SZEBERENYI LEHEL EMLEKKONY
Emlekek volgye
Szeberenyi Lehel emlekkonyv
2001
Emlekek volgye
S z e b e r e n y i L e h e l e m l e k k o n y v
Pest Megyei Konyvtar - Szentendre 2001
Az emlekkotet megjelent SZEBERENYI L E H E L
sziiletesenek nyolcvanadik evfordulojara 2001-ben
A kortasak emlekeit feliclezte, a konyvet szerkesztette:
MAROTI ISTVAN,
a Petofi Irodalmi MCizeum munkatarsa A leveleket, fotokat kozrebocsatotta:
SZEBERENYI LEHELNE A konyv megjeleneset tiimogatta:
Leanyfalu Nagykozseg Onkormanyzata Szentendre Varos Onkormanyzata
ISBN 963 7521 64 X
Felelds kiado: Biczak Peter, a Pest Megyei Konyvtar igazgatoj a KesziJlt: a G & B Nyomdaban
annak akik azt aliitjak, hogy az iro szamara nem szabad ko- y telezove tenni az emberi egyiitt- eles torvenyeit. Az iro eredendoen ego- centrikus leny - vailjak - , korladan szabadsag jar neki. De ez nem igy van.
Ugy gondolom, magunkat soha nem menthetjiik fel, csak a hosunket. Sem- mikeppen sem helyezheti az iro hata- lyon kiviii onmaga szamara az emberi egyiitteles alapveto szabiilyait. Nem hiszek benne, hogy az ironak, aki allitolag eredendoen egocentrikus leny, a szabalytalan egyeniseg okan valami- lyen cselekedetben korlatlan szabadsag jama - az iroi let erdekeben. Azt hiszem, az iroi let elso feltetele, hogy onma- gunkat, mint embert kimunkaljuk. S talan az iroi nagysag is aranyosan van vele, kinek hogyan sikeriil ez.
Szeberenyi Lehel
Cseres Tibor
Latogatoban Szeberenyi Lehelnel
M
eg nem tudta, hogy latogatasom celja holmi nyilatkozat lesz, s elso beszelgete- seinkkor meg magam sem gondoltam ra. Mert nagyon regen tortent az elso beszel- getes, es a helyszin is egeszen miis volt, mint most a legutobbiake. Meghamisitaniink az eletet (sajat eletiinket), ha egyetlen taliilkozasra probalnok leszukiteni ezt a „latogatast", ezert hat a megfigyelesek egymasra kovetkezo retegeit, a beszelgetesek halokent szethuzott honapjait kell es illendo nehany alkalomra szukiteniink.H E L Y - E S VIZRAJZ Miota is?
- Itt Leanyfalun 1962 6ta lakom. Szerelmese vagyok a Dunakanyarnak, de a csabito eleinte egyediil a Duna volt. Csonakkal fedeztem fel ezt a tiijat. Van aki a hegyek felol fedezi fel. Az egeszen mas. Hegy es viz. Viz es hegyek. Tehiit a Duna felol. Amint a hegyek oliikbe veszik a vizet, s ringatjiik. S ezt csonak nelkiil nem lehet erzekelni.
Magyarorsziig legszebb taja ez. Maga Leanyfalu legszebb Pocsmegyer felol. Ezt is meg csonakbol tudom. Kivalt napnyugtakor. A viz tavlatot ad, megsem valaszt el. Aranyhidat ivel at a lenyugvo nap.
Mikor lakdscsere reven Lednyfalura koltoztek, egyszerre irigyseg tdrgya lett Lehel, mint aki a josors veletlene folytdn megkozelitette az eszmenyi alkotohelyet, az irohoz, IROHOZ melto ritka eletkoriilmenyek egyiket. (Tersdnszkyrol szolo, nehdny ev elotti tudositdsomat olvasva, Fenyo Miksa, New Yorkhan elo hazdnkfia - a Nyugat egykori mecendsa - megfegyezte, hogy Jozsi Jeno rendkivuli, nagyohbdra akaddlyozo koriilmenyek kozott is - mint irdsombol ertesiilt- meg tudta valositani az irohoz melto egyetlen eletformdt. Azt hiszem, Fenyo megdllapitdsa igaz, bdr azzal a hozzdtolddssal, hogy kinek-kinek persze mds-mds egyetlen eletforma felel meg.
A veranddjdval s ablakaival vizre tekinto csondes hdz hire gyorsan elterjedt az irokollegdk koreben, es Orkeny Istvdn, aki titkolt nosztalgidval mdr evtizedek 6ta vala- mi hasonlorol dbrdndozott, az elso adando vasdrnap delutdnjdn felkereste iij otthondban Lehelt, s ndla idozott deltol csaknem estig. Malicidval leplezett, kisse irigy- kedo beszdmolot irt aztdn errol a vendegsegrol - Lehelnek azonban iigyszolvdn kozelebe sem tudott ferkozni egesz delutdn a kivdncsi pesti ismerosok sokasdgdtol, s hogy megis szolhassanak egymdssal nehdny hizalmas szot, cselhez folyamodva beiisz- tak ket ten a Duna kdzepere, s ott lebegve, midon Orkeny az egesz vdllalkozds vakniero voltdn dmult egy-egy korty utdn, Lehel vdltig biztatta: „Hagyd te is ott azt a bCldos, Idr- mds vdrost!" Kesobb, hosszan elgondolkozva a hallottak es Idtottak folott, Orkeny meg hozzdtette: mindenki maga tudja, milyen gondot Vest vagy vehet a nyakdfpa.' Am lehel ezen is csak nevetett, a vasdrnapi sokadalmat eppen ugy elvezte akkoriban, mint a ko!t- napi csondet. Csak kesobb unt rd aztdn ezekre a vasdrnapokra, szombatokra, a Idrmds uti forgalomra, a szemetelo sok hanyag kirdndulora. Majd valamikor az iden jutott eszebe, mintha kevesebb jo bardtja volna, mint amikor meg vdroslako volt. Sajndljdk azt a nehdny forint utikoltseget? Rostellik az intenirbdnos telefonhivdst (az is joval tobhe keriil a pestinel). Egy hetkoznap elindult Pestre, bardtkozni. Mdr delelott tizre vegere jdrt a dolgdnak, es kezdte felkeresni azokat a helyeket, ahol a bardtokat sejtette.
Nem taldlta oket. Tizenket telefonermet fogyasztott el, egyetlenegyet sem taldlt meg u bardtokbol. Alig mult del, s egyszer csak azon vette eszre magdt, kint setdl a Kerepesi temetohen, s hogy Idba ahhoz a sirhoz viszi, oda, ahol Sarkadi Imre hamvai nyugosz- nak. Egyediil o, a halott bardt maradt hviseges a koznapi megtaldlhatosdgig
7
MUNKAMODSZER
Mdr regebben, kis, zsebbe csusztathato fiizetkeket tapasztaltam ndla, sumn, apro betukkel telerova. De imi mdskor Idttam: amikor egyszer megleptem szobdjdban, s nem iroasztala mellett tilt, hanem attol oldalaslag, s valami rajztdblaszeru keszseget tartott a terden. Kettobe szelt ivpapirosokra dolgozott, egeszen apro betukkel irt most is.
Mellette kezzel elerheto tdvolsdgra hevert hu kutydja, Cimbora. Egy ilyen kis lapocska tobbet ad ki aztdn egy nagy gepelt oldalndl. Azt is megfigyeltem, olyankor az iroasz- taldn felejt egy-egy hosszukds dobozt, olyasfelet, amit a konyvtdrak katalogusszobdiban a konyvek adatainak dajkdldsdra szoktak haszndlni.
Konyvkatalogus?
- Nem. Adattar. Rajottem, ha soha nem dolgozom fel rengeteg fiizetkemet, az egesz nem er semmit. Tehat mindent, amit jartomban-keltemben jegyzetelek. Meg ha megirom is neha egy reszet. A tobbi ott marad a fiizetkekben, mint valami koporsoban.
Sajnalnam. Ezert lassankint feldolgoztam. Ha valamire sziiksegem van s emlekszem is, hogy tudtam rola, vagy megvolt nekem, csak az adattaramba nyulok, betuhelyen meg- talalok rogton akarmit.
Jegyzetek elozik meg a muveket. Minden mU sok es pontos feljegyzesre eptil. A mod- szer elozmenyei az ujsdgiro korba nyulnak vissza. A Szabad Szo riportere nem tudott volna meglenni a hiteles feljegyzesek garmaddja nelktil. Csaknem hdrom evtized elmenyanyaga fekszik hdt ott a hosszukds adattdrakban. Penzt emek ezek a dobozok, bdr a sok kis csekklapot nyilvdn csak az tudja penzre vdltani, aki lejegyezte oket. Maga az iro.
- Jobb miiveim mogott mindig eros a valosag-hatter. Emlekszem az elmenyre, a mil fogantatasara. Ismernem kell a kornyezetet, a szemelyeket A Szalmdcska pontos helyet fenykeppel tudom helyhez kotni, a fohosnot szemelyi igazolviinnyal tudom igazolni.
Kettovel is, mert ket nobol valositottam meg. Jeromos, a kofejti szemelyesen lejtett be udvaromba es 500 forintos, elore fizetett osszeget kert a pocegodor kitakaritasaert.
Realista irast el sem tudok kepzelni kozvetlen emberi es foldrajzi bazis nelkiil.
De nemcsak adattar van, hanem magno is. Magnocska, tdskdba rejtheto, litterature veritet lehet vele csindlni. Kocsmai beszelgetesekhen vagy falusi tandcstilesek fontosnak igerkezo felszolaldsai alkalmdval csak benyiil a kez a tdskdba. Aki beszel, nem is sejti, hogy ezutdn, amit mond, az konnyen regenybe vagy riportba keriil. Aprocska a mikro- fon is, az iro ugy jdtszik vele, mintha szorakozottan ceruzdjdval vagy az abrosz rojt- jaival babrdlna. Melyik evszak legalkalmasahb a regenyirdsra?
- A tel! A Duniin jegrozsak es vadkacsak! A hegyeken roskadozo, szikrazo feher ho.
A fatiizelesLi kanclalloban kedvesen izzik a pariizs. Ilyenkor lehet igazan regenyt irni!
Melyik Szeberenyi-regeny keszillt telen?
- Nem is tudom. Talan egyik sem. Egyelore csak az elmeletem az, hogy Leanyfalun a tel a regenyiras evada. Ezt bizonyitani is tudom. Ugyanis az osz olyan szep, hogy szo sem lehet arrol, hogy az ember hatat forditva a tiijnak, valami nagy munkaba fogjon.
Osszel mifelenk mindig siit a nap, olyankor is, ha a radio orszagos esot mond. Estenkint eziistos fatylak usznak a hegyek fele. A reggelek meg ragyognak. A szineket nem lehet megszamlalni, s az eg olyan tiszta, mint a kristaly es kek, mint a lenvaszon. A viz pasztellszinu. Es messzire el lehet latni. Augusztus vegen szokott lenni egy het esos ido, hogy legyen valami cezura nyar es osz kozott s ez a het eluzi a gyava nyaralokat.
Magunk maradunk, hozzaertok. Ilyenkor sokat iildogelek a parton egy gyokeren es nezem a folyot s a messzi Naszalyt, faragott oldalaban a Dunai Cementmii hatalmas kemenyeit. A szigeti falvak tornyait is latom ilyenkor, sot a szovetkezetek iijtelepitesu szoloit es malnait is. A tavasz is nagyon szep. Gyonge zold futja be a vilagot, a fak attet- szoek. Az embernek kedve jon ujra kezdeni az eletet.
A nydr? Regeny iro szdmdra!
- A legrosszabb evszak, teljesen alkalmatlan munkara! Regenyt nyaron nem kezdek!
8
Van nyilvdn valami, ami az evszakokndl isfontosabb.
- Persze. A hangulat. Hogy milyen a hangulatom. Amikor a Jeromoson dolgoztam, varatlanul eltCint Cimbora, a nemet juhaszkutyam. Annyira feldult az eset, hogy abba- hagytam a regenyt. Harom honapig egyetlen sort se tudtam leirni.
M t J V E K E S T E R V E K
A Szalmdcskdrol esett mdr szo. Ugy emlekszem, vihar is tdmadt koriilotte annak idejen.
- Igen. Viharos tamadiist inteztek ellene a szemelyi kultusz hivei. De a Szalmacska rosszkor jelent meg: otvenhat elejen. Mire a hozzafCizott remenyeim iroi siker for- majaban teljesiiltek volna, egy nagyobb vihar elvitte azokat, akik regenyemet tamadtak, s ezaltal egy kicsit azt az atmoszferat is, amelyben a siker kibontakozhatott volna.
Kedves munkam pedig!
Vajon az utazdsok belekerulhetnek-e a regenyekbe?
- Hogyne. Bar nem sokat utaztam meg, Persze nem tudom megallni, hogy elobb ujsagban hirt ne adjak utielmenyeimrol. Legutobbi regenyem, a Tibike Tartaroszban oldalain osszes kiilfoldi utjaim helyi tapasztalatait ertekesitem. Hosom egy-egy eletsza- kasza a bulgariai Tirnovoban, a skodrai tengerparton, Albaniaban zajlik. Tibike jugosz- laviai kalandjat is csak ugy tudtam rogziteni, hogy olaszorszagi utunk alkalmaval ala- posan szetneztem Trieszt kornyeken, s a dalmat part, ahol Tibike vivodik, nagyon nem kiilonbozhet tole.
Fomu?
- Sarkadi Imre hasznalta ezt a szot, s orokke hozzafuzte, a fomii mindig az eppen keszulo munka. Ez a szabaly az en fomiivemre azert ervenyes, mert evekkel ezelott a ketszazadik oldalon abbahagytam az irasat, s egy csomo mellektermeket kozoltem azota, s ezek mind errol a keszulo miirol szakadtak le, valtak le. Ennek a regenynek talan a Vizek utjdn cimet adorn, de nem lenne rossz a Hulldmveresben sem. Harom nemzedeket athidalo tortenet, ugy erzem, az egesz magyar kozelmiilt belefer, noha hosom jelentektelen ember: egy gator, aki csak a nagy iirvizek idejen vonhatja magara a vilag figyelmet. Regenyem elso oldalan a gator eppen nyugdijba megy, s oreg, ugyan- csak „nyugdijjogosult" felesegevel a tiszteletiikre rendezett iinnepi banketten vesznek reszt. A lakoma tet('5pontjan a gator eszreveszi, hogy roluk teljesen megfeiedkeztek.
Vajon lehet-e regenyt igy kezdeniF Mds szoval - nem azert maradt-e abba esztendok elott a regeny, mert ez a kezdes, ami a hos sorsdt illeti, akdr a regeny vege is lehetne?
- Ketsegtelen, de nagyon is tudok rola, hogy ezzel az inditassal alaposan megne- hezitettem a sajat dolgomat. Abbahagyni azonban 1962-ben anyagi okok miatt hagytam abba a munkat. De azota is el, fejlodik bennem a tortenet, hc5seim sorsa. Egyetlen fela- dat sem izgat ennyire!
Van a fiokban mds felbehagyott mu is?
- Van. Egy fantasztikus regeny. Annak mar a felen tuljutottam, amikor radobbentem, hogy a mindennapi valosag nelkiil nem tudok tovabl:)lepni. Ez a regenyem ugyanis otezer esztendovel az atompusztulas utan jatszodik. Egy alakulo vallas mitoszat akartam megirni, de abbahagytam. Miert, mar elmondtam.
S az a fomu, amely csakugyan kesziil?
- A Duna-kanyar szociogrdfidja. Harom kotetre valo anyagom van egyiitt, de legne- hezebbnek a nyito fejezetet ereztem, azt a reszt, amelyben ennek a nagyon fontos mikrovideknek az elmeleti alapozast kell megadnom, iigyszolvan az atmoszferiljat.
Szerencsere azonban ezzel mar kesz vagyok. Ugy terveztem, oszre nyomdaba tudom adni ezt a keziratot. Egy masik mil, amely ezzel parhuzamosan kesziil, s nagy kedv- telessel irom: egy babonabol taplalkozo biiniigy, egy pilisi falu mai eletebol meritem s a Kozmosznak szanom.
9
Hdrom keszulo mu, s kozilluk ketto hamarosan utjdra indul!
- Sok is, keves is. Tulajdonkeppen tododas lesz, mert a Jeromos, a kofeju 6ta mindossze egy konyvem jelent meg, a kozelmultban napvilagra jott Tibike. Csakhogy Jeromos utan jott a gyerek. A GYEREK. Gabor fiam. Akarhonnan szemlelem is a dolgot, 1967 Ota idom nagy reszet, gyakran szandekom ellenere, 6 foglalta le, a fiam.
Nemsokara azzal karpotolom magam s csaladomat a kesedelmes es elmaradott muvekert, hogy kiilon kotetet allitok ossze fiamrol a rola irott es kotetnyire rugo aprobb-nagyobb irasokbol.
Ez tehdt a negyedik keszulo muF
- Tulajdonkeppen igen. S most eszembe jut meg a Vizek utjdrol egy vallomas. Az egeszet hatszaz oldalra terveztem. Ekkora konyvem meg nem volt. Veget nem is latom meg be. Legfeljebb sejtem. De a viz el bennem. A melyben levo zsongas, amely helyre- hozza az egesz orszagot - amint az elet mindig helyreigazitja magat.
E G Y KIS MULATSAG
Azon tunodtiink egy alkalommal, mit kellene meg kerdeztem Szeberenyi Leheltol, az trotol. Mit szoktak meg kerdezni ilyen alkalmakkor? Kideritjiik, egy kerdes biztosan nem meruit meg fel, az, amely az ars poeticdra vonatkozik. Ezen jot nevetilnk, mert neki jut eszebe, de en aztdn elkomolyodom s el is gondolkozom: tulajdonkeppen meg lehetne kerdeznem a dolgot, ha nem is olyan durudn: mi az ars poeticdja? Mert az iroi modszer nem egeszen az volt. 6 is elkomolyodik.
- Sohasem probiiltam magamnak ilyesmit megfogalmazni. Idegenkedem tole, hogy magam kore falakat hiizzak. Ugyis eleget munkalkodnak azon, hogy az embert beska- tulyazzak, bezarjak valahova. Az ember nem gyoz kiszokdosni a falak koziil, mozgasi szabadsagat feltven. En magam sohasem olvasok ars poeticakat. Sem regieket, sem ujakat. Rossz poznak erzem az effele vallomasokat. Iszonyodom tole, hogy magam is ebbe a verembe eshetnek.
Hagyjuk el az egeszet.
- Van nehany dolog, amit kotelezonek erzek magam szamara, minden ars poetica nelkiil. Hatha idetartozik megis. Peldaul az emberi tisztesseg. Mert az atsugarzik a milveken. Ha van. S ha nines, nem sugarzik at, akarhogy erolkodiink. En hiszek az iras hatasaban es ezert az iro felelossegeben is.
Iro es tdrsadalom?
- Vannak akik azt aliitjak, hogy az iro szamara nem szabad kotelezove tenni az emberi egyiitteles torvenyeit. Az iro eredendoen egocentrikus leny - vailjak -, korlatlan szabad- sag jar neki. De ez nem igy van. Ugy gondolom, magunkat soha nem menthetjiik fel, csak a hosiinket. Semmikeppen sem helyezheti az iro hatalyon kiviil onmaga szamara az emberi egyiitteles alapveto szabalyait. Nem hiszek benne, hogy az ironak, aki allitolag eredendoen egocentrikus leny, a szabalytalan egyeniseg okan valamilyen cse- lekedetben korlatlan szabadsag jarna - az iroi let erdekeben. Azt hiszem, az iroi let elso feltetele, hogy onmagunkat, mint embert kimunkaljuk. S talan az iroi nagysag is arany- ban van vele, kinek hogyan sikeriil ez.
Szeberenyi Lehel nemcsak iro, hanem a Magyar Nemzet publicistdjakent kisse mindig ujsdgiro is. Mint a jdrdsi nepfront elnoke (mellesleg megyei tandcstag is) kozeleti ember, egy kicsit taldn politikus is. Tesz-e hozza az irohoz a hdrom masik ,funkci6 ", vagy vesz-e el belole? M6dosit-e a viselkedesen?
- A feladatokat nem lehet kiilonvalasztani. Magam sem tudok kettevalni. Vagy viil- tozvan hoi igy, hoi ugy viselkedni. A magunkfelenek mondom, szigoriibbnak kell lennie magaval, mint masnak. A tarsadalmi egyiitteles szabalyai kotelezoek rank nezve.
Nem predikalhatok vizet, ha bort szeretnek inni. Sulyosbitja a helyzetet, ha erdek- lodesem kore az egesz tarsadalom. Mint a magnes, vonzanak a tarsadalom problemai.
10
Eldzmenyek?
- Kedves iroim? - nincsenek. A divatos iroktol mindig ovakodom. Hemingwayt akkor hagytam abba, amikor divatba jott. A Jdzsef-tnlogiat most olvasom. Nagyon szeretem Csehovot, ujra es ujra eloveszem. Kezem iigyeben tartom Moricz Zsigmond ossze- gyujtott riportjait. A Szalmdcskdt a Ven Europa hatasa alatt irtam. Senki nem vette eszre.
Diakkoromban nagyon szerettem Kodolanyit. Alkotasaimban megsem latszik a hatasa.
Haboru utan csak Visszapillanto tiikor cimu konyvet olvastam.
Mit felejtettiink ki?
Ket kezem sziikseges osszeszdmolni, hdny munkdjdrol nem keritettiink meg sort. A formdlis sikert, a Jozsef Attila-dijakat a tematikus regenyek hoztdk dz otvenes evek ele- jen.
Mosolyog, legyint.
- Az elso a Napkelte volt, a falusi atalakulasokrol szolt, nem akartak kiadni, csakis ugy, ha egy munkasregenyt hozok elobb. Megirtam a munkasregenyt: A hegyek elmoz- dulnak, akkor megjelent a Napkelte. A ket regeny utan a kohaszokat vallaltam, a Het nap Ozdrol, ifjukorom egyik allomasarol szol, merit. Van abbol az idobol egy folytata- sos regenyem a szuhakalloi omlasrol. Azzal vittek le a banyaomlas utan az elso orakban, hogy filmet kell irni rola. Sikeriilt Tardos Tiborra haritanom a dolgot, de amit en kicsi- holtam magambol, azt a Nok Lapja veget nem ero folytatasokban kozolte: A viz ket partjdn. Vegrendeletem: soha nem szabad kiadni.
Novellds konyvet, A kdrhozat kiiszoben-t dicserem. A kotet nehdny telitaldlatdt. A meltatlanul elfeledett cimnovelldt tobbek kozott. Hitetlenkedve nez. Csakugyan annyi- ra szeretem ezeket az irdsait?
Taldn meg a novelldkndl is jobban kedvelem a Napsugdr utca riportjait, dokumen- tumait. Ezekben okonomia uralkodik, es nemcsak a szerkesztes takarekos, hanem a stilus ispontosan koveti a tdrgyat minden irdsban. S ami ezeknel is fontosabb, ember- seg es sziv sugdrzik a kotet minden irdsdbol, s mindez olyan atmoszfera kozegeben, amely csak Knidy vardzslatdhoz hasonlithato.
Erre nem tud vdlaszolni. Mosolyog, felrebillenti fejet, lehet, hogy oriil'dllitdsaimnak, az is lehet, hogy mds mUvek neveben egy kisse eppen megsertodott.
Osszefoglalhatndnk valahogy roviden a hdrom evtizedes iroi pdlya tapasztalatait, tanulsdgait?
- Igen. A j6 irasok forrosagukkal vittek el nedveimet, a rosszak meg az onkentes veratomlesztes altal.
Gondolat Kiado, 1971
1 1
.ZtlaSLSUnA- (IXiXSjd. I oyxjunlr AiSJ\£tcr fjul ^OXL, OJ^cuucJi .
rinXyOiX^^ . €ti<T hJiJO^ AJtu^^Ji, X(X>UCKMK. .
12
-AA*cXcJ^xi(y (\raJUi^aX ^ <LAaA. X<xcC|a<,^ rr^^uxji^Q^ n^'AaJt- icvoto/yu.',
Szeberenyi Lehel levele Moriez Zsigmondhoz (PIM M. 100/2041)
13
<tt--L*J^^^ - ^ ^ ^ ^ ^ f ^ ^ - ^ ^TU^/OL^ . ^ . ^ ^ c ^
/ i V V . ; - ^ ^ . . . - - -
14
^ X^^^^"-^^ '^-•''^-•^-'-^•^^ U X ^ i ^ A ^ .
, 4 ^ p ^ ^ ^ . e ^ ^ ^ ^ W ^ " yOu^^^
.4nA^^ 'U^AL^ ^ J y U ^ Z - Z ^ y t ^ . ^ ^ 15
16
Veres Peter levele Szeberenyi Lehelnek
Fekete Gyula
Tollak es szuronyok
Reszlet
„Irni a Lehel-iigyben!"
N
'em tudom mar, mit akartam irni, vagy mit irtam a Lehel-iigyben, de magarol a _ Lehel-iigyrol - legalabbis egyikrol a sok koziil - tiszta emlekkep maradt.Rogton azutan, amint a lap elso szama megjelent, Lehel - nevezziik csak igy - vala- honnan Eszak-Borsodbol kuldozni kezdte dorgo-villamlo riportjait. (Kesobb egy pataki tanar csalodottan vallotta meg nekem, hogy e cikkek irojat 6 dongo leptCi, komor tekin- tetu oriasnak kepzelte, affele modern Toldi Miklosnak, aki traktorkereket porget az ujjan, s hetrofos vasbetongerendakkal pilinckezik.)
Egyik riportjaban a Putnok kornyeken allomasozo magyar hataroregysegek parancs- nokat, egy szazadost tiizott toUhegyre. Rettegesben tartotta ez a szazados az eszak-bor- sodi falvak parasztsagat; szekereket, lovakat rekviralt, kiskiraly modjan uralkodott a tar- tomanyaban.
Par nappal a cikk kozlese utan kora hajnalban arra ebredtem, hogy kemenyen megzorgettek az utcai ablakot.
Felebredt az asszony is.
- Ugy latszik, elaludt a hazmester - mondta.
Boklaszva indultam az ablakhoz, de egyszeriben elrebbent az alom a szemembol: a ket, felelmesen villogo szuronyt pillantottam meg eloszor, majd a hozza tartozo ket dromedar katonat is. Mar nyitottam az ablakot, amikor eszrevettem, hogy lent, a mely- ben a ket nagy darab harcos kozt nyeszlett kis civilember szorong, es segelykeron tekinget folfele.
Lehel volt.
- Nezd maor, csinaoljatok maor valamit! - mondta, es par szoval tajekoztatott az iigy allasarol. A szazados ra akarta birni, hogy vonja vissza a cikket, s amikor erre nem volt hajlando, lefogatta. Most kiildi a miskolci katonai fogdaba, hadbirosag ele.
A ket orias josiigosan nezte a foglyat, de szabadon megsem engedhettek - parancs, az parancs.
Maradt tehat a telefon.
Cimnek es rangnak boviben voltam en, de tapasztaltam mar, hogy szempillantas alatt oda a tekintely, ha kamasz kepemmel, tejfeles szajammal szemelyesen jarok kozbe iigyes-bajos dolgokban a megyei fohatalmaknal. Telefonon viszont - ha kello meltosag- gal beszel a kagylonak az ember - konnyen elcsuszik tiz-husz esztendo. Amellett a cincogo drotnak - barki dongeti a masik vegen az asztalt - kisebbsegi erzes nelkiil lehet feleselni es odamondogatni.
A telefon most sem hagyott cserben. Lehel meg aznap delelott kilephetett a katonai tomlocbol a napvilagra.
A szazados kiilonben mukodott meg egy ideig, es csinos vagyonkat szerzett ossze.
Kesobb megis megelegeltek az iigyeit, es letartoztattak. 6 nem viselkedett olyan szeli- den orei kozt, mint Lehel, mert - tarsaval egyiitt - alkalmas pillanatban leiitotte oket, es kulfoldre szokott.
17
Czine Mihaly
A kolto es orangyalairol
K
arinthy Frigyes irodalmi karikaturainak gyujtemenye, az „Igy irtok ti" ma is elvezetes olvasmany. S mint mondani szoktak a legjobb kritikaja a kor irodalmanak.Az ilyen fajta mufaj csak sokszinu irodalomban lehetseges. Az olvaso erettseget es az irodalom gazdagsagat egyszerre jelentheti. Ezert mondhatta Ady Endre annak idejen:
„Nagy gyonyorilseg volna, ha minden magyar irot kicsufolnanak vegre. „Karinthynak azert sikeriilhetett a nem^s csijfolkodas, mert a magyar irodalom egyik fenykoraban tekinthetett koriil. Amely kornak a muveszete tele volt hobortos agaskodassal, naiv hetykeseggel, nagykepu modorossaggal, es jellegzetes eros iroi egyenisegekkel.
Parodia-sorozataban vegigprobalhatta es karikirozhatta az irodalom szinte minden lehetseges formajat.
Az IJj iras szeptemberi szamaban Szalay Karoly foglalkozott az irodalmi parodia, illetve karikatura tortenetevel es feltamadasaval. „A mu es iroja - mondja - , akivel es amivel jokedviinkben ismerkediink meg, jobban elmenkben es sziviinkben marad, mint az, akire magasztalo, vagy ledorongolo kritika figyelmeztetett. A karikirozott iro csak ritkan valik ellenszenvesse, sot a parodia a meglevo ellenszenvet is enyhiti - esetleg. De az erdeklodest mindenkeppen felkeltheti iranta. Tartosithatja a kozepes irot is, elvezhetove tehet ma mar elvezhetetlen muveket es kozvetithet a mult es a jovo olvasoja kozott.
Szeberenyi Lehel irodalmi karikaturai a legnemesebb szepirodalomhoz tartoznak.
Most jelentette meg oket kotetbe gyujtve a Magveto., „A kolto es orangyalai" cimmel.
Irodalmi karikatiirat mondtunk az elobb, de helyesebb, ha ezeket a irasokat Szeberenyi Lehel meghatarozasaval jeloljiik: rajzolatok irodalmi hatterrel. Szeberenyi nem stilus- parodiakon keresztiil beszel a muvekrol, nem is a muvek erdeklik elsosorban es nem is a stilusbeli modorossagok, hanem a muvek mogott alio iro es az az irodalmi vilag, amelyben az iro el. Pillantasa nem a kritikuse, hanem a novellistae. Az embereken keresztiil latja az irast is. Az olvaso a kortarsairol szolo Mikszathra es a Nagy arnyakrol bizalmasan beszelo Tersanszky Jozsi Jenore emlekezteti. Tersanszky csillogo, derCis mozaiksort idezett egy eltunt korbol. (Kaffka Margitot lehetetlen kalapjaban, Adyt a Palermo kavehazban idezte, anekdotaiban is hitelesen es valosaghiven,) Szeberenyi az elo nagyokat es apro baratokat mutatja be kancsal tukorben. Illes Belarol, Szabo Belarol, Szabo Palrol, Rideg Sandorrol, Sarkadi Imrerol, Tolnai Gaborrol, Orvos Lajosrol es Dioszegi Andrasrol szol tobbek kozott a rege. Meg konyvnapokrol es iro-olvaso talalkozokrol. I96O-6I koriil irta Szeberenyi ezeket a rajzolatokat, amikor a Kortars szerkesztosegeben dolgozott. Ahogy mondja: jatekbol, hogy ne rozsdalljon be egeszen, s mert kovetnie kellett a belso parancsot. A kezirat, a masoke, amit olvasnia kellett, sok volt, a maga tolla vesztegelt. Hosszabb lelegzetre nemigen futotta. A szerkesztosegben sokfele ember megforduk: nagy alkotok, akikrol a tortenelem sugarzik es eletveszelyes dilettansok, akik elol jobb volt menekiilni a Tulipanba, a sarkon levo presszoba, vagy akarhova. A kedelyes torteneteket, a mindenfele beszedeket es mendemondak fosz- lanyait itt hallgatta Szeberenyi Lehel, nagy artatlanul. Aztan hazament es irasba foglalta.
Halvanylila tollal gondolta az irast. Szereto toUal, artatlanul, mint egy barany. A toll azonban karcolos volt es a sziikseges kerekitesek is igy estek. Innen torzitasainak kiilonos baja. Gyermeki artatlansaggal, meleg sziwel mond csipos dolgokat. Nem plety- kal, hogy no most kibeszeltem, nem akar leleplezni senkit es semmit, eszebe se jut, hogy valakit megsertsen, es arra se gondol, hogy barki megbantodhat. Nem profeta, nem kritikus, a szerkesztosegben is csak iilt, hallgatott neszteleniil, s lagyan fogja a tol- lat is, maga se veszi eszre, milyen melyen es ekesen karcol. Leginkabb talan a Hary Janos tiisszento diakjanak a szeiidebb es megis csiposebb rokona. Tiisszenteseit irasba
formulazza, bennfentesseg nelkiil, az ember gyengeit is vallalo szeretettel.
18
Rajzolatainak mar a meseje is nevettetoen jellemzo. Az irok Valosag tsz-eben avatott kritikusok nyijzzak es forgatjak a konderban a soron kovetkezo pegazusokat. S a legfobb vezetoseg elegedetten konyokol ki a mesterseges megtermekenylto ablakan.
Sarvaron egy elelmes iro ezer konyvet siit el egy otlettel. A konyvnapi balon kihirdet- tek: aki hajadon, elvalt, ozvegy, vagy ferjezett konyvet vesz, azzal a jelenlevo iro elvtars perdiil egyet. Milyen j6, hogy igy is lehet, szeretettel csijfolkodni es nevettetni, milyen j6 iro es igazi humorista ezekben a rajzolatokban Szeberenyi Lehel. Embert, tartast, sor- sot es stilust jellemez egyszerre. Arrol is beszelhetnenk, hogy milyen eszkozokkel, de a humor taglalasa, mint Kosztolanyi Dezso mondta, veszelyes. Olyan finom, reszekre nem bonthato anyagbol szovodik ossze, mint a lira. A humor egzegizise kozel esik a hitmagyarazathoz, amely mar magaban is gyilloletes es nevetseges.
B. Nagy Laszlo
Szeberenyi Lehel: Jeromos, a kofeju
S
zeberenyi szatiranak szanta kisregenyet, de nem lett belole szatira. Tobb? Kevesebb?Mas. Amint a biirokracia esztelen logikaja is csak egyik motivuma a Jeromos, a kofe- /wnek. A publicista szamara alkalmasint ez a fontos, es az iro nem is rostelli a kozvetlen vonatkozasokat az olvasoba vesni. A regenynek ez a retege valoban szatirikus, ahogy altalaban elgondoljuk a szatirat. A ket emesztogodor-epito munkas napkozben tetlenkedik, munkaido utan kezd a maszek-dolgahoz; s nem azert lazsalnak, mert ilyen a termeszetiik, hanem mert nines mit tenniok. A nemtorodom, szeretoje utan koslato fonok, aki azert a maga modjan s hataskoreben messze tulteljesiti hivatali kotelesseget, csakhogy e hataskoron tul ne kelljen neznie; a harminceves szolgalatban kokemenyre szikkadt foldmunkas, aki szaktudasat, energiajat, hanyatlo erejet egy hiabavalo, sot kartekony epitmeny minel tokeletesebb kivitelebe oli: szatirikus alakok, s maga az iigy nagy csabitas a biirokracat elitelo tiradakra, egy idejetmiilt szabalyrend karhoztatasara.
Van is egy fejezete a regenynek, ahol a Fonok, a Beosztott es a Godor gazdaja az irany- dramak nagyjelenetere emlekeztetoen osszefoglaljak a maguk allaspontjat. Szeberenyi valosagos mondandoja azonban nem ezekben a reszletekben rejlik, melyek csak a gyongebbek kedveert valo gyakorlati illusztracioi melyebbre vago altalanos elveinek. S hogy ezek nyomara jojjiink, segitsegiil kell hivnunk a nemzedek-tars rokonihletesu muvet, Orkeny Istvan Tote/^it.
Mert a Totekat es a Jeromost korantsem csak azonos szimbolikajuk kapcsolja ossze - pontosabban: nemcsak a felreeso hely jelkeppe emelese. E jelkep sziiksegszerilsege hoseikkel, mentalitasukkal van szoros osszefiiggesben. Toth es Jeromos: egypeteju ikrek, jollehet apjuk nem azonos. Ezen az irodalomban nines mit csodalkozni. Tot es Jeromos mindketten joravalo, nem is egeszen ostoba emberek, akiket budiba es
emesztogodorbe szorit - a vilag? Meg inkabb tulajdon szolgalelkusegiik. Igaz, Totnak vegzete, hogy gazsulalnia kell az oriilt ornagy elott; frontszolgalatos fiat akarja meg- menteni vele, hiabavaloan persze, mert fia mar halott, mikor a mentoakcio megindul.
Szeberenyi Jeromosanak viszont mar nemhogy kipillantasa nines a maga korebol, de indulata se az emberseget, munkajat abszurditasig megalazo kulerokkel szemben. Tot szamara nines mas megoldas, - Jeromos nem is ismer mas megoldast. Mindkettojiikben a „hol lehet altiszt, azt kutatja" mentalitasa testesiil meg s iteltetik el - illetve ok mar bele is rokkantak az altiszti sorba, a szolgasag lenyiikke valt. Az iroi attitiid azonban
19
sarkalatosan ellentetes. Orkeny egyszerre diihodt es kiabrandult. Milyen harom is az ember? Ahelyett, hogy emelt fovel elne emberseget, roncsalakok elott gdrnyedezik, s a lengohazban mereng elrontott eleten, eltorzitott hajlamain. Te ostoba, minek akarsz mindenaron alkalmazkodni? Ezzel csak magadat gyalazod meg, s raadasul teljesen ertel- metleniil. Pedig Totnak nyomos oka van, s nem is onzo oka erre az alkalmazkodasra.
De Orkenyt ez alig erdekli, eltaszitja magatol, nehogy meghatodjek s igy igazolja hoset.
Az esztetikai eredmeny valoban szatira, hozza az abszurd fajtabol, abban is, hogy egy abszurditasig elezett tetel - a szemelyes onelvuseg - negativ bizonyitasa. A mu kituno, de nem mutat semerre. Hiszen nines mod tenni, amit az iro szerint Toteknak tenniok kellene.
Szeberenyi egeszen maskepp. 6 keptelen eltitkolni reszvetet, mi tobb, megrendiilt- seget. S bar Jeromosat nem szoritja oly nyilvanvaloan sarokba a vegzet, az alakrajz megis megszelidiil, sot a hos meg is emelkedik: a munka, a kitartas, a huseg jelkepeve.
Mindenkepp osszetettebb, valobb dimenzioban letezo alak, mint Orkeny Totja.
Szeberenyi egesz szemleletere jellemzo, ahogyan a hos alteregojat - egy tappenzcsalo banyaszt - abrazolja. A groteszk portreban szomoru szolidaritas rejtezik, amely joval tobb intellektuell-filantropianal. A banyasz, katonafia szabadsagara hivatkozva, egy p6t- napot ker az orvostol, szabalytalanul, s az nemi tusakodas utan meg is adja. „A banyasz kepe vilagitott, mint egy sziklahegy deli oldala. Alazat, hala es eros fogadas sugarzott a keperol, s mig balkeze megvastagodott, suta ujjai iigyefogyottan goncei melyen kotorasztak, arra gondolt, hogy holnap a fiaval osszedobjak azt a kapuoszlopot, amit (kenytelensegbol, mert elni kell, s a kereset szukos) maszek munkaban elvallalt. Az igazsagnak ezt a felet nem kozolte az orvossal." Az idezet jol jelzi a lirai ellagyulas es ironikus fintor feleseleset, mely az egesz kisregenyre jellemzo. Tot valosagos jelleme mar csak keptelen action gratuite-ekben nyilvanul, asztal aia bujik, zseblampat szopogat stb. Szeberenyi alakjai meg oriznek valami kapcsolatot azzal az osi embervilaggal, maradt egy foszlanyka a gonceik alatt abbol az akolmelegbol, mely nyomorusagukat elviselhetove tette - egyszersmind meghosszabbitotta. (Illetve, mas oldalrol: e melegseg eppen a kozos nyomorusag termeke.) Szeberenyi kisregenye melyen voltakeppen ez a keptelenseg: ahhoz, hogy Jeromos lazado legyen, nemcsak egy beleivodott szokas- rendbol kellene kilepnie, de onnon lenyenek, eletutjanak teljes hiabavalosagara radobbennie. Vagy pedig megalkotojanak radobbentenie. Szeberenyi azonban nem tudja erre a szakitasra, a szo minden ertelmeben valo sotetbe ugrasra raszannia magat.
Humanizmusa, azonossag-erzese akadalyozza meg ebben, s az a sejtes, hogy szigorubb logika szerint a Jeromosoknak meg sem lett volna szabad sziiletniok, hisz egyetlen lehetseges letmodjuk volt: a szolgalat. Vagyis nem tudja es nem is akarja Orkenyhez hasonloan teljesen elvetni a husegnek (mely mindig szolgalatban nyilvanul) - ha tan nem is a gondolatat, de emberi inditekait. Erkolcsi ertekrendjeben a huseg - a vilagban valo otthonossagunk egyik foltetele - ma is kiemelt helyen szerepel, barmilyen kete- lyeket diktaljon is az esz. Jeromos egy helyzeteben es ontudataban egykeppen degradalodott Jo Gyorgy, de az irotol mi sem all tavolabb, mint a jogyorgyseg egyertelmu elitelese, inkabb ennek a koszigoru es kohallgatag dolgatevesnek erkolcsi ertekere figyelmeztet. Hose nem azert lesz budi-var epito, s halalos szivbeteg, mert ez az emberseg idejet mult, hanem mert kenytelen haszontalansagokban kielni magat, a vilag a maga esztelen rohanasaban es elidegeniileseben eliminalja, megveti ezt az erkolcsiseget. Meg kevesbe hasznalja arra, amire valo: az uj tarsadalom tamasza s talp- kovenek. Hogy ez nem affele kritikusi bele-latas, bizonyitek ra a regeny egy jellemzo mozzanata. A kofeju Jeromos tarsa egy Repa nevezetu kozonseges naplopo.
Amerikazik, mig Jeromos megszakad a munkaban. Orkeny alkalmasint rokonszenwel abrazolta volna ezt az alakot, az esztelen foladat elleni tiltakozas kepviselojekent.
Szeberenyi viszont titkolhatatlan utalattal nezi. Repa egy ertelmes munkaban is amerikazna. Te nyomorult, mert hagyod magad, kialt fol Orkeny. Mert hagyjatok elveszni, elnyomorodni a legertekesebb emberi tulajdonsagokat - igy Szeberenyi. (Csak 20
utalni maradt teriink arra, hogy a ket allaspont torvenyszeruen hivja elo az eliito abra- zolasmodot: az abszurd absztrakciot az egyikben, a realista hagyomany tovabb- szovodeset a masikban.)
A kritikusnak az elemzes es a konfrontalas utan itelnie, valasztani kellene. De 6 sem tud es nem is akar. A muveszet igazsaga kozott (ha valoban igazsagok s valoban muveszileg nyilvanulnak) nem valasztani kell, hanem integraciojukat tovabbfejleszteni, nem hierarchiajukat, de mellerendeltsegiiket kivivni. S ezt meg inkabb neheziti, hogy mindket mu godrebol mintha a vanitatum vanitas regi igeje is elobugyborekolna. S ennek ellenszereben Szeberenyi is tanacstalan. Vagy megse? A godor gazdaja a folyo tulpartjara nez, ahol termore fordult a sivo homokra telepitett szolo. Melyhez pedig a Jeromosok munkaja eppugy elengedhetetlen, mint a mu kozeppontjaban alio iireg tar-
talma sem nelkiilozheto. Csak ne a Repak legyenek a haszonelvezok!
Magveto, 1966
22
Baratunk, munkatarsunk:
Szeberenyi Lehe^
Tomai Jozsef
Kajakban
n legszivesebben kajakban kepzelem el magamnak Szeberenyi Lehelt. Ott evez a vizen, aminek ezuttal nem Duna vagy Ipoly a neve, hanem Orok Ifjijsag. En ezen a szent folyon latom 6t, meg akkor is, ha a jelensegvilag netan mar oregnek, feher haju- nak es faradtnak, bolcsnek mutatna alakjat. Az en kivansagom es remenyem vize es cs6- nakja a tapasztalatlan, sot meggondolatlan fiatalt hordja hatan, oleben azon az ismeros- ismereden tajon, amit Irasnak, Igazsagerzetnek, Bocsuletnek hiv az emberiseg idotlen, elpusztlthatatlan idok 6ta.
Es van meg egy szellem-tanya, ahol masokkal egyiitt mindig trefalkozni es mosolyog- ni fog 6, mintha nem orolnek szet a percek, evtizedek, es ez a Magyarorszag, a ma- gyarsag. 6 ezen a tanyan sziiletett, ha messze sodortak innen a hullamok, csonakjaval sebesen evezett ide vissza, itt akart otthon lenni, gazdalkodni az evszakokkal egyiitt vagy azok elleneben is.
Latom, ahogy kikot Magyarorszag partjainal, folveri a satrat, megsimogatja az allatok fejet, vedon tarja ki karjat a bokrok, fak, madarak fele. Itt all ovei kozepette, siit ra a nap;
ezt a nemcsak fizikai napsiitest kivanom en mindig a feje kore.
Kortars 1981/6.
25
Paskandi Geza
Asztal-melleki gondolatok
(Szabalyos vers Lehusnak a hatvanadikra, a „Legnagyobb Magyar" utca 1. szam alol)
L IL BORONGOS TETEL (komorisszimo) DERENG6S TETEL (vidorisszimo)
Toszomszedom az Asztal-Okban, Te ne tudnad? Nem oly sok ok van, mitol az ember ugy heviil.
Nezz a kezirat-halmazokra, majd ablakvason at habokra, hoi tarka Dunank elterul.
Teriil? Nem - hisz mas gond honos ma folyik poros jogfolytonosba.
Liol itt vig, hoi ott nem deriil.
Morogvast kerted labat mossa, tajtekzo szolga - szappanozva.
Ily' mancsot csak isten toriil.
Lehet-e szallni, van mar csonak?
Az evezok mind megmartoztak?
A kerdes viz fole fesziil.
Nem noesdit - barkat maholnap, hogy zold ag lelje meg valonkat, ha igeret-galamb r5pul.
O, Toszomszed az Asztal-Okban - iiliink e kis vilag-sarokban, hoi neha friss vesz elkeriil.
De pillantasunk folyamodva, mint vadruca szall a fodrokra, lebukik, s tavol folmeriil.
Barat! K i akkor is Dunanal
iilsz, ha kertedben epp szunyalnal, am akkor is, ha itt beviil,
Szechenyi 1. alatt dumalnal, es keziratot exhumalnal fiokod godren - emberiil.
6 j6 talentom-agnoszkalo, sose keritsen lent a halo, horog se kapjon rad feliil, keriiljon el a nagy kaszalo, tul Hatvanon utazz es raszolj, henceges hijan - hetveniil, majd vizes nyolcast irj a foldre - bdrmivel- hianyt fodozve.
S mikor a dagaly is eliil, eved fiadzzek csak gyurilzve, sok unoka jatsszek korodbe', ki ven terdemre mind foliil.
S mint kis folyok nagy torkolatnal, vagy szal-buzak a markolatnal - a sok ev uj ezredbe gyiil.
Semmi apalyba ne akadjal!
Nem tudsz APAdni? NAGYAPADjal!
Minden folyik-Te vidd hiriil.
S mikent Narcisz arcat kortyolta annyi vandor, hogy szomjat oltsa - tekintetiinkbol tiil, kiviil
tan merithetnek a korsokba testvereink, ha - birkozodva -
hatukra piros harmat iil. Kortars, 1981/6
26
Takacs Imre
Lehellel a tornyos varosig
Isszuk a teat, Lehel, a vonaton, jarunk a folyok folott vashidakon.
Vonulunk a hatarban - kalitkaban, beiivegezett, meleg divanykaban.
Deres, oszi mezoben, mi is oszen, bar jovore kacsintva deleloben.
Vagy inkabb csak a delbol az estre mar.
Elmegy alattunk - nezd! - az orszaghatar.
EnekeljiJk kesobb a Sarga csikot, felfedeznek benniinket mas magyarok, karpatukrajnaiak Munkacs utan.
Meghagjuk itt a hagot, mint Batu kan.
A Karpatok palota-tetoi kozt
megyiJnk, majd ejszakaban az ukran fold fekete-humusz, termo agya folott, aztan az alom ahol eppen kikot.
Art a Brianszki erdon, mar masnapon.
- Lehel, te hajnal-arcO, tudsz-e nagyon hinni a hihetetlen ujulasban?
Piispokkenyeret esziink mas orszagban.
Hazaival hazulrol hozva hazat, mint az orzogyerekek vagy nagyapak a falu melegetol tavolodva...
A felhok hasa alatt latszik Moszkva.
Kortars, 1981/6
Orban Otto
Koltoi level
K O L T O I L E V E L , M E L Y B E N A K O L T O A Z O N K E S E R E G , H O G Y S E M M I N E V E N N E V E Z E N D O , E R T E L M E S D O L O G
N E M J U T E S Z E B E , M E L Y E T S Z E B E R E N Y I L E H E L H A T V A N A D I K S Z U L E T E S N A P J A A L K A L M ABO L
M E G I R H A T N A Lehelem.
Le velem!
S ezzel zarom levelem.
Kortars, 1981/6
Acs Pal
Az ujonc es az iro
A
lig-alig beszelgetiink. Nem mintha nem lenne mondanivalonk egymasnak. Inkabb azert, mert szavak nelkiil is jol eldiskuralunk: vidam vagy gondterhelt, csodalkozo vagy rezignalt pillantasokkal - egy-egy sokatmondo legyintessel. Gyakran atjon a szom- szed szobabol, megall az asztalomnal, hosszan nezi, amit eppen csinaiok, aztan kimegy, legfeljebb egy tekintetet ha valtunk. Neha megis rakerdeziink borus hangulataink okara, persze ez sem tudakolodzas, sokkal inkabb megerzes.Egy alkalommal, mikor mar napok 6ta jart-kelt szelid, am oszolni nem akaro fel- hokkel homlokan, faggatni kezdtem - bar mar regen kitalaltam, hogy hatarido-gondjai vannak. (A novellairas alapjaban veve kellemes gondolatat sohasem szereti osszekap- csolni a „j6v6 hetre" vagy „h6 vegere" jellegu, elhessegetnivalo imperativuszokkal.) Most pedig raadasul katona-temaju irast vartak tole, s ebbol a milfajbol bizony mar kisse elege volt. De hat bizonyos tehetetlensegi erok... Folajanlottam, hogyha meg nem sertem - elmondom nehany szemelyes ujoncelmenyemet, talan hasznukat veszi. S mar kapartam is elo multam melyerol az idetlennel idetlenebb katonatrefakat Surrano ornagyrol es Marhas orvezetorol, beszeltem aknavetos korom csetles-botlasairol, s a seregbol boseggel hozott testi-lelki sebekrol. Figyelt, am az area szomorkas maradt.
Kesobb azonban eszrevettem, hogy gondolatai elkalandoztak, s ugyanakkor szeme mosolygosabbra valt.
Ket het mulva megjelent a novella. Kivancsian tettem magam ele, vajon sikeriilt-e hasznosltania valamit a sztorik koziil. Egy ideig parhuzamokat kutatva olvastam a tortenetet, vajon hasonlit-e valamelyik elbeszelt katonaemlekemre, de par bekezdes utan felhagytam vele. Folosleges erofeszites volt. A cselekmeny egyik-masik aga talan rokona lehetett suta meseim valamelyikenek, onmagamra azonban - halistennek es ter- meszetesen nem ismertem, nem ismerhettem sehol.
Kortars, 1981/6
28
Thiery Arpad
Meccsen
S
zereti a futballt, van kedvenc csapata, merkozesekre is jar. Az ember vermerseklete szerint szidja a csapatat, a jatekosokat, vagy aggodik ertiik. Szeberenyi aggodo szurkolo, de nemes kozonyt mutatva viseli el a legnagyobb csalodasokat is. Mint par eve a Nepstadionban, ahol az 6 csapata (Vasas) az en csapatom (Honved) ellen tigynevezett rangadot jatszott. Az eso sem riasztott el benniinket, meg is kaptuk erte a jutalmat: az elso negyedoratol kezdve zuhogott rank az eso, mar-mar borig azva lopoztunk be egy nyitva felejtett kozvetitofiilkebe. Mereszsegiink jutalmakent most mar fedel alol, iiveg- ablak mogiil nezhettiik a jatekosok sardagasztasat. Golhelyzet nemigen akadt, don- tetlenre (1:1) allt a merkozes. A dontedenben, mar csak egymasra valo tekintettel is - hallgatolagosan - kiegyeztiink volna. tJriember modjara szurkoltunk. Nem szidtuk a jatekosokat, egymast sem, sot ami ellendrukkerek kozott igencsak ritka, ekkeppen vigasztaltuk egymast: - A te csapatod erdemelne gyozelmet... Amit en a magam reszerol nem gondoltam komolyan. A valosag tetten is ert. Nem sokkal a befejezes elott a sar- bol elobukkant ket Honved-csatar, kozben a Vasas-vedok elcsusztak, Kozma Weimper ele guritotta a labdat, aki meg is szerezte a Honved gyoztes goljat. Nemhogy oriiltem volna azonban a gyozelemnek, fergeteges vigasztalasba kezdtem, hogy a jatek kepe alapjan milyen nagy igazsagtalansag ez, ilyen „malacot" regen lattam satobbi.Szeberenyi szomoru egykedvuseggel ballagott mellettem hazafele. Az egyik bajnoki pontot ugy odaadtam volna Neki! (Termeszetesen nem a csapatanak.) Vigasztaltam is, hogy Fortuna legkozelebb ugyis visszaveszi a Honvedtol ezt a szerencses pontot.
Szeberenyi egyszercsak elmosolyodott, mint aki sokkal jobban tudja nalam, hogy hanyszor fog ez meg bekovetkezni.
Kortars, 1981/6
Kovacs Sandor Ivan
Ismeretlen Szeberenyi-muvek
A
cim azokra a kis cedulakra vonatkozik, amelyek vegigkisernek egy-egy keziratot szerkesztosegbeli utjuk soran. A rovatvezetok velemenyet, rovid esztetikai karak- terizalasat rogzitik - sokszor csak hevenyeszve.A Kortarsnal eltoltott osszesen masfel evtized soran Szeberenyi Lehel tobb szaz ilyen cedulat rogtonzott palyakezdo, befutott vagy eppen klasszikus rangu prozairok milveirol, s tobbnyire bamulatos pontossaggal talalta el a keziratok lenyeget, foglalta nehany jellemzo szoba sajatossagaikat - iigyelven mindig sajat stilusa finom valasztekossagara is.
Ezeket a titkos, ismeretlen Szeberenyi-muveket - amelyek kozos szerkesztdsegi munkank soran oly nelkiilozhetetlen segitsegnek bizonyultak - rendre elraktam az evi levelezes-dossziekban.
Tiz ev anyagabol valasztottam ki nehany darabot, es nemcsak talalomra, mert vala- mennyi fiatalok irasaival foglalkozik; veliik tisztelgek most a szerzo sziiletesnapjan a Kortars es az irodalmi elet neveben.
29
Tandori
Nem tehetek rola, lelkesedem. Milnei bajjal (Micimacko) teremtett valami. De kristaly- tiszta tandoriul es semmit le nem utanozva az emlitett klasszikusbol. Mondhatnam: nem is Tandori, - Tiinderi. Nyugodt koriilmenyek kozott kell olvasni, hogy a melysegei elotCinjenek, mert azok is vannak. 75. II. 18.
Lengyel Peter: Mi civilek
A szerzo egyenletes, szokott szinvonala. Irodalom. Csendes, kicsit almatag, de mely vizQ irodalom. Alkalmasint helyet szorithatnank neki. 75. VIII. 28.
Esterhdzy
Jo kis tiikrozeses novella, tele a belso tortenes apro finomsagaival, kituno a gyermek- szem torzito szoge, s a groteszk fenytoresben szivszoritoan hat a „kitelepiteses" vilag valosaga, ahogy ezt az alom-ragyogasu gyermekvilagot meglegyinti. Azt hiszem, a fiu eddigi probalkozasainak legjobb darabja. Erett, igazi irodalom, egyedi vilag.
Melegen javaslom. 75- szept. 11.
Csalog: Apdm nagybdtyja
Eros, nagyigenyCi realista dolgozat, j6 politikai-tarsadalmi toltessel.
Melegen javaslom. 76. III. 31.
Temesi Ferenc: Mihez kezdjunk Gyozovel
Csinos kis dolgozat. Semmisegbol suru vilagot teremt. Csak modorait nem tudom megszokni, noha itt mar kevesebb van belole.
Kozlesre melegen javaslom. 76. apr. 28.
Komis Mihdly: Haldlfolklor
Harom koziil ezt a Kornis-irast javasolnam megtekintesre. Ez a legkevesbe zurzavaros, es a legegysegesebb, valamint a legrovidebb. 76. IX. 23.
Bodor A.: Soforiink...
Kituno novella. Klasszikusan tiszta. A sorok kozotti fojtottsagot remekiil viszi vegig, a drama kibomlasaig. 77. I . 1.
Csikos Toth Judit novelldi
Ez a lany a verevel irja, amit ir. Mindent beliifrol megel. Keresetleniil adja magat, sok- szor a felszavakig keresetleniil; s ha zihalva torlodik a mondanivalo, a mondatai is zihal- nak tole. Feltetleniil figyelemre melto, primer vilag, amit hoz. Hogy a lehiggadas utan mire megy, a jovo titka. De nezetem szerint be lehetne dobni a mely vizbe. Tobb iras- bol valasztottam e kettot. 79. V 14.
Kolozsvdri Papp L: Hogy boldog lehessek
Igen finoman kidolgozott belso tortenes, melyet a nyelvi humor tesz sugarzon erzek- letesse. A kiilso tortenes csak torekeny keret, mint a tojas heja. Braviiros lelektani anali- 30
zalassal figyeli, elemzi onmagat. Csak mintha a vege fele faradna el a magas szint tartasaval, itt megiramlik az iras, mintha egy vetovel a felszinhez kozelebb fekvo ritkabb retegbe keriilne, s az onmagat figyelo szem latasa is kicsit zavaros lesz. Megsem olyan hiba ez, ami az iras ertekebol sokat levonna. Kozleset melegen javallom. 80. nov. 21.
Kortars, 1981/6
Kulcsar Szabo Erno
Rozmaringszallai megtuzott almat!
N
' api kritikaban uton-iitfelen hallani a bevalt fordulatot (mely tobbnyire mar csak az _ ertekelo dilettans dolyfere vail ra): „az iro sajat hangja"... Ha ez megvan, mi sem mentheti az irot a befogadtatastol. Persze, ennel a kerdes azert bonyolultabb. Mi ez a sajat hang? A piilya melyik szakaszanak hangja, szolama „fejezi k i " leghivebben az alkotot? Vannak, akik akar az eletmu egyseget is fenntartassal ismerik el, masok esetleg egy korszak egesz lirai regiszteret tekintik egyetlen nagy koltoi vallomasnak. Nem itt a helye taglalnunk most effeleket, megis: bizonyara van valami kulonos, talan csak reszben tudatos, sot, alakot valtani is kepes invariancia, amely az emberit, az ertek szemelyes egyediseget szavatolja a dolgokhoz valo kozelitesben. Ha kell, par mondat- ban az Egeszet.Felremlik egy-egy epizod, tiz sornyi pillanatkep. Annacska eloszor megy az ovodaba.
Ki tudja, hanyszor orokitettek meg, meg a giccses diafilmek kinrimei is erzelmesre han- goljak az „els6 nap" hepiendjet. Itt mas tortenik, noha a pillanat, a tartalom elvileg ugyanaz. Egy emberi gesztus a legmelyebb liriiba emeli at a kis tortenetet: igazi, teremto esztetikai mozdulat. Vagy ahogy a nagypapa mellett, ujjaiba kapaszkodva ott totyog a kislany... Evezni kesziiltek az unoka szuletesnapjan. Vegul csak egy csondes seta sike- redik a bagyadt oszi napsiitesben. Az elmaradt evezes helyett elet, termeszet, kedely es belatas motivuma csendiil a harmonia egyetlen pillanataban. „Vak, bizonytalan ujjaim vigasz fele tapogatoznak. A termeszet szazagu csodaja koriilottem az elet folytonossagat sugja. ime, Annacska babacska bizonytalan lepteiben is a mi folytonossagunk. S az uj fiivek hegyesedeseben, s riigyek es hajtasok napra torekveseben. E fiivek alatt is egyiitt maradunk e termeszettel, poraink beleolvadvan. S emlekiink ott aranylik talan az oszi levelek kozt egy csillam erejeig. „Sajat hang ez? Bizonyara, de mar tobb annal: az elethez valo elemi viszony masithatatlansaga inkabb. Aki igy zar egy-egy „lathatadan ivet", az most is az eletre kesziil, kepessege van az ujra-fiatalodasra. Rozmaringszallai megtuzott almat, jo erot, Lehel!
Kortars, 1981/6
31
Leanyfalu tollforgato feszekrakoi
Matyas Istvan
Ami dedikalt konyveimrol eszembe jut...III.
Puszta Sandor es Szeberenyi Lehel
L
eanyfalu plebanosa, hogy bevett modon s joggal neveztek, Puszta Sandor a Dunantulon, Somogyban sziiletett 1911-ben. 1983 tavaszvarojan hagyott itt benniin- ket orokre; tobb, mint negyvenesztendei egy helyben szolgalat utan, Moricz baratsaga- nak emlekevel s szamos nagyszeril verseskotettel.Mikent Szeberenyi Lehel irja Emlekek volgye cimii koteteben: „Harminchetben, szep szal fiatal papkent vallalja fel Leanyfalun a lelki kerteszkedest. Akkor kezdi Moricz is szaz sebbol verezve, iildozott vadkent ebbe az 6 cseresebe, vegso fedezekebe vissza- huzodva mintegy bevenni magat. (...) Puszta Sandor, ahogy idekeriilt, tiszteletet tette Moricz Zsigmondnal. Kinn iiltek a dipfa alatt, a nyari este csillagarjaban. Tobbszor is ott iiltek aztan."
Amikor Puszta Sandor Leanyfaluba keriilt papnak, ket verseskonyv volt mar mogotte:
a Buzaszenteles (1934) es a Jegenyek, iizenem a Nyarnak (1936). Ezeket meg fel tucat konyv kovette a haboru elott; s kesobb ismet ujabbak. Bronzveret cimu, 1974-es kotetenek szerkesztoje, a nekem kedves csaladnevrokon, Matyas Ferenc irta rola:
„Sajatos, nep, boverCi kepalkoto kepessege, a taj latin baja es egyetemes humanum sugarzik kolteszetebol."
Mar idosebb koraban ismertem meg, 1979-ben. Szeberenyi Lehel biztatasara mentem el hozza. A paplak kis verandajan, dus novenyzet karejaban beszelgettiink. Moriczcal kapcsolatos emiekeibol idezett fel nehanyat a keresemre. Egyszer Moricz azt mondta neki, osszehozza irokkal, mCiveszekkel. Ugy oldotta meg, hogy ebedre hivta oket magahoz. Puszta Sandornak eppen azon a napon Pilisszentkeresztre kellett mennie, papi gyulesre. Annak vegeztevel szerencsere sikeriilt berkocsit talalnia - autobusz- kozlekedes arrafele meg nem volt - s csak kicsit kesett az ebedrol. Moricz magaval szemben iiltette le, s ezt mondta: „Ime, egy somogyi gyoker, egy fiatal iro, akin reve- renda van, s mas hibaja nines, mint hogy nem kalomista"...
Kesobb, amikor mar tobbszor is jartam nala, elvittem hozza mostani felesegemet, aki katolikus. Rolam mar tudta, hogy reformatus vagyok. Ultiink szepen faragott butorok, a halomban alio konyvek es a sok festmenyek kozott, s 6 diopalinkaval kinalt benniinket;
kisiistivel. Kenyszeruen elharitottam a kinalast, mondvan, hogy gepkocsival vagyunk s en vezetek. Felesegem koccingatott vele. Simogato mosolygassal nezett ra Sandor batyam, s allaval felem bokve ezt mondta neki: „Latod, leanyom, egy katolikus inkabb busszal jott volna."
HiszQn szeretett 6 minden emberfiat. Evodes volt ez. Nem volt benne semmi merevseg. Oldott, tarsasagi embernek ismerte mindenki. A haboru elott a radionak is dolgozott. Maga meselte, hogy fogadasokon, ahol civilben jelent meg, koriil-koriil zsongtak csinos asszonyok. Ne botrankoztasson meg senkit, hogy katolikus paprol mondom: jokepii ferfi volt. Festmeny is kesziilt rola. Am tiszta szivu ember, s dszta gon- dolatu kolto.
Kedves, am igaz „anekdota", amit eloszor Szeberenyi Leheltol hallottam - eppen ezzel inditott utamra Sandorhoz, aki nem messze lakott tole - , a finn iroval, Arvi Jarventausszal valo talalkozasa. Joval a haboni elott tortent, hogy a finn kollega Magyarorszagon jart, mikozben elotte megtanult magyarul, s forditott itteni iroktol.
Beleszeretett a magyarokba, Magyarorszagba; a Hortobagyba. Elvetodott Puszta Sandorhoz is, aki atyafisagos baratsaggal fogadta, am vasarnap delelott egy kis idore nem tudott mit csinalni vele, merthogy miset kellett tartania. Invitalta, jojjon be a temp- lomba arra a felorara.
35
Ott iilt a finn az elso sorban, Puszta Sandor fenn allt a szoszeken, s ranezve vendegere megvaltoztatta tervezett beszedet. Istenehez fordulva azt magyarazta, hogy ime itt az a rokon; s hogy „tudod, Istenem, en szeretlek, hiszen a szolgalatodba allottam, de bocsass meg nekem, mi is csak keletrol jottiink, bennem is van egy kis pogany ver". Nem hiszem, hogy ehhez foghato predikacio elhangzott volna abban a templomban. De talan messze foldon masikakban sem. Meseltem Sandornak, hogy ezt hallottam, s megerositette, bizony, megtortent.
Kesoi ajandekkent kaptam tole Rapszodiak konyve cimu, kis sarga kotetet, benne Molnar C. Pal fametszetevel; „igaz sziwel" dedikalva. E megorzott koteten meg rajta volt a derekat ovkent atfogo, eredeti papirszalag, Moricz Zsigmond mekatasaval, amelyben tobbek kozott ez alk: „Oriil6k neki: Valaki jott."
Meghatarozo volt szamara a sziilofold egesz eleten at. Nagyon sok verseben lelhetjiik nyomat ennek. Sot, meg dedikacioban is, hiszen Cinkenyom cimu kotetet „szep somo- gyi koszontessel" ajanlotta nekem 1981-ben.
Megemlitettem mar ezt a kotetet ebben a folyoiratban, tobbekrol szolva, egy eve vagy masfel esztendeje talan. Olyasmit mondtam akkor, hogy ime, egy papkoltonek is fontos, mint minden embernek: valami nyomot hagyni maga utan a vilagban. A kotet cimet ado verseben ekkepp fogalmazott:
Sokat foglalkoztatta ez a gondolat. Masutt is fel bukkan verseiben ez a vagyakozas vagy kivansag. Peldaul:
„korosodom nyom a valosag
eletembol annyi csak ertek amennyi tett
megtetetett veghezvitetett a tobbi adossag"
(Szamvetes)
„valahol meg tudjak a neviink neha beszelnek is rolunk valahol emlegetnek anyankat apankat ismertek meg tudjak az arcunk emlekeznek rank".
Igen, emlekeziink ra, akik ismertiik; emlekeznek-emlekezhetnek ra, akik olvastak- olvassak. Sziviikbe a szeretet cinkenyomait rajzolta; verseibe felszivodva megorizte magat a foldi orokkevalosagnak.
Kozel lakik a Moricz-hazhoz Leanyfalun Szeberenyi Lehel. A betonut es a Duna kozotti savon all a hazuk; a kert hatulso oldalan, kis kapun kilepve, a kotelezoen szabadon hagyott savon atvagva egy perc alatt a vizhez jutunk. Felesegevel, Zsokaval a vizrol, csonakbol lattak eloszor a hazat. Mert Duna-imadok. Az lett a gyermekiik is.
Romos volt akkor a kis haz, am nekik ebben a kornyezetben elni a vagyakozas, az alom.
Megvettek, fel eleten at bovitettek, rendbe hoztak, magukhoz igazitottak-idomitottak.
Lehel megirta mindezt nem is egy konyveben, minek ismetelgetnem a reszleteket.
Megirta a romai-parti aranyidoket is, amikor meg Sarkadi Imrevel s masokkal miilattak az idot, igazi barati tarsasagban, kozossegben - amit ebben a formajaban azota szinte teljesen elsodort az egyre merevebb, kiszamitottabb, racionalisabb kor.
„hajnali hoban cinkenyom folibe hajlok olvasom
marad ha letem itt hagyom utanam csoppnyi cinkenyom?"
S meg egy:
36
A nyolcvanas evek elejen keriiltem kicsit kozelebb Szeberenyi Lehelhez, s utana sok- szor jartunk a szentendrei hazban felesegemmel es gyermekeinkkel. Nem ritkan varat- lanul betoppanva, mert eppen arra vitt az utunk. Ugy fogadtak mindig, mintha percre vartak volna. Ultiink a teraszon nyaron, a vizre nezo, iivegfalu, aprocska toldott-dolgo- zoszobaban, maskor, ha az ido olyan volt, vagy a hallban, kavezva, Zsoka maga keszitette bodzaszorpjeit iszogatva. Elveztiik termeszetessegiiket, kozvetlensegiiket, kiegyensulyozottsagukat. Ideztiink emlekeket, kozos ismerosoket, olvasmanyokat.
Nem lattam meg irot ennyire kotodni a megtalalt otthonhoz. Holott Losoncon sziiletett. Erdekes bizarrsaggal ir az utra bocsato csaladrol. „Arra, hogy fonakul, fanyar mosollyal nezzem az eletet, csetelve-botolva, a realitasok porat szantva hiizzam magam utan kenyelmetlen fegyvereimet: a groteszkseget es ironiat - mar gyermekkoromban eros lokest kaptam. Apam egy temetkezesi egyesiilet penzbeszedojekent tartotta fenn magat es csaladjat. Csak akkor volt mit enniink, ha meghalt valaki. Micsoda kannibali sors a civilizalt Europaban - apam a halottak utan kapott szazalekot."
Elutazni sem szeret onnan. Kimozdulni sem. Megis minden bekorozik hozza;
radiobol, televiziobol, ijjsagokbol, barati latogatasok beszelgeteseibol. Zsoka ket csoppnyi lannyal erkezett hozza, amikor sziiksegszerCien osszesodorta oket a sors.
Imadta-imadja oket. Egyikiik a ferjevel Del-Amerikaban elt nehany evet; kiilkepviselet- ben. Meglatogatasuk volt, azt hiszem. Lehel leghosszabb, kiveteles, egyediilallo utja.
1970-ben, Cseres Tiborral beszelgerve Lehus - ismerosei, baratai mind igy nevezik osidoktol - igy vallott: „Itt Leanyfalun 1962-6ta lakom. Szerelmese vagyok a Dunakanyarnak, de a csabito eleinte egyediil a Duna volt. Csonakkal fedeztem fel ezt a tajat. Van aki a hegyek felol fedezi fel. Az egeszen mas. Hegy es viz. Viz es hegyek. Tehat a Duna felol. Amint a hegyek oliikbe veszik a vizet s ringatjak."
A tortenelem szelen cimCi konyvet igy dedikalta: „...hazunk hCiseges baratjanak" - mert ennyire fontos volt neki, hogy hozza menjenek, vigyek a hireket. Mert azokra ehes volt mindig is. 1984 augusztusaban megint naluk voltunk, az asszonyok es a gyermekek a kutyat futtattak a folyoparton, mi pedig komotosan lepdelve beszelgettiink. Igy vallott:
„En itt olyan jol erzem magam, hogy elutazni sem szeretek. Legfoljebb Bulgariaig, kicsit oldodni, vidamodni, baratok koze. Messzebbre nem. Igy is csak negy-6t napra. A larmas Pestre egyaltalan. Sokkal jobb, amikor a barataink jonnek hozzank. Es jonnek, szerencse- re. Oromiinkre. Igy ritkan kell kitennem magam pesti utnak. A varos faraszt, idegesit."
Ekkor mar nyugdijban volt; elotte a Kortars cimu folyoirat szerkesztosegeben rovatot vezetett. Onnan is mindig igyekezett haza, de taskajaban vitte a keziratokat eloivasni, velemenyezni; mert amit vallalt mindig pontosan teljesitette.
Miert szoltam errol a helyhez kotottsegrol ilyen hosszan? Mert aki elolvassa, iijraolvas- sa konyveit, egy szeles latokoru, tajekozottsagu emberrel ismerkedik meg. Ugyanis, ugy volt helyhez kotott - onszantabol -, hogy Europa es a vilag bekorozott hozza. Otthonos mindmaig minden torteneseben.
Ha jol emlekszem, 1983-ban kerdeztem meg tole, mi vonzotta az irashoz.
- Szerettem volna iigy meselni, mint Jokai. Gyermekkoromban nem volt meg nalunk radio, s termeszetesen televizio sem. Otthon egy-egy Jokai-regenyt olvastunk fel egymasnak estenkent. Mindenki akkor adta tovabb a masiknak, amikor elfaradt az olvasasban. Ez a meselni akaras vitt az Irashoz.
Tud meselni. Eredendo tehetseg. Csak forgatni, mutogatni, „eladni" nem tudja magat.
Erre alkalmadan. 6 arra sziiletett, hogy irjon. A Dunara nezo ablaknal. Nekiink kell eszrevenniink ertekeit. Ha lenne olyan dij, hogy a legszerenyebb Magyar Iro - persze ennek nines ertelme, de ha lenne -, feltetleniil neki kellene megkapnia legeloszor.
tJj Horizont, XIX. evf. 2. szam
37
Bartis Ferenc
Leanyfalu, 1977. majus 11.
Bolond fak, hiszterikus lanyok a Felesegem sirjarol el- faluja ez a szent hely, ahol lopott erdelyi torpefenyo haztol hazig s kocsmakba jarok? sem helyettesitheto soha!
Moricz, Cini s a Zoltan haza Soha-ember voltam s maradtam bezarva akkor is, ha tarva Gyergyoban, New \brkban, Ziirichben, ajtojuk. Beton-viragvaza ahova hivott-kiildott Isten
fogad a kapuban szerenyen vagy tuszkolt a tortenelmi banat.
s a toszomszedneni serenyen mint bajnokat a foldonfutasnak, kalauzol, hogy „kerem szepen..." s Leanyfaluba is igy jottem el, Kerem szepen, en csuful de nem talalkoztam Orvossel, visszautasitottam ma is: - lehet Parizs bor-illataban
nem verem szet Moricz falvait, vagy itthon, toprengesre szantam Zolikanak kertjebol viragot kutatta a jovot a miiltban...
nem lopok, megha egy vilagot Szekelyhiditol megtanultam:
tep ki konyvembol, ki nem latott az ember akkor is jelen van.
s nem hallott csikot zokogni a ha nem mutatkozik elottiink.
Nagy Laszlo-sulykoloba vesve mert akkorara mar felnottiink, s nem tudja, hogy Cini mivegre hogy ertsiik egymas tekintetet hajitotta az evezoket mindeniitt legalabb annyira.
nem a vizbe, hanem az egbe. mint Leanyfaluban, ahol remenyt mig Szeberenyi Lehel csendben rostalok ratok, jobaratok
kin-cseppeket szamol arcukon a halott s elo hontalanok s lelkebol egy-egy szot rank lehel. neveben, hogy ebren ovjatok hogy ertsijk meg: disz-iinnepekkel a feltamado magyarsagot!
nem potolhatok a halottak -
es innet egy sikolytasnyira Bartis E: Elloptak a vilag lelket...
a Szentendrei Temetoben Acehl998
38
Maroti Istvan
Leanyfalu tollforgato feszekrakoi
V
ajon tudja-e a varosi ember, hogy miert szep Leanyfalu? Miben rejlik az a varazs, amely pihenesre, letelepedesre, orok tartozkodasra hivja, csalogatja a fovaros lakotelepeirol, az elviselhetetlen benzingozben elo polgarokat? A valasz, ugy velem egyszeru. Aki mar elindult egyszer Budapestrol Szentendrere, eszrevehette a varost elhagyvan, hogy a Duna, az egyre gazdagodo zoldovezet kozeleben megvaltozik a leve- g6, a betontenger utan alig feloraval szinte szanatoriumi koriilmenyeket kinal a taj. Az oly kedves madarfiitty es a viragillat felerosodik. Ilyen videk az otthont nyujto Leanyfalu is.Ma, itt, e Julius eleji szombat delutan egy kepzeletbeli sziiletesnapi talalkozasnak lesziink a reszesei. Az osszejovetel kezdemenyezoi es szervezoi a Moricz Zsigmond Tarsasag, a Fabian Zoltan Tarsasag, a Puszta Sandor Kor es Petofi Sandor MOvelodesi Haz, resztvevoi pedig Leanyfalu jeles polgarai, a sziiletesnapi iinnepeltek csaladtagjai, baratok, ismerosok, irodalompartolok es mindazok, akik ugy velik, hogy Leanyfalun erdemes szolni azokrol, akiket irasra, kolteszetre, a szep szora ihletett e taj, a dunai hul- lamok csobbanasa, vagy eppen a feszekrako fecskek zaja.
Unnepeltjeink izgatottan erkeznek e talalkozora, hisz szamukra nem elsosorban sajat szemelyiikre iranyulo figyelem a fontos, hanem az a teny, hogy talalkozhatnak irotarsak- kal, baratokkal, Leanyfalu lakossagaval. A beszelgetes mindenkor talan egy fontos, ke- sobb sziiletendo vers, novella vagy epp regenyreszlet elozmenyehez nyujthat adalekokat.
Termeszetesen a sziiletesnapokat nem mindenki szereti szamontartani, de az anyakonyvileg hitelesitett teny, hogy 1996-ban Puszta Sandor, Leanyfalu egykori plebanosa 85 e w e l ezelott sziiletett, 10 e w e l kesobb Karinthy Ferenc es Szeberenyi Lehel, es az iinnepeltek legfiatalabbja a 70 e w e l ezelott sziiletett Fabian Zoltan.
Leanyfalu olyan telepiiles, amely nemcsak nyugalmat, egeszseges levegot, feltoltodest nyujt polgarainak, hanem egyuttal segiti a lakotarsak kozotti parbeszed felteteleinek megteremteset, szolgalja szellemi milhelyek pezsgeset, erosodeset. Igy volt ez regen, igy talan e sziiletesnapi talalkozonak otthont nyujthat az egykori Marschalko villa kertje, Marschalko Teofil hirlapiro - a Leanyfalusi Torzs egyik alapitojanak - kuria- ja, ahol Karinthy Ferenc iro megalapozta hiresse valt szellemi torzsasztalat. Igaz, a talalkozo megrendezesere Szeberenyi Lehel is valialkozott, hivatkozvan arra, hogy egy Iroi sziiletesnap megrendezese miert nem lehet az 6 nyaralojaban, ahol tulajdonoskent rovid ideig korabban megfordult Dery Tibor, majd kesobb Hay Gyula iro is, hogy alkotohazi koriilmenyek kozott gyarapithassak szellemi termesiiket. Puszta Sandor sok foglalatossaggal jaro plebanosi teendoi miatt csak a vendegszerepre valialkozott, Fabian Zoltan pedig szokasahoz hiven az irodalomszervezoi kiildetese miatt az orszagot jarta, igy meg az is bizonytalan volt, hogy egyaltalan megerkezik-e idore.
A helyszin tehat a Karinthy-villa, es megismereseben segit a hazigazda Karinthy Ferenc: „...jobboldalt a veranda falan, eros rovidiilesben Szanto Piroska harom kretaraj- za. Az innenso Zsiga nevii tacskonkat abrazolja, meg palyajanak egy korabbi sza- kaszaban, amikor filozofiaja foldindulasat eppen csak elkezdte. Koztudomasii, hogy rendszeret azota tokeletesen, minden iranyban es reszleteben kidolgozta, kiteljesitette.
Tan nem indiszkrefcio, ha elarulom: nemreg szoba keriilt bevalasztasa a Magyar Tudomanyos Akademiaba. Zsiga allaspontja egyelore nem ismeretes, bar tartok tole, hogy ez a megvesztegethetetlen szellem es jellem meg ettol a nagyerdemu testiilettol is felti alkotoi fiiggedenseget... A kozepso rajzon biciklizo tigris lathato egy vegyes fogad- tatasu karcolatgyijjtemeny cimlapja nyoman. A legbelso, mar elmosodo rajzon a gyujtemeny szerzoje kajakban iil, a hajo orran ismet Zsiga, a Dunaban stilizalt halak, meg siilt fogas is, a kes-villa beleszurva.
39
A hatterben nyugagyak, elol fonott kerti szek, a haziak es a vendegek szolgalatara. Az asztalon talban sajat termesu szilva, igen rossz minosegu es tobbnyire kukacos. A paranyi kertben eredetileg het szilvafa allt, am ebbol egyet, majd kettok, harmat kivag- tam, magamat is igy minositve vissza hat-, ot-, utobb negy szilvafas birtokossa. A nadud- vari cserepkorsocskakban a rozsat - gondolom - Cica, a szomszedban lako kislany hozta a haz urnojenek."
A helyszinen tehat minden keszen all az iinnepeltek es a vendegek fogadasara.
Elsokent jokedviien es lendiiletesen Puszta Sandor plebanos erkezik. Ideje persze beosztott, tudja, hogy nemsokara egyhazkozsegi teendok miatt tavoznia kell. A Karinthy villahoz kozeledven azonban eszebe jut, miert is szereti e videket es nyajat. 26 eves koraban keriilt Leanyfalura Shway Lajos szekesfehervari piispok ajanlasara. Itt jelent meg Buzaszenteles cimmel 1934-ben elso verseskotete es itt talalkozhatott Moricz Zsigmonddal, aki 1942-ben a Kelet Nepe majus 15-i szamaban a kovetkezoket irta a papkoltorol: „...Puszta Sandor a legnagyobb rejtely volt elottem evekig. Ez a rejtely most megoldodott. Nem tudtam, mive valik el ez a szep szal ifju. Pap lesz? Huszonhateves koraban mar leanyfalusi plebanos szonok lesz? Kulonos kepessege van iigy latom arra, hogy a tarsadalomban aktiv helyet foglaljon... De most, azt hiszem, megoldodott a kerdes: megiscsak kolto lett, ideztillik kozenk."
A moriczi intelmek mellett eszebe jut a megprobaltatas idoszaka is, amikor koholt vadak alapjan 1945-ben elozetes letartoztatasba helyeztek, de Leanyfalu es Pocsmegyer lakoi neveben, alairassal ellatott nyilatkozatot fogalmazott meg dr. Schirilla Gyorgy iigyved, es vegiil a vad alol felmentettek. E felmentes azonban hosszu ideig csak lat- szolagos volt. Az enyhiiles elso jelenek tekintheto az a teny, hogy 1969-ben az Iroszovetseg tagjai soraba felvette a katolikus papkoltot.
Puszta Sandor gondolataival toprengve idaig jutott, amikor felismerte a Karinthy villa korvonalait. Bar iinnepi orara igyekezett egy elvalast felidezo vers jutott eszebe, talan epp a multtal valo szembetekintes hatasara:
Majd nyar lesz-e?
tel lesz-e?
nem tudom
reggel lesz? este lesz?
vagy ejfel?
mikor meghalok s eltemetnek hazaerek: apam tenyerebe anyam mosolyaba
nem leszek soha egyediil akkor sem
ha senki nem jon ki a siromhoz akkor sem
ha soha senki sem latogat
elzarandokolnak hozzam a husveti harangok a hantokon kizoldiil a fu
s elindul beken szelid bogarkak kormenete s koriiliilik majd siromat estelente
a szavak amelyekkel beszeltem a viragok, miket annyira szerettem, a madarak kikkel repiilni vagytam s a fenyek, melyek szemembe neztek.
Fabian Zoltan - szokasahoz hiven - degeszre tomott aktataskajaval az autobusz allomastol igyekezett gyalogosan, es nem a Kalvaria utcatol Marikaval, felesegevel.
Kiilon erkeztek, bar szamukra az igazi boldogsag az volt, ha egyiitt beszelhettek meg a veliik tortenteket. Zoltan ket napja meg Miskolcon, a tokaji irotabor megrendezeseert 40
