• Nem Talált Eredményt

A szovjet tudományos és műszaki információs rendszer tanulságai és példamutatása megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szovjet tudományos és műszaki információs rendszer tanulságai és példamutatása megtekintése"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

002.5/47/

659.2/47/

A SZOVJET

TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS RENDSZER TANULSÁGAI ÉS PÉLDAMUTATÁSA

Polzovics Iván

Országos Műszaki Könyvtör és Dokumentációs Központ

1 . A Szovjetunió 50 éves fennállása a l a t t a tudományos, kulturális és gazdasági élet számtalan területén ért e l kifqgaslé eredmé­

ny eket,. Ezek az eredmények és teljesítmények gyakran o l y a n mér­

tékűek, hogy nemcsak a külföldi szakkörök figyelmét és elismerését vonják magukra, hanem széles körben tudatossá válnak a külföldi köz­

vélemény előtt i s , barátnál és ellenfélnél egyaránt. Az egész világ i s m e r i és méltatja például a Szovjetunió űrkutatási eredményeit. U¬

gyanakkor a z t i s t u d n i a k e l l , hogy e z e k e t a teljesítményeket csak egy o l y a n céltudatos tudománypolitika h o z h a t t a létre, amely módsze­

r e s e n előmozdítja mind az egzakt, mind az a l k a l m a z o t t természettu­

dományok és t e c h n i k a fejlesztését. A világ tudósai és kutatói előtt p e d i g köziemért az a megbecsülés, a m e l l y e l a tudományos dolgozókat a Szovjetunióban részesitik, és ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy a kutatómunkában képességeik legjavát érvényesítsek.

Már nem i l y e n széles körben i s m e r e t e s a világ közvéleménye e¬

lőtt, bár az illetékes szakkörök és a tudomány művelői előtt s z e r t e a világon közismert, hogy a Szovjetuniónak a tudomány éa t e c h n i k a nagyarányú fejlesztésére irányuló p r o g r a m j a o l y a n n y i r a átgondolt és t e l j e s , hogy felöleli a tudományos és t e c h n i k a i u j i s m e r e t e k f e l k u ­ tatásának, feldolgozásának, rendezerezésének ős terjesztésének r e n d ­ szerét, az u n . Tudományos-műszaki információs r e n d s z e r t i s . Sem l e ­ h e t véletlen, hogy amikor az SzEP Központi bizottsága "A Hagy Októ­

b e r i S z o c i a l i s t a Forradalom 50. évfordulójának előkészitéséről" szó­

ló határozatában többek között felhívta a s z o v j e t értelmiséget, hogy még aktívabban h a r c o l j o n a tudomány és t e c h n i k a haladásának meggyor­

sításáért a Szovjetunióban, e z z e l s z i n t e egyidejűleg a d t a k i a SzU minisztertanácsa határozatát "A tudományos és műszaki tájékoztatás összállaml rendszeréről". A tudomány és t e c h n i k a fejlesztésével egy- t e h a n g o l t a n a tudományos-műszaki információ rendszerének fejleszté­

se a hozzáértők előtt szembeszökően j u t t a t j a kifejezésre az informá­

ció ügyének a tudományos és t e c h n i k a i alkotó f o l y a m a t o k körébe t a r ­ tozását, annak f e l - és elismerését, hogy az információ és dokumentá­

ció ezeknek a f o l y a m a t o k n a k integráns része.

2. Az alábbiakban az Információügy szovjetunióbeli f e j l e t t h e l y z e ­ téből igyekszünk néhány tanulságot l e v o n n i . Ennek sorén termé­

s z e t e s e n e l k e l l tekintenünk attól, hogy magát a s z o v j e t i n f o r - 752

(2)

TlffT 14.évf. 10-11.Bzám 1967.október-november

méciós r e n d s z e r t módszeresen elemezzük; e r r e nemcsak az értekezée k e r e t e i nem adnak lehetőséget, de valójában n i n c s i s rá szükség, mert e z t a f e l a d a t o t e sorok Írójánál hivatottabbák ugyanezen f o ­ lyóiratszámban közzétett tanulmányaikkal már magukra vállalták. Cé­

l u n k csak a n n y i , hogy az azokban i s m e r t e t e t t - v a l a m i n t általunk i s m e r t egyéb - eredményekből és fejlődési irányokból összefoglal­

j u k azokat a legkiemelkedőbb tanulságokat, amelyeket a s z o v j e t i n ­ formációs r e n d s z e r g y a k o r l a t a elsősorban nekünk, v a l a m i n t a többi s z o c i a l i s t a országnak, de ezen túlmenően részben az egéez világnak i s nyújt, és amelyek v a l a m e n n y i ország és információs szakember szá­

mára okulásul és például szolgálhatnak.

3.1 A legfőbb és első tanulság, amelyet a s z o v j e t információs r e n d ­ szerből l e v o n h a t u n k , az a jelentőség és szerep, amelyet az i n ­ formáció ügye a Szovjetunióban játszik. Áz Információ szerepét és jelentőségét a s z o v j e t állam már létének legelső időszakában f e l ­ i s m e r t e , s azóta e g y i k f o n t o s , országosan irányítandó f e l a d a t n a k t a r t j a .

Nem k i s e b b személyiség, m i n t maga LENIN f o g l a l t a össze "Tézi­

sek a termelési propagandáról" cimü p r o g r a m a t i k u s Írásában már 1920- ban a műszaki és mezőgazdasági tájékoztatás f e l a d a t a i t és szerepét^/

E s z e r i n t a műszaki és mezőgazdasági tájékoztatást - az a k k o r i t e r m i ­ nológia s z e r i n t termelési propagandát - "előtérbe k e l l h e l y e z n i , f o ­ k o z n i k e l l , és s z e r v e z e t i l e g meg k e l l erősíteni". E célból a vezető n a p i l a p o k b a n csökkenteni k e l l a politikának s z e n t e l t h e l y e t és nö­

v e l n i k e l l a termelési propaganda terjedelmét. Ugyancsak e n a p i l a ­ poknak o l y a n irányban k e l l befolyásolnlok a párt- és s z o v j e t Intéz­

mények egész munkáját, hogy "több erőt fordítsanak a termelési p r o ­ pagandára". Tégül i g y e k e z n i k e l l "országos méretekben r e n d s z e r e s e n megszervezni a termelési propagandát" ós k i d o l g o z n i " o l y a n széles­

körű rendszabályokat, amelyek ennek a propagandának fejlesztésére, javítására és különösen valóságos, a g y a k o r l a t b a n elért s i k e r e i n e k ellenőrzésére irányulnak".

Ugyancsak LENIN állapította már meg az e m i i t e t t Tézisekben, hogy a tájékoztatási munkát "az erőkkel való takarékoskodás és a munka h e l y e s e b b irányitása érdekében ... e g y e t l e n s z e r v vezetése a l a t t k e l l egyesíteni". Ez természetesen nem j e l e n t i magának az i n ­ formációs r e n d s z e r n e k centralizált kialakítását, hanem csak az irá­

nyítás és koordinálás központosítását, e g y e t l e n irányító kormány­

s z e r v r e bízását, a m i t LENIN elgondolása s z e r i n t egy mindössze ötta­

gú bizottságnak k e l l e t t ellátnia, s amely f e l a d a t o t ma a l e n i n i út­

mutatás szellemében a Szovjetunió MlnieztertanécBának Tudományos és Küszaki Állami Bizottsága /és a felügylete a l a t t müködÓ Tudományos- műszaki Tájékoztatási és Propaganda Igazgatóság/ tölt be.^/

Magyar nyelven közreadva LENIN,V.I. Müvei, 31.k . Bp. Szikra, 1 9 5 1 . p.415-4l8.

A központi egységes irányítás jelentőségét külön kiemeli íI.B.ARUTJUNOV.a Tu- áományos-Miiszaki Tájékoztatási és Propaganda Igazgatóság vezetője ez év ele­

jén megjelent cikkében: p u f édinoj salszteme. = Ekonomicseszkaja Gazeta, 19É7- l j . s i . márc,28. p.lJ-14. /Magyar fordításban megjelent a TMT, 196?. 2.

számában és különlenyomatban i s "A Szovjetunió egységes tájékoztatási rend­

szere" cimmel./

(3)

P0LZ07ICS X . i S z o v j e t információs r e n d s z e r A tájékoztatás ügyének e z t a kezdettói f o g v a f e l i s m e r t ée l e g ­ felsőbb párt- és kormányszervek és funkcionáriusok által hangozta­

t o t t jelentőségét az azőta e l t e l t majdnem fél évszázad a l a t t párt- és kormányhatározatok - különÖBen az elmúlt 10-15 esztendő során - újból és újból hangsúlyozták, és az információs r e n d s z e r fejleszté­

sére a fejlődés m i n d e n k o r i szakaszának megfelelő intézkedéseket i e h o z t a k .

3.2 Ebből a f o l y a m a t o B központi figyelemből és gondozásból állapít­

ható meg a s z o v j e t információs r e n d s z s r egy második tanulsága és tanítása, az t i . , hogy a jól működő országos információs

r e n d B z e r t nem l e h e t e g y e t l e n megalapozó intézkedéssel életre k e l t e ­ n i és működésben t a r t a n i , hanem a felmerülő u j a b b ée u j a b b igények­

nek és követelményeknek megfelelően f o l y a m a t o s a n k e l l gondozni és lépésről-lépésre k e l l f e j l e s z t e n i . Ennek a f o l y a m a t o s fejlesztésnek

Szovjetunióban különböző s z a k a s z a i figyelhetők meg.

Az elBŐ Időszakot a 20-ae években a különféle propagandáézer- v e k - amilyenek főleg a Technika Házai, a műszaki k a b i n e t e k - kiépí­

tése ée működésüknek a termelés előmozdítására, főleg a munkások képzésére irányítása j e l l e m e z t e . A második Időszakban, a 20-as évek

v é g é t ő l , i l l e t v e a 30-as évek elejétől m e g i n d u l a f o l y a m a t o s b i b ­ liográfiai tevékenység / f o l y a m a t o s tudományos i n d e x e k és egyéb an­

notált bibliográfiák kiadása/, v a l a m i n t műszaki-termelési informá­

ciós intézet, i l l e t v e irodák i s létesülnek. A harmadik szakasz az 5C-ea évek elején n y i l i k meg a Szovjetunió központi és egyúttal a világ legnagyobb müszakj-tudományoe intézete, a V1MITI / Y s z e s z o j u z -

nii j T n o T . t ^ ti-iV Wmifann j j T a h r H f aönTVr. j f nfn-r-maf-l 1 • ÖSSZ-BZÖVetségl TudományoB és Műszaki Tájékoztatási Intézet/ felállításával, továb­

bá más Össz-szövetségi központi tájékoztatási intézetek / o r v o s i , é- pitésügyi, mezőgazdasági/ létrehozásával és e z t követően az állami egységeB információs r e n d s z e r f o k o z a t o s kiépítésével. A 7 I H I T I műkö­

désében i s megfigyelhető a céltudatos fokozatosság és módszeresség;

az e g z a k t terméezettudományok referáló feldolgozásával k e z d t e meg tevékenységét, és lépésről-lépésre tért rá az a l k a l m a z o t t természet­

tudományok, a t e c h n i k a egyes ágai feldolgozására. így j u t o t t e l a k e z d e t i évi 200 ezer közreadott referátumtól a ceaknem 1 millióig.

Ugyancsak f o k o z a t o s a n építette k i a g y o r s információközlést b i z t o ­ sító Ékszpreszsz I n f o r m a c i j a clmü sorozatát, s a fejlődés további u t j a v o l t a természettudományok fejlődését bemutató évi áttekinté­

sek kiadása.

A fejlődés a s z o v j e t információs r e n d s z e r építésében az össz- szövetségi központi műszaki-tudományos tájékoztató intézetek f e j l e s z ­ tésével természetesen nem állt meg. Az elmúlt másfél évtizedben i s jelentős szerepük v o l t az ágazati tájékoztató irodáknak és a válla­

l a t i tájékoztató irodáknak, a kormány 1966. novemberi határozata s z e r i n t p e d i g szerepűket tovább k e l l erősíteni, és a tájékoztatási teendők jelentékeny részét ágazati s z i n t e n k e l l megvalósítani.

'.-•3 Így j u t o t t e l a s z o v j e t információs r e n d s z e r a centralizálás vagy decentralizálás s o k h e l y t polarizált megoldásában az egész­

séges és példamutató" szintézishez. A T I H l T I létesítésével éa 754

(4)

IMT Li.óvf. lo-ll.ezám 1967.október-november

fejlesztésével kifejezésre Jutó centralizációs e l v még t e l j e e érvó- nyeeülése idején sem nyomta e l a decentralizált tájékoztatáe köve­

telményeit, most p e d i g az ágazati e l v hangsúlyozása nyomán nem s o r ­ vasztják e l a központos megoldásnak a z t az eszközét,amely másfél év­

t i z e d e s fennállása a l a t t kiemelkedő eredményeket produkált, segítet­

t e a s z o v j e t tudomány fejlődését, a külországokban i s széles körű használatban és elismerésben részesült.

Amit a s z o v j e t információügy központi irányítása az elmúlt más­

fél évtized során h e l y e s e n f e l i s m e r t ée a g y a k o r l a t b a átvitt, i l l e t ­ ve átvisz, az a n n y i , hogy mind a centralizált, mind a decentralizált Információs tevékenységnek megvannak a maga Indikációi, és mindegyik szervezési e l v e t o t t k e l l a l k a l m a z n i , a h o l az a legésszerűbb és l e g ­ gazdaságosabb munkát b i z t o s i t j a . A centralizált megoldást valasztóv- ták mér 16 éve a T I H I T I által a' publikált műszaki-tudományos szak­

i r o d a l o m információs feldolgozása és terjesztése terén, e e z t a r e n d s z e r t ma i e fenntartják. £z hárítja e l a többszörös feldolgozás, a külföldi s z a k i r o d a l o m dokumentációs célú többszöri beszerzésének költségeit és fölösleges munkáját, nyújt biztosítékot a feldolgozás szabatosságára és egyenletességére, végül ez mentesíti a felhaszná- lókat attól az elriasztó hatástól, a m i t a többszöri információé f s l - dolgozás és közreadás rájuk g y a k o r o l h a t . Az 1966, novemberi kormány- határozat e z e r i n t a jövőben az e g y s z e r i és sgyaéges dokumentációé f e l d c >Z!Í3 f o g érvényesülni a szabadalmak és szabványok tekinteté­

ben i s ; az előbbiek dokumentációs feldolgozása az össz-szövetségi találmányi, az utóbbiaké az össz-szövetségi szabványügyi tájékozta­

tási, i l l e t v e kutatóintézet g o n d j a i b a kerül.

Minden egyéb információé f e l a d a t a jövőben f o k o z o t t a n d e c e n t r a ­ lizált bonyolítást kap, ágazati s z i n t r e kerül. Az ágazati tájékozta­

tási irodáknak ehhez képest az ágazatot érintő minden információ birtokába k e l l J u t n i o k , részben ugy, hogy azokat közvetlenül s z e r ­ z i k be, dolgozzák f e l és juttatják az érdekeltekhez, részben ugy, hogy a központi tájékoztatási szervek szolgáltatásait v e s z i k igény­

be, és az információkat azok nyomán tárják f e l . Külön k i e m e l t f e l ­ adatuk elemző és műszaki-gazdasági mutatók összeállítására irányuló tanulmányok készítése, továbbá megkeresésre információ-visszakereső és feldolgozó munkák ellátása.

Ez a megoldás véleményünk s z e r i n t ésszerű és példamutató. Nem áll e g y i k polarizált megoldás oldalára, mindkét szervezési formából az előnyöket J u t t a t j a érvényre, B mindkettő szükségképpeni hátránya­

l t s z i n t e a minimumra t u d j a - jó gyakorlatbavétel esetén - csökken­

t e n i . A magyar s z a k i r o d a l m i információs r e n d s z e r 1963-ban történt megalapozásakor3/ lényegileg már ugyanezeket a szervezési e l v e k e t érvényesítették, s n i n c s ok annak leplezésére - sőt érdemeként i s ­ merjük e l hogy az o t t k i d o l g o z o t t r e n d s z e r és s z e r v e z e t a l a p e l ­ v e i r e a s z o c i a l i s t a országok tanulmányozott Információs s z e r v e z e t e i közül a Szovjetunió s z a k i r o d a l m i információs rendszerének koncepció­

j a h a t o t t leginkább megtermékenyítőén.

Ld. az OmPB 12-301 DÁB-K.sz. koncepcióját "A műszaki i r o d a l m i tá­

jékoztatás országos r e n d s z e r e ée s z e r v e z e t e " tárgyában.

(5)

P01ZOTICS I . : S z o v j e t információé r e n d s z e r

3.4 A Szovjetunió egységéé össz-szövetségi információs rendszeré­

ben jelentékeny szerepük van a vállalati /intézeti/ tájékozta­

tási irodáknak, v a l a m i n t a nyilvános éB vállalati műszaki könyvtáraknak. Az' előbbiek fő f e l a d a t a az információk közvetitése áz érdetel-tekhez és beszámolás az ágazati tájékoztatási intézetek­

hez a vállalat /intézet/ által elért kutatéBi, fejlesztési és t e r ­ me léB-technológiai eredményekről. Az intézeti és vállalati műszaki könyvtárak, sót a z ágazati műszaki könyvtárak ma már a téjékozta- tásügy egységes szervezetébe t a r t o z n a k , ée f o n t o s teendőjük könyv­

tári állományuknak a vállalat, i l l e t v e ágazat un. tájékoztatási fondjában való r e n d s z e r e s felhasználása. Mindezek a tájékoztatásban érdekelt intézmények és s z e r v e k az össz-szövetségi és ágazati tájé­

koztatási intézetekkel együtt 5 0 ezer nagyságrendű s z e r v e z e t i e g y - eégból álló országos s z e r v e z e t e t a l k o t n a k , amely nagyságában és t e ¬ vékenyeégének méreteiben egyedülálló a világon.

3*5 A hatalmaB információé r e n d s z e r azonban több százezer dolgozó- jával'az egységes központi irányítás következtében'még sem e s h e t az öncélu tájékoztatási produkció ésszerűtlen és gazda- Bágtalán tuldimenzionálásába. A hajlandóság e r r e természetesen o t t i a meglenne, de a központi irányítás a f e l e s l e g e s és párhuzamos f e l dolgozó és főleg a többszörös információs kiadvány! /terjesztési/

tevékenységet visszatérően ésszerű k e r e t e k közé szorítja. Az i n f o r ­ mációé /másodlagos/ I r o d a l o m elburjánzása Bemmiképpen eem kívánatos jelenség, sok t e k i n t e t b e n még csak növeli az elsődleges s z a k i r o d a ­ lom évi növekedési rátája által előidézett tájékozódási nehézsége­

k e t , sőt a többszöri közlés nyomán z a v a r t k e l t a felhasználókban, ami végül i s az információs szolgáltatásoktól való elidegenedéshez v e z e t h e t . Ezért a Szovjetunióban b e v e z e t e t t legújabb intézményes korlát: a tájékoztatási anyagok kiadásának központosított l e b o n y o ­ lítása az információs kiadványok túlburjánzásának f o l y a m a t o s megélő zését valósithatja meg.

3.6 A műszaki tájékoztatásban ésszerűen e l o s z t o t t hatáskörök n y o ­ mán a e z o v j e t információs r e n d s z e r r e továbbmenően jellemző a f e l a d a t o k módszeres előkészítése. Az Információ ügyének minden területén tapasztalható a gondos és módszeres előkészítés, a munká­

ban jértaB szakemberek részvételével. Mindenféle információs tevé­

kenység módszertani útmutatóit, az információs ezervek m i n t a s z a ­ bályzatát kidolgozzák, ée a tevékenységet ezek e z e r i n t alakítják k i . A módszsrtani döntés nyomán g y a k r a n bátor szembefordulás kö­

v e t k e z i k be az a d d i g i , h e l y t e l e n n e k talált g y a k o r l a t t a l . Jellemző példaként értékelhető a Y I H I T I 1952-hen k i a d o t t referélási utasítá­

sa, amely a könyvtárak körében dívó a d d i g i értékelő annotációé gya­

k o r l a t t a l homlokegyenest ellentétben megállapította, hogy a műszaki közlemények referátumaiban a referáló egyéni véleményt, elismerést vagy negatív bírálatot nem f e j e z h e t k l , hanem a tények és megállapí­

tások összegezésére k e l l törekednie. Ez a k k o r i b a n a dokumentáció v i ­ s z o n y l a g szerény területén s z i n t e f o r r a d a l m i jelentőségű állásfogla­

lás v o l t , s p l . az OMKDK dokumentációs munkájában i s hozzájárult ah hoz, hogy egy évvel már ezelőtt k i a d o t t referálás! utasításába f e l ­ v e t t ugyanezt a direktivát f e n n t a r t h a s s a .

7 5 6

(6)

TMT 14.ővf. 10-11.szám 1967.október-november

A módszeres előkészítésnek vannak természetesen o l y a n e s e t e i i a , amikor a módszertani teendőket menetközben, a kellő t a p a s z t a l a ­ t o k rendelkezésre állása nyomán l e h e t csak h e l y e s e n és ésszertlen végiggondolni és kialakítani. Ez a módszertani osztályok mértéktar­

tását igényli. E r r e i s találunk Jó példákat a Szovjetunió informá­

ciós rendszerében. így például a BeferativnüJ Z s u r n a l különféle so­

r o z a t a i n a k állandósított tartalmú tagolását és anyaguknak részletes osztályozását csak több év t a p a s z t a l a t a i nyomán f o k o z a t o s a n alakí­

tották k i , és Jó 10 évi g y a k o r l a t nyomán adták csak k i a referáló folyóiratok tárgyszavas osztálvoző rendszerét, az u n . Rubrikátort.

amely f o k o z a t o s fejlesztés során n a p j a i n k r a m i n t e g y 40 000 tárgy­

szót t a r t a l m a z .

3.7 A tájékoztatásugy módszertani problémáival való r e n d s z e r e s f o g - lalatoekodás az informáciÓB szakma minden ágában o l y a n k i t e r ­ j e d t kutatómunkát v o n t maga után, aminek nyomán mód n y i l t a tá- jőkoztatásügy tudományos folyóiratának, a Haucsno-Tehnicseszkaja I n - f o r m a c l j a c. h a v i kiadványnak a megindítására. Ez a folyóirat né¬

hány eves fennállása a l a t t máris az információügy időezakl s z a k i r o ­ dalmának nemzetközileg e l i s m e r t orgánuma l e t t . Ugyanakkor a R e f e r a tivnüi Z s u r n a l Haucsnaja i T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c l j a c. Borozatát a tájékoztatásugy folyó szakirodalmának legátfogóbb és legmélyebb referáló folyóirataként tartják nyilván s z e r t e a világon.

A hosszú éveken át folyó kutatómunka az információügy terüle­

tén a Szovjetunióban az iemeretág tudományos önállósulására, I n f o r ­ mációs tudományág kialakulására és elismerésére v e z e t e t t . A Lomono­

szov Egyetemen a tudományos információ tárgykörnek tanszéket állí­

t o t t a k f e l , az u j tudományágból k a n d i d a t u r a lehetőségei nyíltak meg, s mindezek következtében a Szovjetunióban a dokumentáció és informá­

ció elméletével foglalkozóknak már nem k e l l helyüket k e r e s n i máa t u ­ dományágak határterületein, ée munkájuk tudományos Jellegét újra és újra m e g i n d o k o l n i és b e i g a z o l n i ; megnyílt már helyük a tudományok kerékasztalánál.4/

Azért,hogy a most m e g a l a p o z o t t u j tudományág f o g a l m a i b a n a Szovjetunióban és az együttműködő s z o c i a l i s t a országokban t i s z t a h e l y z e t e t t e r e m t s e n e k , a VTHITI előkéezitette és KGST-együttműkö­

désben az érdekelt országok nyelvére i s lefordítva, 8 n y e l v e n k i a d ­ t a a tudományos információ terminológiáját, értelmező szótárát,5/

csaknem 1300 f o g a l o m r a . A szótár f o g a l m i bősége jól szemlélteti az u j tudományág aránylag széles területét, ée megvalósítja ez i s m e r e t -

Az u j tudományágat az információtól m i n t funkciótól való megkülön­

böztetésül legújabban l n f o r m a t i k a - n a k nevezték e l . Vö. MIHAJLÓT, A . I . - CSERHÜJ, A . I . - GILJARETSZKIJ, E.Sz.i Informátika-novoe nazvanie t e o r i i naucenoj i n f o r m a c i i . « Haucsno-xehnioseszkaja I n ­ f o r m a c l j a , 1966.dec. p.35-39-

T e r m l n o l o g i c e e B z k i j e z l o v a r ' po naucanoj i n f o r m a c i i . Moszkva,1966.

507 p.

(7)

POLZOYICS X . i S z o v j e t Információs r e n d s z e r ág ée tevékenység körében a s z o c i a l i s t a tábor országaiban dolgozók szakmai érintkezésének megbizbatő feltételéül szolgáló terminoló­

g i a i közös nevező követelményét.

3.8 A hatalmas és egységes irányítás a l a t t működő s z o v j e t informá­

ciós B z e r v e z e t és a k i f e j l e s z t e t t információs tudomány / i n f o r ­ m a t i k a / nem e s i k abba a hibába, hogy a g y a k o r l a t i információs tevékenység fejlesztésének és ésszerűsítésének lehetőségeit csak a saját szűkebb területén k e r e s s e . Jó példa e r r e állásfoglalása a ha­

gyományos referáló feldolgozás megoldási módjára. M i n t e g y két évti­

zeddel ezelőtt a üHESCO égisze a l a t t t a r t o t t 1949. évi párizsi do­

kumentációs konferencián meg az a felfogás u r a l k o d o t t , hogy megfe­

lelő minőségű referátumokat csak dokumentációs ezakemberek képesek készíteni, s ezért a szerzők vagy szerkesztőségek által kéBzltstt

és az e r e d e t i közleménnyel együtt közreadott referátumokat a doku­

mentációban nem i s szabad felhasználni. Nyilván i g y kívántak a doku mentécié dolgozói számukra állandó és egyre terjedő munkakört b i z t o ­ sítani.

E z z e l szemben a Szovjetunióban, a h o l a V I K l T I - b e n és a további három össz-szövetségi tudományos-tájékoztató intézetben a világon a legnagyobb méretű referáló tevékenységet valósították meg, ésszerű­

nek tartják, ha az elsődleges tudományos közlemények szerzői vagy szerkesztőségi t a r t a l m i k i v o n a t t a l kiegészítve j e l e n n e k meg, s azo­

k a t - hacsak nem k i f e j e z e t t e n 'szakszerűtlenek - a referáló intéz- mények átveszik. Ennek az irányzatnak előmozdítására - és bizonyára a világra i s kiható példaként - kormányintézkedéssel 1967-től kezdő­

dően kötelezővé tették a Szovjetunióban k i a d o t t összes természettu­

dományi ée műszaki tárgyú közleményeknek szerzői vagy szerkesztősé­

g i referátumokkal való megjelentetését.

u g y a n i l y e n irányú ésszerűsítő Intézkedés a természettudományi és műszaki közleményeknek az ETO s z a k j e l z e t e i v e l való megielenteté- se, aminek révén ennek az anyagnak ETO s z e r i n t i osztályozását nem k e l l többé számtalan könyvtárban és információs intézményben külön- külön elvégezni. E z z e l nemcsak munkát és időt l e h e t megtakarítani, de az osztályozás egységes szempontok s z e r i n t i , tehát használatra alkalmasabb végrehajtását 1B e l l e h e t érni.

Mindez a z t m u t a t j a , hogy az információs és dokumentációs tevé­

kenységben országos szervezési intézkedésekkel rendkívüli hatékony­

ságú ésszerűsítéseket l e h e t elérni, éspedig ugy i s , hogy az ésszerű sítést nem magában az információs munkában, hanem az a l a p u l BZOlgá- 16 elBŐdlege3 s z a k i r o d a l o m kiadásában hajtják végre.

3.9 Ugyancsak bű területe l e h e t az információs feldolgozás ésszerű sitésér.ek az egyéb téren együttműködő országok információs r e n d s z e r e i n e k működési összehangoléea, egyeztetése. E z z e l a l e hetőséggel éppen s z o v j e t kezdeményezésre a EGS1 országok Tudományos

és Küszaki Eutatásokat Koordináló Állandó Bizottsága e l t i a a Tudo­

mányos-Műszaki Tájékoztatási Állandó Munkacsoport eletrekeltéséyelT amely mar e d d i g i a számos konkrét információs együttműködési r e l a d a t o t indított.útjára / p l . referétumcsere, r i t k a nyelvekből készült

758

(8)

TMT JA.évf. 10-ll.szám 1967.október-november

fordításokról kölcsönös tájékoztatás,konferenciákról,kongresszusok­

ról,kiállításokról előrejelző naptárak kiadása,filmtajékoztatás.mü- s z a k i könyvkiadási t e r v e k , p r o s p e k t u s o k kölcsönös megküldése,s emel­

l e t t további együttműködési lehetőségeket tér f e l , ós t a r t n a p i r e n ­ den. Ugyanez a munkacsoport már e d d i g I s több szimpóziumot r e n d e ­ z e t t az információügy aktuális kérdéseiről, a e z t a tevékenységét tovább kivánja f e j l e s z t e n i .

3.10 A növekvő szakirodalommal általában nem i s arányosan, hanem a különféle t i p u s u információs igények m i a t t a z t meghaladó mér­

tékben kiterjedő információs teendőkön azonban végül i s sem országon belüli, sem nemzetközi együttműködési ésszerűsítésekkel hosszú távon nem l e h e t úrrá l e n n i . Rendszeres segítséget és megol­

dást csak az információs tevékenység egyes teendőinek gépesítése, i l l e t v e automatizált lebonyolítása h o z h a t . Ebben az irányben mind a f e j l e t t tőkés országokban, mind a Szovjetunióban hosszú évek óta /az Egyesült Államokban több m i n t másfél évtizede/ nagy munka- és a n y a g i ráfordításókkal kutatások ÓB kísérletek f o l y n a k . A szakterü­

l e t nemzet-, i l l e t v e népgazdasági szerepéhez mérten nyugodtan l e h e t állítani, hogy az e r r e a célra fordított kutatéel ráfordítások v i ­ szonylagos mértéke v e t e k s z i k az i p a r i nagyhatalmak néhány nagy k u ­ tatási programjára fordított srőfeezitések arányéval. Byilván a meg­

oldandó f e l a d a t o k Összetettségének és bonyolultságának tudható be, hogy s z e r t e a világon m i n d e d d i g csak részeredmények születtek, és a megváltó komplex gépesítés és automatizálás még várat magára. A Szovjetunió erőfeszítései e téren i e h a t a l m a s a k , s programjának át­

fogó v o l t a , a kutatásba bevont tudományoB intézetek és tudományos dolgozók száma, nsmkűlönben az a n y a g i ráfordítás mértéke végül i e meg k e l l , hogy hozza a gyümölcsét. Ekkor p e d i g elsősorban a bará­

t i országok, de nyilván az egész világ információs intézményei és Információs tevékenységs előtt a fejlődés u j távlatai nyílhatnak majd mag.

4. Végigtekintve a Szovjetunió s z a k i r o d a l m i információs rendszeré­

ről és munkájának eredményeiről e d d i g előadottakon, világosan állhat minden a v a t o t t , de akár a v a t a t l a n szemlélő előtt i s a f e l a d a t egyedülállóan nagyszabású v o l t a és végrehajtásának számos példamutató B i k e r e . A f e l a d a t egyedülállóan nagyszabású, m e r t a v e ­ zető tőkés országok gazdasági ée társadalmi rendszerükből adódóan az információ ügyeire i l y e n méretű, központilag irányított személyi és d o l o g i s z e r v e z e t e t nem képesek létrehozni. A legtöbb, amire vál­

l a l k o z n i tudnak, egy-egy nagy információs intézmény létrehozása / p l . a Centre N a t i o n a l de l a Recherche S o i e n t i f i q u e dokumentációs szolgá­

l a t a Párizsban, Japán központi tudományos-műszaki tájékoztatás inté­

z e t e / vagy állami támogatása /főleg az Egyesült Államok gyakorlatá­

ban/, továbbá v a l a m e l y tanácsadó és közvetett eezközökkel irányító kormányszerv vagy társadalmi s z e r v e z e t életrekeltése az információ állami, félállami és magánszerveinek koordinálására /szintén az E- gyesűlt Államokban, Kanadában, k i s e b b hatásfokkal Angliában, F r a n ­ ciaországban, Hollandiában, az NSzK-ban/. Ezekben az országokban Így fenntarthatók az információügy területén e d d i g elért szép rész­

tél jesitmények / p l . a Chemical A b e t r a c t s tovább fejlődő kiadása/, e s e t l e g megválóeulhat egyes u j a b b nagykapacitású információs s z e r -

(9)

POLZOVICS I . : S z o v j e t információs rendszer

vek beállítása i s , de ezek együttvéve eea közelitik meg egy-egy o r ­ szágban a z t a teljesítményt, amit a s z o v j e t s z a k i r o d a l m i tájékozta­

tás átfogó s z e r v e z e t e nyújthat, sót számos v e z e t i tőkés ország l e g ­ nagyobb információs intézményei együttesen v e h e t i k talán csak f e l a v e r s e n y t a Szovjetunió legnagyobb tuöomanyoB-táJőkoztatési Intézmé­

nyével, a V U 1 I I —v e i , az egész s z o v j e t s z e r v e z e t teljesítményét f i ­ gyelmen kivül i e hagyva.

Ezért nem l e h e t meglepő a vezető tókéeorazágok információs szakembereinek, sót tudománypolitikájának i s visszatérő elismerése a s z o v j e t információs rendszerről, B Ő t az sem, hogy a természettu- dományofc éB a t e c h n i k a kutatói és szakemberei egyre nagyobb érdek­

lődéssel f o r d u l n a k mind az elsődleges, mind a másodlagos orosz n y e l ­ vű szakirodalom felé. Az elsődleges felé azért, mert a természettu­

dományok és a t e c h n i k a területén s z o v j e t közlemények számtalan j e ­ lentős kutatási és fejlesztési eredményről számolnak be, a másodla­

gos /a s z o v j e t dokumentációs/ kiadványok felé pedig azért, mert a¬

zokból /főleg a Referatlvnüj Z s u r n a l sorozatairól v a n sző/ általá­

ban szélesebb körű és mélyebb tájékozódást szerezhetnek a tőkéaor- ezégok természettudományának és technikájának fejlődéséről i s , m i n t a legtöbb n y u g a t i időszakos információs kiadványból.

Inr.en származik a külföldi természettudományi kutatók és mérnö­

kök fokozódó f i g y e l m e az orosz n y e l v iránt i s . " Napjainkban v a ­ gyunk t a n u l e nemzetközi érintkezést szolgáló, hagyományos világ­

n y e l v e k m e l l e t t u j világnyelv: az orosz előtérbe kerülésének. J e l ­ lemző - és a gazdasági-társadalmi fejlődés törvényszerűségének i s ­ meretében nem i s meglepő hogy mig a f r a n c i a n y e l v világnyelvvé emelkedését a X T I I . század f r a n c i a európai hegemóniája a l a p o z t a meg, az angolét pedig a b r i t g y a r m a t b i r o d a l o m XIX. századi kiteljesedése és a nemzetközi kereskedelem igényei, a d d i g az oroszét a természet­

tudományok terén századunk második felétől kezdve különösen megnöve­

k e d e t t , kimagasló s z o v j e t eredmények e m e l i k nemzetközi r a n g r a . Ko­

r u n k , a tudományos-technikai f o r r a d a l o m korszaka, természetszerűen j u t t a t j a nemzetközi szerephez a z t a n y e l v e t , amelynek hazájában a természettudományok és a t e c h n i k a fejlődéee különlegesen szembeszö­

kő.

Azok között az eredmények között, amelyeket a Szovjetunió a t u ­ domány és t e c h n i k a területein fél évszázad a l a t t elért, f o g l a l n a k h e l y e t a tudományos tájékoztatás megalapozása, szervezése és k i f e j ­ lesztése körében produkált rendkívüli teljesítmények i s . A s z o c i a ­ l i s t a országok, Így hazánk információs szakemberei i s elismeréssel t e k i n t h e t n e k a s z o v j e t fejlődésnek ezekre a példamutató eredményei-

^Angliában p l . 1956-ban tudományos kutatóknak csak 2 £-a v o l t ké- pes orosz nyelvű tudományos közlemények közvetlen felhasználásá­

r a ; 10 év múlva, 1966-ban arányuk 10 i> fölé e m e l k e d e t t . Vö. WOOD, U.K.: The f o r e i g n - l a n g u a g e problem f a c l n g s c i e n t l e t s and teohno- l o g i s t s i n t h e D n i t e d Kingdom. - Report o f a r e c e n t s u r v e y . • J o u r n a l o f Documentation, 1967. 2.az. j u n . p.117-130.

7 6 0

(10)

ÍME 14.óvf. 10-11.szám 1967.október-november

r e és s i k e r e i r e . Minthogy p e d i g e r r e a különleges fejlődésre ezen a területen éppen a s z o c i a l i s t a társadalmi-gazdasági feltételek ée a s z o c i a l i s t a államrend struktúrája adták meg a lehetőséget, meggyő­

ződésük, hogy a k i s országok a d t a k e r e t e k között a s z o v j e t példamu­

tatás saját országaik Információs ügyének jövő alakulására i e táma­

szuk és biztatójuk l e h e t .

.00o.

P0L20VICS.I.: The l e s s o n t a u g h t by t h e example o f t h e evetem o f s c i e n t i f i c and t e c h n l c a l I n f o r m a t i o n i n t h e S o v i e t Union

I h i s d e t a i l e d a n a l y s i s o f t h e S o v i e t s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n system summarizes i t s c h a r a c t e r i s t i c f e a t u r e s f r o m t h e v i e w p o i n t o f t h e l e s B o n s which can be drawn:

1 . The e i g n i f i c a n c e o f a n a t i o n a l I n f o r m a t i o n system i s r e - cognized by e s t a b l i s h i n g an i n t e g r a t e d c e n t r a l governmental c o n t - r o l .

2. A governmental decree i n i t s e l f does n o t p r o v i d e a B u f f i - c i e n t b a s i s f o r t h e o r g a n i z a t i o n o f a w e l l f u n c t i o n i n g n a t i o n a l I n ­ f o r m a t i o n systemj o n l y t h e system has t o be improved and deve- l o p e d c o n t i n u o u s l y , i n accordance w i t h t h e changlng needs.

3. W i t h i n t h e c e n t r a l l y c o n t r o l l e d n a t i o n a l eyetem c e r t a i n t a a k s / m a i n l y a b s t r a c t i n g / are c a r r i e d o u t c e n t r a l l y , w h i l e o t h e r s on branch levél, a c c o r d i n g t o t h e n a t u r e o f t h e v a r i o u a d u t i e s .

4. I n a d d l t i o n t o t h e n a t i o n a l and branch I n f o r m a t i o n c e n t r e a the I n f o r m a t i o n bureaux and t h e t e c h n i c a l l i b r a r i e s o f e n t e r p r l e e s and i n s t i t u t e a are alsó i n c l u d e d i n t h e n a t i o n a l eyatem o f s c i e n t i ­ f i c and t e c h n i c a l I n f o r m a t i o n by a l l o t t i n g them d e f i n i t e t a s k s .

5. The o v e r d i m e n a i o n i n g and s e l f - c e n t r e d n e s s o f i n f o r m a t i o n a c t i v i t i e s i s s y s t e m a t i c a l l y p r e v e n t e d by c o n t i n u o u a r e v i e i o n , d i s - c o n t i n u a t i o n o f unnecessary p a r a l l e l servicéé,eo-ordination o f pub- l i B h i n g e t c .

6. The f u n c t i o n e o f t h e i n f o r m a t i o n c e n t r e s a r e s p e c i f l e d by u n i f o r m r e g u l a t i o n s and w o r k i n g methods.

7. Large s c a l e r e s e a r c h i n t o t h e t h e o r y and p r a c t i c e o f i n f o r ­ m a t i o n by w h i c h i n f o r m a t i o n can be r a i s e d t o t h e levél o f a s c i e n c e

S. P r a c t i c a l approach t o t h e improvement o f i n f o r m a t i o n a c t i ­ v i t i e s , by s o l u t i o n s i n v o l v i n g n o t o n l y t h e i n f o r m a t i o n n e t w o r k i t s e l f : e.g. s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l p u b l l c a t i o n s must be p r o v i d e d w i t h a u t h o r s ' o r e d i t o r s ' a b s t r a c t s c l a s s i f i e d a c c o r d i n g t o t h e UDC t h u s s a v i n g a b s t r a c t i n g and c l a s s i f y i n g e f f o r t s f o r t h e whole i n ­ f o r m a t i o n n e t w o r k .

(11)

POLZOVICS I . l S z o v j e t informaciőe r e n d s z e r

9. The performance o f v a r i o u a i n f o r m a t i o n t a s k s can be c a r r i e d o u t more s u c c e e f u l l y t h r o u g h t h e c o - o p e r a t i o n o f t h e member eount- r i e s o f t h e C o u n o l l o f M u t u a l Economic A a s i e t a n c e /CMEA/,

10. Large s c a l e r e a e a r o h and experimente a r e conducted i n t h e f i e l d o f m e c h a n l z a t i o n and a u t o m a t i o n o f v a r i o u e i n f o r m a t i o n a c t i - v i t i e e .

As a consequenoe t h e resülte i n o r g a n i z l n g and o p e r a t i n g s c i e n t i f i c i n f o r m a t i o n a c t i v i t l e e a r e a e l g n i f l c a n t p a r t o f t h e successes achleved by t h e S o v i e t U n i o n i n e c i e n c e , c u l t u r e and eco- nomiee d u r i n g t h e f l v e decadee Blnce t h e Great October S o c i a l i e t R e v o l u t i o n .

0!0

nOJ!L30Btrc. M.: ypoKM H aa3gjaHHH c o a e T C K o f i CHCTetm nayqBofl H T e x H i m e c K o f l H H?op«agaH

ABaüH3 cMCTeuu HayiKoE a TexHimecüofl H&$opuauBH CCCP, c n c i e - HaTHiecKoe n a i o K e E H e e e xapaKTepHax i e p i a p c i a u e B H B O H C S a e c a -

TH nyHKiax:

1 . npKSHSHHe rocy^apcTBeHHOli s s a v i o i o c T H KH$opuaanoHHoro aejia nyieH coaaamiH KE$opiiamiOBaoH opraHB3annH HaxoaHmeBcH n o a emmut oöaerocyaapcTBeHHHM ynpaBJiemieM.

2. npn3HaHne T o r o , mo xopomo seficTBVDmyjo roc ys a p c T B S BB J O

CHcieuy HH^opiiaiiHH aejiBSH coaaaTB n y r e M estiHCiseHHoro y i c a 3 af a

c j i e a y e T ÜOCTOHHHO coBepieBCTBOBart u paaBHBaií, n o aepe B O3B E K B O - honKR HOBUX n o r p e ö H O C T eP .

3. BHjTpü rocyaapciBeHHofl CBCTÖMH, HaxoaflmeilcH n o a ejWHKM

pyKOBosciBOM, B 3 3 B H C Ü U 0 C T H OT npuposu oTflejiiiHHx a a j i a i , OeHTpailil- 3osaHHoe npOBeaeHae OSBHX B H J O B EeHienBaocTH /OCOÖBHHO p& 4 i e p n p o -

B3HHH/ H aéqeBTp3-1H30EaHH3H OpraBHBamm flpVTHX BHflOB ASHTeüBHOCTlI Ba ypoBHe OTpacjieíi.

4. H a p f l s y c qeBTpaJiBBuioi H oTpacjieBHira o p r a a a M H K H í i o p n a m i H , ans BunoJiB6KMF! o n p e^ e j i e B H u x s a a a i , npHBJieieBHe B rocyflapCTBeBHTB CHOTeMj si HH$ opMan,H oHHHX öcpo, a TeXHMqecKHX ŐHÖJiHOTeK Ba n p e s -

npHBTHHX / B HHCTMTyTax/.

5. ^HCTeuaTHqecKoe yctpaaeBue B O 3 M0S H0C T H npejBejiiPieflBHr.

paauepoB c a i i o n e J i i H o H nB$opuanHOBBOtí JI&RI&TÍBHOCTH / S e o n p a B a a B H o r o n a p a j i j i e j i H s u a B HH$opiian.noBHoH n e p u o s i o c e , D.eaTpaJiH3anHH a s a a H i i H

HBSOpuaiIHOHHblX uaTepnajiOB/,

6. O n p e s e j i e a n e senTejitHociH tiB^opiiaaHOHBiix opraaoB n y T e u E3- aamiH TBnoBux noxozemÁ, paspaooTKa MeioiHiecKKx yKa3aBHH no O T -

. : :..v T w i a u 3 a a a i .

762

(12)

TMT 14.évi. 10-11.ezán 19.67.október-november

7. ÜpOBejieHiie 3aaiiiTejiBBHx HccJiejWBaHHH B oÖJiacTH Teopaa a npaKTifiíK a H $ o p M a n a o H H o r o aeJia a BoaBHmeaae, T a K K U n y i e i í , H H $ o p M a -

n»K 3 0 ypOBHH OTpaCJIH H a j K H .

8. n p a i i T K s t e c K U K n o s x o s K panaoHajiHaaaHH BH$opMnnaoHHOil A Ö H - T e j i B H o c T H , n y i e u K3ucxaRw pemeaHií ne I O J I L K O BHyipii c a u o ö o p r a a a - a a n a a H H$ o p u a m i u /oÖH3aTeni>Hoe noiieieHHe aBTOpcKax HJIH peaaKTop-

C K H Z p83ioue n p a c i a i L a x nyÖfliUtyeMHz B H a y r a o Ü a T e x H H i e c K o a n e p a -

oaHKe, MaccníKKanHH n y ő j u o t a n a l í n o yflK a B c n o j i L a o B a a a H a a j i e K c o B ÍÜIB ycTpaHenas s y o j i a p o B a H U H aeKOTopux HH^opiaaqHOHHux paöoT B O B c a S

HH$opiíauHOHüOíl opraHKsauiiE/.

9 . C o r j i a c o B a a a e O T a e ü B a u i HH$opMaaHOHHKX a a a a q n y r e w c o i p y f l - HKiecTBa cTpan-qjieHOB C 3 B .

1 0 . HlnpoKoe nposeseHiie accreaoBaHKfl a a K c n e p a u e H T O B B oÖJiacTH uexaHa3aoaa a aBTOMaTaaamm n H$opuannoHHHX n p o i t e c c o B .

B c s e a c T B a a B c e r o a i o r o , p e a y j i B T a i a , a o c T u r n y T a e B COBBTCKOM Coi03e B o ü j i a c i i ! o p r a a a 3 a m i n a a e H T e a i H O C T B B a y i a o a H B$ o p i i a q a a a o -

CTOftHettiDBit oÖpaaOM M o r y T ŐHTB nocTaBaeaa B pafl r e x y c n e z o B a 5 0 - CTMaeHHH, Koiopne flocxarnyTu CoBeTCHHu C0E3011 B o ő n a c i a a p y r a x n a y s , xo3HHCTaa a K y x B T y p u 3 a 5 0 JIQT, n p o i e f l i B e nocJie BeaaKOií OHTHÖPLCHOÍ CoQKajincTnqeűKo2 P e B O S D n a a .

X - o -X

POLZOTICS.I.t D i e Lenre und daa B e l a p l e l des Svateme d e r w l a - a e n a c n a f t l i o h e n und t e c h n l a c h e n I n f o r m a t i o n I n d e r Sow.letnnlon

Durch d i e a y s t e m a t l s c h e Erörterung d e r c h a r a k t e r i a t i e c h e n Züge des Systems d e r B o w j e t i s c h e n w i s s e n s c h a f t l i c h e n und t e o h n i e c n e i i I n ­ f o r m a t i o n v r l r d e i n e a u B f U h r l l c h e Analyae und d i e daraus f o l g e n d e n Learen und E r k e n n t n i a e e d a r g e a t e l l t :

1 . Die Anerkennung d e r Bedeutung e i n e s n a t i o n a l e n I n f o r m a t i o n s - ayatems i e t d u r c h den Aufbau e i n e r O r g a n i s a t l o n u n t e r e l n h e i t l i c h e r g e e a m t s t a a t l i c h e r Lenkung e r e i c h t l i c h .

2. E i n g u t f u n k t l o n i e r e n d e e n a t l o n a l e e I n f o r m a t i o n a a y B t e m k a n n n i c h t a u f e i n m a l , durcb e i n e e l n z i g e Verordnung g e e c h a f f e n werden;

daa Syetem muse d e n e t e t e neueren AnaprUchen entaprechend, f o r t l a u - f e n d v e r b e e e e r t und w o i t e r e n t w i c k e l t werden.

3. I n n e r b a l b dee n a t i o n a l e n I n f o r m a t l o n s s y s t e m a werden d i e v e r — acbiedenen Aufgaben, i h r e n E i g e n h e i t e n gemáes, t e i l w e i e e z e n t r a l / v o r allém daa B e f e r i e r e n / , t e l l w e i s e d e z e n t r a l i s i e r t b e i den e i n - z e l n e n I n d u a t r i e z w e i g e n gelöst.

(13)

FOLZOVICS I . i S z o v j e t információé r e n d e z e r

4. Has E i n b e z i e h e n d e r Informationebüroe und d e r t e o h n i e c b e n B i b l i o t h e k e n d e r ünternehmen / I n s t i t u t e / m i t f e s t g e s e t z t e n A u f g a b e n - k r e i e i n dae n a t i o n a l e I n f o r r o a t i o n s s y s t e i i e t . n e b e n den z e n t r a l e n I n f o r m a t i o n a o r g a n e n und j e n e n d e r I n d u a t r i e z w e i g e j u n b e d i n g t e r f o r - d e r l i c f c .

5. D i e überdimensionierung und d i e e e l b a t b e z w e c k t e O r g a n i e i e - r u n g d e r Informationatátigkeit muse v e r h l n d e r t werden .z.B. d u r c h E i n a t e l l e n u n b e g r u n d e t e r p a r a l l e l e n P u b l l k a t i o n e n , d u r c h d i e E o o r - d i n a t i o n d e r PublikationBtátigkeit.

6. D i e Tátlgkeit d e r e l n z e l n e n Informationeételien k a n n d u r c h e i n h e i t l i c h e S t a t u t e n und K e t h o d i k g e r e g e l t w e r d e n ,

7. F o r a c h u n g s a r b e i t e n b e d e u t e n d e n Umfan^ee w e r d e n a u f dem Ga­

biét d e r I h e o r i e und P r a x i s d e r I n f o r m a t i o n d u r c h g e f t t h r t , U B d i e I n ­ f o r m a t i o n a u f den Stand e i n e r w i e s e n s c h a f t l i c h e n D i s z i p l i n z u erűé­

ben.

8. D i e B a t i o n a l i s l e r u n g d e r I n f o r m a t i o n e t a t i g k e i t a u c h t Lösun- gen n i c a t b l o s s i n n e r h a l b d e s S y s t e m s ; z.B. müsBen w i s a e n e c h a f t l l - che und t e c h n i a c h e P u b l l k a t i o n e n m i t A u t o r e f e r a t e n und D K - Z a h l e n b e - g l e i t e t werden, wodurch A r b e i t a p h a s e n d e r w i e d e r h o l t e n I n f o r m a t l o n e - b e a r b e i t u n g e r e p a r t w e r d e n können.

9. G e w i s s e Iníormationsaufgaben können d u r c h d i e K o o p e r a t i o n z w i s c h e n den M i t g l i e d s s t a a t e n d e s B a t e s für G e g e n s e i t i g e W i r t e e h a f t s - h i l f e b e s e e r v e r f o l g t w e r d e n .

10. U m f a n g r e l c h e F o r s c h u n g B a r b e i t e n und E x p e r l m e n t e z u r U e c h a n i - a i e r u n g und A u t o m a t i s i e r u n g v o n P r o z e s e e n d e r Informationstátigkelt werden s y s t e m a t l s c h durchgeführt.

D i e s o w j e t i s c h e n E r g e b n i s a e a u f dem S e b i e t d e r O r g a n i e a t i o n und d e r Tervollkommnung d e r w i B B e n s c h a f t l i c h e n und t e c b n i s c h e n I n ­ f o r m a t i o n b i l d e n e i n e n T e i l j e n e r E r f o l g e , w e l o h e d i e S o w j e t u n i o n a u f allén b e d e u t e n d e n w i B B e n s c h a f t l i c h e n , k u l t u r e l l e n und w l r t - e c h a f t l i c h e n G e b l e t e n e e i t d e r S r o s s e n S o z l a l i e t i s c h e n O k t o b e r r e v o - l u t i o n i n den v e r g a n g e n e n 50 J a h r e n v e r z e i c h n e n k a n n .

0 O 0 O 0

76*

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Párt központi feladataként - a hatalom kivívása után - LENIN az ország szigorúan tudományos alapokon nyugvó irányítását jelölte meg... Jellemző, hogy ezeket az

[r]

, A tudományoB és műszaki könyvtárak szerepe gyorsan növekszik az országos tudományos-műszaki tájékoztatási rendszer fejlesztésé­.

A képbeosztás, kicsinyítés tekintetében feltehetően az ISO legközelebbi ülésén megállapodások

1964 szeptember 4-én megtartották a CIKISZ /Központi Építésügyi Tudományos Tájékoztatási Intézet/ SZU-GOSZTROJ Tudományos Műszaki Tá­.. jékoztatási

A kutatók tájékoztatási igényének vizsgálata céljára a kutatási folyamatot megközelíthetjük A/ a kutató munka belső mintája és B/ a kutató munka külső menete felőlI.

Működjenek együtt a műszaki könyvtárakkal a természettudományos és műszaki irodalom népszerűsítése érdekében.. gyeljnüket a arankájukhoz

évi/ júliusi plénuma által "A párt további fejlesztésére, a termelés műszaki tökéletesítésére, szervezésének javítására irányuló felodatok" tárgyában