SZEMLE 423
mítástechnikai—módszertani útmutatók. irány- elvek kidolgozására. A Bizottság elfogadta a kollektíva által kidolgozott módszertani anya- gokat. és ugyanakkor új feladatokat tűzött a kollektíva elé.
A Bizottság több folyamatban levő mód- szertani jellegű kérdésről tájékoztatót hall—
gatott meg, s egyben kijelölte a továbbhala- dás útját is. így például a plenáris ülésen élénk vita folyt az ún. célnómenklatúrák ren—
deltetéséről, valamint a tagországok közötti gazdasági és tudományos—műszaki együtt- működés fejlődését jellemző statisztikaí mu- tatószám-rendszer tökéletesítéséről.
Az időszerű módszertani feladatok egyik fontos fejezeteként a szovjet delegáció és a Titkárság kidolgozta a nem termelő szférába tartozó szervezetek és intézmények bevételi és kiadási mérlege számítási módszertanának tervezetét, amelyet 1981 szeptemberében szakértői értekezleten vitattak meg és egyez—
tettek. A Bizottság 38. ülése jóváhagyta az emlitett értekezleten részt vevő szakértők vé- leményét a népgazdasági mérlegszámitások
továbbfejlesztéséről. A munka szakaszonkénti megvalósitására tekintettel célszerűnek talál—
ta. hogy a módszertanban eszközölt változta—
tásokat e szakasznak megfelelően vezessék át a mérlegrendszeren.
Ezt követően a Bizottság megvizsgálta az 1982—1983. évi munkaterv tervezetét, amely- nek összeállításakor fő szempont volt az erők- nek a korábbiakhoz képest fokozottabb kon—
centrálása és az új munkamódszerek széle- sebb körben való alkalmazása.
A munkaterv külön jegyzékben sorolja fel azokat az 1982—1983. évre tervezett konzul- tációs témákat, amelyeket szakértői értekez- leteken. a Bizottság ülésein. illetve írásos anyagok cseréje révén fontosnak vél kölcsö- nös tájékoztatás és tapasztalatcsere tárgyá- vá tenni a Bizottság.
Az 1982. évi publikációs terv összesen 16 kiadvány közzétételét irányozza elő.
A KGST Statisztikai Együttműködési Állandó Bizottság legközelebb 1982 júniusában Bul- gáriában ülésezik. előzetes napirendjére 12
témát vettek fel.
MAGYAR NYELVÚ SZAKIRODALOM
A SZOCIALISTA ORSZÁGOK KULGAZDASÁGANAK lRANYlTÁSA
Statisztikai Kiadó Válialat. Budapest. 1981. 208 old.
A szocialista országok többsége ,.nyított gazdaság". Ez a megállapítás szinte már köz- hely. A szerzők. a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szocialista Világrendszer Köz—
gazdasági intézetének munkatársai is a szo- cialista országok egyfajta nyitottságában: az egymás tapasztalatai iránti fogékonyságban bízva bocsátották útjára könyvüket.
A KGST—országok gazdasági fejlődésének, a KGST—n belüli (gazdasági együttműködés- nek jelenlegi szakaszában különösen fontos szerep hárul a külgazdasági kapcsolatok irá—
nyításának tökéletesítésére. Aligha vitatható.
hogy _a partnerországok tapasztalatainak kölcsönös megismerése, általánosítása segít—
séget nyújt valamennyi országnak abban, hogy saját külgazdasági irányítási rendsze- rét a legoptimálisabban állítsa nemzetgaz- dasági feladatainak (beleértve az együttmű- ködésből rá háruló teendőket is) megoldása szolgálatába.
A könyv szerkesztője, 0. T. Bogomolov aka- démikus általrvezetett szerzői munkaközös- ség arra vállalkozott, hogy áttekintse a kül- gazdasági kapcsolatok szerepét az egész szocialista közösség gazdasági fejlődésében, bemutassa a külgazdasági kapcsolatok irá- nyítási rendszere (tervezés. szervezeti formák.
az alkalmazott közgazdasági eszközök) fej—
lesztésének időszerű kérdéseit. Mindezzel a
szerzők azt kívánták elérni. hogy — kísérletet téve a KGST-országok külgazdasági irányítá—
sában szerzett tapasztalatok általánosítására, összegezve a külgazdaság irányításának el- méleti. módszertani kérdéseit és feltárva az egyes országok konkrét helyzetéből adódó sajátosságokat — egyrészt alapanyagot szol- gáltassanak az egyes nemzetgazdaságok szá—
mára optimális döntéseik előkészítéséhez.
másrészt serkentsék a szocialista országok külgazdaságával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések további tudományos ku-
tatását.
Az a szerzői szándék, hogy egyaránt ele- mezzék a szocialista országok külgazdaságá- ban érvényesülő általános és különös ten- denciákat. meghatározta a monográfia szer- kezetét is. A 17 fejezetre tagolt könyv első része mindenekelőtt elméleti kérdésekkel fog- lalkozik, továbbá a külgazdaság irányításá- nak néhány általánosítható vonását összeg- zi. míg a második részben a szerzők sorra veszik és bemutatják a tíz KGST- tagállam konkrét külgazdasági irányítási rendszerét.
A szerzők a szocialista országoknak a nemzetközi munkamegosztásban való részvé- telét jellemezve kezdik el monográfiájukat.
A szocialista országok lényegesen kisebb arányban vesznek részt a világkereskedelem- ben (körülbelül 12 százalékkal), mint a vi-
lág ipari termelésében (körülbelül 30—35 szá- zalékkal). Ebből azt a következtetést von- ják le, hogy a szocialista országok még to- vábbi jelentős tartalékokkal rendelkeznek a
424 SZEMLE
nemzetközi munkamegosztás előnyeinek a ki- használásában. Ezt a következtetésüket alá- támasztják egyéb adatok is. így például az egy főre jutó külkereskedelem értékében megmutatkozó elmaradásunk a fejlett tőkés országokétól. A KGST-országok exportja egy főre számítva 1977-ben mindössze 207 rubelt, ezzel szemben az Európai Gazdasági Közös- ségé 1098, az Egyesült Államoké 406. .lapáné pedig 521 rubelt tett ki. Az adatokból levon- ható tanulságok alátámasztják a KGST- együttműködés fontosságát. Ez azonban nem zárja ki a tagországok külgazdasági kapcso- latainak az integráción kivüli szélesedését és elmélyülését. Mindez feltételezi a külkereske- delmi áruszerkezet tökéletesedését, a gazda- sági hatékonyság általános javulását.Aszer—
zők nemcsak az exportáruk műszaki színvo- nalának. feldolgozottsági fokának a fokozá—
sát látják szükségesnek, hanem hangsúlyoz- zák a külkereskedelmi csere szerepének erő- sítését a szocialista felhalmozásban és a műszaki haladásban.
Az együttműködés fejlesztésének szüksé—
gességét azok az objektív gazdasági folya- matok indokolják, amelyek egyben azt is nyilvánvalóvá tették, hogy a KGST—tagálla- mok együttműködése az 1970-es években új szakaszba. a ,.gazdasági együttműködés in- tegrációs fázisába" jutott. A szerzők e sza- kasz sajátosságait jellemezve számos olyan fogalom tartalmának és összefüggéseinek meghatározására, tisztázására is vállalkoz- nak, amely a világgazdasággal. (: nemzet- közi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó szaktudomány alapkategóriájának tekinthető.
ilyenek például a gazdasági integráció, a gazdasági élet nemzetközivé válása. a világ- gazdaság szocialista rendszere. a külgazda- ság elemei. Ertelmezéseik feltétlenül számot tarthatnak az ..elméleti" közgazdaságtudo—
mány érdeklődésére, de minden bizonnyal szélesebb érdeklődésre szamithatnak azok az elemzések. amelyek során rámutatnak azok- ra a gazdasági és tudományos—műszaki problémákra. amelyeknek megoldását a szer- zők a gazdasági integrációtől. a munkameg- osztás fejlődésétől várják. .,E problémák kö- zé tartozik a tüzelő-nyersanyag problémák megoldása a KGST-országok közösségében.
gépiparuk fejlődési színvonalának emelése a koncentráció és az új műszaki megoldások felhasználása alapján, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek gyártásának növelése".
(28. old.) A szerzők optimizmusát — azt, hogy a szocialista országok e problémáinak meg—
oldását az együttműködés fejlődésétől vár- hatjuk — olyan új együttműködési formák, mint például az együttműködés hosszú távú célprogramjai is alátámasztják.
A szocialista országok gazdaságirányítási rendszerében sajátos helyet foglal el a kül- gazdasági viszanyaikat irányító ,.alrendszer",
hiszen ez az alrendszer közvetíti a belső és a nemzetközi gazdasági folyamatokat. A szer—
zők részletesen taglalják az alrendszer ele- meit, sajátos funkcióit. működésének felté- teleit. a fejlődésére ható tényezőket. Bizo- nyítékokat felsorakoztatva állást foglalnak a mellett, hogy az integráció továbbfejlődésé- nek igen fontos feltétele és egyben követ- kezménye is a külgazdaság. illetve a nem—
zetgazdaságok irányítási rendszereinek egy- máshoz való közeledése. Különösen idősze- rűnek tartják a külgazdaság tervezési rend- szereinek az egymáshoz való igazodását.
Ez az időszerűség az indítéka annak. hogy a könyvben nagy teret kapnak a külgazda—
sági kapcsolatok tervezésének kérdései. min- denekelőtt alapelvei. Közülük csupán a komplexitás elvére, a nemzeti és nemzetközi érdekek összekapcsolásának, egyeztetésének.
a szocialista internacionalizmusnak elvére utalunk. A komplexitás elvének érvényesítése többek között szükségessé teszi a társadalmi újratermelési folyamatoknak és a nemzetkö- zi szocialista munkamegosztás folyamatainak sokoldalú egyeztetését, a külgazdasági fo- lyamatoknak mind a nemzetgazdaság. mind pedig a szocialista integráció fejlesztési cél- jai érdekében való kibontakoztatását. az áru- és pénzviszonyok fejlesztését. a vállalati gaz- dálkodás és az anyagi ösztönzés különböző formáinak érvényesítését. A szocialista inter- nacionalizmus elve tekinthető az együttmű- ködés legáltalánosabb elvének; ez az elv ma- ga is komplex, hiszen több elvet foglal ma- gában: mindenekelőtt az együttműködésben részt vevő országok állami szuverenitása.
függetlensége és nemzeti érdekei tiszteletben tartásának elveit. A szerzők rámutatnak arra, hogy ezek -— a szocialista internacionalizmus- ban összekapcsolódó — elvek a gazdasági együttműködés harmonikus fejlődésének osz- tályalapjót fogalmazzák meg.
A szerzők a külgazdasági kapcsolatok szer- vezeti formáinak, az ipar és külkereskedelem megváltozott (megváltoztatandó) szerkezeti viszonyának, a külgazdasági együttműködés elszámolási rendszerének sokoldalú bemuta- tása után a szocialista országok nemzetközi gazdasági szervezetei fejlődésének. formái- nak szentelnek figyelmet. Rámutatnak arra, hogy e szervezetek — melyeknek inkább jö—
vőjük, mint múltjuk van - megteremtését ob- jektiv folyamatok (a termelőerők nemzetkö—
zivé válása, a termelés növekvő társadalma- sítása. a szocialista országok közötti együtt- működés fejlesztésének igénye) tették. illetve teszik szükségessé. ugyanakkor pedig e szer- vezetek — szervezeti oldalról — megfelelő fel—
tételeket képesek teremteni az együttműkö—
dés hatékany tavábbfejlesztése számára. A nemzetközi gazdasági szervezetek formái (nemzetközi gazdasági egyesülések, közös vállalatok. nemzetközi gazdasági társulások)
SZEMLE
425
közül a nemzetközi gazdasági egyesülések szerepét. működésük eddigi tapasztalatait elemzik részletesebben. Úgy ítélik meg, hogy ezek az egyesülések a mikrointegráció fej-
lesztését (..az integrációs mikroklíma megte-
remtését") elsősorban a nemzeti tagszerve—
zetek tevékenységének koordinációjával szol- gálhatják. A mikrointegráció fejlesztése pe- dig kétségkívül elősegítheti a szocialista mak- raintegráció fejlődését is. annál is inkább, mert hozzájárul a KGST egyik ellentmondá—
sának (a makro- és a mikrointegráciő kö—
zötti egyenlőtlen fejlődésnek) a feloldásához.
A monográfia második része valamennyi KGST—ország külgazdasági irányítási rendsze- rét mutatja be igen sokoldalúan, jelentős dokumentációra támaszkodva. A szakiroda—
lomban újdonságnak és szinte kézikönyvnek számít ez az összeállítás. de legalábbis for- rásértékűnek tekinthetjük. Különösen emeli ennek a résznek az értékét az, hogy a szer- zők itt is teljességre törekedtek. és bemutat- ták egyrészt a KGST-tagállamok teljes kö- rét. másrészt az egyes országok külgazdasá- gi irányítási rendszerének egészét, legfonto—
sabb vonásait. Az. hogy a nem európai KGST- országok külgazdaságirónyítási rendszerének legfontosabb jellemzőit is elemezték. különö- sen értékessé teszi a könyv második részét, ugyanis elég ritkán lehet olvasni ezen orszá—
gok gazdaságáról szakszerű elemzést. S mi- vel a források elégtelensége miatt a KGST- ről szóló publikációk is gyakran kihagyják ezeket az országokat. a KGST-ről egyre in- kább ,.európacentrikus" kép formálódik a közvéleményben. Ez a monográfia szinvona—
las cáfolata ennek az elfogult szemléletnek.
Aligha lenne mód akár csak egy-egy mon-
dattal is összefoglalni a tíz országot külön- külön fejezetben bemutató összeállítást. ezért csak a tanulmányok közös vizsgálati szempontjait soroljuk fel: a szerzők a kül- gazdaságnak, a KGST-nek az egyes orszá- gok nemzetgazdaságában elfoglalt szerepé- ből vezetik le a külgazdaságpolitika legfon—
tosabb elemeit, céljait. bemutatják a külgaz—
daság irányításának szervezeti kereteit, az irányítás eszközeit, módjait és részint haté—
konyságát.
A monográfia -— Aranyi Attila fordításában
— gyorsan követte az eredeti szovjet kiadást (1979). A kiadót nemcsak ez a gyorsaság. ha—
nem a jó választás is dicséri, hiszen ezzel a színvonalas könyvvel méltán gazdagodott a szocialista világgazdasággal. mindenekelőtt a KGST keretében folyó gazdasági együttmű- ködéssel foglalkozó magyar nyelvű szakiroda- lom. A szerzők az 1970-es évek általános ten—
denciáinak — gondokra és eredményekre egyaránt rámutató — feltárásával hozzájá- rultak a szocialista országok együttműködé- sének. az együttműködés fejlesztési lehetősé- geinek még alaposabb tudományos megis—
meréséhez. Mondanivalójuk aktualitását és az általánosítás erejét még az sem csorbít- ja, hogy — természetszerűleg —- az évtized utolsó harmadának konkrétumait e könyvben még nem tudták közreadni.
E gondolatébresztő monográfiát eredmé- nyesen hasznosíthatják (: KGST-vel foglalko- zó szakemberek. kutatók, de haszonnal for- gathatják azok is, akik csupán érdeklődnek a szocialista országok gazdasági folyamatai iránt.
Dr. Kollár Zoltán
