019.941/47/
659.24/47/
A SZOVJET MŰSZAKI BIBLIOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÁS Bódoy Pál - Balázs Sándor
Könyvtártudományi és Módszertani Központ Országos MUszeki Könyvtár és Dokumentációs Központ
BEVEZETÉS
A Hagy Októberi S z o c i a l i s t a Forradalom hatalmáé t e c h n i k a i f e j lődés útját n y i t o t t a meg a Szovjetunióban. Ez a több szakaszból ál
ló technikai fejlődés nagy és sokrétű feladatokat állított a műsza
k i könyvkiadás, a műszaki könyvtárak, a műszaki bibliográfiai ős do
kumentációs tájékoztatás elé i s . Ennek keretében a szovjet hatalom első éveitől kezdve a műszaki bibliográfiai munka fontos és felelős
ségteljes szerepet vállalt magára.
Ez a tevékenység, amely a miiéeaki könyvtárosok és egyéb érde
k e l t szakemberek tízezreit mozgósította, egyenes vonalú fejlődése m e l l e t t különböző irányzatokat mutat. Á népgazdaság fejlődésével párhuzamosan alakítja k i különböző szolgáltatás-típusait, és állan
dóan rugalmasan alkalmazkodik a különböző területek és olvasóréte
gek igényeihez és szükségleteihez.
A következő áttekintés ennek a félévszázados munkának l e g f o n t o sabb tendenciáit és mérföldköveit mutatja be.
1. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FOKHADALOMTÓL A MÍSODIE VILÁG
HÁBORÚIG
1.1 Kurrens bibliográfia
A Nagy Októberi S z o c i a l i s t a Forradalmat követő rendkívül nehéz években a bibliográfiai munka i s stagnált a műszaki irodalom p u b l i kálásának pangása, i l l e t v e igen lasau fejlődése következtében. A 20-as évek elején közreadtak néhány - elsősorban a szénbányászat és az épitőipar irodalmát feldolgozó - kisebb terjedelmű bibliográfiát.
Ezek anyagának túlnyomó réazét azonban a forradalom előtti években gyűjtötték össze.
BŰDAY P. - BALÁZS S.j Szovjet műszaki bibliográfia A 20-as évek ela5 felétől, a szovjet népgazdaság újjáépítésé
nek időszakában, megindul a szovjet műszaki irodalom kiadásának e¬
gyenletes - majd később ugrásszerű - növekedése. /1923-1927. évek
ben a szovjet műszaki kiadványok átlagos évi száma 2700 mű v o l t . / Ezt a növekedést az i p a r éB a műszaki irányító szervek szakemberei
nek növekvő igénye eredményezte.
A szovjet műszaki bibliográfia történetében fordulópontot j e l e n t e t t az 1924-es évr amikor a Népgazdasági Főtanács elhatározta a
"HoYoszti Tehnloseszkoj Literaturű" /k Műszaki Irodalom Újdonságai/
c. bibliográfiai folyóirat megindítását. Az első szám bevezető óik- kében Így határozzák meg a folyóirat f e l a d a t a i t :
"A műszaki irodalom iránt érdeklődők segítése a könyvkereske
delemben megjelent műszaki kiadványok között való eligazodásban és abban, hogy a szükséges kiadványt kiválasszák."
Bár ez a célkitűzés szerény v o l t , jelentőségét növeli az uttö- rés e l v i t a t h a t a t l a n érdeme.
A bibliográfia - bár azt a célt tűzte k i , hogy az orosz n y e l ven megjelent műszaki könyvek t e l j e s jegyzékét adja - meglehetősen hiányos v o l t . Főleg a Hépgazdasági Főtanács kiadványait regisztrál
t a . Kezdetben nem dolgozta f e l a műszaki folyóiratok c i k k e i t és a z egyéb, nem könyvjellegű műszaki dokumentumokat /szabványokat, sza
badalmakat s t b , / sem.
A szovjet népgazdaság további fejlődése, az ötéves tervek meg
indítása nagymértékben növelte a műszaki irodalom iránti igényt és szükségletet. Ezt i g a z o l j a a műszaki irodalom publikálásának ugrás
szerű emelkedése.
Mig a 20-aB évek közepéig az évente k i a d o t t műszaki könyvek szama nem érte e l az évi háromezret, addig a második ötéves t e r v e l ső évében, 1955-ban 10 131 műszaki könyvet, brosúrát publikáltak.Ez a teljéé könyvtermés 22,8 százaléka. Ugrásszerűen növekedett a f o lyóiratkiadás i s .
Az irodalom I l y e n nagyarányú mennyiségi növekedése maga után vonta a bibliográfiai ellenőrzés rendszerének fejlődését és d i f f e renciálódását i s .
E- jcét irányban i s alakította a szovjet műszaki bibliográfia fejlődésének útját: az egyik a k u r r e i i B regisztráció volumenének nö
velését és módszereinek javitéBát célozta, a másik pedig értékelő összefoglalások szükségességét sürgette.
A szovjet Irodalom kurrens nyilvántartásának szükségletei mel
l e t t - mér a 20-as évek végén - hangsúlyozottan j e l e n t k e z e t t a kül
földi szakirodalom áttekintésének igénye i s .
A Népgazdasági Fótanács Állami Tudományos Könyvtára /Goszu-
d s X B Z t v e n n a j a Eaucenaja Bibliotéka VSzVH/ 1929-t6'l rendszeres tájé
koztatást indított -Tehkart" /Műszaki szakirodalmi kartoték/ néven e külföldi műszaki irodalomról.
TJÉT 14.évf. 10-11.szám 1967.október-november
E z a z előfizetéses dokumentóciós kartotékszolgéltatás elsősor
ban a z t a célt szolgálta, hogy a műszaki könyvtárak megkezdhessék s z a k i r o d a l m i kartotékok szerkesztését a tájékoztatási munkához.
I g e n tanulságos, hogy a T e h k a r t kiadásának már második évében - 1 9 5 0- b a n - revideáltak a z t a koncepciót, mely s z e r i n t a szolgál
tatás keretében c s a k külföldi dokumentumokat d o l g o z n a k f e l . F o k o z a t o s a n feldolgozták a a z o v j e t ~ l r o d a l m a t i s . Különösen megnövekedett a f e l d o l g o z o t t s z o v j e t ' " i r o d a l o m a r a n y a 1955 után, a m i k o r - a népgaz
daság átszervezése nyomán - a T e h k a r t e g y r e inkább a nehézipar i r o dalmának feldolgozására korlátozódott.
A 2 0 - a s évek végén a s z o v j e t müazaki i r o d a l o m összefoglaló b i b liográfiai áttekintésének igényét a " N a u c a n a j a l i t e r a t u r a S z S z S z R "
cimü, évente megjelenő bibliográfia kiadásával próbálták kielégite- n i . E n n e k a SOK tanulságot tartalmazó, de s i k e r t e l e n vállalkozásnak öt éves kötete j e l e n t meg. A gondos válogatás, jő s z a k r e n d e z e r , cél
szerű annotációk, sokrétű mutatók ellenére mutatkozó sikertelenség
n e k és végső s o r o n k u d a r c n a k talán egyedüli o k a a n a g y késedelmesség v o l t . Az 1 9 2 8 . évi i r o d a l m a t feldolgozó kötet 1934-ben, a z 1929,
1930, 1 9 3 1 . évek a n y a g a 1935-ben, a z 1935- év a n y a g a 1956-ban j e l e n t meg, m l g 1932-ről egyáltalán nem készült e l a z összefoglalás.
T e k i n t v e , hogy a T e h k a r t elsősorban könyvtárak s z a k i r o d a l m i kartotékainak szerkesztése számára készült, a H a u c s n a j a L i t e r a t u r a S z S z S z R p e d i g késedelmes megjelenése m i a t t 1956-ban megszűnt, szük
ségessé vált a műszaki i r o d a l m a t r e n d s z e r e s e n átfogó bibliográfiai folyóirat kiadása.
N o v o s z t l T e h n i c s e s z k o j Literaturü /NTL/ c i m e n 1 9 5 6 - b a n m e g i n d u l t - u g y a n c s a k a z Állami Tudományos Könyvtár kiadásában, a Nehéz
i p a r i KőpbiztOBság felügyelete a l a t t - a s z o v j e t és külföldi műsza
k i i r o d a l m a t egyaránt feltáró bibliográfiai folyóirat.
Az NTL és a T e h k a r t közös szerkesztése elősegítette a szolgál
tatások jellegének leginkább megfelelő p r o f i l kialakulását.
Az NTL később h a t s o r o z a t r a o s z l o t t : bányászat, kohászat
v a s - és fémmegmunkálás, gépgyártás, e n e r g e t i k a , v e g y i p a r , építőipar A B o r o z a t o k önálló bibliográfiai folyóiratként, h a v o n t a j e l e n t e k meg.
Az e g y e s s o r o z a t o k a t e l j e s s z o v j e t műszaki irodalomból v á l o g a t t a k , elsősorban a nehézipar szükségleteinek megfelelően, és több m i n t 1500 külföldi folyóiratot d o l g o z t a k f e l . Az első évben, 1 9 5 6 - b a n - 59 0 9 3 dokumentumot, 1 9 4 0 - b e n p e d i g már 84 8 2 1 dokumentumot regisztráltak.
Az e g y e s cimleiréaok után hosszabb-rövidebb annotációkat i s k ö zöltek és 1941-től szemleszerű összefoglalásokkal i s kísérleteztek.
Az NTL 1 9 5 5 - i g j e l e n t meg.
A központi bibliográfiai és dokumentációs szolgéltatások m e l l e t t számos iparági, üzemi, bibliográfiai kiadvány i s m e g j e l e n t már
BÓDAY P. - BAIÍZS S.: Szovjet műszaki bibliográfia a 20-aa évek végétől. Ezek a kiadványok elsősorban a nehéziparon k i - vulee-ő témákkal, vagy pedig egészen speciális kérdésekkel f o g l a l k o z tak.
Egyes könyvtárak és kutatóintézetek már az első ötéves t e r v i- dfiszakéban i s kísérleteztek referáló lapok kiadásával. A 30-as él
vekben egyre Inkább tért hódítanak a kevés anyagot feltáró szemlék, i l l e t v e inkább tömörítvényeket közlő kiadványok. Ezek elsősorban - és túlnyomórészt - külföldi szakirodalmi anyagot dolgoznak f e l . E- lŐBegitette az i l y e n jellegű kiadványok megjelenését az az 1931-ben született parthatározat, mely kimondja, hogy műszaki tudományos f o lyóiratokat k e l l k i a d n i , "... ahol részben forditáa, részben r e f e rálás utján i s m e r t e t n i k e l l a külföldi műszaki irodalom alapján az u j eredményeket".
A határozat nyomán "2a Ovladenie Tehnikoj" /k technika meghó
dításáért/ cinen tömörítvényeket, szemléket közlő ágazati folyóirat i n d u l t meg. Nagyobb részük aránylag rövid életű v o l t . 1933-ban szá
mos ágazatban megszűntették kiadásét, de néhány területen /kémia, építőipar, energetika, kőolajipar, kohászat/ 1938-ban i s kiadtak a külföldi Irodalmat referáló - i l l e t v e tömöritett fordításokban köz
lő - folyóiratokat.
1.2 Hetrospektiv bibliográfia
A kurrens bibliográfiai és dokumentációs szolgáltatások mel
l e t t a 30-as évek elejétől kezdve egyre inkább jelennek meg nagyobb időszakot felölelő retrospektív műszaki bibliográfiák. Ezt a munkát elsősorban a könyvtárak szorgalmazzák. 1933-ban a nehézipari könyv
tárak dolgozóinak konferenciáján elhatározták, hogy átfogó, orszá
gos t e r v e t készítenek a retrospektív bibliográfiai munkára. Az ága
zatközi tárnák kidolgozásét, a t e r v összehangolását az Állami Tudo
mányos Könyvtárra bízták.
E l t e k i n t v e az aránylag gazdag retrospektív bibliográfiai t e r més részletes ismertetésétől, jellemzésül megállapíthatjuk, hogy a
Bzélesebb műszaki területeket és nagyobb időszakot felölelő b i b l i o gráfiai összefoglalások m e l l e t t /ezeket elsősorban a műszaki könyv
tárak állították össze/, megjelentek kisebb terjedelmű, aktuális mű
szaki problémákkal foglalkozó retrospektív bibliográfiák i s . Bár a koordinációs tervek maradéktalanul nem valósultak meg, a retrospek
tív bibliográfiák felölelik a nehézipar legfontosabb területeit; ez megfelelt a szovjet népgazdaság a k k o r i követelményeinek. A r e t r o spektív bibliográfiák erősen válogató jellegűek v o l t a k ; ez egyrészt előnyként értékelhető, de nem egyszer tükrözte a szovjet műszaki i¬
r o d a l o m két évtizedének bibliográfiai hiányosságait i s . Érdemként k e l l értékelni, hogy nem egy retrospektív bibliográfia hosszabb-rö
videbb annotációkat i s közölt.
T1ÜC 14.évi. 10-11.BEám 1967.október-november 1.3 Ajánló bibliográfia
A műszaki ajánló bibliográfia az elad ötéves t e r v idején j e l e n t k e z i k , amikor a dolgozók műszaki képzésének kérdése i s előtér
be kerül. E bibliográfiai műfaj fejlődéBB egyrészt összefügg a mű
szaki bibliográfiai munka - már vázolt - általános fejlődésével, másrészt fejlődését befolyásolták azok a tényezők, melyek a Szovjet
unióban - szakterülettől függetlenül - h a t o t t a k az ajánló bibliográ
f i a kialakulására.
A "kihez szól a bibliográfia" alapvető kérdése a műszaki aján
ló bibliográfiák esetében nemcsak abban a relációban vetődött f e l , hogy a könyvtáros, i l l e t v e az olvasó száméra készítsenek i r o d a l m i összeéllitást, bér ez igen fontos és igen sok vitát kiváltó problé
ma v o l t . A kérdés ugy l s felvetődött, hogy az iparban dolgozók szá
mára készítendő műszaki tárgyú ajánló bibliográfiák m e l l e t t szükség van az egész szovjet nép általános műszaki i s m e r e t e i t növelő. a t e c h n i k a i Ismereteket széles körben népszerüal-tó1 a.lanló bibliográ
fiákra l e .
Ebben a munkában az első időkben a t e c h n i k a i ismereteket nép
szerűsítő társadalmi szervek játszottak fontos szerepet. A Vszeszo- juznoe Obscsesztvo "Tehnika-maszszam" /A Műszaki Ismereteket Képsze- rüsitő Össz-szövetségi Társaság/ már a 20-as évek végén számos érde
kes és fontos műszaki ajánló bibliográfiát publikált.
A 30-as évek elején a Eritiko-bibliográfioseszkoj I n s z t i t u t /Ajánló-bibliográfiai Intézet/ kimondottan szakmunkások számára ké
szült ajánló bibliográfiákat adott közre, A GNB /Goszudarsztvennaja Naucsnaja Bibliotéka « Állami Tudományos Könyvtár/ a 30-as évek ve
gén kezdte az egyes szakmák munkásainak szánt ajánló bibliográfiái
nak kiadását.
2. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ" UTÁH 2.1 Kurrens bibliográfia
A háború utáni újjáépítés és a népgazdaság fejlesztése u j f e l adatokat állított a műszaki bibliográfiai munka elé. Ezeknek a f e l adatoknak az NTL sorozatok elsősorban a f e l d o l g o z o t t kiadványok s z i gorúbb válogatásával és ágazatonként készített tárgymutatók kiadásá
v a l Igyekeztek m e g f e l e l n i , A folyamatos tájékoztatás megszervezését azonban kizárólag bibliográfiákkal nem l e h e t e t t megoldani.
DJ h e l y z e t e t t e r e m t e t t 1952-ben a 7 I B I T I Aszeszojuznüj I n s z t i t u t Haucsnoj i Tehnicseszkoj I n f o r m a o i i = ÖssE-szövetségi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Intézet/ megalakuláaa. Ettől az időponttól kezdve fokozatosan szétválik a bibliográfiai és a referáló folyóira
tok szerepköre.
A különféle központi műszaki könyvtárak kurrens bibliográfiai
BÓDAT F . - BALÁZS S . i S z o v j e t műszaki bibliográfia
munkája inkább a termelésben dolgozók felé f o r d u l , válogatottabb jellegű l e s z ás példányszámban csökken.
Az e z z e l egyidejűleg felmerülő párhuzamos munkák, valamint a bibliográfiai és referáló tájékoztatás f e l a d a t a i n a k tisztázására i ¬ rányuló viták megoldását j e l e n t i 1958-ban a GPNTB SzSzSzR /Goszu- darsztvennaja P u b l i o s n a j a Haucsno-Tehnlcseszkaja Bibliotéka SzSzSzR
= a Szovjetunió Állami Nyilvános Tudományos-Uüszaki Könyvtára/ meg
alakítása. A GPHTB SzSzSzR válik a műszaki könyvtárak módszertani és bibliográfiai központjává, amelynek egyik fő f e l a d a t a az i p a r f o lyamatos bibliográfiai tájékoztatás iránti igényeinek kielégítése, i l l e t v e az e r r e Irányuló munkák megszervezése és koordinálása*
A szervezettebb együttműködésre felépülő műszaki bibliográfiai tevékenység célját a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi B i z o t t ságának 1959-ben k i a d o t t "A könyvtárügy j e l e n l e g i h e l y z e t e és meg
javítására irányuló intézkedések" cimü határozata a következőkben állapítja meg:
"A GPNTB SzSzSeR-nek, valamint a központi tudományos-műszaki szakkönyvtáraknak és a szakkönyvtáraknak tervszerű munkát k e l l vé
gezniük kurrens bibliográfiák összeállításéval a tudomány, a t e c h n i k a és a népgazdaság területén az olvasók legkülönbözőbb rétegei számára. Meg k e l l ezerveznlök a rendszeres tájékoztatást a legújabb könyvekről a különböző szakmákban dolgozók számára; b i z t o s i t a n i o k k e l l a tervszerű munkát a kurrens, a retrospektív és a tematikus bibliográfiák összeállítása területén."
B határozat alapján a többször hangsúlyozott tervszerűség a s z o v j e t műszaki könyvtárak bibliográfiai tevékenységének l e g f o n t o sabb jellemzője. Éves t e r v e k készítése, koordináció, egységes mód
s z e r t a n i elvek kidolgozása és érvényesítése alapján a l a k u l k i a s a játos f e l a d a t o k a t betöltő kurrens bibliográfiai tájékoztató munka rendszere.
2.2 Retrospektív bibliográfia
A háború utáni időszakban szűkebb témaköröket feldolgozó b i b liográfiák váltják f e l a széles műszaki területeket felölelő r e t r o spektív bibliográfiákat. Az i l y e n bibliográfiák rendeltetése és g y a k o r l a t i céljai i g e n eltérőek, és ennek megfelelően különbözőek v o l t a k összeállításuk szempontjai I s / a f e l d o l g o z o t t kiadvénytípu
sok köre, a teljesség vagy a válogatás arányai a t b . / Két irányzat figyelhető meg:
a/ a tudományos kutatómunka segítését célzó bibliográfiák, e l sősorban a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és intézeteinek i ¬ l y e n jellegű kiadványai;
b/ a g y a k o r l a t i fejlesztéal és termelési tevékenység segítését célzó bibliográfiák.
TMT 14.évf. 10-11.Beám 1967.október-november
Az eleő csoporthoz tartozók teljességre törekvőén foglalják jegyzékbe kutatók számára az Irodalmat; a második t i p u s általában annotálva, de erősen válogató j e l l e g g e l kívánja segíteni a f e j l e s z tésben és termelésben dolgozó mérnököket és más szakembereket.
A fontosabb műszaki területek ellátottsága bibliográfiai se
gédletekkel lényegesen egyenletesebbé válik a második világháború után, és ebbe a munkába bekapcsolódnak a tudományos egyesületek és az ágazati műszaki kiadók i s .
Sülön h e l y e t és rangot jelentenek a retrospektív bibliográfiák területén a technikatörténeti bibliográfiák.
A különböző jellegű tematikus bibliográfiák ismertetése és f e l sorolása úgyszólván l e h e t e t l e n , de az alábbi néhány téma és terület kiemelése talán érzékelhetővé t e s z i az ezen a téren folyó hatalmas munkát:
az 1917-1947. között megjelent folyóiratok, gyűjtemények / t r u - dü/ és tájékoztatók anyagét feldolgozó szakosított bibliográfiák;
a periodikus kiadványok ötévenként megjelenő jegyzékei;
műszaki kézikönyvek bibliográfiája;
műszaki bibliográfiák bibliográfiái.
Az ágazati kiadói katalógusok szintén szerepet játszanak a b i b liográfiai fehér f o l t o k eltűntetésére irányuló tervszerű munkában.
2.3 Ajánló bibliográfia
A Szovjetunióban több Ízben h i v a t a l o s a n i s kifogásolták az a¬
jánló bibliográfiák fejlődésének lassúságát. A második világháború, után ez a tevékenység a műszaki területen i s jelentősen megélénkült.
A műszaki könyvtárakon kívül más könyvtárak / p l . a Lenin Könyv
tár, a Szaltükov-Sosedrln Könyvtár, területi könyvtárak s t b . / i s be
kapcsolódnak ebbe a munkába, amely két iranvban f o l y l k t
a/ a termelésben f o g l a l k o z t a t o t t a k részére termelési jellegű ajánló bibliográfiák kiadása;
b/ a műszaki ismeretterjesztés és könyvpropaganda oélját s z o l gáló ajánló bibliográfiák kiadása.
A termelés segítését célzó ajánló bibliográfiáknak a Szovjet
unióban a gyakorlatban három tipusa a l a k u l t k i . Az első t i p u s a r r a h i v a t o t t , hogy segítséget nyújtson a munkásoknak a szakképzettség megszerzésében és a termelési szakismeretek fejlesztésében. A máso
diknak, amelyik a második világháború után a l a k u l t k i és vált e l t e r jedtté, célja a közreműködés az u j technika és technológia megalapo-
BÚDAT P . - BALÁZS 8 . 1 Szovjet műszaki bibliográfia
zésában. A harmadik, a legújabb az élenjáró termelési tapasztalatok elterjesztését segitö(ajénló jellegű segédlet.
Újdonságot j e l e n t , hogy a bibliográfiákat fokozatosan egyre i n
kább ellátják tárgymutatókkal, amelyek az egyes részletkérdések i r o dalmának megkeresésében igen hasznosnak bizonyulnak.
Az i p a r i termelésben dolgozók önképzésének céljait szolgáló bibliográfiai kiadványok mennyisége állandóan növekszik. A könyvtá
rosok különböző megbeszélésein elhangzott kifogások után a t e r j e s z tés és felhasználás i s megjavult, megszervezik ezeknek a bibliográ
fiáknak tervszerű eljuttatását a különböző t i p u s u könyvtárakba. Az ajánló bibliográfiák fokozatosan a munkásolvasók termeléal-Bzakmal ismeretbővitési igényeinek legfontosabb kielégítési eszközeivé vál
nak. Ez együttjár azzal i s , hogy a könyvtárak hatékonyan megjavít
ják a munkásolvasók körében végzett munkájukat.
Az ajánló bibliográfiák tartalma i s kibővül. Általánossá válik, hogy a bibliográfiák első része i B m e r t e t i azt a p o l i t i k a i és közgaz
dasági irodalmat, amely a vonatkozó terület népgazdasági jelentősé
gét j e l l e m z i . Ezzel kiküszöbölik az egyoldalú műszaki szemléletet.
E m e l l e t t a szakmai könyveken és folyóiratcikkeken túlmenően a b i b liográfiákban kitérnek a technikumi és egyéb tankönyvek, valamint a termelési utasítások ismertetésérs l s és a bibliográfiai jellemzés
be oktató, módszertani jellegű útbaigazításokat vesznek f e l . A műszaki bibliográfiai tevékenység a szovjet hatalom első 5 0 évében megfelelt feladatainak. Jelentőségét a dokumentációs munka hatalmas arányokban való kialakulása sem t e t t e másodrendűvé. A szov
j e t könyvtárak dolgozói állandóan napirenden tartják a bibliográfiai munka fejlesztésének kérdéseit. Ez a biztositéka annak, hogy e terü
l e t félévszázados eredményei nem zárultak l e , hanem a Jövőben 1 B példát mutatnak számunkra, magyar könyvtárosok és dokumentalisták réezére.
I R O D A L O M
/!/ B i b l i o g r a f i j a Szovetszkoj B i b l i o g r a f i l , Moszkva, TBzeezojuzna- Ja EnizBnaja F a l a t a /évenként megjelenő szovjet másodfokú b i b liográfia/.
/ 2 / P O K O T O V . G . P . Í K voproszü o vzaimoszvjazi naucsnoj I n f o r m a c i i sz b l b l i o g r a f l e j i bibliotecsnüm delom. = Szovetszkaja Bib
l i o g r a f i j a , 1 9 6 5 . 5 . 6 Z . p .2 8 - 3 8 .
A / G A S Z T F E R. M. P . : Szovesztkaja b i b l i o g r a f i j a tehnicseszkoj l i t e - raturü. • Szovetszkaja B i b l i o g r a f i j a . Moszkva, Min. Kulturü, RSzPSzR 1 9 6 0 . p .2 7 4 - 3 2 2 .
/ 4 / Z I L B E R M I N C . L . V ,: B i b l i o g r a f i j a szovetszkoj tehnicseBzkoj b i b l i o g r a f i l . 1 9 1 7 - 1 9 5 9 . Leningrád, Bibl.M.E.Szaltükova-Sosedrina,
1 9 5 9 . 5 0 6 p.
THT 14.évf. 10-11.szán 1967.október-november
BÓDAY.P. - BALÁZS.S.: T e c h n l c s l b i b l i o K r a p h l c I n f o r m a t i o n I n t h e S o v l e t U n i o n
The t u r n i n g - p o i n t I n t h e d e v e l o p m e n t o f t e c b n l c a l I n f o r m a t i o n i n t h e S o v l e t U n i o n wae t h e p u b l i c a t i o n o f t h e f i r s t lBBu.es o f t h e a b e t r a c t i n g J o u r n a l N o v o s t l T e k h n i c h e s k o i L i t e r a t u r y i n 1 9 2 4 . Sub- e e q u e n t l y , due t o t h e a i g n i f i o a n t i n o r e a s e o f p u b l l c a t i o n s o f t e o h n i c a l l i t e r a t u r e more and more c u r r e n t b i b l i o g r a p h i c a l s e r v l c e s w e r e i n t r o d u c e d . One o f t h e moet i m p o r t a n t servicéé t h e T e h k a r t c a r d s e r v i c e , I n o l u d e d a t f i r s t o n l y a f a s t r a c t s o f f o r e i g n l i t e r a t u r e , b u t l a t e r e z t e n d e d i t s s c o p e t o S o v l e t t e o h n i c a l l i t e r a t u r e .
S i n o e t h e e a r l y t h i r t i e s many r e t r o s p e o t i v e b i b l i o g r a p h i e s w e r e p n b l i e h e d a o c o r d i n g t o t h e s p e o i a l n e e d s o f t h e n a t i o n a l eoo- nomy.
D u r i n g t h e f i r s t Five-ísar P l a n s v a r i o u s l i b r a r i . e s s t a r t e d t o p u b l i s b s e r i e s o f t e o h n i c a l recommending b i b l i o g r a p h i e s w h i o h w e r e aimed a t s u p p o r t i n g t h e t e c h n i o a l e d u c a t i o n o f t h e n o r k e r s . The r e commending b i b l i o g r a p h i e s d e v e l o p e d l a t e r i n t o a v a l o a b l e t o o l s e r v i n g t h e p r o p a g a t i o n o f t e c h n i o a l knowledge I n generál. The f i r s t t i t l e l i e t e were g r a d u a l l y s u p e r e e d e d by a n n o t a t e d b i b l i o g r a - p h i e B , oompleted w i t h t h e n e c e s s a r y i n d i c e s and w i t h t h e d e s c r l p - t l o n o f t h e s c i e n t i f i o , e c o n o m i c and s o c i a l a l g n l f i c a n c e o f t h e a u b j e c t o f t h e b i b l i o g r a p h y .
A f t e r t h e S e c o n d World K a r l a r g e e c a l e d o c u m e n t a t i o n and I n f o r m a t i o n a e r v i c e s oame i n t o b e i n g w h i o h h a v e t a k e n o v e r many t a e k e f r o m t h e t r a d i t i o n a l b l b l i o g r a p h i c a c t l v l t i e s w l t h o u t t o a o h i n g t h e l a t t e r ' s s p e c i f i c f u n c t i o n s . The S o v l e t s p e o i a l l i b r a r i a n B e r e c o n - t i n o u s l y d e v e l o p i n g t h e t h e o r y and t h e methods o f b i b l i o g r a p h y and t h u s p l a y a B i g n i f i c a n t r o l e i n t h e s y s t e m o f B C i e n t i f i c and t e c h n i o a l I n f o r m a t i o n by i m p r o v i n g t h e p r o f e s s i o n a l s k i l l and t h e o u l - t u r a l levél o f s p e c i a l i s t a and w o r k e r s .
0 %
EOHAM.n. - BAJIAK.ül.: TexmiqecBafl fafljiHgrpa$Hjgogag g f l B COBeTCKOM Ü0B38
íIoBoporofi s coBeTCBOti TBXHHiecKoS ŐadJiaorpaijjHiecKOli i;H$opuannn c j i e a y e T c w i a T B B N X O B B 1924 rogy ÖaőjiHorpa$BuecKoro sypHaJia Ho-
BOCTH TexHMuecKoB J i H i e p a i y p u . Saneu, ycmieHHuií pocT KOJiauecTBa a a - aaBaeuoii TexHa^ecKofl jiHTeparypH norpeöoBaji HOBHX B öojiee an$éepeH- aapoBaHHHX TeKymtx ÖHŐjmorpaíHiecKHX y c j i y r . TaKOfl cneqHajiiiHoa y c j i y - roíí HBJIJUIHCÍ K a p i o i K H TEXKAPT, KOTOpue BHaiaJie H3Ben^uia JIHBIL O 3a-
pyÖesHoö TexHHHecKOil J i m e p a i y p e , HO s a i e i i pacnpocipaHeHHue a Ha c o - BeTCKyo TexHaqecKyB J i a i e p a r y p y .
C Ha^aJia 3Q-nx r o a o B , npHcnocoÖJiHBaacB K a a n p o c a u cOBeTCKoro Hapoaüoro X03flfiCTBa, BO Bee öonmeu KOJiatieciBe OOHEUHSTCH peipo- cneKTaBHHe T e u a T a u e c K a e ŐaŐJiaorpa$aqecuae oősopu.
BODAY P. - BA1Á2S S . i S z o v j e t műszaki bibliográfia
Bo BpeiiH n e p B H i nHTHjieroK, c aejiifl T e x H a i e c K o r o oŐpaaOBaHza TpyasmiuccH, öüÖJiMOTeKH npaCTynajia K H3aana» cepalí TexHaqecKBX p e - KOMeHaaTeJiBHKi őaőJiaorpa$aa. 3TH őBŐJiBorpa$BH ÖHJIH aaieiá a c n o j i i 3 0 - Bamj u Ha cjiysöe pacnpocipaHeHiw oÖme-TexHBuecKnx BHaHafi. PeKoueH- aaTenLHtie őn6jinorpa$nn nodeneHHO SOIIOJIHHJIBCB aHHOTaBHHMH H C O O T - BeTcisyninHWH yKa3aTejiauH, a Tanáé neKCTOBUMa flaHauua o 3HaieHBB oöpaöoTaHHoH TeiáaTHKH AJIH HapoaHoro xosHöcTBa.
Docjie BTopofi uupoBoü BofiHU yc KJieHHHMH Teunaua paaBBBaeiCH HH$opuaiiHOHHan aesTejiiHOCTB, KOTopaa npanHJia Ha ceöfi UHorae 3 a f l a - I H ÖHŐnHorpaifiHH, HO o c i a B a n a aa TaKOBofi Bee xapaKTepHO-ŐBŐJiaorpa-
$HieCKae saxamt. CoBeiCKae (SaoViBOTeKapa, D O C I O H H H O paSBHBaíi j e x - HHiecscyD 0 H O^uorpa$aDt 3aüauai)T B e c m a BazHoe Mecio B aH$opMau,B- OHHOR p a ő o i e , HanpaMeHnoH na pa3BBTBe Hapoimoro xosnilCTBa M Ha noBUÉeuae npo$eccHOH3JiBHoro ypoBHH TpyjyjoHXCH, a Tajtse Ba noBume- HHe ypoBHH oőmaro T e x u B i e c K o r o npocBemenaH.
BÚDAY.P. - BALÁZS,S.; B i b l i o g r a p h i B c h e I n f o r m a t i o n a u f dem.Se.- b l e t e d e r T e c h n l k i n d e r S o w j e t u n l o n
Den Wendepunkt i n d e r s o w j e t i s c h e n t e c h n l s c h e n B l b l i o g r a p h i e b e d e u t e t e d a s E r s o h e i n e n d e r R e f e r a t e z e i t s c h r i f t R r r o B z t i T e c h n i - t s c h e s k o i L i t e r a t u r y i n 1 9 2 4 . Z u f o l g e dea b e d e u t e n d e n Anwachsens d e r
t e c h n i e o h e n L l t e r a t u r wurden spáter n e u e r e und d l f f e r e n z l e r t e l a u - f e n d e B l b l i o g r a p h l e n p u b l i z i e r t . E i n e r d e r w l c h t l g s t e n d i e e e r V e r ői f e n t l i c h u n g e n , d e r K a r t e i d i e n s t T e h k a r t , b e a r b e i t e t e a n f a n g s n u r auslándisohe, spáter J e d o c h a u c h sowjetíeohe t e o h n i e c b e L l t e r a t u r .
S e i t dem A n f a n g d e r d r e i e e i g e r J a h r e e r s c h i e n e i n e g r o s s e r e An- z a h l v o n retrospektívon t h e m a t i s c h e n L i t e r a t u r v e r z e i c h n i s s e n , j e - w e i l s - d e n A n f o r d e r u n g e n d e r V o l k e w l r t e o h e f t a n g e p a s e t .
I n d e r P e r i o d e d e r e r a t e n Pünfjahrpláne habén m e h r e r e B i b l i o - t h e k e n S e r i e n v o n e m p f e h l e n d e n B l b l i o g r a p h l e n h e r a u s g e g e b e n m i t dem Z i e l . d i e t e c h n i B c h e A u s b i l d u n g d e r Werktátigen z u fördern. D i e emp
f e h l e n d e n B l b l i o g r a p h l e n wurden dann i n d i e D i e n s t e d e r 7 e r b r e i - t u n g a l l g e m e i n e r t e c h n l s c h e n K e n n t n i B s e e i n g e s t e l l t , und spáter r e - gelmásBig m i t A n n o t a t i o n e n und R e g i B t e r n versében, und m i t T e z t t e i - l e n e r g a n z t , w e l c h e d i e v o l k s w i r t s c h a f t l i c h e B e d e u t u n g d e s b e a r b e i - t e t e n Themas k l a r l e g t e n .
D i e n a c h dem z w e i t e n W e l t k r i e g i n g r o s s e m 0mfang e i n s e t z e n d e D o k u m e n t a t i o n s - und Informátionearbeit h a t v i e l e A u f g a b e n d e r B i b - l i o g r a p h i e Übernommen, ohne J e d o c h d i e s p e z i f i s c h e n P u n k t i o n e n d e r B i b l i o g r a p h i e z u stören. D i e e o w j e t i s c h e n P a c h b i b l i o t h e k a r e v e r h e s s e m f o r t l a u f e n d d i e M e t h o d i k und d i e P r a x i s d e r t e c h n l s c h e n P a c h - b i b l i o g r a p h i e und s p i e l e n e i n e w i c h t i g e R o l l e i n d e r I n f o r m a t i o n s - a r b e i t d u r c h d i e Erhöhung d e s b e r u f l i c h e n und d e s a l l g e m e i n e n t e c h - n i e c h e n und k u l t u r e l l e n K i v e a u s d e r Werktátigen.
sss
