E=í=LLLi=2=I=L2=LLl=Lé=?
• i
•Ebben a r o v a t b a n folyamatosan közöljük' a külföldi szak
lapokban m e g j e l e n t , műszaki könyvtárakat érdeklő folyóirat
c i k k e k rövid ismertetését.
0 0 1 . 8 9 1 : 6 5 8 . 5 7 1 Ártájékoztatás: a találmány a t y j a . A könyvtárosok és műszakiak k a p c s o l a t a i n a k erősödése. - GRAWELL, F. ¥. - The L i b r a r y A s s o c i a t i o n Record, 1955- 7« p. 247-255. /Magyar forditásban: Könyvtári Tájékoztató 1955» 8.sz. 23-52 p./
. Grawellnek a l i b r a r y A s s o c i a t i o n tájékoztatási és szak- könyvtári c s o p o r t j a által S h e f f i e l d b e n r e n d e z e t t évi közgyű
lésén e l h a n g z o t t f e n t i cimü előadása sok érdekes és tanulsá
gos g o n d o l a t o t v e t f e l , - elolvasását minden műszaki könyvtá
rosnak ajánljuk. Az érdeklődés felkeltésére az előadás a l a p gondolatát m u t a t j u k be néhány idézettel.
"A nagy felfedezésékről szóló népszerű megemlékezések gyakran eltorzitják a valóságos h e l y z e t e t á találmányok v i lágában. Hajdan l e h e t e t t ugy e c s e t e l n i a találmányt, mint h i r t e l e n , jó ötlet, eredményét, azonban manapság már nem l e h e t . A kép ma inkább a z t m u t a t j a , hogy m e g f o n t o l t és s z e r v e
z e t t gondolkodásról van szó a lehető l e g t e l j e s e b b tájékozó
dás alapján. Ha v a l a m i t f e l akarunk találni, tudnunk k e l l mások régi és u j eredményeiről és e r r e -a tudásra k e l l építe
n i g o n d o l a t a i n k a t és kísérleteinket. A feltalálói rátermett
ség vagy képzelőerő az a képesség, mely újszerű kombináció
ban állítja össze a m u l t t a p a s z t a l a t a i t , hogy i g y u j és
e r e d e t i formákat kapjon;, a kutatás a tényeket k e r e s i , amint, azok valóban léteznek, a feltalálás p e d i g módosítja vagy ú j r a r e n d e z i a tényeket; a tényeknek mindenesetre ismerteknek k e l l lenniök, hogy v a l a m i l y e n módon f o g l a l k o z n i lehessen v e lük. Ez más s z a v a k k a l tulajdonképpen ugyanazt j e l e n t i , hogy a tájékozottság a találmány a t y j a .
A feltalálás fejlődésének iránya még jobban kidomborí
t o t t a a tájékoztatásnak, mint alapvető tényezőnek a f o n t o s ságát. A kutatásra vonatkozó tényeknek egyre nagyobb ismere-
tét t e t t e szükségessé az á t t é r é s az e m p i r i k u s módszerekről az elméleti módszerekre, az esetlegesről a szándékosra, az egyéni erőfeszítésről a k o l l e k t i v kutatás-
• • • •
A kutatásnak e l f o g a d o t t .rendje l e t t , hogy minden f o n t o s kutatási t e r v e t meg k e l l előznie a kutatás tárgyára v o n a t k o
zó minden, megszerezhető információ áttekintésének és kiérté
kelésének. A bibliográfiai kutatás valóban a l a p v e t ő részévé vált az i p a r i kutatómunkának. A j e l e n k o r i feltalá
lásról elmondható., hogy olyan,' m i n t a mozaik játék: az i n f o r mációs anyag sok apró részletét összegyűjtik és ugy i l l e s z
t i k össze, hogy e z z e l e s e t l e g a kérdéses problémára választ i s lehessen a d n i . . . .
Az időnkkel való h e l y e s takarékoskodás i s megköveteli, hogy tájékozódjunk a magunk szakterületén dolgozó többi em
ber munkájáról. Korunkban a feltalálás legfőbb feltételének a z t k e l l t e k i n t e n i , hogy az ember állandóan együtt h a l a d j o n mestersége fejlődésével, mégpedig annak minden részletében.
Világos, hogy az ember nem előzheti meg a versenytársát, ha
előbb n i n c s v e l e egyvonalban". /Gy.P./ -:
" 0 0 2 . 6 : 6 2 ' Az i p a r i dokumentáció problémája. - MIKITLASCHEK, W. - *
Schweizerische Technische Z e i t s c h r i f t , 1955. s z e p t . 2 2 . 52. k. 37/38. s z . p. 689-699.
Az i p a r i fejlődés f o l y t o n o s tökéletesedése és d i f f e r e n ciálódása mind fontosabbá, egyszersmind nehezebbé i s t e s z i ugy a tervező, m i n t az üzemi mérnökök állandó tájékozódási lehetőségét szakmájuk t e l j e s területén. Ennek megkönnyitésé- r e szolgálnak a különböző dokumentációs s z e r v e z e t e k . Vezér
f o n a l i l y e n ^ u j a l a k u l a t o k megszervezésére: Könyvtár és o l v a sóterem; f o l y a m a t o s dokumentáció; folyóiratkörözés; idősza-' kos s z a k i r o d a l m i jelentések; retrospektív dokumentáció; köz
p o n t i értesítők és kartotékok. Rendszerezés ős osztályozás.
/G.-R.A-./
0 0 2 : 6 ? Műszaki tájékoztatás keresése. - KAY, A. G. - D i s c o v e r y , 1955. j u l . p. 282-286, T.: OMK.
Műszakiak részére a folyóiratcikkirodalom elsődleges jelentőségű. 1950-ben egyedül kb. 50*000 műszaki és tudomá
nyos folyóirat j e l e n t meg a világon s ezekben kb. .5 millió c i k k , tanulmány é's értekezés. Ez a szám azóta még tovább e m e l k e d e t t .
A műszaki tájékoztatást keresőkben ez kettős hatást
vált k i i . . . "
!••/ egyrészt örömet, hogy ebben az irodalomban b i z t o san létezik v a l a h o l v a l a m i , ami a kutatót érdekli;
2./ másrészt hatalmas, időtrabló f e l a d a t o t j e l e n t eb¬
-ben a rengetegben megtalálni a z t , a m i t v a l a k i k e r e s . A folyóiratcikk-kutatás két részből áll: Először meg k e l l találni, hogy m e l y i k folyóirat, m e l y i k száma t a r t a l mazza a k e r e s e t t c i k k e t , - másodszor p e d i g meg k e l l találni a z t a könyvtárat, a h o l a folyóiratpéldány olvasható, vagy kölcsönözhető. R e n d s z e r i n t az-első f e l a d a t megoldása okoz több nehézséget.
• » • A folyóiratcikk megtalálását megkönnyítik a különféle lapszemlék, a b s t r a c t - e k , amelyek k i v o n a t o s a n i s m e r t e t i k egy-egy szakterület folyóiratcikk, s t b . irodalmát. Egy 1945- ben m e g j e l e n t kiadvány /A L i s t o f P e r i o d i c a l s and .Bulletiné
• C o n t a i n i n g A b s t r a c t s P u b l i s h e d i n Great B r i t a i n / 300 Angliá
ban megjelenő i l y e n lapszemlét s o r o l f e l . Az i l y e n formán kiválasztott lapszemlék és évi mutatói / i n d e x e i / i g e n jól útbaigazítanak, ha egy-egy kérdés folyóiratcikk irodalmát keressük. Más külföldi lapszemlék szintén i g e n eredményesen haáználhatók f e l , p l . a Chemical Abstracts- és az E n g i n e e r i n g I n d e x p l . i g e n széles szakterületet ölel f e l . Sajnos mindez- i d e i g nem j e l e n t meg o l y a n kiadvány, amely a világ Összes, i l y e n lapszemléinek cimét foglalná össze. Ebből a kivonatoló laphálózatból kevés jelentős c i k k maradhat k i .
Az irodalomban megtalált folyóirat lelőhelyét különféle nemzeti kiadványok sorolják f e l . Angliában p l . a "World líis't o f S c i e n t i f i c P e r i o d i c a l s " cimü kiadvány 247 könyvtár 5.0.000 ' folyóiratcimét tünteti f e l lelőhely s z e r i n t . A nem kölcsönző
könyvtárak jól t e s z i k , ha a beérkezett ké'reseket fotólabo
ratóriumuk utján fénymásolatok, vagy fotókópiák készítésével és megküldésével elégítik k i . /B . S . /
002:62 I p a r i üzemek műszaki dokumentációs szolgálata. /2-%r«/
-R0ITMAN, A. - M i c r o t e c n i c , 1955. 5. s z . 279-284 p. / T.: Öprt. Kut.•
Roitman tanulmányának első. részét a MKT 5- i k számában ismertettük. A tanulmány második részének tárgya a dokumen¬
tumok,- i l l e t v e dokumentációs kártyák rendezése, elhelyezése, tárolása.. I s m e r t e t i -egészen rövidre f o g v a - a könyvek, f o - • lyóiratok, szabadalmi leírások,, mikrofilmek,•dokumentációs' kártyák rendezésének, lerakásának, tárolásának s z e m p o n t j a i t . és a- tárolásra szolgáló berendezéseket. A tanulmány harmadik
része a d o k u m e n t a l i s t a feladatköréről szól. E z z e l kapcso
l a t b a n az alábbiakat e m e l i k i : a d o k u m e n t a l i s t a szakértő vezetője és tanácsadója mindazoknak, a k i k a tájékoztatási
szolgálatot f e l k e r e s i k ; . az üzem szükségleteinek megfelelően k r i t i k a i l a g , értékelve irányítja a dokumentumok gyűjtését;
állandó k a p c s o l a t b a n van az igazgatósággal és a műszakiak
k a l ; i s m e r i a műszakiak f o n t o s problémáit, amelyeknek meg
oldásához dokumentációra van szükség s ezá^-tál b i z t o s i t a n i • t u d j a , , hogy minden-dokumentum a lehető leghamarabb ahhoz - kerüljön, a k i n e k munkáját leginkább elősegítheti; végül: a d o k u m e n t a l i s t a állandóan érintkezésben van más műszaki do
kumentációs központokkal és s z e r v e k k e l , ezek munkáját f i gyelemmel kisérve bőviti látókörét, hasznos t a p a s z t a l a t o k a t vesz át és hozzájárul a dokumentumok kölcsönös cseréjéhez.
/Gy.P./
0 0 2 : 6 5 1 . 5 Az üzemi dokumentálás f e l a d a t a i és h e l y z e t e . -
FRITZSCHE, H. - Die Technik, 1955. aug. 1 0 . k .. 8 . s z . p. 4 9 4 - 4 9 5 . • - •
,. . • 002t658-.5 A dokumentáció, m i n t a modem üzemvezetés segédeszköze.
A dokumentációs munkák célja, szükségessége és gazdaságos
sága az. üzemben. - BAER, H. - I n d u s t r i e l l e Organi.sation, 1954.; T. K l n y . T.: OSZK.
-Az egyébként t e l j e s e n k a p i t a l i s t a szemszögből i r t t a nulmány - amely főleg üzleti szempontból, f o g l a l k o z i k az üzem és a szakkönyvtár életével - két érdekes g o n d o l a t o t v e t f e l , a m e l l y e l /megfelelő átértékelés m e l l e t t / nálunk i s érdekes lenne f o g l a l k o z n i .
Az első a szakkönyvtár, vagy dokumentációs állomás szolgáltatásait igénybevevő h e l y i szervek csoportonkénti nyilvántartása. Egy 1275 főnyi személyzettel dolgozó h o l
l a n d i p a r i üzem dokumentációs irodája által / 2 fő / ' 1 9 5 2 - ben részben kérdésekre, részben saját kezdeményezésre a d o t t tájékoztatások számát 100 tfo-n&k véve, a tájékoztatások szá
ma i g y o s z l o t t meg:
. *- . Igazgatóság 8 . 0 $ Személyzeti osztály... 4 . 5 % Igazgatási os.ztály ' 5*7 Beszerzés 4 . 7 %
\ Tervezési irodák „. 51-0 io
' • Műhelyek 6 . 4 f0
Eladási és propaganda
, . osztályok 18*.0 f0
Többi osztályok 0.7 % Üzemen kívüli h e l y e k ... 1.0 <fo
100.0 fo
Jlagyobb üzemeink hasonló elemzést elvégezve, hasznos útbaigazítást kaphatnának a r r a vonatkozólag, hogy m i l y e n osztályok, vagy gyárrészlegek felé k e l l a könyvtárnak a jö
vőben f o k o z o t t a b b a n f o r d u l n i a .
A másik érdekes és részben átvehető j a v a s l a t a a c i k k nek arra' v o n a t k o z i k , hogy a szakkönyvtárak' gazdaságosságát k i l e h e t m u t a t n i . A szerző egy táblázatot állit össze,amely
nek "Befektetés" és "Hozam" címszavai a l a t t feltüntetendők • a tényleges'összegek,' s ezek -alapján végül meghatározható a könyvtár eredményessége. A következő tételeket s o r o l j a f e l : Befektetés: A h e l y költségei ; Berendezés..'...; Világí
tás ; Fűtés ; Takaritás ; I r o d a i szerek ; Fizetések...; Könyvek ; Fo
lyóiratok ; Szabadalmi-leírások...; Újsá
gok, s t b ; Könyvkötés Hozam:
Pénzben kifejezhetők: Többtermélés a gyártásban, tökéletesí
tési j a v a s l a t o k : munkaegyszerüsités, munkamegtá- karitás,. időveszteség elkerülése, az üzemanyag gazdaságosabb kezelése ; Többteljesités az igazgatásban, tökéletesítési j a v a s l a t o k : munka¬
, egyszerűsítés az irodában, munkaerő-megtakarí
tás, időveszteség elkerülésé az üzemi könyvtár állandó felvilágosítási készsége révén.' A kutar- tói részlegek tehermentesítése az i r o d a l o m r e n delkezésre bocsátása alapján
Pénzben részben kifejezhetők: Az üzem teremtő teljesítmé
n y e i : fejlesztés, gyártmányok javítása ; A
•vállalkozás teremtő teljesítményei: gyártmányok p i a c i h i r e , a cég híre. Gyártmányok eladásának növekedése
Pénzben nem fejezhetők k i : Nyilvánossággal való 'kapcsolatok:
a vevők részére való felvilágosítás utján, i r o dalom kikölcsönzése,' vagy fotókópiák, m i k r o f e l vételek, s t b . közvetítése révén más üzemi könyv
tárakhoz, intézményekhez, kutatókhoz, s t b ; Kapcsolatok a munkatársakhoz: a munkatársak
szakmai továbbképzése, a hivatás-örömnek és a munkakedvnek az emelése, kedvező légkör teremté
se....,; az "aktív együttgondolkodáshoz".
Az üzemi szakkönyvtárak gazdaságosságának kérdése ha
zánkban még csak újítások terére korlátozódik és i t t sem általános. Érdekes lenne e z t a vizsgálatot kitérjeszteni,ha nem i s a f e n t i svájci /több h e l y e n homályos és megfoghatat
l a n / példa szószerinti átvételével, de annak b i z o n y o s f e l - , használásával'. /B . S . /
686.12.03.5678.5.06 Műanyag alkalmazása a könyvkötészetben; j e l e n l e g i ál
lása és kilátásai. - KRETZSCHMAR, H. - $ i e T e c h n i k , 1955.
s z e p t . 1 0 . k. 9 . s z . p. 5 4 0-543.'
Felhasználható anyagok, kivitelezésre példák.
• 0 2 7 . 6 : 0 0 2 : 6 5 1 . 5
• Műszaki könyvtár és dokumentáció h e l y z e t e az üzemek
ben. - BR&MER, J . - Die Technik, 1955. aug. 1 0 . k. 8 . s z . p .v4 9 1 - 4 9 3 -
Üzemi szakkönyvtárak szervezéséről.
0 0 2 : 5 4 / 4 / A vegyészeti dokumentációs szolgálat Európában. - SOUTHERN, W. A. - The L i b r a r y Q u a r t e r l y , 1955. j u l . p . '235-242. T.: OMK.
0 0 2 : 6 6 9 . 7 1 0 0 2 . 6 6 : 6 6 9 . 7 1 . 0 1 3 . 5 A dokumentáció az- Aluminium-Indústrie-AG Neuhausen am R h e i n f a l l - i kutatóintézetében. - KOCHERHANS, E. - Alumíni
um S u i s s e , 1955. j u l . 5* k* 4 . s z , p. 152-157. "T.: Fémkut.
011/051/
Uj referáló- folyóiratok. - 1TYIKITYIH, P. I . ' - Akadé-- m i a i Ertesitő, 1955. j u n . p. 248-253.
A világ óriási méretűre növekedett könyvtermése hova
tovább lehetetlenné t e s z i , hogy a kutatók még szűken kö
rülhatárolt problémák esetén i s - áttekinthessék az egész világirodalmat. Az áttekintés lehetővé tételére, i l l e t v e megkönnyítésére való a tudományos tájékoztató szolgálat, amelynek "az a f e l a d a t a , hogy regisztrálja az egész t u d o mányos i r o d a l m a t , osztályozza a tudomány egyes szük kérdé
s e i s z e r i n t és Valamely formában e l j u t t a s s a az olvasóhoz,"
50
A tudományos tájékoztató szolgálat e g y i k formája a r e - • feráló folyóirat. A S z o v j e t u n i ó b a n az első referáló folyóirat 1928-ban j e l e n t meg "Központi o r v o s i r e - f e r a t i v folyóirat" cimen. E z t hamarosan követte a "Kémiai referáló folyóirat", majd a "Biológiai referáló folyóirat"
'és a " F i z i k a - m a t e m a t i k a i referáló folyóirat". Ezek a r e f e ráló folyóiratok f o n t o s s z e r e p e t töltöttek be az első öt
éves' t e r v e k idején.a'szovjet tudomány és•technika'fejlesz
tésében, a háborús nehézségek m i a t t azonban 1941-ben meg
szűntek. • , . A háború'után a Szovjet-tudomány és t e c h n i k a rohamos fejlődése u j rends-zerü referáló folyóiratok megindítását t e t t e szükségessé. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája k e retében 1952-ben a l a k u l t Tudományos Tájékoztató Intézet f e l a d a t a , hogy o l y a n referáló .folyóiratokat a d j o n k i , ame
l y e k "rendszeresen és kimerítően megvilágítják a természet
tudományok ős exakt tudományok területén megjelenő egész világirodalmat". Ennek érdekében az Intézet egész folyóirat
s o r o z a t o t ad k i . Ezek egy része: "Csillagászat és Geodézia",
"Matematika", "Mechanika", " F i z i k a " , "Biológia", "Geológia és Földrajz" már m e g j e l e n t . Ezek a s o r o z a t o k 6500-féle kül
földi tudományos folyóiratból, v a l a m i n t az összes s z o v j e t 'időszaki és folytatólagos kiadványokból publikálnak c i k k e - '
k e t . - Az Intézet 81 országból kap 40 n y e l v e n megjelenő i r o dalmat, köztük k i n a i , japán és arab nyelvű i r o d a l m a t i s .
x
A referáló folyóiratok szerkesztése a következőképpen történik. "Az Intézetbe érkező folyóiratokat még aznap nyilvántartásba v e s z i k és továbbítják a rendszerező csopor
t o k h o z , -a c i k k e k kijelölése céljából. I t t jól képzett és i d e g e n n y e l v e k e t jól biró tudományos munkatársak kiszignál
ják a c i k k e k e t a referáló folyóiratok szerkesztőségeinek.
Minden egyes kiválasztott c i k k h e z megfelelő -számú bibliográ
f i a i k a r t o n t állítanak k i , az ellenőrző kartotékok számára.
A kartonokból néhány példány kiséri a c i k k e t , amely e r e d e t i alakjában vagy m i n t fotókópia kerül az illetékes s z e r k e s z tőségbe. 1954-ben a 7 meglévő szerkesztőségbe k b . 270 ezer c i k k , szabadalom," bibliográfiai leírás, könyv és disszertá
ció érkezett. •
.A szerkesztőségbe érkezett c i k k e k e t haladéktalanul nyilvántartásba v e s z i k , szűkebb tudományterületek s z e r i n t • szétválogatják és. átadják a külső munkatársaknak. Ugyanaz
nap a külső munkatársaktól más c i k k e k érkeznek, referátu-
mökkal ellátva, amelyeket ezután lektorálnak, kész kézirat
tá készitenek e l és a kiadóhoz továbbitják."
x
A f e n t f e l s o r o l t folyóiratok referálják a " s z o v j e t és külföldi folyóiratokban, gyűjteményekben, évkönyvekben és más időszaki kiadványokban megjelenő c i k k e k e t , összefogla
lásokat és közleményeket, közlik könyvek, brosúrák, r e c e n ziók, disszertációk autoreferátumai, v a l a m i n t szabadalmi referátumok bibliográfiai leírását. Minden egyes folyóirat utolsó része közli a-közölt szerzők névsorát, a referátumok számának megjelölésével, év végén p e d i g az egész évre k i
terjedő szerzői, tárgyi és képletkatalógust ad."
A természettudományokat és a f i z i k a i - m a t e m a t i k a i t u dományokat felölelő hét referáló folyóiratsorozat rövid idő a l a t t megvalósított kiadása után a Tudományos Tájékoztató Intézet 1955-ben hozzáfog második feladatának - u j műszaki referáló folyóiratsorozatok kiadásának megvalósításához'.
/Gy.P./
0 2 / 0 7 5 . 4 / • T e c h n i c a l S e r v i c e s i n l i b r a r i e s . - TAUBER, Maurice F.
Columbia U n i v e r s i t y Press; New York, 1955. 487 p. T.: OMK.
A»Columbia Egyetem Könyvtáriskolájának anyagát több éven át j e g y z e t alakjában használták,- és a s z e r z e t t tapasz
talatok.alapján végül könyvként jelentették .meg. A könyv o l y a n égető szükségletet elégített k i , hogy egy év a l a t t e l f o g y o t t és ujabb l e v o n a t o t k e l l e t t készíteni.
A kötet felöleli a könyvtári munka egész terjedelmét a beszerzéstől az olvasószolgálatig, beleértve az állomány védelmét, a rekatalogizáiást és a könyvtárak korszerű gépé- s i t e t t felszerelését i s .
Annak ellenére, hogy a munka elsősorban az a m e r i k a i v i s z o n y o k szemmeltartásával-készült, nagyon sok e l v i kér
désben ad útbaigazítást, ötletet, főleg p e d i g v i t a a n y a g o t h a z a i könyvtáraink szempontjából i s . Csak az utóbbi terü
letről emiitjük ínég a következőket. A feldolgozó munka nagymértékű felszaporodása és a kartonszekrényekben t a p a s z talható helyszűke o d a v e z e t e t t , hogy a kartonkatalógusokről# ismét a könyvkatalógusra való visszatérés irányában kezd a könyvtári közfelfogás eltolódni. Az u j kiadáspkról, soroza
tos munkákról nem vesznek f e l u j k a r t o n t , hanem az e r e d e t i r e v e z e t i k rá. az u j a d a t o k a t . Az a n a l i t i k a i katalogizálás h e l y e t t a hangsúly mind nagyobb mértékben a bibliográfiák
felé f o r d u l . A másod-, és harmadpéldányokat a könyv iránt megnyilvánuló érdeklődés csökkenésével k i s e l e j t e z i k . Több könyvtár kevésbé használt anyagát közös központi raktárban tárolják és szükség s z e r i n t saját szabályaik s z e r i n t onnan v e s z i k igénybe.
A könyvtári munka valamennyi területéről találkozunk a könyvben érdekes megállapításokkal, amelyek, megérdemlik, h o g y ' f o g l a l k o z z u n k velük. /L. A./
025.3/437+433+497.2/
A központi katalogizálás Bulgáriában, Lengyelországban és Csehszlovákiában. - FIRSZOV, G. G. - S z o v e t s z k a j a B i b - l i o g r a f i j a , 1954., 3 7 . p. 61-78. T.: OSzK módsz.
Az Síin P e l i n Bolgár Bibliográfiai Intézet -"Bolgár Könyvészet" cimü kiadványának egy része e g y o l d a l a s nyomta
tásban j e l e n i k meg. A könyvtárak a f e n t i kiadványból kivág
ják a számukra szükséges címleírásokat és katalóguscédulák
r a ragasztják a z o k a t . U g y a n i l y e n formában adják k i az "Idő
s z a k i Sajtó Repertóriuma" példányszámának egy részét,amely
be a folyóirat- és h i r l a p c i k k e k e t v e s z i k f e l . A T a s z i l 'Kolarov Állami Könyvtár ezenkívül 40 példányban 2 év a l a t t .elkészíti az 1923 után m e g j e l e n t müvek részletes címleírást
tartalmazó katalóguscéduláit és e z t megküldi 10 nagy állami könyvtárnak, / i g e n érdekes, hogy a cédulák j o b b alsó sarká
ba + / p l u s z / j e l l e l jelölik meg azokat.a kiadványokat,ame
l y e k n e k az olvasói katalógusba való. felvétele ajánlatos./
Tervbe vették, hogy a közeljövőben a n y o m t a t o t t katalógus
cédulák alapján elkészítik a bolgár könyvek központi k a t a ¬
: lógusát, • _
Lengyelországban j e l e n l e g két egységes cimleirási sza
bályzaton dolgoznak:' egy készül a nagykönyvtárak és egy má
s i k , a k i s e b b könyvtárak számára. A varsói Nemzeti Könyvtár m e l l e t t működő Bibliográfiai Intézet n y o m t a t o t t katalógus
c é d u l á k a t készít a,z ország s a j tótermékeinek mintegy 80 fa-á- ról. Ma már 13.000 példányban késziti ezeket a cédulákat, amelyeket 5.000 könyvtár között.oszt szét.
Csehszlovákiában most'van f o l y a m a t b a n a sajtótermékek egységes cimleirási szabályainak kidolgozása. J e l e n l e g 3 könyvtár ad k i nyomtatott.katalóguscédulákat: a Prágái Nem
z e t i Könyvtár; a prágai Szláv Könyvtár /a beérkező s z o v j e t müvekről/; és a m a r t i n i Szlovák Nemzeni Könyvtár.
Összefoglalva megállapítható, hogy:
1 . / ezekben az országokban a központi katalógizálás komoly s i k e r e k e t mutat f e l ,
2. / a közművelődési könyvtárak részére k i a d o t t k a t a l ó guscédulákat annotációval látják e l ,
3. / a n y o m t a t o t t katalóguscédulák ajánló jellegűek, 4 . / a könyvtárak n y o m t a t o t t katalóguscédulákkal való
• tervszerű ellátását Lengyelországban szervezték meg a l e g j o b b a n ,
5. / a központi katalogizálás nagy szolgálatot t e s z a könyvpropaganda terén, v a l a m i n t a katalógusok szín
vonalának emelésével k a p c s o l a t b a n . /B.S,/
0 2 5 . 4 5 / 0 4 7 / Az Egyetemes Tizedes Osztályozás u j kiadásai. -
ACTIUCHIvIAM, M. - N a c h r i c h t e n für Dokumentation, 1955. s z e p t . p. 136-137. T.t OMK.
Világszerte egyre nő a decimális táblázatok alapján osztályozó könyvtárosok száma. Á régebbi t e l j e s kiadások óta sok u j fogalom, pótlás j e l e n t meg - szükség van o l y a n u j táblázatokra, amelyek közlik az összes decimális j e l z e
t e k e t . Az e d d i g i 7 nemzetközi kiadás felsorolása. Most ké
szül a 8 . - egy t e l j e s német táblázat. Ebből 1956-ban meg
j e l e n i k az 5-ös és 62-es főcsoport.
Ugyancsak Németországban most adták k i a 3* német rö
vidített ETO táblázatot és előkészítés a l a t t áll egy három
nyelvű /német- a n g o l - f r a n c i a / rövidített kiadás. Különböző n y e l v e k e n m e g j e l e n t rövid táblázatok felsorolása//a magyar
nyelvű kiadást nem e m i i t i k / . /B.S./
0 2 5 . 4 5 : 6 7 7 Textildokumentáció. - CUCHE, E. - Text Rundschau,1955.
o k t . 1 0 . k. .10. s z . p. 556-557.
Beszámoló a Svájci Dokumentációs Bizottság 1955* au
g u s z t u s i értekezletéről. Az Osztályozási Bizottság-áttanul
mányozta és e l l e n j a v a s l a t o k k a l látta e l a B r i t i s h Standard I n s t i t u t e által k i d o l g o z o t t u j t i z e d e s osztályozási r e n d s z e r t , s a textilkikészitési részre t e l j e s e n u j t e r v e z e t e t készített e l . Ezen munka t e l j e s befejezése után az égész anyag felterjesztésre került a FID-hez és remélhető egy o l y a n u j , gondosan átdolgozott decimális rendszer kibocsá
tása,, amely a t e x t i l i p a r céljainak i s , meg f o g f e l e l n i . Ez
után kerül s o r a terminológia kérdésére, ahól még nagyobb' zavarok és nehézségek állanak f e n n , m i n t az osztályozás t e rén. /A.E./ * '
. - x: •** x - x -
