Dr. Winkler G‡bor tanszŽkvezet™ egyetemi tan‡r

(1)

Szab— PŽter

FAVçZAS ƒP†LETEK NYçRI HïKOMFORTJA MAGYARORSZçGON

Doktori (Ph.D.) ŽrtekezŽs

TŽmavezet™:

Dr. Winkler G‡bor tanszŽkvezet™ egyetemi tan‡r

Nyugat-Magyarorsz‡gi Egyetem

2001

(2)

Kšszšnettel tartozom Dr. Kubinszky Mih‡ly nyugalmazott egyetemi tan‡rnak

a dolgozatom elkŽsz’tŽsŽhez nyœjtott seg’tsŽgŽŽrt.

(3)

Fav‡zas ŽpŸletek ny‡ri h™komfortja Magyarorsz‡gon

ƒrtekezŽs doktori (PhD) fokozat elnyerŽse ŽrdekŽben êrta:

Szab— PŽter

KŽszŸlt a Nyugat-Magyarorsz‡gi Egyetem Faanyagtudom‡nyok Žs Technol—gi‡k

Faszerkezetek programja keretŽben TŽmavezet™: Dr. Winkler G‡bor Elfogad‡sra javasolom (igen/nem)

...

(al‡’r‡s)

A jelšlt a doktori szigorlaton ...%-ot Žrt el.

Sopron, ...

a Szigorlati Bizotts‡g elnške Az ŽrtekezŽst b’r‡l—kŽnt elfogad‡sra javasolom (igen/nem)

Els™ b’r‡l— (Dr. ...) igen/nem ...

(al‡’r‡s) M‡sodik b’r‡l— (Dr. ...) igen/nem

...

(al‡’r‡s) A jelšlt az ŽrtekezŽs nyilv‡nos vit‡j‡n ...%-ot Žrt el.

Sopron, ...

a B’r‡l—bizotts‡g elnške A doktori (PhD) oklevŽl min™s’tŽse ...

...

Az EDT elnške

(4)

Tartalom

Doktori ŽrtekezŽs 4

Szab— PŽter

BevezetŽs ...

FaŽp’tŽszet ...

ReferenciaŽpŸlet ...

MŽrŽsi eredmŽnyek ...

Sz‡m’t—gŽpes szimul‡ci— ...

H™t‡rol—kŽpessŽg ...

KŸls™ falszerkezetek ...

V‡laszfalak ...

FšdŽmszerkezetek ...

Tet™kialak’t‡s ...

A h™t‡rol—tšmeg nšvelŽse ...

NehŽz szerkezetek ...

HelyisŽgek fajlagos h™t‡rol—tšmege ...

F‡zisv‡lt— anyagok ...

Napsug‡rz‡s ...

Sz‡m’t‡si lehet™sŽgek ...

Ferde felŸletek ...

A t‡jol‡s szerepe ...

Tet™ablak ...

†vegezŽsek naptŽnyez™je ...

Ellen™rz™ sz‡m’t‡s ...

çrnyŽkol— szerkezetek

Napp‡lya diagram ...

çrnyŽkolt ablakfelŸlet ...

çrnyŽkvet™k naptŽnyez™je ...

…sszegzŽs ...

EredmŽnyek ...

Felhaszn‡lt szakirodalom ...

MellŽklet

Programle’r‡s ...

T‡bl‡zatok (I^T) ...

TervezŽsi ŽrtŽkek (h—nap) ...

T‡bl‡zatok (ISRG) ...

NaptŽnyez™k (N^‡rny) ...

5 8 9 12 14 16 17 18 19 20 20 21 22 25 27 28 32 35 38 40 42

44 45 49 53 55 56

60 66 90 93 97

(5)

BevezetŽs

a kutat—munka el™zmŽnyei

kšt™dŽs

piaci kšrŸlmŽnyek

tet™terek

Szab— PŽter

BevezetŽs

Az elmœlt Žvek sor‡n a hazai Žp’tŽsi szok‡sok igen jelent™s v‡ltoz‡so- kon mentek keresztŸl. Ennek els™sorban gazdas‡gi okai vannak, de a politika is jelent™s rŽszt v‡llalt a folyamatokb—l. Az emberek kšt™dŽse a ãLAKçSÒ-hoz azonban csak lassan alakul ‡t, a saj‡t h‡z -kis kerttel- ŽletcŽl, Žs gyakran egy emberšlt™ szŸksŽges a megval—s’t‡s‡hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy œj munkahely kiv‡laszt‡sakor fontos szempont a ãkšzelsŽgÒ, ami egyes ing‡z— esetŽben, a fizetŽs fŸggvŽnyŽben, ak‡r jelent™s ãt‡vols‡gÒ is lehet.

Ez az er™s kšt™dŽs azŽrt alakulhat ki, mert a lak‡sŽp’tŽsek nagy rŽsze nemcsak id™t Žs pŽnzt emŽszt fel, hanem igen jelent™s az elvŽgzett sa- j‡tmunka ar‡nya is. A kialakult viszonyoknak kšszšnhet™en a legtšbben ãtart—sÒ Žp’t™anyagb—l Žp’tkeznek, ezŽrt a fah‡z¹ sz‡mukra sz—ba sem kerŸlhet. Ezt a vŽlekedŽst²tov‡bb er™s’ti, hogy szinte mindenkinek vannak negat’v -ny‡ri t‡boroz‡s, katonas‡g, bungal—- emlŽkei, ahol igen si- l‡ny fah‡zakhoz kellemetlen emlŽkek t‡rsulnak. Felel™ssŽg terheli to- v‡bb‡ azokat az Žp’tŽsi cŽgeket³is, akik a nagyobb nyeresŽg elŽrŽsŽŽrt szinte minden ãkihagyhat—tÒ kisp—rolnak a lak‡sokb—l. Olcs—bb ‡rat, ak‡r a hagyom‡nyos 2/3-‡t hirdetik meg, azonban az ŽpŸlet tulajdonosa nagy val—sz’nžsŽggel az ‡tvŽtel ut‡n a gyorsh‡zak ellenz™inek t‡bor‡t fogja er™s’teni.

A jelenlegi piaci kšrŸlmŽnyek kšzštt becsŸletesen, j— min™sŽgben fah‡- zat Žp’teni igen komoly er™pr—ba, amire azŽrt szerencsŽre akad mŽg pŽl- da. Azt azonban a megrendel™nek tudom‡sul kell vennie, hogy egy j—

fah‡z Žp’tŽse dr‡g‡bban⁴, de ak‡r egy h—nap alatt elvŽgezhet™. A leg- tšbb hagyom‡nyos lak—h‡z azŽrt ŽpŸl ak‡r Žvtizedekig, mert az Žp’tŽs- re sz‡nt pŽnz id™kšzben elfogy, elmarad a vakol‡s Žs a bels™ munk‡latok is csak apr‡nkŽnt tšrtŽnnek meg. Egy fah‡z esetŽben ilyen ãhalasz- tott fizetŽsÒ nem oldhat— meg, ami tov‡bb csškkenti a megrendel™k kš- rŽt. Beruh‡z‡skŽnt, bŽrlak‡sok esetŽben azonban ak‡r ide‡lis megold‡s- kŽnt is szolg‡lhatn‡nak.

Az ŽvenkŽnti megŽp’tett fah‡zak sz‡ma csak lassan emelkedik, azonban a hagyom‡nyos csal‡di h‡zak 75-80%-a tet™tŽrbeŽp’tŽssel kŽszŸl, valamint a meglŽv™ ŽpŸletek tet™szerkezete is folyamatosan beŽp’tŽsre ke- rŸl. Ezek a beŽp’tŽsek mind szerkezetileg, mind ŽpŸletfizikailag meg- egyeznek egy fah‡z kialak’t‡s‡val. Ez a hasonl—s‡g a tet™tereket is a fa- h‡zak kateg—ri‡j‡ba sorolja, egyben a legjelent™sebb szeletet kihas’tva mag‡nak.

1 dolgozatomban ãfah‡zkŽntÒ szerepelnek a fav‡zas, pall—v‡zas, fachwerk, boronafalas ŽpŸletek Žs ide tartoz—nak sz‡m’tom a beŽp’tett tet™tereket is 2 m‡r a gyerekkŽnt megismert ãH‡rom kismalacÒ tšrtŽnete -ak‡r tudat alatt- is a

k™h‡z mitosz‡t er™s’ti.

3 kisv‡llakoz‡sok tšmkelege alakul -Žs szžnik meg- a nagy haszonnal kecsegtet™

Žs ãkis szakŽrtelmetÒ igŽnyl™nek tartott gyorsh‡zak piac‡n

4 az id™faktort is figyelembe vŽve egy tŽglah‡zhoz kŽpest az ‡r igen hasonl—

(6)

BevezetŽs

Žp’tŽsi m—dok

ablakok szerepe

tŽli viszonyok

a haszn‡l— felel™ssŽge

Szab— PŽter

Az Žp’tŽsi szok‡sok megv‡ltoz‡sa az anyaghaszn‡latban jelentkezik a legmark‡nsabban. Megjelentek azok az œj falaz—elemek, amelyek kšnnyžek, nagy mŽretžek⁵, Žs kedvez™ h™szigetelŽsi mutat—kkal rendelkeznek. A h™szigetelŽsek el™tŽrbe kerŸlŽsŽt az energia‡rak folyamatos emelkedŽse, valamint az Žp’tŽsi szabv‡ny szigorod‡sa v‡ltotta ki. A hazai h™szigetelŽsi kedv a pŽnzt‡rc‡nak kšszšnhet™en azonban messze alulmarad az Eur—pai Uni—s gyakorlatt—l. Az imm‡ron j—l h™szigetelt la- k‡sokban a megrendel™k kšrŽben Žp’tŽszeti igŽnykŽnt fogalmaz—dik meg a vil‡gos, nagy terek kialak’t‡sa. Az el™’r‡sok⁶1:8 bevil‡g’t— felŸ- letet ’rnak el™ lak—szob‡k esetŽben az alapterŸlethez viszony’tva. EnnŽl az ar‡nyn‡l jelent™sebb mŽrtŽkben kŽpviseltetik magukat az ablakok a mai Žp’tŽsi gyakorlatban. Ez termŽszetesen nem baj, s™t a tŽli napos id™- szakokban passz’v szol‡r nyeresŽget termelhetnek. A tervezŽsnŽl azonban figyelembe kell (kellene) venni, hogy a ablakfelŸletek h™‡tbocs‡j- t‡si tŽnyez™je⁷ ak‡r t’zszer kedvez™tlenebb a falazatŽhoz kŽpest. Ez az Žjszakai nyeresŽgmentes tŽli id™szakban az ablakok szigetelŽsŽt kellene hogy jelentse.

Az Ÿvegezett szerkezeten beŽrkez™ ãnapenergiaÒ tŽlen csak abban az esetben jelent nyeresŽget, ha a helyisŽg kell™⁸h™t‡rol—kŽpessŽggel rendelkezik, hogy azt hasznos’tani tudja. Sokkal nagyobb gondot jelentenek azonban a ny‡ri id™szakban az eltœlzott ablakmŽretek. Ekkor a fel- lŽp™ tœlmelegedŽs ellen csak a szerkezetek h™t‡rol‡sa, az Žjszakai szel- l™ztetŽs, az ‡rnyŽkol—szerkezetek, valamint a gŽpi lŽgkondicion‡l‡s jelent megold‡st.

A hazai Žp’tŽsi szok‡sok tŸkrŽben azonban nagyon kevŽs figyelmet szentelŸnk a lak—terŸnk komfortj‡ra. TŽlen ink‡bb tšbbet fžtŸnk, mint- sem egy h™szigetelt zsalug‡tert estŽre behajtan‡nk, illetve kinyitjuk az ablakot, ha a fžtŽs mellett szol‡ris nyeresŽg ad—dik. Ny‡ron mŽg ennŽl is kevesebbet ford’tunk a kŽnyelmŸnkre, este csukott ablak mellett al- szunk, nappal viszont mindent kinyitunk, hogy ãj‡rjon a leveg™Ò. Az ŽpŸletek a tervezŽsi f‡zisban szinte sohasem kapnak semmilyen

‡rnyŽkol—szerkezetet, hogy kŽs™bb a tulajdonos kŸls™ red™nyt vagy bel- s™ relux‡t ãszereltethessen Ò fel. Ezek a megold‡sok esztŽtikailag gyakran elfogadhatatlanok, Žs legtšbbszšr csak a szoba teljes besštŽt’tŽse

‡r‡n vŽdik a bels™ teret a napsug‡rz‡st—l.

ã... a napsug‡rz‡s, a fŽny, a h™ az œj Žp’tŽszet anyagai, amelyekkel ugyanolyan gondosan kell b‡nni, mint az acŽllal vagy a betonnal.Ò ⁹ (M. Papadopoulos)

5 A nagyobb elemmŽret a gyorsabb falaz‡st teszi lehet™vŽ, azonban a fŸgg™leges fœg‡k kitšltŽse problŽm‡t jelent. Ennek megold‡s‡ra szŸletett a habarcsdug—s falaz—elem, amit az Žp’t™ipar sz’nvonala miatt a nœtfŽderes kialak’t‡s kšvetett.

Ez a megold‡s igen gyorss‡ Žs ãbolondbiztoss‡Ò tette a kivitelezŽst.

6 Orsz‡gos TelepŸlŽsrendezŽsi Žs ƒp’tŽsi KšvetelmŽnyek -OTƒK- ¤ (1998.) 88.3 7 Norm‡l, kŽtrŽtegž h™szigetel™ ablak: k=2.5 W/m²K

Extra, kŽtrŽtegž h™szigetel™ ablak: k=1.9 W/m²K

8 ƒp’tŽsŸgyi çgazati Szabv‡ny MSZ-04-140-2:1991 ¤7.5. (m_h>2000 kg/m²) 9 Zšld Andr‡s, Energiatudatos Žp’tŽszet Mžszaki Kšnyvkiad—, Budapest (1999.)

(7)

BevezetŽs

A kutat‡s cŽlkitžzŽsei

tŽli Žs ny‡ri komfort

cŽlkitžzŽsek

Szab— PŽter

A ny‡ri tœlmelegedŽs azokban az ŽpŸletekben jelentkezik fokozott mŽr- tŽkben, amelyek nem vagy csak alig rendelkeznek h™t‡rol—kŽpessŽg- gel.¹⁰ Ebbe a kateg—ri‡ba els™dlegesen a j— h™szigetel™ ŽrtŽkž, rŽteges szerkezetek, vagyis a fav‡zas ŽpŸletek Žs a tet™terek tartoznak. Ebben a tekintetben azonban nem a tart—szerkezet anyaga¹¹ a domin‡ns, hanem a helyisŽgek h™kapacit‡sa. A fent eml’tett ŽpŸlett’pus azonban j—l reprezent‡lja a ny‡ri id™szakban kialakul— komfortproblŽm‡kat, ezŽrt az ilyen ŽpŸletek vizsg‡lata seg’t felt‡rni a teljes problŽmakšrt. A tŽm‡ra adott v‡laszok kell™ kšrŸltekintŽssel ak‡r a hagyom‡nyos ŽpŸleteknŽl is alkalmazhat—ak.

Az egyes helyisŽgek tŽli Žs ny‡ri komfortviszonyai jelent™sen eltŽrnek.

A kŸlšnbšz™ Žghajlati viszonyok m‡s Žs m‡s technik‡k alkalmaz‡s‡t teszik szŸksŽgessŽ. Gyakran nehŽz, vagy szinte lehetetlen a kŸlšnfŽle elv‡r‡soknak¹²egyszerre megfelelni. A kih’v‡sokra azonban m‡r a ter- vezŽsi folyamatban v‡laszolni kell, egy rossz, ‡tgondolatlan terv rossz ŽpŸletet fog eredmŽnyezni, amin ut—lag nehezen Žs f™leg nagyon dr‡g‡n lehet csak jav’tani. Az ŽpŸletek esetŽben nem lehet cŽl, hogy a tervezŽ- si hib‡k miatt is gŽpŽszeti berendezŽseket kelljen Ÿzemeltetni egŽsz Žven keresztŸl. A hazai lakoss‡g az energiafogyaszt‡s‡nak m‡r ’gy is az 54%-t ford’tja fžtŽsre.

Mivel az eml’tett komfortproblŽm‡k a kis tšmegž kšnnyžszerkezetes Žp’tŽsnŽl fokozottan jelentkeznek, ezt a terŸletet v‡lasztottam kutat‡si tŽm‡ul. Ide tartoznak a kitšlt™falas fŽm- vagy faszerkezetek, a kŸlšnfŽ- le fav‡zas ŽpŸletek Žs a tet™terek is. A felsorolt kateg—ri‡k azonban f™- leg Žp’tŽstechnol—giai kŸlšnbsŽgeket jelentenek, a lak—k komfortŽrzete nem kŸlšnbšzik, hiszen a falszerkezetek rŽtegfelŽp’tŽse ugyanazokb—l a korszerž anyagokb—l szinte azonos m—don tšrtŽnik. A terŸlet behat—

vizsg‡latakor a kšvetkez™ cŽlokat hat‡roztam meg:

- a ny‡ri mŽretezŽst megkšnny’t™ tervezŽsi segŽdlet lŽtrehoz‡sa - egy fav‡zas ŽpŸletben kialakul— ny‡ri viszonyok mžszeres vizsg‡lata - a haszn‡latos szerkezetek h™t‡rol—kŽpessŽgŽnek kisz‡m’t‡sa

- kedvez™bb rŽtegfelŽp’tŽsž ŽpŸletszerkezetek mŽretezŽse

- a hazai viszonyoknak megfelel™en besug‡rz‡si adatok meghat‡roz‡sa - a kŸlšnbšz™ t‡jol‡sœ ferde felŸleteket Žr™ besug‡rz‡s meghat‡roz‡sa - az egyes felŸleteket Žr™ besug‡rz‡sok komponensekre bont‡sa - az adatok haszn‡lat‡t lehet™vŽ tŽv™ ‡br‡zol‡si m—dszer kidolgoz‡sa - ferde felŸletž ablakok naptŽnyez™jŽnek meghat‡roz‡sa

- az ‡rnyŽkvet™k mŽretezŽsŽt megkšnny’t™ m—dszer kidolgoz‡sa

10 MSZ-04-140-2:1991 ¤2.2.

11 A fŽm- illetve vasbetonv‡zas ŽpŸletek is ide sorolhat—ak, amennyiben a v‡zkitšltŽs anyaga a ãfah‡zakÒ-n‡l alkalmazott rŽtegrendet kšveti.

Aãfav‡zasÒ kifejezŽst az Žrthet™sŽg miatt mint f™ reprezent‡nst v‡lasztottam.

12 A kedvez™ tŽli ablakfelŸletek ny‡ron ink‡bb gondot jelentenek, a tœlzott h™t‡rol‡s pedig kifžthetetlen lak‡sokat eredmŽnyezhet. Egy fix ‡rnyŽkol—

ny‡ron igen hasznos, tŽlen ak‡r bevil‡g’t‡si gondokat is okozhat.

(8)

FaŽp’tŽszet

tšrtŽneti ‡ttekintŽs

a faŽp’tŽszet f™ terŸletei

a h‡ttŽrbeszorul‡s okai

f™ v‡ltozatok

Žp’tŽstechnol—gi‡k

rŽtegfelŽp’tŽsek

Szab— PŽter

FaŽp’tŽszet

A faŽp’tŽszet tŽmakšrŽb™l haz‡nkban rŽgŽszeti leletek csak elsz—rtan maradtak fenn, a felt‡r‡si eredmŽnyek azonban arra engednek kšvet- keztetni, hogy a fa igen jelent™s szerepet j‡tszott a nŽpi¹³ Žp’tŽszetŸnk- ben. A nagyobb erd™sŽgek kšzelŽben lehettek jelent™sebb Žp’tkezŽsek,

’gy az erdŽlyi Žs felvidŽki v‡rmegyŽken k’vŸl Baranya, Bereg, FejŽr, Somogy, Szabolcs, Szatm‡r, Tolna, Vas Žs Zala v‡rmegyŽkben.

Az 1700-as Žvekt™l kezdve a faŽp’tkezŽs egyre ink‡bb a h‡ttŽrbe szorul.

Ennek a visszaesŽsnek az oka els™sorban az erd™gazd‡lkod‡s hi‡nya.

Igen jelent™s mŽrtŽkben csškken a j— min™sŽgž ŽpŸletf‡t ad— erd™sŽgek nagys‡ga. M‡sodsorban a fšldesuraknak az a tšrekvŽse. hogy az ãerd™lŽsÒ jog‡t kivonj‡k a falukšzšssŽgek kezŽb™l. ƒpŸletf‡t csak tet™, ablak Žs ajt— kŽsz’tŽsŽre adnak jobb‡gyaik sz‡m‡ra.

A fah‡zŽp’tkezŽsnek kŽt f™ csoportja alakult ki: a tšmšrfalas¹⁴rendszerek az egyik, m’g a gerendav‡zas¹⁵(fav‡zas) faltechnik‡k a m‡sik alap- vet™ t’pust jelentik. NŽpi Žp’tŽszetŸnkben mindkŽt csoportra tal‡lhatunk pŽld‡t, amelyek egy-egy t‡jegysŽgnek meghat‡rozt‡k az Žp’tŽszeti ka- rakterŽt.

Napjainkban a fenti kŽt eml’tett kateg—ria mellŽ œjkŽnt megjelentek a panelos¹⁶ Žs a tŽrelemes Žp’tŽsi rendszerek, amelyek szinte teljesen ki- szor’tott‡k a rŽgebbi szerkezeteket Eur—p‡ban¹⁷. A felsorolt kateg—ri‡k azonban f™leg Žp’tŽstechnol—giai kŸlšnbsŽgeket jelentenek, a lak—k komfortŽrzete nem kŸlšnbšzik, hiszen a falszerkezetek rŽtegfelŽp’tŽse¹⁸ ugyanazokb—l a korszerž anyagokb—l szinte azonos m—don tšrtŽnik.

Az azonoss‡gok miatt nem szŸksŽges az egyes Žp’tŽsi t’pusokat kŸlšn t‡rgyalni, jellemz™bb, ha a falszerkezeteket rŽtegrendjŸk alapj‡n kŸlšn- bšztetjŸk meg. Ez a t‡rgyal‡sm—d a rŽgi, de a mai igŽnyek¹⁹ alapj‡n fel- œj’tott fah‡zakra ugyanœgy ŽrvŽnyes.

13 D‡m L‡szl—, ƒp’tkezŽs, NŽprajz Egyetemi Hallgat—knak (13), Debrecen, (1992.) 14 A tšmšrfalas rendszert a borona Žs zsilipelt fal alkotja.

15 Ebbe a t’pusba lehet besorolni a nŽmet ãfachwerkÒ-et, az amerikai pall—v‡zas h‡zakat, valamint a jap‡n tradicion‡lis Žs modern fah‡zakat is.

16 Kis Žs nagypanelok jellemzik ezt a kateg—ri‡t.

17 Amerik‡ban tov‡bbra is a pall—v‡zas konstukci— maradt a jellemz™.

18 A tšmšrfalas rendszer az egyetlen, ami rŽtegrendjŽben jelent™sen eltŽr.

(a csom—pontok ismertetŽsekor kŸlšn kitŽrek r‡)

19 A szigorœ kšvetelmŽnyek miatt ‡ltal‡ban œj rŽtegfelŽp’tŽst kapnak az ŽpŸletek.

(9)

ReferenciaŽpŸlet

kiv‡laszt‡s

1. ‡bra

2. ‡bra

Szab— PŽter

ReferenciaŽpŸlet

Az Eur—pai Uni— ‡ltal megh’rdetett PASCOOL PROGRAM²⁰keretŽben 1994-ben szerencsŽm volt egy mŽrŽs- sorozatban rŽsztvenni²¹. Magyarorsz‡g egy panelszerkezetž, fav‡zas ŽpŸlet vizsg‡lat‡val kapcsol—dott a nemzetkš- zi programhoz. Az ŽpŸlet kiv‡laszt‡sakor pr—b‡ltam tšrekedni arra, hogy a hazai palett‡r—l egy jellemz™ t’pust sze- repeltessŸnk²². A v‡laszt‡s a BAU- QUICK Kft²³ irodaŽpŸletŽre (1. ‡bra) esett.

A Kft. kispanelos fah‡zak gy‡rt‡s‡ra szakosodott, Žs f™leg ausztriai Žs nŽmet megrendelŽseknek tett eleget. Az ŽpŸ-

leteinek mind a megjelenŽse, kivitelezŽse, valamint a szerkezeti kialak’- t‡sa is a nyugati norm‡k²⁴ szerint tšrtŽnt. Az irodah‡z kŸls™ dryvit va- kolatos, cserŽpfedŽses megjelenŽse els™re nem is ‡rulja el, hogy fav‡zas ŽpŸletet rejt mag‡ban. Ez a leggyako-

ribb kŸls™ kialak’t‡s a nyugati fah‡zak esetŽben Žs ez a tendencia figyelhet™

meg idehaza is.

Az irodah‡z kŽt azonos tšmeg nyakta- gos šsszekapcsol‡s‡val jštt lŽtre (2. ‡b- ra). A kŽt ŽpŸletrŽsz ãtipikusÒ tet™tŽrbeŽp’tŽses, fšldszintes csal‡di h‡znak tekinthet™, mŽretŽben Žs bels™

elrendezŽsŽben is. Az irod‡ban dolgo- z—k sz‡ma sem haladja meg jelent™sen egy csal‡d lŽleksz‡m‡t.

Az ŽpŸletegyŸttesnek a nyugati sz‡r- nya ŽpŸlt meg el™szšr, a keleti sz‡rnyat

1994 tavasz‡n fejeztŽk be. Az a mŽrŽs idejŽn Ÿresen ‡llt. MindkŽt ŽpŸ- lettraktust mŽrve egyszerre kaphattunk adatokat egy haszn‡lat alatt lŽv™

Žs egy Ÿres - tipikusnak nevezhet™ - lak‡sr—l. A v‡laszt‡s ’gy tšbb szempontb—l is ide‡lisnak tekinthet™.

20 A program a passz’v hžtŽs lehet™sŽgeit vizsg‡lta az egyes orsz‡gokban.

21 A hazai mŽrŽssorozatban Zšld Andr‡s vezetŽsŽvel V‡rfalvi J‡nos, Orb‡n Tam‡s Žs Szikra Csaba vett mŽg rŽszt a BME kŽpviseletŽben.

22 Fontos szempont volt termŽszetesen a fogad—kŽszsŽg is, hiszen a mŽrŽs idejŽre nŽh‡ny helyisŽg a mŽr™mžszerek miatt gyakorlatilag haszn‡lhatatlann‡ v‡lt.

23 A Kft. fav‡zas ŽpŸletek tervezŽsŽvel Žs kivitelezŽsŽvel foglalkozott (az—ta tulajdonos, nŽv Žs profilv‡lt‡s tšrtŽnt).

24 H™technikai szempontb—l az el™’r‡sok a hazaihoz hasonl—ak.

BAU-QUICK Kft. irodaŽpŸlete 1994.

Sopron, B‡nfalvi œt 14.

fŽnykŽp az utca fel™l

M

0 1 2 3 4 5 m

Fšldszinti alaprajz

ƒ

mŽr™pont

BAU-QUICK Kft.

irodaŽpŸlete Sopron, B‡nfalvi œt 14.

(10)

Žp’tŽszeti megjelenŽs

3. ‡bra

4. ‡bra

‡rnyŽkol—k

Szab— PŽter

A mŽrŽs sor‡n egy tet™tŽri (3. ‡bra) szob‡t vizsg‡ltunk els™dlegesen, azonban tov‡bbi mŽr™pontokat telep’tettŸnk minden jelent™s szob‡ba is.

Gyakorlati²⁵megfontol‡sok alapj‡n egy Ÿresen ‡ll— helyisŽgben ‡ll’that- tuk fel a legtšbb mŽr™berendezŽst²⁶Žs az eredmŽnyeket regisztr‡l— sz‡- m’t—gŽptermin‡lt. A mŽrŽsre 1994. jœli-

us‡ban²⁷kerŸlt sor, majdnem egy h—na- pon keresztŸl. A vizsg‡lat sor‡n a sz‡- m’t—gŽp t’zperces id™kšzškben regiszt- r‡lta a h™mŽrsŽkletre, p‡ratartalomra Žs a lŽgmozg‡sra vonatkoz— adatokat²⁸. A kŸls™ leveg™re Žs napfŽnytartamra vonatkoz— ŽrtŽkek az Orsz‡gos Meteoro- l—giai Szolg‡latt—l kerŸltek megv‡s‡r- l‡sra.

A kiv‡lasztott szoba dŽli t‡jol‡sœ, de a tet™tŽri ablakokon²⁹ keresztŸl keletr™l Žs nyugatr—l is Žri napsug‡rz‡s. A tervez™ az ŽpŸletet ãpassz’v szol‡r Ò rend- szerkŽnt kŽpzelte el, nagy dŽli ablak- fŸlkŽkkel (4. ‡bra) Žs kis Žszaki ny’l‡- sokkal. A tet™ barna Bramac cserŽpfe- dŽst kapott, az ereszkinyœl‡s 50 cm-es.

A szob‡kba parketta illetve padl—sz™- nyeg burkolat kerŸlt. A bels™ falfelŸle- tek festett, fehŽr tapŽta bor’t‡sœak. Az ŽpŸlet kŸls™ nemesvakolat rŽtege hal- v‡nykŽk sz’nž, az ablakokat fehŽr festett k‡va keretezi. Az ablakok dupla h™- szigetel™ ŸvegezŽsž barn‡ra m‡zolt faszerkezetek³⁰. A bels™ ajt—k fehŽr leme- zelt kialak’t‡sœak.

Az ŽpŸleteket šsszekšt™ nyaktag szol-

g‡l f™bej‡ratkŽnt, ahol a recepci— kapott helyet. A bej‡rati csarnok Ÿveg- fedŽsž, a szerkezeti kialak’t‡sa megfelel egy tŽlikert felŽp’tŽsŽnek. Az Ÿvegezett f™bej‡rat semmilyen ‡rnyŽkol—szerkezettel sincs vŽdve. Az

‡rnyŽkol—k hi‡nya az egŽsz ŽpŸletre jellemz™, ’gy ny‡ron egyedŸl a te- t™ablakok kŸls™ v‡szonrol—ja biztos’t vŽdelmet a tžz™ napsugarakkal szemben. NŽmi ‡rnyat az ŽpŸlet el™tt ‡ll— hatalmas gesztenyef‡k lomb- koron‡ja is ad, ez azonban a ny‡ri magas nap‡ll‡s miatt igen kis jelen- t™sŽgž, a tet™ablakok esetŽben ez figyelembe sem vehet™. Az ŽpŸlet tš- megform‡l‡sa olyan, hogy kŸls™ ‡rnyŽkol—k elhelyezŽsŽt nem is lehet elkŽpzelni, mert azok megbontan‡k az ŽpŸlet ãkarakterŽt Ò.

25 A vizsg‡lat alatt is ãzavartalanulÒ folyt a munka az ŽpŸletben.

26 MŽrŽsi pontokat helyeztŸnk el a falfelŸleteken, a padl—n Žs a mennyezeten, valamint a bels™ tŽrben 25 cm-es magass‡gkŸlšnbsŽggel.

27 1994. jœlius 7-t™l 1994. jœlius 27-ig.

28 A teljes mŽrŽs alatt tšbb mint 50 000 adat kerŸlt ršgz’tŽsre.

29 A tet™tŽrbe VELUX ablakok kerŸltek beŽp’tŽsre.

30 Minden ablak SOFA t’pusœ faablak.

M M

M

M M

M

0 1 2 3 4 5 m

ƒ

Tet™tŽri alaprajz

mŽr™pont

BAU-QUICK Kft.

irodaŽpŸlete Sopron, B‡nfalvi œt 14.

DŽli homlokzat

0 1 2 3 4 5 m

BAU-QUICK Kft. irodaŽpŸlete Sopron, B‡nfalvi œt 14.

(11)

szerkezeti kialak’t‡s

5. ‡bra

6. ‡bra

7. ‡bra

8. ‡bra

Szab— PŽter

Az irodah‡z elcsœsztatott szimmetrikus elrendezŽsŽt egyedŸl a keleti oldal kiemelt lŽpcs™h‡za bontja meg. Erre az Žp’tŽszeti megold‡sra in- dokkŽnt az szolg‡lhatott, hogy az ŽpŸletet az Ÿgyfelek ebb™l az ir‡nyb—l (5. ‡bra) l‡tj‡k meg el™szšr.

Ez az ŽpŸlet nincsen al‡pincŽzve³¹, de erre nincs is indok egy ãkšzŽpŸlet Ò esetŽben. A hazai igŽnyek azonban szinte minden csal‡di h‡z al‡pincŽzŽsŽt megkšvetelik. Itt kap gyakran helyet a r‡mp‡val megkšzel’thet™ gar‡zs is. A vizsg‡lat ŽrtŽkŽb™l azonban ez a kŸ- lšnbsŽg nem von le semmit, hiszen a pinceszint mindig hagyom‡nyos Žp’tŽsi anyagokb—l³² kŽszŸl, ott huzamosabb tart—zkod‡sra szolg‡l— helyisŽg nincsen. A fšdŽmszerkezet a -szoba fel™li oldalr—l- pedig a fah‡z esetŽben is ugyanaz.

A vizsg‡lt ŽpŸlet kŸls™ falszerkezete³³ (6. ‡bra) panelok form‡j‡ban kerŸlt kialak’t‡sra, azok egym‡shoz kapcsol‡s‡t fŽm kšt™elemek biztos’tj‡k. A tet™ fa felŽp’tmŽnye (7. ‡bra) rŽtegfelŽp’tŽsŽt tekintve igŽnyesebb a hazai ‡tlagn‡l, mert a bels™ gipszkarton alatti Žp’t™lemez szinte minden esetben kimarad.

KŸlšnbsŽget jelent tov‡bb‡, hogy a fe- dŽlszŽk esetŽben hagyom‡nyos

‡csjellegž kštŽsek helyett mŽrnški kapcsol—elemeket haszn‡ltak. Ez egy ãfah‡z gy‡rÒ esetŽben teljesen indo- kolt, nagyobb a termelŽkenysŽge. Ez a kŸlšnbsŽg azonban csak statikailag jelent eltŽrŽst. A fšdŽmszerkezet (8.

‡bra) fa pall—kb—l ŽpŸlt³⁴, kšzbŸls™ h™- szigetelŽssel, parketta bor’t‡ssal. Az ‡l- talunk mŽrt helyisŽg is ilyen burkolat kialak’t‡s‡val ŽpŸlt.

31 A nyugati gyakorlatban sokkal ritk‡bb a pince Žp’tŽse, mint haz‡nkban.

Gyakran a t‡rol‡si problŽm‡kat, valamint a gar‡zst toldalŽk- vagy mellŽk - ŽpŸletben helyezik el. A magyar Žp’tŽsi telkek -gazdas‡gi indokok miatt- nagyon kis parcell‡kra osztottak.

32 TŽgla vagy beton blokkok kerŸlnek beŽp’tŽsre, ezeket a kšzvŽlemŽny ãhagyom‡nyosÒ Žp’t™anyagoknak tartja az -™sibb- fav‡zzal szemben.

33 Ez a rŽtegfelŽp’tŽs a hazai fah‡zak esetŽben jellemz™nek tekinthet™.

EsetenkŽnt a Betonyp lemezt kezdik p‡r Žve OSB Žp’t™lemezzel kiv‡ltani.

Ez a -forg‡cslap- az amerikai pall—v‡zas technol—gi‡b—l kerŸlt ‡t haz‡nkba.

34 Az cŽgnŽl Grieszler Zsolt kidolgozott egy fa pall—fšdŽm rendszert, ami azonban csak statikailag tŽr el a hagyom‡nyost—l, ŽpŸletfizikailag nem.

0 1 2 3 4 5 m

Keleti homlokzat

BAU-QUICK Kft. irodaŽpŸlete Sopron, B‡nfalvi œt 14.

2.00 cm Dryvit vakolat 1.20 cm Betonyp lemez 9.60 cm faszerkezet Therwoolin h™szigetelŽs 0.02 cm pvc f—lia, p‡rafŽkezŽs 1.20 cm Betonyp lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez tapŽt‡z‡s

49.70 2.710

0.286 M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg /m² h™‡tbocs‡t‡si tŽnyez™:

fajlagos h™t‡rol—tšmeg:

/m² Bramac cserŽpfedŽs

0.02 cm Bramac f—lia 15.00 cm szarufa ‡tszell™ztetŽs Therwoolin (12 cm) 0.02 cm pvc f—lia, p‡rafŽkezŽs 1.20 cm Betonyp lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez

49.70 2.710 M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg

h™‡tbocs‡t‡si tŽnyez™:

0.258 fajlagos h™t‡rol—tšmeg:

W m K² k =

d = cm m = kg

2.605 48.11

0.396 M = 1:16

/m² 1.35 cm parketta

1.90 cm forg‡cslap 2.00 cm œsztat— rŽteg 2.00 cm Betonyp lemez 17.00 cm fšdŽmpall—

Therwoolin (5 cm) 1.20 cm Betonyp lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez

(12)

mŽrŽsi eredmŽnyek

9. ‡bra

egy ny‡ri z‡por hat‡sa

Szab— PŽter

MŽrŽsi eredmŽnyek

A mŽrŽs ideje alatt igen ãkedvez™Ò ny‡ri id™j‡r‡s uralkodott Sopronban.

A ver™fŽnyes k‡nikulai id™t z‡por is csak kŽt alkalommal szak’totta meg³⁵. A vizsg‡lt ny‡r igen meleg volt, azonban ez nem tekinthet™ semmilyen szempontb—l sem kivŽtelesnek. A tŽmav‡laszt‡som szempontj‡- b—l azonban ide‡lis, hiszen a komfortproblŽm‡k az irod‡ban jelentkez- tek, ’gy azok okait meg lehetett vizsg‡lni.

A teljes mŽrt id™szakb—l a grafikonok elkŽsz’tŽsŽhez azokat a rŽszeket v‡- lasztottuk ki, amelyek karakteresek³⁶Žs j—l szemlŽltetik az egyes vizsg‡lt jellemz™ket.

Az els™ vizsg‡lat a tet™tŽri szoba bels™

leveg™jŽnek³⁷ Žs a kŸls™ lŽgh™mŽrsŽk- letnek a kapcsolat‡ra (9. ‡bra) vonatko- zott. A grafikonr—l j—l leolvashat—, hogy a kŸls™ leveg™ h™mŽrsŽkleti ma- ximuma 30 ¡C fok kšrŸl alakult Žs Žj- szaka is csak ritk‡n hžlt 20 ¡C al‡. A bels™ tŽr h™mŽrsŽkleti gšrbŽje is ugyanezt a periodikus v‡ltoz‡st kšveti, de 5 - 10 ¡C fokkal magasabb h™mŽr- sŽkleten. A szob‡ban nem ritka a 32 ¡C

h™mŽrsŽklet sem. Ilyen melegben azonban jelent™sen romlik az emberek kšzŽrzete Žs koncentr‡l—kŽpessŽge.

Az ‡br‡r—l kitžnik, hogy a bels™ maximum csak elhanyagolhat—an kis id™beli kŸlšnbsŽggel tet™zik a kintihez kŽpest. L‡that—, hogy jœlius 19ÐŽn kissŽ felfrissŸlt az id™, dŽlel™tt egy fut— z‡por is lehžtštte a leve- g™t. A z‡por ideje alatt az iroda dolgoz—i kinyitott‡k az ablakokat Žs azokat nyitva is felejtettŽk³⁸a mŽrt tet™tŽri szob‡ban, azonban ennek el- lenŽre sem ment le a bels™ h™mŽrsŽklet 25 ¡C al‡ huzamosabb ideig.

A gšrbŽk menetŽn napi viszonylatban asszimetria figyelhet™ meg, a haj- nali h™mŽrsŽkletek mindig alacsonyabbak a estinŽl, Žs a legmelegebb id™szak pedig 14^hkšrŸl³⁹alakul ki. Ez a jelensŽg az ŽpŸletek t‡jol‡sakor kap fontos szerepet, hiszen a nyugati homlokzatokon a legmelegebb id™pontban jelentkezik a legnagyobb ãnaph™terhelŽsÒ is.

35 Ilyen z‡por figyelhet™ meg 1994. jœlius 19-Žn is.

36 A legjellemz™bb id™szaknak 1994. jœlius 14 - 22. kšzštti id™szak bizonyult.

37 A bels™ tŽr tšbb mŽrŽsi pontj‡nak az ‡tlag‡b—l sz‡m’tott ŽrtŽk.

38 Az irodah‡z ablakait a munkavŽgzŽs befejezŽsŽvel minden esetben bez‡rt‡k, csak a tet™tŽrben hagytak szell™zŽsi lehet™sŽget. Erre iroda lŽvŽn vagyonvŽdelmi indokl‡s adhat—.

39 A napsugarak dŽlut‡nra tudj‡k a leveg™t kell™en felmeleg’teni.

mŽrŽsi eredmŽny

a BAU-QUICK irod‡j‡ban jœl. 15. jœl. 16. jœl. 18. jœl. 19. jœl. 20.

jœl. 14. jœl. 17. jœl. 21. jœl. 22.

1994.

35 ûC 40 ûC

30 ûC

25 ûC

15 ûC 20 ûC

bels™ leveg™ h™mŽrsŽklet kŸls™ leveg™ h™mŽrsŽklet

(13)

felŸleti h™mŽrsŽkletek

10. ‡bra

11. ‡bra

Szab— PŽter

A szoba fal‡nak kŸls™ Žs bels™ oldali felŸleti h™mŽrsŽkletŽt (10. ‡bra) šsszehasonl’tva az eltŽrŽsek mŽg mark‡nsabban jelentkeznek. A kŸls™

oldalon a h™ing‡s nagys‡ga elŽri a 15-20 ¡C ŽrtŽket, a bels™ felŸleten ez 5 ¡C kšrŸlinek ad—dik. A helyisŽg fal‡nak Žs leveg™jŽnek⁴⁰a h™mŽrsŽk- lete⁴¹gyakorlatilag nem tŽrt el egym‡st—l. A gšrbŽk menetŽben sem figyelhet™ meg f‡ziseltol—d‡s. Ez a jelensŽg arra enged kšvetkeztetni, hogy a falak tšmege⁴² nagyon kicsi,

azokat gyorsan fel lehet meleg’teni⁴³. Azok a bels™ felŸletek, amelyeket ãkšzvetlenŸlÒ Žrhet napsug‡rz‡s, sokkal jobban felmelegszenek. Ilyen felŸ- letkŽnt (11. ‡bra) az iroda padl—j‡t (8.

‡bra) vizsg‡ltuk. Az eltŽrŽs azonban csak arra a ršvid id™re jelentkezett, ameddig a felŸletet napsug‡rz‡s Žrte.

Ekkor azonban ak‡r 45 ¡C -ra is felme- legedhetett. Ezt a h™mŽrsŽkletet azonban egyb™l ãleadtaÒ, amikor ‡rnyŽkba kerŸlt. A hirtelen ugr‡sfŸggvŽny oka- kŽnt a kis t‡rol—tšmeg a felel™s.

A felŸletek felmelegedŽse termŽszete- sen az anyag sz’nŽt™l Žs min™sŽgŽt™l is fŸgg⁴⁴. A benapozott fehŽr falfelŸlete- ken⁴⁵ez a jelensŽg kisebb mŽrtŽkben jelentkezik, ahogy a padl—sz™nyeges iro- d‡ban is. A felmelegedŽs a borult id™- szakban⁴⁶nem jelentkezik. A kšzvetlen sug‡rz‡s kiz‡r‡s‡nak az egyik legegy- szeržbb megold‡sa a kŸlšnfŽle kŸls™ Žs bels™ ‡rnyŽkol—k haszn‡lata lenne. Az eredmŽnyek ’gy a h™t‡rol—tšmegek jelent™sŽge mellett az ‡rnyŽkol—k hasz- n‡lat‡nak a fontoss‡g‡ra is felh’vj‡k a figyelmet.

40 A 9. ‡bra mutatja a lŽgh™mŽrsŽkleteket.

41 Olyan bels™ falfelŸletet vizsg‡ltunk, amit kšzvetlen napsug‡rz‡s nem Žrhetett.

A dŽli oldalon az ablakt‡bl‡k kšzštti mez™ben szereltŸk fel az ŽrzŽkel™ket.

42 A 6. Žs 7. ‡br‡n a falszerkezetek felŽp’tŽse pontosan leolvashat—.

43 Az irod‡k tŽlen kis energi‡val Žs gyorsan felfžthet™ek.

44 A felŸletek elnyelŽsŽre-visszaver™dŽsŽre jellemz™ mutat— az albed—.

45 Benapozott falfelŸletet is vizsg‡ltunk, a padl— adatai azonban karakteresebbek.

46 1994. jœlius 17-19-ig tart— id™szak.

bels™ fal h™mŽrsŽklet kŸls™ fal h™mŽrsŽklet

mŽrŽsi eredmŽny

jœl. 14. jœl. 17. jœl. 21. jœl. 22.

1994.

35 ûC 40 ûC

30 ûC

25 ûC

15 ûC 20 ûC

bels™ leveg™ h™mŽrsŽklet padl— felŸlet h™mŽrsŽklet

mŽrŽsi eredmŽny

jœl. 14. jœl. 17. jœl. 21. jœl. 22.

1994.

30 ûC

25 ûC

20 ûC 45 ûC

40 ûC

35 ûC

(14)

a szell™ztetŽs hat‡sa

a program telep’tŽse

12. ‡bra

Szab— PŽter

Sz‡m’t—gŽpes szimul‡ci—

Az Eur—pai Uni— PASCOOL programja nemcsak mŽrŽsi eredmŽnyek kiŽrtŽkelŽsŽre szŸletett, hanem a vizsg‡lathoz kifejlesztett sz‡m’t—gŽpes program⁴⁷ellen™rzŽsŽt is mag‡ba foglalta. A program telep’tŽsŽre a Bu- dapesti Mžszaki Egyetemen⁴⁸ kerŸlt sor. Az ŽpŸlet adatb‡zis‡nak a fel- vitele ut‡n kŸlšnfŽle paramŽterek⁴⁹megv‡ltoztat‡s‡val a bels™ tŽrre vonatkoz— szimul‡ci—kat kŽsz’tettŸnk⁵⁰. Az elkŽszŸlt sz‡m’t‡sok kšzŸl grafikonon csak azokat mutatom be, amelyeken jelent™s v‡ltoz‡sok mutathat—ak ki.

Az iroda mžkšdŽsŽb™l kšvetkez™en az Žjszakai⁵¹ szell™ztetŽsre csak nagyon kis gondot ford’tottak, gyakorlatilag az ablakok mindig z‡rva maradtak. EzŽrt a modellezŽskor kiemelt szerepet kapott a szell™ztetŽs (12. ‡bra) hat‡s‡- nak⁵²a vizsg‡lata. A szell™ztetŽsnek az esti⁵³ id™szakban van jelent™sŽge, hiszen a kinti leveg™ h™mŽrsŽklete akkor jelent™sen alacsonyabb a helyisŽg leve- g™jŽnŽl.

A grafikonokon megfigyelhet™, hogy a helyisŽg lŽgh™mŽrsŽklete a szell™ztetŽs ideje alatt alacsonyabb‡ v‡lik, azonban az esti peri—dus ut‡n ez a kŸlšnbsŽg nem marad⁵⁴ meg. A hideg leveg™vel

‡tšbl’tett szoba a sz‡m’t‡s szerint azon-

ban -mŽg ha elenyŽsz™ mŽrtŽkben is- ãhidegebbÒ, mintha elmaradt vol- na a szell™ztetŽs. A mŽrŽsek eredmŽnyeit figyelembe vŽve ez a kŸlšnb- sŽg tal‡n mŽg tœlzottan optim‡lisnak is tekinthet™. A kis tšmegek miatt nagyon ršvid id™ alatt felveszik a falak a leveg™ h™mŽrsŽkletŽt, illetve leadj‡k azt, ezŽrt ilyen kŸlšnbsŽg a nappali —r‡kra nem v‡rhat—.

A szell™ztetŽs azonban jav’tja az Žjszakai komfortŽrzetet Žs csak a csœcsh™mŽrsŽklet kialakul‡s‡ra tžnik el a j—tŽkony hat‡sa. A dŽlut‡ni -munka ut‡ni- —r‡k idejŽre pedig igen jelent™s h™Žrzeti javul‡s Žrezhe- t™. êgy a nap 70%-ban mutathat— ki a komfortŽrzet kedvez™ v‡ltoz‡sa.

47 A program Unix rendszerre kŽszŸlt Žs olyan kšrŸlmŽnyesre sikeredett, hogy a telep’tŽse Žs haszn‡lata is programoz—t igŽnyelt.

48 (1994.) Az—ta Budapesti Mžszaki Žs Gazdas‡gtudom‡nyi Egyetem

49 A dolgoz—k sz‡ma, falak anyaga, ‡rnyŽkol—k, lŽgcseresz‡m paramŽterei kerŸltek megv‡ltoztat‡sra.

50 A program kezelŽsŽt Szikra Csaba vŽgezte.

51 A vagyonvŽdelem szempontjai voltak az els™dlegesek.

52 A szell™ztetŽs mŽrtŽkŽt a lŽgcseresz‡mmal lehet jellemezni.

53 A modellezŽs sor‡n a 18⁰⁰-7⁰⁰-ig terjed™ id™szakban ãszell™ztettŸnkÒ.

54 A nappali id™szakban 1-2 ¡C eltŽrŽs ad—dik csak.

jœl. 14.

jœl. 13.

jœl. 12.

jœl. 11.

jœl. 10.

jœl. 9.

jœl. 8.

jœl. 7.

sz‡m’tott eredmŽny

(18 ûû- 7 ûû) a BAU-QUICK irod‡j‡ban

bels™ h™mŽrsŽklet (18 ûû- 7 ûû)

1994.

25 ûC 35 ûC 40 ûC

30 ûC

15 ûC 20 ûC

lŽgcseresz‡m: 0 lŽgcseresz‡m: 5

(15)

a faltšmeg hat‡sa

13. ‡bra az ‡rnyŽkol‡s hat‡sa

hibalehet™sŽgek

Szab— PŽter

A mŽrŽs sor‡n a helyisŽg gyors h™mŽrsŽkleti v‡ltoz‡sai, valamint a tœl- zott felmelegedŽsek okaikŽnt a kis ŽpŸlettšmeg szerepelt feltŽtelezett indokkŽnt. EzŽrt fontos a ãtšmegÒ szerepŽnek (13. ‡bra.) megvizsg‡l‡- sa. A sz‡m’t—gŽpes modell lehet™sŽget adott arra, hogy a be’rt ŽpŸletjel- lemz™k⁵⁵kšzŸl egynek, vagy ak‡r mindnek a paramŽtereit megv‡ltoztat- hassuk. A vizsg‡lat sor‡n a falak Žs fšdŽmek szerkezetŽt ãnehŽzÒ⁵⁶ tšmšr, tŽglakonstrukci—ra m—dos’tottuk.

Az eredmŽnyek igazolt‡k a tšmeg jelent™sŽgŽt a bels™ kl’ma kialak’t‡s‡ban.

Egy ãnehŽzÒ ŽpŸlet sokkal lassabban reag‡l a v‡ltoz‡sokra, kiegyenl’tettebb a h™mŽrsŽklete. Ez a ãlustaÒ viselkedŽs azonban azt is jelenti, hogy az ŽpŸletet Žjszakai szell™ztetŽssel nem lehet annyira lehžteni -nappal kevŽsbŽ me- legszik fel-, a ãmelegÒ egyenletesen jelentkezik. A kiemelked™⁵⁷ csœcsok azonban nem jelentkeznek, Žs a szob‡k

’gy komfortosabbak.

A tesztelŽs sor‡n megvizsg‡ltuk, hogy a lak—k⁵⁸sz‡ma hogyan v‡ltoztatja meg a mŽrŽsi eredmŽnyeket. A h™mŽrsŽkle- ti gšrbŽk egyŽrtelmž emelkedŽst mutattak, azonban azok mŽrtŽke nem Žrte

el az 1¡C sem. Ez egy ‡tlagos csal‡d esetŽben elhanyagolhat—.

A modellezŽs sor‡n a kŸls™ ‡rnyŽkol—k hat‡s‡t is pr—b‡ltuk megvizsg‡l- ni. A program eredmŽnyei⁵⁹azonban olyan kis kŸlšnbsŽgeket mutattak ki, hogy azokat nem lehet elfogadhat—nak tekinteni. A sz‡m’t‡si m—d- szer feltehet™en ãnehŽzÒ ŽpŸletekre kŽszŸlt Žs egy ilyen kis tšmegž ŽpŸ- let esetŽben hib‡s eredmŽnyeket adott.

Az ãeredmŽnybenÒ megmutatkozhatott az is, hogy az ŽpŸlet olyan ãkarakteresÒ ablakokkal rendelkezik, amelyek ‡rnyŽkol‡s‡t csak rŽszle- gesen lehetett modellezni. A tet™s’kban fekv™ ablakok esetŽben csak bels™ red™nyt ãhaszn‡ltunkÒ, ’gy a sz‡m’t‡s Žrtelmezhet™ œgy is, hogy a felmelegedŽsŽrt a tet™ablakok -a sz‡zalŽkos ar‡nyukn‡l sokkal nagyobb mŽrtŽkben - tehet™ek felel™ssŽ.

Az ‡rnyŽkol—kra vonatkoz— eredmŽnyek azonban tov‡bbi vizsg‡latok szŸksŽgessŽgŽt teszik indokoltt‡.

55 A rŽtegfelŽp’tŽsig meg lehetett v‡ltoztatni a szerkezeteket.

56 A 13. ‡br‡n szerepl™ ãkšnnyžÒ ŽpŸlet az eredeti fav‡zas szerkezetet jelenti.

57 A maximumok jelentik a legtšbb problŽm‡t a h™Žrzet szempontj‡b—l.

30 ¡C fšlŽ nem emelkedik a higanysz‡l gšrbŽje.

58 A jelen esetben irodai dolgoz—k. Ez a mutat— a haszn‡lt berendezŽsek -h™forr‡sok- (monitorok, l‡mp‡k, sz‡m’t—gŽpek, hžt™k) sz‡m‡val is ar‡nyos.

59 A kŸlšnbsŽg sz‡mszerž ŽrtŽkei maximum 2¡C eltŽrŽst mutattak.

jœl. 14.

jœl. 13.

jœl. 12.

jœl. 11.

jœl. 10.

jœl. 9.

jœl. 8.

jœl. 7.

sz‡m’tott eredmŽny

a BAU-QUICK irod‡j‡ban bels™ h™mŽrsŽklet

1994.

- kšnnyž - ŽpŸlet - nehŽz - ŽpŸlet 25 ûC

35 ûC 40 ûC

30 ûC

15 ûC 20 ûC

(16)

H™t‡rol‡s

elmŽleti alapok

1. kŽplet [K.01]

q - t‡rolt h™ [kJ]

m - tšmeg [kg]

c - fajh™ [kJ/kgK]

t - h™mŽrsŽklet [K]

2. kŽplet [K.02]

d - rŽtegvastags‡g [m]

ρ - sžržsŽg [kg/m³] m - viszony’tott

tšmeg [kg]

3. kŽplet [K.03]

m_h - fajlagos h™t‡rol—- tšmeg [kg/m²] m_ti - h™t‡rol—tšmeg

felŸlet_i[kg/m²] A_i - felŸlet_i [m²] A_tj - transzparens

felŸlet_j [m²] N_j - naptŽnyez™

felŸlet_j

Szab— PŽter

H™t‡rol—kŽpessŽg

A referenciaŽpŸlet vizsg‡lata alapj‡n Žrdemes a ãtšmegÒ illetve a h™t‡- rol‡s szerepŽt rŽszletesebben tanulm‡nyozni.

Id™ben nem ‡lland—sult folyamatok esetŽben a rendszerbe belŽp™ Žs on- nan t‡voz— ‡ramok kŸlšnbsŽge a t‡rolt energia⁶⁰ v‡ltoz‡s‡val j‡r. A t‡- rolt h™ megv‡ltoz‡sa ‡ltal okozott h™mŽrsŽkletv‡ltoz‡s (1. kŽplet) for- d’tottan ar‡nyos a rendszer tšmegŽnek Žs fajh™jŽnek a szorzat‡val. A t‡- rolt h™r™l mindig csak valamilyen szinthez⁶¹viszony’tva lehet beszŽlni, ezŽrt a h™t‡rol—kŽpessŽg alatt csak az ãm.cÒ szorzatot ŽrtjŸk⁶². Az Žp’t™- iparban haszn‡latos legtšbb anyag⁶³fajh™je kšzel azonos⁶⁴, ezŽrt sz‡m’- t‡sn‡l csak a h™mŽrsŽkletv‡ltoz‡s Žs a tšmeg ford’tott ar‡ny‡t veszik figyelembe⁶⁵.

A gyakorlatban a napi peri—dust figyelembe vŽve a szerkezeteknek csak egy bizonyos z—n‡ja vesz rŽszt a h™t‡rol‡si folyamatokban. A szab- v‡ny⁶⁶ezt a z—n‡t R ² 0.15 m²K/W h™vezetŽsi ellen‡ll‡s ãmŽlysŽgŽbenÒ hat‡rozza meg. A szabv‡ny kŸlšnbsŽget tesz ãnem szilik‡tb‡zisœÒ⁶⁷ anyagok esetŽben, ahol a ãtšmegÒ C/0.8 h‡nyadossal szorzand—.

Ez a megfogalmaz‡s nagyon nehezen kšvethet™, hiszen sok modern Žp’- t™anyagot nehŽz besorolni, a gy‡rt—k azonban a legtšbb esetben kšzlik az adott szerkezet fajh™jŽt is. êgy a szabv‡ny ‡ltal meghat‡rozott ãbetonhozÒ viszony’tott h™t‡rol—tšmeget a 2. kŽplet [K.02] alapj‡n⁶⁸ pontosan lehet sz‡m’tani.

Az adott ŽpŸletre nemcsak a szerkezetei Žs azok h™t‡rol—kŽpessŽge a jellemz™, hanem az egyes helyisŽgeinek a h™t‡rol—tšmege⁶⁹is. A kisz‡- molt ãburkol— tšmegÒ⁷⁰alapj‡n lehet az egyes helyisŽgek fajlagos h™t‡- rol—tšmegŽt (3. kŽplet) meghat‡rozni. Ez az a h™t‡rol—tšmeg, amely a ãszobaÒ Ÿvegezett hat‡rol— szerkezeteivel egyenŽrtŽkž teljesen ‡tl‡tsz—

ny’l‡s felŸletegysŽgŽre jut.

A h™t‡rol—tšmeg meghat‡roz‡sakor az Žp’t™anyagokon k’vŸl a bœtoro- kat is figyelembe kell venni. Az Ÿvegezett szerkezetek naptŽnyez™jŽnek a meghat‡roz‡sakor a t‡rs’tott ‡rnyŽkol—szerkezetek is sz‡m’t‡sba veen- d™k. FeltŽtelezve a mobil szerkezetek helyes haszn‡lat‡t.

60 A t‡rolt energia fŸggvŽnyŽben v‡ltozik a h™mŽrsŽklet.

61 Æt csak valamihez kŽpest jelent h™mŽrsŽkletkŸlšnbsŽget.

62 MSz-04-140-2:1991-2.2 ¤ alpj‡n csak a tšmeg ãmÒ szerepel 63 A faanyagok jelentenek csak jelent™s kŸlšnbsŽget.

64 c Å 0.84-0.95 kJ/kgK

65 A fa esetŽben c Å 1.7-3.0 kJ/kgK ezŽrt fav‡zas ŽpŸleteknŽl nem engedhet™ meg.

66 MSz-04-140-2:1991-2.2.2 ¤

67 Ebbe a kateg—ri‡ba tartoznak pŽld‡ul a fa Žs a fŽm ãt’pusœÒ anyagok.

68 Dolgozatomban ezt a kŽpletet haszn‡lom a h™t‡rol—tšmeg meghat‡roz‡sakor.

69 MSz-04-140-2:1991-2.2.4 ¤ alapj‡n sz‡m’that—.

70 Csak az el™’rt (R) rŽtegig, ‡tfedŽs (v‡laszfal) esetŽben a szerkezet felŽig.

∆q=m⋅c⋅ ∆t

m= d⋅ρ ⋅c 0.84

m_h =

∑

A_i^⋅^m^ti A_tj ⋅N_j

∑

(17)

H™t‡rol‡s

kŸls™ falak

m - fajlagos h™t‡rol—- tšmeg [kg/m²] d - a h™t‡rol‡sban

ez a rŽteg vesz rŽszt [cm]

- az ‡br‡n fehŽr - k - h™‡tbocs‡jt‡si

tŽnyez™ [W/m²K]

14. ‡bra

15. ‡bra

16.‡bra

17. ‡bra

Szab— PŽter

A kŸlšnfŽle ŽpŸlett’pusok h™t‡rol—kŽpessŽgŽt els™sorban az ŽpŸletszer- kezeteik hat‡rozz‡k meg. A szerkezetek m—dos’t‡sa v‡ltoztatja meg leg- kevŽsbŽ az Žp’tŽsz ‡ltal elkŽpzelt koncepci—t. Ennek megfelel™en ilyen v‡ltoztat‡st nagyon gyakran a kivitelez™ vagy ak‡r a megrendel™⁷¹ is vŽgrehajt. A m—dos’t‡sok ‡ltal‡ban olcs—bb anyagok beŽp’tŽsŽt, illetve esetenkŽnt teljes rŽtegek elhagy‡s‡t is jelenthetik. A kŸlšnfŽle v‡ltozta- t‡sokn‡l szinte sohasem gondolj‡k vŽgig a h™technikai kšvetkezmŽnye- ket. A form‡k Žs anyagok sokfŽlesŽgŽhez kŽpest a kŸlšnfŽle rŽtegfelŽp’tŽsž kialak’t‡sok h™t‡rol—kŽpessŽge nagyon kevŽs v‡ltozatot takar.

KŸls™ falszerkezetek

A leg‡ltal‡nosabb kŸls™ falszerkezetre - fav‡zas ŽpŸlet esetŽben - a (6. ‡bra) mutat⁷² pŽld‡t. Bels™ burkolatkŽnt egy gipszkarton lemezt er™s’tenek egy Betonyp⁷³ lapra. A szerkezet fajlagos h™t‡rol—tšmege mÅ50 kg/m². Ennek egy ãmodernebbÒ v‡ltozat‡ban (14. ‡b- ra) a cementkštŽsž forg‡cslap helyett OSB⁷⁴ Žp’t™lemezt alkalmaznak a gipszkarton alatt. Ilyen szerkezeti kialak’t‡skor azonban m‡r alacsonyabb h™t‡rol—tšmeg ad—dik. Fah‡zak esetŽ- ben mŽg a boronafal⁷⁵jelent szerkezetileg (15. ‡bra) jelent™s eltŽrŽst. Ez a megold‡s a h™t‡rol‡s szempontj‡b—l⁷⁶ azonban nem hoz nagy kŸlšnbsŽget. A boronafalas kialak’t‡s eredmŽnyei egyben azt is jelentik, hogy a ãfaÒ 3 cm vastags‡gig⁷⁷vesz rŽszt a napi h™t‡rol‡- si folyamatokban.

Az adatok ŽrtelmezŽsŽben seg’tsŽget nyœjthat egy-egy hagyom‡nyos, ãrŽgiÒ szerkezet šsszehasonl’t‡skŽnt. A 16.

‡bra kismŽretž tŽglafalat, a 17. ‡bra vasbeton szerkezetž falat ‡br‡zol. Ezek a falszerkezetek nŽgyszer nagyobb h™- t‡rol—kŽpessŽggel rendelkeznek a fen- tiekhez kŽpest.

71 A m—dos’t‡sra szinte kivŽtel nŽlkŸl ‡rcsškkentŽs miatt kerŸl sor.

72 A ReferenciaŽpŸlet falszerkezete. 10. oldal 73 cementkštŽsž faforg‡cslap

74 Az OSB lap anyag‡t tekintve forg‡cslap (1.9 cm vastag), de struktœr‡lts‡ga miatt nagyobb teherb’r—kŽpessŽggel rendelkezik, Žp’t™lapkŽnt k’v‡l—an alkalmazhat—

(kšnnyž, v‡ghat—, szegezhet™) szemben a Betonyp lappal.

75 Boronafalas kialak’t‡ssal a magas ‡r miatt csak elvŽtve tal‡lkozhatunk.

76 m Å 47kg/m²

77 Nem is alkalmaznak 2.1 cm-nŽl vastagabb (gyalult deszka) faburkolatot.

M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg41.84

2.698

0.272 /m² 2.00 cm Dryvit vakolat

1.20 cm Betonyp lemez 9.60 cm faszerkezet Therwoolin h™szigetelŽs 0.02 cm pvc f—lia, p‡rafŽkezŽs 1.90 cm OSB lemez

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez tapŽt‡z‡s

M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg46.84

2.850

0.429 7.00 cm Boronafal

5.00 cm Therwoolin h™szigetelŽs 0.02 cm pvc f—lia, p‡rafŽkezŽs

7.00 cm Boronafal /m²

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16 4.00 cm dryvit vakolat

(+ nemesvakolat) 38.00 cm kismŽretž tŽgla falazat 1.50 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

198.2 11.06

0.600 /m²

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16

206.9 10.25

0.810 4.00 cm dryvit vakolat

(+ nemesvakolat) 15.00 cm vasbeton falazat vakolat tart— h‡l—

1.50 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

/m²

(18)

H™t‡rol‡s

v‡laszfalak

tet™terek

18. ‡bra

19. ‡bra

20. ‡bra

21. ‡bra

22. ‡bra

Szab— PŽter

A kŸls™ falak vizsg‡latakor nem feledkezhetŸnk meg a tet™terek fontoss‡g‡r—l sem, hiszen jelent™s szeletŽt kŽpviselik a ãfav‡zasÒ ŽpŸletek- nek. A tŽrdfalak Žp’tŽsŽhez kŽt f™ Žp’t™anyagot haszn‡lnak az esetek legnagyobb sz‡zalŽk‡ban, Porotherm (18. ‡bra) tŽgl‡kat illetve Ytong (19. ‡bra) falaz—blokkokat. MindkŽt

Žp’tŽsi rendszerre jellemz™ a kitžn™ h™- szigetel™kŽpessŽg Žs a kšnnyž falazha- t—s‡g. A h™t‡rol‡s⁷⁸ terŽn azonban egyik Žp’t™anyag sem mœlja felŸl a fa- v‡zas szerkezeteket, s™t mŽg eseten- kŽnt ãrosszabbak Ò is azokn‡l.

V‡laszfalak

A referenciaŽpŸlet esetŽben a bels™ v‡- laszfalak (20. ‡bra) Heraklith elemek- b™l ŽpŸltek fel, amire gipszlapok kerŸl- tek. Gyakran alkalmazz‡k tov‡bb‡ a (6.

‡bra) bels™ rŽtegrendjŽt is tart—falak esetŽben. A leg‡ltal‡nosabb kšnnyž- szerkezetes v‡laszfalra azonban a 21.

‡bra szolg‡l pŽldakŽnt. Ezt a szerelt falmegold‡st rŽgi ŽpŸletek bels™ oldali, ut—lagos h™szigetelŽsekor⁷⁹ ,illetve tŽr- elv‡laszt‡sok Žp’tŽsŽre is haszn‡lj‡k.

Az Žp’tŽsi katal—gusokban a dupla rŽ- tegž gipszkartonoz‡sra is tal‡lhatunk pŽld‡t, (22. ‡bra) azonban a mag‡n - Žp’tkezŽseken ezzel a megold‡ssal csak elvŽtve tal‡lkozhatunk. Boronafalas v‡laszfal esetŽben a h™t‡rol—kŽpessŽg a (15. ‡bra) szerint alakul.

A fav‡zas ŽpŸletek v‡laszfalai nagyon kis h™t‡rol—kŽpessŽggel rendelkeznek, aminek az okai kšzštt a hib‡s Žp’tŽsi szok‡sok is szerepelnek. A v‡laszfalak kialak’t‡sakor els™dleges szempont az

‡r, minden m‡st maga mšgŽ utas’tva.

…sszehasonl’t‡skŽnt: egy kismŽretž

tŽgl‡b—l Žp’tett falszerkezet (23. ‡bra) h™t‡rol—kŽpessŽge legal‡bb nŽgyszer nagyobb, pedig ebben az esetben a h™t‡rol— z—na mŽg ‡t is nyœlna⁸⁰a falszerkezet felez™ vonal‡n. Ilyen kismŽretž tŽglafallal azonban œj ŽpŸletek esetŽben m‡r nem tal‡lkozhatunk.

78 A ãnehŽzÒ tŽglafalak (Porotherm, Ytong) esetŽben az Žp’ttet™k a val—sn‡l sokkal nagyobb h™t‡rol—kŽpessŽget tŽteleznek fel. Az igazi problŽm‡t azonban az jelenti, hogy a tervez™k sincsenek tiszt‡ban a val—s h™technikai paramŽterekkel.

79 Ut—lagos h™szigetelŽs esetŽn egy p‡raz‡r— f—lia is beŽp’tŽsre kerŸl.

80 Ilyen esetben a szerkezet felŽt kell sz‡m’t‡sba venni.

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16

47.62 3.849

0.426 1.50 cm jav’tott mŽszvakolat

(+ nemesvakolat) 38.00 cm Porotherm falazat 1.50 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

/m²

1.50 cm jav’tott mŽszvakolat (+ nemesvakolat) 30.00 cm Ytong P2-0.5/30 falazat 1.00 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

0.399 _{m K}^W2 k =

d = cm2.800 m = kg33.02 M = 1:16

/m²

tapŽta

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez 5.00 cm faszerkezet

Heraklith h™szigetelŽs 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez tapŽt‡z‡s

M = 1:8

25.36 2.064

1.081 _{m K}^W2 k =

d = cm m = kg /m² h™‡tbocs‡t‡si tŽnyez™:

M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg tapŽta

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez 5.00 cm Rigips v‡laszfal rendszer Therwoolin hangszigetel™

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez tapŽt‡z‡s

0.556 1.567 15.78 /m²

M = 1:8

W m K² k =

d = cm m = kg tapŽta

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez 5.00 cm Rigips v‡laszfal rendszer Therwoolin hangszigetel™

1.25 cm Rigips gipszkarton lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez

tapŽt‡z‡s 0.522

31.30 2.608

/m²

(19)

H™t‡rol‡s

fšdŽmszerkezetek

23. ‡bra

24. ‡bra

25. ‡bra

26. ‡bra

27. ‡bra

Szab— PŽter

A ãhagyom‡nyosÒ tet™terek kialak’t‡sakor haszn‡lt Porotherm v‡laszfal (24. ‡bra) meglep™en j—l⁸¹ vizsg‡zik a vastagabb falazathoz kŽpest. Az Ytong⁸²azonban ugyanazt az eredmŽnyt (25. ‡bra)produk‡lja, megmu- tatva, hogy a vŽkony Žs a vastag fal-

szerkezet kšzštt nincsen sz‡mottev™

kŸlšnbsŽg.

FšdŽmszerkezetek

A fšdŽmek -kšzbŸls™ szerkezeti elem- kŽnt- kett™s ãtermŽszetžek Ò, hiszen az egyik oldalon padl—kŽnt szerepelnek, a m‡sikon pedig mennyezetkŽnt funkcio- n‡lnak. A mai Žp’tŽsi ãdivatÒ szerint a szob‡k parketta vagy padl—sz™nyeg⁸³ burkolatot kapnak, m’g a konyha Žs a mellŽkhelyisŽgek m‡zas ker‡mia bur- kolattal kŽszŸlnek. A leggyakoribb parketta t’pus, amit a lak—k beŽp’tenek, mžanyag bevonatœ, farostlemez⁸⁴ ,ami habal‡tŽtre kerŸl. A hagyom‡nyos sza- lagparketta is olyan vŽkony rŽtegben (26. ‡bra) ŽpŸl -szintŽn al‡tŽttel-, ami h™technikailag csak kis h™t‡rol— ŽrtŽ- ket kŽpvisel.

A tesztelt BAU-QUICK ŽpŸlet fšdŽm- szerkezete a 7. illetve a 27. ‡bra felŽp’- tŽsŽt kšveti. MennyezetkŽnt a szerkezet a kŸls™ falszerkezetŽvel (6. ‡bra) azonos rendszerž. A habal‡tŽtes sz™- nyeg haszn‡lat‡val minden tov‡bbi h™- t‡rol— rŽteg elszigetel™dik Žs a szerkezet fajlagos h™t‡rol— ŽrtŽke nagyon ala- csony lesz.

FafšdŽmek esetŽben is tal‡lkozhatunk aljzatbeton beŽp’tŽsŽvel⁸⁵ , ami hideg- padl—s lak—szob‡kban is elkŽpzelhet™

lehetne. Ilyen kialak’t‡s esetŽn a szerkezet a ãvasbetonÒ fšdŽm h™technikai paramŽtereivel azonos (28. ‡bra).

81 A bels™ fal esetŽben m‡r -m‡r az ‡llŽkonys‡g volt az els™dleges szempont a h™szigetelŽshez kŽpest. Ez tšmšrebb falaz—elemet eredmŽnyezett.

82 Az Ytong ugyanabb—l az ãanyagb—lÒ kŽsz’ti a falazatait, a kŸlšnfŽle teherb’r‡si ŽrtŽkekhez nem p‡rosul jelent™sen m—dosult h™technikai ŽrtŽk.

83 A lak—szob‡k csak abban az esetben kapnak hidegburkolatot, ha a szoba padl—fžtŽssel kŽszŸl. A padl—fžtŽsnek azonban sok ellenz™je akad a lebeg™ por allergi‡ra hivatkozva.

84 A hagyom‡nyos szalagparkett‡n‡l olcs—bb Žs tart—sabb megold‡st jelent.

85 Fav‡zas ŽpŸlet esetŽben aljzatbetonoz‡sra a vizes helyisŽgekben kerŸlhet sor, ha statikailag nem jelent problŽm‡t a tšbbletteher.

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16 diszperzi—s festŽs

1.50 cm jav’tott mŽszvakolat 12.00 cm kismŽretž-tŽglafal 1.50 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

134.8

2.216 7.500

/m²

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16 diszperzi—s festŽs

1.50 cm jav’tott mŽszvakolat 10.00 cm Porotherm v‡laszfal 1.50 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

73.82 5.881

1.602 /m²

W m K² k =

diszperzi—s festŽs 1.00 cm jav’tott mŽszvakolat 10.00 cm Ytong v‡laszfal 1.00 cm jav’tott mŽszvakolat diszperzi—s festŽs

0.959 d = cm2.800 m = kg33.02 M = 1:16

/m²

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16 0.50 cm padl—sz™nyeg

1.90 cm forg‡cslap 2.00 cm œsztat— rŽteg 2.00 cm Betonyp lemez 17.00 cm fšdŽmpall—

Therwoolin (5 cm) 1.20 cm Betonyp lemez 1.25 cm Rigips gipszkarton lemez

15.09 1.300

0.392 /m²

W m K² k =

d = cm m = kg M = 1:16

37.75 2.155

0.672 /m² 1.35 cm parketta

0.30 cm habal‡tŽt 5.00 cm aljzatbeton 2.00 cm œsztat— rŽteg 21.00 cm Porotherm fšdŽm

1.50 cm jav’tott mŽszvakolat h™‡tbocs‡t‡si tŽnyez™: