• Nem Talált Eredményt

KLEIN R T K S Íí T Ő J E

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "KLEIN R T K S Íí T Ő J E"

Copied!
20
0
0

Teljes szövegt

(1)

RENDEZETT TANÁCSÚ

DOBSINA BÁNYAVÁROS

KÖZSÉGI ISKOLÁJÁNAK

É R T K S Íí T Ő J E

AZ

1883/4. TANÉVRŐL.

KÖZLI

KLEIN SAMU,

ROZSNYÓ.

KOVÁCS MIHÁLY KÖNYVNYOMDÁJA.

1884.

(2)

T

TARTALOM.

1. Adatok Dobsina tanügyének fejlődéséhez.

2, Az iskolnszék tisztviselői és tagjai.

3. Tantestület.

4. A községi iskolában előadott tantárgyak.

A) Hétköznapi iskolában.

B) Vasárnapi ismétlő iskola leányok.i C) Az ipar-iskola.

5. A községi bánya-iskola.

6. A kőcsiszoló tanműhely.

7. A közs. iskola óraterve.

8. A tanulók létszámának statisztikai kimutatása A) A hétköznapi iskolában.

B) A vasárnapi iskolában.

C) Az ipar-iskolában.

D) A kisdedóvóban.

9. Tanszerek és berendezési tárgyak.

10. Épületek és más helyiségek.

11. Adományok, 12. Tudomásul.

(3)

1.

ADATOK DOBSINA TANÜGYÉNEK FEJLŐDÉSÉHEZ.

Dcilxiiin Jöl'J l:ikossal liini rond. tanácsú bányaváros a kies (römörniugyc íol-o részében fekszik. Földmivelése és marhatenyész- tése kisebb jelentőségű, lakosai leginkább bányászattal, vas- és ujabb itlfibi'ii l:i- és kő-iparral foglalkoznak. Regényes környékének Jobb nevezetességei kékleny-álany ljáiiyás/at:i. kígyókő-fekvetei, a hii-os s/.traezenói völgy, a vil.-íghini jégbarlang és az időszaki forrás.

A város egyéb bevételeit, tüzetesen pedig időközönként!

dús bánya-áldást (; város derék lakossága nagyobb rószbou a közjó oltani ni tette le: községi és egyházi terhek részbon kevesbitet- U;k. vészben egészen töröltettek, csatornázási hálózata, számos ku- tak, kövezet, rendezett utak, világítás — a közegészségügy érde- kében, népkert, nyilvános szép épületei, sétatér stb. a város szé- pítése és csinosítása tekintetében érdemelnek dicsérő említést; a kortársak és az utódok hálás elismerését azonban kiválóau azon intézkedései által vívta ki, melylyel — ha a múlt évkönyveit la- pozgatjuk — már azelőtt is feltűnő előszeretettel, de manapság is a nevelés-ügyet melegen gondozta,, fejlesztette és alapítványok lé- tesítése által telhetőleg a jövőre, nézve is biztos alapokra fektetni törekszik.

Ktuiek bizonyítását ezélozzák a következő száraz, de mind a mellett igen tauuságos jegyzetek:

Történelmi töredékek alapján bizonyos, hogy itt már 1584-ben egy külön ti- és leányosztályon kívül egy rcctor és conrector ve- zetése alatt álló közép latin iskola, létezett. Ezen iskola részben 1819-beti 1844-ben s végleg 1848-ban szűnt meg; helyette azonban az elemi iskola egy felső tiosztálylyal szaporíttatott, mely egy úgynevezett rector vezetése alatt állott, ki egyúttal második lelkész gyanánt is működött, — A gymnasiumba készülő tanulók privát ólakban nyertek útmutatást <i latin nyelvben.

18lU-ben az elemi leányiskola is pótoltatott még egy osz- tályly.-il.

I8i)2-ben Dobsina városa egy 20,000 frtból álló alapítványt tett le egy kisdedóvoda létesitésére, e ezélra egyúttal a régi város- házat is az ev. egyház rendelkezésére bocsátván.

1*

(4)

1854-ben az iskolából kilépett tanulókra nézve 3 fiosztályban és 1 leányosztályban eszközlendő vasárnapi-ismétlő tanítást rendelt cl az egyházi elöljáróság.

Az itteni tanügy fejlődésére azonban az 1859-dik óv bir ki- váló fontossággal. Ez évben ugyanis ezen az ág. liitv. ev. egyház gondozása alatt lévő intézet, teljesen újonnan szerveztetett. 4 fíosz- túly és 2 leányosztály állíttatott föl. ;i tankötelezettség kimondása mellett az iskoláztatás ti évre terjesztetett ki, a szegényekért ii tandijt az egyh. pénztár teljesítette és az isk. ügyek vezetését és folytonos ellenőrzését az egyház egy isk. bizottságra bizta, mely néhány presbyter, az egyházi elöljáróság és a tantestületből állott és havonként ülésezett.

1864-ben a város az összes tandíj fizetését (1820 frtot) ma- gára vállalta, :i helybeli illetőségű tanulók tehát ingyen oktatásban részesülnek, mely intézkedés csak annyiban szenvedett később némi módosítást, hogy minden tanuló után beiratás fejében 1 évre 1 frt o. é. szedetik be. — a szegények dispensalása mellett, — mely illeték az isk. alap gyarapítására fordittatik; az Összes isk. kiadást azonban jelenleg a városi pénztár teljesiti.

1865-ben a város faiskola czímén egy szép telket adott át az iskolának, a gyüinölestenyésztés a kötelezett tantárgyak közé vétetett föl; azonfelül ugyanazon évben tornatér és 1866-ban uszoda rendeztetett be.

1808-ban a meglévő 2 osztályú leányiskola 1 osztálylyal bö- vittetett. a leányiskolában pedig a tantárgyak a női kézimunka, a konyhakertészet, a rajzoktatás és a tornával pótoltattak.

1870-ben végre az ág. hitv. ev. egyház ezen intézetét a vá- rosnak adta át, mely azáltal községi iskolává lett és azóta a tör- vény értelmében választott iskolaszék vezetése alatt áll; a helybeli testvér róm. kath. egyház egy tanító vezetése alatt álló iskoláját, egyházi jellegével továbbra is fönntartja.

1871-ben az I. fi- és 1. leányosztály, melyek eddig két-két évfolyamot öleltek fel. két-két osztályra szakittaltak, ugy hogy je- lenleg a dobsinai közs. iskola "> Hosztályból (a III. fiosztály 2 év- folyammal*) és 4 leányosztályból (a III. és IV. osztály 2 - 2 évfo- lyammal) áll. A legfelső két fiosztály oly módon szerveztetett, hogy ezen osztályok gymriasiumba készülő tanulói a/ I. ill. II. gymn.

osztály tantárgyaiból előkészíttetvén, a II. ill. III. osztályba lép-

hettek át a szomszéd gymnasiumokba fölvételi vizsga, melleit. Ugyan-

ezen évben a vasárnapi isin. isk. is 1 ti- és 1 leányosztállyal pótoltatott.

(5)

A vasárnapi ismétlő iparos tanulók hetenkénti 2 órában nyer- tek már évek óta útmutatást a rajzban, ezen úgynevezett ipar- rajziskola az uj ipartörvény értelmében a vasárnapi iskolával fog egyeaittetni és ipar-iskolává átalakíttatni, mire nézve a szükséges előintézkedések már a folyó tanévben is részben foganatba vétettek.

A dobsinai községi iskola kiegészítése gyanánt tekintendő:

a) A közs. bánya-iskola, a szükséghez képest időközönként nyittatik meg és czólját a helybeli tehetségesebb bányamunkások- ból elméletileg és gyakorlatilag képzett bánya- és kohó-felügyelő- ket nevelni — 2—2 évi turnusban igyekszik elérni.

I)) A köcsiszoló tanműhely, melyben a helyben előforduló szép kígyókéi művi feldolgozásában nyertek a tanulók útmutatást egy szakvezető által. Megjegyzendő azonban, hogy ezen tanműhely 1883-bau kereseti tanműlielylyé alakíttatván át. bizonyos számú tanulók kiképzésének és1 a műhely folytonos üzemben tartásának feltétüle mellett a szakvezető tulajdonába adatott át.

II.

AZ ISKOLASZÉK TISZTVISELŐI ÉS TAGJAI.

Elnök: Sárkány Miksa.

Alelnök: Weisz Antal.

Jegyző: Szomp Béla.

Gondnok: Sárkány Boldizsár.

Czundel Károly. Mayer Manó.

Dobay Vilmos. Niki Gyula.

Gömöry Gusztáv. Ruffiny Jenő.

Göinöry Pál. Sárkány Kálmán.

Kellner Viktor. Szontagh Boldizsár.

Klein Samu. Ulreich János.

in.

TANTESTÜLET.

1. Kubiczek Károly ;v/. I. h'osztály r. tanítója.

2. Spaugl Mihály a II.

H. Ulreich János a III.

(6)

4. Melf.zev Ede a IV. fios/.tály r. tanítója, ö. Klein Samu az V. .,

6. Nagy Albert az I. leányosztály 7. Wiesinger Károly a II.

5. Nemes (iéza a 111.

!i. Terray Béla, a IV

10. Gzumlel Károly ov. hitoktató.

11. Láng Gundi k. a. női kézimunka tanítónő.

12. Láng Laimi k. a.

13. l'Vibry János a kisdedóvoda igazgatója.

14. Mayr IV-tor a köesíszoló tanműhely vezetője.

15. lluffiny Jenő a bánya-iskola szakvezetője.

ív.

A KÖZSÉGI ISKOLÁBAN ELŐADOTT TANTÁRGYAK.

Aj Hétköznapi iskola.

I. fi osztály ban. (I. évfolyam.)

(Kuhiczek Károly v. a.) 1. Hittan. Hetenként 2 óra.

2. Irva-olvasás. Hudák I. olvasó könyve nyomán, h. 8 óra.

3. írás, az iitouy-módszer alkalmazásával, li. -j ú\-,,.

4. Számtan. A számuk is számjegyek megismertetése 00-ig.

valamint a 4 száimnüvelut ;)0-ig, 1—10 magyar nyolveu is. li. (i úr;t.

5. Értelem, Itcsevtl és magyar nyelvi (/yttAorlatu/,. \ rülihajz eleműiből: szülöhelyisinu, továbbá az állattanból: tehén. tyúk. lilia.

légy, csiga; a növény tanból: a fenyőfa, k-i). íiaboua. almata az ásványtanból: a vaskő és só. A főbb elnovnzc^ek c!»yns rövi.l mondatok magyar nyelven is, b. 2 óra.

6. Rajé, h. 1 óra.

7. Ének, h. 1 óra.

II. fi o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.) (Npnngl Mihály '-. a.) 1. Vallástan, betonként 2 óra.

2. Olvasás. Hudák II. III. olvasó könyve szerint, li. 5 óra.

(7)

3. Magyar nyelv. Szirmai J. kézi könyve nyomán, h. 2 óra.

4. Német nyelv. Főnév, tulajdonnév, névmás, ige, b. 1 óra.

5. Számtan. A számjegyek 100-ig, a négy számművelet fej- ben és táblán, 1—50-ig magyarul is, h. 4 óra.

6. Beszéd- és értelemgyakorlatok. A földrajzból: helyisme (Dobsina), a 4 évszak ismertetése, az I. osztályban elő fordultakat bővítve. Gömörmcgye. Az állattanból: a juh, nyúl, galamb, kacsa, béka, gyík, rák, pisztráng, pók, cserebogár, nappali pillangó ; a nö- vények közül: hó-virág, kaukalin, gyöngyvirág, körtefa; az ásvá- nyok közül: a mészkő, kovag. kőszén, réz, ezüst. Elbeszélések és versek. A főbb elnevezések, kisebb pontok és egyes ver6ecskék a min. terv alapján magyar nyelven is, li. 2 óra.

7. írna. .Mondatok írása, az iit<;ny-módszcr alkalmazásával, egyes olvasókönyvi gyakorlatok leírása, h. .3 óra.

8. Rajz. Poiitjelzetti füzetek alkalmazása mellett, h. 1 óra.

9. Ének, h. 1 óra.

10. Testgyakorlás, óraközben.

III. fi o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.)

(ülreich János v. a.)

1. Vattástan és bibliai történetek, tanítja C z u n d e l Károly hetenként 4 óra.

2. Magyar nyelv. Szirmai József tankönyve nyomán, versek eralékelése, li. 3 óra.

3. Német nyelv. Olvasás Hudák IV. olvasókönyve szerint, az egyszerű és bővített mondat és annak alkatrészei, helyesírás, irály- gyakorlatok, versek emlékelése, li. 3 óra.

4. Számtan. A négy művelet 1000-ig és lolebb terjedő szá- mokkal tejben és táblán, az életből merített példákkal, két és há- rom számból álló osztóval való osztás, méter mértékek, az '/2, '/,, Va és V9 közönséges törtszámok. Magyar nyelven 100-ig fel- és lefelé való számolás, a római számok ismertetése 20-ig, L. 5 óra.

ö. Földrajz. Az I. évben: :i szülőföld; Gömörmegye terjedel- mesebb ismertetése; a magyur birodalom. — A II. évben a szülő- föld rövid ismétlése,; az osztrák-magyar birodalom: az egyes or- szágok és városok magyar megnevezése, h. 1 óra.

<i. Természetrajz. Az álhit-, növény- és ásványországnak leg- nevezetesebl) képviselői két évre osztva. Az állatországból: az em- lősök minden rendjéből egyes képviselők; a madarak közül a ra-

(8)

gadozók, zenérok, tyúkfélék, galambfélék, gázló- és úszómailarak kiváló képviselői; a legnevezetesebb hüllők, halak, rovarok, héjan- czok és férgek. A növényországból egyes környékbeli növények is- mertetése. Az ásványországból: a sóneraűek, kövek, erezek, fémek, kőszenek; az egyes példányoknak megnevezése és rövid monda- tokkal való leírása magyar nyelven, h. 2 óra.

7. Szép- és ütenyirás. h. 2 óra.

8. Rajz, h. l óra.

9. Ének. Kcthungu magyar és német dalok. Karénekek, h.

2 óra.

10. Testgyakorlat,. Szabad- és szer-gyakorlatok, h. 2 óra.

IV. f i o s z tá ly b a n . (V. évfolyam.) (Mdczer Ede v. a.)

1. Vallástan. A vallásfelekezet határozatai szerint. tanítja C z u n d e l Károly, hetenként i órában.

2. Magyar nyelvtan. Szirmai József tankönyve nyomán. 01- vasás és fordítás; költemények emlékülése, elbeszélések fejtegetése, h. 3 óra.

3. Német nyelvtan. Langraf tankönyve nyomán. Az alaktan:

az egyszerit puszta, bővített és összevont mondatokról, egybekap- csolva irályi gyakorlatokkal s szavallatokkal, h. 3 óra.

']•. Latin nyelvtan, az I-ső gymn. osztály pensuum. Kézikönyv:

Varga János. (Mint nem köteles tantárgy gymnasiuniba átlépni szándékozó tanulókkal). H. "> óra.

5. A magyarok története., egybekapcsolva a polgári jogok s kötelességek ismertetésével. Tankönyv: Führer Ignáez. H. 2 óra.

6. Mennyiséf/tani és természettant földrajz, valamint Európa ismertetése, füzetek alapján, részben magyar nyelven, h. óra.

7. Számtan. A tizedes törtek, a hossz-, iir- és snlymértékek- kel való számolás, a pénznemek ismertetése, a közönséges törtek fejben és táblán, a négy számművelet magyar nyelven, h. 3 óra.

8. Mértan. A pont, vonal, szög, háromszög, négyszög, sok- szög és kör. Füzetek szerint. H. 2 óra.

9. Természetrajz. Az állattan, magyar nyelven, h. - óra.

10. Szépírás, h. 1 óra.

11. Hujs. Tanítja K u b i c z e k K á r o l y , h. 2 óra.

12. Ének. Kgy és többhangu magyar és német dalok, egyházi énekek. Tanítja K u b i c z e k K á r o 1 y. h. 2 óra.

13. Testgyakorlás. S p a n g I M i h á ly vezetése alatt. h. 2 <>\ a.

(9)

V. f i o s z t á l y b a n . (VI. évfolyam.) (Klein Sámuel v. a.)

1. Vallástan, tanítja C z u n d e l K á r o l y , h. 2 órában.

2. Magyar nyelvtan. Szirmai Józset' tankönyve nyomán, L.ol- tewények emlékelése, olvasmányok fejtegetése, h. 3 óra.

3. Német nyeiptan. Langraf tankönyve nyomán a mondattan befejezése, kü'ejezésteljes olvasás, az átolvasott darabok hirtalmá- na.lt fejtegetése és szóvali visszaadása, irálygyakorlutok, ügyiratok, költemények, h. 2 óm.

4. IjtUin nyelvtan. (Mint nem köteles tantárgy a gyinnasiuraba lépni óhajtó tanulókkal) II. gynin. oszt. pensuina, a/ egész alaktan.

Varga János tankönyve nyomán. 1). ;"> óra.

~>. Történeten. Az ó-kori, közép- és ujnblikon történekun főbb eseményei füzetek nyomán. L. '2 óra.

0. Földrajz. I. félévben: Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália- II. félévben: Magyarország, füzetek alapján, részben magyar tiyel- ven, h. 2 óra.

7. Számtan. A közönséges és tizedes törtek ismétlése, rövi- dített eljárás, viszonyok, arányok, az egyszerű és összetett hármas- szabály, az olasz gyakorlat, a százalék, kamut és kamatos kamat számítás, a társasági és vegyitési szabály, h. 0 óra.

6. Mértan. Kerület, térfogat kiszámítása, idotrok átváltozta- tása és osztása, Pythagoras tantétele, testek, a testek fölületének és köbtartalmának kiszámítása, füzetek alapján, h. 2 óra.

fl. Természetrajz. Ásványtan és növénytan magyar nyelven, 1L. 2 óra.

10. Természettan, h. 1 óra.

11. Sté[rirás, li. 1 ónt.

12. Baji, tanitjü K u b i c z e k Károly, h. 2 óra.

13. Ének, tanítja K n b i c z e k Károly, h. 2 óra.

14. Testgyakorlás, U l r e i c h Jáhos vezetése alatt. h. 2 óra.

14. (ryiimölrsfiitfínywsfé.i, tanítja W i e s i 11 a er Károly, h. 2 óra.

I. l e á n y o s z t á l y b a n . (I. évfolyam.) (Nwiy Albert v. a.)

A tárgyak ugyanazok, míut az I. rids

(10)

10

II. l e á n y o s z t á l y b a n . (II. évfolyam.)

(Wiesinger Károly a.) A tantárgyak ugyanazok, mint a II. fiosztályban.

III. l e á n y o s z t á l y b a n . (III. és IV. évfolyam.) (Nimies tíésa v. a.)

]. Vallástan i:$ bihlkii történetek, tanítja G z u j i d o l Károly, hűtőnként 4 urában.

A többi tantárgyukból a tananyag ugyanaz, mint a III. fiosz- lályban, mihez Tiiép; járul

Női Mximimkn. l,nn{r Laura kisasszony vezetése alatt, he- tenként 4 óra.

IV. l e á n y o s z t á l y b a n . (V. és VI. évfolyam.)

(Terray Béla v. a.)

J. Vallástan, tarütja C z u n d e 1 Károly, hetenként 2 órában.

2. Magyar nyelvtan. Szó- és Írásbeli fordítás Szirmai J. tan- könyve nyomán, költemények és elbeszélések fejtegetése és emlé- kelése, h. 3 óra.

3. Német nyclrtan. ílrtclnies és hangsúlyozott olvasás Jausz II. olvasókönyve szerint, az olvasott darabok értelmezése és sza- bad szóvali visszaadása, az egyszerű és összetett mondat és annak alkatrészei az alaktan ismétlésével, helyesírás, irálygyakorlatok, levélírás, költemények emlékelése, h. 4 óra.

4. Számtan. A négy szám müvelet egész számokkal, valamint 'izeiles és közönséges törtükkel, az egyszerű és összetett hármas- szabály és kamatszámítás, a inétermérték. t'ejbcli számolás. A négy v/ámim'ívelet ínagyar nyelven is. H. 4 óra.

Földraje. A/ flsö évben Európa terjedelmesebben és a úil>bi földrész rövid vázlatban: a második évben mennyiségtani és lermészottani földrajz, valamint Magyarország l'öldirata. füzetek alapján, egyes pontokban magyarul, h. 2 óra.

fi. Történelem. Az első évben az ó-kori, közép- új- és leg- uj.'ibbkoh történelem legnevezetesebb eseméinvi. A második évben magyar történelem főbb eseményei, egybekapcsolva a polgári

(11)

11 jogok ős kötelességek ismertetésével, Fűhrer Ignácz tankönyve

nyomán, h. 3 óra.

7. Terméseetinme. Az első évben az állattan, a második év első felében az ásványtan, a másodikbiiu a növénytan rendszeres ismertetése, magyarul, füzetek alapján. Azonkívül a természettan- ból az cletbevágú legfontosabb természettörvények ismertetése kí- sérletekkel. H. 2 óra.

8. Konyhakertészet, h. 2 óra.

9. Női kézimunka. L a n g Gundi kisasszony vezetése alatt, L. 2 óra.

10. Bajé, tekinteti el a női kézimunkára, tanítja N a g y Al- bert, h. 2 órában.

11. Sgépirás, iiteny szerint és a. nélkül, h. 2 óra.

12. Ének. Kéthangu magyar és német dalok, valamint egy és kóthangu egyházi énekek, h. 2 áru.

13. Testgyakorlás. Szabad- és szergyakorlutok a III. leáuy- osztály tanulóivul együtt, tanítja >< c ni o s Géza, h. 2 óra.

J e g y z e t . Az uszodában a nyári idény alatt a felső osztá- lyok tanulói ingyen nyernek oktatást. Uszodai felügyelő W i e s i n- g e r Károly. — A róm. kath. tanulók a helybeli kath. lelkész ut- áltai nyertek vallást, oktatást.

B) Vasárnapi ismétlő iskola.

I. l e á n y o s z t á l y b a n . (Wiesinger Károly v. a.)

1. Olvasás.

2. Mayi/ar nyelvtan. Szirmai J. tan könyve nyomán.

í5. írás, irkában és táblán.

4. Számtan. A 4 számmüvelet táblán és lejben, a közönsé- ges törtek, a inétermérték ismert ütése.

5. Egéssscntan. Egyes egészségtani szabályok.

II. l e á n y o s z t á l y b a n . .(Terrmj Bila v. a.) 1. Mayyar nyelvtan- Szirmai J. tankönyve nyomán.

2. Számtan. A 4 szánmiűvi'let efíész- és törtszámokkal, méter mérték ismertetése, a hávmasszabnly és kamatszámítás.

3. Uyyiratok, kiválólag levelek irása.

4. lláztartásisme. A levegő, viz, lakás; a különféle tápszerek

(12)

12

az állat- ús növényországból; szappanfőzés, a len, vászonszövés ús fehérítés; a pamut.-, gyapju- selyemszövetek különféle nemei;

ruházkodás, betegápolás.

5. Egyháei énekek oinlékelése.

C) Az ipariskola.

A i:i—15 uv(!s filanulók Dobsinán már évek (5ta egyrészt a vasárnapi ismétlő iskolában egyes tantárgyakban, a tüzetesen kéz- műiparral foglalkozók azonl'ulül másrészt az úgynevezett ipar-rajz iskolában kiválóan a szakiaj/.ban nyertek ntnintatást: a jelen tan- évben a vasárnapi iskola és "2 óra pótlásával az ipar-rajziskola — ipariskolává egyesilletett, mely a helyi viszonyokkal megfelelően egyelőre következőleg van szervezve:

A tanulók tehetség szerint 4 osztályra csoportosítva vasárna- ponként 1 Vfl órában taníttattak egyes tantárgyakban:

I. o s z t á l y . (Nagy Albert v. a.)

Ezen osztályt a (alakról bevándorolt szláv ajkú ipaxos tanu- lók látogatták. Tantárgyai olvasás, irás, számolás.

II. o s z t á l y . (Nemes Géza v. a.)

Tantárgyai: Olvasás, irás. magyar nyelvtan, számtan.

III. o s z t á l y . (Spangl Mihály v. a.)

Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, egészségtani szabályok, egyes ügyiratok.

IV. osztály. (Vlreich János v. a.)

Tantárgyai: Magyar nyelvtan, számtan, ügyirattan, ipartan és természettan.

Rajz-osztály. (Mayr Péter v. a.)

A megelőző 4 osztálynak kézműiparral foglalkozó tanulói va- sárnap délután 2 órában és a Il-ik félévtől k -zdve részben szer- dán délután 2 órában az ipar-szak-rajzban nyertek útmutatást.

(13)

13

A KÖZSÉGI BÁNYA-ISKOLA.

(Rufiny Jenő, Klein Samu, Mckspr Ede és Mayr Péter r- a.) A dobsinai kö/.s. bánya-iskola, melynek czélja a tehetségesebb bánya-munkásokból a bányászat és kohászat számára különös to- kintettel b.inya-viszonyainkra elméletileg és gyakorlatilag képzett felügyelőket nevelni, mintegy magasabb tuku ipariskola, kél év"

folyamból áll.

A) Az I. évfolyam tantárgyai :

Számtan, ásványtan vegytannal kapcsolatban, német és ma- gyar nyelv és irálytan, mértan háromszög-mértan, föld- ill.

kőzettan és szerkezeti rajz.

B) A II. évfolyam tantárgyai:

Természettan és géptan elemei, bányatan, bányajogtan és irálytan, bányászati mértan, szakbeli rajz ill. bányamértani rajz.

A bánya-iskolában, melynek szükségleteit szintén a városi pénztár fedezi, az előadások szerdán, szombaton és vasárnapon tartatnak.

A bánya-iskola elegendő tanulók esetén csak időközönként nyittatik meg és az 188%-diki turnus bevégeztével az l«s*/4-dik tanévben szünet voll.

VI.

A KÖCSISZOLÓ TANMŰHELY.

{Mayr Péter v. a.)

A kőesiszoló tanműhely 1882-ik év végéig a közs. iskolával kapcsolatban volt és a helybeli iskolaszék vezetése alatt állott, az 1883-ik év kezdetével azonban állami, iparegyleti, kamarai és vá- rosi segélyezés mellett nagyohbittatván, ' gőzerőre rentleztcte.tt be, és ily felszereléssel kereseti tanműhelyivé alakíttatott át, mely mint ilyen bizonyos szánni tanulók kiképzése és a műhelynek folytonos tizembe tartásának teltétele mellett J év lefolyása múlva a szakve- zetőnek tulajdonába lesz átadandó.

A műhelyben a munkások száma jelenleg — 10.

(14)

14

VII. A EÖZS. ISKOLA EGYES

(0

-=

ci

•73

© N

p*

S o

Óra

8—9

!•)—10 10—1.1

/•.•** :'ii

J — J)

II E

" 4 — 5 "

S—!) 9—10 10—11

2—4 8—0 íl—li) 10—11

,2-y

a

s

. ' , 3 - "a4 4—5 8—9

!)—10 10—11 /,2-''.3

"4—5 8-9 '.)—10 10—11

1—4

1 1. fiosztály Vallás Olvasú- Számolás

.Sziimulás

liesz. p< éri, jjy.

Olvüsás

Vallás Jlvasás

^zárnolás Jlva^as

Számolás tlvtisás

rás

)es/.. és ért. gy.

Számolii llvasás

ínek ős torna

II. fiosztály Számolás Olvasás Szépírás Magyar nyelv

Szépírás Besz.cs ért. ^

Vallás Magyar nyelv

Számolás Olvasás Szépírás iíiisz. és ért, f^y.

)lvaaás

íajz

iesz. és ért. gy.

'állás Magyar nyelv

óraközben.

III. fiosztá Számolás Fölilrajz Magynr n\

Vallástan Knek

Számolás

Német ny.

Bibliai tört

Számolás Magyar ny

Torna

Számolás Földrajz Német ny.

Vallástan l:'.m-k

Számolás Szépírás N'énii'i- ny.

Hibl. tort.

Véinet ny.

(ajz tlagyar ny.

IV. fiosztály Vallás Számolás Latin nyejv Földrajz Német nyelv- Torna Alértan Természetrajz l'jiiek Magyar nyelv- Német nyelv

Történelem Számolás Rajz Rajz Latin nyelv Gyümölcsfa t.

Vallás Számolás Latin nyelv Földrajz Német nyelv Torna Mértan

Természetrajz inek Szépirás Magyar nyelv

Történelem Magyar nyelv

{ajz tajzjatin nyelv jyüinölcüla t.

(15)

15

OSZTÁLYAINAK ÓRATERVE.

V. fiosztály

Számtan Természeti'.

Ének Törtéuclem Német nyelv

Vallás Magyar uy.

Latin nyelv Mértan Természeti, Torna Földrajz Magyar Rajz Rajz Latin uyelv Gyüm. fa t.

Számtan Természeti*.

Ének Történél cin Német uy.

Vallás Magyar ny.

Látói nyelv Mértan Szépírás Torna Földrajz Számtan ltajz Rajz Latin nyelv Gyümölcsfát.

1. leányosztály Számul ús Olvasás

Rajz Olvasás

Számolás Olvasás

Vallás írás

— Számolás Olvnsús

— Számolás Olvasás

— Helyisme Olvasás

Számolás Helyisme

— Vallás

íl*áti

Számolás Olvasás

II. leányoszt.

Vallás Számolás

Triis Majrynr nyelv

Olvasás liesz. líséll. jíy.

Számolás Kaiz

— Olvasás Uc>z. ••s ért. gv

Vallás Olvasás

Számolás M«.;jryar nyelv

Olvasás Magyar

Ének írás

Busz. ú? ért. «fy.

Sziiinolás

Ének é.s torna úraMehen.

III. leányoszt.

Számolás Majryav nyelv Köldrajz Knek

Kihliai történ.;

Sz:l)T]iil;ls TcnniS/.i'tra.iz Nénirt nyelv Vallás Szépírás

Számolás Magyar nyelv Német nyelv Női kézi munka T'orun Számolás Német nyelv Földrajz Ének

Bibliai íüriénet

Számolás.

Természetrajz Néniét nyelv Vallás Szépírás

Majfynr nyelv Kajz"

— Xői kézi iiiiinkit Torno

IV. leány o.

Száiutaij l'öltlrajz Éuek Terinészetr.

Majjyar ny.

Szajntan Xcmet ny.

Történelem -Magyar uy.

Szépírás

Vallás Német uv.

Rajz Női k. munka Torna Számtan Földrajz Ének Természeti'.

Történ ülöm

Számtan Német ny.

Történelem Majryar uy.

Szépírás

Vallás Ni'-niet nyelv Kajz Nőik. munka Torna

(16)

VIII.

A TANULÓÉ LÉTSZÁMÁNAK STATISZTIKAI KIMUTATÁSA.

A) A hétköznapi iskolában.

O s z t á 1 y

I. fiosztály

II.

III.

IV V.

I. leányosztály II.

UI.

l \ . „

Összesen -« _

sí oS- N

11

45 09 126 61 62 42 55 121 91 672

CJ

33 43 65 102 37 45 40 51 109 68 560

2 24 24 17 2 4 12 2b 112

c ^

—^ ^

Ülj

3 1 2 1 5 1 3 3 2 21

.—.

— 1

— 1

Anyanyelv szerint

mag

2 2 22 23 17 3 2 6 23 100

1 1

42 i 1 67 | - 104 ! —

:ÍS

45 — 39 , — 53 j — 115 j — 68 — 571 1

Vallás

_^

"^

JZc

5 5

4 1 1 4 8 40

tc

39 62 100 49 51

| 38 i 48

| 116

I 76

! 579 szerint

1

"3

— 14

7 5 1

— 5

; 32

.—\

'•*

H 1 2

1 1

ü 1

0

21

Nem : szerint

fiú

45 09 126 61 62

— 363

i

JS

— i

— ;

— ;

— ;

— i 42 ! 55 ' 121

91

!3O9 •

(17)

B) A vasárnapi ismétlő iskolában.

Osztály ;

I. leányosztály II.

Összes

Osztály

: I. ÜO8Ztály

í II.

; ni.

; ív. „

Összes

.g s * 1

26 43

69

Beiratott összesen i

24 26 45 40

135

Helybeli \

43 26

69

Helybeli

25 45

39

109

Idegen ]

Idegen

24 1 1 26

Kimaradt !

16 15 31 C) Az i

Kimaradt

2 2 2 6

Meghalt 1

lariskolf

"3

J3te

s

1

1

Anyanyelv szerint

ma- gyar né- met

— 26 — 43 - 69

ban.

szláv

Anyanyelv szerint

ma- gyar né- met

— '•' 26

— 45

— 39

!l l ö

szláv

24

1 25

Vallás szerint s é ) M > Ji> '.§-3

U J j •& J2 — , S ?

1 : 25 — | — 1 42 — i — 2 | 67 — —

Vallás szerint 3 - ti: i. ~ ~i Á -r '2 J ^-5 ^ ^ S ? 15 9 ' — — _ 20 — —

— 45 — — 1 39 — — 16 ,119 — —

eleu-IA I evökí szaran1 10 28 38 .

jelen- levők, száma

22 25 43 37 127

(18)

Jegyzet. A rajz-osztályt « fenti luntilók közül •) 1 tanuló lá.

toguttii, és pedig 10 asztalos, 3 kőmolsző. 8 lakatos, 5 kovács, 1 molnár, 2 bányász, 2 szabó, ] kádár. 1 rézműves, 2 kárpitos, 2 czipész. 1 kerékgyártó, 1 ács, 1 szobafestő I timár-tiinuló.

D) A kisdedóvóban.

Nem szerint

fiú leánv

Összes Beíratott

115 117

232

Kor szerint

3 éves

5 4

9

4 éves ö éves (i éves

24

:

37 51 2

(

Jj;t2; 50 53

• 69 1 01

Vallás szerint

,§ th, s ~a

J7 9 7 — 2 21 205

Meghalt |

1 1

2

Kimaradt :|

4 3

7

Jelenlévők I száméi i

112 111

223

TANSZEREK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK.

Az intézet tanszerei és berendezési táígyni:

1. A hétköznapi iskola ásvány- és kőzet-gyüjteménye 156 db.

ásvány, 1 láda kőzet és 144 jegeczalakból áll.

2. Állatgyüjtemény. Nevezetesen 250 darab kitömött, részben honi, részbeu külföldi madár-példányból, 15 emlős állatból és 12 darab csontvázból áll.

3. Csiga és kagyló van 2!)4 darab, madártojás 327 darab,

lepke :!95 darab, bogár 425 darab, habarez 15 darab, hártya két-

es rec/ésrüpű 11 darab, más különféle külföldi természetrajzi tárgy 26 darab, hüllők, halak és puhányok szeszben !) darab.

4. A természettani eszközök és készülékek gyűjteménye áll 66 darabból és 8 darab Bopp-f'éle fali-táblából.

5. Van 41 darub különféle térkép, 1 földteke, 1 tellurium és

hmariuin. 180 Schubert-l'éle állattani, 57 növénytani, 4 darab boncz-

(19)

tani ábra, !• orosz számoló-gép, különféle hossz-, köli-. ilr- és snly- ínérték, J4 ínúrlani test, 1 hiirinonium.

(>. A pénz- és érenigyiijtemény közel 500 darabból áll.

7. Az ipavrajziskola bir: 20 rajzasztallal, ól székkel, 48 rajz- deszkával. 44 rajzvonalzóval, 39 háromszögű vonalzóval, számos fősz- és liijzniiiitákkal stb. m.

•S. A Móri és koliászati iskolának van két igen értékes ás- vány és kőzet-gyujteménye, nemkülönben vegytani szerekkel is cl van látva.

fi. A nép- és ifjúsági könyvtár köteteinek száma 1őf>2-öt tesz.

10. A tantestület könyvtárában van '10fi kötet különféle padiig, mű, 46 évfolyam különféle szaklap és 10 évről (>(> db. értesítő.

11. A berendezési tárgyak száma köze] 200-at tesz.

x.

ÉPÜLETEK ÉS MÁS HELYISÉGEK.

A községi iskola bir:

1. Egy régi iskolai épülettel a fiuk számára. (C teremmel.)

'2. Egy uj iskolai épülettel a leányok számára. (6 tetemmel

és 1 iskola-őri lakosztálylyal).

3. 7 tanítói lakbelyiséggel.

4. 1 veteményes kert.

5. Fa-iskola. (Szorgalmi kert.) (i. 1 tornatér fiuk számára 7. 1 tornatér leányok számára.

8. Egy uszoda.

XI.

ADOMÁNYOZ.

Az 18

83

/

S4

. tanévben intézetünk következő adományokban részesült:

1. Szegény tanulóknak tanszerekkel való segélyezésére az iskolaszék 105 írt 92 krt utalványozott, az 1 frtnyi évi illetéket pedig 113 tanulóért a város fizette.

2. A nép- és ifjúsági könyvtár Dobsina városa részéről „Deák-

(20)

•20

alapítvány1' e/imón 40 f'rttsil segélyez/letett, ;.i helybeli takarékpénz- tár pedig ugy;nic"/.eii uzélni 2"> t'rtot, adományozott.

3. Tőiben a silányabb öltözető tamilok melegebb ruháztatá- aára az ág. hitv. cv. árva-alap és a helybeli takarékpénztár ado- mányaiból 131 írt 3(> kr íordittatott,

4. Detvay András ur u pénz-gyüjtemény részére egy ..Luther- érmet" adományozott.

Fogadják e nemes keblünk b. adományaikért intézetünk hálás köszönetét.

XII.

TUDOMÁSUL.

1. A jövő 18^/SJ. tanév szept. hó 1-én kezdődik.

1. A helybeli növendékek tandij-illetékképen 1 Irtot űzetnek az ÍBL gondnoknál.

3. A vidéki növendékek és időközben bevándorolt szülök gyer- mekei 50 krnyi beiratási díj mellett 6 frtot fizetnek, mely tandíj összegnek fele a beiratáskor, másik fele február |elején teljesítendő az igazgatónál.

4. Latin, rajz, ének, tornázás, úszás és női kézi munkáért külön díj nem fizettetik. Zongora, angol és franczia [nyelv tanítás külön díjazandó.

5. Azon szülők tájékozásául, kik a helybeli viszonyokat még nem ismerik, felemlíthetjük, hogy szállás és teljes ellátás havonként 10—24 írtért kapható.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

The scope of legal protection analysis should be restricted to remedies against public law decisions provided by the Local Government Act. The Fundamental Law

Gróf Karátsonyi Guidó alapítványa 31500 frt. deczember 7-én kelt végrendelete és 1889. 6-án és 14-én kelt végrendelete alapján 1000 frt hagyományt rendelt az Akadémiának,

— úgy értesültem — f. évi márczius 10-én fog kifizettetni. Akadémiának 500 drb aranyai hagyományozott. évi október 29-én kelt pótvégrendelefében pedig, ha örökösei

131200 frt. 7) Olvastatik az építési bizottság jelentése, mely annak szükségességét hangsúlyozza, hogy a házgondnoki tisztben fönnálló provisorium mielőbb véget érjen,

Széchy Mária, epikusainknál (talán Gyöngyösi kivételével) és Kisfaludy drámájában is ú g y tűnik föl, mint Murány egyedüli ura és az ottani csapatok vezetője. A

(két péld.) Commission Impériale Archéologique, a) Comte-Rendu. Suédoise des Sciences, a ) Observations Météorolo- giques Suédoises.. Akademie der Wissenseh.

a) Az osztály-ülésekben előadott minden értekezés kivonata. Egy-egy kivonat legfeljebb H nyomtatott lapra terjedhet. Továbbá az ülésen felolva- sott

tűnt elő. osztály jelentése az első magyar általános biztosító társaság alapítványából kihirdetett pályázat felől. munkájának javasolja kiadatni. számú