MAGYAR KÖZLÖNY

(1)

MAGYAR KÖZLÖNY ^{191. szám}

M A G YA R O R S Z Á G H I VATA L O S L A PJ A 2021. október 14., csütörtök

Tartalomjegyzék

584/2021. (X. 14.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet ideje alatt a 14. életévét be nem töltött kiskorú számára a szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos

okmány bemutatási kötelezettség alóli mentesítésről 8613 585/2021. (X. 14.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek

működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről

szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról 8613 586/2021. (X. 14.) Korm. rendelet A Budapesti Agglomerációhoz tartozó Pest megyei településeken

működő köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseivel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 8614 587/2021. (X. 14.) Korm. rendelet Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági

ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek

módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról 8619 2/2021. (X. 14.) SZTFH rendelet A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése

során lefolytatott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint a díjak beszedésének, kezelésének,

nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól 8621 36/2021. (X. 14.) AM rendelet A 2021. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb

közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról 8622 37/2021. (X. 14.) AM rendelet A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról

szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról 8624 35/2021. (X. 14.) BM rendelet Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet,

valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes

szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról 8627 11/2021. (X. 14.) IM rendelet A központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásának

szabályairól szóló 15/2020. (XII. 3.) IM rendelet módosításáról 8654 52/2021. (X. 14.) ITM rendelet A földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló

13/2015. (III. 31.) NFM rendelet módosításáról 8657

520/2021. (X. 14.) KE határozat Kitüntetéses doktorrá avatáshoz való hozzájárulásról 8658 521/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8658 522/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8659 523/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról 8659 524/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8660 525/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8660

(2)

Tartalomjegyzék

526/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízásáról 8661 527/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8661 528/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséről és megbízásáról 8662 529/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet megbízás alóli felmentéséről 8662 530/2021. (X. 14.) KE határozat Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet kinevezéséről és megbízásáról 8663 531/2021. (X. 14.) KE határozat Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről 8663 532/2021. (X. 14.) KE határozat Állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről 8664 1731/2021. (X. 14.) Korm. határozat Kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól 8664 1732/2021. (X. 14.) Korm. határozat A 2021–2027 közötti időszakban a Belső Biztonsági Alap Plusz Program

elfogadásáról 8665 1733/2021. (X. 14.) Korm. határozat A 2021–2027 közötti időszakban a Határigazgatási és Vízumpolitikai

Eszköz Plusz Program elfogadásáról 8665

1734/2021. (X. 14.) Korm. határozat Az Állami Egészségügyi Tartalék raktárkapacitásának fejlesztésével

összefüggő egyes intézkedésekről 8666

1735/2021. (X. 14.) Korm. határozat A 2021. évre vonatkozó szezonális influenza elleni oltóanyag

beszerzéséhez szükséges többletforrás biztosításáról 8667 1736/2021. (X. 14.) Korm. határozat A Központi Maradványelszámolási Alapból, a Gazdaság-újraindítási

programok előirányzatból, fejezeten belüli és fejezetek közötti

előirányzat-átcsoportosításról és kormányhatározat módosításáról 8668 1737/2021. (X. 14.) Korm. határozat Az önkormányzatok adósságot keletkeztető, valamint kezesség-, illetve

garanciavállalásra vonatkozó ügyleteihez történő 2021. júniusi előzetes

kormányzati hozzájárulásról 8674

(3)

III. Kormányrendeletek

A Kormány 584/2021. (X. 14.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzet ideje alatt a 14. életévét be nem töltött kiskorú számára a szálláshely-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos okmány bemutatási kötelezettség alóli mentesítésről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 3. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9/H. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő vonatkozásában a képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti. A 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő esetében a Tv. 9/H. § (2) bekezdésétől eltérően az okmányát nem kell bemutatni, és a Tv. 9/H. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell rögzíteni az okmány azonosító adatait.

2. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 3. § az e rendelet kihirdetését követő 29. napon lép hatályba.

3. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 585/2021. (X. 14.) Korm. rendelete

a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet]

21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. § A veszélyhelyzet ideje alatt a Kjtv. 21. § (1) bekezdése szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”

(4)

2. § Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Szaktv. 10. § (1) bekezdése szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”

3. § Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„31/A. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtétel olyan módon is megszervezhető, hogy az eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá.”

4. § Az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében a „Módr.” szövegrész helyébe a „Módr3.” szöveg lép.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

miniszterelnök

A Kormány 586/2021. (X. 14.) Korm. rendelete

a Budapesti Agglomerációhoz tartozó Pest megyei településeken működő köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseivel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány

a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában,

a 4. § (1) bekezdés a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 4. § (2) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

az 5. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 5., 6. és 27. pontjában,

a 6. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1. melléklet szerinti ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárásban hozott, véglegessé vált döntés alapján kialakított ingatlanokon (a továbbiakban együtt: Ingatlanok), a Budapesti Agglomerációhoz tartozó Pest megyei településeken működő köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseit célzó beruházások (a továbbiakban:

Beruházások) megvalósításával összefüggő, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházásokkal összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek, b) a Beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákra

vonatkoznak.

2. § A Kormány a Beruházásokkal összefüggő kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízottat jelöli ki.

(5)

3. § (1) A Beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás, a környezeti hatásvizsgálati eljárás és a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével – tizenöt nap.

(2) A Beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – ha jogszabály rövidebb határidőt nem állapít meg, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével – nyolc nap.

4. § (1) A Beruházásokkal összefüggésben

a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, b) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, c) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2) A Kormány a Beruházásokkal összefüggő, 2. melléklet szerinti Ingatlanokat érintő építészeti-műszaki dokumentációnak a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményezésével összefüggésben a központi építészeti-műszaki tervtanácsot jelöli ki.

5. § (1) A Beruházásokkal érintett, 1. melléklet szerinti Ingatlanok telkére a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2)–(13) bekezdés állapítja meg, azzal, hogy

a) a hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2)–(13) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni,

b) amennyiben a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2)–(13) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési tervet és az OTÉK-ot nem lehet alkalmazni.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti ingatlan tekintetében

a) az ingatlanon új építmény övezeti besorolás figyelembevétele nélkül elhelyezhető, b) a telek beépítési módja oldalhatáron álló,

c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12 méter, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 60%,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%.

a) az ingatlanon új építmény övezeti besorolás figyelembevétele nélkül elhelyezhető, b) a telek beépítési módja szabadon álló,

c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10 méter, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 35%,

e) a kialakítható telek legkisebb területe 15 000 m², f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 40%.

(4) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sora szerinti ingatlan tekintetében az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 9 méter.

a) az ingatlanon új építmény övezeti besorolás figyelembevétele nélkül elhelyezhető, b) a telek beépítési módja szabadon álló,

c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 8 méter, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%, e) a kialakítható telek legkisebb területe 6000 m²,

f) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

g) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 1 m²/m². (6) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sora szerinti ingatlan tekintetében a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12 méter, b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%,

c) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%,

d) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 0,7 m²/m².

(6)

(7) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 9. sora szerinti ingatlan tekintetében a) a telek beépítési módja szabadon álló,

b) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 12 méter, c) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%,

d) a szintterületi mutató nem korlátozott.

(8) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 11. sora szerinti ingatlan tekintetében a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30%.

(9) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 13. sora szerinti ingatlan tekintetében a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 8,5 méter, b) az oldalkert legkisebb mérete 3 méter,

c) az előkert legkisebb mérete 4 méter.

(10) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 14. sora szerinti ingatlan tekintetében a) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 10,5 méter, b) az oldalkert legkisebb mérete 3,5 méter,

c) a kerítésmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méter, d) a lapostető hajlásszöge 7–30 fok,

e) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 35%,

f) a vízáteresztő burkolatok zöldfelületbe való beszámíthatósága 15%.

(11) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 15. sora szerinti ingatlan tekintetében a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 55%,

b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 25%,

c) a vízáteresztő burkolatok zöldfelületbe való beszámíthatósága 30%.

(12) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 16. sora szerinti ingatlan tekintetében a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%.

(13) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 17. sora szerinti ingatlan tekintetében a) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 50%,

b) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 20%.

6. § A Beruházások megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett.

8. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

miniszterelnök

(7)

1. melléklet az 586/2021. (X. 14.) Korm. rendelethez

A Budapesti Agglomerációhoz tartozó Pest megyei településeken működő köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztései és a beruházások helyszínei

A B C

1. Település/Intézmény Fejlesztés Fejlesztés helyszíne

2. Nagykovácsi

új 8 tantermes iskola és a hozzá kapcsolódó út- és közműinfrastruktúra- fejlesztés

Nagykovácsi belterület 939/1, 4560, 4561/5 és 4561/7 helyrajzi számú ingatlanok

3. Veresegyház

új 24 osztályos iskola és a hozzá kapcsolódó út- és közműinfrastruktúra- fejlesztés

Veresegyház belterület 3348, 3349/2, 8831/8, 8831/9, 8831/10, 8832/92 és 8832/94 helyrajzi számú ingatlanok

4. Gyömrő

Gyömrő belterület 1051, 1079, 1087, 1088, 1089, 1158 és 1159 helyrajzi számú ingatlanok

5. Inárcs

Inárcs belterület 983, 1148, 1149/1, 1149/3, 1149/9 és 1149/12 helyrajzi számú ingatlanok

6. Dunaharaszti

Dunaharaszti belterület 7844/1, 7309, 7843, 7846, Dunaharaszti zártkert 6001, valamint Dunaharaszti külterület 0146/8 helyrajzi számú ingatlanok

7. Szigethalom

Szigethalom külterület 038/34, 038/35, 038/37, 038/59, 038/65, 038/72, 038/80, valamint Szigethalom belterület 3169 és 5359 helyrajzi számú ingatlanok

8. Kistarcsa

Kistarcsa belterület 1848/5, 3144/36, 3144/28, 3144/29, 3144/35 és 3145 helyrajzi számú ingatlanok

9. Csömör

Csömör külterület 0163/11, 0163/12, 0163/13, valamint Csömör belterület 889/2 helyrajzi számú ingatlanok

10. Diósd

Diósd belterület 2537, 2538, 2539, 2540, 2541/1, 2542, 2543/1, 2554, 2894 és 3279/1 helyrajzi számú ingatlanok

11. Dunavarsány

Dunavarsány belterület 4509, 4627, 4659, 4667, 4674, 4809, 4888/13, valamint Dunavarsány külterület 0131, 0132/2, 0132/15, 0132/16, 0132/17, 0132/18, 0132/19, 0132/20, 033, 0134/13, 036/9 és 036/57 helyrajzi számú ingatlanok

12. Délegyháza

Délegyháza belterület 75/4, 131, 139, 141, 142 és 143 helyrajzi számú ingatlanok

(8)

13. Kismaros

Kismaros belterület 1906/6, 1907, 1910, 1942, 1961 és 1962 helyrajzi számú ingatlanok

14. Sződ

Sződ belterület 158, 239, 599, 600 és 601 helyrajzi számú ingatlanok

15. Vácduka

Vácduka belterület 193, 202, 203, 204, 205, 206 és 207 helyrajzi számú ingatlanok

16. Őrbottyán

Őrbottyán belterület 1292/4, 1292/5, 1292/6, 1292/7, 1292/8, 1302, 1379, valamint Őrbottyán külterület 0191 helyrajzi számú ingatlanok

17. Tahitótfalu

Tahitótfalu belterület 1620, 1772, 2424, 2509, 2510, 2516 és 2526 helyrajzi számú ingatlanok

A Beruházásokkal összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások, 2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és bejelentési eljárások, 3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások, 5. útügyi hatósági eljárások,

6. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

7. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

8. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások, 9. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

10. telekalakításra irányuló hatósági eljárások, 11. földmérési hatósági eljárások,

12. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások, 13. földmérési hatósági eljárások,

14. hírközlési hatósági eljárások,

15. bányahatósági engedélyezési eljárások, 16. tűzvédelmi hatósági eljárások,

17. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás, 18. közegészségügyi hatósági eljárások, 19. területrendezési hatósági eljárások,

(9)

20. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

21. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárások,

22. azok az 1–21. pontban nem szereplő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások, amelyek a Beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,

23. az 1–22. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.

A Kormány 587/2021. (X. 14.) Korm. rendelete

az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)–c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A 2. mellékletben foglalt táblázat 55. sora szerinti beruházással érintett ingatlanon oktatási és kulturális célú épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el, az alábbi sajátos beépítési szabályok és egyedi építési követelmények alkalmazásával, azzal, hogy a beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek esetében a beépítés szabályait és az egyedi építési követelményeket a (2) bekezdés állapítja meg, az alábbiak szerint:

a) a hatályos településrendezési terv és az OTÉK előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, és b) ha a hatályos településrendezési terv vagy az OTÉK a beépítés (2) bekezdésben meghatározott sajátos szabályaival ellentétes, vagy azzal össze nem egyeztethető előírást tartalmaz, akkor a településrendezési terv és az OTÉK előírásait nem lehet alkalmazni.

(2) A beruházással érintett ingatlanokon a) az építési hely az ingatlanok teljes területe,

b) a telek terepszint feletti beépítettségének megengedett legnagyobb mértéke 80%, c) a telek legnagyobb megengedett szintterületi mutatója 1,5 m²/m²,

d) a telek legkisebb zöldfelületi aránya 10%,

e) az épület legnagyobb épületmagassága 7,5 méter,

f) a parkolóhelyek kialakításánál az építmények és önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához előírt – az OTÉK 4. számú melléklete szerint meghatározott számú – személygépkocsi-várakozóhely legalább 55%-ának elhelyezését kell biztosítani, azzal, hogy az OTÉK 42. § (11) bekezdése ezen követelmények érvényesítése esetében is alkalmazható.”

(10)

2. § Az R. a következő 38. §-sal egészül ki:

„38. § E rendeletnek az egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 83/2021. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 587/2021. (X. 14.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr30.) megállapított 1. § (3) bekezdését, 3. § (3) bekezdését, 6/A. §-át, 7/F. §-át és 2. mellékletében foglalt táblázat 55. sorát a Módr30.

hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.”

3. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. § Az R.

a) 1. § (3) bekezdésében az „53. és 54. sora” szövegrész helyébe az „53–55. sora” szöveg, b) 3. § (3) bekezdésében az „53. és 54. sora” szövegrész helyébe az „53–55. sora” szöveg, c) 7/F. §-ában az „53. és 54. sora” szövegrész helyébe az „53–55. sora” szöveg

lép.

miniszterelnök

Az R. 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 55. sorral egészül ki:

(A B C

1. A beruházás megnevezése A beruházás megvalósításának helyszíne Koordinációra kijelölt kormánymegbízott)

55. „Kovács Sándor – Törőcsik Mari Ház (Pély)” beruházás

Pély belterület 108/1 és 108/2 helyrajzi számú ingatlanok

Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott

(11)

IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének 2/2021. (X. 14.) SZTFH rendelete a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése során lefolytatott eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszatérítésének részletes szabályairól

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) és n) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke 27 500 forint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély módosításáért 14 000 forint díjat kell fizetni.

2. § (1) A díjat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00362887-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára banki átutalással vagy fizetési számlára történő készpénzbefizetéssel kell teljesíteni. Az átutalási megbízás közlemény rovatába az igazgatási szolgáltatási díj megjegyzést, valamint a kérelmező adószámát fel kell tüntetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat kérelmenként külön-külön kell megfizetni.

3. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a) 86. §-át az elévülés tekintetében,

b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában

alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a Hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(2) A Hatóság az igazgatási szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök

(12)

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Az agrárminiszter 36/2021. (X. 14.) AM rendelete

a 2021. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeinek megállapításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Egységes területalapú támogatás

1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet [a továbbiakban: 5/2015. (II. 19.) FM rendelet] szerinti egységes területalapú támogatás keretösszege 252 350 845 291 forint.

(2) Az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet szerinti támogatás hektáronkénti értéke az (1) bekezdés szerinti keretösszeg és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/2016. (IV. 5.) FM rendelet alapján benyújtott egységes kérelmek ellenőrzését követően megállapított támogatható területek hektárban kifejezett nagyságának hányadosa.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatható terület nagysága legfeljebb 4 980 165 hektár.

(4) A (2) bekezdés szerinti támogatásból 2021. október 16. napjától kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 35 470 forint.

2. Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás

2. § (1) Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 10/2015. (III. 13.) FM rendelet] szerinti támogatás keretösszege 141 091 703 847 forint.

(2) A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet 6. §-a szerinti számítás során a támogatható terület nagysága legfeljebb 4 980 165 hektár.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott számítás szerinti támogatásból 2021. október 16. napjától kifizethető előleg mértéke hektáronként legfeljebb 19 832 forint.

3. Termeléshez kötött közvetlen támogatás

3. § (1) A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban: 9/2015. (III. 13.) FM rendelet] alapján támogatási jogcímenként hektár- és állategyedalapon kell a kifizetést teljesíteni.

(2) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 6. §-a szerinti állategyed-alapú támogatások esetében a Magyar Államkincstár által elfogadott és a támogatási feltételeknek megfelelő állatlétszám vehető figyelembe.

(3) A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet 2. § (3) bekezdése alapján meghatározott fajlagos támogatás összegéből 2021. október 16. napjától kifizethető előleg mértéke legfeljebb az 1. mellékletben meghatározott összeg.

(13)

4. Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása

4. § (1) A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásáról szóló 11/2015. (III. 13.) FM rendelet [a továbbiakban:

11/2015. (III. 13.) FM rendelet] szerinti támogatás keretösszege 2 370 436 216 forint.

(2) A 11/2015. (III. 13.) FM rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti támogatási összeg meghatározásakor legfeljebb 96 923 hektár támogatható területmérték vehető figyelembe.

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott támogatásból 2021. október 16. napjától hektáronként kifizethető előleg mértéke legfeljebb 17 120 forint.

5. A nettó pénzügyi felső határ betartása

5. § (1) Az 1–4. § szerinti mértékek megállapításának alapja az éves bruttó pénzügyi felső határ összege.

(2) A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklete szerinti nettó pénzügyi felső határt figyelembe véve az 1–4. § szerinti támogatások kifizetésekor a teljes támogatási összegre csökkentési együtthatót kell alkalmazni. A csökkentési együttható mértéke előleg- vagy részfizetés esetén 0,9768.

6. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet

a) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

d) az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyes közvetlen támogatási rendszerekre 2021-ben alkalmazandó költségvetési felső határok megállapításáról szóló, 2021. július 9-i (EU) 2021/1135 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

(14)

1. melléklet a 36/2021. (X. 14.) AM rendelethez

A 9/2015. (III. 13.) FM rendeletben meghatározott támogatási jogcímekre 2021. október 16. napja után kifizethető előleg maximális értékei

A B

1. A 9/2015. (III. 13.) FM rendeletben meghatározott jogcím Az előleg maximális értéke (forint)

2. anyajuhtartás támogatása 7 027

3. anyatehéntartás támogatása 34 601

4. hízottbika-tartás támogatása 11 822

5. tejhasznú tehéntartás támogatása 78 371

6. cukorrépa termesztés támogatása 161 471

7. rizstermesztés támogatása 180 087

8. ipari zöldségnövény termesztés támogatása 49 374

9. zöldségnövény termesztés támogatása 61 733

10. ipari olajnövény termesztés támogatása 51 185

11. extenzív gyümölcstermesztés támogatása 62 908

12. intenzív gyümölcstermesztés támogatása 92 325

13. szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 19 231

14. szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása 48 027

Az agrárminiszter 37/2021. (X. 14.) AM rendelete

a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet módosításáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § (1) A zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet] 2. §-a a következő 10/a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

„10/a. dughagyma: magról szaporított, kis méretű, de 8 mm átmérőnél nem kisebb vöröshagyma, amelyet a következő évben vöröshagyma szaporítására használnak,”

(2) Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 2. §-a a következő 20/a. ponttal egészül ki:

„20/a. héj nélküli dughagyma: olyan dughagyma, amelynek leváltak a száraz héjlevelei, és az ezüsthártyája is megsérült,”

„24/a. hőkezelt dughagyma: olyan dughagyma, amelyet a dughagyma romlása, valamint a korai magszárképződés megakadályozása céljából 30–35 °C hőmérsékletű tárolótérben legalább 20 napon át tároltak,”

„52/a. rövid csírás (búvócsírás) dughagyma: olyan dughagyma, amelynek a hajtása a hagymában már növekedésnek indult vagy kibújt a hagymából,”

(15)

2. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet „A zöldségpalántával szemben támasztott követelmények” alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Dughagyma és fokhagyma esetén a 26–28. § rendelkezéseit a 9. számú melléklet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.”

3. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 30. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Dughagyma és fokhagyma esetén az (1)–(11) bekezdés rendelkezéseit a 9. számú mellékletben foglaltakra figyelemmel kell alkalmazni.”

4. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet Záró rendelkezések alcíme a következő 40. §-sal egészül ki:

„40. § (1) E rendelet 2. § 10/a., 20/a., 24/a. és 52/a. pontja, 28/A. §-a, 30. § (12) bekezdése és 9. számú melléklete tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) Az e rendelet 2. § 10/a., 20/a., 24/a. és 52/a. pontjában, 28/A. §-ában, 30. § (12) bekezdésében és 9. számú mellékletében meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő vagy hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások a kényszerítő követelmény tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.”

5. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 9. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

6. § Az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 25. § (5) bekezdésében az „5. számú mellékletében” szövegrész helyébe az „5. és 9. számú mellékletében” szöveg lép.

7. § E rendelet tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Dr. Nagy István s. k.,

agrárminiszter

1. melléklet a 37/2021. (X. 14.) AM rendelethez

„9. számú melléklet az 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelethez

Dughagyma és fokhagyma forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek

1. Árutermesztő és -forgalmazó részére csak engedélyezett üzemből származó, e rendelet előírásainak megfelelően előállított és a 30. §-nak megfelelő dokumentummal kísért és címkézett dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag hozható forgalomba.

2. A szaporítóanyag-kísérő okmányon az üzem a 30. § (5) bekezdése szerinti adatokat az alábbiakra figyelemmel tünteti fel:

2.1. Magyarország európai uniós tagállam kódja helyett a csomagolást végző üzem tagállam kódját,

2.2. a NÉBIH neve vagy azonosító kódja helyett a csomagolást végző üzem tagállama szerinti hatóság nevét vagy azonosító kódját,

2.3. az üzem megyei kormányhivataltól kapott engedélyszáma helyett a csomagolást végző üzem tevékenység végzésének helye szerinti megyei kormányhivataltól kapott nyilvántartási számát,

2.4. a tétel egyedi sorszámát, valamint

2.5. a kiszerelés naptári hetét vagy a kiszerelt tétel azonosító számát.

(16)

3. A szaporítóanyag mennyiségén dughagyma esetén a bruttó tömeget, fokhagyma szaporítóanyagnál a bruttó tömeget vagy a darabszámot kell érteni.

4. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag legfeljebb 50 kg-os egységben hozható forgalomba.

4.1. A csomagolásnak átlátszónak, jól szellőzőnek (ritka szövésűnek) és olyannak kell lennie, amely nem teszi lehetővé a szaporítóanyag kivételét és a kicserélést a csomagolóanyag megsértése nélkül.

4.2. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag tartós tárolásához sötét, alacsony hőmérsékletű, de fagymentes helyiséget kell biztosítani, amelyben a relatív páratartalom eléri vagy megközelíti a 65–75%-ot, és a folyamatos légcsere biztosított.

4.3. 5 °C és 0 °C közötti kültéri hőmérsékleten a dughagymát és fokhagyma szaporítóanyagot szabályozható légterű gépjárművel kell szállítani, vagy a szállítójárművet fagy ellen megfelelően szigetelni kell, vagy a szaporítóanyagot megfelelően be kell takarni.

4.4. 0 °C-nál alacsonyabb kültéri hőmérsékleten a dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag kizárólag szabályozható légterű gépjárművel szállítható.

5. A dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag minden kiszerelt egységét olyan módon kell címkével ellátni, hogy a címke sérülés nélkül ne legyen eltávolítható.

6. A dughagyma és a fokhagyma szaporítóanyag csomagolásán vagy a címkén fel kell tüntetni 6.1. a faj közönséges nevét,

6.2. a fajta nevét,

6.3. a termék átmérőjét vagy súlyát, 6.4. a kiszerelési egység tömegét, 6.5. a kiszerelő nevét és engedélyszámát, 6.6. a csomagolóüzem szerinti tagállam kódját, 6.7. a „hőkezelt” vagy „nem hőkezelt” feliratot, valamint 6.8. csávázott termék esetén a csávázószer hatóanyagát.

7. Dughagymára vonatkozó további előírások:

7.1. Dughagyma 8–30 mm derékátmérővel hozható forgalomba.

7.2. Egy csomagban egy méretcsoportú dughagyma lehet.

7.3. A méretcsoportokat úgy kell meghatározni, hogy az egy méretcsoportban található legkisebb és legnagyobb dughagymák között 4 mm derékátmérőnél nagyobb különbség ne legyen.

7.4. Az egyes tételekben a címkén feltüntetett méretcsoportnak megfelelő átmérőtartományon kívüli dughagymák legfeljebb 10 tömegszázalékban fordulhatnak elő, azonban a határátmérőktől legfeljebb 3 mm-rel térhetnek el.

8. Fokhagymára vonatkozó további előírások:

8.1. Fokhagyma szaporítóanyagnak az e rendeletnek megfelelően előállított, teljesen kifejlett, egészséges, legalább 4 cm átmérőjű hagymában fejlődő nagy méretű külső gerezdeket lehet tekinteni, amelyeket általában egész hagymában forgalmaznak.

8.2. A fogyasztásra szánt fokhagymát a fokhagyma szaporítóanyagtól a forgalomba hozatal helye, az üzlet típusa, egyéb ráutaló jel alapján kell megkülönböztetni.

9. A szaporítóanyagra vonatkozó további feltételek:

9.1. A dughagyma és a fokhagyma szaporítóanyagnak – az e rendelet 26–28. §-ában meghatározott követelményeken túl – száraz héjazatúnak, teljesen beérettnek, beszáradt nyakúnak, száraz gyökérzetűnek, megfelelően keménynek, megfelelően csíramentesnek és a hagymára, valamint a fokhagymára jellemző szagúnak kell lennie.

9.2. A héj nélküli, sérült, puha, féregrágott és rövid csírás (búvócsírás) egyedek megengedett aránya a tételekben együttesen legfeljebb 5 tömegszázalék lehet (10 kg-ban max. 0,5 kg).

9.3. Az idegen növényi rész, kő, rög és egyéb földszennyezés megengedett aránya, a hagymától származó szárrészekkel és buroklevelekkel együtt, legfeljebb 1 tömegszázalék lehet (10 kg-ban max. 0,1 kg).

9.4. Fagyott, idegen szagú, penészes dughagyma és fokhagyma szaporítóanyag nem hozható forgalomba.”

(17)

A belügyminiszter 35/2021. (X. 14.) BM rendelete

az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (8) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 25. és 26. pontja szerinti feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (12) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 27. pontja szerinti feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása

1. § (1) Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Az árvíz, belvíz, helyi vízkár, a vízhiányos helyzet és a tartósan vízhiányos időszak során védekezésre kötelezetteknek a védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon, belvízvédelmi szakaszokon, vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkárelhárítási területen, adott vízfolyás vízgyűjtőjén és létesítményein, tározón vagy az adott önkormányzat közigazgatási területén helyi vízkárelhárítás keretében kell ellátniuk.

(2) Az árvízvédelmi védvonalakon és a belvízrendszerekben a védekezés védelmi szakaszokon, a vízhiányos helyzet elleni védekezés vízhiánykezelő körzetekben, a helyi vízkár elleni védekezés helyi vízkárelhárítás keretében történik.

(3) A vízügyi igazgatási szervek vagyonkezelésébe tartozó árvízvédelmi vonalakat, valamint az árvízvédekezés készültségi fokozatainak elrendelésére és megszüntetésére mértékadó vízállásokat az 1. melléklet, a belvízrendszereket és belvízvédelmi szakaszokat a 2. melléklet, a vízhiánykezelő körzeteket a 3. melléklet határozza meg. A helyi vízkárelhárítási tevékenységre vonatkozó műszaki adatokat a települések vízkárelhárítási tervei tartalmazzák.”

(2) Az R1. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A védekezésre kötelezettek a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felkészülés keretében

a) árvízvédelmi, b) jeges árvíz elhárítási, c) lokalizációs,

d) belvíz elleni védekezési, e) helyi vízkárelhárítási,

f) a vízhiányos állapot megelőzésére és elhárítására vízhiány elleni védekezési és g) a szomszédos államokkal kötött egyezmények alapján együttműködési és védelmi tervet (a továbbiakban együtt: védekezési terv) készítenek.”

(3) Az R1. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § (1) A védekezésre kötelezettek helyi vízkárelhárítási feladataikat a védekezési terv alapján látják el.

A védekezési tervek készítése és aktualizálása a védekezésre kötelezettek feladata. A VIZIG feladata az alapadatok szolgáltatása a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő védekezési tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához.

(2) A tározók üzemeltetési szabályzatát az engedélyező I. fokú vízügyi hatóság a működési területével érintett VIZIG részére megküldi.”

(4) Az R1. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § (1) A 3. § (7) bekezdése szerinti szakaszvédelmi és általános belvíz elleni védekezési terv mellett a VIZIG körzeti vízhiány elleni védekezési tervet is készít vízhiánykezelő körzetenként, a területi sajátosságok és az üzemirányítási szempontok figyelembevételével. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:

a) a műszaki leírás a vízhiánykezelő körzet adatainak, a körzetre vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával, így különösen:

aa) a területi jellemzők, beleértve a vízellátó rendszer szempontjából mértékadó vízszintek, vízszinttartományok, vízhozamok a körzet vízellátását biztosító víztest elrendelő vízmércéjénél,

(18)

ab) védelmi fokozatonként, az általános feladatokon túl az adott vízhiánykezelő körzetben ellátandó speciális feladatok,

ac) a vízkorlátozási tervrész,

ad) a vízhiány elleni védekezés szervezete,

ae) a védekezés létszáma és tárgyi igénye, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és az öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és

af) a vízhiánykezelő körzetben található vízhasználatok adatai;

b) az áttekintő helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a megyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat;

c) a részletes helyszínrajz, amely a vízhiánykezelő körzetben feltünteti az őrtelepeket, a teljes csatornahálózatot, a főbb vízkormányzó műtárgyakat, a szivattyúállásokat, a szivattyúzási helyeket és a vízhasználatok helyét azonosítható módon, a meliorált területeket, a vízvisszatartásra igénybe vehető területeket, tározókat, holtágakat, halastavakat és egyéb célt szolgáló tavakat;

d) a vízhiánykezelő körzet VIZIG vagyonkezelésében és üzemeltetésében lévő főbb csatornáinak (belvíz, kettősműködésű és mezőgazdasági vízszolgáltatást, térségi vízátvezetést ellátó) és főbb vízfolyásainak hossz-szelvénye és jellemző keresztszelvényei az engedélyezett (tervezett) méretekkel, mértékadó vízszinttel és a hozzá tartozó vízhozamokkal, műtárgykimutatással, valamint a legutóbbi állapotfelvétel a felmérés időpontjának feltüntetésével;

e) a VIZIG vagyonkezelésében és üzemelésében lévő vízkivételi művek és szivattyútelepek, közbenső átemelők mértékadó kapacitásai és főbb üzemeltetési előírásai;

f) segédletek (belső utasítások, kézikönyvek, cím- és telefonjegyzék) és g) a körzet védekezési naplója.

(2) A körzeti vízhiány elleni védekezési tervek mellett a VIZIG a működési területére általános vízhiány elleni védekezési tervet is készít. A vízhiány elleni védekezési terv tartalma:

a) a VIZIG működési területének leírása, amely magában foglalja a területi egységek lehatárolását, az éghajlati adottságokat, a közigazgatási tagozódást, a természetvédelmi területeket, a szomszédos államok területével vagy más VIZIG működési területével összefüggő vízpótló és -elosztó művek jellemzőit, az azokkal kapcsolatos megállapodásokat, a VIZIG vagyonkezelésében vagy üzemeltetésében lévő vízpótló és -elosztó létesítmények és eszközök (csatornahálózat, vízátemelés, víztározás, vízátvezetési lehetőségek) jellemzőit, a vízellátás forrását biztosító vízrendszer jellemzőit, az önkormányzatok, üzemek tulajdonában vagy egyéb jogcímen használatában lévő vízhiány elleni védekezési létesítmények (öntöző-, illetve kettősműködésű csatornák, valamint tározók, holtágak és azokhoz kapcsolódó műtárgyak, szivattyútelepek) és eszközök átfogó leírását;

b) a védekezés személyi (átlagos létszámszükséglet) és tárgyi feltételei, figyelemmel a vízhiánykezelő körzet szervezetére, tárgyi eszközeire és öntözőrendszerek üzemeltető szervezetére és

c) a helyszínrajz, amely feltünteti a vízhiánykezelő körzet és az öntözőrendszerek hatásterületének területi határát, a településeket, a megyehatárt, az országhatárt, a körzet főcsatornáit és főbb csatornáit, a torkolati, vízkivételi és közbenső szivattyútelepeket, a víztározókat, a vízrendszerek közötti átvezetéseket, az utakat és a vasutakat.”

(5) Az R1. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A VIZIG árvízvédelmi terveit, valamint a belvíz elleni védekezési tervek közül az általános belvízvédelmi tervet, az általános vízhiány elleni védekezési tervet – ide nem értve a védekezési szervezeti beosztást – négy nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban, valamint az OVF ügyeletén kell elhelyezni. A részletes belvízvédelmi és a körzeti vízhiány elleni védekezési terveket három nyomtatott példányban kell elkészíteni, amelyekből egy-egy nyomtatott példányt a VIZIG illetékes szervezeti egységén, ügyeletén és a szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központban kell elhelyezni.

(2) A település közigazgatási területére vonatkozó védekezési tervet a helyi önkormányzat és a vízitársulat három nyomtatott példányban készíti el, amelyekből egy-egy példányt a helyi önkormányzat a polgármesteri hivatalban vagy közös önkormányzati hivatalban, a vízitársulat a székhelyén és – a működési területével érintett VIZIG jóváhagyását követő 15 napon belül – a VIZIG érintett szakaszvédelmi vagy körzetvédelmi központjában, valamint a VIZIG központi ügyeletén helyez el.”

(19)

(6) Az R1. a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § A VIZIG vezetője az 1. melléklet szerinti árvízvédelmi vonalak és belvízrendszerek megnevezését, hosszának mértékét, valamint a mértékadó vízállásra vonatkozó adatokat kétévente felülvizsgálja.”

(7) Az R1. 12. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A védelemvezető pontszerű III. fokú árvízvédelmi készültséget rendel el, ha az árvízvédelmi mű állékonyságát, biztonságát meghibásodás vagy a védőművet, tartozékait, védősávjait érintő beavatkozás közvetlenül veszélyezteti.

Az árvízvédelmi készültséget a veszélyhelyzet megszűnéséig fenn kell tartani.”

(8) Az R1. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vízügyi igazgató köteles töltésszakadás vagy a védvonal folytonosságát veszélyeztető egyéb helyzet esetén a lokalizációs tevékenység megkezdését elrendelni, és szükség esetén új lokalizációs mű kiépítése iránt a miniszternek javaslatot tenni.”

(9) Az R1. 16. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A vízügyi igazgató javaslatot tesz a védelmi bizottságnak:)

„e) a c) ponttal összhangban a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjének haladéktalan értesítésére a lakosság SMS-alapú riasztása, veszélyhelyzeti tájékoztatása érdekében.”

(10) Az R1. a következő III/A. és III/B. alcímmel egészül ki:

„III/A. Helyi vízkárelhárítás

23/A. § (1) A helyi vízkárelhárítási készültséget egy adott védekezési feladat ellátásához kapcsolódó vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, tározóra vagy az adott önkormányzat közigazgatási területére lehet elrendelni.

(2) A helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat

a) tározók, mesterséges tavak esetében az üzemeltetési szabályzat, b) települések esetében a települési vízkárelhárítási terv

alapján is elrendelhető.

(3) A védekezésre kötelezett szervezet védelemvezetője a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozatot – ide nem értve a rendkívüli készültséget – saját szervezetére vonatkozóan rendeli el, módosítja, szünteti meg.

A védekezésre kötelezett szervezet a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendeléséről, változásáról, a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja a működési területével érintett VIZIG ügyeletét és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet. E szervek a helyi vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése és a védekezés során egymást kölcsönösen tájékoztatják minden lényeges körülményről.

(4) Helyi vízkárelhárítás során a védekezésre kötelezettek védelmi tevékenységüket az (1) és (2) bekezdésben meghatározott helyszíneken, vízkárelhárítási készültségi fokozat elrendelése mellett látják el.

23/B. § (1) Helyi vízkárelhárítási I. fokú készültséget kell elrendelni vízfolyás vízgyűjtője és létesítményei tekintetében, ha

a) a hidrológiai előrejelzés alapján készenlét biztosítása és műszaki ügyelet felállítása szükséges;

b) az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológiai előrejelzése nagy mennyiségű esőre vagy tartós, erős szélre kettes szintű (narancs) vagy hármas szintű (piros) riasztást ad ki a területre, amely alapján védekezés válhat szükségessé;

c) magasabb készültségi szint elrendelése várható;

d) a védelmi szervezet felállításának időelőnye ezt indokolja; vagy

e) a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízfolyások mederteltsége a 80 százalékot meghaladja.

(2) Helyi vízkárelhárítási II. fokú készültséget kell elrendelni a védekezésre felkészülés céljából, ha a hidrológiai előrejelzés szerint tovább emelkedő vagy apadó vízállás, területi elöntés vagy csapadéktevékenység hatására területi jelenlét biztosítása szükséges.

(3) Helyi vízkárelhárítási III. fokú készültséget kell elrendelni a védekezés végrehajtása céljából,

a) ha a kisvízfolyásokra kiadott előrejelzés alapján a vízállás a kisvízfolyás partvonalának magasságát megközelíti, és további jelentős vízszintemelkedés várható, az elrendelő vízmércén a vízállás az elrendelési szintet elérte, és az elöntések elleni védekezéshez ideiglenes védművek építése vagy egyéb beavatkozás szükséges a település belterületének védelme érdekében,

b) ha a Balaton és a Velencei-tó partján elöntés ellen védekezni szükséges,

c) ha a lokális csapadék befogadóba juttatása védekezési feladatok elvégzését igényli, d) ha a VIZIG illetékességi területén védekező önkormányzat szakmai segítséget kér, vagy e) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén a védekezések összehangolására.

(20)

(4) Helyi vízkárelhárítási rendkívüli készültséget kell elrendelni a vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, a tározóra vagy az érintett önkormányzat közigazgatási területére, ha a vízkárhelyzet súlyosbodik, az élet- és vagyonvédelem érdekében további sürgős beavatkozások szükségesek, és a védekező szervezet a védekezést saját eszközeivel és erőforrásaival nem tudja ellátni.

(5) Helyi vízkárelhárítási pontszerű III. fokú készültséget rendel el a védekezésre kötelezett védelemvezetője a mederben, depónián, önkormányzati védművön, tározó töltésén vagy egyéb műtárgyon szükséges helyreállítás elvégzéséig.

(6) A védekezést meg kell szüntetni, ha a helyi vízkárelhárítási készültség elrendelésének oka megszűnt, és további vízkárveszély belátható időn belül nem áll fenn.

23/C. § (1) A helyi vízkárelhárítás érdekében a védekezés keretében a) a helyi önkormányzat és a vízitársulat a védekezési terv alapján jár el;

b) a VIZIG

ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a vizek folyamatos lefolyását biztosítja, a keletkezett lefolyási akadályokat, torlaszokat eltávolítja,

bb) a vagyonkezelésében lévő tározókon és műtárgyakon ellátja a védekezési feladatokat, bc) több önkormányzat egyidejű védekezése esetén összehangolja a védekezést,

bd) a védekező önkormányzatok igénye esetén szakmai irányítást ellátó szakembert rendel ki, és be) a vízitársulatok vízkárelhárítási tevékenységét szakmai szempontból irányítja, felügyeli.

(2) A helyi vízkárelhárítás I. fokú készültségében ellátandó feladatok:

a) készenlét elrendelése, műszaki ügyelet felállítása, b) a hidrometeorológiai helyzet folyamatos értékelése, c) a veszélyeztetett terület bejárása és

d) az érintettek értesítése.

(3) A helyi vízkárelhárítás II. fokú készültségében – az I. fokú készültségre előírtakon túl – a veszélyeztetett területen fokozott jelenlétet kell biztosítani, és jogszabályi feltételek fennállása esetén a védelmi osztagot mozgósítani kell.

23/D. § (1) A helyi vízkárelhárítás III. fokú készültsége esetén

a) a belterület védelme érdekében a helyi önkormányzatok a védekezési terv alapján együttműködnek a VIZIG ügyeletével,

b) a VIZIG védekezési feladatai:

ba) a vagyonkezelésében lévő medrekben a folyamatos lefolyás biztosítása (torlaszok megszüntetése), bb) a vagyonkezelésében lévő zsilipek zárása, nyitása,

bc) folyamatos figyelőszolgálat biztosítása és

bd) az önkormányzati védekezési tevékenység során – igény esetén – műszaki irányítás, lehetséges védekezési feladatok meghatározása, lokalizációs tevékenységek szakmai irányítása, önkormányzati védekezések összehangolása,

c) a belterületet nem veszélyeztető lokális elöntés ellen a külterületen ellátandó védekezés az érintett terület tulajdonosának feladata a VIZIG jóváhagyásával.

(2) A helyi vízkárelhárítás pontszerű III. fokú készültsége esetén a védekezésre kötelezettek a vízilétesítmények védképességének (depóniák esetében védekezési tevékenység előtt meglévő védképességi szint) helyreállítását végzik el.

23/E. § (1) A helyi vízkárelhárítás során a tározó árvízi üzemelése az üzemeltetési szabályzata alapján történik.

Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza a helyi vízkárelhárítási fokozatok elrendelésének és megszüntetésének szintjeit, az elvégzendő feladatokat.

(2) A védekezésre kötelezett a tározó vízjogi üzemeltetési engedélyese.

(3) A védekezésre kötelezett a védekezés megkezdését és megszüntetését a VIZIG ügyeletének bejelenti.

(4) A VIZIG javaslatot tehet tározók esetében az engedélyezett üzemrendtől való eltérésre a vízügyi hatóságnak.

23/F. § (1) A 23/B. § (4) bekezdése szerinti körülmények, a tározó-töltés szakadása, egyéb belterületi elöntés vagy több települést egyidejűleg érintő elöntés veszélye esetén, ha az élet- és vagyonbiztonság indokolja, a védelemvezető a lokalizációs tevékenységet elrendeli, valamint a helyi vízkárelhárítás érdekében a rendkívüli készültség elrendelésére a miniszternek javaslatot tesz.

MAGYAR KÖZLÖNY