Kiss Tibor: A szocialista országok gazdasági együttműködése

,

SZEMLE

83

A második fejezet a külkereskedelmi forgalom alakulását ismerteti. Érdeme e fejezetnek, hogy ezt két vetületben mu—

tatja be, egyrészt Magyarországnak a nemzetközi munkamegosztásban való részvétele, másrészt a külkereskedelem- nek a magyar gazdasági életre wakorolt jelentősége szempontjából. Kimutatja, hogy már a Horthy—Magyarországon a külkereskedelmi forgalom aránya a nem- zeti jövedelem értékéhez viszonylag ma- gas volt. A továbbiakban e fejezet a kül- kereskedelmi forgalom alakulásán túl- menően a forgalom áruszerkezetét, az áruszerkezetben bekövetkezett változáso- kat ismerteti.

Buzás József tanulmányának harmadik részében Magyarország külkereskedelmi kapcsolatainak alakulását _a gazdasági fejlődés egyes rövidebb időszakaira vo- natkozóan részletezi. Figyelemre méltó a német—magyar gazdasági kapcsolatoknak és az ezzel ellentétes szovjet—magyar ke—

reskedelmi kapcsolatoknak a jellemzése.

Nagy András tanulmányában Magyar—

ország második Világháború alatti kül—

kereskedelmét mutatja be. Művének első részében az időszak magyar külkereske—

delmi politikáját jellemzi. A kereskede- lem-politikai eszközök megváltoztatásánál ebben az időszakban fő szerep jutott a behozatali, illetve kiviteli engedélyeknek, a vámok szerepe ugyanakkor csökkent. A háború alatt a kereskedelem—politika leg—

főbb eszköze az engedélyezési eljárás volt, melyben az állami beavatkozás adminiszt—

rativ jellege jutott kifejezésre.

A külkereskedelmi forgalom volumené- nek alakulása mellett a szerző részletesen elemzi a külkereskedelmi árak és csere- arányok alakulását, és megállapítja, hogy a cserearánymutató javulása a behozatal és a kivitel áruösszetételének különböző—

ségével és az egyes árucsoportokkal szem—

ben jelentkező kereSletnövekedés eltérő mértékével magyarázható. A szerző helye—

sen állapitja meg, hogy a második Világ—

hábőrút megelőző évtizedre az volt a jel- lemző, hogy a cserearánymutatő a nyers—

anyag és élelmiszertermelő országok szá— , mára kedvezőtlenül, a főleg készárukat exportáló imperialista országok számára kedvezően alakult. Ez a helyzet a há—

ború kitörésével és elhúzódásával meg-—

változott, ami abban jutott kifejezésre, hogy az ipari és a mezőgazdasági nyers- anyagok iránti kereslet nagyobb mérték- ben nőtt, mint az ipari készáru kereslet.

Ez Magyarország számára a szerzőszámí-

tása szar-int mintegy 70 százalékos csere—

es

arány javulást jelentett az 1938. évhez képest_

Nagy András művének második részé- ben a külkereskedelmi kapcsolatok alaku—

lását, a szovjetellenes háború kirobbaná—

sáig jellemzi, ismertetve a kereskedelem—

politikai eszközök érvényesülését és hatá—

sát. A továbbiakban a külkereskedelmi kapcsolat alakulását a szovjetellenes há—

ború időpontjában mutatja be. Figye—

lemre méltó a fasiszta nagyhatalmakkal folytatott kereskedelmi forgalom alaku- lása, elsősorban az a tény, hogy a fasiszta Németországgal folytatott külkereskede—

lem egyenlege az 1938. évi, mintegy 68 millió pengő passzivumról az 1942—1944.

években, évenkénti 150 millió aktívumra emelkedett, vagyis más szavakkal kife—

jezve a fasiszta Németország egyre foko- zottabb mértékben fosztotta ki a kül- kereskedelem útján is az országot.

Dr. Pálos István

Kiss Tibor:

A szocialista országok gazdasági együttműködése

Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1961. 529 oldal.

Örvendetes jelenség, hogy a magyar nyelvű közgazdasági irodalomban egyre jobban terjed a statisztikai anyagok fel- használása, a közgazdasági kérdések bő- séges tényanyaggal való megvilágítása és a minőségi vonatkozások feltárása mellett a mennyiségi, számszerű kapcsolatok elemzése is. A közelmúltban megjelent könyvében Kiss Tibor is arra törekszik, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködésének elvi kérdéseit lehető—

leg bőséges statisztikai anyag felhaszná—

lásával vizsgálja.

A könyv bevezetőjében szerző rámutat, hogy a szocialista, tervszerű nemzetközi munkamegosztás eddigi gyakorlatának át—

fogó elméleti általánosítását a marxista közgazdászok még nem végezték el. Mint kifejti, könyve is ,,csak egy kisérlet ter——

méke, anélkül, hogy teljességre töre—

kedne", s kétségtelen, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás elvi kérdé—

seinek ra messzemenő feltárásáig még a ,"

kötetek hosszú sora fogja a vonatkozó szakirodalmat gazdagítani. (Itt említjük meg, hogy a közelmúltban a Szovjetunió- Tudományos Akadémiája egy nagylét—

84

számú külön közgazdasági intézetet szer—

vezett a szocialista világrendszer gazda- sági kérdéseinek a tanulmányozására.)

Kiss Tibor könyve —— amely a magyar nyelvű szakirodalom első terjedelmesebb terméke ezen a területen —— három részre tagolódik. Az első rész a kapitalista nem- zetközi munkamegosztás kérdéseivel fog—

lalkozik, s itt tárgyalja a szerző a társa—

dalmi munkamegosztás kérdéseit is. A második rész -— lényegesen nagyobb ter- jedelemben —— a szocialista, tervszerű munkamegosztás elvi problémáit elemzi, kitérve a szocialista világgazdaság kiala—

kulása, a KGST tevékenységének fejlő- dése, az értéktörvény, a gazdaságosság stb. kérdéseire. A harmadik rész a szoci- alista országok fejlődését a beruházások, az ipar, a mezőgazdaság, a külkereske—

delem, a lakosság jóléte stb. vonatkozá—

sában tárgyalja.

Melyek szűkebb statisztikai szempont—

ból nézve a könyv sajátosságai? A könyv első részében a statisztikai módszerek al- kalmazása kevés helyet kapott, második és különösen harmadik részében azonban a könyv igen bőséges statisztikai anyag felhasználásával operál. A közölt statisz—

tikai anyag egy része újszerű és érdekes képet ad egyes problémákról. Gondolunk itt például a 151. oldalon levő vaskohá—

szati táblázatra, amely Bulgária, Cseh—

szlovákia, a Német Demokratikus Köztár- saság, Lengyelország, Magyarország és Románia vasérc—, koksz— és nyersvas—

termelését és —külkereskedelmét kombina—

tív formában,—ezen országok vaskohászati

gazdasági kapcsolatait mutatja be. Tanul—

ságosak a szocialista országok egy la—

kosra számított külkereskedelmi forgalmi mutatói, a szocialista világpiaci áralaku—

lás bemutatása 8 fontos termékre 1950- től 1959—ig (amelyet szerző szembeállít a tőkés világpiac ugyanezen cikkekre va'-' natkozó áralakulásával). Ugyancsak érde- kesek Kiss Tibor adatai a KGST 'tag—

országok ipari termelésének armegoszlá—é' sáról. Közlése szerint 1958—ban a Szovjet- unió részesedése 72,15 százalék (1950—ben 70,00 százalék), az NDK—é 7,79 százalék' (1950—ben 8,58 százalék) volt, Lengyel- országé 7,57 (7,40), Csehszlovákiáé 6,20

(7,88), Romániáé 3,11 (2,91), Magyarországé 2,02 (2,33), Bulgáriáé 1,06 (O,86) százalékot tett ki. Különösen sok statisztikai tény- anyaggal operál a szerző munkája har—

* statisztikai

_lémái felvetésével ad segítséget

SZEMLE

madik fejezetében az egyes népgazdasági ágak elemzésénél. A könyvben szereplö statisztikai anyag részben túlmegy a KGST országok statisztikai évkönyveiben megtalálható anyagokon, és az egyes or- szágoknál közvetlenül beszerzett anya- gokra is támaszkodik, ami az anyag éra-' dekességét természetesen növeli (amint erre visszatérünk, ez problémák forrása

is). _ __ _

Végül néhány szót a könyv statisZtikaif7

hiányosságairól is. Elsősorban problémát okoz az, hogy a szerző a könyvben sebei;

nem jelzi forrásait. A bevezető szerint ,,azr adatok forrásait nem jelöltem meg,,kmert

a fent említett források1 az elemzéshez szü—kséges táblázatok összeállítását számos esetben nem tették lehetővé, ezért ilyan esetben tájékoztatásért közvetlenül egy—

egy ország illetékes szerveihez fordultam,—*

hogy megfelelő adatokkal a táblázatokat kiegészithessem." A kétségtelenül fennálló technikai nehézségek ellenére kísérletet kellett volna tenni a megfelelő forrás megjelölések rendszerének az anyagba való beépitésére, "vagy legalábbis egy ösz—

szefoglaló forrásjegyzéket kellett volna a, könyvhöz csatolni. Megítélésünk szerint bővebb kifejtésre lett volna szükség a könyvben a KGST országok adatai össZe—

. hasonlításának módszertani problémáiról—:

is. Szerző az ilyen irányú munkát, s annak nehézségeit jól ismeri (azokra röviden utal, is), úgyhogy a problémák valamivelírész-e letesebb jelzése nem lett volna nehéz fel—

adat számára. Különösen hiányzik az ösz- szehasonlitási nehézségek megfelelő tár- gyalása a könyv azon részében, amelyben a szerző az ipari és a mezőgazdasági ter- melés arányára, a felhalmozás súlyára, a termelési eszközök és fogyasztási cikkek termelésének a viszonyaira közöl össze- hasonlító statisztikai táblázatokat és elem- zést, amelyek értéke nagyban függ az ada—__

tok ngElőre sajnos még nem kielégítő összehasomithatóságától is. *

A magyar statisztikusok jelenleg számos KGST feladat megoldásában, működnek közre, amelyek éppen az_ össZe—_

hasonlithatóság'i nehézségek kikuszobole- sét célozzák a szocialista országok között.

Kiss Tibor könyve a statisztikus olvasók számára ehhez egyebek között a KGST szervezete, fejlődése bemutatásával, prob—f!

K. Z..

! A szocialista országok statisztikai kiadvá—

nyaitól van szó.