Az ipar fejlődése az 1961. évben

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ IPAR FEJLÖDÉSE AZ 1961. ÉVBEN

LU K ÁCS OTTÓ

Az ipar rendkívül fontos helyet foglal el a népgazdaság fejlődésében. Elég,

ha arra gondolunk, hogy az ipar egymagában több, mint felét termeli a nemzeti jövedelemnek, azaz többet, mint a többi népgazdasági ág együtt. S az ipar szerepe, jelentősége feltehetőleg fokozódni fog: a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása (mely 1960—ban 56,7 százalékot tett ki) a jövőben még növekszik, hiszen az ipari termelés általában gyorsabban nő, mint a nemzeti jövedelem.

A második ötéves terv a nemzeti jövedelem emelkedését 36, az ipari termelését 50 százalékban írja elő.

Az iparnak ez az úgy mondhatnánk központi helyzete szükségessé teszi, hogy fejlődését állandóan figyelemmel kísérjük és viszonylag rövidebb időközök—

ben is sokoldalú és mélyreható elemzésnek vessük alá: hű képet adjunk a tény- leges helyzetről, rávilágitsunk a mélyebben rejlő összefüggésekre, egyszóval elősegítsük a megfelelő következtetések levonását a további tennivalókat ille- tően.

Az elmúlt 1961. év a második ötéves terv első éve volt. Az ipar fejlődésé- nek a legkülönfélébb oldalakról (a termelés alakulása, a struktúra változása, a munkatermelékenység növekedése, a kapacitások kihasználása stb.) történő vizsgálata természetesen csak akkor érheti el célját, ha a terv fő feladatait tartja szem előtt, s a végrehajtásuk terén elért eredményeket — esetleges akadályokat, nehézségeket, sikeres megoldásukat biztositó tartalékokat stb. —— kutatja. Elem—

zésünk során — már csak a rendelkezésünkre álló hely korlátozott volta miatt is —— természetesen nem vállalkozhatunk minden részletre kiterjedő vizsgálatra.

Az alábbiakban csupán az ipari termelés alakulásával, struktúrájával és felhasz- nálásával (I.), a termelékenység, az átlagbér és a normák kérdésével (II.) és végül az ipari beruházásokkal és a kapacitások kihasználásával (III.) foglalkozunk.

*

A második ötéves tervnek az iparfejlesztésre vonatkozó előírásai jól ismer—

tek ugyan, mégis a továbbiak könnyebb kifejtése érdekében idézzük az ipar terü- letén az említett periódusban megvalósítandó fő feladatokat.

,,Folytatni kell a szócialista ipar 4—— elsősorban a nehézipar fejlesztését.

Az ipar termelőerőit a viszonylag kevéssé anyagigényes, magas képesítésű mun—

kát megkövetelő, korszerű, keresett gyártmányok gazdaságos előállítására kell

összpontosítani. Fejleszteni kell továbbá azokat az alapanyagokat gyártó ágakat,

344 ' ' , * LUKÁCS OTTÓ

amelyek hazánk viszonyai között szükségesek és a nemzetközi munkamegosztás,

keretében előnyösen fejleszthetők.

Az iparfejlesztés most következő időszakában a fejlődés döntő láncszeme

a termelékenység növelése, az ipar műszaki színvonalának nagyarányú emelése, az ipari termékek minőségének javítása legyen"1 olvassuk a Magyar Népköztár—

saság másodík ötéves népgazdaságfejlesztési tervében.

A legfontosabb feladatok mint látható minőségi és nem mennyiségi feladatok.

Vizsgálatunk szempontjából ez bizonyos nehézségeket rejt magában, minthogy a statisztika általában mennyiségi mutatókkal dolgozik, minőségi kérdésekre —

közvetlenül nem, vagy csak kevéssé tud Választ adni,— ugyanakkorezfelhivja

a figyelmet arra is, hogy a mennyiségi teljesítések vagy tulteljesításek helyes

értékelése Vizsgálati módszereink megfelelő kiválasztása, finomítása mellett csak további ———lehetőleg a minőségi kérdésekre is rámutató — elemzésekkel együtt lehetséges. Hiszen például az ipari termelés növekedése vagy az ipari termelési terv túlteljesítése nem feltétlenül előnyös dolog. Sokan úgy vélik, hogy a többtermelésnek egyenes következménye az életszínvonal emelkedése. Általá;—

ban ez így is van, de nem mindig. A többtermelés ugyanis csak akkor jár együtt

az életszínvonal emelkedésével, ha korszerű, keresett, jó minőségű temékéket gazdaságosan (nem drágán!) gyártunk. Ha nem így termelünk többet, akkor

gyártmányainkat nem, vagy csak 'ráfizetéSsel adhatjuk el. Az ilyen többtemielés ' azután egyrészt külkereskedelmi hiányt okoz (mert a temeléshez anyagot kell

behozni), másrészt felesleges készletek felhalmozásához vezet.

Ezeket szem előtt tartva vizsgáljuk az ipar fejlődését. 1961—ben tovább erő- södött az iparon belül a szocialista szektor részesedése: 1960—ról mel—re assig—

lalkoztatott létszámot tekintve aránya 9329 százalékról 94,6 száZalékra növeke—

dett, az állami ipar pedig 1961—ben 83 százalékot képviselt az iparból. '

I. A TERMELÉS ALAKULASA ÉS A TERMELÉS FELHASZNÁLÁSA

A második ötéves tervtörvény kimondja: ,,Az ipar fejlesztését úgy kell megvalósítani, hogy a szocialista ipar termelése öt év alatt 48—50 százalékkal,

az állami ipar termelése pedig legalább 59 százalékkal növekedjék. *

A termelési eszközök termeléset legalább 51—53 százalékkal, a fogyasztási cikkeket 42—44 százalékkal kell növelni." *

Az állami iparban a termelés alakulását az meg;-1961. éVekben az alábbi adatok mutatják.

1. tábla A nettó termelés indexeinek alakulása

A nettó termelés

Év az 1958. évi az előző évl százalékában

1958 ... 1003. "

1959 ... 110,6 110, 8

1960 ... 1254) um

1961 ... 138.5 __ 110_a_

! 1961. évi II. törvény. Magyar Közlöny. 74. szám 1961. évi október 17.

Az IPAR FEJLODESE 1961-BEN 345

Az állami ipar termelésének növekedése 1961—ben tehát közel 11 százalék.

Ez az ütem nemzetközi összehasonlításban szemlélve a szocialista országokban

elért ütemhez hasonló és a fejlett kapitalista országok többségének ipari fejlő—

dési üteménél pedig lényegesen nagyobb.

2. tábla

Egyes szocialista és a főbb tőkés országok ipari termelésének alakulása

Az ipari terme— Az ipari termelés növekedése az

lés évi átlagos ___—__—

növekedési am 1 958. 1959. 1960.

Ország me az. MÉg-1960.

ve en .

_ (százalék) évben az el?:zőázéálég vxszonyítva

Bulgária. ... 1 4,8 1 5,0 20,3 l3*,5 Csehszlovákia ... 10,9 1 l,0 11 ,0 l l ,6

Lengyelország ... 13,0 10,0 9,0 10,7

Magyarország ... 10,0 13,2 10,6 13,0

Német Demokratikus Kégtársaság 1 1,3 1 1,0 1 2,6 8,2

Románia ... 13,0 10,0 11,0 16,1

Szovjetunió ... 11,6 10,0 12,2 9,8

Ausztria ... 7,0 2,7 4,0 8,3

Belgium ... 3,1 —- 6,5 3,5 6,7

Egyesült Királyság ... 3,l — 1,7 7,0 6,6

Franciaország ... 7,2 4,3 3,4 l2,0

Hollandia ... 6,1 0,0 9,4 1 2,9

Német Szövetségi Köztársaság . . 9,6 3,4 6,6 1 1,1

Olaszország ... 8,6 3,6 10, 5 15,2

Svédország ... 3,3 2,5 4,1 6,3

Nyugat-Európa összesen ... 6,2 1,5 6, 8 9,2

Amerikai Egyesült Államok ... 3,6 —— 7,3 13,7 2,6

Kanada ... 4,3 -— 0.8 7.6 1.6

Japán ... 16,9 O,6 23,8 25,5

Tőkés országok összesen 5,3 2,5 10,2 6,9

Az állami ipar 1961. évi termelési tervét mintegy 3,5 százalékkal túlteljesítette:

A terv elég jelentős túlteljesítése tehát az! előző évekhez hasonlóan az ötéves terv első évében folytatódott. Az 1958—1960. évi hároméves tervben a szocialista ipar termelésének évi átlagos 6,9 százalékos növekedésével számoltak, a tényle- ges növekedési ütem ezzel szemben 11, 8 százalék volt. Túlteljesítette az ipar a hároméves terv egyes éveire vonatkozó tennelési előirányzatokat is, az aláb—- biak szerint.

3. tábla

A vállalati teljes termelés az állami iparban

1958. 1959. 1960. 1 961.

Megnevezés

évben A termelés terv szerinti növekedési üteme (a növe-

kedés százaléka az. előző évhez viszonyítva) ... 8 5 7 7 A termelés tényleges növekedése (az előző év száza-

lékában) ... . ... 13 11 13 11 T'ervtúlteljeeitéei százalék ... ' ... 5 7 5 4

346 nemes o'r'ro

Felvetődhet a kérdés, hogy a termelési terv állandó túlteljesítését pozitív

vagy negatív jelenségként értékeljük—eyErre nagyon nehéz egyértelmű választ

adni. Egyrészt a tervben megadott mutatószámoktól való eltérés jelentőségének,

hatásának elbírálása nagyon részletes elemzést kíván. Másrészt ennél a kérdés—

nél is ugyanúgy, mint általában a termelés elemzésénél, azt kellene vizsgálni, hogy—a második ötéves terv céljainak megfelelően—aterInékek korszerűek—e,

keresettek—e, jó minőségűek-e stb. Ezekre a kérdésekre azonban mint említettük csak közvetve kapunk választ a statisztikából; erre majd a termelés elosztásá—

nál még visszatérünk. Mindenesetre, annyi kétségtelen, hogy az állandó, jelentős

tervtúlteljesítés a tervezés bizonyos gyengeségeit mutatja, hiszen ez esetleg lé—

nyeges arányváltozásokat hozhat létre és indokolatlan elosztási zavarokhoz, kész- letnövekedéshez vezethet

Az iparon belül 1961—ben a nehézipar (bányászat nélkül) gyorsabban nőtt,

mint az egész állami ipar.

4. tábla

A nettó termelés alakulása főcsoportonkém

1958. 1959. 1960. 1961.

Főcsoport

évben az előző évi százalékában Nehézipar ... 117 113 113 . 111 Nehézipar bányászat nélkül ... l 1 7 l 15 1 15 1 13 Könnyűipar ... 109 106 1 14 109 Nehéz— és könnyűipar együtt ... l 1 5 l l l 1 1 3 1 1 1 Élelmiszeripar ... 100 109 1 10 l 13

Állam—i ipar 113 111 113 111

Megjegyzés. 1958. év előző évhez viszonyított adatainál figyelembe kell venni, hogy 1957 első felében a termelés több területen még nem állt helyre és nem érte el a korábbi szinvonalat.

Az egyes iparcsoportok közül az egész ipar átlagos növekedésénél viszonylag alacsonyabb a bányászat, a villamosenergiaipar, a vas-, acél— és fémgyártás és az építőanyagipar növekedése, míg különösen gyorsan növekedett a villamosgép—

ipar, a műszeripar, a vegy— és gumiipar termelése. (Lásd az 5. táblát.)

Az állami ipar termelésének növekedése a kétféle index (a nettó és a teljes termelés indexe) alapján 1961—ben 1958—hoz viszonyítva közel azonos eredményt mutat. Ez általában annak a következménye, hogy míg több jelentős ágazatban a teljes termelés nagyobb növekedést mutat (vas—, acél- és fémgyártás, villamos—

energiaipar, építőanyagipar, faipar, papíripar, ruházati ipar), addig más ágaza— ' tokban a nettó index nő gyorsabban; csökkenti továbbá az állami iparra vonat—

kozó teljes termelési és nettó termelési indexek eltérését az is, hogy az állami ipar

egészénél gyorsabban növekvő gépipar súlya a nettó indexben nagyobb, mint a

teljes termelési indexben, ahol Viszont a könnyű— és élelmiszeripar képvisel (nagyobb anyagigényessége folytán) nagyobb súlyt.

Az ipar termelési szerkezetének változása 1961—ben az 1960. évi tendenciá—

nak megfelelően folytatódott. Tovább növekedett a nehézipar, ezen belül külö- nösen a vegyipar aránya. A bányászat és a könnyűipar részesedése csökkent.

A könnyűiparon belül a textil- és a ruházati ipar aránya csökkent, a faiparé növekedett. Az ipar szerkezetének változását a 6. tábla mutatja. (Lásd a 348.

oldalon.)

Az maa muvesz isi—BEN 347

5. tábla

Az állami ipar ' termelésének alakulása iparcsoportonként

A nettó A teljes

, termelés 1961-ben az

Iparcsoport

1958. 1960. 1958. 1960.

évi százalékában

Bányászat ... 116,8 105,5 123,5 106,0 Vas-, acél- és fémgyártás ... l28,9 108,6 133,3 107,7 Gépgyártás ... 151,2 112,0 151,7 111,9 Villamosgép'ipar ... ' ... 1 73,2 1 18,2 1 73,7 120,4 Műszeripar . '. . .; ... ' ... 167,9 120,1 167,9 120,1 Vas- és fémtömegcikkipar ... '. 1 47,9 1 13,6 147 ,9 l 13,6 Gépipar együtt . . . , ... . . . 156,9 114,3 156,6 ll4,4 Villamosenergiaípar ... ; 1 29,4 , 1062 134,5 109, 1 Épitőanyagipar ...* ; ... 132,7 , 103,6 l 35,5 103,5 Vegyipar ... 170,9 l22,6 161,1 118,2 Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar . . ] 68,6 ! 27,0 1 68,4 126,7 Nehézipar ... 141,5 111,2 144,7 111,6 Faipar ... 143,3 111,5 l46,2 110,6 Papiripar ... l33,7 112,7 140,7 111,6 Nyomdaipar ... 136,8 110,2 l36,8 110,3 Textilipar ... 1 22,9 10172; 123, 8 106,8 Bőr- és szőrmeipar. ._... 126,1 112,l 123,6 106,5 Ruházati ipar ... 136,7 107 ,4 141,2 109,4

Vegyesipat l49,9 118,0 151,6 119,1

Könnyűipar ... 13l,8 109,2 133,9 109,l Élelmiszeripar ... . . . 134,5 112,6 126,5 110,4 Állami ipar 138,5 110,8 139,1 110,9

Az ipar szerkezeti változásán belül külön is jelentős a gépipar struktúrájá—

nak problémája. A gépipar szerkezete —— a nettó termelés közelítő mutatói alap-

ján — az elmúlt időszakban a következők szerint Változott. (Lásd a 7. táblát.)

A gépiparon belül a kitűzött céloknak megfelelően tovább növekedett a műszeripar és a villamosgépipar termelésének, ez utóbbin belül pedig különö—

sen a híradástechnikai gépek és készülékek gyártásának aránya: a gépgyártás aránya csökkent. Az előirányzatoktól eltérően viszonylag jelentékeny mérték—- ben nőtt a mezőgazdasági gépek gyártásának aránya, mig a szerszámgépgyáriásé

lényegében változatlan maradt.

Az ipar termelési szerkezetének javítása nemcsak az ágazatok arányának megváltoztatását, hanem kedvező —— gazdaságosan termelhető és exportálható ——

termékstruktúra kialakítását is megkívánja. Erről azonban az összefoglaló sta—

tisztika kevés felvilágositást tud nyújtani. A Külkereskedelmi Minisztérium számításai szerint az 1961. I—III. negyedévben exportált gépek kilogrammon—

kénti ára az előző év hasonló időszakához viszonyítva növekedett. A kilogram—

monkénti ár növekedése nem jelenti feltétlenül a gazdaságosság javulását, de többnyire egybeesik azzal, minthogy az ország szempontjából a kevesebb anyagot

és egben több munkát igénylő termékek__ export'ia kívánatos. A kilogrammana kenti exportár! említett növekedése részben kulkaeakedelm—x okokra *(kedVező

áralakulásra és Viszonylati eltolódásra) vezethető vissza, részben azonban kimu—

tathatóan a' termékstruktúra kedvező vállnzásából származik. Ugyanakkor más számítások és statisztikák (így a termelékenység n'emZetközi ömehasonlítáaa és az iparilag fejlett országokba történő gépexport vizsgálata) arra engednek, követ- keztetni, hogy a tennékstruktúra változásának még csak kezdetén vágyunk. Ter- mékeink egy része még nem elég korszerű és nagy részüket —még May-termet—

lekenységgel állítjuk elő. __ ;

Kedvező strukturális változás mutatkozik néhány más—'ríenthabbW'eémék—

csoportnál is. Az aluminiumiparban például az elmúlt évben az alumínium- félkésztermékek termelésének és exportjának növekedése jelentőaen meghaladta

a hutaalumímum termelésének növekedését (a hutaalumínium exportja esők—

kent is). Ez előnyös változásnak tekinthető, mert —— mint ismeretes —— az erősen villamosenergiaigényes hutaalumíniumíexportjának gazdaságossága az alumíni—

um—félkésztermékekhez képest kedvezőtlen. , '

Az ipari termelés felhasználásának megoszlását 1960—ban és 1961—ben 'a 8.

tábla mutatja. _ *

' 6. tábla

Az állami ipar szerkezete ,

' _ , ; A nettó termelée megoszlás?

Iparcsoport 1958. 1959. 1960. 1951.

évben (száülék)

Bányászat, ... *... k.. .15,8 15,0 _ 14,0 13,3 J

Vas-, acél— és fémgyártás ... 7,4 7,4 7,1 7,0

Gépgymás ..., 15,1 15,9 163 16,5

Villamosgépipar ... 6,2 6, 7 7,2 7,7

Műszeripm' ... 2,1 2,2 2,3 2,6

Vas- és fémbömegcikkipar ... ,4,2 4,0 4,4 4,5 Gépipar együtt ... 2756 28,8 30,2 31,3 Víllamosenergieipar ... 3,2 3,2 3,_l 33) , Épitőanyagipar ... 6,5_ S,!) (S,? , 6.2 Vegyipar...§.. 398 4,1 4,3 , 4,7 Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar . . * Ó,!) 0,9 * 0,9 ' " I,!

Nehézipar ... 8552 _,__ 653 ' 66,3 6636

Faipar ... , . . . 2,7 2,7 2,7 A ' 2,s

Papiripar ... * 0,7 0,7 0,7 O,?

Nyomdaipar ... ; La ' 1,3 l,3 * 1,3 Textüipar ... 103, , lu0,2 10,0 9,6

Bőr- és szőrmeipar ... 0,8 O,7 O,7 O,7

Ruházati ipar ... 6,8 6,7 7,0 6,8

Vegyesipar ... l,9 LS 2,0 2,1

Könnyűipar ... 25,1 24,1 24,4 24,0 *

Élelmiszeripar ... ; 9,7 _ 9,6, 9,3, , 93 Állami ipar 100,0 ; ,

100,0 _, ma,—a' 100,0

* A' te esített munkaórák megoszlása alapján, (a termelékenység változásának kiküszöbö-

lésével tott, közelítő mutatók. ' — ,

az IPM WDÉSE Dől—BEN

349

, A gépipar szerkezete

7. tábla

A nettó termelés megoszlása az

hazaig, iparcsoport 1058. 1959. 1960. 1961.

évben (százalék)

Szerszámgépgyártás ... 2,3 . 2,4 2,2 2,2

Mezőgazdasági gépek gyártása. . . . . 2,5 3,0 3,6 3,8 Egyéb megmunkáló gépek és gépi be—

rendezések gyártása. ... 17,0 17,6 17,0 16,9 Közlekedési eszközök gyártása ... 23,5 23,1 22,7 21, 9 * Közlekedési eszközök javítása ... 9,4 8,9 8,4 8, 0

Gépgyártás ... 54,7 55,0 53,9 52, 8 Villamosipari gépek és készülékek

gyártása ... 9,9 10,8 10,8 10,7 Híradástechnikai gépek és készülékek

gyártása ... 8,4 8,4 8,6 9,3

Vúu'umtechnikai termékek gyártása 4, 2 4,1 4, 5 4, 7 Villamosgépipar ... 22, 5 23, 3 23, 9 24, 7

Mllezeripar ... 7,6 7,7 7,7 8,1

Vaz— ée fémtömegeikkipar 15,2 14,0 14,5 14,4

Gépipar 100,0 , 100,0 100,0 * 100,0

. 8. tábla

Az ipari, termelés felhasználásának megoszlása*

1960. 1961.

Megnevezés

évben (százalék)

Termelői felhasználás ... 44,5 43,9

Ebből :

Az ipar saját felhasználása. ... 33,4 33,4 Az építőipar, a. mezőgazdaság és a közlekedés

felhasználása, ... 8,5 8,2 Egyéb termelői felhasználás ... 2,6 2,3 Végső felhasználás ... 55,5 56,1

Ebből :

Lakosság, közületek, szolgáltatók fogyasz-

tása ... 26,5 25,3 Beruházás és felújítás ... 7,2 6,1

Export ... 1 7,8 18,9

Készletnövekedés ... 4,0 5,8

Összes felhasználás (az ipar teljes termeléae) 100,0 100,0

' Az 1961. évi előzetes ágazati kapcsolati mérleg alapján számított adatok.

Az ipari termelés felhasználásának megoszlásában néhány jellegzetes válto——

zás mutatkozik A fogyasztás és a beruházás hányada csökkent, az export és a

készletnövekedés aránya megnövekedett

350 * : — mmm

Az ipari export az ipari össztermelésnél gyorsabban nőtt s a tervelőirány— ,

zatnál is nagyobb volt. Ezen belül teimészetesen előfordultak tételes lemezuk

dások és túlteljesítések, de a lemaradások összegszerűen nem jelentékenyek.

Az ipari termékek készletei részben nem az iparvállalatoknál, hanem ,a készletezőknél és a kereskedelemben növekedtek. Ez a körülmény rámutat arra, hogy az iparban még mindig van —-—- részben a mennyiségi szemléletből folyó ——

felesleges, nem a szükségletekre történő termelés. Továbbá, mig az ipari terme- lés lényegesen meghaladta az előző évit és a tervezettnél is jóVal nagyobb mér—

tékben nőtt, addig a lakosság iparcikkfogyasztása, valamint a beruházásokra és

felújításokra fordított ipari termékek fogyasztása együttesen lényege-benez elözö '

évi szinten maradt. Az ipari termékek felhasmálása csak a kivitelnél növekedett,

Megemlítést érdemel még, hogy az ipar néhány területén az iparban levő

anyag— és félkésztermék—készletek növekedése gyorsabb volt, mint a termelése,

a készletezőknél levő készletek még ennél is gyorsabban nőttek.

II. TERMELÉKENYSÉG, ATLAGBÉR ÉS A NORMÁK ALAKULÁSA*

A termelékenységre vonatkozóan a második ötéves tervtörvény kimondja:

,,A termelés emelkedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenységének

növekedése útján kell elérni. Ezért a munka termelékenységének a szocialista

iparban 32—33 százalékkal kell emelkednie."

A termelékenység növekedése 1961—ben az előző évekhez képest meggyorsult.

A termelékenység az állami iparban az egy munkásra jutó nettó termelés muta- tója szerint mintegy 7 százalékkal növekedett, ez megfelel a szocialista orszá- gokban ezen a területen az utóbbi években tapasztalt legmagasabb ütemnek Ez az ütem, magasabb, mint a fejlett kapitalista országoké, kivéve Olaszorszá

got, ahol az 1955—1960 közötti időszakban a termelékenység évi átlagban 8

százalékkal növekedett.

9. tábla

A termelékenység évi átlagos növekedése egyes szocialista és tőkés országokban

1950-1960. 1955—1960.

Ország .

években (százalék)

Bulgária ... 6,5 5,1

Csehszlovákia. ... 7,3 7,1

Lengyelország ... S,! 6,2 Magyarország

a nettó termelés indexe alapján ... 3,6 3,9 a teljes termelés indexe alapján ... 4,0 3,6 Német Demokratikus Köztársaság ... 8,3 ' 7,6

Románia. ... 9,0 7,7 Szovjetunió ... 7,5 6,7

Amerikai Egyesült Államok ... 2.6 2,5 Ausztria ... 4,9 3,2

Egyesült Királyság l,3 0,6

Franciaország ... 6,7 6,8 Német Szövetségi Köztársaság. . . ., . . . 5,0 2,8 Olaszország ... 7,9 SJ)

Az IPAR FEJLÖDESE lül—BEN 351

Az állami ipar egyes iparcsoportjai közül a termelékenység az átlagnál job—

ban nőtt a gépipari iparágaknál, a villamosenergiaiparban, a vegy— és gumi- iparban, a papir— és nyomdaiparban, míg kevésbé a bányászatban, a vas—, acél- és fémgyártásban és a legtöbb könnyűipari ágazatban.

Az egy teljesített munkaórára jutó vállalati teljes termelés

(1961. évben az 1960. évi százalékában)

!parcsoport Százalék

Bányászat ... 104,2 Vas—, acél— és fémgyártás ... 103,2

Gépgyártás 109,0

Villamosgépipar ... 111,1 Műszeripar ... 113,9 Vas- és fémtömegcikkipar ... 112,o Gépipar ... 109,9 Villamosenergiaipar ... 111,8

Épitőanyagipar 110,0

Vegyipar ... 116,1

; Gumi— és műanyagfeldolgozó ipar. . . 116,9

Nehézipar ... 109,2 Faipar ... 104,4 Papiripar ... 112,5 Nyomdaipar ... 109,9 Textilipar ... 105,6 Bőr- és szőrmeipar ... 100,0 Ruházati ipar ... 105,7 Vegyesipar . ., ... 104,7 Könnyűipar ... 105,5 Élelmiszeripar ... 1065 Állami ipar ' 1084

A termelékenység növekedésének meggyorsulása feltehetően elsősorban az iparban végrehajtott munkaügyi intézkedésekre vezethető vissza, de arra is.

hogy az ipari dolgozók egyik fő feladatuknak tekintették, hogy a termelés növe—- kedésének nagyobb hányada a termelékenység növekedéséből származzék.

A termelékenység emelkedése szorosan összefügg a termelés növekedésével

is; a termelés 1961. évi közel 11 százalékos emelkedése önmagában is a terme,—

lékenység jó néhány százalékos növekedését biztosította, hiszen a létszám egy

részét nem kell a termeléssel arányosan növelni.

Javult a munka technikai felszereltsége, ami szintén jelentős mértékben hozzájárult a termelékenység emeléséhez. Ennek egyik fontos mutatója az egy teljesített órára jutó felhasznált villamosenergia mennyisége. Előzetes adatok szerint a villamosenergia-felhasználás az iparban mintegy 10 százalékkal nőtt, ugyanakkor a teljesített órák száma csak 2,7 százalékkal. így az állami iparban az egy órára jutó villamosenergia-felhasználás növekedése közel 7 százalék, ami elég közel van a termelékenység emelkedéséhez.

1961-ben fontos feladat volt a termelés növekedéséből a termelékeny'ség növeléssel fedezett hányad emelése. Az 1958—1960. évi hároméves terv szerint a termelés növekedésének kétharmadát kellett volna a termelékenység növelé—

sével fedezni. Ez a hányad ténylegesen azonban csak mintegy 50 százalékot tett ki, vagyis más szavakkal: a létszám a tervezettnél nemcsak nagyobb mértékben,

352

! Lmesm

hmmm nagyobb arányban is növekedesá. 1961—ben az ipar átlagát tekmtvea ter- : -—

melékenység növekedése —— a terveknek megfelelően —-— a temakás n"f

nek kb. 70 százalékát fedezte; a munkáslétszém a tervezett 3 száaaáékwa * *

ugyan 4 százalékkal növekedett, a termdékenység azonban az előirányzott 4aszú—— A'

zalék helyett közel 7 százalékkal emelkedett.

Az egyes íparcsoportokat külön—külön vizsgálva azt látjuk, hagy a terme——

lékenységből fedezett hányad az iparcsopertok túlnyomó részénél anelkedett az,

előző időszakhoz képest, kivéve a bányászatot és a kohászatot. A villamosenergia- iparban és az építőanyagiparban a létszám nem növekedett, tehát a termelés egész növekedését a termelékenység fedezte. A bőr-iparban viszont a herinelé-

kenység alig emelkedett, a termelés növekedése jelentős létszámnövekedés révén

jött létre '

10. tábla A nettó termelés növekedésének—tényezői

A netol'zó termelés növekedéséből

az egy munkása -

Főcsoport iuw ném 813331?

termelés

növekedése utján elért hányad (százalék) 1961-ben 1960. évhez

viszonyitva,

Nehézipar ... 7 l ,6 - 2 SA;

Ebből gépipar . . . . 67,6 32,4 Könnyűipar ... , _52,2 47,8 Élelmiszeripar, ... ,. . . 69,7 30,3

Állami ipar 67,3 32,7

1961—ben az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagos kereset az állami iparban az előző év azonos időszakához képest1'626 forintról 1638 forintra, 0,7' százalék—

kal növekedett. Az egy munkásra— jutó kereset 1577 forintról 1586 forintí'a emel—'

kedett, tehát O,6 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az ipari munkások reálbére,

1350—ról 1961—re alig valamit emelkedett.

Az átlagkeresetek növekedése lassúbb volt, mint az előző időszakban:

a növekedés 1958-ról 1959—re mintegy 3, 1959—ről 1960—ra pedig mintegy 2 száza—

lék volt.

A bérek ilyen alakulását 1961-ben elsősorban a normák felülvizsgálata ered—

ményezte, melynek következtében a teljesítménybérben dolgozók átlagos taláesit—

ményszázaléka az év folyamán csökkent. (Lásd a 11. táblát.)

A normák szintje közelebb került ahhoz, hogy valóban az átlagosan telje-—

síthető munka mennyiségét fejezze ki. A— nomnák felülvizsgálatát az egyésipar—

ágakban, illetőleg vállalatnlmál fokmmsan, az engedélyezett átlagbér keretei között hajtották végre. Ilyen módon a rendezés általában nem járt, vagy leg—

alábbis nem járt tartósabb átlagos keresetcsökkenéssel. Az egy teljesitett órára jutó (munka—idővel arányos, azaz kiegészítő fizetések nélkül—i) munkabérek a kö—

vetkezőképpen alakultak. (Lásd a 12. táblát.)

Ház—item mmDÉSE mai-BEN 353

* , * 11. tábla

A mrmateljesités átlagos százaléka

, 1961. év

Főcsoport

( febr—uár ' májup ( mignem november

Gépipar 1063 "1023, 101,4 102,1

Nehézipar (vegyipar nélkül) . . . , . . . . 107,6 102,5 1—01,5 ' HMM;

Könnyűipar ... 1 05, 2 102,8 100,1 100, '!

Élelmiszeripar ... 106,6 103,3 101,6 1023

Állami ipar (vegyipar nélkül ) 106,7 102,6 101,1 101,9 Ebből minisztériumai ipar ... 107,0 1025 101,0 102,2

12. tábla Egy teljesített órám jutó munkabér

(1961. február : 100)

1961. év Főcsopott

február május ' augusztus november

Gépipar ... 100,0 lOO',O * lOO,5 10],9 Nehézipar (vegyipar nélkül) ... 100,0 99,3 100,2 101,4

Könnyűipar ... 100,0 99,4 99,1 lOl,7

Élelmiszeripar ... 100,0 100,2 94,s mo Állami ipar (vegyipar nélkül) 100,0 , 99,7 99,2 100,7

Ebből minisztériumi ipar ... 1'09,0 99,6 99,3 100,8

Az év folyamán a teljesítménybérben ledolgozott órák százalékos aránya, illetőleg a telesíbménybérben dolgozó munkások aránya növekedett.

Az 1961. évi normarendezés rugalmas, a helyi szempontok figyelembevéte—

lével és tartós keresetcsökkenés nélkül történő végrehajtása az egyes ágazatok vagy szakmák között különösebb feszültségeket vagy egyéb hátrányos következ—- ményeket nem. okozott. (Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani. hogy a nomxarendezést mindenütt problémamentesen és megfelelően hajtották végre.) Amennyire a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, a bérarányok az egyes iparcsoportok, illetőleg a különböző szakmák között nem vagy legalábbis nem lényegesen változtak. A megfigyelt szakmák kerese/ci arányainál az átlagos óra- keresetek különbségének csökkenő tendenciája figyelhető meg. A kiemelt szak- nák átlagos órakeresetét az esztergályos órakeresethez viszonyítva, az ennél je—

lemőaen magasabb vagy alacsonyabb keresetű szakmákat vizsgálva azt látjuk, hogy az esztergályosok átlagos órakeresetéhez képest a vájárok és a. csapaticsillaé—

sek mgambb keresete nénúleg csökkent a sző-vők és a fonök alacs onyabbkere—'

sete pedig némileg emelkedett.

354

III. AZ IPARI BERUHÁZÁSOK ÉS KAPACITÁSOK KIHASZNÁLÁSA' ;, ; ;

Az állami ipar összes beruházásaiból az alapanyaggyártás részesedése tovább , ,

emelkedett, a könnyűiparé, az élelmiszeriparé és különösen a gépiparé csökkent.

Az üzembehelyezések az egész állami ipar tekintetében 3 számlákkal a mult évi szint alatt maradtak. Ezen belül "az alapanyaggyártás területén az üzembe—

helyezések kb. az 1960. évi szinvonalon vannak, a könnyűipar és az élelmiszer—

ipar területén az előző évinél valamivel magasabbak a a csökkenés a gépipamáljf _

jelentkezik.

13. am; * Az ipari beruházások megoszlása

és az üzmbehelyezések alakulása az állami iparban

Az ipari beruházások

megoszlása És 12331 ?

nem eye—

Főcsopo t , _ _

' xm 1961- ám:—em _

évben (százalék '

Alapanyaggyártás ... 63,3 70,2 100,2

Gépipar ... 21,3 15,6 78,5

Nehézipar ... 84,6 85,8 Mg,—1-

Könnyüípar ... 9.2 8,4 1 1 7,6

Élelmiszeripar ... 6,2 5,8 103,9

Állami ipar 100,0 100,0 96,8 (

Az állóeszközök bruttó értéke 1961—ben az előzetes adatok szerint az egész állami iparban kb. a termelés növekedésével arányosan emelkedett. Az állóesz-

közök növekedése az alapanyaggyártásban — a beruházások e területre történt

koncentrálása ellenére — alig valamivel nagyobb, mint átlagosan az egész ipar- ban.

14. tábla

Az állóeszközök bruttó értéke

; Az állóeszközök A nettó ter—

Főcaoport bruttó értéke melós

Ulm-ben az 1960. évi százalékában Alapanyaggyártás ... ll2,9 108,5

Gépípar ... ll3,8 1_14,3

Nehézipar ... 113, 1 l 1 1,2 Könnyűipar ... . . . ; . . .* ' 109,7 1093 Élelmiszeripar . .— ... 10512 ll2,6

Állami ipar 111,8 110,8

A második ötéves terv előirányzatai szerint az ipari beruházásokon belül -- az aiapanyaggyártás fejlesztésével összhangban -- növelni kell az alapanyag—*

ipar részesedését. A beruházások strukturájának 1961. évi változása megfelelt-

ennek és az 1958—1960, évekhez hasonlítva közeledett a második ötéves terv

előirányzataihoz

az DAB manner: ism-BEN 355

! 15. tábla

Az ipari beruházások megoszlása a szocialista iparban

Az ipari beruházások megoszlása (százalék)

Áwat 1958—1960-ban 133333 1961-ben

ténylegesen szerint ténylegesen

Bányászat ... 203 * 18,8 18,9

Vas—, acél- és fémgyártás ... 9,8 ll,4 12,9

Villamosenergiaipar ... 17,9 19,1 16,9 vegyipar (gumiiparral együtt) ... 10,7 16,9 12,6

Épitőanyagipar ... 6,2 6,4 8,5

Alapanyaggyártás ... 64,8 72,6 69,8

Gépipar ... 19,5 10,7 15,4

Könnyűipar ... 9,6 10,7 9,0

Élelmiszeripar ... 6,1 6,0 5,8

Feldolgozóípar ... 35,2 - 27,4 30,2 Szocialiata ipar összesen 100,0 100,0 100,0

A termelés és a termelékenység növelése, valamint az önköltség csökkentése új beruházások mellett a kapacitások nagyobb mértékű és célszerűbb kihasz- nálása révén is elérhető. A kapacitások kihasználásának színvonala más orszá—

gokkal összehasonlítva ágazatonként eltérő képet mutat. így például a villamos- energiaiparban és a textiliparban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapacitá—

sok kihasználása a magyar iparban viszonylag magas.

A villamosenergiaiparún. csúeskihasználási óraszáma például 1959—ben a következő volt:

Ország Ora

Ausztria ... .. . . . 4740 Belgium ... 4620 Egyesült Királyság . . . . 3880

Franciaország 5780

Hollandia ... 3520

Magyarország 6077

Szovjetunió ... 5500 Amerikai Egyesült Államok . . 5000

A kapacitások kihasználása terén a legnagyobb problémák a gépiparban, a szerszámgépek kihasználása tekintetében mutatkoznak. A Központi Statisz—

tikai Hivatalnak az 1961. szeptemberi helyzetre vonatkozó felvétele szerint a gépipari szerszámgépek műszakkihasználási együtthatója2 0,73. Ez a rendkívül alacsony szám azonban nem ad megfelelő képet a gépek kihasználásáról, mert olyan kisegítő gépek adatait is tartalmazza, melyek rendeltetésszerűen nem működhetnek folyamatosan. Ha ezeket a kisegítő gépeket — amelyek az össze-

irt gépeknek több, mint 37 százalékát teszik ki — leszámítjuk, az átlagos műszak- kihasználási együttható 1,19.

! Az együtthatót a szerszámgépek teljesitett üzemét-álnak a törvényes munkanapokon egy műszakban teljesíthető üzemórákhoz való viszonyitásával határozzuk meg.

356 LUKÁCS: AZ IPM mm MW

Az átlagos műszakkíhasználási együttható a kapacitás kihasználásáról, ille—- tőleg növelési lehetőségeiről némileg torzított képet ad, minthogy a kxhasználatk' * lan második és harmadik műszakot egyforma súllyal tükrözi vism. Khmmm—t'

azonban, hogy mig a második műszak kihasználása általában kívánatos, a har—' madik műszak igénybevétele szervezési, vezetési és nem lebecsülendő szociális ' problémákat okoz. Az egyes műszakok kihasználása 1961. szeptemberében kise-—

gítő gépek nélkül számítva a következő volt: mindhárom műszakban üzemelt

a gépeknek mintegy 13 százaléka, két műszakban a gépek 36 százaléka és mi:

az első műszakban a gépeknek nnintegy 51 százaléka. A mmm álló ada—-

tokból általánosan megállapítható, hogy az állami ipar-on belül az alapanyag-

gyártó ágazatok kapacitását általában jobban hasmálták ki, mint a feláblgeai iparokét. A feldolgozó iparon belül különösen alacseny volt a kapacitás—kihasz-

nálás a gépiparban. *

*

1961. évben az ipar néhány területén jelentős javulás következett be. Külö—

nösen örvendetes a termelékenység nagymérvű növekedése, amellyel sikerült

biztosítani, hogy a termelés emelkedésének nagy részét nem a létszám növelése,

hanem a termelékenység emelése adja. Javult a helyzet az ipari beruházások koncentrálása terén is. Ugyanakkor a még egyes helyeken élő mennyiségi szem—

lélet a készletek növekedéséhez vezetett.

Az 1962. évi terv a szocialista ipar termelésének további 8 százalékos eme- lését írja elő. Ezen belül a különböző ágazattól: különböző ma,-lési és export—- feladatokat kaptak és változatlanul a legmagyebb figyelmet kell f' '

a minőségi mutatók javítására, a műszaki fejlesztésre, ;: tetmelékenyseg foko—

zására. A feladatok reálisak és szervezett munkával teljesíthetők. Ehhez a maga eszközeivel a statisztikának is hozzá kell járulnia.