528 HlS/HKAI IRODALMI i—im'tait")
Az interjún alapuló felvétel rendszere nem tette lehetővé a vizsgált eszközök finomabb mi—
nöségi jellemzök szerinti megkülönböztetését Személygépkocsik esetében azonban megkér—
dezték hogy az gyári uj vagy használt antóként kerülte a haztartáshoz. A televiziókésziilékek—
nél külön csoportba sorolták a színes. valamint a fekete—fehér készülékeket. A fényképezőgé—
péknél négy összevont kategóriát határoztak meg.
A háztartások ellátottságát különféle ismér- vek szerint értékelték. Ezek közül kiemelésre érdemesek:
a háztartás nagysága (a háztartásho/ tartozó személyek száma),
a háztartás fejének társadalmi helyzete (gazdálkodó. nem mezőgazdasági önálló. közhivatalnok, egyéb szellemi foglalko- zású alkalmazott. munkás, munkanélküli. aktiv tevékenységet nem folytató személy)_
a háztartás fejének életkora.
jövedelmi viszonyok.
A tanulmány a7 1988. évi allapot bemutatása után rövid értékelést is nyújt a reprezentatív felvételek nyomán követhető fejlődésről az 1962 és l988 közötti mintegy negyedszázados idő—
szakra vonatkozóan
Az ellátottság általános szinvonala eszerint a legfontosabb kiemelt cikkeknél lényegesen javult. A személygépkocsival rendelkezö háztar—
tások aránya például 27 százalékról (ax-ra. a televízióval ellátottaké 37 százalékról (%S—res a hűtöszekrényt használóké 52 százalékról 98-ra, a mosógépet hasznalóké 34 százalékról Xo-ra emelkedett
Az ellátottság javulása mellett nivellálódási folyamat is lezajlott. 1962—ben a személygépko—
csival, telefonnal és televízióval való ellátottság mértéke erös szóródást mutatott. A különbsé- gek föleg társadalmi csoportok szerinti összeha—
sonlításbanielentkeztek élesen A legkedvezőbb helyzetben levők (a nem mezőgazdasági ónál- lók) és a leghátrányosabb helyzetűek (az aktív kereső foglalkozást nem folytatók) haztartasai között l962—ben egészen kirívó eltérések adód—
tak. 1988—ban a telefonnal és a televízióval való ellátottság tekintetében e két csoport színvonala már majdnem azonos volt (az arány mindkettö—
nél meghaladta a 90 százalékot). A gépkocsival rendelkezők aranyát illetően a különbség ugyancsak lényeges mértékben csökkent. (A leg—
jobb helyzetben lévők 1962-ben több mint nyolcszor, 1988—ban csak kétszer annyi gépko- csival rendelkeztek. mint a leghátrányosabb helyzetűek. miközben az ellátottság színvonala mindegyik csoportnál javult.)
A tanulmány rövid nemzetközi áttekintéssel zárul, mely a fontosabb tartós fogyasztási eik—
kek vonatkozásában Olaszország, Hollandiát Franciaország, Nagy—Britannia és a Német Szö- vetségi Köztársaság állományadatait hasonlítja ossze.
(lsmi : Fóti János)
HUUUH (? V..
A ('Sl' PPí—i()le(')Sl ltílvllFÖlDGÁl lllAél l:Xl*XN'/,l(')l/X
(Liguetied natural gns' ('ontinued market expansion ) Put mluum Ez'ommnxt MW 12. s/ ltfr 370 p
A esepppfolyósitott földgáz iránti érdeklődés két évvel ezelott vett lendületet és mostanában az olajipar nagy eseménye egy új eseppfolyósito üzem létrehozása Milyen mértékű a cseppfolyó- sított gáz értékesítése a vi lagkereskedelemben van—e ténylegesjelentósége? teszi fel a kérdést a szerző. Adatokkal támasztja alá feleletet.
l988—ban a világ gáztermelése 2368 milliárd köbméter volt, 4 százalékkal nagyobb, mint az előző évben; Ebben az évben a csepfolyósitott földgáz aránya a termelésben 3_l százalékot
képviselt, szemben az l980. évi 2.1 százalékos
részesedéssel.
Ugyanebben az évben a gáz összes külkeres—
kedelmi forgalma 265 milliárd köbméter volt, ami az előző évihez viszonyitva 5,l százalékos emelkedést jelent. A külkereskedelmi forgalom jelentös részben vezetékeken bonyolódik. de egyre növekszik a cseppfolyósított gáz szállítá- sának volumenei A cseppfolyósított földgáz külföldi szállítása meghaladta a 60 milliárd kob—
métert. ami 748 százalékkal több mint az elözö évit
A gazexport emelkedését átlagosan csaknem 20 százalékos árcsökkenés kisérte. Nem kivétel ez alól a cseppfolyósított földgáz ára sem A legfőbb vásárlói Japán vételi árai az. előző évhez viszonyitva 6 százalékkal, az 1981. évi csúcshoz képest pedig 45 sz zale'kkal csökkentek. Bár a cseppfolyósított földgáz ára hivatalosan a nyersanyagárak világpiaci alakulásához kap- csolódik. a piaci árak vz'iltoztatást'tra a szerzódo' felek megállapodásaiban kerül sor Még a legje—
lentősebb szállitó orszag. lndonézia legnagyobb forgalmazó cége is atmenetileg hatályon kivül helyezte a hivatalos árak használatát a szerződé- sekben megállapodott árakkal szemben.
A eseppfolyt'isitott földgáz előáll itásában a Távol Keleté a vezeto szerep Az exportált mennyiség tobb mint 40 százaléka s7árma7ik lndonéziábol csaknem l4 s ,aléka Malajziá—
ból. Brnneiból mintegy l2 sz zalékai Ezen régi—
ohoz csatlakozik Ausztrália, ahonnan l989 au—
gusztusában megérkezett az elsö szállítmány Ja—
pánba.
Indonézia tovább növeli szállitzisait Japánba.
a szerződések szerint 275 milliárd köbméterre]
évenként. emellett l990—tól a Tajvanba irányuló szállítások is emelkednek. A Dél-Koreába irá- nyuló export a jelenleginek kétszeresére nó.
Ugyancsak indonéz vállalkozás lenne a Dél—
kínai- lenget hatalmas kiterjedésű Natuna gaz- mezőinek kiaknáz' sa De a kiteimelt eneigta—
forrasgaztai talma szegényes (70 százalék körü- li), amely jelentős költségnövelő tényezö. Auszt- ráliában a cseppfolyósított földgáz termelésének tervezett kapacitása évi 8.1 milliárd köbméter
STATISZTIKAI IROI)AI ,MI FIGYELÓ 529
lesz, amely várhatóan az 1993. év közepére reali—
zálódik. Malajzia is tervezi tcrmelőkapacitása emelését, mig Bruneiben a világpiaci ár csökke- néséből származó jövedelemkiesés miatt nem terveznek termelésemelést.
A kibocsátás és az export oldaláról Algéria szerepe igen fontos, elsősorban az európai felve—
vők számára. A cseppfolyósított földgáz export- jában közel 25 százalékban részesedik, emellett a vezetékesgáz—szállításban is jelentős szerepet tölt be. Jelentős erőfeszítéseket tesznek a csepp—
folyósított földgázt előállító kapacitás növelésé- re és a jelenlegi eladások megkétszerezésére, A távolabbi tervek — az idegen tőke és kölcsönök rendelkezésre állásának függvényében ——: évi 50 milliárd köbméter kapacitás megteremtése 1995 után. A megvalósítás érdekében Algéria bármi—
lyen ellentételezési javaslat figyelembevételére hajlandó. A világ cseppfolyósított földgáz-kivi- teléhez járul még, de lényegesen szerényebb mértékben Abu-Dzabi és Líbia exportja.
A gázlelőhelyekben gazdag országok közül többen tervezik cseppfolyósított földgáz előállí- tását és exportját. Igy például Katar, ahol a tervezet iránt elsősorban a japánok érdeklőd- nek. Továbbá Venezuela, ahol a keleti vidéken évi 3 millió tonna kapacitású üzemet terveznek, a megvalósításhoz azonban külföldi tőkére és technológiára, valamint piaci lehetőségekre szá—
mítanak. Uj szállító lesz Norvégia, ahol ameri- kai cégekkel kötött egyezmény alapján l993-tól évi 2,5 milliárd köbméter cseppfolyósított föld- gáz szállítására vállalkoztak. További fejleszté—
sekre is gondolnak, hogy az Egyesült Allamok potenciális szállítójává váljanak.
Nigériában is foglalkoznak új tervezetekkel, ugyancsak kül földi tőke bevonásával Az új te- lephely tulajdoni részesedése 60 százalékban ni- gériai cégé, 20 százalékban a Shell további 10—
10 százalékban az Agip és az Elf. A terepmun- kákat megkezdték, és úgy tervezik, hogy 1991 és 1995 között elkészül a konstrukció. A beruhá—
zásban részt vevőket 10 éves adómentességgel ösztönzik.
A cseppfolyósított földgáz piaca három régió- ra és azon belül lényegében kilenc felhasználó országra korlátozódik. A felhasználók közül Ja—
pán az export 70 százalékát, Franciaország 15 százalékát veszi igénybe. A maradék 15 százalé- kos részesedés az országok csökkenő sorrendjé- ben Spanyolország, Belgium, Dél-Korea, Olasz—
ország, Egyesült Allamok, az Egyesült Király—
ság és a Német Szövetségi Köztársaság felhasz- nálását jelzi,
Az elkövetkező egy—két éven belül az import—
őrök listája bővülni fog, Potenciálisan nagy fo- gyasztónak igérkezik India (legalábbevi 6, 6 mil- liárd köbméterigénnye 1), további igényekre kell s7ámítani Japánbanes az ngesült Allamokban Az előrejelzések szerint a világigénye az ezred- fordulóra a jelenlegi évi 60 milliárd köbméter mennyiségről 90, majd az első évtizedben 120 milliárd köbméter lesz.
A hajózási szakértők számításai szerint a szál- litó tankerek befogadóképességének is ennek megfelelően kell emelkednie. A tengereketjelen- leg 75 cseppfolyósított földgázt szállító hajó jár- ja.
(Ism.: Deáky Györgyné—)
OUANDT R E ROSEN II. S.:
I NDOGFN OUTPUT A MUNKAIS RÖPIAC AGGREGÁLT MODELLJÉBFN
(lindogeneous output in an aggregate model of the labour market) The Ruviaw (;f'Efóiiwiiirx ami Slu/ixn'm. l989. 3. sz, 394 400, p.
A munkaerőpiac összefüggéseinek vizsgálatá—
banjelentős szerepetjátszanák azok a modellek, ame lyekben a termelésben felhasznált munka' erő mennyiség magyarázó változói között a re—
álbéren és több más tetszés szerinti változón kívül az output is szerepel. Ez a formula rendki—
vül egyszerűnek látszik, ha nem feltételezzük, hogy az output maga is endogén változó, vagyis kül önböző további tényezők függvénye. A vizs—
gálat tárgya most az hogy az output feltétlenül endogén változónak tekintendő-e, vagy bizo—
nyos körülmények, illetve feltételek esetén fel—
fogható—e exogén változónak, Világos. hogy a kérdésre csak konkrét esettanulmány tapaszta- latai alapján lehet válaszolni, általános érvényű megállapítás erre vonatkozólag nem tehető.
A tanulmány kiindul ópontja a LucasRapping- féle munkaerőpiaci egyensúlyi modell Altonji- féle változata (1982). Ez a modell négy összefüg—
gésből áll: a munkaerő— kereslet a munkaerő-
kínálat, a munkanélküliségi arány, valamint az
endogénnek feltételezett termelési egyenlet. Kic- gészítésként a négy sztochasztikus egyenlethez az egyensúlyt kifejező azonosság csatlakozik.
A következőkben a tanulmány konkrétan be—
mutatja a négy egyenlet alakjátes a specifikáció alapjául szolgáló hipotéziseket. A munkaerő—
kereslet magyarázó változói a reálbéres az out—
put. A külön-külön figyelembe nem vett válto- zókat az időtrend változója juttatja kifejezésre.
A munkaerő—kínálat egycnletében a magyarázó változók a nettó reálbér, a közelijövőben várha—
tó nettó reálbér, a várható kamatláb—alakulás, valamint a munkaképes korúak számában vár- ható változások Az egyensúlyi azonosság alap- vető feltételezése az hogy a piaCi mechanizmus akadálytalan működése esetén az egyensúly minden további nélkül létre isjön. Ilyen helyzet—
ben a munkanélküliség csak rövid ideig. ideigle- nesen fordulhat elő. A munkanélküliség lénye—
gében a szerzők felfogása szerint attól függ, hogy mekkora a különbség a jelenlegi reálbér—
szint melletti munkaerő-kínálat és a jövőben anticipálható bérszínvonal esetén megvalósuló munkaerő—kínálat között. A kedvezőtlen bér—
alakulás kilátásai nyilván kevésbé serkentenek munkavállalásra, mint ahogy a kamatláb emel—
