F O L Y Ó I R A T C I K K E K
1 2 4 / 6 9 OOL.8U/083A001.83 Adatok a tudomány éa a t e c h n i k a azámára - a múlttól a .-jövőig.
/Da t a f o r acience and technalogy - f r o m paat l n t o tiie f u t u r e . / - ROSSIII, F.D. - C0DATA N e w s l o t t e r , l . k . l . s z . 1 9 6 3 .o t t . p.2-4.
A tanulmány bevezetéae áttekintést ad arról, miként gyarapodtak a mérési adatok a természettudományok és a t e c h n i k a története f o l y a mán, k i e m e l v e , m i l y e n rohamos ez a gyarapodáa n a p j a i n k b a n , majd vá
z o l j a a tudományos és dúl s z a k i adatok öaazegyüjtésere éa közreadására Irányulj törekvéseket. A legjelentősebb adat-kompilaciók:
Landolt-Bömatein táblázatok,
Tables Annuelles de Constantes e t Données Bumóriquea, Tables de Constantes Sélsctionnées,
Tables o f P h y s i c a l and Chemical Constants, I n t e r n a t i o n a l C r l t l c a l Tables
rövid ismertetésével demonstrálja, hogy m i l y e n nagy f e l a d a t o t j e l e n t a numerikus adatok összegyűjtése és publikálása. A H a t i o a a l Academy o f Sciences /az Egyesült A l l a n c k Tudominyoa Akadémiája/ 1355-ben meg
vizsgáltatta a h a z a i s z i n t e n folyó adatkompilációs munkálatokat az
z a l a céllal, hogy ások szervezetté tételére éa koordinálására meg- oldáat dolgozzanak k i . A felmérés eredményeként létesítették 1957- ben az O f f i c e o f C r l t i c a l T a b l e s - t /a K r i t i k a i Táblázatok Hivatalát/, melynek kötelessége: felmérni a tudományos köröknek és az i p a r n a k a tudományos a d a t o k r a Irányuló Igényeit; elősegíteni az adatkompiláci- óa t e r v e k e t ; előmozdítani az egyöntetűséget az adatok begyűjtésében és közreadásában; nyilvántartást v e z e t n i a folyamatban lévő adatkom- pllációs munkálatokról; elősegíteni a azükaégeB anyagi alapok megte
remtését. Az adatkompilációs munka szervezetté tételére irányuló a- m e r i k a l kezdeményezés nemzetközi s z i n t e n l a éreztette hatását. Az ICSÜ / I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l o f S c i e n t i f i c Unions = a Tudományos Szer
vesetek Kemzetközi Tanácsa/ 1966-ban CODATA /Committee on Data f o r Science and Technology • a Tudományoa éa Kt! s z a k i Adatok Bizottaága/
elnevezésééi nemzetközi szervát h o z o t t létre a numerikus adatok ügyé
nek gondozására.
A COEATA-Blzottaág rendeltetése:
megállapítani, hogy világszerte h o l éa m i l y e n adatkompiláclős munkák f o l y n a k ; felderíteni, hogy a tudománynak és a technikának mi
l y e n adatok összegyűjtésére és közreadására lenne szükaége;
koordinálni éa egyaégeaiteni az adatkompiláeiós t e r v e k e t ; aegitséget nyújtani a azukaőgea anyagi alapok előteremtéséhez;
TMT 16.évi. 11-12.szám 1969.november-december
előmozdítani az egyöntetüséget a táblázatolt összeállításába-"., közreadási formáiban;
létrehozni az adatkompilációs munkálatok nemzetközi nyilvántar
tását;
s e r k e n t e n i az adatok begyűjtésének, tárolásának, közreadásának, v a l a m i n t terjesztésének u j módszereire irányuló kísérleteket.
A CCDATA célja, hogy a tudományok és a t e c h n i k a részére világ
v i s z o n y l a t b a n biztosítsa a numerikus adatok k r i t i k a i gyűjteményeinek megfelelő formában történő közrebocsátását. Ennek érdekében az"adat- kompiláclókkal szemben a kivetkező követelményeket állítja f e l :
t e l j e s e k legyenek; a vonatkozó szakterületen m i m e n anyagre és sajátosságra szolgáltassanak a d a t o k a t ;
legyenek következetesek az egységek, a szimbólumok, a nomenkla
túra használatában;
legyen e l f o g a d o t t , szabványosított elrendezésük;
közreadási formájuk legyen a felhasználó tudományos dolgozók i ¬ gényelnek m e g f e l e l i ;
összeállításukat szakértők végezzék;
biztosított l e g y e n az adatállomány f o l y a m a t o s karbantartása és alkalmas Időpontban u j kiadás megjelentetése;
álljon rendelkezésre a szükséges anyagi f e d e z e t ; elfogadható áron legyenek beszerezhetők.
A CODATA távolabbi t e r v e i b e n az s z e r e p e l , hogy a tudomány és t e c h n i k a különféle területei számára világköspontok létesüljenek, me
l y e k a vonatkozó szakterület adatállományát begyűjtik ás a kompilá- c i d k a t kéezitik. E hálózat központja a CODATA irodája l e n n e . Ameny- n y l b e n szükségessé válnék, a CODATA központi adattárat i s létesíthet
ne, mely különféle adathordozók és adattovábbítási módok /nyomtatás, lyukkártya, l y u k s z a l a g , mágnesszalag, távközlés/ igénybevételével láthatna e l numerikus a d a t o k r a vonatkozó tájékoztatási f e l a d a t o t . Eb
ben az ee«tben a CODATA i s beléphetne a tudományos tájékoztatási köz
pontok nemzetközi hálózatába, melynak megvalósíthatóságát egy ICSU- ÜHESCC bizottság tanulmányozza. / r r o s z G /
9 4 3
1 2 5 / 6 9 002/430.1/:659.2 Határozat • nyugat-német tájékoztatásügy éa dokumentáció átfogó
rendszerének kiépitésérfl a tudomány éa a t e c h n i k a területén. / E n t - a c h l i e s e u n g zum Aufbau einea umfassenden deutschen I n f o r o - a t i o n a — and DokumentationsweBens für Wisaerischaft und T e c h n i k . / • N a c h r i c h t e n f t l r Dokumentation, 20.k. 2.az. 1969-ápr. p.50-51.
& tudomány és a t e c h n i k a rohamoa fejlődése a publikációk számá
nak tetemes megnövekedéséhez ée sokasodó tudományos ismeretekhez v e z e t e t t . Rendszeres elemzés és feltárás nélkül az u j i s m e r e t e k mély
reható értékelése többé nem lehetséges. Az információk figyelése éa gyors vlsszakereBÓse caak a tájékoztatási intézmények által gyűjtött éa f e l d o l g o z o t t forrásokból kéazitett, d e s z k r l p t o r o k k a l ellátott rö
v i d k i v o n a t o k , referátumok közlése, vagy legalább a puszta forráa- adatok azélea körű közreadása utján lehetséges.
Az i p a r i államok léte, tevékenysége és konkurrenciaképessége, v a l a m i n t társadalmi fejlődése i s alapjában attól függ, hogy a k u t a tási eredményekről, u j anyagokról és termékekről, eljárásokról s t b . m i l y e n gyora és helyes információk állnak rendelkezéaére, i l l e t v e a¬
zok hogyan hasznosíthatók.
A Német Szövetségi Köztársaságban ezért aürgőaen f e j l e s z t e n i k e l l azokat a tájékoztatással foglalkozó intézményeket, amelyek a k u tatás és fejlesztés eredményeiről a tudományos intézetek, az i p a r , a p o l i t i k a i és gazdasági szervek, a parlament és a felsőbb vezetés ré
szére "célzott" információkat tudnak szolgáltatni, hogy azok gyorsan és kielégítő módon tájékozódhassanak. A nyugat-német és nemzetközi kutatás és fejlesztés eredményei Iránti információs igény fennáll, különösen a t e c h n i k a - beleértve a azabadalomügy - az orvostudomány,
j o g , Bzociolőgia és a p o l i t i k a területén.
Az átfogó tájékoztatási f e l a d a t o k pontoaan körülhatárolt, jő «- gyüttmüködéBt kívánnak meg a tudomány, a gazdaság és a felsőbb veze
tés között.
Nemcsak az egész tudomány, t e c h n i k a , gazdaság és vezetés terüle tén szükséges a tájékoztatási i s m e r e t e k oktatása, v a l a m i n t a tájékoz tatási irodák szakembereinek a képzése, hanem erőteljes kutatásokat k e l l végezni a tájékoztatáatudomány területén i s .
A GdT /Gemeinschaftsauaschuaa d e r Technik = liüszaki M u n k a b i z o t t ság/ és a Deut3cher Verband Technísch-Wissenschaftlicfcer Vereine / Tu
dományos-Müszaki Egyesületek Német Szövetsége/ a német tudomány és gazdaság fejlesztéséért munkálkodva az összes német tartomány, o r szágrész vezetőitől, s tudomány és gazdaság képviselőitől ideális és szakszerű együttműködést kér az átfogó informácica rendszer kiépíté
se érdekében, és mindazoknak az eszközöknek a nagyvonalú rendelkezé
sére bocsátását, amelyekkel a kitűzött f e l a d a t o k megvalósíthatók.
A GdT a f e n t i e k h e z még a következő magyarázatot fűzte:
A műszaki és tudományos információ a modern " i p a r i " társadalom-
TMT ló.évi. 11-12.s z á m 1969.november-december
ban a termelési f o l y a m a t n a k éppen o l y a n lényeges alkotó" eleme, m i n t a munkaerő, a tőke vagy a nyersanyag. Ezért a szakmai információkat minden rendelkezésre álló n e m z e t i és nemzetközi forrásból gyűjteni k a l l , és az érdekeltek részére, f e l d o l g o z o t t formában rendelkezésre k e l l bocsátani.
íz információk könnyebb és szakszerűbb felhasználása érdekében, különösen interdiszciplináris tudományágak és nemzetközi együttműkö
dés esetén, az információkat a szabványoknak és ajánlásoknak megfe
lelő formában k e l l megfogalmazni.
A tájékoztatási szakemberek képzése területén a f e l a d a t kettős:
egyetemeken, műszaki főiskolákon, móraökiskólákban és felsőfokú köz
gazdasági szakiskolákban o l y a n kötelező előadásokat és g y a k o r l a t o k a t k e l l t a r t a n i , hogy a jövendő tudós, mérnök, közgazdász megismerje az információ problémakörét; h o l és hogyan gyűjtik az információkat, ho
gyan történik a publikációk dokumentálása és a z o k a t hogyan l e h e t ér
telmes módon felhasználni az i p a r i vagy más területek kutatási ée fejlesztési tevékenységénél. A felhasználók oktatása m e l l e t t o l y a n tudományos szakembereket és segéderőket k e l l képezni a tájékoztatási ezervek, központok részére, a k i k a tájékoztatásügy összes kérdésében teljességgel vagy részterület s z e r i n t jártasak és i s m e r e t e i k , v a l a m i n t - lehetőség e z e r l n t több - idegen n y e l v tudása birtokában a nem
zetközi dokumentációs munkában i s képesek közreműködni. JS szakemberek részére megfelelő besorolási és előmeneteli r e n d s z e r t k e l l k i d o l g o z n i .
A j e l e n l e g i ée a jövőben még növekvő információs igény az i n formációs hálózat g y o r s kiépítését követeli meg. Ez hosszutávu t e r vezést, célszerű szervezést és kielégítő finanszírozást igényel.
A decentralizált tájékoztatási irodákat kutatóintézetekhez,szak
könyvtárakhoz vagy más intézményekhez l e h e t "telepíteni'1, hogy az é¬
r i n t e t t terület tájékoztatási f e l a d a t a i t ellássák.
Nagyobb szakterületek, ágazatok tájékoztatási munkáját központi, ágazati tájékoztatási szervek végezzék. Tevékenységüket o l y a n s z i n t r e k e l l e m e l n i , hogy a nemzetközi dokumentációs együttműködésben a
szakterületek vagy ágazatok nemzeti partnereiként működhessenek.
A tájékoztatásügy maga i s erős szakmai és s z e r v e z e t i fejlődés
ben van világviszonylatban, A Német Szövetségi Köztársaság képvisel
t e t i magát a nemzetközi tájékoztatási s z e r v e z e t e k b e n és részt vesz a¬
zok munkabizottságaiban. Ehhez szakmailag ée n y e l v i l e g Jól képzett munkatársak szükségesek, a k i k az ország tudományos, gazdasági s t b . területeinek igényeit a tárgyalások és határozatok során érvényesí
t e n i tudják. /Szepesváry T./
1 2 6 / Ó 9 002.513.5:629.113 A d e B z k r l p t o r o k közötti k a p c s o l a t o k részben formalizált megál
lapításával készülő gépkocsigyártás! deazkriptor-szótár t a p a s z t a l a t a . /Opüt p o s z t r o e n l j a d e s z k r i p t o r n o g o s z l o v a r j a po a v t o a o b i l o s z t r o e n i -
j u ez o s a s z t l c s n o formaiizovannüm u s z t a n o v l e n i e m s z v j a z e j mezsdu dészkriptorami./ - IVANEIH, V . I . = Haucsno-tehnicseszkajs I n f o r m a c i -
Ja, S z e r i j a 2. I 9 6 9 . 4.sz. p.11-15.
A szakkifejezések közötti - az i r o d a l m i források /értelmező szó
tárak, osztályozási rendszerek s t b . / elemzése alapján n; ^ r t - un.
"terminológiai" k a p c s o l a t o k általában nem elégségesek információkere
sési f e l a d a t o k h o z . Szükség van a szakklfejezéaek közötti - informá
ciókeresési f e l a d a t o k szempontjából meghatározott - "információé"
k a p c s o l a t o k r a Í B. EZ utóbbiak formalizálása o l y a n szabályok segítsé
gével valósul meg, melyek azokat a l o g i k a i átalakításokat h i v a t o t t a k Imitálni, amelyeket a deszkriptor-ezótár szerkesztője " f e j b e n " , t e hát g o n d o l a t i u t o n végez.
Az egyirányú információs k a p c s o l a t megállapítási szabályai ha azoknak a dokumentumoknak az igénylésénél, amelyeknek keresőképe T i szakkifejezést t a r t a l m a z z a , relevánsaknak b i z o n y u l n a k azok a doku
mentumok, amelyek keresőképe T2 szakkifejezést t a r t a l m a z z a , i l l e t v e ha azoknak a dokumentumoknak az igénylésénél, amelyek keresőképóben T j szakkifejezés s z e r e p e l , irrelevánsaknák b i z o n y u l n a k azok a doku
mentumok, amelyek keresöképében T i szakkifejezés s z e r e p e l , akkor T i és I2 szakkifejezések között egyirányú információs k a p c s o l a t áll f e n n , amely Ti-tól T2 felé irányul. I d e t a r t o z n a k a h i e r a r c h i k u s éa az egyirányú asszociatív k a p c s o l a t o k . A kétirányú információs kapcso
l a t megállapítási szabálya: ha azoknak a dokumentumoknak az igénylé
sénél, amelyek keresőképe T i szakkifejezést t a r t a l m a z z a , relevánsak
nak b i z o n y u l n a k azok a dokumentumok, amelyek keresőképéoen T2 s z a k k i fejezés s z e r e p e l és fordítva, akkor T i és T2 között kétirányú i n f o r mációs k a p c s o l a t van. I d e t a r t o z i k a s z i n o n i m i a és a kétirányú asszo
ciatív k a p c s o l a t .
A deszkriptor-szótárt még a szakkifejezések összegyűjtése előtt feltételesen f e j e z e t e k r e bontják. A f e j e z e t e k struktúráját g r a f i k u san a következő szabályok s z e r i n t l e h e t ábrázolni: minden s z a k k i f e jezés csak egyszsr s z e r e p e l h e t a sémában; az "alacsonyabb" s z a k k i f e jezések a "felsőbbek" a l a t t h e l y e z k e d n e k e l ; a t e m a t i k u s szempontból közeli szakkifejszéssk egy h e l y r e / " t e m a t i k u s zónába"/ koncentrálód
nak; a n y i l a "felsőbb" szakkifejezéstől i n d u l az "alsóbb" felé; a k i s karikából induló n y i l egyirányú asszociatív k a p c s o l a t o t Jelöl;
az egy pontból kiinduló n y i l a k összessége egymást követő k a p c s o l a t o k a t , az egy szakkifeJezéBtől, de nem egy pontból induló n y i l a k egy szakklfejezós több azaJckifeJezéssel való közvetlen k a p c s o l a t a i t Je
l e n t i ; a kulcsszavak a d e s z k r i p t o r o k k a l ellentétben aárójelben áll
nak; p o n t o z o t t v o n a l köti össze a kulcsszót a d e s z k r i p t o r r a l , ha köz
tük "lásd" utalás van.
Az i l y módon ábrázolt szemantikai mező az automatikus indexelés és információkeresés l o g i k a i modelljéül szolgálhat.
/Szántó P./
946
TMT 16.évi. 11-12.szám 1969.november-december
1 2 7 / 6 9 002.6.08i659.2.011.46
Le nem győzött lnformációk. /tjnbewáltigte l n f o r m a t i o n e n . / - BÖRBTG, G. 3 H a s t e c h n i s c h e Büro, 3.*. 5 0 .sz. 1969.aug. p.203.
Az USA-ban végzett vizsgálatok s z e r i n t a mérnökök a rendelkezé
sükre álló információknak csak 10jÉ-át használják f e l , jóllehet a mun
katerme 1ékenység növelése közvetlenül összefügg az információk lehető l e g j o b b hasznosításával. A vonatkozó i r o d a l o m b a n az információk hasz
nosításának növelésére l e g f o n t o s a b b tényezőkként az információk táro
lásának, visszakeresésének ée feldolgozásának tökéletesítését s o r o l ják f e l . Ugyanakkor az információk száma állandóan növekszik, s j e l e n l e g a tudományos-műszaki világirodalom évi 8-10^-oa növekedési rátájával számolnak.
Az információk kettjaodéeánek nagyon érdekes s o r r e n d j e az egyes szakágakban a következő:
10 év a gépesítési szakirodalomban, 8 év a vegyészeti szakirodalomban, 6,5 év az építőipari szakirodalomban, 5 Óv az e l e k t r o n l k a i szakirodalomban, 3 év az űrkutatási szakirodalomban, 2,5 év az a t o m t e c h n i k a i szakirodalomban, 2 év a l a s e r azakirodalomban.
Ennek az információáradatnak a dokumentációjával megbirkózni egyre nehezebb. Ehhez tudományos tájékoztatási szakemberekre / i n f o r - m a t i o n a w i a a e n s c h a f t l e r / v a n szűkség, a k i k a legkorazerűbb m i k r o f i l m - és adatfeldolgozó technikával megteremtik az információfeldolgozás általános a l a p j a i t , o l y a n r e n d s z e r e k e t szerveznek, amelyek m i n t köz
p o n t i r e n d s z e r e k sok s z e r v e t képesek információs anyaggal ellátni.
Felsőoktatási Tájékoztatási Központ. /lnformacionnüj c e n t r vüsz- s e j skolü./ - ZAIETASV, H.V. = V e e z t n i k Vüszsej Skolü, 1 9 6 8 . 5.sz.
p .4 1 - 4 4 .
Az SZKP programja előirányozza, hogy minden segítséget meg k e l l a d n i a műszaki-tudományos Ínformáció, a h a z a i ée külföldi t a p a s z t a l a t o k tanulmányozására éa terjesztésére szolgáló egész r e n d s z e r meg
szervezéséhez. Az utóbbi években számos f o n t o s határozatot h o z t a k a /Korossy I . /
1 2 8 / 6 9 002.63:378/47/
az Össz-szövetségi ágazati és tárcaközi tájékoztatási szervek tevé
kenységének koordinálására. E z z e l k a p c s o l a t b a n nagy f e l a d a t o k hárul
nak a minisztériumokra. Az i l y módon létrehozott információs r e n d s z e r jelentós idő- és pénzmegtakarítást j e l e n t , v a l a m i n t a kétszeres munkák kiküszöbölését.
1967 decemberében a Szovjetunió felsí- és középfokú szakoktatás- Ugyl miniszterének rendeletére létrehozták az lnformacionnüj oer.tr vűszsej skolü-t /Felsőoktatási Tájékoztatási Központ/. A Tájékozta
tási Központ f e l a d a t a a tájékoztató-információs munka megszervezése, u j oktatási módszerek és t e c h n i k a i segédeszközök kidolgozása a könyv
társzolgálat és a felsőoktatási intézmények tudományos kutató munká
jának eredményei alapján.
A felsőoktatási intézményekben a tájékoztatási s z e r v e k e t a t a nulmányi osztályok keretén belül hozzák létre, a könyvtárak m i n t tá
jékoztatási-információs állományok hozzárendelésével. A főiskolák f e l a d a t a , hogy a müszaki-tudományoa, termelési és gazdasági informá
ciós anyagokat idejében juttassák e l a műszaki-tudományos tájékozta
tási központ s z s r v e i h e z és az e szervek által nyújtott lehetőségeket kihasználják tudományos és müBzakl problémáik megoldásához.
A Felsőoktatási Tájékoztatási Központ négy fő részlegből áll:
a felsőoktatás szervezetével k a p c s o l a t o s s z o v j e t ée külföldi i n formációk gyűjtésével foglalkozó részlsgj
a főiskolai oktatási f o l y a m a t tudományos szervezésének és irányí
tásának elméletével, módszereivel és t e c h n i k a i eszközeivel k a p c s o l a tos információk gyűjtése; - ez a részleg két c s o p o r t r a o s z l i k :
a munka tudományos szervezésének elméletével és módszerei
v e l , v a l a m i n t
a t e c h n i k a i eszközökkel foglalkozó c s o p o r t /az utóbbinak a programozott oktatás eszközeivel f e l s z e r e l t laboratóriumok, tanépületek s t b , állnak rendelkezésére/;
tájékoztatási-információs részleg könyvtárral, olvasóteremmel és kiállítással;
szerkesztőségi és kiadói részleg.
A Goszudarsztvennüj K o m i t e t Szoveta H i n i s z t r o v SzSzSzfi po nauke i t e h n i k e /a Szovjetunió llinisztertanácsának Műszaki és Tudományos Bizottsága/ jóváhagyta azoknak a kérdéseknek a tematikáját, melyek Információit a különböző főhatóságoknak, intézeteknek a Tájékoztatáal Központhoz k e l l e l j u t t a t n i o k .
£ t e m a t i k a irányvonalai: a pedagógiai munka tudományos megBzer- vezéae, az oktatási f o l y a m a t irányítása, u j oktatási módszerek, a t u - dománynak, a technikának az oktatásba bevonandó ujabb kérdései, a fő
i s k o l a i szakemberképzéa hatékonyságának fokozásával öaBzefüggő álta
lános kérdések, a tudományos kutatómunka szervezésének sajátosságai a felsőoktatási intézményekben.
TXT 16.ért. 11-12.szám 1969.november-december
Valamennyi alosztállyal szemben támasztott ÍQ követelmény a f o lyamatos informáéiószolgáltatás.
• t e k i n t e t t e l az információs anyag volumenére, a gyűjtés, f e l d o l gozás, visszakeresés egyre nehezebbé válik, ezért egyre élesebben ve
tődik f e l az automatizálás kérdése. Nagy nehézséget j e l e n t az i n f o r mációs anyag elemzésének, azonosításának f o l y a m a t a B t b . Ezért még az i l y e n automatizált rendszer létrehozása előtt k i k e l l f e j l e s z t e n i a tájékoztatási munkát a főiskolákon, felhasználva ehhez minden r e n d e l kezésre álló módszert, eszközt.
A későbbi megőrzés, feldolgozás és felhasználás céljára már most Össze k e l l gyűjteni az elsődleges információs anyagot. Ez szük
ségessé t e s z i a t e c h n i k a i eszközök - elsősorban m i k r o f i l m - igénybe¬
Tételét' /Szabó Z./
J 2 9 / 6 9 002.66:681.31 Tanulmány egy iparági vezető vállalat k e r e t e i között folyó i n
formációs tevékenység racionális gépesítéséről. /S.tudie áBelného stupne" mechanizacs Vr£I v rámci oüorového p o d n i k u . / - KOCKÁK, J . = l l e t o d i k a a t e c h n i k a informací, 10.k. 4.sz. 1968. p.26-44.
Amikor az információs rendszer gépesítéséről és automatizálásá
ról dönteni k e l l - állítja a CDK Eraha iparági vezető vállalat i n f o r mációjának gépesítésével k a p c s o l a t o s tervtanulmány - nem szabad meg
f e l e d k e z n i három alapelvről, nevezetesen hogy
1. a gépesítés és az automatizálás nem t e s z i feleslegessé a s z e l l e m i munkát,
2. nem jár közvetlen munkaidő-megtakarítással,
3. n i n c s egyetemesen optimális gépesítési és automatizálási r e n d s z e r .
A következő probléma a gépesítés és automatizálás i n d o k o l t mér
tékének eldöntése. £ t e k i n t e t b e n három f o k o z a t különböztethető meg:
1 . a klegépssitáa /psremlyukkártyák, fénylyukkártyák s t b . / ; előnye a k i s ráfordítás és a nem időigényes előkészítés. 20 000 egy
ségnyi gyűjtemények feltárására, i l l e t v e a gépesítés magasabb foká
nak előkészítésére a l k a l m a s ;
2. a nagygépesítés, a h o l msgkülönböztethstunk
lyukkártyás, i l l e t v e l y u k s z a l a g o s r e n d s z s r s k s t ; ezek előnye a kismértékű beruházás,
mágneses-elektromos r e n d s z e r e k e t ; ezek előnye a gyors v i s z - s zakereshe tő ség;
f o t o e l e k t r o m o s r e n d s z e r e k e t ; esek előnye a másolatok gyors előállíthatósága;
3 . az automatizálás, azaz computerek alkalmazása. Computert csak akkor i n d o k o l t kizárólag információs célra beállítani, ha l e g alább 3 0 0 - 5 0 0 0 0 0 , optimálisan-pedig 1-1,5 millió információt k e l l f e l d o l g o z n i .
A gépesítési t e r v előkészítésénél továbbá f i g y e l e m b e k e l l v e n n i az a d o t t ország helyzetét. Csehszlovákiában egyelőre a hagyományos munkamódszerek alkalmazása, a részben átfedő és részben - főként a határterületek vonatkozásában - hiányos feltárás, a szétsugárzott i n formációk "cimzettségének" korlátozott v o l t a , a jelentős mértékű idő
b e l i elcsúszás jellemző iparági s z i n t e n . Ennek ellenére már k i a l a k u l t a k azok a követelmények, amelyeket az információs tevékenység gépe
sítése és automatizálása közben k i k e l l elégíteni. Ezek a következők:
a/ t e c h n i k a i jellegűek:
az a d o t t területen szükséges információmennyiség feldolgozására való képesség,
a kért információk visszakeresésének megfelelő gyorsasága, az e r e d e t i szövegek előnyös reprodukálhatósága,
l o g i k a i müveletek alkalmazásának lehetősége irodalomkutatások esetében;
b/ s z e r v e z e t i és módszertani jellegűek:
alkalmas osztályozórendszer, amely összhangban van az a d o t t t e rületen eddig a l k a l m a z o t t r e n d s z e r r e l , i l l e t v e az autoreferálés pers
pektíváival,
h i e r a r c h i k u s e l v e k alkalmazásának és az információ sokszempontu megközelítésének lehetősége,
lehetőség a fogalmak közötti l o g i k a i k a p c s o l a t o k feltüntetésére, az információtárolás és -visszaksresés módszerének egyszerűsége és közérthető v o l t a ;
c/ gazdasági jellegűek:
a kiválasztott gépek ós berendezések megvásárolhatósága, i l l e t ve más f e l a d a t o k r a való alkalmazhatósága,
a gépek és berendezések működése minél kevésbé függjön a behoza
taltól,
minimális kiadások egy-egy információ feldolgozása közben, az automatizált információs rendszerek eredményeinek eladhatósá
ga, i l l e t v e megvásárolhatósága,
a r e n d s z e r általános pénzügyi rentabilitása.
TMT 16.évf. 11-12.szám 1969.november-december
A tanulmány ezután a f e n t i szempontokat a z e m b e s i t i a ÖDK Praha vállalat információs szükségleteivel, az o t t fellelhető, i l l e t v e az oda beáramló információk mennyiségével, s ennek eredményeként vá
l a s z t j a k i azokat a csehszlovák és külföldi gépeket és berendezése
k e t , amelyek a vállalaton belül biztosítják az információs r e n d s z e r racionális gépesítettségét. Az i l y módon szükségesnek ítélt gépek és berendezések a következők:
a/ n y u g a t i gyártmányok:
1 db REMXBÓtOl RAKD ?D 1068 t i p u a u kamera 10 600 dollár 1 • ÜHIPRO előhívó automata 4 800 "
1 " CAPS KAIVAR PRINTER PR0CE3S0R másoló 3 OOC 1' 1 " CAPS M.8 típusa nagyitó 17 500 H
1 " BHUKING 3000 másoló 6 50C H
1 " CAPS V 1 leolvasó és vetitó 2 000 H 1 " PIÜ.AC 400 K leolvasó 1 6CO "
összesen: 46 COC dollár
b/ csehszlovák gyártmányok:
3-4 db COIiSOL 1552 l y u k s z a l a g o s Írógép á 48 000 K i s = 144 000 EÓs.
Ennek a gépparknak a működtetése - a csehszlovák anyagok beszer
zési költségein t u l - mindössze évi 320 dollár értékű külföldi anyag beszerzését t e s z i szükségessé. A gépesítési t e r v 1967 elején készült.
Azóta a f e n t i gépek és berendezések nagy részét beszerezték vagy meg
rendelték.
!íeg k e l l még j e g y e z n i , hogy a vállalat számitóközpontjában meg
felelő kapacitás áll rendelkezésre információs feldolgozás céljaira egy ICT 1 9 0 5 t i p u s u computeren. / f u t a i m T./
1 3 0 / 0 9 007:659.2:371.694 A tájékoztatás a h.-.la-as a o t o r j a . / I n f o r ^ y t i o n a l s K o t o r des
F o r t s c h r i t t s . / - STEIKBUCH, K. = R a t i o n a l i s i e r u n g , 1 9 .k . 9. s z . 1 9 6 8 . p.198-199.
A k l a s s z i k u s természettudomány alapkategóriái az anyag éa az e¬
n e r g i a . Korunkban ehhez most az információ kategóriája c s a t l a k o z i k . A híradás t e e n n i ka kutatása bebizonyította, hogy az információ meny- nyiségazerüen kifejezhető, mérhető nagyság: egy a d o t t csatornán csak a d o t t mennyiségű információ / j e l / közvetíthető. Az információelmélet híradástechnikai szemlélete más f o n t o s szempontot i a f e l f e d e z n i enge
d e t t : ez p e d i g az információ funkcionális hatása. Egy utslágazásnál álló vándornak az u t a k irányáról szóló információ sok fáradtságot meg-
takarít. Ez a példa több D i n t m e t a f o r a : a legtöbb döntésfolyamat e r r e a példára visszavezethető.
Az információ h a t a l m i tényező: az informált társadalos fölény
ben van a tájékoztatás nélküli társadalommal szemben. Korábbi társa
dalmak hatalma a földrajzi környezetben, energiaforrásokban és a mun
kások és katonák tömegeiben gyökerezett. E tényezőket egyre inkább felváltják az információ különböző megjelenési formái: tudományos i s meretek, találmányok, működőképes s z e r v e z e t e k , know-how-k, gyors r e agálások, h e l y e s döntések s t b .
Az Információ elméletének fejlődése m e l l e t t az információs t e c h n i k a i s meggyorsult. Évtizede az információs technikát információ
átvitelre és információfeldolgozásra l e h e t e t t f e l o s z t a n i . Bla az i n formációátvitel és a computer kombinációja a kutatás szolgálatában o¬
l y a n eredményeket ért e l , m i n t p l , a távoli égitestek automatikus ké
m i a i elemzése, vagy az a t o m r e a k t o r o k meghibásodása esetén a veszé
l y e z t e t e t t területek kijelölése, védőintézkedések foganatosítása ée a radioaktív s z e n n y e z e t t anyagok összegyűjtése, A computerekben tá
r o l t információk akár lakásból elérhetővé válnak a z z a l , hogy egy t e l e f o n h o z hasonló hivószsrkszettel gyorsan ée egyszerűen k a p o s o l a t lé
tééi the tő az adatbankokkal. Az adatbankok másodpercnyi gyorsasággal tájékoztatnak a repülőgép összeköttetésektől a legújabb kutatási e¬
redményekig. Ezek segítségével az információs áradaton i s úrrá l e h e tünk, mert a pontos tárgyszavak megjelölése alapján a kívánt tájékoz
tatást /ós csak a z t ! / adják.
Az információs t e c h n i k a nagy jelentőségű az oktatásban. A J e l e n l e g i oktatógépek a következő évtizedekben tökéletesednek és a követ
kező évtizedekben bármely h e l y e n és időben, a szakterületeknek megfe
lelő didaktikával alkalmazhatóvá válnak. Ez a tudományos-műszaki f o r radalom korszakában i g e n f o n t o s , mert az életformák és a hivatások gyors változása egész életen át való tanulást igényel.
Az információs t e c h n i k a a döntéeelókészitő információk optimális szolgáltatásával megváltoztatja az állami, i p a r i , k a t o n a i vezetés mód
szerét i s . A vezetők képzésénél már most tantárgy az információk a l a p ján történő döntés. /Szspssváry I . /
1 3 1 / 6 9 0 2 3.5iO26: 3 7 7.6 A tudományos könyvtárak magasabb képzettségű középkáderei képzé
sének reformjához. /Zur Reform d e r A u s b i l d u n g für den gehobenen 21 énei ön wissenéchaftlichen B i b l i o t h e k e n . / - RIECK, M. = Z e i t s e h r i f t für B i b l i o t h e k s w e s e n und B i b l i o g r a p h i e , 16.k. l. s z . 1969. p.24-30.
A tudományos könyvtárak magasabb képzettségű középkádereinek/a nyugat-német "gehobene D i e n a t " a magyar viszonyok között a tanítókép
ző intézetekben vagy szaktanfolyamon végzett könyvtárosok kategóriá
jának f e l e l meg, tehát érettségire épülő intézményben, i l l e t v e t a n f o lyamon s z e r z e t t képesítéssel rendelkező középkáder/ problémáit eddig elBŐsorban bérpolitikai, besorolási oldalról vitatták. Kevésbé vették
952
TM1 16.évi. 11-12. M á a 1969.november-december
f i g y e l e m b e a betöltendí munkakör tartalmát ás az ahhoz szükséges szakértelmet, képzettséget, A t a n t e r v ennek a t i p u s u középkáderkép- zéenek az esetében o l y a n elméleti oktatást Ír elő, amely a g y a k o r l a t i tevékenység során n y e r t I s m e r e t e k e t elmélyíti és kibőviti. Ez nem J e l e n t h e t valamiféle "általános" képzést, hanem szakoktatást. Az általános tárgyakat / p l . könyvtörténet s t b . / ugy k e l l előadni, hogy
• konkrét munkakörökre készítsenek f e l .
így a tudományok általános áttekintésének a z t a célt k e l l s z o l gálnia, hogy a hallgatók b i z t o s i e a e r e t e k alapján tájékoztassanak a r e f e r e n s z munkánál vagy a bibliográfiai feladatoknál. A mérce az e l - mélstleskedée, a s z e l l e m - , neveléstörténeti búvárkodás és a gyakor
l a t i szakoktatás között v a l a h o l o t t húzódik, hogy a hallgató a t u d o mányok rendszeréről l e g y e n tájékozott ée a "hogyan találom meg" kész
ségét sajátítsa e l .
Az oktatásban több szociológiai és kultúrpolitikai i s m e r e t r e v o l n a szükség: ez egyrészt segítené a könyvtárost a saját hivatásá
nak megtalálásában, másrészt Jobban megértené a felhasználók igénye
i t .
A történeti tárgyak - könyv-, könyvtártörténet - óraszámát nyu
godtan a feláré l e h e t n e csökkenteni. A felszabaduló időt a könyvtári Ügyvitel oktatására k e l l e n e fordítani.
Bár a dokumentációs tevékenyság súlypontja ma a könyvtáron kí
vülre helyeződött, e tárgyat mégsem szabad az oktatásból k i r e k e s z t e n i , vagy éppen leszűkíteni a dokumentációs címfelvétel oktatására. A tanulmányok során meg k e l l l e m s r k e d n l a tudományos könyvtárakban f e l használható dokumentációs eszközökkel, szolgáltatásokkal, kiadványok
k a l . A vállalatok nagy része úgysem engedheti meg a z t a l u x u s t , hogy ugyanazt a s z a k i r o d a l m a t kétszeresen d o l g o z t a s s a f e l .
Mindezek a r e f o r m - j a v a s l a t o k - és jónéhányat l e h e t n e még f e l s o r o l n i - a középkáderek oktatásának megjavítását célozzák.Se értelmet
l e n d o l o g a képzés szintjét még tovább e m e l n i , ha a munkakörök a meg
s z e r z e t t képesítésnek eem f e l e l n e k meg. T /
1 3 2 / 6 9 023.5:378.602.35/430.2/
A Német^ Demokratikus Köztársaság könyvtároeképzésének és tovább
képzésének a l a p v o n a l a i . /Grundzüge d e r b i b l i o t h e k a r i s c h e n Aus- und f e i t e r b i l d u n g d e r DDR./ - NESTLÉÉ, P. • Der B i b l i o t h e k a r , 23.k. 7/8.
BZ. 1969. p.114/786-120/792.
A könyvtárosképzáot és továbbképzést o l y a n együttes kérdésnek k e l l t e k i n t e n i , melynek tartalmát a könyvtárak társadalmi f e l a d a t a i határozzák meg.
A Német Demokratikus Köztársaságban három s z i n t e n f o l y i k könyv- tárosképzée: tudományos könyvtárosok, könyvtárosok, i l l e t v e könyvtá
r i szakmunkások réssáre.
A tudományos könyvtárosok képzése a b e r l i n i Humboldt-üniversi- t a t - e n /Humboldt-Egyetem/ f o l y i k . Az i t t e n i I n s t i t u t f U r B i b l l o t h e k s - wiBSenachaft und w i e s e n s e h a f t l i c h e I n f o r m a t i o n /Könyvtártudományi ás tudományos Tájékoztatási Intézet/ keretében ötéves képzés után kerül
nek a végző hallgatók a különböző könyvtárakba. Három lehetőség v a n i 1 . ötéves könyvtártudományi képzés egy másik szaktárggyal ösz- s z e k a p o B o l v a ;
2 . ötéves könyvtártudományi képzés másik szaktárgy nélkül /ez 196S/19t)9- b e n i n d u l t / ;
3. Ötéves dokumentációs-tájékoztatási képzés egy társadalomtudo
mányi s z a k k a l párosítva.
Az első stúdiumot végzettek általános tudományos könyvtárakban szakreferensként, i l l e t v e tudományos szakkönyvtárba vagy nagy közmű
velődési könyvtárak központjaiba kerülnének. A második stúdiumot vég
z e t t e k a közművelődési könyvtárakba /városi-kerületi könyvtárig bezá
rólag/, i l l e t v e a módszertani központokba kerülnének. A harmadik stú
diumot végzettek a társadalomtudományi dokumentáoiős-téjékoztatásl központokban helyezkednének e l . M e g o l d a t l a n a műszaki-természettudo
mányi és tájékoztatási szakemberek egyetemi képzése n a p p a l i tagoza
t o n , v a g y i s az egyetemi könyvtártudományi szak párosítása nem-humán s z a k o k k a l .
A közművelődési könyvtárak számára képez könyvtarosokat az
• E r i c h f e i n e r t " könyvtaros s z a k i s k o l a Lipcsében. Szakképzetlen, s nem dolgozó könyvtárosJelölteknek a képzési idő n a p p a l i t a g o z a t o n négy év, könyvtárban a l k a l m a z o t t a k részére lehetséges levelező o k t a tás i s .
A tudományos könyvtárak szamára képez könyvtárosokat a Deutsche BUcherei m e l l e t t működő könyvtárosiskola Lipcsében, v a l a m i n t a Ber
l i n b e n működő könyvtárosiakola. Mindkét szakiskolában a képzési idő három óv. Képesítés nélküli könyvtárosok t a n f o l y a m o t i s végezhetnek i t t .
A könyvtári szakmunkások képzése e d d i g decentralizáltan törtónt, de legújabban egységes t a n m e n e t t e l egy központi intézményben akarják képzésüket megoldani, szakosodási lehetőségekkel.
A könyvtárosok továbbképzése két h e l y e n f o l y i k . Egyrészt Sonder- hauaenben, a h o l elsősorban a közművelődési könyvtárak dolgozóinak t o vábbképzéséről gondoskodnak, és bizonyos képesítést adó tanfolyamok i s vannak. Másrészt Gcthában; ez a tudományos könyvtárak dolgozóinak, elsősorban vezető munkatársainak továbbképzésével, továbbá bizonyos súlyponti kérdések területén / p l . könyvtárgazdaságtan, információs tevékenység/ jelentkező továbbképzési igények kielégítésével f o g l a l k o z i k . /Bauer J . /
TKT 16.évf. 11-12.szám 1969.november-december
I 3 3 / Ó 9 024i001.81 KOnyvtárhaaználat oktatáaa tudósok ée márnák öle számára. / L i -
b r a r y eduöatlon f o r s c i e n t i e t s and e n g i n e e r e . / - W00Í, D.K. = B u l l e t i n o f Mechaaical E n g i n e e r i n g E d u c a t l o n , 8.k. l . e z . 1969. p.1-9.
A szerző az I L L / N a t i o n a l Lendlng L l b r a r y f o r Solenoe and Tech
nology /Orezágoa Tudományos ás MüBzaki Kölcsön Könyvtár/ munkatársa, azé az angol könyvtáré, amely Bok egyéb e r e t n e k ujitása m e l l e t t e l sőként s z e r v e z e t t Angliában kéthetes t a n f o l y a m o k a t a tudományos ée műszaki I r o d a l o m használatának oktatására.
Megfelelő i s m e r e t e k hiányában a kutatók értékes időt v e s z t e g e t nek már l e f o l y t a t o t t kísérletekkel; ugyanakkor tanulmányaik i d e j e e- l a t t általában nem tanították meg Őket a l e g f o n t o s a b b tájékoztatási segédletek használatára. Tekintélyes tudományos testületek j a v a s l a tára 1962 óta az K i i m e l l e t t Angliában másutt i s , csakúgy m i n t az 8- gysaült Államokban, különféle fokozatú tanfolyamokon tanítanak könyv- tárhaaználatl ée tájékoztatási i s m e r e t e k e t .
M i v e l az oktatáe formájának ée tartalmának egyaránt a résztve
vők igényel és szükségletei s z e r i n t k e l l a l a k u l n i a , ' három különböző a z i n t e n f o l y i k az oktatás.
L, Elsőéves egyetemi hallgatókat magával a könyvtárral, n y i t v a tartási idejével, szolgáltatásaival egy óra leforgása a l a t t i s meg l e h e t i s m e r t e t n i ; e z t követheti a könyvtárban t e t t körséta, majd egy más alkalommal a katalógusokkal való ismerkedés. £z azonban már konk- rét, a diák saját BzaktsrületérŐl v e t t kérdéseknek a katalóguB a l a p ján történő megválaszolásával pároaul. - Az oktatáanak e z t a formáját könyvtárosok végzik.
2. A második f o k o z a t r e az e g y e t e m i tanulmányok befejezése előtt, leghasznosabban a s z a k d o l g o z a t , diplomamunka, i l l e t v e disszertáció témájának megválasztása után kerül s o r . Ennek keretében a hallgatók megismerkednek a s z a k i r o d a l o m különféle típusaival és az i r o d a l o m k u tatás mődBZereivel. Az oktatáanak i t t i s jelentőé réaze a g y a k o r l a t , amely kérdéseknek a megfelelő forráeok alapján történő megválaszolá
sából, majd a munka közös megbeszéléséből áll.
3. Végül f i a t a l kutatók számára j a v a s o l tanfolyam-tematikát a szerző, amelyben B o r r a kerül a tudományoe tájékoztatás minden lénye
ges eleme ée amely a kutatási jelentéé megírásának módszereivel zá
r u l . Ez a t a n f o l y a m i s a t a n u l t a k n a k a g y a k o r l a t b a n való alkalmazá
sával fejeződik be.
A c i k k függelékben közli azoknak a hozzáférhető angol nyelvű mü
veknek a jegyzéket, amelyek útmutatóként használhatók egy-egy s z a k t e rület irodalmában való tájékozódáshoz. /Simon M A./
1 3 4 / 6 9 0 2 5 i 6 6 1. 3 2 7 . * 3 Sépl adatfeldolgozás egy középiskolaikanyvtafbaa. /Blgh sc&ool
l i b r a r y d a t a p r o c e a e i n g . / - FLÓRA, B. - WILLHABDT, J , « J o u r n a l o f L i b r a r y Automation, 2.k. l . s z . 1969.márc. p.10-19.
Az 1350 tanulót oktató gimnázium /Leavenworth Senlor High School, Leavenworth, Kansas, ÜSA/ könyvtárát nemrégen modernizálták ée bóvitettók. A 18 000 kötetes, évi 1500-2000 kötet gyarapodáau könyvtár állandó személyzetet egy fő szakképzett könyvtároa éa két t e l j e s idejű munkatárs.
Egy szövetségi törvény alapján e z t az intézményt i e f e l s z e r e l ték - oktatási célokra - adatfeldolgozó gépekkel. A f f i f a l a d a t - a tanulói g y a k o r l a t o k elvégeztetése - n f l l e t t ascnban az aíatfeldolgozó rendszer lehetőséget nyújtott a r r a i s , hogy segítségével több admi
nisztratív f e l a d a t o t /bérelszámolás s t b . / o l d j a n a k meg. így került eor egyee könyvtári f e l a d a t o k gépesítésére i s .
Az adatfeldolgozási osztály, a könyvtár által k i f e j t e t t igények alapján a könyvrendelést és a kölcsönzést gépesítette; a lyukkártya
technikára felépített rendszer az e z e k k e l k a p c s o l a t o s alapművelete
ken kívül leltárkönyvet és különböző könyvkatalógusokat i s előállít.
M g az IBM 14Cl-es computeren /vezérlőegyeég i K belső memóriá
v a l , kártya olvaaő-lyukaBztő, sornyomtató, mágneslemezes egyeég/ a tényleges munka csak i g e n kevés időt vesz igénybe, lényegesen nagyobb és i g e n nagy gonddal elvégzendő műveletet j e l e n t az adatok előkészí
tése a computer részére. E z t az induláskor meglevő 13 0 0 0 kötetre a tanulók segítségével végeztették e l , körülbelül egy év a l a t t .
Az u j könyvek beszerzésekor már a megrendeléssel egyidejűleg két lyukkártya készül a könyvről. Ezekre a lyukkártyékra a még hiány
zó a d a t o k a t a könyv beérkezésekor v i s z i k f e l . Az adatok maximális t e r j e d e l m e erősen korlátozott, i g y például a szerző neve 2 1 , a könyv oime 35 írásjel l e h e t .
Ezeket a kártyákat használják f e l a könyv kölcsönzőkártyájának előállításakor, mely szintén lyukkártya. Minden kölcsönzéskor a régi kölcaönzőkártyáről automatikusan u j a t állítanak elő. Ez kerül majd v i s s z a a könyvbe, mig a régi kártyát - a kölcsönző a d a t a i v a l együtt - s t a t i s z t i k a i célokra használják f e l .
Ugyancsak a kölesönzőkártyákat használják f e l a különböző l i s ták, p l . h e l y r a j z i katalógusok, leltári nyilvántartások, továbbá könyvkatalógusok és egyéb jegyzékek előállítására 1B .
A harmadik kártyatípus a tanulók a d a t a l t /azaz a kölcsönzők ada
t a i t / t a r t a l m a z z a . A felázó11tásokat ezek segítségével kéezltlk e l . A rendszer a következő előnyöket biztosítja:
takarékoekodás a munkaidővel á rendszeresen visszatérő munkák géppel történő elvégeztetése révén;
TMT 16.évf. 11-12. szán 1969.november-december
a könyvtári műveletek átfutási idejének csökkentése;
a tanulók számára lehetőség biztosítása, hogy megismerkedjenek a r e n d s z e r r e l . / S c h l f f £./
1 3 5 / 6 9 025/430.1/:681.3
Computerek alkalmazása a flémet Szövetségi Köztársaság könyvtá- r a i b a n . /Computereinsstz i n B l b l l o t h e k e n der B u n d e s r e p u b l i k Deut3ch- l a n d . / - LIBGENBERG, fl. - Z e l t s c h r i f t fílr B i b l i o t h e k a w e s e n und B i b - l i o g r a p h i e . 16.k. l . e z . 1969- p.1-23-
A nyugat-német könyvtárak automatizálásának kérdőíves felméré
sét 1968. ápriliséban végezték e l . Az automatizálás fogalma a l a t t k i zárólagosan computer-alkalmazást értettek. A közlemény az Összegyűj
tött adatoknak csak futólagos áttekintésével f o g l a l k o z i k , főleg az utóbbi években elért fejlődés szempontjából.
Az ÜSA-ban már korán meginduld /1936/ gépesítési munkákkal szem
ben, melyek közvetlenül a háború után már computer segítségével f o l y t a k , az NSZK-ban a könyvtárak gépesítése csak pár éves múltra t e k i n t v i s s z a . Ennek több oka van: a könyvtárak háború utáni h e l y z e t e ; a könyvtárosok idegenkedése a hagyományostól eltérő módszerektől; de főleg a gépek felhasználásával k a p c s o l a t o s kedvezőtlenül alakuló költségarányok és a lyukkártyás adatfeldolgozó gépek alkalmatlansága e r r e a munkára.
AZ e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás rohamos előretörésével azonban megváltozott a h e l y z e t : a nagy egyetemi könyvtárak s o r r a kialakítot
ták computeres r e n d s z e r e i k e t , átugorva a hagyományos lyukkártyás f e j lődési f o k o t /Boehum, Hegensburg, Konstanz, Eremen, Ulm, B i e l e f e l d / . Ezek m e l l e t t az élenjáró könyvtárak m e l l e t t azonban o l y a n nagy, de hagyományos szervezésű könyvtárak i s léteznek, a h o l moet kezdenek f e l f i g y e l n i a gépesítés hasznára és lyukkártyás r e n d s z e r e k k e l kísér
l e t e z n e k /Hamburg/.
A könyvtárgépesítés munkáiban tevékeny részt vesz a Deutsche Forachungsgemeinechaft /Hómét Kutatási Tanács/ Könyvtári Bizottságá
nak 1963-ban a könyvtárak racionalizálására létrehozott albizottsága, mind anyagi segítséggel, mind szimpóziumok rendezésével és tanulmány
u t a k szervezésével.
A kooperáció elősegítésére és a tanácsadásra külön c s o p o r t o t hoztak létre, melynek t a g j a i csak e z z e l a f e l a d a t t a l f o g l a l k o z n a k , e¬
gyéb irányú, n a p i , könyvtárosi rutinmunkát nem i s végeznek. Csak i g y biztositható az, hogy az automatizálással járó i g e n nagy befekteté
sek elérik a kívánt eredményt.
Időközben a c o m p u t e r r e l készített kötetkatalógusok tekintélyes méreteket érnek e l , melyek például Bochumban 260 000, Eegensburgban 180 000 tételt f o g l a l n a k már magukban.
Hagy problémát okoz a felhasználható éa a felhasznált Írásjelek kérdése, mert bár j e l e n l e g műszaki akadálya n i n c s számuk növelésének, de e z z e l rohamosan nőne a computer- éa a nyomtatási idő, és Így a költségek i s . A f r a n k f u r t i Z e n t r a l s t e l l e für m a s c h i n e l l e Dokumenta- t l o n /Gépi Dokumentációs Központ/ s z e r i n t v i s z o n t a c o m p u t e r r e l ve
zérelt fényszedés i s i g e n költséges még a j e l e n p i l l a n a t b a n . Ennek ellenőre ez a jövő fejlődési Iránya.
Bebizonyosodott az i s , hogy a rohamos Ó B Bok h e l y e n párhuzamo
san folyó fejlesztés súlyos hibát r e j t e t t magában. Elhanyagolták és nem oldották meg az egységes adatfelvétel kérdését. Csak a legutóbbi időkben I n d u l t neg ennek a kérdésnek a tisztázása.
A kérdőivek a d a t a i alapján a könyvtárak automatizálásának a szokványos menete a következő:
a könyvtár részéről felmerül az igény;
k a p c s o l a t o t keresnek az egyetem számítóközpontjaival;
a program elkészül. /Régebben vagy a könyvtári munkához nem ér
tő programozók, vagy a r o a s z u l és nehezen programozó könyvtárosok készítették e l . J e l e n l e g már a r r a törekednek a könyvtárak, hogy fő
állású saját programozójuk l e g y e n . E r r e azonban - a könyvtárak elég
t e l e n bérszínvonala m i a t t - sokszor n i n c B lehetőség. R e n d s z e r i n t a¬
zonban a könyvtár lényegesebben többet vészit a nem megfelelő p r o g ram, hosszú futási idő s t b . következtében/;
megindul a r e n d s z e r működése.
Az adatok áttekintése alapján kiderül, hogy a nagy egyetemi könyvtárakban elsősorban a könyvtár h i v a t a l i tevékenységét gépesítet
ték. Mig 1966-ban csak két /a bochumi és a n y u g a t - b e r l i n i egyetemi/, addig a közlemény megírásának idején már 12 könyvtárban automatizál
ták e z t a f e l a d a t o t .
Ezen a g y a k o r l a t o n azonban - ha a könyvtár meg a k a r j a t a r t a n i jelentőségét - feltétlenül változtatni k e l l és elsőrendű feladatként elsősorban a t a r t a l m i feldolgozás, az információkereaés gépesítését k e l l megoldani. Ehhez azonban a hagyományoe, funkciók s z e r i n t felépí
t e t t könyvtári s z e r v e z e t e t valóazinüleg át k e l l alakítani, hogy az a felhasználó szakmai szempontjaihoz a lehető l e g j o b b a n illeezkedjék.
A könyvtároaok s z e r i n t az elsőként gépesítendő f e l a d a t a köl
csönzés és a katalogizálás. Ez utóbbi területen az KSZE-ban már nagy s i k e r e k e t értek e l /az ÜSA-ban tapasztalható bizonyos megtorpanás a HARC /Machine Readable C a t a l o g u l n g = géppel olvasható katalogizálás/
programnak tulajdonitható, a megoldást ennek az eredményeitől várják;
az azonban már most kiderült, hogy a program kissé lassú/. A k o o r d i náció hiánya i t t i s zavarokat okoz. Az adatfslvétel egységesítésére ás az egységes adatokat feldolgozó programok kialakítására szolgáló munka m e l l e t t , a lyukszalag-Írógépekkel történő katalóguscédula-gyár
tástól /Bremen, Dlm/ a kötetkatalógueok készítéséig /Bochum/ sokféle munkát f o l y t a t n a k .
958
TÍÚT 16.é v i . 11-12.s z á n 1969.november-december
A kölcsönzést csak négy könyvtárban gépesítették /Univereitáts- b i b l i o t n e k Bochum /Bochumi Egyetemi Könyvtár/, Unlveraitátabiblio- tbek d e r Technischen univeraitát B e r l i n / B e r l i n i Műszaki Egyetem Könyvtára/, S t a d t b U c h e r e l Duisburg /Városi Könyvtár D u i s b u r g / éa a B i b l i o t n e k d e r Kernforschungsanlage des Landes N o r d r h e i n - W e s t f a l e n I n J U l i c b /Északrajna-featfállal KagkutatóIntézet Könyvtára, J t t l i c h / . / Ugy tűnik, hogy e s t a f e l a d a t o t c o m p u t e r r e l nehéz megoldani agy, hogy eredményeképpen valóban megtakaritáaokat érjenek e l . Elónye az, hogy a computer segítségével I g e n sokoldalúan l e h e t elemezni a könyv
tár tevékenységét és i g y ebben jelentóa javulás érheti e l .
A folyóiratokkal k a p c s o l a t o s könyvtári müveletek integrált e l végzésére még n i n c s az HSZK-ban Üzemelő r e n d s z e r . Kisebb, fóleg f o lyóirat-jegyzékeket produkáló rendszerek azonban már Büködnek néhány h e l y e n . Ugyanez a h e l y z e t a beszerzés automatizálásával. Ezt a f e l a d a t o t valószínűleg csak a nagy, integrált rendszerek felépítésekor fogják megoldani.
A szakkatalógusok készítésének, a dokumentáció automatizálásának a kérdése i s meglehetősen k e z d e t i stádiumban van és elsősorban nem a gépi adatfeldolgozás, hanem a könyvtári-dokumentációs alapvető elmé
l e t i kérdések megoldatlansága m i a t t . Egy aránylag t e l j e s értékű meg
oldást csak Jülichben d o l g o z t a k k i , a h o l c o m p u t e r r e l állítanak elő monográfiákról, k o n g r e s s z u s i közleményekről ea más anyagokról kataló
g u s t . Ez a katalógus félévenként kumuláltan j e l e n i k meg, szerzői és s z a k r e n d i részt t a r t a l m a z , A a z a k r e n d i rósz tulajdonképpen szólánc
i n d e x . A szóláncok készítéséhez az Euratom-tezauruez d e e z k r i p t o r a i t haaználják f e l .
A kérdőív részletesen f o g l a l k o z i k a computerek Jellemzőivel. Ez nagyon meglepte a könyvtárosokat. Egéazen nyilvánvaló, hogy ezek a kérdések abban a p i l l a n a t b a n válnak fontosakká, amikor az egységéé r e n d s z e r felépítésén k e l l munkálkodni. Sajnos, az adatok ellenőrizhe
tőségének a hiánya m i a t t a megadott jellemzők kevéssé értékelhetők, mert megadási módjuk nem szabatos és nem egységes.
Basonlóan az USA-hoz, majdnem kizárólagosan l y u k a z a l a g o t éa gépi orientációjú, aasembler n y e l v e t használnak a gépeaitéai munkákban. A programok egyeteméé heaznáIhatÓságának feltétele azonban meg f o g j a követelni az általánosabb / p l . COBOL/ n y e l v használatát.
Végezetül: ugy tűnik, hogy a Z e n t r a l s t e l l e für m a s c h i n e l l e Doku- mentatlon-nál k i f e j l e s z t e t t és a Deutsche B l b l i o g r a p h i e szerkesztési és szedési munkálatainak elvégzésében felhasznált közepes belső és nagyvolumenü külső tárolóval rendelkező adatfeldolgozó r e n d s z e r i g e n alkalmas könyvtári éa dokumentációs munkák gépesítésére.
A c i k k felhasználását elősegíti a. 22 bibliográfiai hivatkozás, a kiküldött kérdőív bemutatása és az egyss könyvtarak gépesítésével k a p O B o l a t o a adatok, a vonatkozó jelentések, publikációk felsorolása.
/ S c h i f f B./
1 3 6 / 6 9 025.3:681.325.67 Ml a b-lba az információ-visszakereséssel? Ml az információ-"l3Z-
azaksrésés 'sl'onye? A h a t ' a wrong w i t a I / h f o r m a t l o n 7 R / e t r l e v a l 7 ? What's r i g h t w i t n I / n f b r m a t i o n / R / e t r i e v a l / ? - Machlne Design, 40.k.
28.az. 1968.dec. p.178-184.
A 16. J o l n t E n g i n e e r i n g Management Conference /16. Egyesült mü- BZaki management konferencia//anyagát k i a d t a az I n s t r u m e n t S o c i e t y o f America, 530 ffilliam Penn P l a c e , P i t t s b u r g , Pa. USA/ megvizsgálta a computer-bázisú informáciő-vieszakereső rendszer előnyeit áa hátrá
n y a i t . A c i k k a közzétett tanulmányok közül kettőt i s m e r t e t , amelyek közül az e g y i k a hibákat tárgyalja.
Megbízható becslések s z e r i n t 4 mérnök közUl 3, és 5 kutatő közül 1 nem I s m e r i a modern információs r e n d s z e r e k e t . Ennek o k a i t a c i k k 9 pontban f o g l a l j a össze. Többek között: az átlagos mérnök a n a p i prob
lémákkal a n n y i r a e l van f o g l a l v a , hogy nem j u t i d e j e mások témába vá
gó közleményei után k u t a t n i . A tájékoztatási munkát nem i s m e r i , ezért értékelni eem t u d j a . Problémáira szivesebben keres megoldást meglévő i s m e r e t e i alapján.
Az információa rendezerek megismeréséhez bizonyoB idő szükséges, e z t már a mérnökképzés során biztosítani k e l l e n e . Sok érdeklődőt r i a s z t e l az első - e s e t l e g k e l l e m e t l e n - benyomás, amit a könyvtárról, könyvtári rendszerről vagy a könyvtárosról s z e r z e t t . A könyvtár gyak
r a n akkor ajánlja az anyagát, amikor még g y a k o r l o t t tájékoztatási szakembere s i n c s , sokszor v i s z o n t a propagandája nem kielégítő.
Az előnyökről R . I . SUmaTT tanulmánya a következőkben tájékoztat.
A computeres visszakereső rendszer l e h e t szakaszos / b a t c h / vagy f o l y t o n o s / o n - l i n e / . Az elsőnél az igénylő kérőlapot tölt k i , amelyet a tájékoztatási szakember kódol. Amikor egy a d o t t számú kérelem öaz- s z e g y U l i k , betáplálják a computerbe a kérdéseket. A computer a kérdés kódjával megegyező jelzetű tételeket k i n y o m t a t j a . Az o n - l i n e r e n d s z e r nél a kezelő Bzemély a periferlálie készüléken keresztül közvetlen k a p c s o l a t o t t a r t a c o m p u t e r r e l , melynek r e n d s z e r i n t tárgyszavak f o r májában a d j a f e l a kérdést. A computer k i k e r e s i az ezeknek a tárgy
szavaknak megfelelő dokumentumokat.
I l y e n f o l y t o n o s r e n d s z e r kiszolgálására a l k o t t a meg a Lockheed Faló A l t o Research L a b o r e t o r y /Lockheld Palo A l t o Kutatólaboratórium/
szaktájékoztató c s o p o r t j a 1966-ban a DIALOG-nak n e v e z e t t a l g o r i t m i k u s n y e l v e t . A n y e l v az akkor legkorszerűbb, random acceaa /közvetlen e l érésű/ memóriával rendelkező, időosztásos computerhez kÓBzült. A DIA
LÓG utaeitáakéazlete o l y a n , hogy a nem számitógépes szakember i s ér
t e k e z h e t a géppel távgépíró és képcsöves kijelző segítségével. A programokkal többek között az alábbi f e l a d a t o k oldhatók megi tárgy
szavak azonoaitása éa azelektáláea, több szóval j e l l e m z e t t fogalom a¬
lá tartozó anyag kereaéae, a k i k e r e s e t t anyag alapján tárgysző módo
sítás és u j keresés végzése s t b . Utóbbira példa: ha "hegesztési h i bák alumíniumban" a k e r e s e t t téma, a computert utasítjuk mindazon té-
I M I 16.érí. 11-12. szám 1969.november-december
t e l e k összegyűjtésére, a h o l ez a bárom tárgyszó s z e r e p e l . Ha a kép
ernyőn látható szövegben észrevesszük, hogy ezek m e l l e t t a "légzár¬
vány" i s s z e r e p e l , az első tárgyszó-láncot ugy módosítjuk, hogy vagy
lagos j e l l e g g e l e z t a tárgyszót I s f i g y e l j e a computer. Ha a K é p e r
nyőn o l v a s v a az anyagot f o n t o s n a k t a r t j u k , a PRINT nyomógomb működ
tetésével közvetlen másolatot kaphatunk.
A r e n d s z e r legköltségesebb része a f i l c összeállítása és a l y u k kártyás vagy mágnesszalagos információhordozóra történő felvétele,té
telenként 5,2 dollárra tehető. A keresés v i s z o n y l a g olcsó, h e t i 100 kérdést véve a l a p u l , kérdésenként 40 dollár, időigénye mintegy fél óra kérdésenként.
Az o n - l i n e r e n d s z e r előnye, hogy az igénylő közvetlen k a p c s o l a t ban van a f i l e - l a l és a visszacsatolás révén irányithatja a computert a keresésben. A computertől távol e l h e l y e z e t t perifériális készüléket használó kutató, mérnök vagy Üzemvezető munkáját a computer nem pó
t o l j a , hanem az adatok gyors rendelkezésre bocsátásával megkönnyíti.
/Csát J . /
1 3 7 / 6 9 025-4
A többszempontú /fazettás/ osztályozás e l v e i n e k az ETO o p t i m a l i zálásiéra történő felhasználása. /0 vozmozsnoszti i e z p o l z o v a n i j a p r t n - c i p o v faszetnüh k l a s z s z l f i k a c i j " d i j a o p t i m i z a c i i DDK./ - ZAJDBERG, H.M. = Naucsnüe i T e h n i c s e s z k i e B i b l i o t e k i SzSzSzR, 5/77/.sz. 1969.
Az információkereső n y e l v e k fejlődésének elemzése a z t m u t a t j a , hogy különböző típusai /lineáris-hierarchikus, fazettás és deszkríp- t o r o s / közelednek egymáshoz: kirajzolódik annak a perspektívája,hogy nemzetközileg egy kereső nyelv-típusban szervesen egyesülnek.
A Szovjetunióban a GFHTB /Goszudarsztvennaja p u b l i c s n a j a nauce- n o - t e h n l c a e e z k a j a bibliotéka • Állami Nyilvános Tudományos-BUszaki Könyvtár/ munkatársai k r i t i k a i elemzés alá vették RANGANATHAN osztá
lyozási rendszerét abból a célból, hogy kimutassák, miképpen l e h e t felhasználni annak e l v e i t és módszereit az ETO optimalizálására.
A c i k k a r a n g a n a t h a n l rendszerben ezereplő 9 strukturális elem közül a következőkkel f o g l a l k o z i k részletesen:
1. főosztály;
2. alapkategóriák és kategórlademzée;
3. fazetta-képletek;
4. fogalmak alosztása;
5. k a p c s o l a t r e n d s z e r ;
6. előnyben részesítési módszerek.
RAUGANATHAN főosztályainak az ETO-val szembeni előnye az, hogy bennük a társadalmi és humán tudományok egy h e l y e n s z e r e p e l n e k . Hiá-
nyoBeága, hogy az egyes természettudományokat egyes műszaki tudomá
n y o k k a l köti össze, Így p l . a fizikát a technikával, a kémiát a ké
m i a i technológiával, a geológiát a bányászattal. Ez h e l y t e l e n egy
részt, s e r t e g y e t l e n műszaki tudomány sem támaszkodik kizárólagosan v a l a m e l y i k természettudományra, m i n t ahogy e g y e t l e n természettudo
mány sem csupán egy valamely műszaki tudományban n y e r alkalmazást;
másrészt, mert ezáltal szétszakítjuk az egyes műszaki tudományokat egymástól, jóllehet azok egyeégss sgéezst a l k o t n a k és közös belső l o gikával /vb. termelési technológia/ rendelkeznek.
RAUGANATHAN érdeme, hogy elsőként a l k a l m a z t a t u d a t o s a n a kategóriaelemzést. A kategóriaelemzés /metszetes elemzés/ lehetővé t e s z i , hogy a szubjektív-intuitív megközelítés h e l y e t t az egyes f o galmakat meghatározott kategóriák s z e r i n t rendezzük. Az öt a l a p k a t e gória azonban kevés, és m i v e l az absztrakció i g e n magas szintjén áll
nak, t a r t a l m u k nem elég világos, megtöltésük részben mesterkélt. A kategóriaelemzést nem előre megállapított általános kategóriákkal k e l l végezni. Ez nem a z t j e l e n t i , hogy a kategóriák sokfélesége vég
t e l e n és minden egyee osztályé individuális, hanem, hogy az osztá
l y o k strukturális típusokra bomlanak, és ezek azonos kategóriákkal jellemezhetők. RANGANATHAN kategóriaelemzése többnyire egyes tudomá
nyok komplexumát alkotó egész tudományág szintjén történik, jóllehet a tudományág egyes összetevőinek saját tárgyuk, módszerük van és a többi tudománnyal sajátos kapcsolatban állnak. Következésképp, a ka- tegórielemzést nem valamely tudományág, hanem az egyes tudományok szintjén k e l l végezni.
A fazetta-képletek merevsége megszűnik, ha az egyes tudományok
hoz /vagy strukturális típusaikhoz/ különbözőeket alkalmazunk, és az olvasók különböző c s o p o r t j a i részére néhány változattal rendelkezünk.
A fogalmak képzése és alosztáaa. A g e n e t i k u s mnemonika módsze
rét, mint zavaros módszert e l k e l l v e t n i . A betűrend e z e r i n t i módszer ellentétes az osztályozás lényegével. Az időbeli, földrajzi és tár
g y i elosztási módszer közös veszélye, hogy a l k a l m a t nyújtanak az osz
tályozás alapját képező lényegi jegyek e z e r l n t i bontás lényegtelen, véletlen jegyek s z e r i n t i bontással való helyettesitéeóre.
A RANGANATHAN előtti osztályozások csupán a nem-faj ás az asezo- c l a t i v t i p u s u f o g a l m i k a p c s o l a t o k a t ismerték, a "kölcsönhatás", "ösz- szehasonlitás" k a p c s o l a t o t RANGANATHAN v e z e t t e be, - ez a szűkebb ér
telemben v e t t k a p c s o l a t r e n d s z e r . Nélküle pontos osztályozás és k e r e sés nem képzelhető e l . Lényeges hibái:
1. a "rendeltetés" k a p c s o l a t a dokumentum és az olvasó, nem pe
d i g a tárgyak ée a jelenségek közötti v i s z o n y Jelölésére szolgál;
2 . a "különbségi" k a p c s o l a t az "összehasonlítási" k a p c s o l a t vál
t o z a t a , i g y nem I n d o k o l t önálló v o l t a ; 3. egyoldalúság, a rugalmasság hiánya.
Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy két, sgymással kölcsönösen kaposolatban álló tárgyról szóló i r o d a l m i adat a katalógusban csak a két vonatkozó h e l y egyikénél s z e r e p e l .
TMT lö.évf. 11-12.szám 1969.november-december
Az előnyben részesítés módszere, amely lehetővé t e a z l . hogv a katalógusban előtérbe kerüljenek a z a d o t t olvasót leginkább é r d e k l ő kérdések, mind s e i d e i g nem k a p o t t méltó f i g y e l m e t . E r r e a módszerre p e d i g i g e n nagy szükség v a n , m i v e l :
1. a z emberiség n y e l v i l e g , ideológiailag, p o l i t i k a i l a g és más J e g y e k s z e r i n t t a g o l t ;
2. a tudományban m i n d i g különböző vélemények, hipotézisek, teó
riák ütköznek össze, a z osztályozás készítői i l y e n k o r szubjektív megítélés alapján h e l y e z i k előtérbe e g y i k e t vagy másikat:
3. a problémák megítélésében és a z irántuk való érdeklődésben h e l y i kUlönbaégek vannak, RANSANATHAH a z előnyben részesítés módsze
rét kétféleképpen realizálja: vagy a z előnyben részesítendő tárgy számára meghatározott h e l y kijelölésével, vagy a jelzetazám a d o t t j e l l e l való helyettesítésével. E z e k h e z c s a t l a k o z i k még a z alternatí
v a , m i n t módszer, amely a z előzőekkel szemben lehetővé t e s z i , hogy v a l a m e l y tudományt, problémát, kérdést a séma különböző fejezetébe, osztályába helyezzünk anélkül, hogy a f e j e z e t , osztály logikája meg
törne. Hátránya v i s z o n t , hogy növeli a j e l z e t e k számát és hosszát;
másrészt előre számolni k e l l lehetőségével.
A V I N I T I /Vazeazojuznüj i n a z t i t u t n a u c s n o j 1 t e h n i c a e s z k o j i n - f o r m a c i i * Ösaz-azövetaégi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Inté
z e t / éa a z Állami Nyilvános Tudományos-Müszaki Könyvtár a z 1 9 6 9 - 7 0 - e s évekre t e r v b e v e t t egy kísérletet, amelynek célja a hagyományos módon használt és a fazettás osztályozási módszerek alkalmazásával optimalizált ETO hatékonyságának összehasonlítása.
Az optimalizált változat a z alábbi e l v i tételekre épül m a j d : 1. a kategóriaelemzés a z e g y e s tudományok és nem komplexumok szintjén f o l y i k ;
2. a kategóriák száma és összetétele a z a d o t t tudomány konkrét elemzésén a l a p u l ;
3. a z osztályozási képletek azlntén minden e g y e s tudomány v o n a t kozásában külön msgállapitandők;
4 . a z osztályozási / f a z s t t a - / képletek száma és öaazetétele a z a d o t t tudomány atrukturájétól és a z olvasók érdeklődésétől függ;
5. a z a d o t t tudomány főoaztályába, kategóriájába t e t t minden e - gyee fogalomnak e tudomány éa kategória k e r e t e i között kettős tükrö
ződést k e l l k a p n i a : e g y s z e r a fótáblázat s z e r i n t és e g y e z e r elosztás
ként /kategória/- E z a tárgyak, jelenségek, tulajdonságok kettős s z e repét tükrözi: önállóan léteznek és - m i n t egy közös világrendezer részei - j e l l e m z i k a többi tárgyat, jelenséget,tulajdonságot;
6. a f o r m a i , n y e l v i , földrajzi és időbeli alosztások megmarad
n a k ;
