A budapesti Nemzetközi Demográfiai Symposion visszhangja külföldi folyóiratokban

(1)

1040 ^{S ERDEI—E}

vétele mellett foglalt állást. Elfogadták például: a 48 óránál rövidebb heti mun- kaidő esetén az egészségi ártalom' miatt csökkentett munkaidőben és a fél- vagy háromnegyed-műszakos részmunkaidőben foglalkoztatottak megkülönböztet-ését; az Országos Tervhivatal képviselőjének ja—

vaslatára a túlórák díjazására vonatkozó új kérdőpontok beiktatását; a Munka- ügyi Minisztérium képviselőjének javas- latára az alkalmazotti összeirólapon a másodállásra vonatkozó kérdőpontok mellett az esetleges mellékfog'lalkozásra vonatkozó új kérdőpontok felvételét.

Emellett az előterjesztésben javasolt né- hány kérdőpont törlésére vonatkozó in-

ditványt is elfogadtak.

A vállalatok részéről felvetették azt a

gondolatot is, hogy az összeírás ipartele—

peken belüli lebonyolitasaval kapcsolat-

ban (kik és hogyan végezzék az össze—

írást stb.) nem volna-e helyes egységes:

irányelveket adni, továbbá, hogy az. össz.—

szeirásban részt vevő ipartelepi dolgo—

zókat, az összeírás érdekében, nem vol——

na—e helyes valamiféle díjazásban része—- síteni. A Bizottság tagjainak többsége a

javaslatokat nem helyeselte. Ellenben; el—

fogadták az Épitésügyi Minisztérium—

képviselőjének javaslatát, mely szerint a hibátlan adatokat szolgáltató ipartelepi dolgozókat a Központi Statisztikaiüiva—

tal jutalomban részesítheti, '—

Az Iparstatisztikai Metodikai Bizottság ülése után a Központi Statisztikai Hiva—

tal Kollégiuma is foglalkozott a repre- zentatív bérstatisztikai adatfelvétel ter- f yvezetével, s azzal egyetértve, az adatfele

vétel végrehajtását elrendelte; Az adat-

felvételre október hóban kerül sor.

A BUDAPESTIXNEMZETKÖZI DEMOGRÁFIAI , , SYMPOSION VISSZHANGJA KULFÖLDI FOLYÓIRATOKBAN

A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottsága által

1962. november 28—30 között rendezett

Nemzetközi Demográfiai Syx'l'iposionról1 több külföldi folyóirat megemlékezett az elmúlt év során. A folyóiratokban megjelent cikkek elsősorban ismertették a symposionon megvitatott demográfiai problémákat, de ezen túlmenőleg érté—

kelték a magyar demográfia eredmé—

nyeit és nemzetközi jelentőségét is.

A Demografie (a Csehszlovák Szo—

cialista Köztársaság Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatalának folyóirata) 1963. évi 2. számában dr.

Frantiáek Fajfr emlékezett meg a budapesti symposionról. Dr. Fajfr részletesen ismertette a symposion programját és az egyes előadások témáit, majd a sym—

posiont összefoglalóan értékelve kifej—

tette, hogy a Budapesten megrendezett symposion a jövőben megtartandó sym—

posionok mintájának tekinthető, és sok ösztönzést adott a résztvevőknek egyes népesedési részletkérdések tanulmányo- zására. Dr. Fajfr megállaoította továbbá, hogy a magyar demográfusok igen kon—

kréten tanulmányozzák a népességfej- lődés és az egyéb fejlődési folyamatok

kölcsönhatásait. Szerinte a magyar de—

mográfia sikereinek fő forrása a nézetek és gondolatok kicserélésének szabadsága,

! Az elnöki megnyitót és a megvitatott tanumányokat a Demográfia 1962. évi 4. száma (SBE—599. old.), a vitaanyagot a Demográfia—

1963. évi 3. száma (285—380. old.) közölte.

a külföldi demográfiával, statisztikával és más társadalomtudományokkal való széles körű kapcsolat és az elméleti kutatómunka végzésének lehetősége.

A Populatz'on (a Francia Demográfiai Intézet folyóirata) 1963. évi 1. számában Roland Pressat folgalkozott a sympo—

sionnal és a magyar demográfia jelen—

legi helyzetével. A szerző szerint a de- mográfia nagyszerű fellendülését mutatja a szocialista országokban, hogy egy ilyen nagyszabású összejövetelt lehetett szervezni Budapesten. A demográfiai kutatásokat a szocialista országokban két tényező ösztönzi különösképpen:

egyrészt az, hogy a fejlesztési tervek demográfiai előreszámításokat igényel—

nek, és így feltétlenül szükséges a né—

pesség jövőbeni alakulásával való fog—

lalkozás, másrészt pedig az, hogy az egyes országok demográfiai problémái

—- Lengyelországban az erős szaporodás, Csehszlovákiában, Romániában és kii- lönösen Magyarországon a születési arányszám nagyarányú csökkenése ——

ráterelik a figyelmet a demográfiai vizs—

gálatok fontosságára. Pressat megállapi—

totta, hogy a szocialista országokban a demográfia fejlődésében vezető szere- pet töltenek be a statisztikai hivatalok, így Magyarországon is, ahol a sikerek a legnagyobbak. Itt azonban a Központi Statisztikai Hivatal mellett önálló de-

mográfiai kutatócsoport is működik,—

melynek tagjai mentesek az adminiszt—

rációv—al járó kötelességektől, s teljesen

(2)

SZEMLE

104 l

a kutatómunkák végzésének szentelhe—

tik magukat. A magyar demográfia sike—

reit mutatja, hogy 1958 óta megjelenik egy olyan folyóirat is, mint a Demo—

gráfia, amely teljes egészében a népese- dési kérdésekkel foglalkozik. Hasonló demográfiai folyóirat az egész Világon összesen 10 van. Végezetül a szerző azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy .a magyarországi demográfiai kutatás a következő években kétségtelenül meg—

növekedett számú nemzetközi olvasó—

közönséget fog magának szerezni.

A Studia. Demograficzne (a Lengyel Tudományos Akadémia Demográfiai Bi—

zottságának folyóirata) 1963. évi 2. szá—

mában Edward Rosset értékelte a budapesti symposiont. Kifejtette, hogy a szocialista országok demográfusai köszö—

nettel tartoznak a magyar demográfusok—

nak, elsősorban dr. Szabady Egonnak, hogy ilyen széles körű demográfustalál—

kozót szerveztek, s ezzel alkalmat ad- tak a szocialista demográfusok együtt- működésének kibővítésére. Rosset ismer—

tette a symposionra benyújtott referá- tumokat, méltatta a kiváló szervezést, s végül kijelentette, hogy a budapesti symposion nem maradhat visszhang nél- kül, anyagát kívánatos lenne idegen

nyelven is kiadni,2 és a megkezdett együttműködést folytatni kell a szocia—

lista tábor tudományos életének fejlő—

dése érdekében.

A Stanovnistvo (a Jugoszláv Társa—

dalomtudományi Intézet Demográfiai Kutató Központjának folyóirata) 1963.

évi 1. számában dr. Aleksander Kjur- éiev számolt be a budapesti symposionon tapasztaltakról. Részletesen ismertette a symposion kérdéscsoportjait, az egyes előadások témáit és a kérdések megvi—

tatásának módját. Megállapította, hogy a symposion munkája igen eredményes volt, és hogy a symposion értéke csak akkor jut majd teljes mértékben kife—

jezésre, amikor a symposion teljes anyaga nyomtatásban —— és lehetőleg ide—- gen nyelven is —— megjelenik. Ez gazdag tájékozódási forrás lesz, és jelentős hoz- zájárulás a demográfiai irodalomhoz.

Ismertetés jelent meg a budapesti de—

mográfiai symposionról a Revue de l'Institut International de Statistigue (a Nemzetközi Statisztikai Intézet folyó- irata) 1963. évi 1. számában is, mely a symposion programját és a symposion—

ra benyújtott dolgozatok témáit közölte.

Cs—Sz. L.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. LETTFNCH EDIT:

ESZTERGOM. A DOROGI IPARVIDÉK VÁROSA Földrajzi Tanulmányok 3. Akadémiai Kiadó.

Budapest, 1964. 182 old.

A gazdasági átalakulás, így az iparo—

SOdás a települések és azok hálózatának átformálását is magában rejti. Az át—

alakulás a települések funkcionális ösz- szeolvadását —— agglomerációk kialakí—

tását —— eredményezi. A tanulmány Esz—

tergom és a dorogi iparvidék példáján keresztül a települések funkcionális összekapcsolódásának folyamatát mu—

tatja be. A folyamat ismertetése Eszter—

gom településföldrajzi leírása.

A statisztika és a földrajztudomány kapcsolatát dokumentálja, hogy szerző 'a város és környékének leirása során a demográfia, az ipari, a közlekedési és más szakstatisztikák különféle anyagát

? A symposionon megvitatott tanulmányokat és a vitaanyagot tartalmazó angol nyelvű kötet ,,Studies on Fertility and Social Mobi- lity" címmel —-— főszerkesztő dr. Szabady Egon —v az Akadémiai Kiadó gondozásában a közeljövőben megjelenik.

6 Statisztikai Szemle

is felhasználja. A népesség nagyobb ré—

sze ma is apró, kis lélekszámú falvak—

ban, ún. bányászkolóniákban lakik. Csak Esztergom városiasabb település a kis falvak sűrű hálózatában. Népesebb te—

lepülés még a szomszédos Dorog, de ennek népességszáma sem haladja meg a 10000 főt. Az iparvidék magját Dorog- Tokod-Csolnok-Sárisáp körzete alkotja, ahol az ipar minden más foglalkozási ágat kiszorított. Ezek a községek, to—

vábbá Nyergesújfalu, Lábatlan és Esz- tergom a munkahely és egyben a befelé irányuló ingavándorforgalom fő góc- pontjai. Sárisáp és Esztergom azonban jelentős számú kifelé ingázóval is ren—

delkezik. Az iparvidék népességi és te—

lepülésstruktúráját több kartogram szem- lélteti, melyek közül elsősorban a vidék ingavándorforgalmának irányát és nagy—

ságát szemléltető ábra érdemel figyelmet.

A tanulmány további fejezetei egyen—

ként ismertetik Esztergom mai funkcióit és ezeken keresztül környékével kiala- kult kapcsolatát. A város alapfunkciói közül a munkamegosztás révén ma