007
A „KÉT KULTÚRA" ÉS A TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÁS R. Marinovich Sarolta
',ostti Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára Sl!ged
SK0'.7 és a "két kultúra" A Timea L l t e r a r y Supplement ha
sábjain újból n a p i r e n d r e került a
"két kultúra" kérdése /!/. A több, m i n t t i z éve kezdődött v i t a már régen túl
nőtt az angol i r o d a l m i élet k e r e t e i n , a többet j e l e n t C.P. BKOT, az a t o s f i z i k u a szápirő és ?.H. LEAVIS, a: angol k r i t i k u s a k doyenje sző- párbajánál. Nehéz lenne eldönteni, van-e értelme a kőt kultúra: a t e r - ce'azettudományos ás a nem-természettudományos t u d a t f o r m a vitájának, de h o j y a X£. század értelmiségi emberének égető, máig i s időszerű problémáit f e s z e g e t i , a z t nemzetközivé válása / 2 / és bőséges i r o d a l ma b i z o n y l t j a . A téma l e g f r i s s e b b bibliográfiája, melyet egy a m e r i k a i egyetenen s z e r k e s z t e t t e k , caak az a n g o l nyelvterületen 38 tételt s o r o l f e l , melyek 1964 és 1968 között j e l e n t e k meg./3/.
A két kultúrával k a p c s o l a t o s nézetek összecsapása még n a p j a i n k ban i s szenvedélyes hangú c i k k e k b e n , l e v e l e k b e n gyűrűzik tovább, mo£>t Inkább az a n g o l oktatási r e n d s z e r reformjával k a p c s o l a t b a n , k v i t a nem dőlt e l . ftem i s az a f e l a d a t a , hogy megoldást találjon a két k u l túra problémájára, hogy eldöntse, kát kultúra van-s, vagy ceak agy kultúra létezik különböző megközelítésekkel. Jelentősége inkább ab
ban áll, hogy felhívja a f i g y e l m e t f o n t o s problémákra, m i n t például az informáclőáramlás hatékonyabb, tudatosabb megszervezésére, a köz
lés, az informáciő válságára. Felmerül az a kérdés i s , hogy nem a p o l gári filozófia válságáról van-e sző, amely nem képes az egyes tudomá
nyok eredményeit általánosítani, a a z t a többi tudományág és a művé
s z e t e k számára közvetíteni.
A két kultúra b a r c a tehát nem dőlt e l , az e l l e n f e l e k ismét e l j u t o t t a k álláapontjuk megerősítéséhez. C.P. SNOfl, bár e l i s m e r i , hogy ma másként fogalmazna, a két kultúra helyzetét j e l e n l e g sem látja s o k k a l biztatóbbnak, m i n t 1959-ben. A kétarcú a l k a l m a z o t t tudományo
k a t , amelyek egyrészt az éhségtől m e n t i k meg az emberiséget, másrészt a hidrogénbombát adják a kezébe, okosan k e l l e n e felhasználni, - mond
j a C.P. SNOW - s e z t a felelős értelmiségieknek meg k e l l érteniük.
De. hogyan értsék meg, amikor egymást sem értik: egymáB hangját nem h a l l j a a természettudományos és a nem-természettudományos kultúra.
167
a. S1ARIN0VICH S.: A "két kultúra"
A f a j l e t t n y u g a t i táraadalomban a közös kultúrának még a látsza
t a i s e l v e s z e t t . A legalaposabban képzett értelmiségiek, a természet
tudósok óa a humán tudományok szakemberei legkomolyabb s z e l l e m i ér
deklődésük szintjén nem képesek érintkezni egymással, s ez mély ha
tással van intellektuális életükre, alkotó tevékenységükre, - hang
t i k C.P. SHOW alaptétele /\/. Nem k e l l külön hangsúlyozni a termé
szettudósok eredményeit, befolyását, súlyát, ugyanakkor a hunén ér
telmiségiek azok, a k i k képviselik, k i f e j e z i k , s bizonyos mértékig formálják, előre j e l z i k a nem-természettudományos kultúra hangulatát.
Nem d k hozzák a döntéseket, de s z a v a i k beszivárognak azok agyába, a k i k döntenek. E két c s o p o r t - a természettudósok és a humán értelmi
ségiek - között azonban kevéa az érintkezés, s v a l a m i ellenségeske
dés-féle tapasztalható /5/. A marxist?, vélemények optimistábbak, de f e l i e m e r i k a megosztottság veszélyét, annak a veszélyét, hogy nem a l a k u l k i moet, az emberi társadalom átalakulásának f o r r a d a l m i k o r szakában egy o l y a n egységes kultúra, amely a különböző szaktudományok területén egymástól távol dolgozókat Összekapcsolja /£•/.
A két kultúra közötti érintkezés e g y i k akadálya a s z a k i r o d a l m i áradat. Már-már közhelyként h a n g z i k , hogy ez az e g y i k l e g f o n t o s a b b probléma, a m e l l y e l a tudományos tájékoztatás gyakorlatának és elmé- letének meg k e l l birkóznia. A kiadványáradat - vagy ahogy az American Documentatlon c i k k e / ? / n e v e z i - a kiadványinfláció nem azonos az l n - formácio1 áradattal. A kiadványok számának növekedése nem j e l e n t i az információk mennyiségének ugyanolyan mértékű növekedését. Sok az i s métlés a különböző n y e l v e k e n , s a különböző s z i n t e k e n . A s z a k i r o d a lom fejlődése - állapítja meg G. LONDOfi - a szerzők, s nem az o l v a sók B Z ü k a é g l e t e i s z e r i n t a l a k u l . A tudományos szószaporítás fokozza a távolságot a két kultúra között, nem a közlést, a k a p c s o l a t t e r e m tést s z o l g a i j a , hanem ellenkezőleg, e l t o r l a s z o l j a az érintkezéa csa
tornáit. B2RNAL már 1 9 3 9- b e n megállapította, hogy a tudományos köz
lemények egyharmada nem érdemli meg a publikálást, s e z t megerősítet
t e az 1958-as w a s h i n g t o n i tájékoztatastudományi k o n f e r e n c i a i s . A t u dós e l i t kénytelen visszatérni az olvasás h e l y e t t a 300 év előtti módszerhez: az Információk közvetlen, egymás közötti cseréjéhez.
A redundancia A tudományos tájékoztatás elmélete - az i n f o r m a t i k a - a kladvényinfláoióval k a p c s o l a t ban f o g l a l k o z i k a redundancia / 3 / problémájá
v a l . A r e d u n d a n c i a : f e l e s l e g e s részletek i n formációs érték nélkül vagy a szükségesnél több kifejezési eszközzel.
A t a r t a l m i és a n y e l v i redundancia korlátozása, minimálisra való csökkentése redukcióval érhető e l . Az i n f o r m a t i k a a redundancia és a redukció törvényszerűségeinek feltárásával elősegíti a r e d u n d a n c i a mentes s z a k i r o d a l o m létrehozását. Az i l y e n s z a k i r o d a l o m nemcsak az egy szakterületen belüli tájékozódást t e s z i könnyebbé, hanem előre
lépést j e l e n t a két kultúra közötti kapcsolatteremtés akadályainak leküzdésében i s .
I l i i ía.évf. 3.szám 1971.március
A tudományos tájékoztatás g y a k o r latában a két kultúra közötti közele
dést segitené elő az irányított i n t e r diszciplináris tájékoztatás megszerve
zése. Hem" irányítottan vannak már az interdiszciplináris tájékoztatásnak előjelei. H. MENZEL / 9 / már 1964- ben j a v a s o l t a , hogy hozzák létre az ismeretközlés o l y a n speciális csa
tornáit - akár u j kiadványokkal, akár a már meglévő folyóiratok r o v a t a i b a n , a szemleirodalomban vagy máshol - amelyeken keresztül az e g y i k szakterület közvetiti f o n t o s , felhasználható információit a má
s i k szakterület felé. A tudományos tájékoztatás mai gyakorlatában az egy tudományos diszciplínához igazodó, i l l e t v e az egy kutatási témát szolgáló tájékoztatás az uralkodó. Ezek m e l l e t t meg k e l l t e r e m t e n i az interdiszciplináris tájékoztatás hatékony formáit i s . E formák k i d o l gozása az információelmélet segítségével minden egyes tudományág ér
deke. Az interdiszciplináris tájékoztatásra nemcsak a két kultúra kö
zött létrejött szakadék áthidalása érdekében van szükség, hanem a t u dományos alkotómunka információszükségletének minél t e l j e s e b b kielé
gítése érdekében i s . Interdiszciplináris
tájékoztatás
H e u r i s z t i k u s tájékoztatás GYÖRE Pál világította meg e z t a kérdést A tudományos alkotómunka kétféle tájékoztatási szükséglete /10/ cimü tanulmányában. A tudomá¬
nyos kutatásnál szükség v a n a kutatás tárgyához tartozó, már meglévő i s m e r e t e k r e : a releváns információkra és az o l y a n analógiákra, e x t r a polációkra, közelítésekre, általánosításokra vonatkozó a d a t o k r a , ame
l y e k a felfedezés /heuréka/ irányába mutatnak, azaz h e u r i s z t i k u s i n formációkra. Kagyon gyakran m e r i t e n e k a tudósok h e u r i s z t i k u s informá
ciókat más tudományterületekről, ezért a h e u r i s z t i k u s információkat kereső tájékozódást nem szabad a véletlenre b i z n i . A hatékony tudomá
nyos tájékoztatásnak meg k e l l t e r e m t e n i e a releváns és a h e u r i s z t i k u s információk d i a l e k t i k u s kölcsönhatását, dinamikus egyensúlyát / l l / .
A h e u r i s z t i k u s tájékoztatás szükségszerűen egyben i n t e r d i s z c i p l i náris tájékoztatás i s . HAHGANATHAJi / 1 2 / i s hangsúlyozta, hogy 8 k u t a tóknak szükségük van a mások munkájának i s m e r e t e által kiváltott s t i - mulusra, azaz h e u r i s z t i k u s információkra. Ez p e d i g a kutatókhoz l e g hatékonyabb formában az interdiszciplináris tájékoztatás csatornáin keresztül J u t h a t e l , ami egyúttal a két kultúra közötti hídverés e g y i k f o n t o s eszköze l e h e t . Az interdiszciplináris tájékoztatás a t u dományos kutatómunka előfeltétele, annak eredményeit használja f e l , 3 v i s s z a i s h a t rá. A h e u r i s z t i k u s sikerélmény ösztönözni képes a t u dósokat a r r a , hogy keressék az információkat a számukra u j szakterüle
t e k e n i s . Ha az érintkezési nehézségek csökkenni fognak, valószínűleg e l f o g következni az egységes "harmadik kultúra", amelyen belül a t e r mészettudományos és a nem-természettudományos kultúra beszélő v i szonyban l e s z egymással / 1 3 / .
H. HARINOVICH 3.1 A -kát kultúra"
Összefoglalva; a r r a a kérdésre, hogy m i l y e n szerepe l e h e t a t u ¬ dományos tájékoztatás elméletének és gyakorlatának a két kultúra e l szakadásának orvoslásában és a "harmadik kultúra" megteremtésében, a z t válaszolhatjuk!
1 . a r e d u n d a n c i a és a redukció törvényszerűségeinek feltárásá
v a l és ismertetésével elősegíti a redundanciáméntea s z a k i r o d a l o m lét
rehozását;
2. az irányított interdiszciplináris tájékoztatás formáinak k i dolgozásával és megszervezésével, továbbá
3. a h e u r i s z t i k u s tájékoztatás interdiszciplináris formáinak k i dolgozásával és megazervezésével segíti a tudományos alkotómunkát, a tudósok elszigeteltségének feloldását, a két kultúra közötti kapcso
l a t megteremtését.
!! ! !
J E G Y Z E T E K
1 , LEAVIS, P.E.: ' l i t e r a r i a m ' v e r e u s ' S c i e n t i s m " . The mÍ3Conception and t h e menace. « Times l i t e r a r y Supplement, 3556.sz. 1970. ápr.
23- P.441-444.
ANHAN, H.: The u n i v e r s i t y and t h e l n t e l l e c t , The mlasma and t h e menace. = Tímea L i t e r a r y Supplement, 3557.az. 1970. ápr. 30.
p.466-468.
L e t t e r s on L l t e r a r i s m and S c i e n t i s m . = Times L i t e r a r y Supplement, 3558.sz. 1970. máj.7. p.510-511.
SH0*, C.P.: The case o f Leavis and t h e a e r i o u s case. = Times L i t e r a r y Supplement, 3567.sz. 1 9 7 0 . j u l . 9 . p.737-740.
L e t t e r s on L l t e r a r i s m and S c i e n t i s m . • Times L i t e r a r y Supplement, 3568. sz. 1970. j u l . 1 6 . p.774.
L e t t e r s on L l t e r a r i s m and S c i e n t i s m . •= Times L i t e r a r y Supplement, 3569. sz. 1 9 7 0 . j u l . 2 3 . p.814-815.
2. KOCZTUB G i z e l l a : Két kultúra és a tudományos f o r r a d a l o m . • Nagy
világ, 6,k. 1961. p.901-905.
TMT 18.évf. 3.szám 1971.március
SHOW, C.P.s liég egyezer a kát kultúráról. - Sagyvilág, 9-k. 1964.
p.113-121, 258-269.
TÖRŐ I m r e : Gondolatok C.P. Snow tanulmányáról. - Nagyvilág, 9.k.
1964. p.915-918.
PONOHI THEWBEK Aurél: Kettősség és egység. - Nagyvilág, 9.k. 1964.
p.1078-1080.
KDLIN György: Még egyszer a két kultúráról. - Nagyvilág, 9.k.
1964. p.1228-1229.
EAPPAT Györgynő: A kétféle kultúráról olvasói szemmel. - S a g y v i lág, 9.k. 1964. p.1406.
3. C.P. SHOW: i.m. * Times L i t e r a r y Supplement, 1970. p.737.
4. C.P. SNOf: i.m. - Nagyvilág, 1964. p . l l f i . 5. C.P. SBOI: i.m. - Nagyvilág, 1964. p.116.
6. TÖRŐ I m r e : i.m. - Nagyvilág, 1964. p.916.
7. LONDOH, 0.: The p u b l l c a t i o n i n f l a t i o n . • American Documentation, 19.k. 2.sz. 1968. p.137-141.
8. KOBLITZ, J .1 Redundanz und R e d u k t l o n . m I n f o r s a t i k , 16.k. 5.sz.
1969. p.5-10.
9. MESZEL, H.: The I n f o r m a t i o n needs o f c u r r e n t s c i e n t i f i c r e s e a r c h . - The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 34.k. l . e z . 1964. p.4-19.
10. GYÖRE Pál: A tudományos alkotómunka kétféle tájékoztatási szükség
l e t e . A releváns és a h e u r i a z t i k u s információk szerepe a kutatás
ban. Bp. Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács, 1966.
114 p.
11. GYÜ8E Pált i.m. p.9-10.
12. Documentation and i t s f a c e t s . Ed. by 5.R. Ranganathan. London, A a l a P u b l i s h i n g House, 1963- p . 7 1 .
13. C.P. SNOWt i.m. - Nagyvilág, I 9 6 4 . p . H 9 .
+
171
H. ÜASIHOVICH S.: A "két kultúra"
E. MARISOVIGH. S . i The "two c u l t u r e s " and s c i e n t i f i c i n f o r a a t l o n Otring to t h e r e v i v a l o f a n o l d d e b a t e on t h e "two c u l t u r e s " ín the Times L i t e r a r y Supplement, t h i a a r t i c l e l a a l a o c o n c e r n e d w i t h the p r o b l e m o f t h e e e p a r a t i o n of t h e two c u l t u r e s , l . e . the s c I e n c e s and t h e h u m a n l t i e a , f r o m t h e a a p e c t o f Bcíentific I n f o r m a t i o n . I t r a i a e a t h e q u e 3 t i o n what r o l e t h e t h e o r y and p r a c t i c e o f s c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n may p l a y i n b r i d g i n g the gap between t h e s e two c u l t u r e s .
1. I n c o n t e x t o f what l e c a l l e d " I n f o r m a t i o n d e l u g e " , i n f o r a a - t i c e a a t h e t h e o r y o f s c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n d e a l e w i t h t h e p r o b l e m s of r e d u n d a n c y and r e d u c t i o n . By e x p l o r l n g and e x p l a i n i n g the l a w s of r e d u n d a n c y and r e d u c t i o n , l n f o r m a t l c a promotes t h e development o f s c i e n t i f i c l i t e r a t u r e f r e e f r o m r e d u n d a n c y . Such a s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l l i t e r a t u r e n o t o n l y f a c i l i t a t e s t h e o r i e n t a t i o n w i t h i n any one b r a n c h o f s c i e n c e , but alsó t e n d s to b u i l d up new l i n e s o f commu- n i c a t i o n among t h e i n d i v i d u a l b r a n c h e s o f e c i e n c e and e c h o l a r s h i p .
2. I n t h e p r a x i s t h e c r e a t i v e s c i e n t i f i c work and t h e e s t a b l i s h - ment o f r e l a t i o n s h i p between t h e two c u l t u r e s may h e l p s c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n by e l a b o r a t i n g and o r g a n i z i n g new forms of o r i e n t e d i n t e r - d i s c l p l i n a r y I n f o r m a t i o n and
3. by e l a b o r a t i n g and o r g a n i z i n g t h e i n t e r d i s o i p l i n a r y forms o f h e u r i s t i c I n f o r m a t i o n . I n t e r d i s s i p l l n a r y i n f o r r a a t i o n f o r m s a p r e - r e q u i s i t e f o r c r e a t i v e work I n s c i e n c e , i t u s e s t h e r e s u l t s o f t h e l a t t e v , and, a t t h e aame t i m e , r e a c t s to i t . üeuristic s u c c e s s f u l n e s s may e n c o u r a g e s c i e n t i s t s to s e a r c h f o r i n f o r m a t i o n e v e n i n f i e l d s w h i c h a r e e s e e n t i a l l y new f o r them.
0°0
P. uJAPHHÜBHW. Uh: "flee K V J b T y p u " a H a y V H a g H H p o p M a i i H H
B c T a r b e s C B A B B C o x n B j i e H H i i i i i i c n o p a M B o " a s y x K y a b T y p a x " B
vvp'iaJie " T i m e s L i t e r a r y S u p p l e m e n t " p a c c a a T p H B a e T C H c T O V K H a p e H H s H s v " " o - r e x H H v e c K O f l HHÍtopMautin n p o ö / e i í a o r p u B a e c r e c T B e H H o - H a y i H o t l O T " e e e r e c T B e H a o- t i a v^ H o f t i p o p i i H c o o H a m m . n o c v a a j i e H s o n p o o , K a i c y n
pojib m o r v T B r p a T b T e o p a t i B n p a i c T B i t a H a y O H O f l HHiJWpíiamiB B n p e x p a m e - K B H '"; waa u e x q y SB . V U B K y j i b T y p a M B .
1. " i t í o M S T í K a , T e o p i m « a y v H O f t B w p o p w a t i B B 3 a H a u a e T C H npoŐJreMaMB B B - d M T o v n o c T H B P O J I V K U H B B C B H B B o n o T o n o i t m a o r i . H w I> o p M a r n K a
onpeaejtjcer B a K o n o u e p u o c T B B B Ö W T O I H O C T B B peayKUBB B r e u cauuu
ö j i a r o n p B B T O T B y e T c o 3 a a w B i i x B T e p a r y p u , n e noa^exameS a a d u T o i H O - O T B . 3T O ü'.innaet o p f l e H T H p o s K y a p a M K a x o K H O f l O T p a c j t a n a y t t a B O B B B I > M e x J i y p a a j i B > i H U H B o T p a c j u r i a H a y K B .
Tlíí 1 8 . e v f . 3. szám 1971.március
2. H a y^ w a d B H Í o p ü a i i i t q n o s - e r c n o c o f l c T B O s a T i . n a y v H O M y T B o p v e c x o u y r p y - a y it H a - i a x i i B a i r a c B a s e ! ? uarX.V XtJUB s y x b T T p S i n n a n p a K T B i o p a 3 - p a f l o T K O í •.: o p r a H : i 3 a u » e / n o n p SBJte H V O H z H T e p n n c u n r u i i t H a p n o P n n í > o p - H O I I M I ,
3. H p a a p a Ö o T K O Í i a o p r a s i r a a u i t e f l $ o p » e B p n c T R < i a c K O ( í ' J H T e p a B C í i B n j i B - H a p H o 3 M H O O P M S H ' / T T . Ü H T e p n a c i m n ^ n H a p H a f l m t t o p u a u X B aB J I Ü S Tc n n p e a - n o c u j i K O i l H a y v H o r o T B O p v e c i e o r o r p y a a , a o n o ^ t s y c m e r o e e p e s y j i b T a T M B O K a s H B a i o r a e r o H a n e e o d p a T n o e B J i B B r i a e • E B P H C T H t i e c K o e n e p e y a a a - H B6 y c n e x a s i o x e r c T B a y ^ K p o B a T b y ^ e e m c , noóu a c x a T b H H< & o p n a i i B B B B HJIH H B T B O B U X c n e u H a i b H u x o d j i a c T a x . .
R. ,'UHIKOVICH^ S.: D l e " z w e l K u l t u r e n " und d i e w i s s s n s c h a f t l l - che I n f o r m a t i o n "
B e e i n f l u s s t d u r e h d i e D i s k u s a i o n über d i e " z w e i K u l t u r e n " , d l e i n d e r Z e i t s c h r i f t T i ^ e a l i t e r a r y Supplement n e u l i c h w i e d e r a u f l e b t e , b e 3 c h ü f t i g t e i c h d e r A r t i k e l u i t den'Problémán d e r Tra.mung d e r z w e l K u l t u r e n , námllch d e r n a t u r v r i a g e n s c h a f t l i c h e n und n i c h t- n a t u r w i s 3 e n - s c f i a f t l i c h e n , und zwar vom G e s i c n t a p u n k t d e r w i s s e n s c h a f t l i c h e n I n f o r m a t i o n . E s w i r d d i e F r a g e g e s t e l l t , w e l c h e R o l l e d e r T h e o r i e und d e r P r a x i s d e r w i s s e n s c h a f t l i c h e n I n f o r m a t i o n i n d e r 'JberbrJckung d e s Ab- g r u n d s z w i s c h e n d e n z w e i K u l t u r e n zukommen könnte.
1. D i e T h e o r i e d e r w i s s e n s c h a f t l i c h e n I n f o r m a t i o n , d i e I n f o r m a - t i k , b e f a s s t s i c h i n V e r b i n d u n g m i t d e r P u b l i k a t i o n s f l u t m i t dem P r o - b l e a e n k r e i s d e r Redundanz und R e d u k t i o n . D l e I n f o r m a t i k fördert m i t - t e l s E r s c h l i e s s u n g und Bekanntmachung d e r Gesetzmüssigkeiten v o n Re
dundanz und R e d u k t i o n d a s E n t s t e h e n e l n e r F a c h l i t e r a t u r ohne R e d u n d a n z . E i n e s o l c h e F a c h l i t e r a t u r e r l e i c h t e r t n l c h t n u r d i e O r i e n t i e - r u n g i n n e r h a l b e i n e s ' S i s s e n s c h a f t s z w e i g s , s o n d e r n a u c h d e n K o n t a k t z w i s c h e n v e r s c h i e d e n e n f i s s e n s c h a f t s z w e i g e n .
2. I n d e r P r a x i s kann d i e w i s s e n s c h a f t l l c h e I n f o r m a t i o n d u r c h d i e A u s a r b e l t u n g und O r g a n i s a t i o n d e r Formen d e r g e l e n k t e n l n t e r d i s - z i p l i n a r e n I n f o r m a t i o n , eowie
3. d e r i n t e r d i s z i p l i n a r e n Formen d e r h e u r i s t i s c h e n I n f o r m a t i o n d i e w i a a e n s c h a f t l i c h e A r b e i t und d i e S c h a f f u n g e i n e r V e r b i n d u n g z w i s c h e n den z w e i K u l t u r e n fördern. D i e i n t e r d i s z i p l l n a r e I n f o r m a t i o n i s t e i n e V o r b e d i n g u n g d e r w i s s e n s c h a f t l i c h e n schöpferischen A r b e i t , s l e macht v o n i h r a n E r g e b n i s s e n űebrauch und w i r k t a u c h a u f d i e s e z u - rück. Das h e u r i 3 t i s c h e E r f o l g s e r l e b n i s kann d i e ' f f i s s e n s c h a f t l e r d a z u a n r e g e n , d i e I n f o r m a t i o n e n a u c h a u f F a c h g e b i e t e n z u suohen, d i e f i i r a i e neu s l n d .
c f t j
