A szocialista országok gazdasági szerkezetének kiegyenlítődése (I.)

, A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ,

GAZDASAGI SZERKEZETENEK KIEGYENLITÓDESE (I.)*

DR. TÓMPE ISTVÁN

A fejlett tőkés és szocialista országok gazdasági növekedése során — nagy általánosságban — kettős jelenség—nek lehetünk tanúi. A növekedés útjai a nagy tevékenységi csoporto'k alapján több-kevesebb pontatlansággal ,,szaibyányositha—

tók". Az integrálódó gazdaságok kisebb aggregátumai alapján ugyanez-t már nem

tehetjük meg. a (növekedés ugyanis a termrélkszint felé haladva mind jobban el- térő malkro- majd mikrosfru'ktúr'ával párosul.

A gazdasági szerkezet és a fejlettségi szin't összefüggéseiről semmiképpen sem mondhatjuk, hogy közöttük egyértelmű megfelelés volna. Ez a bizonytalanság jellemző akkor is. amikor csak azok változás—a között keresünk kapcsolatokat. Ha azonban csupán az egymással szoros gazdasági kapcsolatban álló országokat vizsgáljuk (és csak azokat, amelyek között nincs elvileg túl nagy fejlettségi különb—

ség). akkor a fejlettségi szint és a gazdasági szenkezet között pontosabban 'kö-r- vonalazható tendenciák bontakoznak ki. Különösen érvényes ez az európai KGST—

orszó—golkra. amelyeknek fejlődése tanulmányunk tárgya.

Az európai KGST-országok gaz—dasági fejlettségi szintjei közötti különbözősé—

gek csökkenőben vannak. ahogy azt a szakirodalom sokoldalúan bizonyítja. A tá- volságolk -— minőségi és mennyiségi mértékkel mérve -— egyairián't csökkennek. bár az elemzésre alapjában a mennyiségi mutatók segítségével nyílik lehetőség. Mind- ebből adódhat a kérdés: az európai szocialista országok fejlettségi színvonala köze'ledésének folya mata

— milyen strukturális változásokkal írható le. haladva a makroszerkezetektől a mikro- szerkezetek irányába,

— egyáltalán hogyan ragadható meg biztonságosan a közeledés ténye.

Az egyes országok gazdasági szerkezetének közeledése e tanulmányban csak- is a termelési szerkezetre vonaltkozi'k. Nem kétséges ugyanis. hogy az elosztási vagy a fogyasztási strulktúpák is tülkröznek valamit a nemzetközi munlkaime—goszfás el- térő formái'ból. Logikusan azonban nem állíthatunk fel közeledési hipotéziseket —

mint a termelési struiktúráknwál — -a fogyasztási és az elosztási szerkezeteknél.

Ennek oka az, hogy a fogyasztási szerkezetben egyre bővebben jelennek meg azonos elemeik. például a gépkocsi. az élelmiszer—fogyaszfási változások, a szol—

gwáltawtásolk bővítése. Külöunbisége'k azonban vannak, ső": fenn is mahadthatnlalk az

egyes országok. gazdasági rendszerek fogyasztási lehetőség—ei. szak—ásali között.

' Részlet a Központi Statisztikai Hivatal 1975. évi "Alkotó Ifjúság" pályázatán ll. dijjal jutalmazott, ..Az európai KGST-országok fejlődésének néhány sajátossága" cimű dolgozatból (rövidítve).

230 DR. taMPE lSTVAN

AZ ALKALMAZOTT MÓDSZER

Előnyösnek látszott a szerkezetek lközeledésének kérdését először az európai szocialista országokkal kapcsolatosan feltenni, mivel esetükben nem kell túlzott figyelmet fordítanunk a társa—dallmi—g'azdasági viszonyok esetleges eltérésekből adódó következményekre. másrészt az MPS—adatok — minden jelentős statisztikai probléma ellenére is —- az igényelt szinten biztosították az egyiö'nte'tűsége't. Mind- ezt azért bocsátottam előre. mert ugyan a szer-kezet változásaira vonatkozóan többféle elmélet létezik, ezek jelentős része azonban olyan s'tr'uktúraistmlérvelket sorakoztat fel. amelyek túl "álltalános-ak". A nemzetközi munka—megosztás, a spe- cializáció folyamato többé—kevésbé ellentmond minden olyan elméletnek. amely

a legnagyobb aggregátumok (ipar, mezőgazdaság. szolgáltatások) egymáslhoz

mért arányán túlmutatva. általános összefüggéseket fogalmaz meg a k'onlkrié'talbb

(kisebb) termelési szerkezetekkel kapcsolatosan is. Az egyre kisebb aggregátu—

mok unitonmizállhatóságával szemben [felhozott ellenérv azo-nban csakis a folyo—

mat távrsadalmi—glazdas'ági oldalára vonatkozik. Gyakorlati okokból a tedhniikai általán-osításról le is kell mondanunk. Eredeti klérdés'üxnlket mégis megválaszolhat- juk. hogy ugyanis az általános (nagy aggreglátum—ú) közeledés során valamely szerkezetben milyen inányú és típusú változások következnek be. Erre választ pél—

diául a következő főbb (elvi) lépcsőfokokwra osztható elemzéssel nyerlhetiünk.

a) A gazdasági szerkezet elemzéséhez számba kell vennünk azokat a struktúrákat.

amelyeket a vizsgálatba bevonni szándékozunk. Ez egyértelmű (de nem problémamentes) feladat akkor, ha nem teszünk egyebet, mint hogy a legszélesebb aggregátum szerint meg- határozott szerkezetet ugyanolyan szélességben, de egyre növekvő részletezéssel kezdjük tagolni. Ez roppant munkaigényes folyamat, bár egyértelműsége vitathatatlan. Helyesebb—

n'ek látszik. ha a kutatás célszerűségének megfelelően nem az összes tevékenységet fel- ölelő szenkezetha-lmazzal dolgozunk, hanem meghatározzuk azt a reprezentáns szerkezet- halmazt, amelyre nézve a közeledést vagy o távolodást értelmezni kívánjuk. A teljes körű vizsgálatnál arra kell ügyelnünk általában, hogy az egyes szerkezetek közös részei ne le- gyenek diszjunkt halmazok, másként: a közös részeknek — mint cseppben a tenger —— az egész folyamatot kell képviselniük. (ltt értelmezési nehézségek léphetnek fel. Például mi a népgazdasági beruházások és a társadalmi termék struktúráinak közös része? Erre a prob-

lémára (: tanulmány következő részében még visszatérünk.)

b) A meghatározott és'egyre kisebb aggregátumú elemeket tartalmazó szerkezetekkel kapcsolatosan ezután értelmeznünk kell a közeledés vagy a távolodás fogalmát. A továb- biakban közeledévsnek. illetve távolodásnak nevezzük azt. hogy az azonos szintű szerke- zeti vektorok1 (tényvektor) és a belőlük — még meghatározandó módon —— képezett kö—

zépponti vektorok között értelmezhető távolság az időben változik. A definíciónak megfe—

lelően a közeledést és a távolodást ebben a fázisban egy-egy télnyvektor és a középponti (képzett) vektor közötti távolság változásaként értelmezzük.

A vizsgálat során felhasznált módszer — amelyet később részletesebben ismertetünk

—— a középponti vektort a tényvektorok megfelelő elemeinek egyszerű átlagolásával nyerte.

Attól függően, hogy melyek vizsgálatunk céljai, az egyes országoknak az adott években kialakított tényadatait (tényvektorait) különböző súlyozással korrigálhatjuk. Sú—lyok lehetnek például a nemzetijövedelem-termelési arányok, az ipari termelési arányok, a népességi ará—

nyok, (! fogyasztási stb. arányok.

A térben egymáshoz viszonylag közel eső európai szocialista országok egy-

másra úgy is tekinthetnek, hogy az egyes országok a fejlettség különböző fázi- sait képviselik, ezért a középpont lehet valamelyik ország is. A súlyozás, de a használt súlyozatlaxnság is fontos elvi és módszertani problémákat vet fel, ezekre azonban most nem térünk 'ldi. A különbségeket (a ikiülvölnbs—égvekto'rt) ránézéssel

* A különböző szerkezetek vektorokként is felfoghatók. A vektorok azonos szintje pedig azt jelenti.

hogy a vektorok azonos pozíciójú elemei azonos tartalmúak (például mindenütt az ipari állóeszközöket jelenthetik),

vagy tetszés szerinti összevonással (egyszerű számtani, avagy mértani atlagoló-s—

sal) értékelhetjük. Értelemszerűen erre csak akkor kerülhet sor, ha már időben

több összehasonlítást végeztünk, és ennek során több különbs'éxgvektort Vietettüinlk

egybe.

A vázold; összehasonlítási eljaras elvileg azonos a konkrét sz—ómítósolknvól alkalm—azott módszerekkel. Hangsúlyozniunlk kell. hogy az alábbiakban részleteseb-

ben is ismertetett eljaras vázlatos lépése—kiből —óll. (Természetszerűleg homogén szer- k'ezetelk'ről, sz—ózalélkos megoszlósokiról vanszó.) Ez annyit/jelent. hogy egyéb. mate- matikailag—módszertonilag különböző, tol—ón pontosabban és árnyaltabban lkiidoil- gozott megoldások is léteznek. Célom azonban az volt, hogy mintegy szonda—

zóssal, a legnagyobb körvonalakat tekintve j'uss'a'k el a pontosabban megfogal—

mazható 4kérdk'e'selkig. Ebből adódik. 'hogy a szondázás módszere talán kissé le—

egysz'evrűsítettnelk tűnhet. A módszert emellett az is indokolta, hogy a menetközi ellenőrzéseknél és elrmez—éselknxél a lehető legkevésbé elvont — másként: a leg—

inkább értelmezhető - mennyiségekre volt szükség.

Az alkalmazott módszer a következő.

1. lépés. .lelöljülk a tényleges szerkezeteket vektonhailmazzal:

Ulm ahol :

i — a vizsgált szerkezet.

i — az adott ország (i-től 7-ig)2

t —- az adott időszak, időpont évenként (1955,_1960, 1965, 1970).

2. lépés. Mevgihrat-órozzulk az ótlagvelktorolkat. Az ótlagvelktorok legyenek a kö- vetkezők :

i 1 2 3 __

217 aí(1955) "l— "i(1955) * C'i(1955) "k *" xi(1955)

1 1 2 3 __

57 "mm) "l' Oí(1960) "l— Oi(1960) "l— " Xí(1960)

és így tovább.

3. lépés. Most az a feladatunk, hogy mieglhatúrozzulk a tényleges struktúrák és az atla'gs'trulk'tú'rók különbségeit, az ún. különbségverktorokat. Eljárásunk egy- szerű: ike'pezzüik a tényvektorolk és az atlagve'ktoro'k különbségeit. Természetesen a tényvektorok számával megegyező SZÓlmú lklü'lö'nvbségivelktort kapunk. Azaz, min-

den orsz-ég adott időszaki strulktúrójóehoz (például az óllówala'poklhoz) egy különb—

ségveiktort csatolhatunlk. A lküllönbségve'rktorok pozitív .és negatív előjelű érték- eleimeklet ta rta lmazn'a'k.

A künlönrbségwnelkto-r (d) képzése tehát így történik:

alu) _ xm) : dia)

A lkülöznbségvektor pozitiv elemei azt mutatják, hogy az adott (európai szo- cialista) orszag adott struktúrájának meghatározott komponensei mennyivel na- gyobib hányadokat képviselnek, (mint az európai szocialista országokra vonat—

? Sorrendben: Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. Német Demokratikus Köztársa—

sóg. Románia. Szovjetunió.

k

232 DR. TUMPE ISTVÁN '

kozó átlagos hányadok. A negatív komponens értelmezése természetesen ennek ,

megfelelő.

4. lépés. Most összegezzük a különbsxégvelktorokat. Mivel az összes külömbség

e'lőjelétől független jelentőséggel bir, most az abszolút értékek összegét számítjuk

ki. Az összegezés formalisan:

" ldiw

Pontosan annyi ilyen összegelemüin'k van, amennyi szerkezetet, évet. országot

vettünk figyelem-be,

Tételüink ez: ha az elemek értéke az idő haladt—ával (ahogyan t nő) csök—

ken. akkor az adott országbeli adott struktúrák közelednek az ótlag—vektonhoz

(számtani közép). így egymáshoz is. Mielőtt áttérnénk a számítási eredmények

ismertetésére. néhány további megjegyzést kell tennünk az eddigiekkel kapcso-

latban.

a) Az ótlagv-e'ktort mint számtani középértékét határoztuk meg. Megfelelő érveléssel ' éppúgy vehetünk mértani atlagot is. vagy akár súlyozha'tunk, sőt "átlagként" (minta érte- lemben) szerepelhet egy—egy ország is. Szómítósaiwnknól egyszerű számtani átlagot vettünk figyelembe. A mór emlitett "szondázás" szándék-a lehetővé tette ezt, jóllehet a probléma- kör ónnyalbabb megközelítése indokolhat többféle súlyozást is. A számtani átlag pontatlan ..tükörkép". s ez a végső eredményeket is ronthatja.3

b) A termelési szerkezetek közötti távolság csökkenését vagy növekedését pontosab—

ban is megfogallmathatjuk. Azt állítjuk, hogy az igen nagy aggregátumok esetében a köze—

ledés a tendencia, a termékszint közelében pedig inkább a távolodás. Az utóbbi szerkeze—

tek közötti távolság növekedését (a diverzixfikóoiót) alapjában a nemzetközi munkameg—

osztóssal és a sajátos hazai körülményekkel magyarázhatjuk.

Két alapvető kérdést kell még ehelyütt felvetni.

Az egyik fontos probléma az, hogy a nagy agwgregiótuvmoik közeledése és a

kisebbek tóvalod—ósa között nincs ellentmondás. az első ugyanis az lixpiarlosítósm. a második pedig a nemzetközi munlkamegasztósra, a hazai adottságokra érzékeny jelenség.

A másik probléma pedig az, hogy a nagy ag-gregútwmok és a kis aggregá- tumok közötti kapcsolat alakulásában nehéz a folyamatosságot belatni vagy bi- zonyítani.

Miről van szó? A probléma könnyebb áttekintése érd-ekében ábrázoljuk az aggrególós és a szerkezetek közötti távolságot az iménti feltételezés szerint. 'Az agg- regalc'rs legnagyobb értéke legyen 1 (például a nemzeti jövedelem termelés—ének ipar—építőipar—mezőgazdasvóg stb. típusú megoszlása). Haladjunk az egyre lki—

sebb aggregatumak felé, s jelöljük ezeket sorra 1/2, 1/4... stb. értékekkel./*

Ezekhez az értékekhez a már kifejtettek alapján rendelhetünik mind kisebb és kisebb terjedelmű struktúrákat. A struktúrák közötti különbségeket pedig (amit

az előbb Pldjmlövsszeggel szeimle'ltettünlk) jelöljük így: 1. 2. 3, 4 stb.5 Ha az

aggrególóst az y tengelyen, a 0—tól 1—ig terjedő zért intervallumon szimbolizál—

juk. akkor az ábra szerinti szintgöribéket kaphatjuk. _ A probléma abban áll, hogy logikai érveink bizonytalanok a szintgörbe'k ikö—

zépső szakaszával kapcsolatban.

3 Épp így pontatlan bármilyen súlyozás. A számtani átlagnak talan a legnagyobb előnye -- egysze"

rűsége mellett —- a manipulóylatlansc'lg. Természetesen minden útlagolós egyben számunkra fontos té—

nyekről való lemondást is jelent.

iVagyls a csökkenés ilyen is lehet: az ipar szerkezete. a bányászat szerkezete. az olajbányószat szerkezete stb.

5 Ezzel analóg. ha azt mondjuk: nagyobb különbség (1), kisebb különbség (2), még kisebb különb- ség (3) stb.

Az abszolút különbségek összegei különböző időszakokban az aggregáltság foka szerint

42 aggmgá/lfsa'y ili/ra

4_

1 _

J' 1 idősza/f

Z idősza/(

———————-—-——-—-———V 3 Időszak

! i l i l i

70 20 30 40 .50 80

4; e/fe'ne'seá összege

Megjegyzés. Az aggregáltsúg fokónól az i-es érték az egész népgazdaság alapvető ágazatok szerinti szenkezetét jelenti. Ennek megfelelően az y tengelyen az értékek csak a 0 és 1 közötti tartományban helyez—

kednek el.

Az eltérések összege az x tengelyen elvileg bármilyen pozitív értéket felvehet, felső értéke vizsgá—

latunkban gyakorlatilag 50—60 körül van.

Az abszolút külömbségek összegeit jelző awbrión az egymást követő g—ör- bwék az egyes időszakokat jellemzik, és azt fejezik ki, hogy az idő haladtával, (:

fejlődéssel a görbe elvileg egyre közelebb kerül a koordin-ótókh-oz, ami a na- gyobb aggregátumok közeledését, a kisebbek tóvalodc'tsót jelzi.

A NÉPGAZDASÁG SZERxKEZETÉNEK KO'ZELEDÉSE

A népgazdaság szenkezetét mint az őllóalapok. a társadalmi termék, a nem- zeti jövedelem és a 'fog'lal'kozta'tottak szóma-nak megoszlásátG mutatjuk be az

alábbi szektorok szerint:

— ipar és építőipar,

— mezőgazdaság. erdő- és vízgazdálkodás,

— közlekedés, hírközlés,

— r ereskedeieum és egyéb anyagi ágazatok.

Az elemzést az állóalapokkal kezdjük. Az óllóalap—szerkezet az egyetlen olyan struktúra, amelynél _ leszámítva az időszakos őtértélkelléselket — nem na—

gyon zavaró az a tény. hogy a kiválasztott év csupán egyetlen metszet, és koránt- sem biztos. hogy az ötéves periódus legjellemzőbb szakasza.

A foglalkoztatottalko—n kívül gyakorlatilag minden, a tanulmányban szereplő szerkezetet torzíthatják (mint ahogy az országok összehasonlítás-akor torzítják is) az értélklbeli adatok. (Az értéken (való számbavétel problémáit ugyan csökkentik az őrlindiexelk. az időszakos újmérbélkelwéselk.) Tuova'blb nehezíti az összehasonlítást

" A szerkezetre vonatkozó adatokat az európai szocialista országok nemzeti évkönyveíből. a KGST és az Európai Gazdasági Bizottság kiadványaiból vettük. A többi adat számított érték.

234 DR. nemre tsWAN_*

az a már említett körülmény. hogy csalk kiválasztott éveket használtunk. Ennek '

az eljárásnak az volt a legfőbb indoka (a számításokkal való talkanélkos'koclóson kívül), hogy egy-egy ötéves időszak alatt jellegzetes különbségek alakulnának

ki, amelyek a kezdő és a végpont esetlegességaei folytan hol nagyoblbnalk, hol

kisebbnek tűnnek. A különbségek azonban —- feltehetően —— továbbra is jellegze—

teseik maradnak. _

Mindezt figyelembe véve. a két leginkább .,vobijelkiiív" szerkezet a foglalkozva—

tottsóg és az óllóalapdk szehkezete. Az úlllóala—poik csak annyiban "objektíveb—

be'k" más, értéken szómbavehető tényezőlknlél, hogy az egyik évről a másikra bekövetkező változások kismértékűek.

Az róllóalapok szenkezete móslllél évtized alatt az európai KGST—országokban teljesen megváltozott.

1. tóbla

A KGST-hez tartozó országok állóalapiainak szerkezete

(százalék)

1955. 1970

Megnevezés ————————— —————————

évben

lpar és építőipar . . . . 23.0 34,0

Mezőgazdaság. erdő és vízgazdálkodás . 125 12,2

Közlekedés és hírközlés . . . 162 13,8

Kereskedelem és egyéb anyagi ágazatok. 2.5 3,3

Termelőalgpok együtt . . . . . . . 54,2 63.3

idem term—előiallwapok . . . , 45.8_ 36.7

'O'sszesen 100,o 1oo,o

Az egyes országok közötti különbségek rendkívül jelentősek voltak 1955-ben.

és jóval mérsékeltebbek 1970-ben. A hwé'c európai KGST-ország közül vólasszulk lki

Bulgáriát és C—sehszlovó-ldó'c.

2. tábla

Bulgária és Csehszlovákia állóalapiainak szerkezete

(százalék)

Bulgária Cizhksiz'o- Bulgária Giga-Éle-

Megnevezés

1955ben 19WLben

Ipar és építőipar . . . 17,0 30.2 36,5 35.8

Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdál—

kodás. . . . . . . . 12.ó 5.5 13,7 8,5

Közlekedés és hírközlés . . . . . 19.5 21.4 13.6 18.15

Kereskedelem és egyéb anyagi éga-

zatok . . . . . . . . . . . 1.7 2.6 _ 2.3! 3,5

Termelőalapotk együtt . . . 50.8 59,7 66.1 66,1 __ illem_ierrrnelőalapolk . . . 49.2 40.3 33.9 33.9 Összesen 100,0 1OD.O 100,0 100,0

Az ötvenes években kibontakozott ipari fejlődés hatására a fejletlenebb szo—

cialista orsz-ágakban emelkedett a tenmelőa'lapdk ahá—nya. A fejlettebb országaik

állóallapdszerkezete're érdekes kettősség jellemző. A várakozásnak megfelelő képet mutat Csehszlovákia gazdasági szerkezete. Azaz: az átlaghoz viszonyitva [kez-det- ben magasabb, majd Oihlh'OZ egyre inkább közelítő termelőalap-lhányadot látha—

tunk. Meglepő viszont az. hogy míg 1955—ben Csehszlovákiában a termelőalapok hányada az átlagosnál közel 7 százalékponttal volt magasabb, addig ez a há- nyad a Német Demokratikus Köztársaságban ugyanannyival alacsonyabb. Bul- gária álllóallap-szenkezetének leg—szembetűnőbb változásai — már láttuk az első

és az utolsó kiemelt évet — formailag me'gtelelneik annak, amit általánosságban

a szodial'ista iparosítás eredményezhet. Az ipari és építőipari álláalapolk hányada Bulgáriában 1955-ben még mlélyen alatta van az átlagnak. 1970-ben pedig már lényegesen meghaladja azt. Csehszlovákiában a fordított irányú változásnak lehetünk tanúi. Csökken az ipari és építőipari álláalapolk hányadának különb- sége a kevésbé fejlett többi orsz—ághoz lképest 1955-től egészen 1970r—ig. Lengyel—

ország újabb meglepetést olkoz. Az 1955 és 1970 között változó átlaghoz ké—

pest ipari és építőipari állóalaphá-nyada attól! szinte áll!-andó távolságra volt. azaz 6—7 ponttal lemaradt. A lengyelországi és a német demokratikus köztársaságbeli példák. amelyek eltérnek néhány ponton az általános felfogástól, arra hívják fel a Figyelmet. hogy az eddigieknél pontos—aib'b összehasonlító vizsgálatokat kell végeznünk. A Szovjetunió gazdasági szerkezete igen kis értékű eltérést mutat (1970-ben), ami arra utal, hogy abban az évben a szovjet állóalap—szerkezet ti—

pikus (átlagos) volt.

A különbségek abszolút összegeit a 3. táblában mutatjuk be.

3. tábla

Az átlagszerkezettől való eltérések abszolút összegei

(százalékpont)

1955. 1 1950. ] 1965. ; 1970.

Ország '

évben

l

Bulgária ? 13.6 11.2 5.2 8.0

Csehszlovákia 25,—0 22.8 18,0 13. 0

Lengyelország l 22.6 19,5 19.53 18, 4

Magyarország . . l 16,2 15,8 14,0 15,6

Német Demokratikus Köztársaság. 242 21,6 18,2 16,4

Románia . . . 14,8 11,8 92 12,6

Szovjetunió 12.11 7.0 3.6 2.6

A k'ülö'nlbsfégelkből megállapítható, hogy az állóxalap-szerlkezetek szerint az egyes nagy aggregátumú strulktúráfk lényegesen közelebb kerültek egymáshoz. Az eltérések abszolút összeg—ének átlag-a az összes országra vonatkozóan 1955-ben 18.4. 1970-ben pedig 123. ugyanezen értéke-k csak a termelőalapolkra vonat—

kozóan 14.0 és 9.2, a nem termelőalalpokat illetően pedig 4.4 és 3.1. így tehát a kiegye-n'lítődesi folyamat ,,ifőszereplői" a termelő állóalapok.

Elhamarkodott lenne az adatokból arra következtetni, hogy a közeledési folyamat 1950 és 1965 között már lezajlott. Lehetséges, hogy népgazdasági sziin—

ten az uál'láala'pork'ra vonatkozó eltérések a későbbiekben még közelebb kerülnek egymáshoz. jóllehet eközben a nemzetközi munkamegosztás is szélesedik, és így a kisebb szerkezetek egyre távolodnak az átlagstruktúfáktól.

A foglalkoztatottak száma 1955 és 1970 (között valamennyi európai szoci—a- lista országban gyorsan emelkedett. A fogll—alllkoztatottság bővítése a fejlettebb

236 DR. TUMPE iá'WÁN

Német Demokratikus Köztársaságra és Csehszlovákióra kevésbé vonatkozik. Kü- lönböző mértékben ugyan. de mindegyik országra jellemző a mezőgazdasági

népességnek az iparba áramlása.

4. tábla

A íoglolkoztatottak számának átlagszerkezeie az európai KGST—országokban

(százalék)

§ 1955. § 1960. § 1965. § 1970.

Megnevezés

§ evben

§ l l §

l l §

Ipar és építőipar . l 30,1 § 34,5 % 38,0 40.8

Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdal— ; '

kodós . . 47.6 § 41,2 34,8 30,0

Közlekedés és hírközlés . . .§ 4.7 5.3 5.9 6,2

Kereskedelem és egyéb anyagi óga- ?

zatok - - § 6-6 l __,_,,_J,-3_i Muggs

Anyagi ágazatok együtt . ! 89,0 § 882 86.5 852

Nem anyagi ágazatok. § 11,0_ § 11.8 * 13,5 'i4,8

Összesen§ mao § mao § mao 1oo,o

i ll

l i

Az eltérések szemléltetésére itt is az 1955—ben még jelentősen eltérő szer- kezetű két országot, Bulgáriát és a Német Demokratikus Köztársaságot váll-asz—

tottulk ki.

5. tábla

Az anyagi ágazatokban foglalkoztatottak száma szerkezetének eltérése az európai KGST—országok átlagszerkezetétől

(százalékpont)

Bulgária Német. Demokratikus

Megnevezés Koztarsasag

l 1955 ] 1970 1955 I 1970

Ipar és építőipar . . .l ——14,i § —2,0 § 16,9 9.1

Mezőgazdasag. erdő- ésvízgazdól-§ §

kodós . 22,9 5,8 —26,9 —17,0

Közlekedés és hírközlés . —i.5 —0.5 1,9 1.0

Kereskedelem és egyéb anyagi ága-

zatok. . . ! —3.5 § 1.9 5.0 § 2.9

Azeltérések abszolút összege § 42,0 ! 10,2 50,7 § 30,0

A két szerlkezet időben szimmetrikus felépítésű. 1970—re azonban alapvető v-ól—

tozósoik következtek be.

Az átlagostól való eltérések jól mutatják a kiegyenlítődés folyamatát. 1955 és 1970 között az ótlagszenkezetelk is átalakultak. sorrendi változás jött létre az ipar (építőipar) és a mezőgazdaság között.

A fogla'likoztatottak szóm—ónak eltérései az 1955—1970—es évek során általában csökkentek. Ez a csökkenés azonban egyenetlenül ment végbe.

Az eltérések ezren összegei első pillanatra talán nem mutatnak egyértelmű képet. A közeledési tendencia az európai szocialista országok egészét tekintve

azonban világosabban bontaikozik *ki: az eltérés 27.6—ról 19.44re csökkent.

6. tábla

A foglalkoztatottak száma szerkezeti eltérésének abszolút összegei

(százalékpont)

§ 1955. 1960. [ 1965. l 1970.

Ország '

1 évben

[ l :

Bulgária . . . . . . . . . .' 42,o l 26.0 183 5 102

Csehszlovákia í 25,4 28.2 23.5 ! 19,1

Lengyelország 2,3 l 6.2 12,0 15,5

Magyarország . . . . . . . .! 5,7 l 4.3 8,9 7,6

Német Demokratikus Köztársaság . 50.7 j 41l,3 i 35.53 30.0

Románia l 39,7 ! 44,6 i 39,5 34,0

Szovjetunió . . . . . ; 33,5 l 24,6 l 19,7 18,8

KGST országok együtt . 27,ó l 25,6 , 23,0 19,4

l )

Ami olyan nyilvánvalóan megmutatkozott Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatában (de példaképpen felhozhatnáink Csehszlovák-iát is).

az nem tükröződik különösképpen a lengyelországi és csak kevéssé a romániai vagy a magyarországi foglalkoztatottsági struktúrában. Lengyelország esetében a fogl-atlkoztatottsági szerkezet ilyetén alakulását két tényező okozta. Az egyik a mezőgazdasági tulliajdwonviszonyok nagyon vontatott átalakulása. ami önmagában is tekintélyes ,.munlklaerőtöbbletet" jelent a mezőgazdaságban a többi ország fog- lalkoztatottságii stanvdardjá'hoz hasonlítva. Ebből következik, hogy lassúbb volt a foglalkoztatottalk átáramlása az iparba. Ha csak a foglalkoztatottság'i szerkezetet vennenk figyelembe. akkor az Lengyelországban "fejletlen" volna. Ám ahhoz, hogy pontosabban megrajzolhas'suk a fejlettség vagy fejletlenség mintáit, figyelembe kell vennünk a termelékenység alakulását. a mezőgazdasági termelés exportját és még számos olyan döntő tényezőt. amelyeket csak imegemlíthetüink.

Más miegtontolássail kell megítélnünk a romániai vagy a magyarországi fog- lalkoztatottsági szerkezetnek az átlagstruktú'rával szemben tanusított ,.közönyxét".

Magyarország esetében a foglalkoztatottak számának megoszlása mindvégig igen közel esett az átlagosh—oz. s rá az jellemző, ami ipari fejlődésünket is példázza.

hogy ugyanis "közepes". Románia jelenlegi gyors iparifej'lődiése.1955—1970közöthi extenzivitása e táblában csak részben látszik még. de ha 19754ben folytatnánk a sort. Romániára minden bizonnyal más eltérésszerkezetet kapnánk: jóval kisebb

különbséggel az ipari és a mezőgazdasági—erdőgazd-as-ági ágazatoknál.

A felsorolt hét országra egyformán jellemző _a kereskedelem (és az egyéb anyagi ágazatok) alacsony súlya, de ami még fontosabb: e súly általános csök—

kentése 1955—1970 között. A kereskedelem (és az egyéb anyagi ágazatok) eseté- ben k—ét típust figyelhetünk meg. Az egyik esetében az átlagnál magasabb h—á- ny—addal indultak az országok. Ilyen Csehszlovákia, Lengyelország, a Német De—

mokratikus Köztársaság. Az alacsonyabb hányadú országok 1970-ben: Bulgária, Románia, Magyarország és Szovjetunió. Csehszlovákiát és a Német Demokratikus Köztársaságot'leszáimítva általában is jellemző ezekre az országokra a ker—eske—

delem alacsony hányada a foglalkoztatotts—ági szerkezetben.

A társadalmi termé-k szerkezete jelentősen megváltozott az 1955 és 1970 kö—

zötti 15 év során. 1955—ben és 19704ben például a 7. táblában bemutatott kü—

lönbségek voltak a romániai és a csehszlovákiai társadalmi termék főbb szektorok szerinti szerkezete között.

A Románia és Csehszlovákia esetében bemutatott változások többe-kevésbé az európai KGST—országok teljes körére is érvényesek. (Lásd a 8. táblát.)

DR. TUMFE ;er

7. tábla

A társadalmi termék szerkezete Romániában és Csehszlovákiában

(százalék)

Románia Csehszlovákia

Megnevezés

;

1955. 1970. 1955. ; 1970.

Ipar és építőipar. . . 52.8 74.5 729 t 76.0

Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdál-

kodós . . . . . . . . . 30,5 16.2 15.6 11.9

Közlekedés és hírközlés . . . . . 3.9 _ 3.2 4.9 4.4

Kereskedelem és egyéb anyagi ága-

zatok. . . . . . . . . . ', l_2_,8 6.1 6.6 7.7

Összesen 1 100,0 100,0 100,0 100,0

Összesen 100,0 100, 0 100,0 100,0

8. tábla

A társadalmi termék átlagszerkezete a KGST-országokban

WM (százalék)

1955. [ 1960. [ 1955. [ 1970.

Megnevezés '

évben

l

Ipar és építőipar . . . 65,3 ? 703 71.7 72.8

Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdál—

kodás . . . . . . . 219 186 17,4 14.8

Közlekedés és hírközlés . . . . . 4.2 4.3 4.6

Kereskedelem és egyéb anyagi óga— '

zatok . . . 8,6 6,6 7.8

A társadalmi termék szerkezetének változása—i terhét "mintaszerűen" alakultak.

9. tábla

A társadalmi termék szerkezete eltérésének abszolút összegei

, (százalékpont)

1955. [ 1950. ( 1965. 1970.

Ország """"""""" ' """—"7"

évben

Bulgária .'* . .., 13.0 10.6 L 7.6 3.4

Csehszlovákia .3 16,6 9.4 § 7,!l 6.4

Lengyelország . . . i . . ] 9.0 7.2

Magyarország 12,2 6.0 6,6 9.2

Német Demokratikus Köztársaság. 14,4 12,6 ill.!l 102

Románia . . . .! 25.45 162 120 6.2

Szovjetunió § 11,4 5.2 2.6 5.2

A társadalmi terméklhez való ipari és építőipari hozzájárulás messze a leg- magasabb volt Csehszlovákia—ban. a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köz—

társaságban. Ez az 1955—ben még oly jelentős távolság 1970-re szemmel láthatóan csökkent.7 Ugyancsak a fejlődés altalanos képét mutatja péld—ául Bulgárióra vo—

7 Ez a tény módszertani oldalról szolgáltathat bizonyítékot Hiszen, ha a számítás menetét vissza- idézzük. láthatjuk. hogy a rendkívüli különbségek nagymérvű csökkenésében az ipari fejlesztés elsőbbsége játszott alapvető szerepet.

natkozóan az, hogy az ipari és építőipari termelés hozzájárulása a bruttó társa- dalmi termékhez szinte azonosan nő úgy, ahogyan a mezőgazdaságé csökken.

A kereskedelem és az egyéb anyagi ágazatok fejlődése már nem példázza

az általános tendenciát. Arwálnyia csupán a Német Demokratikus Köztársaságban,

Lengyelországban és Magyarországon magasabb az átlagosnál. holott ugyanez indokolt lehetne Csehszlovákiában is.

A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék rokon fogalom. Amit a társa- dalmi termék szerkezetével kapcsolatosan elmondtunk, némi pontosítással itt is érvényes. Különbségeket a két mutató (c—I—v—i—m), illetve (v—i—m) összegei szerint csak a c elemben találhatnánk. Számunkra azonban mégsem egyszerűen a c elem a fontos: a gazdasági fejlődés során jelentősen változott a tiszta termék súlyla. annak a különböző ágazatokban történő elszámolása.

10. tábla

A nemzeti jövedelem szerkezete eltérésének abszolút összegei

(százalékpont)

1955. l 1960. [ 1955. l, 1970.

Ország '

évben

Bulgária . l 33,8 20.0 24.6 14,4

Csehszlovákia . 332 23,8 23,8 17.11

Lengyelország . . 8.2 12,4 7.8 7,8

Magyarország . . . . . . . . 20,4 17,0 14,0 17,8

Német Demokratikus Köztársaság . 23,4 222 18,0 8.8

Románia . 26,0 252 16,0 19.8

Szovjetunió . ; 11,0 4,6 5.6 9.6

A nemzeti jövedelemmel és a társadalmi termékkel kapcsolatos megoszlások abszolút összegei az időben és országonként eltérően változtak. (Különösen így van ez Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság esetében.) A társadalmi termek szerkezeti eltérésének összegeilből képzett átlagolk (amelyek az összes euró- pai KGST-országra vonatkoznak), az 1955. évi 27.6-Jről 1970—ne 19.4—re csölldkente'k.

Majdnem biztosra vehetnénk. hogy a nemzeti jövedelemmel kapcsolatos hasonló értélkek ekkorák vagy még nagyobbak, egyszerűen a tiszta termék különböző me'r-

tékű eltérései miatt. Az előbb közölt adatok azonban erre rácá'foln—a'k: az eltéré-

sek abszolút összegeinek átlaga 1955-ben 222 volt, 1970—ben pedig 13,6. Más szón/al a nemzetijö'vedelemdstru'ktúrók közelebb kerültek egymáshoz.8 mint a tár—

sad—al—mitermrék-szenkezketeik.

Mire szolgált eddig a pontig az alkalmazott módszer? Elsősorban arra. hogy kiimutasson a fejlődéssel (különösen a társadalmi bxer'enwdezkedésüket tekintve közel eső, európai szocialista országok fejlődésével) együtt járó nlélhány közeledési tendenciát. A közeledés bonyolult fogalom, ezért erőteljesen egyszerű-sitünk néhány, a valóságban szinte megfoghatatlanul összetett pro'bl—émát. Mindezzel együtt úgy látjuk. hogy az adott awggregátumokban a közeledés folyamata. vala- mint karakterisztikus ténye is bizonyítást nyert és az a fejlődés sajátossága.

(A tanulmány befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)

, S A tanulmányban — mivel a kutatás célja ettől különböző —- csak felhívjuk a figyelmet erre a jelen- segre. A probléma megoldása további vizsgálatok eredménye lehet.