Az ‡rnyŽkolt ablakfelŸletre Žrkez™ šsszsug‡rz‡si adatok ismerete (I‡rny) az energetikai sz‡m’t‡sokhoz nŽlkŸlšzhetetlen. A sug‡rz‡si adatok he-lyett az ‡rnyŽkvet™k esetŽben is cŽlszeržnek l‡tszik a m‡r ãbev‡lltÒ naptŽnyez™k haszn‡lata.
N‡rny= I‡rny/ IT
Egy meglŽv™ vagy tervezett ‡rnyŽkve-t™ esetŽben ezt az ŽrtŽket minden —ra-kšzre Žs reprezent‡ns napra221ki kelle-ne sz‡molni. Ha mŽg a tervezŽs f‡zis‡-ban szeretnŽnk eldšnteni, hogy az ‡r-nyŽkvet™ melyik t‡jol‡s esetŽben hasz-n‡lhat— a leghat‡sosabban, akkor az el™bb eml’tett kalkul‡ci—kat Žgt‡jak szerint is ki kell b™v’teni. Ekkora adat-halmaz a gyakorlati vizsg‡latok szem-pontj‡b—l haszn‡lhatatlan. EzŽrt a pilla-natnyi naptŽnyez™ (N‡rny) helyett a napi sœlyozott ‡tlag (N‡) bevezetŽse indo-kolt. Ez az elj‡r‡s lehet™vŽ teszi, hogy egy ‡rnyŽkvet™t egyetlen t‡bl‡zatban
‡br‡zoljunk.
N‡= H‡rny/ HT
A naptŽnyez™kb™l szerkesztett grafikonok (73. ‡bra) tervezhet™vŽ222 te-szik az ‡rnyŽkvet™ szerkezeteket. Ezzel eldšnthet™, hogy egy beterve-zett szerkezet val—ban a k’v‡nt id™szakban adja a legnagyobb ‡rnyŽkha-t‡st Žs mennyire ãk‡rosÒ a tŽli id™szakban. A t‡bl‡zatok elemzŽsŽb™l az is kitžnik, hogy egy ãval—sÒ ‡rnyŽkvet™ naptŽnyez™je nem kisebb 0.3-as ŽrtŽknŽl.223Ez a csak rŽszben ‡rnyŽkolhat— diffœz komponens jelen-t™sŽgŽt emeli ki.
A 73. ‡bra egy k‡vaszerkezet ‡rnyŽkol‡s‡t mutatja be. Napjainkban az ablak s’kja nagyon kšzel tal‡lhat— a fal s’kj‡hoz Žs homlokzati d’szkŽnt is ritka a ãk™keretÒ. Pedig ak‡r 20 cm-es ablak ãsŸllyesztŽsÒ is jelent™s
‡rnyŽkhat‡st biztos’t ny‡ron, dŽli t‡jol‡s esetŽben. M‡s t‡jol‡sn‡l azon-ban ãhat‡sosabbÒ ‡rnyŽkol‡st cŽlszeržbb v‡lasztani, Žszak felŽ pedig ak‡r kedvez™tlennek is tekinthet™.
221 Nem elŽg a ny‡ri tervezŽsi ŽrtŽkeket kisz‡m’tani, hiszen szŸksŽgŸnk van a tŽli nyeresŽg ismeretŽre is. Mobil ‡rnyŽkol—k esetŽben a teljes Žv ismeretŽben eldšnthet™ az ‡rnyŽkvet™ szerkezet optim‡lis haszn‡lata.
222 Az ‡rnyŽkvet™ szerkezetek jellemzŽsŽre ezid‡ig nem lŽtezett olyan szemlŽletes paramŽter, ami azok haszn‡lhat—s‡g‡ra vonatkozott volna.
223 TermŽszetesen kŽsz’thet™ olyan ‡rnyŽkvet™, ami ennŽl jobban ‡rnyŽkol, azonban azok ink‡bb a kivŽtelek kšzŽ tartoznak.
20 20
30¼ 60¼ 90¼ 120¼
jan.
150¼ 210¼ 240¼
febr. m‡rc. ‡pr. m‡j. jœn. jœl. aug. szept. okt. nov. dec.
360¼ 330¼ 300¼ 270¼
180¼
0¼
= 90¼
90 150 cm
ON
ON
0.85 0.95 : N
0.5 0.55 0.6 0.65 0.7 0.75 0.8 0.9 1.0 0.45
0.4
0.75 0.8
0.75
0.65
0.65
0.65 0.7
0.7
β
‡
‡rrnnyyŽŽkkooll—— n
naappttŽŽnnyyeezz™™jjee
ƒ β
γ
γ
[K.27]
[K.28]
çrnyŽkol—k
A napi tervezŽsi gyakorlatban ‡rnyŽkvet™kkel leggyakrabban p‡rk‡-nyok,224ereszek illetve erkŽlyek form‡j‡ban tal‡lkozhatunk. Az ŽpŸlete-ink nagy rŽszŽn azonban csak a tet™225kinyœl‡sa jelenti az egyetlen vŽ-delmet a nap sugaraival szemben.
A vizsg‡lt ŽpŸletek kšzštt a legna-gyobb sz‡zalŽkban a tet™tŽrbeŽp’tŽses, fšldszintes csal‡di h‡zak fordulnak el™.
Ilyen Žp’tŽsnŽl a fšldszinti ablak fels™
vonala Žs a tet™ eresz magass‡ga - a ta-pasztalat alapj‡n226- kšzel ‡lland— t‡-vols‡gban tal‡lhat— minden (74. ‡bra) ŽpŸletnŽl. Ett™l eltŽrŽst csak a tet™ ki-nyœl‡sa jelenthetne, azonban ‡ltal‡no-san az sem nagyobb 50 - 80 cm-nŽl.
Nagy kiŸlŽsž tet™vel a szerkezeti Žs be-Žp’tŽsi problŽm‡k miatt csak ritk‡n ta-l‡lkozhatunk. EzŽrt a csal‡di h‡zak leg-tšbbje nem olyan kialak’t‡sœ, hogy a tet™ ‡rnyŽkvetŽse gyakorlati szerepet j‡tszana.
A ršgz’tett ‡rnyŽkvet™k kšzŸl az er-kŽlylemezek jelent™sŽge emelhet™ ki.
Ezek a szerkezetek akkor jelent™sek az
‡rnyŽkol‡s szempontj‡b—l, ha nagy ki-nyœl‡sœak Žs lehet™leg az ‡rnyŽkolt ab-lak felett kis t‡vols‡gban tal‡lhat—k.
Az erkŽlyek vizsg‡lat‡t az egyŽb227 ‡rnyŽkvet™k kšzštt Žrdemes elvŽgezni -hiszen a geometri‡juk a fontos - Žs nem az Žp’tŽsŸk els™dleges cŽlja. Ilyen szer-kezet vizsg‡lat‡ra mutat pŽld‡t a 75.
‡bra. Az eredmŽnyek szerint a dŽli ir‡nyhoz kšzeli t‡jol‡s esetŽn haszn‡l-hat— hatŽkonyan a fenti szerkezet.
224 A nagy kiŸlŽsž p‡rk‡nyok szinte teljesen eltžn™fŽlben vannak, a mai gyakorlat - ha d’sz’t egy‡ltal‡n - legink‡bb csak s’kbeli festŽssel teszi. Azonban a kis kiŸlŽsž p‡rk‡nyok is jelent™sen ‡rnyŽkolhatnak, ahogy azt a 73. ‡bra szemlŽlteti.
225 Az Žp’tŽszek kšzštt napjainkban nagy divatja van a lapostet™s ãmodernÒ csal‡di h‡zaknak, ahol szinte semmilyen ‡rnyŽkot ad— forma sincsen.
Ez a divat nagyon sok szempontb—l ellentmond az ãško-logikusÒ
gondolkod‡snak, teret adva az ŽpŸletszerkezettani problŽm‡k garmad‡j‡nak.
226 A tet™tŽr l‡bazata ‡tlagosan 90 cm, a fšldszinti belmagass‡g pedig 2.70 mŽter.
227 Az ‡rnyŽkvet™k mŽret szerinti vizsg‡lat‡t elkezdtem, az els™ eredmŽnyeket a mellŽklet tartalmazza. A topol—giai rŽszletes feldolgoz‡s azonban mŽg h‡travan.
1.40
çrnyŽkol—k
Mivel ‡rnyŽkol‡sra f™kŽnt a ny‡ri meleg id™szakban van szŸksŽg, a fix
‡rnyŽkol—k ãtŽliÒ peri—dusban ink‡bb k‡rosak a lak‡s energiamŽrlege szempontj‡b—l. Ezt az ellentmond‡st mozgathat— mobil ‡rnyŽkol—k haszn‡lat‡val lehet feloldani.
A legegyszeržbb mobil szerkezet a ki-hajthat— zsalut‡bla. Ilyen ‡rnyŽkol—val a nŽpi Žp’tŽszetben nagyon sok helyen tal‡lkozhattunk, de napjainkra szinte teljesen eltžnt az Žp’tŽszek (s)palett‡j‡-r—l. A becsukhat— zsalut‡bl‡k pedig kŽ-szŸlhetnŽnek h™szigetel™ anyagb—l,228 minim‡lisra csškkentve tŽlen az Žjsza-kai vesztesŽgeket. Sok pŽlda akad ‡r-nyŽkol— lamell‡s kialak’t‡sra,229 ami a ny‡ri id™szakban kiv‡l—, de k’sŽrletek tšrtŽntek f‡zisv‡lt— tšltettel kialak’-tott230 szerkezetekre is. Az igŽnyeknek megfelel™en ezek kombin‡ci—ja is el-kŽpzelhet™, hiszen kivehet™ h™szigete-l™ t‡bl‡kat is haszn‡lhatunk. A tšmšr
t‡bl‡k fŽlig nyitott ‡llapotukban (76. ‡bra) is jelent™s ‡rnyŽkhat‡st je-lentenek. Az termŽszetesen nem mindegy, hogy mikor melyik t‡bl‡t hajtjuk be vagy nyitjuk ki.
A tet™tŽrbeŽp’tŽses ŽpŸletek esetŽben magasra kerŸl az eresz, ami csak kis ‡r-nyŽkhat‡st jelent. Ez jelent™sen fokoz-hat— lenne, ha az eresz als— v’zszintes s’kj‡ba Žp’tett ‡rnyŽkvet™t ny‡ron le-hajtjuk. Ilyen szerkezet (77. ‡bra) hasz-n‡lata Žp’tŽszetileg is indokolhat—, hi-szen m‡s Žghajlati kšrŸlmŽnyhez meg-jelenŽsŽben is alkalmazkodik az ŽpŸlet.
Ilyen szerkezet ŽpŸletszerkezettanilag nem jelent gondot,231 formailag pedig jelent™s j‡tŽklehet™sŽget biztos’t az Žp’tŽszek sz‡m‡ra. Ilyen t‡bl‡k kŽszŸl-hetnŽnek teljes hosszban vagy kis sza-kaszokban az ablakok felett kialak’tva.
228 Hideg, esti —r‡kban bez‡rva minim‡lisra csškkenti az ablakok h™vesztesŽgŽt.
Tipikus ãkŸlfšldiÒ pŽldakŽnt a musk‡tlis alpesi h‡zakat lehet felhozni.
229 A mediterr‡n Žp’tŽszet karakteres eleme, kŸlšnfŽle nyit‡si m—dszerekkel.
230 Hideg id™ben a kinyitott zsalukba Žp’tett ãtšmegÒ felmelegszik a napsugarakt—l, este behajtva ez a t‡rolt h™mennyisŽg a szob‡ba sug‡rzik.
231 SzŽlteherrel szemben a szerkezet kit‡maszt‡sa szŸksŽges lehet.
50
çrnyŽkol—k
A nšvŽnyzet szerepe
Csal‡di h‡zas beŽp’tŽsek esetŽben fontos szerepet j‡tszik a besug‡rz‡s meghat‡roz‡sakor a kšrnyezet is. Figyelembe kell venni a szomszŽdos ŽpŸletek232 Žs a kšrnyez™ nšvŽnyek ‡rnyŽkol— hat‡s‡t is. A szomszŽd ŽpŸletek ‡ltal‡ban adotts‡gkŽnt szerepelnek, a nšvŽnyzet telep’tŽse azonban tervezŽsi feladatokat is jelenthet.
A legklasszikusabb ‡rnyŽkvet™ szerke-zetek a f‡k, amelyek ‡rnyŽkos lombko-ron‡ja alatt Žvezredek —ta hžsšlnek az emberek. A nšvŽnyzet telep’tŽsekor azonban nagyon gondosan meg kell ha-t‡rozni az ŸltetŽs helyŽt, hiszen kŸlšn-fŽle t‡jol‡sok esetŽben (78. ‡bra) v‡lto-zik az ‡rnyŽkol‡s hatŽkonys‡ga. A lombkorona alakj‡ra Žs v‡rhat— mŽre-tŽre is cŽlszerž a tervezŽskor gondolni.
Sok kertben divatos šrškzšldek pom-p‡znak folyamatosan egŽsz Žvben. En-nek a nšvŽnyt’pusnak nagy el™nye, hogy ™sszel nem kell a lehullott lombot eltakar’tani Žs egŽsz Žvben ãszŽpek Ò.
Azonban a tŽli id™szakban (79. ‡bra) sokat csškkentenek a benapoz‡s233 mŽr-tŽkŽn, ’gy kšzvetve megemelik a fžtŽsi sz‡ml‡kat. A telep’tŽsŸkkor ezŽrt mŽr-legelni kell minden szempontot.
Az ‡rnyŽkvet™k tervezŽsŽhez kidolgo-zott naptŽnyez™ket tartalmaz— ‡br‡k234 segŽdletkŽnt j— szolg‡latot tehetnek a tervez™knek Žs beruh‡z—knak is. Seg’t-sŽgŸkkel egy adott id™pontban a helyi-sŽgbe jut— energia‡ram a kšvetkez™
šsszefŸggŽsb™l sz‡m’that—: