A dr‡ma mint pedag—gia

A rendezvŽny szervezŽse kiv‡l— volt, a Magyar Dr‡mapedag—gi- DL7iUVDViJ PLQW YHQGpJOiWy QDJ\RQ VHJtWĘNpV]QHN EL]RQ\XOW D 0DJ\DURUV]iJRW pV D PDJ\DU Q\HOYHW QHP LVPHUĘN LUiQW 1DJ\

szeretettel fogadtatok minket, Žs ugyanezt a pozit’v fogadtat‡st pUH]WNPLQGD]RQV]HUYH]HWHNLQWp]PpQ\HNNpSYLVHOĘLUpV]pUĘO LV DNLNNHO RWWOpWQN VRUiQ WDOiONR]KDWWXQN 0HJG|EEHQWĘ YROW OiWQLKRJ\DYLV]RQ\ODJ~MNHOHWĦPDJ\DURUV]iJLGUiPDWDQtWiVpV V]tQKi]LQHYHOpVPLO\HQV]pOHVN|UEHQpUWHOQDJ\V]HUĦHUHGPŽ- nyeket.

Kšszšnettel tartozom mindazoknak, akik az IDEA tan‡cskoz‡s‡t sikerrel megszerveztŽk.

.|V]|Q|PKRJ\%XGDSHVWUĘOLO\HQJD]GDJNXOWXUiOLVpVV]DNPDL tapasztalatokkal tŽrhettem haza.

†dvšzlettel:

Larry O¢Farrel

&2'(±.DQDGD

* Kedves kollŽg‡k!

A vendŽgszeretet, amellyel fogadtatok minket, šrškkŽ emlŽke- zetes marad sz‡munkra. Csod‡latos ŽlmŽny volt Veletek lenni.

$0RVWDUL,IM~ViJL6]tQKi]±PRVWDQWyOPiUEV]NpQPRQGKDt- MXN D] ,'($ WDJV]HUYH]HWH ± QHYpEHQ N|V]|QMN KRJ\ HJ\

LO\HQVRNQHP]HWLVpJĦN|]|QVpJHOĘWWMiWV]KDWWXNPax Bosniensis FtPĦHOĘDGiVXQNDW5HPpOMNQHPVRNiUD ~MUD WDOiONR]XQN 9e- letek!

A Mostari Ifjœs‡gi Sz’nh‡z nevŽben:

Sabina ZjakicV]HUYH]Ę

*

0LQGHQHNHOĘWWV]HUHWQpPPHJN|V]|QQLDNHGYHVPHOHJIRJDd- WDWiVW DPHO\EHQ UpV]HVtWHWWHWHN PLQNHW D] ,'($ NOG|WWJ\ĦOŽ- sŽn. Tiszt‡ban vagyunk azzal, hogy a szervezŽs igen nagy terhe- ket r—tt r‡tok, Žs ezŽrt mŽg egyszer kšszšnMNPXQNiWRNDW

$]DOiEELDNEDQQpKiQ\NRQNUpWGRORJUDNO|QLVNLWpUQpN A tal‡lkoz— helysz’ne tškŽletesen megfelelt a cŽlnak; a szink- URQWROPiFVROiVNLYiOyPLQĘVpJĦYROW

Sajn‡ltam, hogy a program ilyen szoros napirendet kšvetelt, PHUWtJ\HVpO\QNVHPYROW DUUD KRJ\ J\|Q\|UĦ IĘYiURVRWRNDW PHJLVPHUKHVVNXJ\DQDNNRUDNOG|WWJ\ĦOpVWpPiLWLVW~OJ\RUV

WHPEHQNHOOHWWPHJWirgyalnunk.

.O|Q|VHQWHWV]HWWHNQHNHPDN|YHWNH]ĘSURJUDPRN

±DNO|QE|]ĘV]tQKi]LHOĘDGiVRNtJ\SpOGiXOD0RVWDUL,IM~ViJL Sz’nh‡z produkci—ja;

±D)LJXULQD%iEHJ\WWHVPĦVRUD

±D.HUHNDV]WDO7iUVXODW7,(SURJUDPMD

±D]ViPEpNL.DWROLNXV7DQtWyNpS]Ę)ĘLVNROiQWHWWOiWRJDWiVXQN Žs az ott l‡tott-halott produkci—k;

±D%pUF]HV/iV]OyWyOpV6ROWpQV]N\7LERUWyOKDOORWWDPDJ\DU V]tQKi]LpVGUiPDLPĦKHO\HNUĘOV]yOyHOĘad‡sok.

(ONHOOPRQGDQRPXJ\DQDNNRUD]WLVKRJ\DWDQiFVNR]iVHOĘNŽ- sz’tŽse sor‡n sok volt a bizonytalans‡g (hosszœ ideig mŽg abban VHPYROWXQNEL]WRVDNKRJ\OHV]HNOG|WWJ\ĦOpV(QQHNN|YHt- NH]WpEHQ W|EEQN V]iPiUD LJHQ VRN NDSNRGiVVDO MiUW D] XWD]iV HOĘNpV]tWpVH7XGRPKRJ\H]WDKHO\]HWHWUpV]EHQD]DQ\DJLEi- zonytalans‡g okozta, mŽgis j— lett volna, ha kor‡bban t‡jŽko- z—dhattunk volna a program rŽszleteLUĘO

Budapesten kŽsz’tett fŽnykŽpeimet Žpp tegnap raktam be az al- bumba. A fot—kat nŽzve bizonyoss‡ v‡lt sz‡momra, hogy leg- DOiEEPpJHJ\V]HUHONHOOOiWRJDWQRPJ\|Q\|UĦRUV]iJRWRkba.

†dvšzlettel Žs bar‡ts‡ggal:

Robin Pascoe HOQ|N1$',(±$XV]WUiOLD

*

Kedves bar‡taim!

.|V]|QHWD],'($EXGDSHVWLNOG|WWJ\ĦOpVpQHNPHJV]HUYH]pVŽ- pUW$V]HUYH]pVNLYiOyYROWDKHO\V]tQQDJ\V]HUĦHQPHJIHOHOWD tan‡cskoz‡s cŽljainak. A szinkrontolm‡csok fantasztikus munk‡t YpJH]WHN pV QDJ\RQ NHGYHVHN YROWDN $ 0ĦYHOĘGpVL .|]pont EDUiWViJRVOpJN|UHNLWĦQĘHQV]ROJiOWDDPXQNiW$YHQGpJOiWyN NHGYHVVpJpWQHPOHKHWHOpJJpPHJN|V]|QQL$V]tQKi]LHOĘDG‡- VRN pV D] LQWp]PpQ\L OiWRJDWiVRN LV QDJ\V]HUĦHN YROWDN .š- V]|QMN

David Davis HOQ|N1$7'±1DJ\%ULWDQQLD

*

.|V]|QMND0DJ\DU'UiPDSHGDJyJLDL7iUVDViJPLQGHQHJ\HV PXQNDWiUViQDN PXQNiMiW 1DJ\V]HUĦ pOPpQ\ YROW %XGDSHVWHQ OHQQL.iUKRJ\FVDNLO\HQU|YLGLGĘWW|OWKHtWQN1iODWRN Minden j—t Žs tov‡bbi j— munk‡t k’v‡n:

Janet McDonald (National Drama, Nagy-Britannia)

*

Kšszšnet a Budapesten tšltštt emlŽkezetes, csod‡latos napokŽrt!

Amint tudj‡tok, Žn magam 1989 —ta alap’t— tagkŽnt dolgozom az IDEA fejlesztŽsŽn, ’gy h‡t van nŽmi tapasztalatom a hasonl— tan‡cskoz‡sokr—l. Annak ellenŽre, hogy sok nehŽz kŽrdŽsben NHOOHWWG|QWHQQN%XGDSHVWHQpVH]RNR]RWWQpPLIHV]OWVpJHWD UpV]WYHYĘNN|]|WW|VV]HVVpJpEHQQDJ\RQMyOpUH]WNPDJXQNDW (]SHGLJMyUpV]WD0DJ\DU'UiPDSHGDJyJLDL7iUVDViJMHOHQOHYĘ WDJMDLQDN NHGYHVVpJpQ VHJtWĘNpV]VpJpQ P~OW ÒJ\ YpOHP D V]HUYH]ĘN NLYiOy HJ\HQV~O\W WHUHPWHWWHN D NOG|WWJ\ĦOpV QHKp]

munkarendje, a kultur‡lis Žs szakmai tapasztalatcsere, valamint a PDJ\DURUV]iJLKHO\]HWV]pOHVHEEN|UĦiWWHNLQWpVpWLVOHKHWĘYpWe- YĘ WDOiONR]yN N|]|WW (J\HQV~O\W WHUHPWHWWHN WRYiEEi YiURV pV vidŽk, modernit‡s Žs hagyom‡ny, sz’nh‡z Žs dr‡ma kšzštt is.

0LQGH] HJ\pENpQW QDJ\RQ HUĘVHQ PRWLYiOW HQJHP WRYiEEL esetleg hosszabb magyarorsz‡gi l‡togat‡sokra is...)

Azt hiszem, a magyar dr‡matan’t‡s most j‡rja be azt az utat, amit PL1RUYpJLiEDQPiUPHJpOWQNEHNHUODWDQWHUYEHD]HWpP‡- val foglalkoz— kšnyvek Žs foly—iratok sorra jelennek meg, lŽt- UHM|Q HJ\IDMWD V]ROJiOWDWyL KiOy]DW 5HPpOHP KRJ\ D M|YĘEHQ m—d ny’lik majd tapasztalataink šsszevetŽsŽre.

.|V]|QHWWHOpVGY|]OHWWHO

Stig Eriksson +|JVNROHQL%HUJHQ±1RUYpJLD

*

6RNVRNN|V]|QHWDNHGYHVEXGDSHVWLIRJDGWDWiVpUW.|V]|QMN hogy mindent ilyen nagy szeretettel, gondoss‡ggal Žs hatŽkony- s‡ggal szerveztek meg. Csod‡latos volt, hogy ismŽt kšztetek le- KHWWHP±%XGDSHVWHQpVD0ĦYHOĘGpVL.|]SRQWEDQhGY|]OHWe- PHW NOG|P D WDOiONR]yW VHJtWĘ KDOOJDWyNQDN LV IDQWDV]WLNXVDN YROWDNgUO|NKRJ\~MUDWDOiONR]KDWWDPD.HUHNDV]WDOWiUVXODt- tal, Žs l‡thattam a programjukat is.

MŽg egyszer kšszšnet mindenŽrt:

Geoff Gillham 6&<37±1DJ\%ULWDQQLD

* Kedves magyar bar‡taink!

.|V]|QHW PLQGHQpUW DPLW pUWQN pV D WDQiFVNR]iVpUW WHWWHWHN .|V]|QMNKRJ\LO\HQMyV]tYYHOIRJDGWDWRNPLQNHWpVLO\HQVRN ROGDOUyOPHJLVPHUKHWWNFVRGiODWRVRrsz‡gotokat.

Minden j—t k’v‡nunk tov‡bbi munk‡tokhoz:

Opiyo Mumma Žs Christopher Odjumbo .'($±.HQ\D

$UFXQNQHP]HWN|]LWN|UEHQ

,'($N|]J\ĦOpV%XGDSHVWHQ

PiUFLXVN|]|WW%XGDSHVWHQD0DUF]LEiQ\L7pUL0ĦYHOĘGpVL.|]SRQWpSOHWpEHQ NHUOWPHJUHQGH]pVUHD],'($D]D]DGUiPDSHGDJyJLDLpVV]tQKi]LQHYHOpVLV]HUYH]HWHNYLOig- V]|YHWVpJpQHNN|]J\ĦOpVH$UHQGH]YpQ\PDJ\DURUV]iJLEXGDSHVWLpV]ViPEpNLV]DNPDLSURg- ramj‡nak megszervezŽsŽt a Magyar Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡g mint IDEA-tagszervezet v‡l- ODOWDSpQ]J\LDODSMiWD]RQEDQMyUpV]WDYLOiJV]|YHtsŽg biztos’totta.

$N|]J\ĦOpVIHODGDWDLKR]WDUWR]RWWDYLOiJV]HUYH]HWDNWXiOLVpVM|YĘEHQLSURMHNWMHLQHNHOVĘ- sorban a Partnership in Arts SDUWQHUNDSFVRODWRNDPĦYpV]HWHNWHUpQSURJUDPNHUHWHLQHNNi- DODNtWiVDLOOHWYHD]EDQ.HQ\iEDQPHJUHQGH]HQGĘYLOiJNRQJUHVV]XVHOĘNpV]tWpVH

A Magyar Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡g hosszœ t‡vœ programja szempontj‡b—l ez a tal‡lkoz—

NpWRNEyOLVPHJKDWiUR]yMHOHQWĘVpJĦYROWPpJV]RURVDEEUDIĦ]WHDPDJ\DURUV]iJLGUiPDSe- GDJyJLDNDSFVRODWiWDYLOiJPiVRUV]iJDLEDQPĦN|GĘV]HUYH]HWHNNHOpVLQWp]PpQ\HNNHOLOOHWYH IHOYLOODQWRWWDPLQGD]RQpUWpNHNHWHUHGPpQ\HNHWpVOHKHWĘVpJHNHWPHO\HNHW0DJ\DURUV]iJGU‡- mapedag—gusai Žs sz’nh‡zi szakemberei a vil‡g sz‡m‡ra fel tudtak k’n‡lni.

$],'($EXGDSHVWLN|]J\ĦOpVpQWL]HQ|WRUV]iJEyOPLQWHJ\KDUPLQF|WV]DNHPEHUYHWWUpV]W 9pOHPpQ\NHWEHQ\RPiVDLNDWOHJMREEDQDWDOiONR]yWN|YHWĘHQKR]]iQNpUNH]HWWOHYHOHLNWNUš- ]LNH]pUWDN|YHWNH]ĘkEHQH]HNHWWHVV]NN|]]p

$N|]|OWOHYHOHNQHPV]HPHOYpQ\HNPLQGHJ\LNEHpUNH]HWWOHYHOHWN|]|OMNpVDPDJiQMHOOe- JĦ UpV]OHWHN NLYpWHOpYHO PLQGHW WHOMHV WHUMHGHOPpEHQ LVPHUWHWMN ÒJ\ YpOHP MRJJDO OHKHWQN EV]NpNDUUDKRJ\EiUNOI|OGLEDUiWDLQNV]yWHMWHQHNDKLEiNUyOYDJ\QHKp]VpJHNUĘOLVD]Hl- LVPHUĘV]DYDNPpJLVMeOHQWĘVW~OV~O\EDQV]HUHSHOQHNtUiVDLNEDQ

Í Õ Å $]HOĘ]ĘROGDORQROYDVKDWyOHYHOHNHWN|]UHDGWDLOOHWYHD],'($NOG|WWJ\ĦOpVHQD0a- gyar Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡g kŽpviseletŽben rŽszt vett:

Szauder Erik

! % ?

Besz‡mol—

DN|]J\ĦOpVyWDHOWHOWLGĘV]DNEDQYpJ]HWWPXQNiUyO

VI. Orsz‡gos Wešres S‡ndor Gyermeksz’nj‡tsz— Tal‡lkoz—

$N|]J\ĦOpVKDWiUR]DWDLQDNPHJIHOHOĘHQPHJKLUGHWWND9,2UV]iJRV :H|UHV 6iQGRU *\HUPHNV]tQMiWV]y 7DOiONR]yW)HOKtYiVXQNDW~MViJEDQYDODPLQWWpYpEHQUiGLyEDQWHWWNN|]]p

$PHJ\HLPĦYHOĘGpVLN|]SRQWRNLOOHWYHQpKiQ\KHO\HQPiVPĦYHOĘGpVLLQWp]PpQ\HN3pFVv‡rad, MezĘ- hegyes, FehŽrgyarmat, Mak—, KecskemŽti Ifjœs‡gi H‡z stb.) v‡llalt‡k a tal‡lkoz— megrendezŽsŽt.

$PHJ\HLWDOiONR]yNOHJMREEFVRSRUWMDMXWRWWHODWHUOHWLUHJLRQiOLVG|QWĘNUH*\ĘUPiMXV%u- GDSHVWPiMXV9iFPiMXV'HEUHFHQPiMXV3DNViSULOLV0H]ĘW~U6]Rlnok) m‡jus 17- 18.$WHUOHWLWDOiONR]yNOHJMREEFVRSRUWMDLYHV]QHNPDMGUpV]W7DWDEiQ\iQD-iV]DL0DUL6]tQKi]±1pSh‡z iOWDOV]HUYH]HWWRUV]iJRVWDOiONR]yQPiMXVM~QLXVN|]|WW9HQGpJOOiWXQNPDMGHJ\J\HUPHk- V]tQMiWV]yFVRSRUWRW.iUSiWDOMDUyO%HUHJV]iV]UyODNLNHW7iUVDViJXQNPHJEt]iViEyO8UD\*\|UJ\UHQGH]ĘD 6]DEDG6]tQMiWV]iVpUW(J\HVOHWHOQ|NHKtYRWWPHJD.iUSiWDOMDL0DJ\DURN.XOWXUiOLV)HV]WLYiOMiQ0XQN‡- cson.

A bemutat—kat minden f—rumon szakmai ŽrtŽkelŽs kšvette. IdŽn tavasszal a T‡rsas‡g elnšksŽge šsszeh’- vott egy œn. 5HQGH]ĘL7DQiFVRW(tagjai: Kiss Tibor, V‡rhidi Attila, Luk‡cs L‡szl—, Sz—da S‡ndor, Gabnai .DWDOLQ.RYiFV$QGUiVQp)DEXO\D/iV]OyQpDNLNVHJtWHWWHNHJ\]VĦULWDJRNDWDMiQOyOLVWD|VV]HiOOtWiViEDQ H]]HOLVKR]]iMiUXOYDDKKR]KRJ\D WDOiONR]yNDW N|YHWĘ PHJEHV]pOpVHN V]DNPDLHOHP]Ę IyUXPRNNi pV QH ÄtWpOĘV]pNNp´YiOMDQDN$]ĘWDQiFVXNUDYLVV]DiOOtWRWWXNDFVRSRUWRNPLQĘVtWpVpWLVtJ\DPHJ\HLIyUXmokon DIHOOpSĘNDUDQ\H]VWYDJ\EURQ]PLQĘVtWpVWNDSKDWWDN

$7iUVDViJVHJtWVpJHWQ\~MWRWWDV]HUYH]ĘNQHND]RNOHYHOHNHONpV]tWpVpYHOYDODPLQWJRQGRVNRGRWWDUUyO KRJ\DUHQGH]ĘLQWp]PpQ\HNLGĘEHQPHJNDSMiNDEHDGDQGySiO\i]DWRNIHOKtYiVDLWLOOHWYHDPHJIHOHOĘĦUOa- SRNDW~WPXWDWiVRNDW(QQHNN|V]|QKHWĘKRJ\D1HP]HWL.XOWXUiOLV$ODS.|]PĦYHOĘdŽsi KollŽgiuma anya- gilag maxim‡lisan t‡mogatta a tal‡lkoz—k megrendezŽsŽt.

/HKHWĘVpJHWNtYiQXQNEL]WRVtWDQLD]RNQDNDSHGDJyJXVRNQDND]RUV]iJRVG|QWĘQYDOyUpV]YpWHOUHDNLND csoportjukkal nem juthattak el od‡ig, de tapasztalatszerzŽs cŽlj‡b—l sz’vesen vennŽnek rŽszt ezen.

$]RUV]iJRVJ\HUPHNV]tQMiWV]yWDOiONR]yG|QWĘMpUĘOĘV]LV]iPXQNEDQKtUWDGXQN ,'($NOG|WWJ\ĦOpV

$] ,'($ D] WDJRUV]iJRW V]iPOiOy YLOiJV]HUYH]HW ± PHO\ D V]tQKi]L QHYHOpVVHO pV GUiPDSHGDJygi‡val IRJODONR]yHJ\HWHPHNV]tQPĦYpV]HWLIĘLVNROiNpVGUiPDWDQiULV]|YHWVpJHNYLOiJKiOy]DWD± PiUFLXV YpJpQ 0DJ\DURUV]iJRQ WDUWRWWD NOG|WWJ\ĦOpVpW D 0DUF]LEiQ\L 7pUL 0ĦYHOĘGpVL .|]SRQWban. A Magyar 'UiPDSHGDJyJLDL7iUVDViJHOQ|NVpJHDPĦYHOĘGpVLN|]SRQWPXQNDWiUVDLD]ViPEpNLIĘLVNRODpVDV]tQPĦ- YpV]HWLIĘLVNRODKDOOJDWyLQDNVHJtWVpJpYHOERQ\ROtWRWWiNOHDUHQJHWHJPXQNiWLJpQ\OĘHJ\KHWHVSURJUDPRW

$] WDJRUV]iJEyO IĘQ\L NOG|WWVpJ YHWW UpV]W D N|]J\ĦOpVHQ $ ÄPDJ\DU QDS´ ]iUy SURJUDPMDNpQW D .HUHNDV]WDO6]tQKi]L1HYHOpVL.|]SRQWÄ0iUPHJLQWLWWYDQ´F7,(IRJODONR]iViWPDMGD)yWLV]Èl- WDOiQRV,VNRODÄ*LOJDPHV´SURGXNFLyMiWWHNLQWHWWpNPHJDNRQfeUHQFLDUpV]WYHYĘL

3pQ]J\HNSiO\i]DWRN

· $WiUVDGDOPLV]HUYH]HWHNQHNMXWWDWKDWyDGyJ\pEHQPHJWHWWNDV]NVpJHVEtUyViJLLQWp]NHGpVHNHW WDJViJXQNDWSHGLJOHYpOOHO NHUHVWN PHJ NpUpVQNNHO PLV]HULQW V]HUHWQpQN KD DGyMXN iW D 0DJ\DU Dr‡mapedag—giai T‡rsas‡gnak aj‡nlan‡k fel.

· 0ĦN|GpVQNEL]WRVtWiViUDSiO\i]DWRWQ\~MWRWWXQNEHD0DJ\DU2UV]iJJ\ĦOpV7iUVDGDOPL6]HUYH]HWHN Bizotts‡g‡hoz, valamint a 0ĦYHOĘGpVLpV.|]RNWDWiVL0LQLV]WpULXPKR]

· .|]LVPHUWKRJ\7iUVDViJXQNNL]iUyODJSiO\i]DWLSpQ]HNEĘOpVWDJGtMDNEyOWDUWMDIHQQPDJiWiOODmilag JDUDQWiOWSpQ]IRUUiVXQNQLQFV$]DKtUPLV]HULQWYDODPHQQ\L7iUVDGDOPL6]HUYH]HWQHND]RUV]iJJ\ĦOpVL SiO\i]DWLWiPRJDWiVDYiUKDWyDQDWDYDO\LKR]NpSHVWUDFV|NNHQDPLHVHWQNEHQWUDJLNXVN|YHWNHz- PpQ\HNNHOMiUQDWHYpNHQ\VpJQNHWHOVRUYDV]WDQi5HPpQ\NHGQNKRJ\Sily‡zatainkb—l kiderOKRJ\D 7iUVDViJPLO\HQVRNUpWĦPXQNiWYpJH]pVWDOiQLGpQLVWiPRJDWQDNPDMG$0ĦYHOĘGpVLpV.|]RNWDWiVL 0LQLV]WpULXP.|]PĦYHOĘGpVL)ĘRV]WiO\DPLQWIRQWRVPĦYHOĘGpVLV]HUYH]HWHWt‡mogatta p‡ly‡zatunkat.

· A Soros Alap’tv‡nyt—lV]LQWpQSiO\i]DWL~WRQVLNHUOWHJ\IpQ\PiVROyYiViUOiViUDIHGH]HWHWNDpni.

· $'UiPDSHGDJyJLDL0DJD]LQHVV]iPDLQDNPHJMHOHQWHWpVpUHLVSiO\i]WXQND0ĦYHOĘGpVLpV.|z- RNWDWiVL 0LQLV]WpULXPQiO pV D 1HP]HWL .XOWXUiOLV $ODS .|]PĦYHOĘGpVL .ROOpJLXPiQiO PLQGNpW NX- UDWyULXPWiPRJDWWDDNpUpVQNHW

· Kultur‡lis menedzsment-p‡ly‡zatunkr—l (Soros Alap’tv‡ny) mŽg nem Žrkezett h’r.

H‡ttŽr

7iUVDViJXQN|QiOOyLURGiKR]MXWRWWD0DJ\DU0ĦYHOĘGpVL,QWp]HWEHQPiUQHPNHOOPHJRV]WDQLDV]REiQNDW PiVHJ\HVOHWHNNHO|VV]RED$]LURGiEDV]HNUpQ\HNHWpVSROFRNDWYiViUROWXQNtJ\D7iUVDViJDGPi- nisztr‡ci—ja, kšnyvelŽse, dokument‡ci—ja egy helyen van.

1$7±'5È0$±5e*,Ï.

7DYDVV]DORNWDWiVLÄ$GKRF´EL]RWWViJRWKtYWXQNOpWUHD]]DODFpOODOKRJ\N|]|VHQiWJRQGROMXND1$7NDp- FViQ PHO\ UpJLyNEDQ WXGMXN D GUiPDSHGDJyJLD HOWHUMHV]WpVpW VHJtWHQL KRO PĦN|GQHN VLNHUHVHQ PĦKHO\HN gU|PPHOiOODStWRWWXNPHJKRJ\PHJOHKHWĘVHQKRVV]~DPĦN|GĘGUiPDSHGDJyJLDLPĦhelyek list‡ja.

$ PĦKHO\HN QpPHO\LNpUĘO ODSXQNEDQ UpV]OHWHV WiMpNR]WDWyW N|]OQN D]RNUyO DNLN W|EEV]|UL NpUpVQNQHN PHJIHOHOĘHQLQIRUPiFLyWV]ROJiOWDWWDNHGGLJLPĦN|GpVNUĘOLOOHWYHDN|]HOM|YĘUHYRQDWNR]yWHUYHLNUĘO$]

HJ\HVPĦKHO\HNUĘONpV]OWFtPMHJ\]pNODSXQNROGDOiQROYDVKDWy

/HYHOHW tUWXQN D] 2UV]iJRV .|]RNWDWiVL ,QWp]HW PHJEt]RWW IĘLJD]JDWyMiQDN PHO\EHQ D GUiPDSHGDJyJXVRN NpS]pVpYHONDSFVRODWEDQIHODMiQORWWXND7iUVDViJVHJtWVpJpW.pUWNKRJ\V]HPpO\HVWDOiONR]yQEHV]pOKHs- VNPHJDIHOPHUOĘSUREOpPiNDW$WDOiONR]yHJ\HOĘUHQHPM|WWOpWUH

ÒMDEEOHYpOPHQWKDVRQOyWDUWDORPPDOD0HJ\HL3HGDJyJLDL,QWp]HWHN(J\HVOHWpQHNHOQ|NpKH]9iUMXND IHMOHPpQ\HNHW±elv‡rjuk a fogad—kŽszsŽget...

ª°©

dr. Striker S‡ndorD0ĦYHOĘGpVLpV.|]RNWDWiVL0LQLV]WpULXPIĘRV]WiO\YH]HWĘMHDQJROQ\HOYHQN|V]|QW|WWH D],'($NOG|WWJ\ĦOpVpQHNUpV]WYHYĘLW%HV]pGpQHNPDJ\DUIRUGtW‡ViWN|]|OMN

Tisztelt Hšlgyeim Žs Uraim!

$1HP]HWN|]L'UiPDSHGDJyJLDL7iUVDViJ,'($EXGDSHVWLN|]J\ĦOpVpQHNGY|]OHWHNpQWNŽ- rem engedjŽk meg, hogy form‡lis szavak helyett megk’sŽreljem annak šsszefoglal‡s‡t, hogy Magyarorsz‡gon miŽrt tartjuk mŽlt—nak Žs t‡mogatand—nak a dr‡mapedag—gi‡t. KŽrem jav’tsa- nak ki, ha tŽvednŽk e ršvid šsszefoglal— sor‡n.

$GUiPDD]HJ\LNOHJĘVLEEPĦYpV]HWLiJVKDPRVWDNODVV]LNXVJ|U|JNRUEDWHNLQWQNYLsz- V]D$LV]NKORV]WUDJpGLiMDMXWD]HV]QNEHPHO\HWDSHU]ViNUyOtUWVDV]tQSDGRQOHJ\Ę]|WWHl- OHQVpJV]HPSRQWMiEyOPXWDWWDEHDW|UWpQHWHNHWËJ\KRQILWiUVDLQDND]DWKpniaknak az ellensŽg WUDJpGLiMiWNHOOHWWPHJpUWHQLN±DGUiPDSHGDJyJLDHJ\LNIRQWRVHOHPHpSSHQH]PLYHOseg’t megŽrteni m‡sokat.+LV]HQD3HU]ViNEDQPDJXNDV]tQpV]HNLVJ|U|J|NYROWDNDNLNQHN±PD

~J\PRQGDQiQN±NHOOĘHPSiWLiYDONHOOHWWHOMiWV]DQLXND]iOWDOXNOHJ\Ę]|WWHOOHQVpJV]HUHSpW 8J\DQDNNRUDNODVV]LNXVHV]WpWLNDD]LOO~]LyNHOWpVWKHO\H]WHDN|]pSSRQWEDD]WDPĦYpV]WGi- FVpUYHDNLQHN IHVWPpQ\pQ D V]ĘOĘV]HPUH ± D]W YDOyGLQDN YpOYpQ ± UiV]iOOW HJ\ PDGiU (]]HO V]HPEHQDGUiPDQHPPiVPLQWPDJDDYDOyViJDKROK~VYpUV]tQpV]HNpOĘEHV]pGpWKDOOKDWMD DV]tQSDGUyODQp]Ę$GUiPDDQp]ĘWEHYRQyV]HPpO\HVpULQWHWWVpJD]LWWpVPRVWpU]HWpWDGMDV

’gy šnmagunkat seg’t megŽrteni.

ÈPDPLNRUDMHOHQNRUEDQHNpWDVSHNWXVWWDQtWMXNDGUiPDVHJtWVpJpYHODNNRUDGUiPDW|EE mint szemŽlyes viszonyok šsszessŽge, minthogy ez a munka a vil‡girodalom alkot‡saira Žp’t, s tJ\ DUUD LV OHKHWĘVpJHW Q\~MW KRJ\PiVLN NXOW~UiNDW pUWVQN PHJ m‡s nemzetek irodalma Žs W|UWpQHOPHUpYpQ$UpV]WYHYĘNQHNHJ\V]HUUHNHOOPHJWDSDV]WDOQLXNDKDVRQOyViJRNDWpVDN- lšnbsŽgeket, ami bizony igen nehŽz, azonban ez esetben nekik maguknak kell bebœjniuk a sze- repekbe.

ÒJ\YpOHPDIHQWLMHOOHP]ĘNDODSMiQpUWKHWĘKRJ\PLpUWWDUWMXNWiPRJDWDQGyQDNDGUiPDSe- GDJyJXVRNPXQNiMiWLWW0DJ\DURUV]iJRQ±DKROHJ\pENpQWDWiUJ\D1HP]HWL$ODSWDQWHUYEHQLV szerepel. A dr‡mapedag—gusok, mint ahogy azt megpr—b‡ltam felv‡zolni, hidakat Žp’tenek az emberek kšzštt, valamint az emberek Žs egym‡s kultœr‡i kšzštt, s minthogy ezt a vil‡g dr‡ma- irodalm‡nak seg’tsŽgŽvel is teszik, ’gy egyœttal a mœlt Žs a jelen kšzŽ is hidat emelnek. S vajon PLPiVNpV]tWKHWQHIHOMREEDQDM|YĘUHPLQWD]|QLVPHUHWpVPiVRNPHJpUWpVHKDH]HJ\EHQD mœlt Žs jelen ismeretŽvel is p‡rosul?

.|]LVPHUWD]RQEDQKRJ\DPĦYpV]HWG|QWĘUpV]HQDSMDLQNEDQ±NO|Q|VHQSHGLJD]D Wš- PHJPpUHWĦ WHUPHOpV DPHO\HW PĦYpV]HWNpQW V]RNWDN IRJ\DV]WDQL ± YiOWR]DWODQXO D] LOO~]LyNDW WiSOiOMDÈOWDOiEDQYpYHD]LOO~]LyNVRNDNEROGRJViJiKR]KR]]iMiUXOQDND]RQEDQKDH]HNHWD vil‡gr—l Žs šnmagunkr—l alak’tjuk ki, akkor bizony fŽlre is vezethetnek minket. RemŽlem, hogy DGUiPDSHGDJyJLDDYLOiJpV|QPDJXQNIpOUHpUWpVHKHO\HWWDPHJpUWpVWWXGMDQ\~MWDQLDQpONO hogy ‡lmainkat Žs illœzi—inkat elvennŽ.

%t]RPEHQQHKRJ\D]gQ|NWHYpNHQ\VpJpQHNIĘEESRQWMDLWQHPpUWHWWHPIpOUHpQPDJDPpV sok sikert k’v‡nva remŽlem, hogy tov‡bbi t‡mogat—kat nyernek meg nagyon emberi, s egy- szersmind kulWXUiOLVpVV]RFLiOLVMHOHQWĘVpJĦWHYpNHQ\VpJNK|]

Budapest, 1997. m‡rcius 26.

A dr‡ma mint pedag—gia

(II. rŽsz)

Szauder Erik

5. A dr‡ma metodikai v‡za

Ebben a rŽszben azt a tŽzist k’v‡nom kifejteni, hogy a fentiekben b’r‡lt, a dr‡m‡t tan’t‡si m—dszerkŽnt Žr- WHOPH]ĘPHJN|]HOtWpVVHOV]HPEHQOHKHWĘVpJQNYDQ±pVLJpQ\QNNHOOOHJ\HQ±DUUDKRJ\Ddr‡ma šn‡ll—

metodik‡jaPHOOHWWpUYHOMQN(MDYDVROWSDUDGLJPDDGUiPiWDWDQtWiVPHJKDWiUR]RWWUHQGV]HUWDONRWyPHg- kšzel’tŽsm—djakŽnt Žrtelmezi.

(]]HOSHUV]HQHPNtYiQRPD]WiOOtWDQLKRJ\DGUiPDQHPDONDOPD]]DDÄKDJ\RPiQ\RV´SHGDJyJLDLPHWo- dika egyes elemeit (’gy pŽld‡ul a magyar‡zatot, a kŽrdezŽst vagy a feladatmegold‡st), hanem hogy van egy VSHFLiOLVFVDNDGUiPiUDMHOOHP]ĘPyGV]HUHJ\WWHVPHO\QHNHOHPHLMyON|UOKDWiUROKDWypV|QiOOyWDQtWiVL PHJN|]HOtWpVPyGGiiOOQDN|VV]H$GUiPDPHWRGROyJLDLYi]iWMHOHQLVPHUHWHLQNV]HULQWKiURPIĘHOHPN|Up csoportos’thatjuk: a folyamat-dr‡ma (process drama)¹DV]DNpUWĘLMiWpNmantle of the expertpVDÄV]HUHS J|UGtWpVH´rolling roleN|UpPHO\HNXJ\DQDNNRUNLVHEEHOHPHNEĘOWHYĘGQHN|VV]HVHNLVHEEHOHPHNQŽ- PHO\LNHV]LQWpQPHJWDOiOKDWyDÄKDJ\RPiQ\RV´SHGDJyJLDLPHJN|]HOttŽsm—dokban. Ez ut—bbi, csak a dr‡- PiUDPLQWPHJN|]HOtWpVPyGUDMHOOHP]ĘHOHPHNHWW|EEQ\LUHkonvenci—knak vagy stratŽgi‡knakQHYH]]N

$ V]DNpUWĘL MiWpN PLQW RNWDWiVL PHJN|]HOtWpVPyG VDMiWRV MHOOHP]ĘMH D]D] KRJ\ YDODPHO\ WDQWiUJ\L WDUWDOPDW HJpV]NpQWV]HPOpOQNDGMDHPyGV]HUOpQ\HJpW+HDWKFRWHpV%Rlton, 1995: 31)

$GUiPDPHWRGROyJLiMiQDNN|]pSSRQWMiEDQKiURPIĘ|VV]HWHYĘiOODWHYpNHQ\VpJHQNHUHV]WO megval—- sul—tanul‡s², a problŽmamegold‡sŽs a WDSDV]WDODWRQNHUHV]WO OpWUHM|YĘfelt‡r‡s. Ezek az elemek egym‡s- VDOV]RURVNDSFVRODWEDQiOOQDNVD]RNDWDOHKHWĘOHJWiJDEEpUWHOHPEHQNHOOIHOIRJQLD]D]RO\DQPyGRQKRJ\

D]PDJiEDIRJODOMDD]pUGHNOĘGpVHQDODSXOyNpUGpVIHOYHWpVWĘODWiUJ\LLVPHUHWHN|VV]HJ\ĦMWpVpQpVpUWpNHOŽ- VpQIRUUiVHOHP]pVpQDKLSRWp]LVDONRWiVRQLQGRNOiVRQpVpUYHOpVHQ D] HOPpOHWHN HOOHQĘU]psŽn Žs az el- JRQGROiVRN ~MUDIRUPiOiViQ NHUHV]WO D] ~M HONpS]HOpVHN DODSMiQ PHJWHWW OpSpVHNLJ WDUWy IRO\DPDW PLQGHQ egyes elemŽt.

ÒJ\YpOHPKRJ\H]DIRO\DPDWN|YHWLDWXGRPiQ\RVIHOIHGH]pV.DUO3RSSHUiOWDOYi]ROWPRGHOOMpW

$WXGRPiQ\RVIHOWiUiVPRQGMD3RSSHUYDODPHO\SUREOpPiEyOLQGXONLQHYH]]NH]WPRVW3¹-nek), melyre HJ\NLLQGXOyHOPpOHWHW±D]D]KLSRWp]LVW±KR]XQNOpWUH+<¹(]WN|YHWĘHQPHJNtVpUHOMNNLV]ĦUQLD]HOPŽ- OHWEHQUHMOĘKLEiNDW.+H]DNULWLNDLV]DNDV]XJ\DQDNNRU~MDEESUREOpPiNDWHUHGPpQ\H]3²). Minthogy azonban P2PLQGHQHVHWEHQNO|QE|]LN3¹WĘODWDQXOyNDWHJ\VSLU‡OLVWDQWHUYHQNHUHV]WOYH]HWYHOHKHWĘVp JQNQ\tOLNDÄPHJpUWpVPHJYiOWR]WDWiViQDN´RSHUDFLRQDOL]iOiViUD$PRGHOOWHKiWPHO\DGUiPiUDLVpUYŽ- Q\HVOHKHWDN|YHWNH]ĘNpSSHQtUKDWyOH

P1® HY1® CS1® KH1® P2® HY2® CS2® KH2® P3® ...

DKROHVHWQNEHQ3¹ az eredeti problŽma vagy ismeretszint; HY¹ a kiindul—pontkŽnt szolg‡l— problŽm‡ra vonatkoz— aktu‡lis ismeret; CS¹DKLSRWp]LVHOOHQĘU]pVpUHV]ROJiOyFVHlekvŽs; KH¹ a visszacsatol‡s eredmŽ- nyekŽppen m—dos’tott cselekvŽs; P²D]HOĘ]ĘQpONLVVpYDJ\MHOHQWĘVHQPDJDVDEEV]LQWĦWXGiVYDJ\LVPHUHW mely a fentiek eredmŽnyekŽppen jštt lŽtre; HY² , CS2 Žs KH² az œjragondolt folyamat, illetve a folyamat Žr- tŽkelŽsŽnek egyes lŽpŽsei; P³ pedig a HY2 ® CS2 ® KH2 folyamat eredmŽnyekŽppen lŽtrejštt magasabb V]LQWĦSUREOpPDLOOHWYHPHJpUWpVLV]LQW$]]DOKRJ\DPRGHOOYpJpQKiURPSRQWV]HUHSHODUUDNtYiQWDPIHl- KtYQLDILJ\HOPHWKRJ\DIRO\DPDWQHPV]NVpJV]HUĦHQpUYpJHWDPiVRGLNV]DNDV]EDQDIHOWiUiVWRYiEE IRO\DWDWKDWyEiUPHO\NpVĘEELÄ3´Ä+<´pVÄ&6´IHOp

A fenti modellel azt szeretnŽm hangsœlyozni, hogy a dr‡ma mint pedag—gia metodikai szerkezetŽnek kš- zŽppontj‡ban a hipotŽzis-alkot‡s Žs az akt’v felt‡r— folyamat ‡ll, ezek a tevŽkenysŽgform‡k azonban sem a WDQtWiVLIRO\DPDWÄYpJWHUPpNHLNpQW´VHPÄFpOMDNpQW´QHPpUWHOPH]KHWĘHNFVDNPLQWDPHJpUWpVWV]ROJiOy eszkšzšk vannak jelen.

VŽlemŽnyem szerint a dr‡ma mint pedag—gia kšzponti metodikai eleme maga a dramatikus tevŽkenysŽg. Dramatikus tevŽkenysŽgkŽnt Žrtelmezek minden olyan cselekvŽst, mely (1)DÄPLQWKD´VHJtWVpJpYHOILNWtY kontextust teremt, (2) alkalmazza a dramatikus form‡t, valamint (3) D FVHOHNYĘ UpV]YpWHOHQ NHUHV]WO D]

1$NLIHMH]pVW&HFLO\2¶1HLOODONDOPD]]DOHJXWyEELN|Q\YpEHQ2¶1HLOO$V]HU]ĘFpOMDKRJ\DÄPHJWDSDV]WDOiVUD´pStWĘexperimential) dr‡- ma folyamat-jellegŽt hangsœlyozza. ƒn magam is hasonl— cŽllal haszn‡lom itt a kifejezŽst.

2 $ÄGUiPDPLQWFVHOHNYpV´PtWRV]iQDNNULWLNiMiWLOOHWĘHQOG%ROWRQLQ'DYLVpV/DZUHQFHpassim.

HJ\HVOiWV]yODJHJ\PiVWyOMyOHONO|QOĘWiUJ\LMHOOHJĦLQIRUPiFLyNDWpVLVPHUHWWDUWDOPDNDWV]RFLiOLVDQOpt- UHM|YĘpVWiUVDdalmilag meghat‡rozott tud‡ss‡ alak’tja.

$ÄPLQWKD´N|]HJOHKHWĘYpWHV]LDWDQXOyNQDNKRJ\DYDOyVV]LWXiFLyNRQNtYOLWiUVDdalmi kšzegeket is PHJWDSDV]WDOMDQDN$OpWUHKR]RWWYLOiJNRUOiWDLQDNHQJHGHOPHVNHGYHIHOWiUKDWMiNDKHO\]HWEHQUHMOĘW|UYpQy- V]HUĦVpJHNHWIHV]OWVpJHNHWD]HJ\HVILJXUiNPRWLv‡ci—it stb., illetve felismerhetik az adott kšzegben pr—b‡- ra tett t‡rgyi ismereteket Žs alkalmaz‡suk kšvetkezmŽnyeit.

A lŽtrehozott vil‡got a dr‡mai forma tartja šssze, hozza mozg‡sba, emellett pedig (az egyŽn vagy a cso- port szintjŽn) keretet teremt a felt‡r‡shoz Žs a felismert tartalmak kifejezŽsŽhez. Ez ut—bbi hat‡s eredmŽnye- kŽppen a dr‡mai forma szervesen alak’tja Žs szab‡lyozza az oszt‡lytermi munk‡t (Heathcote in Johnson Žs 2¶1HLOO$UpV]WYHYĘNQHNWHUPpV]HWHVHQPHJNHOOWDQXOQLXNPDJiQDNDGUiPDLIRUPiQDNDNe- zelŽsŽt is. Ehhez a taQXOyNQDNPHJNHOOpUWHQLNpVDJ\DNRUODWEDQPHJNHOOLVPHUQLNDGUiPDHJ\HVHOHPe- LWLOOHWYHDGUiPDIHOiOOtWiViEDQpVYpJLJN|YHWpVpEHQYDOyDNWtYUpV]YpWHOHQNHUHV]WONUHDWtYPyGRQDONDl- PD]QLXNNHOOLVPHUHWHLNHW(EEHQD]pUWHOHPEHQWHKiWDGUiPDLIRUPDKDVRQOtWPLQGHQPiVPĦYpV]LWHYŽ- kenysŽgform‡hoz: a megszerzett tud‡s Žs az alkot—-felt‡r— folyamat ‡lland— kšlcsšnhat‡sban ‡ll egym‡ssal.

A dr‡m‡ban val— rŽszvŽtel sor‡n a tanul—k az ‡talakul‡st kŽtfŽle m—don alkalmazz‡k a tud‡s megteremtŽsŽre.

(OĘV]|UDPLNRUDWDSDV]WDODWRWpVD]LVPHUHWHNHWUHSUH]HQt‡ci— alakj‡ban cselekvŽsbe emelik. M‡sodszor, ami- kor megszerzett tud‡sukat a dr‡mai szimb—lum lŽtrehozatala ŽrdekŽben form‡lj‡k ‡t. (Carroll, 1993)

$WiUVDGDOPLODJOpWUHM|YĘWXGiVKDQJV~O\DDGUiPiEDQD]WMHOHQWLKRJ\D]HJ\HVPyGV]HUHNRO\DQV]LWX‡- ci—(k) fel‡ll’t‡s‡t cŽlozz‡k, melyekben a tanul‡s kontextu‡lisan, Žrtelmezetten val—sulhat meg. A tanul—k ilyen m—don felismerhetik, hogy a tud‡s egyszerre termŽke Žs eszkšze is a t‡rsadalmi kapcsolatoknak. M‡s- NpSSHQIRJDOPD]YDDGUiPDÄPLQWKD´YLOiJDRO\DQHPEHUHNHWLGp]PHJDNLNQHNYDODPHO\FpOpUGHNpEHQDl- NDOPD]QLXNNHOOPiUPHJOpYĘWXGiVWDUWDOPDLNDWLOOHWYHDNLN±PiVRNNDOYDJ\HJ\PiVVDOWDOiONR]YD±IRO\a- matosan inform‡ci—kat nyernek problŽm‡ik megold‡s‡hoz.

(]DJRQGRODWHJ\EHQDGUiPDpVPiVPHJN|]HOtWpVPyGRNPHWRGLNiMiQDNOpQ\HJLNO|QEVpJpUHLVUiYLO‡- JtW D GUiPiEDQ DODSYHWĘ IRQWRVViJ~ KRJ\ D WHYpNHQ\VpJ autentikus legyen. A tanul‡s teh‡t nem GHNRQWH[WXDOL]iOWDEEDQD]pUWHOHPEHQKRJ\ÄEiUDWDQXOyND]LVNROiEDQV]HPEHVOQHND]HJ\HVWXGRPiQy- WHUOHWHNQpKiQ\HOMiUiViYDOpVHV]N|]pYHOLOletve haszn‡lj‡k is azokat, de az iskol‡t ‡that— Žs haszn‡latuk- QDNNHUHWHWDGyN|]HJPpJLVFVXSiQPDJDD]LVNROD´&OD\GHQet al$GUiPiEDQPHJMHOHQĘWa- QXOiVWHKiWPLQGHQHVHWEHQNRQWH[WXDOL]iOWQHPFVDND]pUWPHUWYDODPHO\ILNWtYNRQWH[WXVRQEHOOMHOHQWNe- zik, de azŽrt is, mert folyamatosan visszautal a val— vil‡gra.

)RQWRVPHJMHJ\H]QQND]RQEDQKRJ\DÄPiVRNNDOYDOyWDOiONR]iV´QHPV]NVpJV]HUĦen šlti fizikai kon- taktus vagy beszŽlgetŽs form‡j‡t. A rŽgmœlt vagy t‡voli t‡rsadalmakkal val— tal‡lkoz‡s lŽtrejšhet t‡rgyak, GRNXPHQWXPRNYDJ\PiVLQIRUPiFLyKRUGR]yNSOKDQJIHOYpWHOHN WDQXOPiQ\R]iViQ NHUHV]WO LV (]HN D]

eszkšzšk lehetnek val—diak vagy YDOyViJKĦHN (azaz a tan‡r vagy a tanul—k ‡ltal lŽtrehozott, ‡m a dr‡mai kš- zegben val—dinak elfogadott WiUJ\DNWiUJ\DOiVXND]RQEDQPiUiWYH]HWPLQNHWDN|YHWNH]ĘIHMH]HWKH]D]D]

a dr‡mai mŽdium ršvid vizsg‡lat‡hoz.

6. A dr‡ma eszkšzt‡ra

$]HOĘ]ĘHNEHQNLIHMWHWWiOOtWiVPHO\V]HULQWDGUiPD|QiOOyPHWRGLNiYDOUHQGHONH]LNV]NsŽgessŽ teszi, hogy PHJKDWiUR]]XND]RNDWDSHGDJyJLDLHV]N|]|NHWPHO\HNDPHWRGLNDLHOHPHNHWPĦN|GWHWLNLOOHWYHDWDQXOyN felŽ a tartalmakat kšzvet’tik.

$GUiPDPLQWSHGDJyJLD~J\KLV]HPV]iPRVNO|QE|]ĘHV]N|]WIHOWXGKDV]QiOQLPĦN|GpVpKH]+DVz- n‡lhat ’r‡sos anyagokat, kŽpeket, t‡rgyakat, hangszereket, a modern inform‡ci—technol—gia nyœjtotta eszkš- zšket stb. A mŽdia ilyen szŽles kšrŽnek alkalmaz‡sa a tanul—k sz‡m‡ra nem csak az inform‡ci— forr‡sakŽnt V]ROJiOKDWGHOHKHWĘYpWHV]LPDJiWD]LQIRUPiFLylŽtrehoz‡s‡t is. (Az inform‡ci—t itt termŽszetesen t‡gan Žrtelmezem, azaz nem csup‡n a t‡rgyi ismerettartalmakra gondolok.)

Ahogy azt m‡r kor‡bban eml’tettem, vŽlemŽnyem szerint a dr‡ma mint pedag—gia metodik‡j‡nak kšzŽp- pontj‡ban maga a dramatikus tevŽkenysŽg ‡ll. A dramatikus tevŽkenysŽg elind’t‡s‡hoz, illetve a jelentŽste- remtŽshez a tan‡r a fent jelzett eszkšzt‡rnak sz‡mos elemŽt felhaszn‡lhatja. Az alkalmazott eszkšzšk kšzštt OHKHWQHNRO\DQRNPHO\HNDW|UWpQHOPLYDJ\ILNWtYN|]HJIHOLGp]pVpWYDOyViJKĦYpWpWHOpWV]ROJiOMiNLOOHWYH RO\DQRNPHO\HNDIHOWiUiVWYDJ\MHOHQWpVWHUHPWpVWVHJtWĘWDUWDOPDNDWLQIRrm‡ci—kat hordoznak.

A felt‡r‡s, illetve a jelentŽsteremtŽs folyamata ugyanakkor olyan eszkšzšket is igŽnyel, melyek speci‡li- VDQDGUiPDLPpGLXPDONRWyHOHPHL(]HNN|]|WWWDOiOKDWyDNHOVĘVRUEDQDV]tQKi]YLOiJiEyOLVPHUWHOHPHN (tŽrbeli viszonyok, fŽnyeffektusok stb.), valamint olyanok, melyek a kšzponti met—dushoz, a dramatikus FVHOHNYpVKH]NDSFVROyGQDNPR]JiVKDQJJHV]WXVVWE$GUDPDWLNXVWHYpNHQ\VpJH]HQHOHPHNHJ\WWHV

DONDOPD]iViQNHUHV]WOYDOyVXOPHJpVYiOLNpUWpNHOKHWĘYp

,WWWHUPpV]HWHVHQHONHOOLVPHUQQNKRJ\Ddr‡ma mint pedag—giaŽs a dramatikus tevŽkenysŽg ilyen ir‡- Q\~PHJN|]HOtWpVHQHPHOĘ]PpQ\HNQpONOYDOyDWHUOHWV]DNLURGDOm‡ban. Amikor pŽld‡ul Gavin Bolton a kšzte Žs egy dŽl-afrikai fekete fiœ kšzštt lej‡tsz—GRWWGUiPDLV]LWXiFLyWHOHP]LIHOKtYMDILJ\HOPQNHWHJ\Me- OHQWĘVSLOODQDWUD$M|YĘEHQMiWV]yGyDIDMLGLV]NULPLQiFLyWPHJKDODGyWiUVDGDORPr—l sz—l— dr‡mamunka vŽ- JpQDIL~HJ\HQOĘYROWXNDWMHOH]YHNH]HWIRJDULSRUWHUWMiWV]yWDQiUUDO*DYLQ%ROWRQ~J\IRJDOPD]KRJ\

ÄHEEHQDNp]IRJiVEDQDOHJIRQWRVDEEGUiPDLPpGLXPPHJMHOHQpVpQHNOiWWXNHJ\SpOGiMiW´%ROWRQ,Q'a- YLVpV/DZUHQFH+R]]iKDVRQOyDQLJD]PiVQp]ĘSRQWEyOYL]VJiOYDDNpUGpVW-RKQ&DUUROOLVD PpGLXPUDMHOOHP]ĘVSHFLiOLVV]HUNH]HWEHQMHOHQWNH]ĘWHYpNHQ\VpJHNN|UHNpQWpUWHlmezi a dr‡m‡t:

>$GUiPD@QHPHJ\HWOHQPĦIDMKDQHPDPĦIDMRNVRNDViJDiOWDOOpWUHKR]RWWHJ\PiVsal szoros kapcsolatban iOOyWHYpNHQ\VpJIRUPiN|VV]HWHWWHJ\WWHVHPHO\HND]DGRWWNRQWH[WXVVDOHJ\WWHVHQKDWiUR]]iNPHJDGUiPDL N|]HJHW&DUUROOLGp]L2¶7RROH

VisszatŽrve a fentiekben kifejtett kšzponti tŽzishez: amennyiben igaz az ‡ll’t‡s, hogy a dr‡m‡nak van VSHFLiOLVDQUiMHOOHP]ĘV]HUNH]HWHpVHV]N|]WiUDDNNRUYpOHPpQ\HPV]HULQWMRJJDOiOOtWKDWMXNKRJ\|QiOOy metodik‡val rendelkezik. Tov‡bb‡: ha bizony’that—, hogy a dr‡ma nem csup‡n m—dszer, de šn‡ll— filoz—fi‡- YDOpVWDQXOiVHOPpOHWLPHJIRQWROiVRNNDOUHQGHONH]ĘPHJN|]HOtWpVPyGDNNRUDODSYHWĘSDUDGLJPDYiOWiVV]k- VpJHVVpJpYHOV]HPEHVOQN+DSHGLJDKRJ\D]WDQHJ\HGLNSRQWEDQPHJNtVpUHOWHPEL]RQ\tWDQLOHKHWĘVpJ van egy dr‡m‡n alapul— tanterv megalkot‡s‡ra is, akkor joggal ‡ll’thatjuk, hogy a dr‡ma mint pedag—gia megteremtŽse re‡lis cŽl lehet.

(J\SHGDJyJLiQDNLOOHWYHÄNp]]HOIRJKDWy´PHJMHOHQpVLIRUPiMiQDNDWDQWHUYQHNWHUPpszetesen a tanul—k iOWDOHOVDMiWtWRWWWXGiVHOOHQĘU]pVpQHNpVpUWpNHOpVpQHNN|UYRQDODLWLVPHJNHOOKDWiUR]QLD$N|YHWNH]ĘUpVz- ben ezŽrt a dr‡m‡n alapul— pedag—gi‡ban alkalmazKDWypUWpNHOpVLUHQGV]HUQpKiQ\IRQWRVHOYLNpUGpVpUĘON’- v‡nok sz—lni.

7. A dr‡ma ŽrtŽkelŽsi kritŽriumai

Az ŽrtŽkelŽsi rendszer elemzŽsŽnek tšbbnyire v‡laszt kell adnia az ‡ltal‡nos cŽlt, az ŽrtŽkelŽs form‡j‡t, illet- YHD]pUWpNHOpVHUHGPpQ\pQHNIHOKDV]QiOiVLV]LQWMpWpULQWĘNpUGpVHNUHÒJ\YpOHPQHPOHKHWH]PiVNpSSD GUiPDPLQWSHGDJyJLDHVHWpEHQVHP0LHOĘWWD]RQEDQUpV]OHWHVHEEHQYL]VJiOQiQNDSUREOpPiWV]yOQXQNNHOO PpJYDODPLUĘO

$NLMiUWDVDGUiPDV]DNLURGDOPiEDQWXGMDDV]DNHPEHUHNDNH]GHWHNWĘOIRJYDDUUDW|UHkedtek, hogy ‡tfo- g— Žs elfogadhat— ŽrtŽkelŽsi kritŽriumokat hat‡rozzanak meg a dr‡ma sz‡m‡ra (ld. pŽld‡ul McGregor et al., 1977; Norman, 1982; Hornbrook, 1991; Hollindale, 1986; Bolton, 1992). Annak ellenŽre, hogy az egyes V]HU]ĘNPHJN|]HOtWpVPyGMDMHOHQWĘVHQHOWpUHJ\PiVWyODEEDQPLQGDQQ\LDQPHJHJ\H]QHNKRJ\DÄtan’t‡s- ban alkalmazhat—GUiPD´³pUWpNHOpVLNULWpULXPDLWNtYiQWiNPHJKDWiUR]QL1pKiQ\DQN|]ONHJ\HQHVHQ~J\

IRJODOWDNiOOiVWKRJ\DGUiPiQEHOOPHJYDOyVXOyWDQXOiVWQHPLVOHKHWYDOyMiEDQpUWpNHOQL⁴ Att—l tartok, ezek a mondatok alapot szolg‡ltattak a kritik‡nak, mely szerint

$] LVNROiNEDQ IRO\y PXQNiW RO\ HUĘWHOMHVHQ PHJKDWiUR]y D] |QNLIHMH]pVW KDQJV~O\R]y IHMOĘGpVN|]SRQW~ pV RNWDWiVLPRGHOOHNQHNHJ\LNQDJ\KLEiMDKRJ\QHPDGQDNNRQFHSFLRQiOLVYiODV]RNDWDPLQĘVpJHWpVD]pUWpNe- OpVWpULQWĘDODSYHWĘNpUGpVHNUH+RUQEURRN

0iVRNXJ\DQDNNRUPHJMHJ\]LNKRJ\ÄDGUiPiWQHPFVXSiQHJ\HVIRJODONR]iVRNYDJ\ªSURMHNWHN©U|YLG WiY~FpOMDLPHQWpQKDQHPDKRVV]~WiY~FpONLWĦ]pVHNWHNLQWHWpEHQLVpUWpNHOQQNNHOO´)OHPLQJ A kritikai megjegyzŽsek hat‡s‡ra tšbben is megpr—b‡ltak ‡tfog— ŽrtŽkelŽsi rendszereket alkotni. Hozz‡m OHJN|]HOHEED*DYLQ%ROWRQiOWDODMiQORWWDWDQXOiVWLJHQWiJDQpUWHOPH]ĘpUWpNHOpVLUHQGV]HUiOOpQ PDJDPD]RQEDQMHOHQtUiVEDQHJ\PpJV]pOHVHEEN|UĦPHJN|]el’tŽs, a dr‡ma mint pedag—gia megkšzel’- tŽsm—dja mellett pr—b‡lok Žrvelni.

$]HGGLJLHNEHQYi]ROWSHGDJyJLDpUWpNHOpVLUHQGV]HUHDSHGDJyJXVWYDOyV]tQĦOHJDN|YHWNH]ĘWHUOHWHNHQ seg’tenŽ: a vizsg‡lt tšrtŽneti korszak Žs fogalmak megŽrtŽsi szintjŽnek diagnosztiz‡l‡s‡ban, valamint a t‡rgyi LQIRUPiFLyNHOVDMiWtWiViWOHKHWĘYpWHYĘOpSpVHNHOMiUiVRNpVHV]N|]|NPHJWHUYH]pVpEHQ$]pUWpNHOpVH]]HO HJ\LGHMĦOHJDWDQXOyV]iPiUDLVYLVV]DMHO]pVVHOV]ROJiOQD

3 $] HUHGHWLEHQ ÄGUDPDin education´ V]HUHSHO $ GĘOW EHWĦV NLHPHOpV D GUiPD DOiUHQGHOW KHO\]HWpUH NtYiQMD UiLUiQ\tWDQL D ILJ\HOPHW (Sz. E.)

4 /GSpOGiXODN|YHWNH]ĘLGp]HWHWÄ$GUiPDWDQtWiVHOVĘGOHJHVFpOMiW±DPHJpUWpVEHQEHN|YHWNH]ĘYiOWR]iVW±SHGLJV]LQWHOHKHWHWOHQLVpUWpNHOQL´

2¶1HLOOpV/DPEHUW

)RUPiMiWWHNLQWYHD]pUWpNHOpVOHKHWĘVpJV]HULQWLQIRUPiOLVpVWDQWHUPLpUYpQ\HVVpJĦIRUPDWtYpVIRO\a- PDWMHOOHJĦNULWpULXPDODS~pVFVRSRUWUDLUiQ\XOyIRO\DPDWRVDWDQXOypVDWDQiUHJ\WWPĦN|GpVpQHNHUHd- PpQ\HNpSSHQOpWUHM|YĘNHOOHQHOHJ\HQ0LQGHEEĘOORJLNXVDQN|YHWNH]LNKRJ\D]pUWpNHOpVLIRO\DPDWOHg- IĘEEFtP]HWWMHD]RV]WiO\D]pUWpNHOpVLIRO\DPDWEDQXJ\DQDNNRUPHJMHOHQLND]HJ\HVWDQXOyNN|]UHPĦN|GŽ- sŽnek ŽrtŽkelŽse is.

A fentiekben megk’sŽreltem rŽszletes elemzŽssel al‡t‡masztani a tŽzist, mely szerint a dr‡ma tšbb, mint tan’t‡si eszkšz vagy tant‡rgy. CŽlom az volt, hogy bebizony’tsam: a dr‡ma alapot tud szolg‡ltatni egy egyedi WDQWHUYLV]HUNH]HWKH]LVD]D]WHNLQWKHWĘ|QiOOypedag—gi‡nak. Amint azonban m‡r jelen disszert‡ci—m m‡- VRGLNIHMH]HWpEHQXWDOWDPUiHJ\HWOHQSHGDJyJLDVHPNpSHVPHJIHOHOĘHQPĦN|GQLKDDNHUHWHLN|]|WWGROJo- ]ySHGDJyJXVRNQLQFVHQHNWXGDWiEDQHNHUHWHOYiUiVDLQDNpVN|YHWNH]PpQ\HLQHN$IHMH]HWN|YHWNH]ĘUpV]Ž- EHQH]pUWHUUĘOD]HOHPUĘODGUiPDWDQiULŽthosz kŽrdŽsŽUĘOHMWHQpNQpKiQ\V]yW

8. A dr‡matan‡ri Žthosz

Amint arr—l m‡r kor‡bban is sz—ltam, a tan‡roknak tudatosan reflekt‡lniuk kell saj‡t Žthoszukra. Kifejtettem, hogy ez nem csup‡n azŽrt fontos, hogy valamely pedag—gia keretei kšzštt defini‡lni tudj‡k magukat, de azŽrt is, hogy mindennapi munk‡jukat ennek fŽnyŽben ŽrtelmezhessŽk Žs ŽrtŽkelhessŽk.

Amennyiben a fentiekben kifejtett, a dr‡ma mint pedag—giaOpWMRJRVXOWViJiWKLUGHWĘWp]LVKHO\HVDNNRU J\DNRUODWLPHJYDOyVtWiViKR]LVKR]]iNH]GKHWQN±H]D]RQEDQWHUPpszetesen nem lehetsŽges az e keretek N|]|WWJRQGRONRGySHGDJyJXVRNQpONO(]SHGLJIHOYHWLD]ĘpWKRV]XNNpUGpVN|UpWLV

Jelen disszert‡ci—m kšzponti gondolata (azaz hogy a dr‡ma a szoci‡lis kšzegben lŽtreM|YĘWXGiVWKHO\H]L a kšzŽppontba) azt is mag‡ban foglalja, hogy a dr‡ma mint pedag—gia keretei kšzt dolgoz— pedag—gusok in- NiEEÄWDQXOiVLKHO\]HWHNV]ROJiOWDWyMiQDN´VHPPLQWÄDWXGiVV]ROJiOWDWyLQDN´WHNLQWHQpNPDJXNDW)HONHl- OHQHLVPHUQLNKRJ\PLYHOD]LVNRODDPDJDHJpV]pYHOKR]]iMiUXODWDQXOiVLWDUWDOPDNKR]DWDQXOyNIHOpHl- MXWy]HQHWKH]DWDQiURNNRRSHUiFLyMiQDNPHJYDOyVtWiVDLVKR]]iNHOOM‡ruljon.

0LYHO±DKRJ\DUUyOPiUDIHQWLHNEHQV]yHVHWW±Ddr‡ma mint pedag—gia kšzponti met—dusa maga a GUDPDWLNXVIRO\DPDWHPHJN|]HOtWpVPyGPĦN|GWHWpVHDGUiPiEDQKtYĘpVDGUiPDIRUPiNNDOEiQQLWXGySe- dag—gusokat igŽnyel. A dr‡ma mint pedag—gia NHUHWHLQ EHOO GROJR]y SHGDJyJXVRNQDN D GUiPDIRUPiN PHOOHWWEL]RQ\RVWRYiEELWDQWiUJ\LWHUOHWHNKH]LVpUWHQLNNHOOHQHHWHUOHWHN|VV]HIJJpVHLQHNIHOWiUiViW SHGLJD]HOĘEELHNEHQHPOtWHWWNRRSHUiFLyMXNVHJtWHQp7HYpNHQ\VpJNHWDPDJDVV]LQWĦV]DNPDLViJPHOOHWW WDOiQ D 'RURWK\ +HDWKFRWH iOWDO IHOYi]ROW ± D NRUiEELDNEDQ PiU KLYDWNR]RWW ± ÄJRQGRVNRGy´

paradigma jellemeznŽ. A dr‡ma mint pedag—gia keretei kšzštt gondolkod— Žs dolgoz— pedag—gusoknak em- OpNH]QLNNHOOHQH'HVPRQG+RJDQV]DYDLUDDNLUiLUiQ\tWRWWDILJ\HOPQNHWDUUDKRJ\DGUiPDWDQiURNPLn- GHQPiVSHGDJyJXVV]iPiUDLVIRQWRV]HQHWKRUGR]yLpVNpSYLVHOĘLOHKHtnek:

1HPKLV]HPKRJ\D]LVNROiNGUiPDWDQiUDLPHJHQJHGKHWQpNPDJXNQDNKRJ\FVDNVDMiWPXQNiMXNNDOW|UĘGMe- nek. (...) A dr‡matan‡r vezetheti a tšbbieket, pŽld‡t mutatKDWQHNLNVHJtWKHWLĘNHW±GHYpJVĘVRURQD]HJpV]

intŽzmŽnynek meg kell v‡ltoznia. (Hogan, 1983: 90)

9. Dr‡ma mint pedag—gi‡k?

(EEHQDEHIHMH]ĘUpV]EHQ DUUyO D NpUGpVUĘO HMWHQpN QpKiQ\ V]yW KRJ\ YDMRQ D IHQW HOHP]HWW DONRWyUpV]HN egyetlen, vagy ink‡bb tšbb egym‡ssal szoros kapcsolatban ‡ll— pedag—gia kialak’t‡s‡hoz nyœjthatnak alapot.

ÒJ\YpOHPDVRNV]tQĦVpJOHKHWVpJHVpVV]NVpJV]HUĦLV$GUiPiQDNPLQWPĦYpV]LIRUm‡nak sokkal t‡- JDEEDNDOHKHWĘVpJHLPLQWVHPKRJ\FVXSiQHJ\HWOHQÄKHO\HV´SHGDJyJLiWV]ROJiOKDWQD$GUiPDOpQ\HJpKH]

WDUWR]LNKRJ\NpUGpVHNHWWHV]IHOSUREOpPiNNDOV]HPEHVtWPLQNHWPDJiWDPĦYpV]LN|]HJHWiUXOQiQNHOKD azt ‡ll’tan‡nk, hogy ezen kŽrdŽsekre csak egyetlen v‡lasz lehetsŽges.

A dr‡ma mint pedag—gia teh‡t nem engedheti meg mag‡nak, hogy dogmatikus legyen. A dr‡ma legben- VĘEEOpQ\HJpEĘOIDNDGyDQV]HPEHNHOOKHO\H]NHGMHQPLQGHQWRWDOLWDULiQXVYLOiJPDJ\DUi]DWWDOWDQtWiVLPHg- N|]HOtWpVPyGGDOYiODV]NtVpUOHWWHO(EEĘOD]iOOtWiVEyOORJLkailag kšvetkezik, hogy az egyes dr‡matan‡rok, NXWDWyNN|]|WWOHKHWVpJHVHNDILOR]yILDL±pVHQQHNN|YHWNH]PpQ\HNpSSHQPHWRGROyJLDL±NO|QEVpJHN(

NO|QE|]ĘVpJHVHWOHJDUUDLVYH]HWKHWLDV]DNHPEHUHNHWKRJ\NO|QE|]Ępedag—gi‡kat alak’tsanak ki.

$] ~MRQQDQ OpWUHM|YĘ D GUiPD DODSMiQ V]HUYH]ĘGĘ SHGDJyJLiNQDN WHUPpV]HWHVHQ XJ\DQFVDN PHJ NHOO PDMGWDOiOQLXNNDSFVROyGiVLSRQWMDLNDWHJ\PiVKR]LOOHWYHWXGDWiEDQNHOOOHQQLNDOHYiOiVDODSMiXOV]ROJiOy NO|QEVpJHLNQHN(OOHQNH]ĘHVHWEHQXJ\DQLVQHPFVXSiQÄYLV]RQ\tWiVLDODSMXNDW´YHV]tWLNHOD]D]KRJ\Ya- ODPLO\HQPyGRQPLQGDGUiPiKR]N|WĘGQHNGHW|UpNHQQ\ppVYpGWHOHQQpLVYiOQDND]RO\DQW|UWpQHOPLSe- ULyGXVRNEDQDPLNRUIHQQiOODYHV]pO\HYDODPHO\ÄiOWDOiQRVQHYHOpVILOR]yILD´HJ\HGXUDOPiQDN(WHNLQtetben YLWiEDLVNHOOV]iOOQRP*DYLQ%ROWRQQDODN|YHWNH]ĘNHWLOOHWĘen:

>$@GUiPDLQHYHOpVRNWDWiVEDQMiWV]RWWV]HUHSpQHNDODNXOiVDDWWyOIJJKRJ\PLO\HQiOWDOiQRVQHYHOpVILOR]yILD YDQDOHYHJĘEHQPLO\HQVWiWXV]WEL]WRVtWDQDNDGUiPiQDNPLQWWXGiVIRUPiQDNLOOHWYHKRJ\PHNNRUDDWDQiURN befoly‡sa egy adott helyzetben. (Bolton, In: Davis Žs Lawrence, 1986: 245)

B‡r vŽlemŽnyem szerint Boltonnak nem ‡llt sz‡ndŽk‡ban emellett Žrvelni, szavai azt sugallj‡k, hogy a GUiPDHJ\HWOHQMyON|UOKDWiUROKDWyHQWLWiVpVLO\HQPyGRQHJ\IpOHYLV]RQ\EDNHUOKHWD]ÄiOWDOiQRVQHYe- OpVILOR]yILiYDO´9LWDWNR]KDWQiQNSHUV]HPiUPDJiYDOD]ÄiOWDOiQRVQHYHOpVILOR]yILD´OpWpQHNIHOWpWHOH]pVŽ- vel is...)

$PLQWDIHQWLHNEHQPHJNtVpUHOWHPNLIHMWHQLHJ\OHKHWVpJHVDGUiPDDODSMiQV]HUYH]ĘGĘSHGDJyJLDQHP V]HJĘGKHWHJ\HWOHQPDJiWÄiOWDOiQRVQDN´OiWyQHYHOpVILOR]yILDV]ROJiODWiEDVHP$GUiPDWDQiURNQDN±PLn- GHQPiVpUWHOPLVpJLKH]KDVRQOyDQ±V]HPpO\HVHQNHOOG|QtŽst hozniuk arr—l, mely filoz—fi‡t k’v‡nj‡k kŽpvi- VHOQLÈOWDOiQRVViJEDQ~J\YpOHPHOmondhatjuk, hogy b‡rmely dr‡ma mint pedag—gia a demokratikus Žs KXPDQLVWDpUWpNHNPHOOpNHOOV]HJĘGM|QH]HQIHOOD]RQEDQQHPKDWiUR]KDWyPHJHOĘUHILOR]yILDLKRvatarto- z‡sa.

$]HJ\HVGUiPDWDQiURNHVHWOHJHVIHQWPiUMHO]HWWPHWRGROyJLDLNO|QE|]ĘVpJpEĘOIDNDGyDQD]LVYDOyV]’- QĦVtWKHWĘKRJ\Ddr‡ma mint pedag—gia œj, ma mŽg ismeretlen elj‡UiVRNNDO IRJ JD]GDJRGQL ÒJ\ YpOHP azonban, hogy am’g ezek az œj elj‡r‡sok a dramatikus tevŽkenysŽget fogj‡k a folyamat kšzŽppontj‡ba he- O\H]QLDGGLJD]HUHGPpQ\NNpQWPHJYDOyVXOyPXQNDWRYiEEUDLVDdr‡ma mint pedag—gia t‡gan Žrtelmezett kšrŽbe fog tarWR]QL$]~MHOMiUiVRNNLDODNtWiViWpVEHHPHOpVpWH]pUWHJ\PĦN|GĘpVRUJDQLNXVDQIHMOĘGĘSe- GDJyJLDWHUPpV]HWHVÄOpWIRUPiMiQDN´OHKHWpVNHOOWHNLQWHQQN

Irodalom

BO LTO N, G.: (1992) New Perspectives on Classroom Drama, Simon and Schuster

CA R R O LL, J.: HOĘDGiVV]|YHJH"&KDUOHV6WHZDUW8QLYHUVLW\1HZ6RXWK:DOHVLGp]L2¶7^{O O LE}, J.: (1992) The Process of Drama, London, Routledge

CA R R O LL, J.: (1993) Drama as Radical PedagogyHOĘDGiVOHMHJ\]HWWV]|YHJH'RURWK\+HDWKFRWH&RQIHUHQFH/DQFDVWHU

CLA Y D EN, E. - DESFO R G ES, C. - MILLS, C. - RA W SO N, W.: (1994) Authentic activity and learning, British Journal of Educational Studies, Vol. 42., No. 2., June, pp. 163-173.

DA V IS, D. - LA W R EN C E, C.: (1986) Selected Writings of Gavin Bolton, London, Longman FLEM IN G, M.: (1994) Starting Drama Teaching, London, Fulton

HEA TH C O TE, D. - BO LTO N, G.: (1995) 'UDPDIRU/HDUQLQJ'RURWK\+HDWKFRWH¶V0DQWOHRIWKH([SHUW$SSURDFKWR(GXFDWLRQ, Portsmouth, New Hampshire, Heinemann

HEA TH C O TE, D.: 6WHZDUGVKLS±$3DUDGLJPIRU(GXFDWLRQ"NATD Broadsheet, Vol. 9. No. 3., December, pp. 5-28.

HO G A N, D.: (1983) Curriculum Planning and the Arts, In: DA Y, C. - NO R M A N, J. L. (eds.): Issues in Educational Drama, London, Falmer Press

HO LLIN D A LE, P.: (1986) Values in the Teaching of English and Drama, In: TO M LIN SO N, P. - QU IN TO N, M. (eds.): Values Across the Curriculum, London, Falmer Press

HO R N B R O O K, D.: (1991) Education in Drama, London, Falmer Press

JO H N SO N/2¶1^EILL, C. (eds.): (1984) Collected Writings of Dorothy Heathcote, London, Hutchinson MCGR EG O R, L. - TA TE, M. - RO B IN SO N, K.: (1977) Learning Through Drama, London, Heinemann Educational

NO R M A N, J. L. (ed.): (1982) Drama in Education - A Curriculum for Change, Report of Annual Conference 1981, Banbury, NATD - Kemble Press

2¶1^EILL, C. - LA M B ER T, A.: (1982) Drama Structures, London, Hutchinson (œjranyomva 1995)

2¶1^EILL, C.: (1995) Drama Worlds - A Framework forProcessDrama, Portsmouth, New Hampshire, Heinemann PO PPER, K. R.: (1959) The Logic of Scientific Discovery, London, Hutchinson

/ * ,

Dr‡mapedag—gia

Fabulya L‡szl—nŽ

Ä$NLD]WNpS]HOLKRJ\PLQGHQJ\P|OFVXJ\DQDNNRUpULNPHJPLQWDV]DPyFDD]VHPPLWVHPWXGDV]ĘOĘUĘO´

(Paracelsus) J‡tszom a sz—val. Dr‡mapedag—gia ± tJ\ HJ\EH tUYD

tant‡rgy, amely semleges aur‡jœ tŽnykšzlŽs.

Dr‡ma mint pedag—gia ± D NLHPHOW pV IHOPXWDWRWW pOHt- KHO\]HW)ĘV]tQWHUHDV]tQSDG

Dr‡ma a nevelŽsben (vagy ahogyan az angolok nevezik, ahonnan a tan’t‡si m—d sz‡rmazik: Sz’nh‡z a nevelŽsben)

±LGp]LDQHYHOĘiOWDOHOĘUHPHJWHUYH]HWWpOPpQ\HNHQDOa- SXOyPHJpOHWHWWpOHWKHO\]HWHNHW)ĘV]tQWHUHD]LVNROD

Dr‡ma-pedag—giatJ\N|WĘMHOHVHQMHOHQWLV]iPRPUDD mindennap tudatosan Žs šsztšnšsen megŽlt cselekvŽseink sor‡t, amiben ’gy-œgy hatunk egym‡sra, mely helyzetek- EHQHJ\PiVMypVURVV]WDQtWyLYiLVYiOKDWXQN±VMyYDJ\

URVV]WDQXOyNLVOHKHWQN)ĘV]tQWpUD]pOHW

Nem nehŽz felfedezni a kšzšs tartalmat a t‡gul— kšr- ben: emberi cselekvŽs D] DODSMD ± FVHOHNHGWHWYH WDQtWiV 7pULGĘFVHOHNPpQ\HJ\VpJH’rta ArisztotelŽsz, a dr‡ma

LVPpUYpO DKRO D FVHOHNPpQ\WD V]HUHSOĘN hordozz‡k a maguk akarati tšrekvŽsŽvel.

Akarati tšrekvŽsEĦY|VV]y(OYH]HWKHWEHQQQNHWD]

šnmegval—s’t‡s pozit’v šsvŽnyŽre, ahol az šnmagunk ki- teljesedŽse m‡sok ŽrtŽkeinek Žs Žrdekeinek figyelembe vŽtelŽvel tšrtŽnik, de a cŽljait a legerkšlcstelenebb m—don LVPHJYDOyVtWyPiVRNDWHV]N|]QHNWHNLQWĘ|QPDJiWPLn- GLJIHOPHQWĘ|QV]HUHWHWKH]LV

CselekvŽseink dšntŽsekbenQ\LOYiQXOQDNPHJėWY‡- lasztom, vagy a m‡sikat? Ezt vagy azt? Tegyem, ne te- J\HP"Ä/HQQLYDJ\QHPOHQQL´"(]HNEĘODYiODV]WiVRNEyO V]OHWLNDÄGUiPD´±RO\kor tragŽdia, olykor komŽdia, de

‡ltal‡ban sz’nj‡tŽk.

.LNpV]tWIHOEHQQQNHWÄV]HUHSOĘNHW´DUUDKRJ\D]Hl-

‡gaz—d‡sokn‡l a sz‡momra j— utat v‡lasszam, s hogy fel- NpV]OWOHKHVVHNDUUDLVKRJ\HJ\|UG|JILyNDIHOFVHUpOKHWL D] ~WMHO]ĘW" 6 YDMRQ My OHKHWH D PiVLNQDN D] pQ XWDP"

Ä$NDUDWLW|UHNYpVHLQNHW´WXGDWRVDQpOMNH"9DJ\ÄDKRJ\

HVLN ~J\ SXIIDQ´" eV]UHYHV]HPH KRJ\ HV]N|]QHN KDV]

n‡lnak egy alattomos j‡tszm‡ban?

Egy‡ltal‡n tudom-e, hogy az emberi nagy sz’nj‡tŽkban mi a j‡tŽk, Žs mi a j‡tszma"6pQPLWÄMitV]RP´"7XGRP e az Žrdekeimet? S azokat kŽpviselem-e? Akarom-e egy‡ltal‡n?

Szeresd šnmagad! Val—s’tsd meg šnmagad! LŽgy sike- res! Csatlakozz Eur—p‡hoz! sz—l’tj‡k nap mint nap a JRQGWDODQXOPRVRO\JyUHNOiPILJXUiND MiUyNHOĘW 0RGHUQ ember ezt a termŽket veszi, sugallj‡k a tŽvŽben annak, aki

|UOKRJ\D]QDSUDLVPHJYDQDEHWHYĘIDODWVYDQIHGpOD feje fšlštt, mert sokaknak ez is csak elpUHQGĘiORP

6]DYD]] UiQN 0L EL]WRVtWMXN V]iPRGUD D MREE M|YĘW

$]KD]XGLN0LYDJ\XQNDPHJYiOWyN±KDOODWV]LNDUHp- lika a demokr‡cia sz’npad‡r—l.

Hol itt az igazs‡g? S mi egy‡ltal‡n az igazs‡g? Van-e igazs‡g? Vagy tŽnyleg minden relat’v? Mi az, ami vezŽrel EHQQQNHW D YiODV]WiVDLQN VRUiQ" $ WXGDWRVViJ YDJ\ D manipul‡lts‡g? S mi jobb nekem: ha tudatosan vagyok ‡l- dozat, vagy ha œgy teszek, mintha nem vennŽm Žszre a PDQLSXOiFLy V]iQGpNiW" Ä+LV]HQ HJ\V]HU pOQN´ OHJ al‡bbis Eur—pa t‡jŽk‡n ez a mond‡s j‡rja).

ƒrdekŽs ŽrtŽkGUiPiMDH]DPLWQDSPLQWQDSpOQN amiben helyt kell ‡llnunk.

$] LVNROiEDQ PHJWDQtWDQDN EHQQQNHW D PiVRGIRN~

egyenletekre, logaritmust vonni, a DNS kŽpletŽre, de van- HHOHJHQGĘLGĘVWDQWiUJ\DUUDKRJ\D]HPEHUDONRWWDIDr- kastšrvŽnyek mikŽntjŽt a nebul—k elemezzŽk, Žs a lelkek- EHQRNR]RWWÄNpNIROWRNDW´J\yJ\tWDQLWXdj‡k.

Trad’ci— Žs szabads‡g. Nem egym‡snak ellentmond—

fogalmak. A hagyom‡nyok az a gyškŽr, aminek ismerete QpONOD GLYDWRV HV]PHL iUDPODWRN LGHRGD VRGRUKDWMiN D

mŽg oly j— sz‡ndŽkœ embert is. B‡bb‡ v‡lhat.

$]ĘVLGĘNEHQHJ\PiVWyOHOV]LJHWHOWHQpOWQpSFVRSRUWRN mindegyike valamikŽppen el akart igazodni a vil‡gban.

T‡jŽkoz—d‡si pontokat alak’tott ki tŽrben Žs idĘEHQKRJ\

el ne vesszenek benne. Hogy meg tudj‡k hat‡rozni magu- kat a vil‡gban.

'H WDQtWMiNH D] LVNROiEDQ D NO|QE|]Ę QpSFVRSRUWRN trad’ci—it, hogy Eur—pa lak—i jobban megismerhessŽk a m‡sik cselekedeteinek rug—it? Mert a szabads‡g sem SDUWWDODQRWWYpJ]ĘGLNDKRODPiVLNpUGHNHLWVpUWHPPHUW DNNRUPiUiWFVDSKDW]VDUQRNViJED6H]tJ\PĦN|GLNDNiU a csal‡dban, ak‡r egy kontinensnyi terleten.

De hol az Žrdek hat‡ra? Ak‡r a mikro-, ak‡r a makrokšrnyezetben? Mi a val—s Žs mi a vŽlt Žrdek? S mi iURQN|WKHWĘNRPSURPLVV]XP"

Erre a v‡laszt csak az HJ\WWPXQNiONRGiV adhatja meg, a kšlcsšnšs tisztelet alapj‡n.

Igaz, a rideg piaci Žrdek ellentmondani l‡tszik ennek a logik‡nak, de a mŽrtŽk NLDODNtWiViEDQ QHNQN LV YDQ Ie- OHOĘVVpJQN

Ä+D FVDN VHEH] D] LJD]ViJ QH WHNLQWVG HOpJ LJD]QDN ,JD]ViJ V]HUHWHW QpONO N|QQ\HQ PHJFVDOKDW´ ± PRQGMD egy angol evangŽliumi Žnek.

Sok kŽrdŽst feltettem ez ’r‡s kapcs‡n. De hisz ’gy mĦ- kšdik a dr‡mapedag—giai tant‡rgy is.

Nem a tud‡s passz’v befogad‡s‡ra Žp’t. Nem a megfellebezhetetlen kijelentŽsekre. KŽrdŽseket vet fšl, s arra a kšzšs j‡tŽkban rejlik a v‡lasz, amit a tan‡rral HJ\WW EiQ\iV]QDN HOĘ D J\HUHNHN $KRO D WDQiU HOVĘ D]

HJ\HQOĘN N|]|WW DKRO D IHONpV]OWVpJH QHP HJ\ YDJ\ NpW WDQWiUJ\DNDGpPLNXVWXGiViEDQPHUONLKDQHPŽletveze- WĘ pUWpNHL alkalmass‡ teszik az emberi lŽt mind mŽlyebb PHJpUWpVpUH pV PHJpUWHWpVpUH $KRO NO|QIpOH pOHWKHO\]e- WHNHWMiWV]KDWXQNHO±HJ\V]HUIĘV]HUHSOĘNpQWPiVNRUVWa- WLV]WDNpQW$KROVDMiWEĘUpQpUH]KHWLNLNLPLO\HQKDWiVVDO YDQDPiVLNUDVD]ĘUi$KRO~MUDOHKHWMiWV]DQLDNRQIOLk- WXVRNDWHJpV]DGGLJDPtJPHJQHPV]HOtGODJ\ĦO|OHW6 LGĘXWD]iVNpQWPHJLGp]KHWĘYpYiOQDNOHWĦQWN|U|NVI|OGUŽ- szek, az akkor Žlt szerepOĘNNHO

ƒlmŽnyen alapul— cselekedtetve tan’t‡s, ami Angli-

‡t—l indult el a sz‡zad elejŽn, s m‡r Eur—pa ezen a fert‡- ly‡n sem ismeretlen. Az EMKE Arad megyei szervezete Žs az RMDSZ Pedag—gus Tagozat‡nak j—volt‡b—l imm‡r a Bolyai Egyetem Ny‡ri AkadŽmi‡j‡n is megismerkedhet- nek vele az ŽrdekOĘGĘN

Dr‡mapedag—gia: …nismeret Žs szerepj‡tŽkok gyakorl—

WHUHSH7DQtWDQGySHGDJyJLDLPyGV]HUÏKDMWyPydban.

* / *

J‡tsz—sz’nh‡zi t‡borok gyerekeknek

a Kerekasztal Sz’nh‡zi NevelŽsi Kšzpont szervezŽsŽben 1997. augusztus 18-23. Žs augusztus 25-30. kšzštt

*|G|OOĘQ

$]HOVĘWiERUWD]RNQDNDMiQOMiNDV]HUYH]ĘNDNLNV]iOOiVWLVLJpQ\HOQHN PtJDPiVRGLNDWDÄEHMiUyNQDN´

*|G|OOĘ6]DEDGViJ~WWHOID[

Kiseg’tŽs dr‡mapedag—giai m—dszerrel a Be- QHGHN(OHNÈOWal‡nos Iskol‡ban

Gellai IllŽs (gy—gypedag—gus)

Mit tanuljanak a gyerekek az iskol‡ban? Mit Žs hogyan tudunk a legjobban tan’tani?

ÒMUDiWNHOOJRQGROQXQNH]HNHWDNpUGpVHNHWPLQGQ\iMXQNQDNDQQDNpUGHNpEHQKRJ\DSHGDJyJLDLGRNu- PHQWXPRNV]NVpJHVPRGHUQL]iOiViWPHJKDODGyDQDYDOyViJRVDQKDWySHGDJyJLDLIRO\DPDWRNEDLVKDWpNo- Q\DQ~MtWyDQOHJ\QNNpSHVHNEHDYDWNR]QL$.LVHJtWĘLVNROiN±PDLVpUYpQ\EHQOpYʱnevelŽsi Žs oktat‡si terve DNLVHJtWĘLVNRODIHODGDWiWD]HJpV]V]HPpO\LVpJ±D]pUWHOHPD]pU]HOHPDIL]LNXP DMHOOHP±KDUPRQLNXVpVGLIIHUHQFLiOWIHMOHV]WpVpEHQKDWiUR]]DPHJ7HWWHPLQGH]W~J\KRJ\DQHYHOpVIHl- WpWHOUHQGV]HUpWDV]XENXOW~UiNOpWpWDFVRSRUWRND]pOHWN|UOPpQ\HNDWHOHSOpVLYLV]RQ\RNNO|QEVpJHLW ILJ\HOPHQNtYOKDJ\WD1HPDODNtWRWWNL~MV]HPOpOHWPyGRWPHJPDUDGWDQHYHOpVWD]HJ\pQUHYDOyWXGDWRV UiKDWiVNpQWGHILQLiOypUWHOPH]pVQpO$N|UQ\H]HWV]HUYH]pVHDIHMOHV]WpVEHQpUGHNHOWV]OĘNEHYRQiVDVHP W|UWpQWPHJ$WDQDQ\DJRWQHPLJD]tWRWWDFpONLWĦ]pVeihez: ismeretkšzpontœ maradt.

RNWyEHUpEHQD1$7NLHJpV]tWpVHNpQWHONpV]OWHJ\V]DNPDLMDYDVODWA fogyatŽkos tanul—k iskolai oktat‡s‡nak tantervi ir‡nyelvei FtPPHOPHO\iOWDOiQRVIHMOHV]WpVLHOYHNHWDONDOPD]pV±HOIRJDGiViWN|YHWĘ- HQ±DKHO\LWDQWHUYHNHWDPLQLPiOLVWHOMHVtWPpQ\HNV]LQWMpQV]DEiO\R]]D(]HQGRNXPHQWXPDODSMiQNH]GĘd- KHWPHJD]HQ\KHIRNEDQpUWHOPLIRJ\DWpNRVYDJ\NRUV]HUĦEEPHJIRJDOPD]iVEDQDtanul‡sban akad‡lyozott tanul—k ‡ltal‡nos iskolai helyi tantervŽnek kidolgoz‡sa.

(GRNXPHQWXPPHJiOODStWMDKRJ\ÄD]LVNROiNDKHO\LWDQWHUYHLNHWHJpV]tWVpNNLD]RNNDODIHMOHV]WĘSURg- ramokkal, amelyek a hatŽkonyabb t‡rsadalmi beilleszkedŽst szolg‡lj‡k Žs a kultur‡lis kšrnyezet okozta h‡t- UiQ\RNDW HOOHQV~O\R]]iN´ .LHPHOL D NRPPXQLNiFLy SUREOpPDN|UpW D NDSFVRODWIHOYpWHO pV-fenntart‡s hi‡- Q\RVViJDLWD]HJ\WWPĦN|GpVpVDNDSFVRODWpStWpV]DYDUDLWPLQWDWDQXOyNWHOMHVtWPpQ\pWDNDGiO\R]yWpQ\e- ]ĘNHW

,VNROiQN±DWDQXOiVEDQDNDGiO\R]RWWJ\HUPHNHNQHYHOpVpYHOIRJODONR]y%XGDSHVW;,9NHUOHWL%HQHGHN (OHNÈOWDOiQRV,VNROD±SHGDJyJLDLSURJUDPMiEDQNLHPHOWV]HUHSHYDQDGUiPDSHGDJyJLiQDNDGUDPDWLNXV nevelŽsnek. Munkacsoport alakult e m—dszertan Žs szemlŽletm—d adapt‡l‡s‡ra, fejlesztŽsŽre Žs terjesztŽsŽre.

-yIHOW|OWpVWDGRWWKRJ\Q\iURQKiURPPXQNDWiUVHJ\WWYHWWUpV]WDM—ka J‡nos vezette dunavecsei dr‡ma- pedag—giai t‡borban. 1992 —ta rendszeresen bemutat— foglalkoz‡sokat tartottunk tan‡rt‡rsainknak, valamint D]LVNROiQNEDOiWRJDWyYH]HWĘNpS]ĘVpVIĘLVNRODLKDOlgat—knak.

0DMG HJ\ KyQDSMD D IHOQĘWWHN V]iPiUD HJ\WWPĦN|GpVW IHMOHV]WĘ GUiPDMiWpNIRJODONR]iVW WDUWRWWXQN PHO\QHNHUHGPpQ\HVVpJHDUpV]WYHYĘNOHlNHVOWVpJpQYROWPpUKHWĘ

7HUYH]]NDWRYiEEOpSpV~WMiW

· 6]HUHWQpQNV]RURVDEEV]DNPDLNDSFVRODWRWNLDODNtWDQLD=ViPEpNL.DWROLNXV7DQtWyNpS]Ę)ĘLVNROD'U‡- mapedag—giai TanszŽkŽnek tan‡raival, Gabnai Katalinnal Žs M—ka J‡nossal.

· Helyi intenz’v szakmai tov‡bbkŽpzŽst szerve]QNNROOpJiLQNQDN

· $]LVNRODLN|Q\YWiUEDQPHJIHOHOĘDWRYiEENpS]pVHNHWVHJtWĘV]DNN|Q\YWiULUpV]WDODN’tunk ki.

· Kidolgoz‡s alatt van a Sz’n-Kšr-J‡tŽk šn‡ll— t‡rgy programja.

6=Ë1.g5-È7e.

$Ä6]tQN|UMiWpN´DWDQXOiVEDQDNDGiO\R]RWWGLiNRN±V]pOHVpUWHOHPEHQYHWW±NRPPXQLNiFLyVNpSHVVpJHi- nek intenz’v fejlesztŽse mellett a dr‡mapedag—gia eszkšzt‡r‡val dolgozik az egŽsz szemŽlyisŽg differenci‡lt fejlesztŽsŽn.

7DUWDOPLODJD1$7Ä$Q\DQ\HOYpVLURGDORP±NRPPXQLNiFLy´pVÄ0ĦYpV]HW±GUiPD´UpV]WHUOHWHLKH]

LOOHV]NHGLNLOOHWYH|VV]HLOOHV]WLH]HNHWNLHJpV]tWYHpVNLEĘYtWYHH]HQPĦYHOWVpJWDUWDOPDNDWWDQXOyLQNVSHFL‡- OLVDGRWWViJDLQDNNpSHVVpJHLQHNPHJIHOHOĘHQ$Ä6]tQN|UMiWpN´NDOD]WDV]RFLDOL]iOyGiVWVHJtWMNDPHO\UH QHYHOWMHLQNQHNRO\DQQ\LUDV]NVpJNYDQ

9LOiJV]HUWHWDSDV]WDOKDWyKRJ\D]LVNRODHJ\UHLQNiEEHOV]DNDGDPLQGHQQDSLpOHWWĘODWDQXOyNSUREOŽ- mavil‡g‡t—l, Žs egyoldalœan az ismeret‡tad‡s mind zsœfoltabb sz’nterŽvŽ v‡lik. Az iskolai rendszer a teljes szemŽlyisŽg ŽrtŽkelŽse helyett j—szerivel az intellektu‡lis teljes’tmŽnyek kiemelt kezelŽsŽre Žs jutalmaz‡s‡ra

|VV]SRQWRVtW+RORWWPHJV]ĦQWD]LVNRODPRQRSROQDNPRQGKDWyKHO\]HWHDWXGiVHORV]WiVWHUOHWpQD]XWFDD tšmegkommunik‡ci— imm‡r ‡lland— kih’v‡s az iskola sz‡m‡ra.

Az iskolai szocializ‡ci— rŽszei az ismereteken tœl az ’zlŽst, Žrzelmi viszonyul‡sokat Žs viselkedŽst kšz- YHWtWĘHOHPHNWXGiVRN(WXGiVIDMWiNDV]RFLiOLVWDQXOiVV]NVpJV]HUĦHQOH]DMOyIRO\DPDWiEDQVSRQt‡nul, šn-

NpQWHOHQOpSOQHNEHOHDV]HPpO\LVpJEH

&pOXQNNHOOOHJ\HQKRJ\QHYiOMRQV]pWDNtYOUĘOKR]RWWWXGiVpVD]LVNRODLWXGiVDWDQXOyNIHMŽben!

&pOXQNNHOOOHJ\HQKRJ\DWDQWHUYEHQKHO\HWpVLGĘWEL]WRVtWVXQNWDQXOyLQNV]RFLDOL]iFLyVKLiQ\RVViJDi- QDNpVVpUOpVHLQHNNLVHJtWpVpUH

Haz‡nkban is, mint a legtšbb orsz‡gban, az ut—bbi Žvtizedekben a csal‡di nevelŽs hat‡sa csškkent. Meg- YiOWR]RWWDFVDOiGpOHWPyGMDDV]OĘNQHNNHYHVHEED]LGHMNOHKHWĘVpJNKRJ\J\HUPHNHLNNHOHJ\WWOe- J\HQHN0pJURVV]DEEDKHO\]HWD]HQ\KHpUWHOPLIRJ\DWpNRVJ\HUPHNHWQHYHOĘFVDOiGRNEDQ

Szoci‡lis felmŽrŽsek tanuls‡ga szerint e csal‡dok 40%-a anyagi, vagy kšrnyezeti ok miatt veszŽlyeztetett, pVXNEDQDV]OĘNHJ\iOWDOiQQHPW|UĘGQHNDJ\HUPHNRWWKRQLpVLVNRODLPXnk‡j‡val.

(WHQGHQFLiNEyON|YHWNH]ĘHQ±DWiUVDGDOPLIXQNFLyMiQDNPHJIHOHOĘHQ±D]LVNROiQDNNHOOD]HGGLJLHNQpO OpQ\HJHVHQQDJ\REEQHYHOĘLV]HUepet v‡llalnia.

$] LVNROiQNEyO NLNHUOĘ J\HUHNHN QDJ\RQ KDPDU EHNHUOQHN D WiUVDGDOPL V]HUHSYiOODOiV N|UIRUJiViED HJ\NpWpYpVJ\HUPHNNHODNDUMXNRQMHOHQQHNPHJPXQNiEDiOOQDNN|YHWHOPpQ\HNYDQQDNYHONV]HPEHQ a viselkedŽskultœra tekintetŽben.

$FpOXQND]KRJ\D]LVNROiEyODPHO\EHQVRNIpOHNLQHPERQWRWWOHKHWĘVpJYDQPpJpOHWUHYDOyNpSHVVŽ- JHLNQHNPHJIHOHOĘ|QPHJYDOyVtWiVUDDONDOPDVHPEHUHNNHUOMHQHNNLDNLND]pOHWWHOVRNROGDO~NDSFVRODWEDQ m‡sokkal kooper‡lva kŽpesek lŽtezni.

FHE ÄPpJDQpPiNLVPHJsz—lalQDN´

A dr‡mapedag—gi‡r—l ±=VROQDL-y]VHI

%XJD(PĘNHULSRUWMD

BE: $]WV]HUHWQpPKDHOĘV]|UDGUiPDSHGDJyJLiUyOPLQW olyanr—l mondan‡ el a vŽlemŽnyŽt, ha megfogalmaz- n‡, hogy egy‡ltal‡n mit Žrt šn ez alatt a m—dszer alatt, ez alatt a fogalom alatt?

ZsJ: Azt kell tudni, hogy Žn a dr‡mapedag—gi‡val rendk’- YOQHKH]HQEDUiWNR]WDPPHJ

BE: PŽld‡ul ez is nagyon Žrdekes, hogy miŽrt?

ZsJ: 7XGMD pQ RO\DQ HOĘLVNROi]RWWViJJDO UHQGHONH]WHP hogy mŽlyen hittem abban, hogy az ember el van in- tŽzve azzal, ha az œgynevezett kognit’v szfŽr‡t j—l ki- munk‡ljuk. Erre az egŽsz mozgalomra engem egy Me- ]HL eYD QHYĦ V]LQNURQUHQGH]Ę YHWW Ui DNL KyQDSRNDW W|OW|WW$QJOLiEDQ$OHJMREEWXGRPiVRPV]HULQWĘYROW az, aki ezt a m—dszert meghonos’totta Magyarorsz‡- JRQ eQ DNNRUWiMW ± D KHWYHQHV pYHNUĘO YDQ V]y ± kommunik‡ci—-kutat‡ssal foglalkoztam, s az volt az Žn

± PRQGMXN tJ\ ± KO\HVpJHP KRJ\ D NRPPXnik‡ci—, DPLWpQDNNRUHJ\IDMWDNRJQLWtYPRGHOOV]HUĦIRUPiEDQ NpS]HOWHP HO VHPPLO\HQ N|UOPpQ\HN N|]|WW QHP HJ\H]WHWKHWĘ |VV]H D GUiPDMiWpNNDO 0H]HL eYD DNL DNNRUWiMW HQJHP PpJLV VRNUD EHFVOW PHJKDOORWWD hogy cig‡ny gyerekeknek a magyar anyanyelvre tšrtŽ- QĘV]RFLDOL]iOiViYDOIRJODONR]RPpVHOM|WWDODNiVRPUD Csškšlybe, ahol Žn kutat—NpQWÄYLGpNLV]iPĦ]HWpVEHQ´

Žltem. Alig akartam beengedni a h‡zba, majdnem egy NLV NRQIOLNWXV OHWW EHOĘOH .pW QDSLJ J\Ę]N|G|WW Hn- JHPDUUyOKRJ\PLUHMyH]D]HJpV] $]WiQ N|W|WWQN egy egyezsŽget: Žn meg’gŽrtem neki, hogy megtan’- WRPKRJ\DQOHKHWH]WDUHQGNtYO|VV]HWHWWpVQDJ\RQ ŽrtŽkes pedag—giai tudnival—t le’rni, mert sz‡jhagyo- PiQ\~WMiQD]pUWH]WHOMHVVpJJHOQHPWHUMHGĘYLV]RQW

ennek fejŽben azt kŽrte, hogy azok a pedag—gusok, akik a NYIK⁵SURJUDPEDQN|]UHPĦN|GQHNYHJ\Hnek UpV]WD]RNRQDWDQIRO\DPRNRQDPLNHWĘWDUW1RVH]W PL~J\NpS]HOWNDNNRU±MHOOHP]ĘD]pQPRQGMXNQe- gyedV]i]DGGDO H]HOĘWWL pV]MiUiVRPUD GH D WDQtWY‡- Q\DLPpV]MiUiViUDLV±KRJ\0H]HLeYDPDMGHOĘDGiVW fog tartani. M ert ugye ezt szoktuk meg. Azonban nem tJ\ W|UWpQW DPLNRU D UpV]WYHYĘN EHM|WWHN D WHUHPEH M ezei ƒva mindenkit arra kŽrt, hogy csin‡lja vele a gyakorlatokat. Nos ez annyira v‡ratlanul Žrte az ak- koriban a dr‡mapedag—giai gondolkod‡sm—dhoz Žs mimŽzishez hozz‡ nem szokott pedag—gusokat, hogy PLQGHQNLSiQLNEDHVHWWpVQHPDNDUWiNFVLQiOQL9pJO nekem is be kellett ‡llnom, Žs miut‡n l‡tt‡k, hogy a

=VROQDL LV HONH]GL FVLQiOQL ĘN LV PHJSUyEiOWiN 9DJ\

NpW yUD KRVV]iQ NHUHV]WO MiWV]RWWXQN pV XWiQD OWQN OH PHJEHV]pOQL KRJ\ LWW HJ\iOWDOiQ PLUĘO LV YDQ V]y ƒn ekkor figyeltem fel az egŽsz dologra.

BE: *RQGRORPDV]HPpO\HVUpV]YpWHOPHJJ\Ęzte...

ZsJ: ,JHQ ,URGDOPDW NpUWHP pV D]RQ WĦQĘGWQN KRJ\

h‡ny Žves kort—l kezdve lehetne ezt alkalmazni. M ivel Žn kutat—kŽnt minden pedag—giai munk‡t kisiskol‡s korban kezdek, ezŽrt azt mondWDPKRJ\LQGtWVXNHOVĘ RV]WiO\WyO 'H D GUiPDWDQXOiVQDN HOĘV]|U PL D]W D]

HQ\KpEE YiOWR]DWiW YHWWN iW PHO\QHN VRUiQ D J\HUe- kekben a mimetiz‡l— kŽpessŽgek sorozat‡t fejlesztet- WNNL(]D]WMHOHQWLKRJ\RO\DQJ\DNRUODWRNDWpStWHt- WQN D WDQWHUYEH DPLO\eneket a sz’nŽszek helyzet- gyakorlatNpQWFVLQiOQDN±DJRQGRODWEDQW|UWpQĘWĦEH

51<,.SURJUDP±Q\HOYLLURGDOPLNRPPXQLNiFLyVSURJUDP