Demográfiai symposion Budapesten

SZEM LE

DEMOGRÁFiAI SYMPOSION BUDAPESTEN

DR. VUKOVICH GYÖRGY

A Magyar Tudományos 'A'kadémia Demográfiai Elnökségi Bizottsága 1962.

november 28—30 között" demográfiai symposiont rendeZett. ,

színhelye az Akadémia lOO—as terme volt, A symposion megrendezését több té—

nyező tette szükségessé. Az egyik a de—

mográfiai kérdéseknek az utóbbi évek—

ben — elsősorban a szocialista országok—

ban -—— megnövekedett fontossága, a terv- gazdálkodás népesedési tényezőinek tudo—

mányos megalapozása. Ismeretes, hogy a szocialista országokban az egyes demog- ráfiai jelen—ségek a nagyarányú társa—

dalmi átalakulás következtében alapvető

változáson mentek át, aminek figyelmen kívül hagyása, illetve összefüggéseinek még sok esetben nem kellően tisztázott

volta a gazdasági tervezést is nehézzé

teheti. A másik fontos tényező azon népe—

sedési jelenségek tanulmányozásának szükségessége, amelyek a modern társa—_

dalmak népességeiben világszerte végbe—

mennek, és amelyek elsősorban az iparo—

sodással, a városiasodás folyamatával kap—

csolatosak. A szocialista országokban e jelenségek temészetesen sok tekintetben

— és országonként különbözően is -——— más módon érvényesülnek.

A Nemzetközi Népességtudományi Unió 1961. évi New Yorkban megtartott kong- resszusán többször felmerült a regionális jellegű népességi kongresszusok rendezé- sének szükségessége. A Demográfiai El—

nökségi Bizottság az Unió e javaslatát is figyelembe vette, amikor a symposion megrendezését elhatározta. A symposionon

19 külföldi vendég vett részt, elsősorban a szocialista országokból, valamint né—

hány nyugati országból. Annak érdeké-

ben, hogy a symposion egyes munkaülései minél több időt fordíthassanak a vitára, a bejelentett dolgozatokat előzetesen meg kellett küldeni a rendezőségnek, amely

azokat sokszorosítva, a symposion előtt

eljuttatta a résztvevőkhöz. A munkaülése—

ken megvitatott dolgozatokat — a munka-

! ülés

A— tanácskozások " sor -— a már

tárgyát alkotó kérdéskör főbb problémáinak összefoglalása keretében —- rapportőrök ismertették, s, ezután került szétküldött dolgozatok alapján —— a vitára. * ' ' '

A symposion hat munkaülést tartott; az

egyes munkaüléseken megvitatott témák

a szocialista és egyes kapitalista országok

demográfiai problémáinak egy—egy fontos

területét ölelték fel. A symposiont Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, egyetemi tanár, a Demográfiai El—

nökségi Bizottság elnöke nyitotta meg.

Elnöki megnyitójában vázolta a magyar demográfia fejlődését, történeti kialakulá—

sát, és rámutatott a nemzetközi tudomá—

nyos életben elfoglalt helyére. Az egyes

munkaülések és a keretükben megvitatott

előadások a következők voltak:

I. Családnagyság és termékenység:

Dr. D. Breznik: Az első házasságok termé—

ketlensége;

Dr. K. H. Mehlan -—- Dr. S. Falkenthal: A születési intervallum jelentősége a nö termé—

kenysége és egészsége szempontjából;

Dr. L. Osadn'lk: A kohorsz—elemzés módszere a termékenység vizsgálatánál;

R. Pressat: A gyermekek ideális és tényle—

ges száma;

Dr. Theiss Ede: Reprodukciómére's és csa—

ládnagyság;

II. A termékenység előrebecslése és nemzetközi összehasonlitása:

Dr. Acsádi György: A termékenység előre—

becslése a kohorszok gyermekszáma alapján;

Dr. H. Hansluwka: A termékenységi statisz-

?? az 1960—1961. évi népszámlálások program-

! an;

Dr. M. Macura: A gazdasági tervezés és a népesség előrebecslése;

Dr. G. Nultsch: A korspeciflkus termékeny—

ség a Német Demokratikus Köztársaságban és valószínű alakulása mao—ig;

Dr. E. Rosset: Új tendenciák Lengyelország népességének reprodukciójában;

III.A társadalmi átrétegezódés és demográfiai hatásai:

!. Ferenbac: A technikai fejlődés és az új szocialista termelési viszonyok hatása a szüle—

tésekre és halálozásokra a Román Népköztár-

saságban; ' , * A ;

SZEMLE

187

Dr. A. Kjurciev: Jugoszlávia gazdasági és társadalmi fejlődésének demográfiai hatásai;

Dr. Klinger András: A társadalmi-foglalko- zási átrétegeződés néhány jellemvonása Buda- pesten;

Dr, Miltényi Károly: A heterogén házassá—

gok hatása a születéskorlátozásra;

Dr. Szabady Egon: A társadalmi-foglalko- zási átrétegeződés és demográfiai hatásai;

IV. A falu és a város demográfiai különbségei Dr. Bene Lajos: Városok és vonzásterületeik népességi—gazdasági kapcsolatai;

Dr. F. Burkhardt: A falu és a város közötti demográfiai különbségek leírása differenciál—

egyenletek segítségével;

Pallos Emil: Magyarország falusi és városi népességének halandósági viszonyai az 1959;

1960. években;

Z. Pavlik: Demográfiai különbségek a cseh területek és Szlovákia népességének alakulá—

sában;

Dr. L. s. Rutschka: Város és vidék;

Z. Vavra: A városi és a falusi népesség szü- letési arányszámának változása;

A. M. Vosztrikova: A születési mozgalom. a házasságkötések és a család vizsgálata a Szov—

jetunióban;

V, A vándorlások okozta strukturális változások

Dr. M. Ban: A falusi népesség városokba történő vándorlása és a mezőgazdasági népes—

ség szerkezeti változásai;

Dr. Danyi Dezső: A beruházások hatása a belső vándorlásra;

N. Federtci: A népesség vándorlása és en- nek demográfiai hatásai egy gazdaságilag gyengén fejlett olasz régióban;

*Tekse Kálmán: A népesség koncentrációjá—

nak jellemzése;

VI. A házasság és a válás társadalmi—

foglalkozási összefüggései '

Dr. Hans Fuchs: A társadalom szerkezeté—

ben végbemenő változások hatása a házasság- kötésekre és a válásokra;

Dr. K. Lungwitz: A válások a Német De- mokratikus Köztársaságban az elváltak élet- kora szerint, figyelembe véve a csökkenő há—

zasságkötési kor befolyását a válások alakulá—

sara;

Dr. Nemeskén' János: Egy izolátum népe- sedési jelenségei;

Dr. Tamásy József: A családok társadalmi—

foglalkozási összetétele;

Dr. Vukovích György: A házassági mobilitás néhány kérdése Budapesten.

Az első munkaülésen megvitath dol-

gozatok részben a termékenység egyes országokban tapasztalható tényleges ada-

tait, tendenciáit, részben módszertani

kérdéseket tárgyaltak. A kialakult élénk vitában a hozzászólók elsősorban a ter- mékenység társadalmi-gazdasági ténye-

zőire hívták fel a figyel-met. Érdeklődést

keltett az egyes francia közvélemény- kutatások alapján megállapított ideális gyermekszám és a tényleges termékeny- ség viszonyára vonatkozó hozzászólás is, amely arra utalt, hogy ha a francia nők csak az ideális gyemekszámot valósíta—

nak meg, a reprodukció (nem volna biz—

tosítva. Foglalkoztak a hozzászólók a születéskorlátozásnak a születések közötti

intervallum kitolódására gyakorolt hatá—

sával, ennek során utaltak az első

házasságkötések és az első gyermekek

születése között egyre röVidülő inter—

vallumra, amely annak az eredménye,

hogy a menyasszonyok igen nagy hányada

—— K. Mehlan megállapítása szerint —— a

házasságkötéskor gravid volt. A módszer—

tani kérdések közül elsősorban a kohorsz-

elemzés matematikai apparátusának egyes

kérdései, valamint a modern reprodukció—

elemzés egyik -— elsősorban a francia demográfusok által kidolgozott —— mód—

szere, a családnövekedési valószínűségek

vizsgálata keltette fel a legnagyobb érdeklődést.

A termékenység előrebecslése és nem- zetközi összehasonlítása kérdéseivel fog-'

lalkozó második munkaülés anyaga és vitája a címében foglaltnál sok tekintet—

ben bővebb anyagot ölelt fel. A kohorszok

gyermekszámának a termékenység előre—

beoslésére való felhasználásával foglal-

kozva többen rámutattak, hogy az ily módon kiszámított gyermekszám csak

kismértékben tér el a hagyományos előre—

számítási módszerek eredményeitől. Vita alakult ki arról is, hogy a kohorsz—elemzés mennyiben alkalmas előrebecslések vég—

zésére. Érdeklődést keltettek a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyel—

ország jövőbeni termékenységi adatai, a hozzászólók itt elsősorban Lengyelország

sajátos helyzetét emelték ki, a háború

utáni magas termékenység okait és össze—

tevőit elemezték. A termékenység egyéb—

ként mindkét országban csökkent, a csök- kenés viszonylagos nagysága —- amint E.

Rosset megállapította —- különösen Lengyelországban érezhető, ahol a háború

után igen erőteljes volt, és egészen az

utóbbi évekig magas szinten mozgott a születési arányszám. A népszámlálások

termékenységi kérdéskörét tanulmányozó egyik dolgozattal kapcsolatban a hozzá—

szólók kiemelték, hogy az 1960. évi magyar népszámláláseszempontból egyike a leg—

jobbaknak, és anyaga igen részletes ter—

mékenységi elemzésekre alkalmas. Az

előrebecslések és a gazdasági jelenségek

közötti összefüggések figyelembevételével

is több hozzászóló foglalkozott. Különféle

megfogalmazásban ugyan, de az az álta—

lános vélemény alakult ki, hogy ameny- nyiben a tervezésnél a demográfiai je—

lenségeket nem veszik kellőképpen fi—

gyelembe, akkor az egész gazdasági ter—

vezés alakulását jelentősen gátolhatja.

Atrétegeződési kérdésekkel foglalkozott a harmadik mu'mkaülés. E kérdéskör

elsősorban a szocialista társadalmi fejlő—

dés következtében létrejött új társadalmi—

gazdasági összetétel bemutatását, az alap—

188

SZEMLE'

vető népesedési jelenségekre gyakorolt hatását ölelte fel, részben pedig magával

az átrétegeződés folyamatával foglalko—

zott. A vita folyamán a hozzászólók utaltak arra, hogy a társadalmi átrétege—

ződesi folyamat általános alakulása első—

sorban a mezőgazdasági foglalkozásúak arányának csökkenésével érzékeltethető.

Dr. Szabady Egon megállapítása szerint egyes fejlett ipari országok már a múlt század folyamán elérték azt a szintet, amikor a mezőgazdasági népesség ará—

nya 40 százalék alá csökkent. Magyar- országon ezzel szemben a mezőgazda- sági foglalkozásúak aránya csupán 1949—1960 között csökkent 40 százalék alá, 1949 előtt tartósan magasabb szin—

ten mozgott. Az iparosodás hazánkban a szocialista társadalmi rend megszilárdu—

lásával indult csak meg, és e fejlő- désnek azután hatása volt a fontosabb

népesedési jelenségekre is. Több hozzá- szóló foglalkozott az egyes szocialista

országok -—-— így Románia és Jugoszlávia

-— társadalmi—gazdasági fejlődésével, és ennek keretében vizsgálta a két ország népesedési folyamatait, megállapítva, hogy a gazdasági fejlődés részben a termékeny—

ség csökkenésével, részben pedig a mező-

gazdasági és a nem mezőgazdasági népes—

ség közötti termékenységi különbségek nivellálódásával jár. Többen hangoztat—

ták aztavéleményüket, hogy nem elég az

átrétegeződési folyamat végeredményei—

nek, tehát lényegében a népszámlálási

adatoknak a vizsgálata, hanem magát a folyamatot is meg kell figyelni, mert ez

számos alapvető börvényszerűségre hívja fel a figyelmet. Ilyen szempontból keltett érdeklődést Klinger András tanulmánya is, amely a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Csoportjának

most folyó, a társadalmi átrétegeződés vizsgálatára irányuló felvétele alapján

megállapítja, hogy a budapesti keresők

között 1930 és 1962 között nem változott

azoknak az aránya, akiknek az apja mezőgazdasági foglalkozású volt, A meg—

figyelt személyek korábbi foglalkozását viZSg'áló adatok többek között arra is

utalnak, hogy a Budapestre költözők elsősorban nem mezőgazdasági foglalko—

zásúak és a mezőgazdasági népesség más társadalmi—gazdasági csoportba történő átrétegeződéee elsősorban a falun vagy a Vidéki városokban játszódik le. A külföldi

hozzászólók véleménye szerint, szükséges lenne a többi szocialista országban is

hasonló felvételek végrehajtása. A társa—

dalmi átrétegeződés következtében egyre

gyakrabban fordul elő a heterogám házasság. Az ilyen házasságokban a ter- mékenység — illetőleg egy magyar dolgo-

zat megállapítása szerint a szülési haj-—

lam —— általában a kisebb termékenységű csoporthoz tartozó fél szokásaihoz igazo-

lik. Ez a Miltényi Károly által tett meg—

állapítás, a hozzászólók véleménye sze—

rint, sok tekintetben megegyezik több külföldi felvétel eredményeivel.

A vita során kialakult az az elképzelés, hogy helyes lenne a szocialista országok

demográfiai muta-tóiban elkülöníteni a minden országban amúgyis végbemenő iparosodásnak betudható változásokat a

kifejezetten a szocialista fejlődés hatására végbement változásoktól. A symposion

résztvevői közül többen közölték, hogy e

kérdésnek elsősorban módszertani meg- oldásával a jövőben foglalkozni fognak.

A falu és a Város több szempontból nivellálódó demográfiai különbségeivel foglalkozott a negyedik munkaülés. A hozzászólók —— részben a földrajztuw

mány szempontjából is — foglalkoztak a

városi régió gazdasági és kulturális vonzásterületével, a városok funkcióival.

Általában helyeselték azt a javaslatot is, hogy a városi népességet több sajátos csoportra bontva kellene vizsgálni úgy, hogy e csoportokat a feladatok helyi, regionális vagy országos jellege szerint

kell megszabni. A csehszlovák hozzá-

szólók a cseh és a szlovák területek, ille—

tőleg Csehszlovákia városi és falusi népes—

ségének fejlődését elemezték, más meg-

fogalmazásban állapítva meg, hogy az

iparosodás és a haladottabb gazdasági színvonalra jellemző demográfiai folya—

matok elsősorban a cseh tartományok

népességére jellemzők. Érdeklődés kísérte a magyar falusi és Városi haladósági táb—

lák bemutatását, valamint A. M. Vosztri-

kovának a Szovjetunió népesedési kérdé—

seinek, elsősorban a falusi és a városi népesség szempontjából vizsgált elemzését

nyújtó dolgozatát, amely részletesen fog— . lalkozott a termékenységgel és a halandó—

sággal, valamint a házassági mozgalom—

mal és több részletes, elsősorban kor-

specifikus adatot közöl—t. '

Elsősorban Magyarország szempontjából jelentős kérdés a belső vándorlások problémája, az ötödik munkaülés anyaga.

A hozzászólók —— részben a benyújtott dolgozatokban foglalt megállapítások ha-

tására -—— a városokba irányuló vándorlás egyes fázisainak meghatározására töre—

kedtek, valamint a vándorlásoknak a természetes népmozgalmi arányszámokra gyakorolt hatását vizsgálták. Más meg—' fogalmazásban is felmerült ez a kérdés:

a vándorló népesség vagy rétegek demog—

ráfiai viselkedésének megfigyelésére irá—

nyuló törekvésben. A vándonlás, elsősor-

ban a városokba irányuló vándorlás,

:SZEMLE

189

kapcsolatban állhat az ipari beruházások—

kal is, amelyek a mezőgazdasági népes—

ségre munkaerővonzás, szempontjából hatnak. A vándorlásuk hatására bekövet-

kező koncentrálódási folyamat mérése

több tekintetben bonyolult matematikai

apparátust :kírván. Érdeklődés kisérte

Tekse Kálmánnak e kérdésekkel foglal—

kozó dolgozatát, amely a népességnek

egy—egy városi régióba-n tapasztalható

koncentrálódási folyamatát vizsgálta meg, és egy eredeti modell segítségével kísé—

relte meg magának a folyamatnak és a

folyamat dinamikájánask számszerűsítését.

A hozzászólók szerint az e téren folytatott

kutatásoknak több tudományág is hasznát

láthatja.

A symposion utolsó, hatodik munka—

ülése a házasság és a válás kérdéseivel

foglalkozott. E demográfiai jelenségek

tanulmányozása részben az egyéb népese—

dési folyamatokra —- így elsősorban a

termékenységre —- gyakorolt hatásuk következtében fontos, de —— mint a vitá—

ban többen rámutattak —— vizsgálatuk ön—

magában is nagyjelentőségű, mert első—

sorban ezekben tükröződik elsődlegesen az átrétegeződés folyamata. A válások

számának alakulása kapcsolatban áll a

házasságkötési akor előbbretolódásával,

valamint —— a hozzászólók szerint —— a

kapitalista országokban is lezajló át- rétegeződési folyamattal, az erkölcsi

normák megváltozásával.

A szocialista fejlődés a társadalom

egyes rétegei közö—tti keveredés irányába

hat. A résztvevők érdeklődéssel hallgat—

ták a Tamásy József által erre vonatko- zóan ismertetett adatokat. A házassági

mozgalom terén is megindult, bár még korántsem általános ez a folyamat. Több hozzászóló foglalkozott a rokonházasságok kérdésével, elsősorban Nemeskéri János- nak az ivádi izolátum népesedését ismer—

tető referátuma kapcsán. Az a vélemény alakult ki, hogy az ivádi izolátum a bio—

demográfiai vizsgálatok szempontjából

nemzetközi jelentőségű, és további figyel- met érdemel.

Az utolsó ülés után dr. Szabady Egon, a Demográfiai Elnökségi Bizottság titkára

összegezte a symposion munkájának ta—

pasztalatait, felhíva a figyelmet arra,

hogy elsősorban a problémák felvetése

volt az, ami a háromnapos tanácskozást jellemezte. A symposion végül Péter György zárszavával ért véget.

A hat munkaüléssel a symposion tulaj—

donképpeni munkája végetért. December

1—én a külföldi résztvevők látogatást

tettek a Központi Statisztikai Hivatal

Népességtudományi Kutató Csoportjánál,

a népesedési osztályon, valamint a Nép- számláláson, és megismerkedtek a jelen—

leg folyó, valamint a jövőben végzendő

kutatásokkal. A külföldi demográfusok a

Népességtudományi Kutató Csoport mun—

káját nagy érdeklődéssel tanulmányozták.

A kül— és belföldi résztvevők és vendégek által egyaránt igen eredményesnek ítélt tanácskozások hozzájárultak a népesség- tudornány egyes kutatási területeinek

fejlődéséhez és a magyar demográfia

nemzetközi tekintélyének öregbítéséhez.

MAGYAR SZAKIRODALOM

MAR KOS GYÖRGY:

MAGYARORSZÁG GAZDASÁG! FÖLDRAJZA

Közgazdasági és Jogi Buda-

pest. 1962. 534 old.

Könyvkiadó,

A statisztika és a gazdaságföldrajz ki—

alakulásának, tudománnyá fejlődésének történetében számos közös emlék, forrás van. Anélkül, hogy a gazdaságföldrajz

és a statisztika kapcsolatainak vizsgála—

tába belemélyednénk, csupán megemlít—

jük, hogy például a leíró statisztikában

'iól ismert szerepet betöltő ,,országleírá- sokat" a gazdaságföldrajz története is számon tartja megjelenési formái között, s a statisztika számosfneves művelője—

nek — Magda Pálnak, Fényes Eleknek és másoknak —— nevét ott találjuk a gazdaságföldrajz tudományának előfutár—

jai között.

A statisztika ma is sok vonatkozásban

számít rá, és igényli a gazdaságföldrajz tájékoztatását, többek között például a földrajzi munkamegosztásról, a gazdasági körzetek kialakulásáról stb., és ugyan—

akkor a gazdaságföldrajz munkájában

nagymértékben támaszkodik a statisztika

adataira, felhasználja a statisztikai ki—

fejezés eszközeit stb.

Éppen ez az utóbb emlitett tény, a

statisztikai adat- és egyéb ismeretanyag

széleskörű alkotó felhasználása az, amely már első pillanatra is felhívja a statisz- tikus figyelmét Markos György könyvére.