Névmagyarosítások az 1930. évben

(1)

.— .

D. szam.

—-527_'

¹⁹³¹

a stuttgarti városi statisztikai hivatal igaz—

gatójának előadása ,,a különböző választási regiszterek és listák előnyeiről és hátrányai—

ról", továbbá dr. Stabelnek, Ludwigshafen város statisztikai hivatala igazgatójának előadása, aki ,,a városi nagy településekről"

értekezett.

Mindkét ülés igazán magas tudományos uívón állott úgy a résztvevők, mint az elő- adások tekintetében és bár —— talán a távol- ság és a gazdasági viszonyok mostohasága miatt — kevésbé volt látogatott, mint az előző ülések, tudományos jelentőség és a statisztika metodikájának előhaladása szem—

pontjából egyáltalán nem maradt az előzők mögött.

Ami az ülések külsőségeit illeti. meg kell

említenem, hogy Stettin városa előzékenyen állott a kongresszus rendelkezésére és a két intézmény üléseinek határpontján, május 20—án este fogadást rendezett a kongresszus agjainak tiszteletére a ..Konzerthaus" ter- meiben. Maga a városi várakozáson felüli látványosságul szolgát. középkori belváro—

sával, gyönyörű modern kiilsővárosaival és óriási forgalmú kikötőjével. amely a Keleti

tengernek, a Balti tengert is ideszámítva, a

legnagyobb kikötője. Legszebb látványos—

sága azonban Stettinnek gyönyörű temetője, amely valóságos erdőben és ligetben van el—

helyezve, a kerti művészetnek olyan csodái—

val, amely a szemlélőt bámulatba ejti.

Kovács Alajos dr.

Névmagyarosítások az 1930. évben.

Les magyarisations de noms en 1930,

Résume'. En Hongrie, par suite de maria—

ges contraetés avec des personnes (Forigine étrangere, un tres grund nombre de Hon—

grois —— environ 30% — ont un nom non hongrois (voir Revue Hongroise de Sta- tistigue, 1930, No 3, p. 228), et les magyarí- sations de noms de iamille sont assez fre—

guentes, guoigue insiynifial'ites par rapport .au nombre des habitants ayant un nom étranger.

En 1930, 1.454 individus, dont 378 buda—

pestois, ont été autorisés par le ministre de ,l'lnte'rieur [; magyariser leur nom; on voit a cet égard une régression par rapport au chiűre de 1929 (2.251). Parmi [es habitants ayant obtenu IHzutorisation en 1930, 100 avaient un nem de physionomie hongroise, 589 un nom allemand, (38/4- un nom slave, 81 un nom (Palm-e origine étrangere; et la plupart (i.088) en étaient catholigues romains, tandis gue les israélites, yui formaient autre- fois la Inajorité des personnes ayant change' leur nom, ne figuraíent dans le chíffre de

1930 (1116 dans la proportion de 5 0.

La plupart (4—2'270 ) (les habilants ayant chanyé leur nom appartenaient a la classe

intellectuelle.

*

A Szemle mult évi 3. számában közöl—

tük az 1927 1929. években történt névvál- toztatások adatait. Módunkban van most folytatólag az 1930. év folyamán történt

névváltoztatásokról beszámolni. Az 1930.

évben a belügyminiszter összesen 1454

egyénnek engedte meg a névváltoztatást. Az előző évhez képest, amikor a névváltozta- tók száma 2251 volt, meglehetős nagy csök—

kenés mutatkozik. Nem tudjuk, hogy tény—

leg a névváltoztatást kérők száma apadt-e meg ennyire, vagy a belügyminisztérium bírálja el szigorúbban a névváltoztatási ké- relmeket, mindenesetre sajnálatos, hogy ez a mozgalom, amely hivatva volna a magyar társadalom külső arculatát előnyösen meg—

változtatni. nem ölt nagyobb méreteket.

Említett eikkünkben kimutattak, hogy az ország mai területén a magyar lakosságból kb. két milliónak van idegen hangzású neve, a mostani arányú névváltoztatás tehát alig segít a bajon.

A névváltoztatások helyi megoszlása sze—

rint most is a Városok járnak elől jó példá—

val. Szám szerint természetesen Budapest ve—

zet 378 esettel, majd Pécs következik 62 és Sopron 57 i'ióvváltoztatással. Sopron város—

ban általában szépen fejlődik ez a mozga—

lom, az utolsó 4 év folyamán a névváltoz- tatók száma, akik itt majdnem kizárólag mind névmagyarosítók, így növekedett: 9,

14, 30 és 57. A megyei városok közül Esz—

tergom, Kaposvár, Kispest. Nyíregyháza majd Vác tűnik ki 20-on felüli esettel. A 'ármegyék közül, nem számítva ide a me—

gyei városokat. természetesen a legnagyobb Pestmegyében volt a legtöbb névváltozta—

tási eset: 83, utána Nógrád következik 56, majd Somogy 32 és Bács-Bodrog 30 esettel.

Ezuttal már kevesebb azoknak az ese—

teknek a száma. amikor a változtatás ma—

(2)

5. szám.

———528——

1931 gyar hangzású névről magyar névre tör—

tént. Ilyen eset csak 100 fordult elő, 589 esetben német, 684 esetben szláv és 81 esetben egyéb idegen hangzású név vált ma- gyarrá. Erdekes tehát, hogy mig az előző három évben a német nevűek domináltak, most inkább szláv hangzású nevekkel bírók vették igénybe a névmagyarositást.

A névváltoztatók vallás szerinti megosz- lása a következő volt: róm. katolikus 1088, görög-kat. 47, ref. 81, ágostai 125, görög- keleti 22, unitárius 7, izraelita 70, egyéb és ismeretlen vallású 14. Az előző évekhez ké—

pest változás annyiban mutatkozik, hogy az izraeliták aránya, amely az előző három évben még csak 1'4%-ot tett, most már közel 5%-ra emelkedik, ami már majdnem eléri a népszámlálási arányt.

Foglalkozás szerint az őstermeléshez tar—

tozott 134, az ipar—forgalomhoz 292, a köz—

szolgálat- és szabadfoglalkozáshoz 613, a véderőhöz 68, napszámos volt 18, tőkés és

nyugíjas 49, házi cseléd 3, egyéb foglalko- zású 44, végül foglalkozás nélküli és isme—

retlen foglalkozású 233. Feltűnik az értel—

miségi foglalkozású-aknák előtérbe nyomu—

lása. Az előző 3 év átlagában csak 28'4%-a a névváltoztatóknak tartozott ebbe a foglal- kozási csoportba, most pedig 42'2%. Vi—

szont az őstermelés csoportjába az előbbi 3 év átlaga szerint 22'7% tartozott, 1930- ban pedig az őstermelők aránya alig több mint 9%. Azt hisszük, hogy összefüggésben van ez a jelenség a tömeges vitézzé avatások beszüntetésével s úgy látszik, a mozgalom most már megint csak a régi keretekben, túlnyomóan az intelligencia körében fog

lefolyni- K. A. dr.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statistigue.

A Társaság kiadványai. — Publications de la Société.

Le ,,Journal de la Société Hongroise de Statis—

tigue", périodigue paraissant entiérement en [ran- gais dans [*e'dition de la Société Hongroise de Sta- tistigue. a, (lepuis notre derniére conununication relative (: ce sujet (Revue Hongroise de Statistigue, anne'e VIII, 1930, p. Míg—470), publie' guelaues nou- veaux numéros. Nous énume'rons ei-dessous le titre irani—uis (les importantes études parues dans ces numéros, en nous bornant a faire temarauer (luc, puisoue en delzors de ses buts scientifi- aues, ce périodirlue sert aussi a iniormer [*étran- ger, il ne se borne pas, outre les études, a (mali;

ser, dans sa large rubrigue bibliographigue (reuue des limes et périodigues), les produits litté—

raires statistigues et cozmeres hongrois; bien au contraire, le Journal rend également compte des événements statistiaues, et publie annuellement un rapport detaille' sur la situation démographiguc et éeonomigue du pays. Tout récemment, les articles et communications du Journal ont été uugmentés aussi par des graphigues et cartes statisiigues et une série spéciale (le graphirjues présentait la situation actuelle el diwant—guerre de la Hongrie. Une nouvelle rubrigue, insere'e pour la premiere fois dans le No 1 de 1931, fait la eriliaue des ouvrayes statistiaues ou touchant la statistigue, parus sur la Hongrie á Pétranger. m- Voiei les principaux articles et études publiés dans les re'cents numéros du Journal:

A Magyar Statisztikai Társaság kiadásában tel—

jesen francia nyelven megjelenő ,,Journal de la Société Hongroise de Státistigue" című folyóirat—

nak legutolsó közlésiink (M. Stat. Szemle VIII, óv—

folyam, 1930, 469—470. 1.) óta néhány újabb száma került ki sajtó alól. Az ezekben a számokban publikált nagyobb tanulmányok francia cimét alább egyenkint is felsoroljuk s itt csak azt jegyez- zük meg, hogy miután a folyóirat tudományos alapcéljai mellett a külföld informálását is szol—

gálja, a tanulmányokon kívül nemcsak a magyar statisztikai és rokonirodalom fontosabb termékei- ről számol be bő könyv- és folyóiratszemle rova- tában, hanem megemlékezik a statisztikai vonat- kozású eseményekről és évente részletes helyzet—

rajzot közöl az ország népességi és gazdasági vi- szonyairól. Újabban a Journal cikkeit és közléseit grafikonok és statisztikai térképek is tarkítják; kü—

lön grafíkonsorozat ábrázolta ezenkívül Magyar—

ország háború előtti és mai helyzetét. Az 1931. év- folyam 1. számában megindított új rovat pedig a külföldön Magyarországról megjelent statisztikai tárgyú, vagy statisztikai vonatkozású

veszi bonckés alá. —— A "Journal"

jelent számai a következö fontosabb tanulmányo-u kat és cikkeket tartalmazzák:

műveket újabban meg—