Az északi országok közös álláspontja a nemzetközileg egységesített nemzetgazdasági elszámolási rendszerről

(1)

Az ÉSZAKI ORSZÁGOK KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA A NEMZETKÖZILEG EGYSÉGESITETT

NEMZETGAZDASÁGI ELSZÁMOLÁSI RENDSZERRÖL

(Inter-nordic views on the International Standardized System of National Accounts.)_

— Stati'siiSk Tidskrift 1964. 4. sz. 272—285. p.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

1964—8—1965. évi előzetes programjába fel—

vette az SNA és az MPS rendszerek'

felülvizsgálatát kiterjesztésük és szűk—

iség esetén javításuk céljából. Ennek kap—

csán felkérték az egyes országok statisz—

tikai hivatalait és az érintett nemzet—

közi szervezeteket, hogy közöljék észre-

vételeiket a jelenlegi rendszer kiterjesz-

tésére és javítására kidolgozott direkti- —

vákról. A felhívásra valamennyi ország

elküldte hozzászólását az Értekezlet Tit—-

kárságának. Az északi országok (Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország) hi- vatalos hozzászólásukat a Statistisk Tids—

krift—ben- is publikálták. Az alábbiakban—

vázlatosan ismertetett álláspontjukat az északi országok nemzetgazdasági statisz—r

tikákkal foglalkozó munkacsoportja dol— _

gozta ki.

Hozzászólástikban abból

hogy annak idején az SNA célja egy olyan nemzetgazdasági számviteli rend- szer megalkotása volt, mely — gazdasági fejlettségétől függetlenül —— bármely or-

szág számára használható. A nyugat—

európai országok nagyjából az SNA-ban

lefektetett alapelveket követték. Más-

részről a szocialista országoknak is van

_egy saját rendszerük, amely lényegesen

eltér az SNA—tól.

Az SNA megjelenése óta a gazdasági

fejlődés és a gazdasági helyzet elemzé—

sére vonatkozó igények állandóan növe—

kedtek. Ezért Nyugat—Európában mind—

inkább érezhetővé vált az SNA tovább—

"*Az SNA System o! National Accounts—

(Nemzetgazdasági elszámolások rendszere) 'a' tőkés országokban, az MPS : Material Pro- - "

ductsystém- (Anyagi termékrendszer) a szo- "

ciálistat országokbanalkalmazott nemzetijövea delem—elszámolási: 'és mérlegrendszer ' m

' kkifejleszthető

( igénjreket is kielégítő elszámolási rend—

indulnak ki * —

1 ! tevékenységi

—. TGAZDASÁGST'ATISZTIKA ,

fejlesztésének szükségessége. Az északi országok véleménye szerint ezt a felada- tot el kell végezni, ugyanakkor figyelem-

mel kell lenni a nyugat-európai országok

speciális szükségleteire. E célból az SNA rendszert úgy kell felépíteni, hogy abból legyen egy részletesebb szer. Az északi országok -— mint írják — 'nem Vállalkoznak annak megítélésére,

hogy a revízió a szocialista országok szem- pontjából is szükséges—e. Azt azonban

kétségtelennek tartják, hogy továbbra is-

lényeges eltérések lesznek a nyugat—

európai és a szocialista országok nemzeti-—

"jovedelem-JszámitaSi rendszere köZött és

így szükség lesz egy —— a két rendszert összekapcsoló —— hídrendszer. kialakítá-

sára,- ;

Az északi országok által támogatott

koncepció tehát: európai szinten két rendszer felállítása (szocialista és nyu—

gat-európai) az azokat összekötő hidak-

kal, mely íly módon egységes egészet

képez és kizárólag Európa igényeihez igazodik. Különböző vetületeit tekintve

ez lényegesen kidolgozottabb lenne egy nemzeti jövedelem elszámolási fvilág4

rendszernél, ugyanakkor azonban csak

annyira térne el a világrendszertől, amennyire a területi körülmények azt indokolttá teszik.

Az északi országok munkacsoportja a

továbbiakban az új SNA —— mégpedig

elsősorban az európai SNA felépítésével

kapcsolatos álláspontját ismerteti. Kivá—

natosnak tartják, hogy az input—output és a pénzügyi tőke elszámolásokat épit- sék be a nemzetgazdasági elszámolási rendszerbe. Ily módon az tartalmazná

az input—output mérleget, továbbá a jö—

vedelemképződésre és felhasználásra, a pénzügyi folyamatokra, illetve a pénz—

_viigyi és állótőkére vonatkozó mérlegeket

IS. —

Az elszámolások ilyen arányú atalaki—

tásának az az előfeltétele,hogy az SNA

elven alapuló jelenlegi

(2)

STATISZTIKAI, IRODALMI' FIGYEI-JÖ

.szektorbon—tásának fenntartása mellett rá—

térjenek a gazdaság-szervezeti elven ala—

puló szektorbontásra. A tevékenység sze—

rinti besorolás esetén ui. a gazdálkodó egységeket (például az egyes nagyválla—

latokat) sok esetben kisebb egységekre

kell bontani, amennyiben azok különböző ágazatokba sorolható tevékenységet fej—

tenek ki. A beruházási, hitelügyi stb.

döntések elemzése azonban a gazdálkodó egységek vizsgálatát indokolja, mert csak

ezek képesek gazdasági döntések meg—

hozatalára, továbbá, mert a tőkeművele—

tek, kamatfizetések sok esetben csak eb—

ben a keretben értelmezhetők. Ugyanak-

kor a kizárólagos szervezeti besorolásra való áttérést nem helyeselnék, mert szá—-

mos tételt a tevékenységi elv alapján

indokolt kimutatni.

A továbbiakban részletes javaslatot tesznek az SNA rendszerben alkalmazott jelenlegi ún. definíciós egyenlőségek egy új sorozattal való helyettesítésére. A vál—

toztatást a rendszer bizonyos fokú módo—

sítása, illetve kiterjesztése teszi indokolttá.

A példaként bemutatott 19 egyenlőségből álló sorozat elvben bármely szektorra

egyaránt vonatkoztatható, és a szektor szervezeti vagy tevékenységi tagolásától függetlenül bármilyen aggregátum eseté—

ben érvényes. (Ilyen egyenlőség például:

kibocsátás—ráfordítás : hozzáadott ér-

ték.)

Javasolják továbbá, hogy a nemzetijö—

vedelem-elszámolások SNA rendszeré- ben szokásos ,,nemzeti" (az ország lakos-

sága által végzett) és ,,hazai" (az ország határán belül Végzett) _ termelés, fo—

gyasztás, megtakarítás stb. —- fogalmak közötti megkülönböztetés az új rendszer—

ben ne szerepeljen.

Megemlítik, hogy a felülvizsgált és to-

vábbfejlesztett SNA rendszer alapján befejező lépésként ki kell majd dolgozni egy táblasorozatot is a nemzetközi szer—

vek részére történő adatszolgáltatás cél-

.jaira.

Külön fejezetet szentelnek a gazda—

ságstatisztikák koordinálásának, mely té—

ren évek óta nemzetközileg is intenzív erőfeszítések történnek. E munka során -——,mint írják —— érezhető volt egy olyan összetartó egységes rendszer hiánya, illetve szükségessége, melynek keretei kö—

zött a koordináció végrehajtható. A nem—

zetgazdasági számviteli rendszert ilyen keretrendszerként kell megalkotni, amely

—— lényegében alkotó meghatározások és

klasszifikációk segítségével ——- determi—

nálja a gazdaságstatisztika fejlesztésének

irányait. _ V . ,

.! A koordináció azonban a mérlegsta—

tisztika hagyományos területein —- a be'-

541 ruházási és kés—zletstatisztikán, pénzügyi

statisztikán stb. '— kivül kiterjedne a

gazdaságstatisztika más területeire is, így például a háztartásstatisztikára, a mezőgazdasági és az ipari termelés sta- tisztikájára, az árstatisztikára stb: A rendszer biztosíthatná a különböző terü-

leteken használt fogalmak egységes ér—

telmezését. Indokolt ugyanis, hogy pél—

dául a háztartásstatisztikában a jövea-

delem fogalma és a jövedelmek osztályo-

zása összhangban legyen a mérlegelszá—

molásokban alkalmazott fogalmakkal,

vagy például hogy az árstatisztikában az árindexek felépítése tegye lehetővé az egyéb gazdaságstatisztikákkal való ösz- szevetést stb.

Befejezésül hangsúlyozzák, hogy az el- számolási rendszer csak akkor szolgál—

hatja helyesen a célját, ha pontosan ki—

dolgozott fogalmakra és világos meghatá—

rozásokra épül.

(Ism.: Láng György)

PETRE, J.:

A NEMZETI VALUTÁBAN KIFEJEZETT BRUTTÓ NEMZETI TERMÉK ATszAMíTASA

Közös PÉNZEGYSÉGRE

(La conversion en une unité de compte commune des produits nationaux bruts expri- més en monnaie nationale.) -—- Informations Statisttgues. 1962. 1/2. sz. 93—120. 1).

Ahhoz, hogy két vagy több ország bruttó nemzeti termékének abszolút szín—

vonalát össze tudjuk hasonlítani, a kü—

lönböző nemzeti valutákban kifejezett értékek közös pénzegységre való átszá—

mitására van szükség. A csupán nem—

zeti valutában rendelkezésre álló adatok

legfeljebb csak a dinamika és a struk—

túra összehasonlítását teszik több-keve—

sebb pontossággal lehetővé.

Szerző az átszámítás két alapmódszerét tárgyalja: a valuta átváltási kulcs és a vásárlóerő egyenérték használatát. Előbbi előnyeként említi, hogy könnyen hozzá-

férhető, egyértelmű (legalábbis az_ euró—

pai valuták esetében) és tranzitív, a te—

kintetben, hogy az A:C arány megegyezik

az A:B és B:C arány szorzatával (A, B és

C a különböző országok valutáit jelenti).

Ezen aritmetikai jellegű előnyökkel szemben azonban több közgazdasági jel—

legű ellenvetés tehető a valuta átváltási

kulcs használatával kapcsolatban. Leg- lényegesebb ezek közül, hogy nem fejezi

ki avaluták belső vásárlóerejének ará-

nyait; Az átváltási kulcs sok esetben a