHWĘ jelentŽstartalomnak. Amennyi- ben pŽld‡ul hatŽvesekkel dolgozunk, Žs a dr‡ma tŽm‡ja ÄHJ\V]|UQ\HWHJHOIRJiVD´DNNRU D N|]|V Wpm‡hoz kš- WĘGĘ MHOHQWpV OHKHW D ÄQHP KLEi]KDWXQN´ IHV]OWVpJH YDJ\KRJ\ÄIRQWRVNO|QEVpJHWWHQQQNDV]|UQ\N|UOL SOHW\NiNpVDYDOyViJN|]|WW´LOOHWYHNHUHVKHWQNYiODV]W DUUDLVKRJ\ÄPLPRVWD]pOHWPHJĘU]pVppUWYDJ\HOSXVz- WtWiVipUW GROJR]XQN"´ 7t]pYHVHN N|]|WW D] ĦUXWD]iV WŽ- PiMD OHKHW D] KRJ\ ÄYDMRQ HOpJJp IHONpV]OWQNH PLn- GDUUD DPL UiQN YiU´ D] KRJ\ ÄLVPHreteink hi‡nyosak, GHG|QWpVHNHWNHOOKR]QXQN´LOOHWYHKRJ\ÄIHOHOĘVVpJJHO tartozunk mindazok ir‡nt, akik ut‡nunk Žrkeznek majd LGH´ 7L]HQKDW pYHVHN D ÄFVDOiG´ WpPD NDSFViQ IRJODl- NR]KDWQDN ÄD JHQHUiFLyN N|]WL NDSFVRODWWDO´ D ÄJ\HU mekQHYHOpV |U|PHLYHOJRQGMDLYDO´ HVHWOHJ D FVDOiGGDO mint a folyamatoss‡g szimb—lum‡val. Az egyes rŽsztve- YĘNWHUPpV]HWHVHQV]iPWDODQHJ\pQLDW|EELHNV]iPiUD lŽnyeges vagy lŽnyegtelen) tartalmat fognak belevinni a j‡tŽkba. A hatŽvesek pŽld‡ul val—sz’QĦleg a s‡rk‡nnyal YDOy V]HPEHNHUOpV SLOODQDtt—l fognak fŽlni, m’g a ti- zenhat Žvesek esetleg saj‡t csal‡djuk szŽthull‡s‡r—l tšp- UHQJHQHN (OĘIRUGXOKDW D]RQEDQ KRJ\ D KDWpYHVHNHW mindez egy‡ltal‡n nem foglalkoztatja, mert lŽlekben m‡r HJ\ V]OHWpVQDSL |VV]HM|YHWHOUH NpV]OQHN XJ\DQtJ\ D]

sem lehetetlen, hogy a tizenhat Žvesek kimondottan el- lensŽgesek az —r‡n, mert ut‡lj‡k a dr‡mafoglalkoz‡sokat.

0LQGHWWĘOIJJHWOHQODPHQQ\LEHQGUiPiWNtYiQXQNOpt- rehozni, akkor az egyŽni Žrzelmeket valamilyen kšzšs

WpPiQ NHUHV]WO NHOO IHOWiUQXQN 8J\DQDNNRU LJHQ IRn- WRVQDNNHOOWHNLQWHQQND]HJ\HVUpV]WYHYĘNEHQDN|]|V WHYpNHQ\VpJ HUHGPpQ\HNpSSHQ OpWUHM|YĘ HJ\pni jelen- tŽstartalmat is. A kšzšs jelentŽsben mindannyiunknak šnmagunkra kell tal‡lnunk. Ebben az Žrtelemben teh‡t a UpV]WYHYĘN HJ\pnisŽgŽnek hangsœlyoz‡sa šnmag‡ban QHPWHNLQWKHWĘPtWRV]QDNGHHJ\V]tQLHOĘDGiVN|]|QVŽ- JpKH]KDVRQOyDQDGUiPDPXQNDUpV]WYHYĘLQHNLVKiWWpr- be kell szor’taniuk egyŽni elv‡r‡saikat a kšzšs tartalmak pUGHNpEHQPHO\HNEĘOD]WiQĘNPDJXNLVPHUtWKHtnek.

4. PtWRV]ÄDGUiPD±V]HPpO\LsŽgfejlesz-

1HPWDJDGRPKRJ\DGUiPD±D]RNWDWiVW|EELHOHPpKH]WpV´

KDVRQOyDQ±VHJtWVpJHWQ\~MWKDWDV]HPpO\LVpJIHMOĘGpVŽ- KH](OOHQNH]ĘOHJKRVV]DQWXGQpNpUYHOQLDPHOOHWWKRJ\

a dr‡ma az egyik legjobb eszkšz az ŽrŽsi folyamatok elĘ- VHJtWpVpUH .O|Q|VHQ LJD] H] D WHUPpV]HWHV IHMOĘGpVk- ben valamely okb—l g‡tolt gyermekek esetŽben. MiŽrt vettem fel teh‡t a szemŽlyisŽgfejlesztŽst a m’toszok so- UiED" $]pUW PHUW VRNDQ HOIHOHMWHQHN NO|QEVpJHW WHQQL az oktat‡s hosszœ Žs ršvid t‡vœ cŽljai kšzštt. A szemŽlyi- sŽgfejlesztŽs ir‡nti elkštelezettsŽg eredmŽnyekŽppen sok tan‡r hirdeti mag‡r—l, hogy V]HPpO\LVpJIHMOĘGpVW WDQtW. Az ember nem tan’that koncentr‡ci—t, bizalmat, ŽrzŽ- NHQ\VpJHW FVRSRUWWXGDWRW WUHOPHW WROHUDQFLiW WLV]We- lettud‡st, Žr]pNHOpVWtWpOĘNpSHVVpJHWN|]pOHWL j‡rtass‡got, IHOHOĘVVpJWXGDWRW VWE FVXSiQUHPpOKHWMN, hogy hosszœ WiYRQ D] RNWDWiVQDN VLNHUO PLQGH]W NLDODNtWDQLD 0LQW PiU D IHQWLHNEHQ LV HPOtWHWWHP KRVV]DQ pUYHOKHWQN amellett, hogy mindezt a dr‡ma a maga saj‡tos m—dj‡n Žri el, ezen lŽnyeges tartalmak elŽrŽse azonban nem kšz- SRQWLMHOHQWĘVpJĦDGUiPDWDQtWiVEDQKDQHPDQQDNIRQWRV ÄPHOOpNWHUPpNHNpQW´ jšn lŽtre.

A tan‡r termŽszetesen szerkesztheti œgy a munk‡t, hogy az hatŽkonyan szolg‡lja a fenti szemŽlyisŽgelemek fejlesztŽsŽt, mag‡nak a dr‡m‡nak azonban YDODPLUĘO kell sz—lnia. Sajnos tœls‡gosan gyakran korl‡tozz‡k a dr‡m‡t a kŽpessŽgfejlesztŽsre (Žppœgy, mint amikor a kšltŽszetet nem egy esetben a beszŽdgyakorlatok eszkšzŽnek szint- MpUHVOO\HV]WLN

A j— dr‡matan‡r sz‡m‡ra az a legfontosabb, hogy az egyes foglalkoz‡sok sor‡n elmŽly’tse a tanul—knak az adott tŽm‡ra vonatkoz— megŽrtŽsi szintjŽt. Ezt a cŽlt a PĦYpV]LIRUPDKDWpNRQ\DONDOPD]iViQDNLJpQ\HpVDWe- YpNHQ\VpJ HUHGPpQ\pEĘO V]iUPD]y HOpJHGHWWVpJ pU]HWŽ- QHNOHKHWĘYpWpWHOHN|YHWL$]W JRQGRORP KRJ\ D WDQu- OyNEDQ pSSHQ D PĦYpV]L IRUPD UHQGV]HUHV DONDOPD]iVD ind’tja meg a bizalom, ŽrzŽkenysŽg, koncentr‡ci—kŽszsŽg VWEOpWUHM|WWpWHOĘVHJtWĘIRO\DPDWRW$]HOVĘGOHJHVFpOQDN D]RQEDQDGUiPDPLQGHQUpV]WYHYĘMHV]iPiUDDjelentŽs kell legyen. Ez a kijelentŽs Angli‡ban egy egŽsz nemze- GpNQ\L GUiPDWDQiU V]iPiUD PHJG|EEHQWĘ OHKHW KLV]HQ sz‡mukra a dr‡ma—r‡k soha nem sz—ltak m‡sr—l, mint a tanul—k kŽszsŽg- Žs szemŽlyisŽgfejlesztŽsŽt szolg‡l—

v‡ltozatos gyakorlatsorokr—l.

PtWRV]ÄDGUiPDV]tQKi]HOOHQHV´

A dr‡ma Žs a sz’nh‡z kšzti kapcsolatot Angli‡ban mŽg

(6)

eddig senki nem elemezte teljes mŽlysŽgŽben. Ez annak D W|UWpQHOPL WpQ\QHN N|V]|QKHWĘ KRJ\ D GUiPDWDQiURN kŽt nagy t‡borra szakadtak: az egyik csoport a dr‡ma is- kolai megjelenŽsŽt a sz’nh‡zi kŽszsŽgek tan’t‡sakŽnt Žr- telmezte, melyben a tanul—NDWHOĘDGyNNiOHKHWNpSH]QLD YHON V]HPEHQ iOl—k ugyanakkor a gyermekkšzpontœ RNWDWiV KtYHLNpQW D ÄSURJUHVV]LYLWiVW´ DEEDQ PpUWpN mennyire nemHOĘDGyNNpQWNH]HOWpNDJ\HUHNHNHWLOOHWYH azt hirdettŽk, hogy nem a vŽgeredmŽny, hanem az od‡ig YH]HWĘIRO\DPDWDOpQ\eges.

Oktat‡si szempontb—l szerintem is nagyobb ŽrtŽkkel b’r, ha a tanul—k megŽlik a dr‡m‡t, mint amikor csup‡n demonstr‡lj‡k azt, ugyanakkor sajn‡lom, hogy a kŽrdŽs LO\HQYDJ\ODJRVDQYHWĘGLNIHO1HPIplek szembenŽzni a NO|QE|]Ę RNWDWiVILOR]yILDL V]HPlŽletm—dokkal, illetve nincs sz‡ndŽkomban mindenkit a magam oldal‡ra ‡ll’ta- ni. Mindšssze azt sajn‡lom, hogy a tan‡rok nem rendel- NH]QHN HOHJHQGĘ HOPpOHWL WXGiVVDO V tJ\ QHP WXGQDN megfontoltan dšnteni a fenti kŽt v‡ltozat kšzštt.

$]DOiEELDNEDQDGUiPDpVDV]tQKi]YDODPHQQ\L±D PyGKR]pVDIRUPiKR]N|WĘGʱPHJNO|QE|]WHWĘMHJ\pW k’v‡nom megvizsg‡lni, azaz m‡s szempontokat (pŽld‡ul azt, hogy a sz’nh‡z tšbbnyire valamilyen meghat‡rozott KHO\V]tQWYDJ\pSOHWHWLJpQ\HOLOOHWYHKRJ\V]iPRVHm- bernek munkahelykŽnt is szolg‡l) az al‡bbiakban nem fogok Žrinteni.

M—d$ GUiPD PyGMiQ D ÄPLQWKD´WHYpNHQ\VpJ WXGDWRV UpV]t- YHYĘLQHN YLVHONHGpVPLQĘVpJpW pUWHP $PHQQ\LEHQ HJ\

NHUWEHQUHQGĘU|VGLWMiWV]yNLVIL~WILJ\HOQNWHYpNHQ\VŽ- JpW ÄMiWpNNpQW´ pUWpNHOKHWMN KD HJ\ V]tQSDGL V]tQpV]W UHQGĘUV]HUHSEHQOiWXQND]WPRQGKDWMXNKRJ\ÄHOĘDG´

%iU PLQGNHWWHQ Ä~J\ WHV]QHN PLQWKD´ UHQGĘU|N YROQ‡- QDNFVHOHNYpVNm—dja Žs PLQĘVpJH tekintetŽben azon- EDQPpJLVYDQNO|QEVpJ9L]VJiOMXNPHJDNpWV]HPpO\

tevŽkenyVpJpQHNQpKiQ\|VV]HWHYĘMpW

$ IHQWLHNEHQ D NpW YLVHONHGpVIRUPiW ÄMiWpNNpQW´ pV ÄHOĘDGiVNpQW´KDWiUR]WDPPHJKRJ\H]]HOLVNHUOMHPD ÄV]HUHSMiWpN´ IRJDORP KDV]QiODWiW PLYHO D]W PiV FpOUD NtYiQRPIHQQWDUWDQLËJ\XJ\DQV]HPEHNHOOQp]QHPDz- zal a veszŽllyel, hogy šsszezavarom mindazon olvas—kat, akik a szerepj‡tŽkr—l mint speci‡lisan sz’nŽszi tevŽkeny- VpJUĘO JRQGRONRGQDN $] DOiEELDNEDQ XJ\DQLV D V]e- repj‡tŽkot ‡tfog— Žrtelemben, a sz’nŽsz Žs a gyermek te- vŽkenysŽgŽt egyar‡nt mag‡ba foglal— terminuskŽnt k’- v‡nom alkalmazni. Ilyen m—don a szerepj‡tŽkot Žs a fenti kŽt elemet egyetlen egyenesen tudjuk br‡zolni:

dramatikus j‡tŽk szerepj‡tŽk elĘad‡s

$ EDO ROGDORQ V]HUHSOĘ NLIHMH]pVWdramatikus j‡tŽkra FVHUpOWHPKRJ\HONO|QtWVHPPLQGD]RQJ\HUPHki j‡tŽk- IRUPiNWyO PHO\HN QHP MiUQDN ÄPLQWKD´WHvŽkenysŽggel LO\HQHN SpOGiXO D ODEGDMiWpNRN ÒJ\ YpOHP D MiWpN m—dja aszerint v‡ltozik, hogy a szerepj‡tsz— viselkedŽs PHO\V]pOVĘpUWpNLUiQ\iEDPR]GXOHO

9L]VJiOMXN PHJ HOĘV]|U D EDO ROGDOW 1HP N|QQ\Ħ PHJIHOHOĘ NLIHMH]pVW WDOiOQL D GUDPDWLNXV MiWpNEDQ UpV]W

YHYĘJ\HUPHNYLVHONHGpVpQHNMHOOHP]pVpUH7DOiQDÄOŽ- WH]pV´ YDJ\ ÄPHJWDSDV]WDOiV´ V]DYDN KRUGR]hatn‡nak PHJIHOHOĘ WDUWDOPDNDW XJ\DQLV PLQGNHWWĘ HJ\LGHMĦOHJ utal az aktivit‡sra Žs a passz’v befogad‡sra. A gyermek WHKiW IHOHOĘV VDMiW MiWpNWHYpNHQ\sŽgŽŽrt, ekšzben azon- EDQDOiLVYHWLPDJiWW|UYpQ\V]HUĦVpJHLQHN(OPRQGKDt- MD KRJ\ ÄiOWDODP W|UWpQLN PLQGH] D]D] PHJW|UWpQKHW YHOHP´ LOOHWYH KR]]iWHKHWL ÄPLQGH]most tšrtŽnik meg YHOHP´ $ GUDPDWLNXV MiWpNPyGRW tJ\ D] DOiEELDNNDO MHOOHPH]KHWMNDWXGDWRVWHUYH]pVpVDVSRQWiQUHDk- FLyN HJ\WWHVpQHN HUHGPpQ\H PHJMHOHQLN EHQQH D ÄPRVWpVLWW´pOPpQ\HYDODPLQWD]Žn megtapasztal- sa. Amennyiben mindezt a fent eml’tett, renGĘU|Vdit jt- V]y J\HUPHNUH YRQDWNR]WDWMXN D N|YHWNH]ĘNHW PRQd- KDWMXN D ÄUHQGĘUOpW´ PHJWDSDV]WDOiVD pUGHNpEHQ D gyermeknek m—dot kell tal‡lnia arra, hogy felidŽzze Žs PHJLVPpWHOMH D UHQGĘU WHYpNHQ\VpJpW GH OHJDOiEELV Dn- nak szemŽlyes jelentŽstartalmakkal b’r— elemeit. (2) El NHOO MXWQLD DUUD D WXGDWRVViJL IRNUD KRJ\ D ÄUHQGĘU|V´

GROJRN SO D] Ę LUiQ\tWiVD V]HULQW KDODGy MiUPĦYHN MHOHQLGHMĦ tartalmakkŽnt jelenjenek meg kŽpzeletŽben.

Mindekšzben (3) az ŽlmŽnynek val—j‡ban r—la kell szl- nia (azaz a J\HUPHNUĘODNLPRVWpSSHQUHQGĘUNpQWFVe- lekszik).

Kor‡bban m‡r sz—ltam arr—l a nagyfokœ tudatoss‡g- UyO PHO\ D J\HUPHN V]iPiUD OHKHWĘYp WHV]L D UHIOH[LyW LOOHWYH PDJiW D WDQXOiVW LV eV]UH NHOO YHQQQN KRJ\ D J\HUPHN PLN|]EHQ PHJpOL KRJ\ ÄPLQGH] YHOH LWW pV PRVWW|UWpQLNPHJ´IRO\DPDWRVDQWLV]WiEDQ YDQ D KHOy- ]HWNpS]HOHWEHOLYROWiYDOLV(]DÄPHJLVW|UWpQLNpVQHP LV´ SDUDGR[RQ PHO\HW WDOiQ %XOORXJK··· kifejezŽse, a ÄWXGDWL WiYROViJWDUWiV´ tU OH OHJMREEDQ D J\HUPHNL GUa- PDWLNXVMiWpNHJ\WRYiEELQHJ\HGLNPyGEHOLMHOOHP]ĘMŽ- re utal.

$PHQQ\LEHQ D IHQWL HJ\HQHV MREE V]pOVĘ pUWpNpW N’- YiQMXNYL]VJiOQLHJ\pUWHOPĦYpYiOLNKRJ\DV]tQpV]Wu- GDWiEDQPLQGDQpJ\|VV]HWHYĘDUHIOH[LyPHJDONRWiVD DÄPRVW´pVD]ÄpQ´pOPpQ\HYDODPLQWDWXGDWLWiYROVig- WDUWiVMHOHQYDQXJ\DQGHKiWWpUEH V]RUtWMD ĘNHW D N|z- YHWtWpV ILJXUDWHUHPWpV PHJLVPpWHOKHWĘVpJ MHOHQWpVWe- remtŽs Žs a kšzšnsŽggel val— kapcsolattart‡s igŽnye. A felfokozott tudatoss‡got Žs a j‡tŽk ‡ltal keltett kellemes ŽrzŽseket a kšzšnsŽgnek kell megŽlnie.

A gyermek-dr‡ma, kreat’v dr‡ma, kreat’v dr‡maj‡tŽk, WDQtWiVLGUiPDEiUKRJ\QHYH]]NLVD]LVNRODLQHPHOĘ- ad‡scŽlœ dr‡maform‡kat ink‡bb a fenti egyenes bal szŽle IHOp NpQH N|]HOtWHQQN KLV]HQ D PHJMHOHQtWHWW WDUWDOPa- kat a sz’nŽsznek kell m‡sok felŽ kšzvet’teni.M‡skŽppen NLIHMH]YHDPyGEHOLNO|QEVpJQHPFVXSiQD]DONDOPa- zott kŽszsŽgek terŽn, hanem a tudat‡llapotban is megje- OHQLN ( NO|QEVpJ RO\annyira meghat‡roz—nak l‡tszik, hogy az eddigiekben elemzett egyenes haszn‡lata helyett V]LQWH V]tYHVHEEHQ DMiQODQpN HONO|QtWpVNUH MyO N|Ul- hat‡rolhat— kateg—ri‡kat. Egy ilyen lŽpŽs ugyanakkor megHUĘVtWĘOHJKDWQDD GUiPDWDQiURN V]tQMiWV]iVHOOHnes- VpJpUH PHO\HW D] LVNRODL HOĘDGiVRN W|EEVpJpQHN LVPe- retŽben nem is nagyon tarthatunk indokolatlannak). Az LO\HQLVNRODLHOĘDGiVRNQHPD]HJ\V]HULDONDORPKR]Nš- WĘGĘ HOYiUiVRN N|]YHWtWpVpQ NHUHV]WO RNR]QDN NiUW D

(7)

J\HUHNHNQHNKDQHPD]]DOKRJ\OHV]RNWDWMiNĘNHWDYa- OyGL GUiPiUyO LOOHWYH ± D WDnrok igencsak akt’v kšzre- PĦN|GpVpYHO±HOKLWHWLNYHONKRJ\DGUiPD QHP PiV mint sz—rakoztat—ipari technik‡k tan’t‡sa Žs fejlesztŽse.

Annak ellenŽre, hogy sz‡mtalan pŽld‡t hozhatunk fel a k‡rtŽkony sz’nj‡tsz‡s-tan’t‡sra, illetve annak ellenŽre, KRJ\ D] HOWpUĘ WXGDWiOODSRWRN N|]WL KDWiUR]RWW NO|Qb- sŽgtŽtel logikailag teljesen megindokolhat— lenne, mŽgis

‡ll’tom, hogy az ‡ltalam javasolt egyenes a tevŽkenysŽg- IRUPiN SRQWRVDEE PRGHOOMpW DGMD PLQW D] HONO|QOĘ kateg—ri‡kban val— gondolkod‡s. A gyermeki j‡tŽkban, D] LVNRODL GUiPDIRUPiNEDQ pV D V]tQKi]L HOĘDGiVRNEDQ XJ\DQLV W|EE RO\DQ HOHP LV IHOIHGH]KHWĘ PHO\HNEHQ D szerepj‡tŽk m—dja Žs az adott szemŽly tudat‡llapota nem HJ\pUWHOPĦHQPHJKDW‡rozhat—.

Sz‡mtalan olyan helyzet ad—dik, amikor a gyermeki MiWpN D GUDPDWLNXV WHYpNHQ\VpJ pV D V]tQKi]V]HUĦ IRr- m‡k az egyenes mentŽn elmozdulnak. Az al‡bbiakban erre mutatnŽk nŽh‡ny pŽld‡t.

Gyermeki j‡tŽk

1pKD DPLNRU D J\HUPHN HJ\HGO D ÄPLQWKD´MiWpNED EHOHIHOHGNH]YHMiWV]LN±YHJ\NSpOGiXODÄUHQGĘU|VGLW´

±EHOpSĘpGHVDQ\MiQDND]WPRQGMDKRJ\ÄQp]GPDPD UHQGĘU YDJ\RN´ (] QHP FVDN D V]iQGpN PHJYiOWR]iViW jelzi (hiszen eddig a pillanatig saj‡t mag‡nak j‡tszott), KDQHPDMHOHQWpVYDOyV]tQĦVtWKHWĘiWDODNXOiViWLVKRUGRz- ]D $ N|]YHWtWpV OHKHWĘYp WpWHOH pUGHNpEHQ XJ\DQLV D ÄUHQGĘUOpW´szubjekt’v|VV]HWHYĘLWKiWWpUEHNHOOV]RUtWDQL Ahogy a nyelvnek van szemŽlyes Žs kšzšssŽgi haszn‡lati m—dja, a cselekvŽs is rendelkezik konnotat’v Žs denotat’v WDUWDOPDNNDO (J\ UHMWĘ]N|GĘ PHJILJ\HOĘ D]W LV PRQd- hatja, hogy a kisfiœ ugyanazokat a mozg‡ssorokat vŽgzi, mint eddig. A gyermeket azonban a cselekvŽs kšzšssŽgi funkci—ja Žrdekli: Ždesanyj‡nak k’v‡n valamit kšzvet’te- QL iOWDOD (WWĘO PpJ WHUPpV]HWHVHQ D KHO\]HW QHP YiOW V]tQLHOĘDGiVVi KLV]HQ D V]tQpV]QHN D] D N|WHOHVVpJH hogy a kšzšnsŽggel a jelentŽstartalmak teljes kšrŽt megismertesse.3

/HV]|JH]KHWMN WHKiW KRJ\ D NpS]HOHWEHOL WDUWDOPDN kommunikat’v cŽlœ alkalmaz‡sa m‡r a gyermeki viselke- GpVEHQ LV WHWWHQ pUKHWĘ 0iV V]DYDNNDO PiU D NLVJ\Hr- mekek is kŽpesek arra, hogy a j‡tŽk m—dj‡t vagy minĘ- sŽgŽt saj‡t cŽljaik ŽrdekŽben alak’ts‡k.

Dramatikus tevŽkenysŽg

-RJJDOiOOtWKDWMXNKRJ\DGUiPiWÄPHJpOĘ´WDQXOyNQHP tšrekszenek valamely kšzšnsŽggel val— kommunik‡ci—- UD(]D]iOOtWiVXJ\DQDNNRUQHPpULQWLDN|YHWNH]ĘNHW

$UpV]WYHYĘN J\DNUDQ YiODV]WDQDN RO\DQ MiWpNPyGRW mellyel a jelentŽs egyes elemeit egym‡s felŽ kšzvet’t- hetik.

2) A tan‡r folyamatos jelenlŽte Žs beavatkoz‡sa (pŽld‡ul

3(]HQDSRQWRQNHOOV]yWHMWHQQNDUUyOD]HOVĘVRUEDQN|]pSLs- NROiLQNEDQQpSV]HUĦGUiPDIRUPiUyODPLNRUDWDQXOyNQDNNLVHEE csoportokban olyan jeleneteket kell kidolgozniuk, melyeket fŽlŽv vŽgŽn bemutathatnak egym‡snak. Ilyen esetben a tan‡r akaratlanul is arra sz—l’tja fel a di‡kokat, hogy a kšnnyebb kommunik‡ci— Žr- dekŽben kiz‡r—lag a denotat’v tartalmakkal foglalkozzanak. (A V]HU]ĘMHJ\]HWH

amikor a vŽgzett munka elemzŽsŽre sz—l’tja fel a ta- QXOyNDW XJ\DQFVDN ÄOpWUHKR]RWW WHUmŽkkŽnt, ŽrtŽke- OHQGĘ WiUJ\NpQW´ OiWWDWMD D UpV]WYHYĘNNHO VDMiW PXn- k‡jukat.

$QQDNHOOHQpUHKRJ\DMiWV]yNDÄPHJpOWWDSDV]WDOa- WRW´KDQJV~O\R]]iNHOĘIRUGXOKDWKRJ\DPXQNDPa- JDV HV]WpWLNDL PLQĘVpJH D UpV]WYHYĘNUH YDJ\ D NOVĘ V]HPpOĘNUH PpJ DEEDQ D] HVHWEHQ LV QDJ\ KDWiVVDO van, ha eredetileg nem komPXQLNDWtYFpOODONpV]OW ÒJ\ YpOHP D IHQWL KiURP SRQW HOHJHQGĘ XWDOiVVDO szolg‡l mindazon helyzetekre, melyekben az egyenes bal ROGDOD IHOp KDWy iOWDOiQRV WHQGHQFLiNDW HOOHQLUiQ\~ HUĘN EHIRO\iVROMiN$]ÄHOĘDGiV´YL]VJiODWDNRUKDVRQOyDQUu- JDOPDVHOHPHNHWILJ\HOKHWQNPHJ

(OĘDGiV

$] HOWpUĘ LUiQ\XOWViJ Q\LOYiQYDOy SpOGiL OHKHWQHN D]

al‡bbiak:

1) Egy sz’nh‡zi pr—bafolyamat azon szakasza, melyben a sz’nŽsz saj‡t ŽlmŽnyanyag‡ra t‡maszkodik, igen kš- zel ‡ll ahhoz, amit a gyermek a dr‡mamunka sor‡n Žl meg.

$]RN D] HOĘDGiVRN PHO\HNEHQ D MiWV]yN N|]WL NDp- csolattart‡s sz‡ndŽkosan, a jelentŽstartalmak folya- matos gazdag’t‡sa ŽrdekŽben spont‡n m—don zajlik.

,WW D V]tQpV]HN NHWWĘV WXGDWV]LQWHQ GROJR]QDN HOĘUH meghat‡rozott tartalmakat kšzvet’tenek, de ugyanak- kor œj jelentŽstartalmakat is lŽtrehoznak (azaz a dr‡- m‡hoz hasonl—an meg is tapasztalj‡k azokat).

5HPpOHP D IHQWLHNEHQ VLNHUOW NLIHMWHQHP KRJ\ D gyermeki j‡tŽkban, az oszt‡lytermi dr‡maform‡kban Žs a V]tQpV]L PXQNiEDQ LGĘUĘO LGĘUH PHJMHOHQQHN RO\DQ M‡- tŽkm—dok, melyek alapj‡n kimondhatjuk: az egyes tevŽ- kenysŽgform‡k kšzštt nem hœzhat—k Žles hat‡- rok.Vizsg‡ljuk most meg a dr‡ma/sz’nh‡z vil‡g‡t a for- ma oldal‡r—l!

Forma

A dr‡ma Žs a sz’nh‡z elemzŽse sor‡n nem csak hasonl—- s‡gokat, de ‡tfedŽseket is tal‡lhatunk, ezek alapj‡n pedig NLMHOHQWKHWMNKRJ\V]HUNH]HWLV]HPSRQWEyODGUiPDpVD V]tQKi] QHP NO|QE|]QHN HJ\PiVWyO 0LQGNHWWĘ DODp- HOHPHL D IyNXV] D IHV]OWsŽg, a kontraszt Žs a szimboliz‡ci—. A dr‡matan‡r a tanul—k jelentŽsfelt‡r—

munk‡ja ŽrdekŽben, a dr‡ma’r— pedig az ‡ltala elgondolt tartalmak kšzvet’tŽsŽre alkalmazza ezen elemeket.4 Bi- zonyos tekintetben teh‡t a kreat’v dr‡mamunk‡ban rŽszt YHYĘJ\HUHNHNV]tQKi]LIRUPiEDQGROJR]QDNDWDQiUV]e- repŽt pedig a dr‡ma’r—i szerep kiterjesztŽsekŽnt Žrtel- PH]KHWMN KLV]HQ D IRUPD WLV]WDViJD pV WDUWDOPDV YROWD IHOHWWĘrkšdik.

SzeretnŽm šsszefoglalni a dr‡ma Žs a sz’nh‡z kap- FVRODWiUyO tURWWDNDW $ GUiPD N|UO PHJMHOHQW Pttoszok egyikekŽnt sz—ltam arr—l a gondolatr—l, mely szerint a

4 A sz’nh‡zi elemek rŽszletesebb vizsg‡lat‡t ld. Gavin Bolton:

Towards a theory of drama in education $V]HU]ĘMHJ\]HWHMa- J\DU NLDGiV $ WDQtWiVL GUiPD HOPpOHWH 0DUF]LEiQ\L WpUL 0Ħ YHOĘGpVL.|]SRQW (A szerk.)

(8)

dr‡ma sz’nh‡zellenes. Nehezen ’rom ezt le, mert nem szeretnŽm azt a l‡tszatot kelteni, hogy Žn is be‡llok a gyerekeket sz’nj‡tŽkos technik‡kra tan’t— pedag—gusok VRUiED+DWiUR]RWWDQNLMHOHQWHPWHKiWDN|YHWNH]ĘNHW

· a dr‡m‡t nem sz’nj‡tŽkos technik‡k fejlesztŽsekŽnt k’v‡nom Žrtelmezni;

· nem t‡mogatom azokat a nagyszab‡sœ Žs l‡tv‡nyos V]tQLHOĘDGiVRNDW PHO\HNEHQ D UHQGH]ĘWDnr meg- csillogtathatja tehetsŽgŽt Žs tal‡lŽkonys‡g‡t, a j‡tsz—k szerepe azonban az instrukci—k vŽgrehajt‡s‡ra kor- OiWR]yGLN$]LO\HQHOĘDGiVRNW|EEVpJH XJ\DQakkor sajnos annyira l‡tv‡nyos Žs sz—rakoztat—, a vastaps RO\DQKRVV]~pVNLWDUWyKRJ\DV]OĘNWDQIHOJ\HOĘN SHGDJyJXVRN PHFpQiVRN N|QQ\HQ PHJJ\Ę]KHWĘN D l‡tottak oktat‡si haszn‡r—l).

0HJ YDJ\RN D]RQEDQ J\Ę]ĘGYH DUUyO KRJ\ D GUiPD Žs a sz’nh‡z kšzti kapcsolat szorosabb ann‡l, mint ahogy D]WDP~OWEDQIHOWpWHOH]WN$PHQQ\LEHQPHJpUWMNH]e- NHWD]|VV]HIJJpVHNHWDNNRUNpSHVHNOHV]QNDGUiPD ÄPHJMHOHQtWĘV´V]DNDV]iQDN WDUWDOPDVDEEi WpWHOpUH LV $ NO|QIpOHHOĘDGiVPyGRNYiOWDNR]WDWiVDIRUPiOLVQ\LWRWW N|]|QVpJIHOpLUiQ\XOyUpV]WYHYĘNIHOpKDWyNpV]WHOMHV produkci—/nŽh‡ny m‡sodperces jelenet; HOĘUH PHJtUW szšveg/kšzšs Žs folyamatos tervezŽs; jelenetek laza f- zŽre/egyetlen teljes sz’ndarab stb.) ugyancsak sz’nes’t- KHWL WHYpNHQ\VpJQNHW %iUPHO\LN PXQNDIRUPiW Y‡- ODV]WMXNLVD]ÄpOPpQ\´pVDÄPHJMHlen’WpV´N|]|WWIHllŽ- SĘ HOHGGLJ WHOMHVHQ ILJ\HOPHQ NtYO KDJ\RWW NDpcso- latrendszer gazdag’thatja a dramatikus j‡tŽkot, ese- WHQNpQW SHGLJ KR]]iMiUXOKDW DQQDN HOĘDGiVVi V]HU vezŽsŽhez.

Z‡r— gondolatok

(EEHQ D] tUiVEDQ D GUiPDWDQtWiV ÄPLWROyJLiMDNpQW´ pr-

WHOPH]KHWĘQp]HWHNHWYHWWHP VRUUD &LNNHPEHQ D N|YHt- NH]ĘPtWRV]RNUyOV]yOWDPDGUiPD±FVHOHNYpVDGUiPD

±PHQHNOpVDYDOyViJWyODGUiPDFpOMDD]HJ\pQLVpJNi- DODNtWiVDDGUiPD±V]HPpO\LVpJIHMOHV]WpVDGUiPDV]tn- Ki]HOOHQHV 0RVW KRJ\ PLQGHJ\LNUĘO HOPDUDV]WDOyDQ nyilatkoztam, emlŽkeztetnem kell olvas—imat arra, amit a EHYH]HWĘEHQLVOHtUWDPEL]RQ\RVKHO\]HWHNEHQPLQGH]HN LJD]DNLVOHKHWQHN$GUiPDV]ĦNHQpUWHOPH]YHval—ban cselekvŽs; lehetnek olyan gyerekek, akik a dr‡m‡t a f‡j- GDOPDV YDOyViJWyO YDOy PHQHNOpV HV]N|]HNpQW DONDl- mazz‡k; a dr‡ma termŽszetesen nem hagyja figyelmen NtYO D] HJ\pQ JRQGRODWDLW pU]HOPHLW pV D V]HPpO\LVpg- fejlesztŽs esŽlyŽt; nem sz’nh‡zellenes, de vannak jelen- WĘVpVIRQWRVNO|QEVpJHNHNpWWHYpNHQ\VpJN|]|WWPe- O\HNUĘOQHPV]DEDGPHJIHOHdNH]QQN

A m’toszok elemzŽsŽvel az volt a cŽlom, hogy kiter- MHVV]HP D GUiPiUD YRQDWNR]y PHJOpYĘ HOPpOHWL NHUHWe- inket, illetve megalapozzam ezen lŽnyeges kŽrdŽsek to- v‡bbi elemzŽsŽt.

Ford’totta: Szauder Erik

· Eisner, E. (1974) Examining some myths in art education.

Student art education·· , 15 (3)

Vigotszkij, L. S. (1976) Play and its role in the mental development of the child In: Bruner et al.: Play, its development and evolution, Penguin Educational···

Slade, P. (1954) Child drama University of London Press

···· Plowden Report (1967) Children and their primary schools···, HMSO

Way, B. (1967) Development through drama, Longman

···

Bullough, E. (1912) Psychical distance as a factor in art and as an aesthetic principle, British Journal of Psychology, 5/2

&&&

$QpJ\pYHVÄWDQtWy´V]DNNpSHVtWpVL kšveWHOPpQ\HLEĘO

$ÄGUiPDSHGDJyJLDEiEMiWpN´IXQNFLyMD

$GUiPiYDOYDOyQHYHOpVRO\DQOpQ\HJHVIHMOHV]WpVLIRO\DPDWDPHO\VRUiQDV]HPpO\LVpJIHMOĘGpVpQHN|V]W|Q]Ž- VHFVRSRUWRVIRUPiEDQW|UWpQLN0LQGH]HJ\WWHVWDQXOiVWFVRSRUWG|QWpVHNHWiOODQGypVIRO\DPDWRVN|]|VpUWŽ- NHOpVWMHOHQW(QQHNDIRO\DPDWQDND]LUiQ\tWyMDVHJtWĘMH|V]W|Q]ĘMHDGUiPDSHGDJyJXVDNLQHN~J\NHOODIo- lyamatban helyŽt, szerepŽt megtal‡lnia, hogy

· azt alak’tani tudja,

· tudja megv‡lasztani azt a hat‡st, amellyel a cselekvŽseket elind’tja,

s aki azŽrt kezdemŽnyez, hogy m‡sok kezdemŽnyezzenek, ugyanis ennek a seg’tsŽgŽvel nevel šn‡ll—s‡gra, šn- ismeretre.

$GUiPDSHGDJyJLD±PLQWPHVWHUVpJPyGV]HUDWDQtWyNH]pEHQ±WXGiVWMHOHQWD]WKRJ\PLNpQWNHOOHJ\No- herens rendszer seg’tsŽgŽvel az ismeretanyagot ‡tadni, egyben szemŽlyisŽget fejleszteni egy adott Žletkorban.

-HOHQWLWRYiEEiD]LGHNDSFVROyGyV]NVpJHVVSHFLiOLVWHFKQLNiNLVPeretŽt.

(V]DNPDLViJMHOOHP]ĘLV]DNHPEHUDNLSHGDJyJLDLSV]LFKROyJLDLV]RFLROyJLDLPĦYpV]HWLPHQWiOLVHOPŽ-

(9)

OHWLIHONpV]OWVpJHPHOOHWWDGUiPDSHGDJyJLDDGUiPDWHFKQLNiNpVDKR]]iNDSFVROyGyPĦYpV]HWLWHUOHWHNWu- datos gyakorlati alkalmaz‡s‡ra, a szemŽlyisŽgform‡l— csoportmunka vezetŽsŽre kŽpes.

$GUiPDSHGDJyJLDHOMiUiVDL±DNiUWDQtWiVLyUiQDNiUD]RQW~ODONDOPD]]XND]RNDW±V]HUYHVHQLOOHV]NHGQHN D]RNWDWyQHYHOĘPXQNiED$QHYHOpVLFpOD]HJpV]V]HPpO\LVpJ±D]pUWHOHPD]pU]HOHPDIL]LNXPDMHOOHP±

harmonikus Žs differenci‡lt fejlesztŽse. A dr‡maj‡tŽkok az emberŽp’tŽst cŽlozz‡k, feladatuk a kapcsolatfelvŽtel Žs -tart‡s, a kšzlŽs megkšnny’tŽse. Gyakorl‡suk voltakŽpp szocializ‡l— tevŽkenysŽg, ami emp‡ti‡t, kreativit‡st igŽnyel, maguk a gyakorlatok cselekvŽst, akt’v rŽszvŽtelt kšvetelnek minden j‡tŽkost—l.

ÈOWDOiQRVN|YHWHOPpQ\HN

· 2O\DQWDQtWy±HJ\EHQV]DNHPEHU±NpS]pVHDNLV]pOHVN|UĦHOPpOHWLV]DNWXGRPiQ\LJ\DNRUODWLpVVSHFLiOLV ismeretekkel rendelkezik;

· FpOWXGDWRVDQ IHMOHV]WHWW pU]pNHNNHO UHiOLV |QLVPHUHWWHO HPSiWLiYDO NRRSHUDWtY DWWLWĦGGHO YDODPLQW IHMOHWW V]RFLiOLVpVPĦYpV]HWLpU]ŽkenysŽggel b’r;

· aki hatŽkony Žs sikeres a nyelvi Žs a metakommunik‡ci— terŽn;

· HQHNPHJIHOHOĘHQV]DNV]HUĦNUHDWtYPLQĘVpJLpOHWNRUSV]LFKROyJLDLV]HPSRQWEyOPLQGLJDGHNYiWV]HPpO\i- sŽgform‡l— (csoport) munk‡t kŽpes vŽgezni.

Tov‡bb‡:

· a kultœra kšznapi lŽtre vonatkoz— oldalait (viselkedŽs, moralit‡s stb.) azonosan hangsœlyozza az oktat‡s ‡ltal IDYRUL]iOWDNNDOH]iOWDONpSHVÄHJ\HWHPHVHPEHULpVQHP]HWLpUWpNHNHUN|OFVLQRUPiN´N|]YHWtWpVpUHNLDOa- k’t‡s‡ra.

A stœdiumnak biztos’tania kell, hogy a jelšlt tudja, hogy

· DGUDPDWLNXVHOMiUiVRNVRUiQDGUiPDSHGDJyJLiEDQ±WDQyUiQYDJ\D]RQNtYO±PLQWMiUXOpNRVHOHPpVNOš- nšs nyeresŽg jelen van az œj ismeret (noha az maga nem cŽl), ami az šsszpontos’t‡s kšvetkezmŽnyekŽppen intenz’vebEHQpSOEHDUpV]WYHYĘNWXGiViED

Tant‡rgyi struktœra

Ä$´YiOWR]DW

Tant‡rgy I. II. lll. lV. V. Vl. Vll. Vlll.

Alapoz— dr‡maj‡tŽkok‘, j‡tŽkvezetŽs 0/3‘ gyj

Alkalmazott dr‡matechnik‡k‘‘ 0/3

gyj

0ĦHOHP]pVLJ\DNRUODWRNGUDPDWXUJLDLDODSLVPHUetek‘‘ 0/2

gyj

B‡bj‡tŽk‘‘ 0/2

gyj

Ä%´YiOWR]DW

Tant‡rgy I. II. lll. lV. V. Vl. Vll. Vlll.

Alapoz— dr‡maj‡tŽkok‘, jtŽkvezetŽs 0/3‘ gyj

Alkalmazott drmatechnik‡k‘‘ 0/3

gyj

0ĦHOHP]pVLJ\DNRrlatok/dramaturgiai alapismeretek‘‘ 0/2

gyj

B‡bj‡tŽk‘‘ 0/2

gyj JelšlŽsek mindkŽt t‡bl‡zat esetŽben:

‘/HKHWĘOHJGUiPDSHGDJyJLDLNpS]HWWVpJJHOUHQGHONH]ĘV]DNHPEHUJRQGR]]D

‘‘$,,IpOpYWĘOEiUPLNRUEHYH]HWKHWĘVW~GLXPRN

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

És Imé ez Ház mindenektöl k-lömbözö ; Itten az Ember meg mntattya hogy ö lgaz Keresztény, és a' Világ áll ortzás bolondságát igyekezvén le-vetkezni , az ISTENhez

IV. Szó- és Írásbeli fordítás Szirmai J. tan- könyve nyomán, költemények és elbeszélések fejtegetése és emlé- kelése, h. ílrtclnies és hangsúlyozott olvasás Jausz

Számomra ez már nyilvánvaló, csak azon csodálkozom, hogy ez még sok értelmesnek mondott ember számára miért nem az. A

Látható, hogy a kémia tan- könyvek általában nagy számban tartalmaz- nak kísérleteket, és a leíró kémiát (szervet- len kémiát, szerves kémiát) tárgyaló tan-

Persze, per- sze, akinek nem inge, ne vegye magára, ámbár én tényleg nem tudom folfogni, hogy mi oka lehet annak, hogy amikor tálcán kínálnak az embemek öt

köz egész ség tan-jár vány tan vagy meg elõ zõ or vos tan- nép egész ség tan szak vizs

Már maga a tény, hogy Esterházy regényei az artisztikus alakítású nyelvi játéktérben nem a konstatív jelentésképzés elveit termelték újra, hanem a

— és falán akkor is — Afrikára jellemző dolichokephal-párducok az ázsiai típusú rövidfejű alakok (pl. A z egyik csoportot a gyenge, hátul alig kiemelkedő