Pigjelfiazolgélat F o l y ó i r a t c i k k e k
3Vo8
001.814.2:65.011.46tanulmány a dokumentációs -termeldtenyere fonaláéról. / E s s a l s u r l a n o t i o n de productlvlté d o c u m e n t a i r e / • Informationa-tTFOJ), 13 .k.
l . s z , 1966.jan. p . 2-4.
Különbséget k e l l t e n n i a dokumentáció K i i a fi ée belső termelé- kenységa között. A küle5 termelékenység az irodalomkutatás során k e r e s e t t dokumentumok viszonylatában értelmezendő, tehát azok minősé
gétől, a felhasználók képzettségétől, v a l a m i n t a gazdasági és föld
r a j z i körülményektől függ. A belső termelékenység a dokumentáció s a játos törvényszerűségeinek megfelelően vagy egy f e l t e t t kérdésre k i gyűjtött maximális számú dokumentumra, vagy a d o t t dokumentációval maximáliB számú, feltehetően érdekelt személy ellátására irányul. A dokumentációs termelékenyBéget a következő képlet f e j e z i k i :
a h o l d a f e l t e t t kérdésre kigyűjtött dokumentumok száma, D az a d o t t kérdésre vonatkozó, összes létező dokumentumok Bzáma, P a dokumen- <
táció beszerzéséhez Bzükséges pénzügyi ráfordítás, T p e d i g a b e s z e r zéshez szükséges idó. A dokumentációs tevékenység termelékenysége - a visszakereső jellegű munkára /irodalomkutatásra/ v o n a t k o z t a t v a - a következő s z i n t e k e n j e l e n t k e z i k : a / személyes /saját/ munka /szerzők, oktató személyzet/, b / személyi könyvtar, c/ közkönyvtár, d / közpon
t i , altalános dokumentációs szolgálat, e/ szétküldésre kerülő d o k u mentációs szolgáltatás /dokumentációs folyóiratok s t b , / .
Az információ és dokumentáció kötelező oktatása az KDE s z a k i a k c - láiban. / O b l i R a t o r l a c h e L e h r v e r a n e t a l t u n g e n a u f dem Geblet d e r I n f o r m a t i o n und Dokumentation im P a c h s c h u l b e r e l c h d e r DDE/ » Z I I D M l t t e i - l u n g e n , 196?. 6 1 . s z . n o v.50. p . 1-4.
A P e l s e - és Szakoktatásügy! Minisztérium Ezakoktetáel Pőosztá- lyának utasítása alapján az 1967/66. oktatási évtől kezdődően a m i nisztériumhoz tartozó szakiskolákban ée felsőfokú technikumokban az információ és dokumentáció témakörben kötelező ée tervszerű oktatást r e n d e l t e k e l . Az oktatási programot a Z I I D és a K a r i líarx S t a d t - i I n s t i t u t für FachschulireBen / i f P / közösen d o l g o z t a k i . A t a n t e r v e t a minisztérium ajánlás formájában e l j u t t a t t a a társminisztériumokhoz.
I l l e t v e más központi állami szervekhez tartozó szakiskoláknak i s . Az Információ és dokumentáció elnevezésű tantárgy oktatásának az a célja, hogy a hallgatókat o l y a n tájékoztatasi forrásokkal i s m e r t e s s e meg, amelyek segítségével a tanulásban és s z a k iB m er e t e k elsajá
tításában j o b b eredményeket érhetnek e l és eközben a jövő Információ- felhasználóivá nevelődnek.
2 *
/Sperlágh S./
32/68
002:377TUT 15.évi. 3.szám 1968.marolos
Az oktatás előkészítéseként az I f F éa a Z I I D először a tanárokat I s m e r t e t t e meg a tudományos-, műszaki-, gazdasági információk problé
máival. A tanárok oktatását az I f F s z e r v e z t e , de a tananyag t a r t a l m i részéért a Z I I D v o l t a felelőé.
Az oktatáBt a C o t t b u e - i Felsőfoka Építészeti és Útügyi T e c h n i kumban rendezték. A f Jbb témakörök a következők v o l t a k i
a tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás jelentősége és a felhasználók oktatásának szükségeeeege a szakiskolákban;
az KDE tájékoztatási r e n d s z e r e ;
az Információ ée dokumentáció tantárgy tárgya, t a r t a l m a , célja;
a tájékoztatáai irodák s z e r v e z e t e éa m u n k a f o l y a m a t a i ; a tájékoztatás forrásai éa eszközei;
katalogizálás, osztályozás;
a tájékoztatási források t a r t a l m i feltárása;
a s z a k i r o d a l o m gyűjtése és felhasználása a saját /személyes/ ok
tatási, kutatói munkában;
az oktatók tapasztalatcseréje az információ éa dokumentáció ok
tatásának e d d i g i eredményeiről;
a tudományos, műszaki és gazdasági tájékoztatás k a p c s o l a t a a könyvtárakkal, kiadókkal, szabadalmi tárakkal, szabványtárakkal s t b . ;
a könyvtárak használata, a könyvtári katalógusok;
a tájékoztatási irodák és a tájékoztatnál bázis / f o n d / haszná
l a t a ;
reprográfiai eszközök;
a kutatás módszerei éa eszközei;
az információ és dokumentáció" oktatásának didaktikája;
a tájékostatás propagandája a szakiskolákban.
Az oktatás Iránti érdeklődést m u t a t t a , hogy a ainieztériumhoe tartozó 66 tanáron kivül, a társminisztériumok szakiskoláiból 19 ok
tató v e t t részt, a k i k a közeljövő ben a tárgy oktatását saját iskolá
i k b a n be kívánják v e z e t n i .
A Z I I D felkérte az országos információs r e n d s z e r b e tartozó tájé
koztatási s z e r v e k e t , hogy támogassák minden eszközzel az Információ- dokumentáció tantárgyat oktató iskolákat. /Szepesváry 1 . /
233
Pigyelísz olgélt. t
33/68 001.892.003.12:061.6.055 Gazdaságossági szempontok az ágazati dokumentációban. ^Skono-
miska s y n p u n k t e r pa branschdokumentation/ - SVAHM.O. = Teknisk-Ve- t e n s k a p l i g F o r s k n l n g , 38.k. 5.ez. 1967. p.187-189.
A tájékoztatás e g y i k f o n t o s f e l a d a t a a f o l y a m a t b a n lévő kutató- fejlesztő1 munkákról a d o t t tájékoztatás. Ennek érdekében az 17? / S z e r számgépipari Kutatóintézet/ évente egyszer gyűjteményes kötetet ad k i a skandináv országokban f o l y a m a t b a n lévő kutatási munkákról /fíis- kolák és kutatóintézetek/. A kutatási tevékenységet ütemterv s z e r i n t végzik,feltüntetve a részfolyamatokat / s z a k i r o d a l o m tanulmányozása,tí
zeinek tanulmányozása,levélben! megkeresések kibocsátása,személyéé kap
c s o l a t o k , jelentés összeállítása/.A kutató személyzet leterhelési d i agramja alapján megrajzolható az éves költségmegoszlás ábrája. Az i n formációs tevékenység hatékonyságát az eredmények alapján mérik / p l , a kutatási jelentés fogadtatása, e l a d o t t példányszám s t b . / . A k u t a tás legolcsóbb módja a s z a k i r o d a l m i tanulmányok készítése, melyek a¬
lapján eldönthető, m i l y e n mértékű saját kutatás szükséges. Az I V F f o lyamatban lévő 2 1 kutatási témája esetében a munkaráfordítás 30-60
%-a j u t az információk beszerzésére. M i v e l ugy vélik, hogy ágazati s z i n t e n a dokumentáció gazdaságosabban oldható meg, m i n t vállalati tájékoztató egységek révén, közvéleménykutatást és kísérleteket vé
geznek központosított dokumentációs szolgáltatások beindításával.
/Sperlágh S./
34/68 002.55:659.4.012.12 Az a m e r i k a i i p a r b a n dolgozó kutatók és mérnökök információs 1 -
gényének felmérése. / I n f o r m a t i o n Burvey o f l n d u s t r i a l s c l e n t i s t s and e n g i n e e r s / * S c i e n t i f i c I n f o r m s t i o n Hotes, 9.k. 6.ez. 1967.deo.-1968.
Jan. p.4-
Érdekes közvéleménykutatást végzett az l n d u s t r i a l Research f o lyóirat: a N a t i o n a l Bureau o f Standardé /Mérésügyi B i v a t a l / közremű
ködésével kérdéseket intézett k b . 600 tudóshoz és mérnökhöz, és a be
küldött válaszok alapján felmérte a szakemberek Információs igényeit.
A megkérdezettek arról i s beszámoltak, hogyan használjak f e l a meglé
vő információforrásokat és hogy m i l y e n nehézségeik vannak a BzükségeB a d a t o k felkutatáeában.
Kitűnt, hogy a szakemberek 75 ^-ának nehézségei vannak az a n y a g tulajdonságokra vonatkozó adatok megszerzésében. H e t i átlagban 55 uk 1-5, 22 £-uk 6-10 és 19 £-uk tíznél több alkalommal kénytelen a- datkereeéssel f o g l a l k o z n i .
A legtöbb kutató 1 órán belül megtalálja a szükségéé informáci- ót, de 24 ?É-uk 1-8 órát, 8 ?f-uk p e d i g napokat és h e t e k e t i a eltölt, mig megszerzi a kívánt a d a t o t .
Az anyagtulajdonságokra vonatkozó adatforrások felhasználási gyakoriságuk sorrendjében a következők: kézikönyvek, egyéb könyvek.
234
THT 15.é v i . t.Bzán 1968.máTciUB
Irodalomkutatás, i d e g e n műszaki könyvtárak, p e r i o d i k a , vállalati k i adványok.
A l e g k e d v e l t e b b dokumentumfajtákt könyvek, folyóiratok, sokszo
rosított a d a t l a p o k , m i k r o f i l m e k , számológép által k i n y o m t a t o t t e r e d mények.
A megkérdezett tudósoknak ée mérnököknek közel 75 í-a igényli éa használja f e l munkájában a bibliográfiákat.
Szakterületük tekintetében a megkérdezettek 37 %-& vegyéazettel, 32 fi-a, gépészettel, 12 #-a fizikával, 8 #-a biológiai tudományokkal ée 1 1 í-a egyéb tudományokkal f o g l a l k o z i k . /Szabó Gy / 35/68 0O2.55i681.32 ZAM 21/24
Bibliográfiai tájékoztatás ZAM 21/24 c o m p u t e r r e l , / i n f o r m a c j a b i b l l o g r a f i c z n a z zastoBOwaniem e l e k t r o n i c z n e j maezyny c y f r o w e j ZAM 21/24/ - PRAVJDZIC.D. = A k t u a l n e Problemy I n f o r m a c j i 1 D o k u m e n t a c j i , 12.k. 6.sz. 1967. p.10-14.
A l e n g y e l Számítástechnikai Intézet tájékoztatási c s o p o r t j a gon
dozásában h a v o n t a megjelenő b u l l e t i n készítésével k a p c s o l a t o s egyes müveleteket 1967. májusa óta c o m p u t e r r e l végeztetik. Ez a munka a k i f e j e z e t t e n k i s gépekre /ODRA, ZAM/ t e r v e z e t t bibliográfiai tájékoz
tatási /1NBI - I n f o r m a c j a B i b l l o g r a f i o z n a / program keretében készül.
A numerikus computereket j e l e n l e g döntően a gazdasági élet 1 - rányitásában alkalmazzák, de előreláthatóan a tájékoztatási munkában i s felhasználásra kerülnek. Figyelembe k e l l v e n n i azonban a gazdasá
g i követelményeket i s . A Jövő f e l a d a t a i :
1 . az e m i i t e t t bibliográfiai b u l l e t i n készítésével k a p c s o l a t o s néhány müvelet automatizálása;
2. Időszakonként tárgyszavas i n d e x e k kiadáea;
3. a dokumentumgyűjteményre vonatkozó s t a t i e z t i k a l adatok gépi u t o n történő elkészítése;
4. egy és ugyanazon gyűjteményből különböző ezempontok /tárgy, n y e l v , megjelenési Idő s t b . / s z e r i n t i bibliográfia készítése.
A r e n d s z e r t k i f e j e z e t t e n k i s computerekre /melyek a tájékoztatá a i központok Bzámára könnyen hozzáférhetők/ tervezték; az Információ hordozó a l y u k s z a l a g . Az osztályozás alapját az Intézetben már több
éve használt, a dokumentációs kartotékok rendezésére k i d o l g o z o t t ezakrendezer képezi. Előreláthatólag 2-3 év múlva d e e z k r l p t o r o a rend
e z e r r e fognak áttérni. A t e z a u r u s z kialakítás azonban e szakterüle
t e n a fogalmak tisztázatlansága m i a t t még nehézségekbe Ütközik.
235
Figyelőszolgálat
Az ISB1 rendszer bemenő b i z o n y l a t a l t a bibliográfiai leírást ás annotációt tartalmazó kextotékkartyák képezik. A kártyán található:
az osztályozási j e l z e t /8 számjegy/;
a kiadás ere /2 számjegy/;
a n y e l v / l számjegy/;
a dokomentnmtipus /könyv, c i k k , m i k r o f i l m s t b . / kódja / l szám
j e g y / )
e s e t l e g e s egyéb a d a t o k .
A t e r j e d e l e m b e n nem korlátozott szöveg l a t i n betűjelekkel ás kü
lönböző n y e l v e k e n l e h e t megadva.
A kártyák anyagát s z a l a g r a lyukasztják; a szalagról a gép az e¬
gyes dokumentumokat sorszámmal ellátva ás megfelelő szakrendben hív
j a elő, vőgső, kiadásra előkéezitett formában.
S z z e l egyidőben egy rövidített információt tartalmazó papírsza
l a g i s készül. Ez a s z a l a g további munkák b i z o n y l a t a . így például f e l használják az éves i n d e x készítéséhez. Kérésre bibliográfiai összeál
lításokat i s készítenek, téma, n y e l v , dokumentumtípus vagy kiadási év, e s e t l e g a f e n t i feltételek l o g i k a i k a p c s o l a t a i s z e r i n t i s .
Egy t e k e r c s e n mintegy 10 000 dokumentum fér e l ; az éves növeke-- dés 2500-3000 dokumentum. A r e n d s z e r minden k i s computeren realizál
ható; konkrétan a ZAM 4 1 computerre dolgozták k i .
A b u l l e t i n egy számának elkészítéséhez szükséges gépi idő /átlag 250 kartotékkártya és 300 j e l e s szöveghosszuság m e l l e t t / 10 p e r c . Az éves i n d e x elkészítésének i d e j e 5 p e r c . A k b . három évi anyagból b i b liográfiai összeállítás készítése: 10 p e r c .
Az IKíI rendszer,mely Lengyelországban első és e g y e t l e n , elsősor
ban kísérleti és kutatási jellegű. Ennek ellenére i g e n előnyöeen a l kalmazható a b u l l e t i n elkészítéséhez; segítségével a munka egész hó
n a p r a e g y e n l e t e s e n osztható e l , a kiadás i d e j e 5-6 n a p r a és a költsé
gek m i n t e g y 50 j t - k a l csökkennek. / S c h i f f E./
36/68 002.63.O53/73/-1967"
Beszámoló az Amerloan Documentation I n s t i t u t e 30. évi KözKyűlé- séról. /A Report oa t h e 3 0 ^ Annnal üeetlng o f t h e American Documen- t a t i o n I n s t i t n t s / - L.L. ALLÉM • The L i b r a r y o f Congress I n f o r m a t i o n B u l l e t i n , Appendix, 26.k. 46.s z . 1967.nov.16.
Az American Documentation I n s t i t u t e / A m e r i k a i Dokumentációs I n tézet/ október 22-27. között t a r t o t t a 30. /1967. évi/ KÖzgyüléeét, Hew Yorkban, több m i n t 1000 résztvevővel. A Közgyűlés az ember és a tájékoztatás kölcsönhatásának s z i n t j e i t , az információk keletkezéeé- tól - feldolgozásukon keresztül - végső felhasználásukig terjedő f o -
IHT 15.M. 5.szán 1 9 6 8 .n á r d u s
l y a m a t o t vizsgálta. A speciális kérdéseket október 24-26-án s z a k b i zottságok vitatták meg.
A tulajdonképpeni Közgyűlést megelőzve október 23-án 3 konzultá
ciós Ülésszakot s z e r v e z t e k a szakértők számára. A tájékoztatási r e n d s z e r e k e l e m e i , Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozással k a p c s o l a t o s elméle
t i kérdések ée Az általánosan e l t e r j e d t programnyelvek és r e n d s z e r e k c. ülésszakok keretében a kérdések egész sorát vitatták meg, kezdve az e l e k t r o n i k u s számolóberendezések különféle típusainak funkcioná
l i s leírásától, az információtárolás és -visszakeresés köréből v e t t példákkal illusztrált programnyelvek /COBOL, PORTSAK, SHOBOL éa P L / l / értékelő ismertetésén keresztül a költségszámítás tscbnlkájáig. Az ülésszakok alaphangját S.PURTH a következő előadáselmekkel példázta:
B l n c s idő a dokumentumok tanulmányozására, A tudós és a tudományos a d a t o k s t b . Az előadások során sző e s e t t az információk közreadásá
ról, az információk szétsugérzásáről, az információs hálózatokról, i ¬ gényekrŐl és felhasználókról, s a tájékoztatástudomány elméleti a l a p jairól. Az e g y i k d o l g o z a t a r r a a kérdésre k e r e s e t t választ, hogy f e n y e g e t i - e a computerek alkalmazása az egyéni szabadságot, egy másik az i s m e r t MARC /Machine-Readable C a t a l o g l n g - géppel olvasható k a t a logizálás/- programnak az információs hálózatokkal k a p c s o l a t o s köve
telményeit vizsgálta.
Október 25-én az információtárolás és szervezés hagyományoe mód
szereiről, a tájékoztatástudomány segédeszközeiről, az egyénnek a fejlődő társadalomban betöltött szerepéről, a tájékoztatás ée a s z e r - vezée összefüggéseiről v o l t B Z Ő. MELCHER, az e g y i k előadó, a z t a kér
dést vizsgálta, miként h a l a d a könyvtárgépesitée, különösen a compu
t e r e k könyvtári alkalmazása. A fejlődés következményeit az emberi munka és a gépek kombinációjának szempontjából elemezte. Megállapí
t o t t a , hogy a munkabérek növekedő, a gépköltségek csökkenő t e n d e n c i át mutatnak. Ugyanakkor óvott a gépek kritikátlan értékelését;1 ée a gépi kapacitás f e l e s l e g e s bővítésétől. Különösen f o n t o s n a k Ítélte, hogy a gépesítés előtt s o r kerüljön a tájékoztatási r e n d s z e r ésszerű
sítésére.
Október 26-án a biztosítótársaságok információs tevékenységéről, a tájékoztatás és a pszichológia összefüggéseiről, a tájékoztatás nyelvészeti kérdéeeiről, az információk áramlásénak, feldolgozásának és közreadásának hálózatairól tárgyaltak. Megvizsgáltak az informáci
ós r e n d s z e r e k g y a k o r l a t i alkalmazásának, az a u t o m a t i k u s nyelvelemzés
nek, a tájékoztató szolgáltatások és r e n d s z e r e k értékelésének kérdé
s e i t . Hagy t e r e t s z e n t e l t e k az osztályozás kérdéskomplexnmán a k. Az e- g y l k tanulmány a r r a a következtetésre j u t o t t , hogy az indexelés r e l e vancia-fogalmának kvantifikálása valószínűleg nem alkalmazható az I n formációs r e n d s z e r e k értékeléséhez. Egy másik előadás a r r a hívta f e l a f i g y e l m e t , hogy a r e n d s z e r e k kidolgozásának a r s n d s z e r megfelelő teszt-metodikájában elért vívmányokra k e l l támaszkodnia. M.TAÜ3ER a szabványosítás nehézségeiről, T.HÍRES a gépi adatfeldolgozás szabvá
nyosításának kérdéseiről beszélt.
Az ülésszakon e l h a n g z o t t előadások a P r o c s e d i n g s o f ,the American Documentation I n s t i t u t e 4 . kötetében láttak napvilágot.V
/Ungvári Sy./
^Proeeedings of the /JO./'American Docoaentation I n s t i t u t e annual mettlng. Bev Tork, 22-2? Oct. 196?. 4.vol. Levele e f i n t e r a c t l o n betveen mán and Informa
t i o n . /«ev Tork/, /1967./ VTXI. 319 p.
237
Figyeliszolgálat
37/68 002.66:001.831338.911
Az információ átint termelési tényező. / I n f o r m a t i o n som en p r o - d u f c t i o n s f a k t o r / - JOHSSON, B.T. « T e k n i s k - V e t e n s k a p l i g F o r s k n i n g , 3 8 .k . 5.sz. 1967. p.144-146.
Az információ szerepét a termelésben a következő e g y e n l e t f e j e z i k i : Anyag + E n e r g i a + Információ = Termék. Iparvállalatoknál - d u r v a közelítéssel - a s z e l l e m i dolgozók/munkások számarányával l e h e t ne érzékeltetni az információ részesedését a termelési költségekben.
Tilágezerte megfigyelhető az az irányzat, hogy azonoe profilú válla
l a t o k vagy trösztök e g y e s i t i k erőfeszítéseiket egy hatékony informá
ciós szolgálat megteremtése és üzemeltetése érdekében / p l . az INDOC a nyugatnémet v e g y i p a r területén/. Az információ hatékonyabbá téte
léhez az egyes iparágakon belül a következő két u t v e z e t i
a/ vállalatok és intézetek közötti együttműködés a nyomtatásban m e g j e l e n t külső Ínformációk vonatkozásában /közös e l e k t r o n i k u s f e l dolgozás lehetősége/;
b / az egyeB vállalatokon vagy vállalat-csoportokon belül a b e l ső és külső információ áramlás integrációja. Példaként említhető 1 1 svéd vállalati könyvtár /több gazdasági ágazatból/ 3 éve funkcionáló együttműködése, mely a következőkre t e r j e d k i :
1 . U j beszerzések, v a l a m i n t gyűjtőköri témajegyzékek összeállí
tásának cseréje.
2. Bövid irodalomkutatások szolgáltatása, p l . referétumkartonok lemásolása utján a tagintézetek dolgozói számára.
3. Kölcsönös gyorsinformáció t e l e f o n o n , t e l e x e n .
4. Nehezen hozzáférhető dokumentumok kölcsönzése vagy gyoremáso- lás-a.
5. T a p a s z t a l a t c s e r e munkamódszerekről.
6. Eözvetlen k a p c s o l a t o k létrehozása /közvetítése/ az e g y i k vál
l a l a t szakemberei éa a másik vállalat vevőköre között.
/Sperlágh S./
38/68
022*
WGépesített eljárások kérőlapok továbbítására és könyvek kiszál
lítására. /MehanizaciJa proceszszov podac3l t r e b o v a n l j i t r a n s z p o r t l - r o v k l k n i g / - TJDTINA.I.P. • I n f o r m a c i j a o B i b l i o t e c s n o m d e l e i B i b - l i o g r a f l i za Bubezsom, 1967. 3./20./ s z . p.9-13.
A nagykönyvtárak raktáraiban egymillió kötet tárolásához l e g e lébb 5000 négyzetméternyi alapterületre v a n azűkség, és a szállítási u t a k hossza vízszintes és függőleges irányban öeszeeen 400 m l e h e t .
TMT 15.éri. 3.szám 1968.március
A kérőlapokat sok könyvtárban CBŐpostán továbbítják egy közpon
t i elosztóból a raktár különböző p o n t j a i b a . Minthogy azonban az 1 - l y e n csőhálózatot nem lenét m i n d i g a z épületben e l h e l y e z n i , egyes könyvtárakban e g y e t l e n csővezeték ezolgál k i minden munkahelyet, és 8 kérőlapot tartalmazó t o k két gyűrűje közötti távolság beállitáaá- v a l l e h e t a küldeményt irányítani. U g y a n i l y e n jól használható u j a b ban a s o k k a l egyszerűbb felépítésű, t o k nélküli CsÓposta i s , a m i l y e t például a zürichi műegyetem könyvtárában a l k a l m a z n a k , a h o l az olvasó a kérőlap alapján a kért könyvet átlagosan h a t perc a l a t t megkapja.
A kanadai Vancouver közkönyvtárában v i l l a m o s Írógépek továbbít
ják a raktárba az olvasók kérését. A d e l f t i műszaki egyetem könyvtá
rának katalógustermében telefonkészülékeket állítottak f e l , és a könyv raktári számának tárcsázásával f e j e z h e t i k i a z olvasó a kiván- Bágát; a raktárban megszólal egy csengő, és a kért könyv a d a t a i t lám
pák j e l z i k . A jelzés a d d i g ismétlődik, amíg a z ügyeletes raktárkeze
lő a z igényt k i nem elégíti. Ennek a z un. b i b l i o f o n készüléknek a be
vezetésével az olvasó várakozáei i d e j e 1-4 p e r c r e csökkent, de a könyvtár 300 000 kötetéből e célra egyelőre CBak 120 000-et d o l g o z t a k f e l , ée a vezetéken egyidejűleg csak egy kérée továbbitható.
A könyvtárközi kölcsönzésekhez u j a b b a n nagyon e l t e r j e d t a táv
gépíró alkalmazása.
A könyvek vízszintes Irányú továbbítására szállítószalagokat s z e r e l n e k a padlóra, a f a l a k r a vagy a mennyezetre. A könyveket füg
gőleges irányban l i f t e k e m e l i k f e l éa spirális pályán csúsztatják l e , de vannak o l y a n könyvtárak i s , amelyekben a szállító berendezések a könyveket átrakás nélkül továbbítják a végállomásig. A d e t r o i t i n y i l vános könyvtár berendezése 18,3 m/min sebességgel óránként 420 köny¬
v e t szállíthat. / S z a M G y > /
39/68 025.173:025.29 A nehezen hozzáférhető s z a k i r o d a l o m beszerzése. / A n s k a f f n l n g av
B v a r a t k o m l i g l i t t e r a t u r / - MAfiBÜSSÖJi.E. = T i a a k r i f t för Dokumentatlon 23.k. 6.az. 1967. p.73-75.
Az USA-ban megjelenő évi k b . 50 000 db kutatási jelentés nyilván tartásával és terjesztésével az 1964-ben a l a k u l t C l e a r i n g h o u s e f o r íe d e r a l S c i e n t l f i e and l e c h n i c a l I n f o r m a t i o n f o g l a l k o z i k . Ez a s z e r v i n d e x e k e t ad k i éa m i k r o f i l m e k e t bocsát rendelkezésre. A központilag f i n a n s z l r o z o t t a m e r i k a i kutatóintézetek jelentéseit a M o n t h l y C a t a l o g u e o f US Government P u h l i c a t i o n s közli. Ezenkívül különböző d i r e c t o r y - k ajánlhatók. A skandináv országok i p a r i és kutató s z e r v e i , v a l a m i n t az USA és Kanada közti k a p c s o l a t o k elmélyítésére információs s z i n t e n a¬
l a k u l t Washingtonban a S c a n d i n a v i a n Documentation C e n t e r /SCAHDOC - Skandináv Dokumentációs Központ/, mely többek között a nehezen besze
rezhető dokumentumok felkutatásával i s f o g l a l k o z i k , sőt, japán, kínai ás o r o s z nyelvű i r o d a l m a t i s f e l k u t a t a l e g j o b b a n f e l s z e r e l t a m e r i k a i könyvtárakban ée azok fordítását l e elkészítteti. Svéd v i s z o n y l a t b a n a SCAHDOC főirodája a Mérnöki Tudományok Akadémiája /ingenlörs Vétene
239
Plgye1S e z o l g álat kapsakademien * I7A/> Problémát J e l e n t az egyetemi d o k t o r i disszertá
ciók beszerzése i s . Az USA-ra nézve segítséget j e l e n t az Ann A r b o r - i U n i v e r B l t y H l c r o f i l m s által k i a d o t t D i s e e r t a t i o n A b s t r a c t s , Európá
ban azonban nem létezik i l y e n központi s z e r v . A k o n g r e s s z u s i beszámo
lók, k o n f e r e n c i a jelentések beszerzésére az IVA a svéd követségek a t taséit mozgósította. /Sperlágh S./
40/68 025.3I651.B38.4 Lyukkártyás qlvaaókartoték. /Laearkartoték pS hSlkort/ - HOIB-
BEBG.B. « Tidekriít för Dokumentation, 23.k. 6.sz. 1967. p.83-86.
A svédországi Sandvlken Vasmű könyvtárában v i s z o n y l a g olcsó lyukkártyás olvasókarton-nyilvántartást v e z e t t e k be. A módszer l e h e tővé t e s z i különböző Jegyzékek kiírását gépi utón, melyek megmutatják, mely folyóiratokra f i z e t elő a könyvtár, az egyes szakemberek m e l y i k folyóiratokat kívánjak f o l y a m a t o s a n tanulmányozni, mely osztályok dolgozzák f e l az egyes folyóiratokat, az egyeB témacsoportokban m i l y e n folyóiratok ŰInak rendelkezésre B t b . A r e n d s z e r 80 o s z l o p o s lyukkártyán a l a p u l és IBM 084-es lyukkártyarendezőgépet, IBM 447-es táblázógépet és IBM 519—ee kiÍró egységet nHrgimp*npir, íz u n . c l m k a r - t o n r a f e l v i s z i k a folyóirat elmét, számkódját, BzakterUletét, lelő
helyét és e s e t l e g e s egyéb a d a t a l t , a személyi k a r t o n r a p e d i g - a vál
l a l a t Bzemélyzetl kartotékjából k i v o n a t o l v a - a személyi sorszámot, a n e v e t ée részleg kódszámát. Ezután az un. olvasókartont a személyi k a r t o n információinak a c i m k a r t o n b a való c s o p o r t o s lyukasztásával ál
lítják elő. A r e n d s z e r a l k a l m a s a vezető káderek számára ezolgáló i n formációk nyújtására, b e o s z t o t t a i k olvasási hajlamát illetően.
/Sperlágn S./
41/68 025.3:651.838.4(681.327.45 Gépi lyukkártyák alkalmazása külföldi könyvtárakban. /Primene-
n l e y T Q T . i b P T n T i i i h M hl-jnt.pfrph p» T f frirpvt i r m B j m i f i j ftgjirti r n v l r l / - A Z G A L ' Ü O V . É . G. - I n f o r m a c i j a o B i b l i o t e c B n o m d e l e i B i b l i o g r a f l l za Bubezeom, 1967.3./20./ss. p.5-9.
Zönyvtárakban és tájékoztató Intézetekben főképpen a 80-OBzlopos gépi lyukkártyák t e r j e d t e k e l . A t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t 75 000 tétel¬
nél nagyobb állomány feldolgozásához a lyukkártyagépek már nem válnak be. V i s z o n t lyukkártyákon tárolt Információ átvihető egy computer mágneses tárolójára, és ezáltal s o k k a l nagyobb működési sebességgel további l o g i k a i müveleteket i e e l l e h e t végezni. Az e l e k t r o n i k u s a¬
datfeldolgozás azonban különleges szakképzettségű személyzetet, bo
n y o l u l t programozáBt és rendkívül drága berendezéseket igényel, ami megnehezíti bevezetését. Ennek ellenére az USA-ban sok egyetemi könyv
tár már c o m p u t e r r e l d o l g o z i k , de a h o l ezekre a gépekre bérmunkát l s vállalnak, többnyire nem tudják kihasználni az u j r e n d s z e r előnyeit.
A lyukkártyás r e n d s z e r e k jól felhasználhatók könyvmegrendeléeek kiírásához, katalógusok, bibliográfiák összeállításához, kölcsönzések
TMT l S . e r X . 3.szám 1968.március
nyilvántartásához s t b . A hagyományos osztályozás h e l y e t t I l y e n k o r többnyire tárgyszavas osztályozást alkalmaznak.
Az USA-beli Maryland állam egyetemének könyvtáraiban ügyes e l járást d o l g o z t a k k i az állománygyarapítás egyes műveleteinek gépesí
tésére. Az u j könyvet Igénylő o l v a s d 60-oszlopos lyukkártyára Írja kívánságát, miközben - indigó alkalmazása nélkül - egyúttal négy má
s o l a t i s készül. Egy másolatot a rábélyegzett dátummal v i s s z a a d n a k az igénylőnek, e g y e t behelyeznek egy kartotékba, a többi példányt továbbítják a köayvbeszerzÓ osztálynak; i t t megállapítják, honnan k e l l b e a z e r e z n l a könyvet, és az e g y i k példány elküldésével értesi
t i k az igénylőt, hogy kívánságát t e l j e s i t i k . A további munkák gépe
sítésével óránként 675 megrendelést t u d n a k kiírni. Ugyancsak géppel katalóguscédulákat állítanak k i a megrendelt könyvekről, és hetenként egyszer összesítő Jegyzékeket i s készítenek. Az igénylő a könyv beér
kezéséről értesítést kap.
Ez a r e n d s z e r más rmmtrAv gépeeltésére i s a l k a l m a s : KWIC-indexek készülnek, egyéni lyukkártyákat állítanak k i az olvasót érdeklő i r o dalomról s t b .
Sok könyvtárnak olcsóbb kötetkatalógusok készítése, m i n t k a r t o tékkal aló gus ok fenntartása, különösen, h a több fiókintézete i s v a n . E célra többnyire o o m p u t e r t használnak. A tételeket szerzők, elmek és tárgykörök s z e r i n t i csoportosításban három változatban sokszorosít
ják. A gép kölcsönzési k a r t o n o k a t i s készít.
Bibliográfiák ée katalógusok összeállításához nagyon jó módszer
nek létezik az előzeteeen összeállított lyukkártyák lefényképezése i s ; egyes fotoantomatákkal óránként legalább hétezer lyukkártyát l e h e t f i l m r e v e n n i .
Lyukkártyás gépekkel állítják öeeze a M i n n e s o t a állam szakkönyv
táraiban meglévő folyóiratok központi katalógusát.
Végeredményben megállapítható, hogy lyukkártyás gépekkel i g e n sok könyvtári munkát l e h e t elvégezni, de komplex gépesítés még nagyon
kevés könyvtárban v a n . / S a a W Q y /
42/68 05*519.25 Az időszakos kiadványokban közzétett munkák eloszlásának k y a n t i -
tativ~lelrása m a t e m a t i k a i modellezés alapján. /6 • o d e l i r o v a n i ' i k o l l - csesztvennüh zakonomernoaztej r a s c p r e d e l e n l j a " p n b l i k a c l j v p e r i o d l - c s e s z k i h i z d a n i j a h / - Z£ZACSZ£TV,L.Sz. - HUHSZII.L.A. - Hanosno-leh- n i c s e s z k a j a X n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2. 1967. 9-oz. p.3-9.
A s z a k i r o d a l o m r a vonatkozó, szórási torvény e g y i k megfogalmazása /MIHAJLOV, A . I . - CSEHHÖJ, A . I . - GILJAREVSZEIJ, B.Sz.i Ostnovü naucs- n o j i n f o m a c ü . I s d - v o Banks., 1965./ s z e r i n t egy téma i r o d a l m a ugy o s z l i k e l folyóiratokra, hogy az egész i r o d a l o m n a k mintegy 1/3-a a kérdéses tárgykor folyóirataiban /A/, további l / 3 - a a r o k o n területek
241
Figyelőszolgálat
folyóirataiban / B / , utolsó l/ 3- a p e d i g egyéb folyóiratokban / C / j e l e n i k meg. Az i r o d a l o m 1/3-át /A/. 2/3-át /A + B / ée 3/3-át /A + B + C / tartalmazó folyóiratok száma Közötti arány:
AI/ A . + B /I/ A + B + C / ~ 1 : n : n2.
Ennek alapján a téma t e l j e s irodalmát magában foglaló folyóiratok T t e l j e s számat
, /A + B /2
T » / A + B + C / = _____
Az Így l e v e z e t h e t i összefüggés ellenőrzésére kísérleti i r o d a l o m kutatásokat végeztek az automaták elmélete, a müveletkutatás és a ma
t e m a t i k a i gazdaságtan területén. Az eredmények nem Igazolták az előb
b i felosztás helyességét. Ezért a továbbiakban folyóiratokat már nem osztották f e l három c s o p o r t r a , hanem a közzétett releváns c i k k e k csök
kenő d száma s z e r i n t rendezték és sorszámozták a folyóiratokat.Ebben a B o r r e n d b e n egyre több folyóirat figyelembevételével Összeadták a feltárt c i k k e k számát / d l + d_2 + ... • V , és az eredményt g r a f i k u s a n ábrázolták. A f i g y e l e m b e v e t t folyóiratok szamának l o g a r i t m u s a / I n n / függvényében a feltárt c i k k e k C t e l j e s száma a
D = a + t g f . I n n A / közelítő összefüggés s z e r i n t lineárisan növekedett /a az első folyó
iratból k i i r t c i k k e k száma, f a közelítő egyenes hajlásszöge/.
Az egy-egy folyóiratban megtalálható releváns c i k k e k d száma a folyóirat n sorszámától függ, v a g y i s
d -
t/a/,
/ 2 /és e függvény integrálásával kapható meg a feltárt c i k k e k t e l j e s szá
ma:
D = / f / n / d n / 3 / Az A / éB a / 3 / kifejezés differenciáláséval egyrészt a
_n = n *
másrészt a
dD
d f = f/ - / = -
összefüggéB vezethető l e , tehát
n d = t g V5.
következésképpen az időszakos kiadványok r e n d e z e t t halmazában egymást követő kiadványokból kiadódó releváns c i k k e k d száma egy
M f 15.évf. 3.szám 1968.i_areius
egyenlő oldalú h i p e r b o l a s z e r i n t csökken, és e h i p e r b o l a tg f p a r a méterét az utolsó, mér csak egy releváns c i k k e t tartalmazó" kiadvány V sorszáma a d j a meg, mert d - 1 és n = H behelyettesítésével
t g
f
- 1 . B.A korlátozott időszakra / p l . 8-10 évre/ érvényes h i p e r b o l i k u s összefüggés a szerzők s z e r i n t az információ koncentrálódására /nem pedig szóródására/ jellemző és az eloszlás e z t a t i k u s v i s z o n y a i t Ír
j a l e . A tudományok fejlődésével, az ujabb irányzatok megjelenésével együtt az információáramlás i s változik. Az i l y e n dinamikus v i s z o nyok vizsgálatához célszerű bevezetni az
B
4™ % _h
% 1
entrópiát, amelynek kifejezésében M • a Dh releváns c i k k e t t a r t a l m a zó kiadványok, á± • az i - a d i k kiadványban közzétett releváns c i k k e k száma. Ebben a_ értelmezésben lí a rendazer állapotainak a száma, di/Dfl pedig az információkoncentrálódás valószínűsége egy-egy i l y e n állapotban.
A rendszer dinamikájára jellemző entrópia annál nagyobb, minél egyenletesebben o s z l i k e l az információ a folyóiratokban. B u l l a az értéke, ha minden információ e g y e t l e n kiadványban j e l e n i k meg, és B növekedésével akkor éri e l a maximumot, amikor már minden kiadvány
ban azonos valószínűséggel találhatók releváns c i k k e k . Ennek a maxi
mumnak az értéke nyilvánvalóan
£ - _ - - i» fr
A szerzők kisérleti vizsgálatai s z e r i n t a müveletkutatásra és a matematikai gazdaságtanra vonatkozó információforrások rendszerének abszolút és v i s z o n y l a g o s entrópiája 1962-ben maximumot ért e l , és az
óta évről évre csökkent, amiből az infoi"-*-';JÍók koncentrálódására l e ¬
h e t következtetni. /SMlbo 0 y. /
43/68 338.962 I I M 338.965 681.3
Hófehérke és a hét törpe. A monopólium ésakonkurrencia néhány d i a l e k t i k u s vonása a computeriparban. /Schneewlttchen und d l e s i e b e n Zwerge. E i n i g e Aspekte der M a l e k t i k zwischen Monopol und Eonknrrenz i n d e r Computerindustrie/ - HEUEE.K. - Porum, 1967. l . s s . j u l . p.4-7.
Az IBM / I n t e r n a t i o n a l Business Machines Corp./ vezető h e l y e a computeriparban és hét legnagyobb amerikai versenytársával / G e n e r a l
243
Plgvelószolgálat
E l e c t r i c , Sperry Hand Corp. TJnivac - ez a cég a B e c i n g t o n Rand-ba o l v a d t be -,Kadio Corp. of áxerica, S a t i o n a l Caah Begíster Ocnp., Borroughs Corp., Honeywe11 Corp. és C o n t r o l D a t a C o r p . / f o l y t a t o t t é¬
l e s k o n - u r r e n c i a B l a t t a ezakmában e z e k e t a cégeket a "Hófehérke és a hét törpe" néven e m l e g e t i k . Az IBM állítja eló az A m e r i k a i Egye
sült Államok computertermelésének 75 í-at /1965-ban még 90 í-át s z o l gáltatta/*
A Tetető pozíció megtartására irányuló törekvés az IHM-et u j e¬
redmények elérésére s a r k a l l j a a tadományos kutatás terén. M i n t h o g y a többi versenytárs ugyancsak pozíciójuk javítására törekszik a compu
t e r i p a r b a n , a monopólium és a v e r s e n y öt sajátos vonása mutatható k i . 1 . Az IBM p i a c i uralmának fenntartása érdekében kénytelen szaka
d a t l a n u l résztvennl a tudományos-műszaki fejlesztésben, ami r o p p a n t nagy kutatási-fejlesztési költségráfordításokkal jár. /Az 1964.évben az IBM • r e s e a r c h and development" ráfordítása 180 millió % v o l t . /
2. A piacokból v i s z o n y l a g k i s e b b mértékben részesülő vállalato
k a t a magas m o n o p o l p r o f i t lehetősége a kutatási és fejlesztési ráfor
dítások növelésére s a r k a l l j a .
3. A vezető vállalatok monopolhelyzete a r a n g e o r b a n hátrébb álló vállalatokat Időleges egyesülésekre és részleges munkamegosztásra készteti. A Siemens k o n s z e r n és a B s d i o Corp. o f America az 1964. év
ben 10 évre szóló megállapodást kötött egymással. Ebben a megállapo
dásban a szabadalmak és információk kölcsönös cseréjét, a m e r i k a i a l katrészek és félkészgyártmányok német felhasználását, v a l a m i n t a programnyelvek kialakítása terén munkamegosztást irányoznak elő. Ha
sonló termeléei kooperációs megállapodás jött létre a svéd P a c i t AB és a japán Hayakawa k o n s z e r n között.
4. Verseny f o l y i k a oomputerbérlők /a computerek m i n t e g y 80-90
*-a nem eladás, hanem bérbeadás utján n y e r hasznosítást/ kezelősze
mélyzetének oktatásáért, a programozók oktatásáért, a s z e r v i z s z o l gáltatásokért, az állami megrendelők megszerzéséért /az A m e r i k a i E¬
gyesült Államokban a szövetségi kormány a legteklntélyeBebb vevő/, a bérleti ezerzódés kedvezőbb feltételeiért s t b .
5. A p i a c i pozíciók javítását célozzák az o l y a n tőketranzakciók, amelyek beleszólást t e s z n e k lehetővé más vállalatok vezetésébe. Példa e r r e a General E l e c t r i c eljárása, amely a f r a n c i a Compagnie dee Ma
c h i n e s B u l l és az o l a s z C . O l i v e t t i SPA irógépgyártó cégeket vásárol¬
t s meg. A tőketranzakció másik fajtája európai leányvállalatok alapí
tása. I l y e n e k az IBM D e u t s c h l a n d vagy a Bemington Band GmbH, A tőketranzakció további fajtája a részvények felvásárlása, Így a Con
t r o l Data Corp. 2 millió % órtékö E l e o t r o f a o t NV / h o l l a n d / részvényt vásárolt f e l .
E körülmények, különösen az InM és a G e n e r a l E l e c t r i c pozíciójá
nak megerősödése az európai p i a c o n , a gazdasági erőviszonyok b i z o n y o s polarizálódását eredményezte. Ez, a ezerzó nézete s z e r i n t , egyrészt az európai országok computeriparának Integrációját f o g j a eredményezni, máeréezt szükségessé t e s z i , hogy az európai computerípar hosszú távra
TttT 15.évf. 3.szám 1968.márcluo
f e l v e g y e a küzdelmet a szakembere- kivándorlása / b r a i n d r a i n / e l l e n az A m e r i k a i Egyesült Államokba.
A tudományos-műszaki f o r r a d a l o m hatása a c o m p u t e r i p a r r a végül mág o l y a n koncepcióbeli változásokat i s eredményezett, a m i t l e g j o b ban az a m e r i k a i "írom s c i e n t i f i c management t o inanagement s c i e n c e " /a tudományos vezetéstől a vezetéstudományhoz/ kifejezés világit meg. E f o r m u l a a vezetéstudomány nagymérvű fejlődésének elismerését, v a g y i s az " o p e r a t i o n a r e e e a r c h " /operációkutatás/ súlyának jelentős növeke¬
dését illusztrálja. A ± d a Q /
44/68 347.772.028.96 Védjegyekre vonatkozó Információs források. / I s z t o c s n i k i i n f o r -
m a c i i po tovarnüm znakam/ - nsZELEV.Ö.H. - _Ev_OVSZKAJA,I.Sz. • Vo- proszű I z o b r e t a t e l e z t v a , 1967. 10.sz. p.34-43.
A védjegyekre vonatkozó információnak a védjegy-lajstromozási kérelem elbírálása során ugyanolyan jelentősége v a n , m i n t a s z a b a d a l mi információnak a szabadalom-engedélyezési eljárás alkalmával. Fon
t o s s z e r e p j u t a védjegyekre vonatkozó információs forrásoknak véd
jegybitorlási ügyekben, u j védjegyek kialakítása alkalmával,valamint a k e r e s k e d e l m i viszonyokról való tájékozódás során.
A védjegyekre vonatkozó információs források két fő típusa kü
lönböztethető meg: h i v a t a l o s információ /lajstromozó hatóságok közlö
n y e i / és k e r e s k e d e l m i információ / p r o e p e k t u s o k , katalógusok, vállala
t i hirdetések/. E két fő t i p u s megkülönböztetése m e l l e t t azonban i n formációs forrásként s z e r e p e l h e t maga a védjegy vagy a csomagolás I s .
A védjegy leírása önmagában másodlagos dokumentumnak tekinthető, amely hasonló az slsődleges dokumentumról készített annotációhoz vagy referátumhoz. A védjegylajstrom j o g i vonatkozású a d a t a i /a védjegy l e írása nélkül/ hasonlóképpen önálló másodlagos dokumentumnak t e k i n t h e tők, amelyek a bibliográfiai adatokhoz hasonlíthatók.
Az információs munka szempontjából a védjegyek feldolgozásakor a következőkre k e l l f i g y e l e m m e l l e n n i :
védjegyes áruk és szolga-tatások árujegyzékei;
szóvédjegyek betűrendes és f o n e t i k u s mutatói;
szóvédjegyek végződései alapján összeállított mutatók;
ábrás védjegyek motívumai s z e r i n t i mutatók;
kisegítő katalógusok /időrendi katalógusok, szabad jelzések k a talógusa, megszűnt védjegyek katalógusa, általánosan i s m e r t és világ
hírű védjegyek katalógusa/.
A következőkben néhány f o n t o e a b b ország védjegyközlönyeit s o r o l j a f e l :
245
Figyelő o zo1gálát
S2O7J-T0-IO i
I z o b r e t e n i j a , Promüslennüe Obrazcü, Továrnüe ZnaJd.;
LE NGYELGE S ZíG:
Siedomosci Urzedu Patentowego;
CSEHS-LOViZLA:
Ochranne Znamky a Chránene V z o r y ; HAGT-SaiIABHIAi
The t r a d e Marka J o u r n a l ; OLASZOESZÁG:
B o l l e t i n o d e i B r e v e t t i p e r I n v e n z i o n l , M o d e l l i e M a r c h i ; JWKRTTAT EGYESÜLT A_lAMO_:
The O f f i e i a l Gazette o f t h e U n i t e d S t a t e s P a t e n t O f f i c e ; FRANCIAORSZÁG:
B u l l e t i n O f f i e i e l de l a Propriété I n d u s t r i e l l e Maroue de Fab- r i q u e e t de Commerce;
FÉMET SZÖVETSÉGI BfiZTARSASÍG:
W a r e n z e i c h e n b l a t t ; SVÉDORSZÁG:
R e g i s t r e r i n g s t i d n i n g för ffarumárken;
JAPAB:
Szjoho-Koho:
NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI U5I0, GENFI IR0D4JA:
Lee Marqnes I n t e r n a t l o n a l e s .
A l o a S./
45/68 681.322:901.5 A szófaj meghatározása betűkódok alapján. /O vozmozsnoszti o p r e -
d e l e n i j a g r a m m a t i c s e s z k i h k l a s 2 s z o v po bukvemiüm kodam s z l o v / - BELO- NOGOV.G.G. - DAVUDOVA.I.M. - N a _ c s n o- T e h n l c s e s 2 k a J a I n f o r r a a c i j a , Sze- r i j a 2. 1 9 6 7 . 8.sz. p.20-26.
Az a u t o m a t i k u s szövegelemzésen alapuló visszakeresést nagyon meg
nehezítik azok a szavak, amelyeket az e l e k t r o n i k u s berendezés nem t a lál meg a maga gépi szótárában. Minthogy a m o n d a t t a n i v i s z o n y o k t i s z tázásához többnyire már a a z d f a j i s m e r e t e i s elegendő, a ezerzők meg-
THT 15.évi. 3.szám 1968.márciuB
vizsgálták, m i l y e n mértékben l e h e t következtetni a szófajra a szó u - tolBÓ betűiből, megállapították, hogy az oroaz azavak végén lévő u - tolső betűből 0,635, kőt utolaó betűből 0,837, három utolsó betűből 0,928, négy utolsó betűből 0,974, öt utolaó betűből p e d i g 0,976 való
színűséggel határozható meg a szőfaj, éa hogy ehhez a meghatározás
hoz ezekben az esetekben s o r r a 3 1 , 4 8 1 , 1137, 3184, i l l e t v e 3282 be- tükapcsolatot k e l l jegyzékbe f o g l a l n i . Például a b, g, z s , p, r , BZ, f , c, c s , s, é betűvel végződő orosz szavak a legtöbb esetben főne
vek, az e, 1 , j , m, o, u, h , ü, j u , j a végződés v i s z o n t semmit sem á¬
r u l e l arról, hogy a kérdéses szó m e l y i k szőfajhoz t a r t o z i k , ugy hogy az utóbbi e s e t b e n több betűt k e l l f i g y e l e m b e v e n n i a kérdés eldönté
séhez. A táblázatokba f o g l a l t eredmények alapján az a l g o r i t m u s t egy B-20 t i p u s u e l e k t r o n i k u s digitális számológépre dolgozták k i . A szó- f a j meghatározása 367, a szótő leválasztása 3 7 1 utasításból álló p r o g ramot igényelt. A kísérlet kedvező eredménnyel járt. /Szabó Q /
• o"
247
