HHyBLÜSZOUGÍUff
Ebben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük a külföldi szak
lapokban m e g j e l e n t , műszaki könyvtárakat érdeklő folyóirat
c i k k e k rövid ismertetését.
6 7 6 . 8 1 5 . 2 Átvilágításos rendszerű lyukkártya. - T i d s k r i f t f6 3 ? Dö- k u m e n t a t i o n , 1957* 5»sze p. 54* T:OMK.
A c i k k röviden i s m e r t e t i e lyukkártyarendszer lényegét.
Ennél a kártyán koordinátarendszerü hálózat van, melynek r e k e s z e i b e n vagy csomópontjain lévő sorszámok egy fogalomba vonatkozó dokumentumok bejelölését t e s z i k lehetővé. A b e j e lölés lyukasztással történik, a sorszámok p e d i g r e n d s z e r i n t a dokumentumok numerus c u r r e n s e i . . Ha a kártyán fény ellené
ben áttekintünk, l e o l v a s h a t j u k róla, hogy a f o g a l o m r a m i l y e n számú dokumentum nyújt felvilágosítást. Komplex f o g a l makra vonatkozó i r o d a l o m keresése esetén az egyes rész f o
galmak kártyáit egymásra fektetjük és ezekét átvilágítva megkapjuk a vonatkozó dokumentumok sorszámait. E lyukkártya
rendszer különböző típusai országonként más-más elnevezés a l a t t f u t n a k s - SELECTO - Franciaország; - PEEK - 0 - BOO-
CARDS - Egyesült .Államok; EKAHA,ALLFORM - Németország;
FINDEX - Svédország. A f e n t i e k közös vonása, hogy a l y u k ré
szére négyszögű beosztást alkalmaznak. Eltér tőlük a H o l l a n diában használt DELTA-kártya, melyen romboidok képezik a há
lózatot - nagyobb helykihasználás céljából - és a bejelölést nem a romboidokban, hanem az elválasztó v o n a l a k csomópont
j a i n végzik. Ez a lyukkártyarendszer legnagyobb fejlődést Amerikában érte e l . A N a t i o n a l Bureau o f Standards már évek
k e l ezelőtt készített műszerekről egy kartotékrendszert e z z e l a technikával. .
Ennek a rendszernek a'továbbfejlesztését j e l e n t i a s z i n tén a m e r i k a i MICROCITE-MATRIX elnevezésű lyukkártya. Egy egy kártya / 3 1/4 1 3/8 Z o l i méretű/ 1000 m i k r o k i v o n a t o t f o g l a l magában, azaz a kocka nem a dokumentum bejelölésére szolgáló l y u k a t ; hanem magának a vonatkozó dokumentumnak a m i k r o r e f e rátumát t a r t a l m a z z a . Ha a Microcitekártyát átvilágitásos
69
rendszerű lyukkártya alá tesszük, alsó'megvilágítás m e l l e t t a lyukkártyán bejelölt dokumentum m i k r o t a r t a l o m k i v o n a t a mikroszkóppal olvasható. M i g felső megvilágítás esetén ne
gatív. M i c r o eite-ról egy fotóérzékeny papírra másolat i a ké
szíthető.
A lyukkártya e f a j t a rendszerére vonatkozóan a c i k k bibliográfiai a d a t o k a t közöl, és közli az illető lyukkártydt gyártó vállalat nevét és címét. /M.l.-né/ ,
0 2 7 . 6 Vállalati könyvtárak s o r s a jő és f o s s z időben. -
T i d s k r i f t för Dokumentation, 1957. 3 . s z . p. 2 5 . T:OMX*
A vállalatok vezetői már régen belátták, hogy szüksé
ges a vállalathoz tartozó saját, jólT s z e r v e z e t t könyvtár és az általa nyújtott irodalomszolgálat. E z t bizonyítja a sok újonnan létesített vállalati könyvtár i s . Azonban az utóbbi idők piaoviszonyái a vállalatokat b i z o n y o s takaré
kossági intézkedésekre kényszeritik. Racionalizálásokat h a j t a n a k végre, melyek minden esetben elsősorban a vállala
t o k könyvtárait érintik. Sok esetben az átszervezés követ
kezményeként a könyvtárat képzetlen egyénre bizáák. Lemonda
nak a "saját" irodajomszoIgalatról, nem látva, hogy az-
i g a z i racionalizálást éppen a saját-könyvtár b i z t o s i t j a , m e l y i s m e r i a vállalat speciális problémáit és azonnal szállítja a megfelelő s z a k i r o d a l m a t . Ez a segítség nem h e l y e t t e s i t h e . t - h a l o t t könyv- és folyóiratgyüjteménnyel, de még a megrendel
hető és egyébként értékes referenszkartotékokkal sem. Aa o l y a n racionalizálási intézkedés^ mely rövidíti a könyvtá
r a t , hibás és maga a vállalat-lesz kénytelen tapasztalni'.az ebből származó kárt. /M»L.-né./
0 2 * 3 8 $ . 6
t
Szabványosítás a könyvtárakban. - BODEN, H. - Ber B i b - l i o t h e k a r , 1958. j a n . p. 7 9 - 8 5 . TsOMK.
A könyvtártechnikában hosszú idő óta alkalmaznak szab
ványokat. A Német Szabványbizottság által megállapított un., DIN szabványok könyvtári szempontból i s jelentősek. Többek között k i t e r j e d n e k a szabványos írásra, a papírméretekre, az i r o d a l m i beszámolók készítésének irányelveire, a nép- ' könyvtárak formanyomtatványaira, a gépírás szabályaira, a k o r r e k t u r a j e l e k r e és magyarázatokra, és a könyvméretekre.
A szabványosítás f e l a d a t a a könyvtárügy területén első
sorban az, hogy a könyvtártechnikában egységes szempontokat érvényesítsen. Pontos szempont p l . a könyvtári terminológia
' egységessége. Ezen a téren nincsenek ugyan nagyobb hibák, de- mégis sók még a tennivaló.
Ne.m minden Esetben célszerű, az egész könyvtárhálózatra érvényes részletes előírások kiadásaj, sőt- gyakran helyesebb keretutasítások közzététele, melyek álapján az egyeé könyv
tárak maguk készíthetik e l házi szabványaikat; ezen túlmenő
en célszerű v o l n a , ha'a Német Szabva^ybizottság könyvtár- íígyi szakbizottsága dolgozna k i Németország mindkőt részé
nek .könyvtárai számára:ajánlható szabványokat. - A Szábváhy- . b i z o t t ságtói függetlenül- a Német Demokratikus Köztársaság
terulétén 'az illetékes. &z&mlniazté*iúmt\'V&gj, a Szabvány-. ' ügyi H i v a t a l i s éietbeíéptethetne kötelező könyvtári száb-.
váhy'okat. /G . Í . /
0 2 6 : 6 3 / 4 3 9 / A magyar Országos Mezőgazdasági Könyvtár. - DINNYÉS, L. - UNESCO B u l l e t i n f o r L i b r a r i e s , 1957./ Q k t . p. 247-248.
T:OMK.
.Az 1951-ben a l a k u l t könyvtár állománya ma 120 000 kö- , t e t könyv, 13 000 forditás és 1000 k u r r e n s folyóirat. 47 ország 500 könyvtárával áll c s e r e k a p c s o l a t b a n . Dokumentá
ciós, bibliográfiai és forditó szolgálatot végez. Kéthavon
ként k i a d j a a külföldi mezőgazdasági szakalapokban megje
l e n t c i k k e k ismertetését ^tartalmazó lapszemléjét* A n g o l , orosz és német n y e l v e n negyedévenként b u l l e t i n b a n a d j a köz
r e a magyarországi - lapokban m e g j e l e n t s z a k c i k k e k k i v o n a t a i t . /B.S./
0 2 7 . 2 / 4 ^ 9 / A Magyar.Tudományos Akadémia könyvtára. - HARASZTHY Gy. - UNESCO B u l l e t i n f o r L i b r a r i e s , 1957. o k t . p. 246¬
247.' T:.0MK.
A könyvtárat 1826-ban g r . T e l e k i József alapította, 30 000 kötettel. A nyilvánosság számára 1844-től vált elér
hetővé. 1955-ben. állománya meghaladja-az 500 000 kötetet, átlagos évi gyarapodása 16 000 kötet és 3 000 féle folyó
i r a t . C s e r e k a p c s o l a t o t t a r t f e n n 72 ország 1259 tudományos intézetével. /B.S./
0 2 5 . 6 : 6 5 8 . 5 6 4 Gépek alkalmazása a könyvkölcsönzésnél. - PARKER,'R.
H. - L i b r a r y Trends, 1957. j u l . p. 3 5 - 4 1 . T:0ázK.
A könyvkölcsönzésnél a l k a l m a z o t t rendszerek történeti áttekintése, különös t e k i n t e t t e l a gépesítésre. A tanulmány az Egyésült Államokban folyó 75 éves g y a k o r l a t o t t e k i n t i át.
/B.S./ \ ' .
71
026:882/73A A s z o v j e t i r o d a l o m kutató könyvtára. - KOTEN, B. —' L i b r a r y J o u r n a l , 1957. nov. p. 2 8 7 4-2875. T»0KK.
A Kultufkapcsőlátók Könyvtára 30 éve működik New Y o r k államban. Kizárólag a Szovjetunióra vonatkozó anyagét gyűjt;
a n g o l , orosz ős egyéb nyelvű i l y e n anyaga 35 000 kötet '.
könyvet és brosúrát f o g l a l magában. 1938 óta gyűjteménye át
fogónak mondható. .
A könyvtár ingyenesen-áll a nagyközönség rendelkezéső
r e , duplum anyaga két h e t i időtartamra kölcsönözhető. I r o d a lomkutatásokat i s végez, óránként 10 dolláros áron. Csere
k a p c s o l a t a i révén úgyszólván minden kívánt müvet be t u d s z r e z n i , még az általában nem kapható kiadványokat i s , p l . a s z o v j e t n a p i l a p o k kumulatív i n d e x e i t . T e r v b e v e t t e gyűjte
ményeinek kiegészítését egyedülálló példányokkal i s , e z z e l , k a p c s o l a t b a n a könnyen elérhető és általános érdeklődésre
számottartó irodalöm beszerzését más könyvtáraknak engedi át. /B.S./ .
373.639:02/47/
Könyvtárosképzés a Szovjetunióban. - AHLSTEDT,1 W« - B i b l i o t e k s b l a d e t , 1957'. s z e p t . p. 602-605. T:0SzK. '
A s z o v j e t könyvtárügy gyors fejlődése megkövetelte és megköveteli a könyvtárosképzés kiszélesítését i s . Az 1 9 3 4 - ben h o z o t t intézkedés u j kórszakot n y i t o t t a könyvtárosok s z e r v e z e t t oktatásában. J e l e n l e g három f a j t a könyvtáros i s k o l a működik a Szovjetunióban.
Az úgynevezett könyvtáros technikumban képezik a köz
művelődési könyvtárak b e o s z t o t t dolgozóit. 1952-ben 25 i l y e n i s k o l a v o l t Oroszországban és 16 Ukrajnában, amelynek tanulói az általános i s k o l a 10 osztálya elvégzése után más
féléves oktatásban részesültek.
Leningrádban és Moszkvában könyvtáros intézetek .működ
nek. Ezek felsőbbfoku képzést nyújtanak: a 10 általános, után 4 éves oktatásban részesitik a leendő könyvtárosokat.
S z i g o r l a t után a tudományos kutatói munkára h a j l a m o t és a l kalmasságot mutató könyvtárosok 3 éves a s p i r a n t u r a keretébe- ben folytathatják könyvtártudományi tanulmányaikat. /B.S.,/
024.5/42/
- Könyvtári felvilágosító szolgálat Manchesterben.' - - SMYTH, A. L. - Manchester Review, 1957. 8. s z . p. 2 5 - 2 7 .
Az elmúlt 60 év a l a t t Angliában i s i g e n s o k a t fejlő
dött a könyvtári tájékoztató szolgálat és a felvilágositá-
sok gépi u t o n történő továbbítása az érdeklődőknek. A t e l e - fon-felvilágositást először 1899-ben^vezette be egy'new- y o r k i könyvtár, de például Manchesterben csak az első világ
háború után létesítettek i l y e n szolgálatot. Az elmúlt 20 év¬
. ben ennek igénybevétele nagymértékben megnőtt és ma már a m a n c h e s t e r i r e f e r e n c e szolgálattal rendelkező könyvtárak évenként k b . 18 000 információt "adnak t e l e f o n o n . 1955-ben a könyvtárak c s a t l a k o z t a k a T e l e x távíróhálózathoz. E z z e l k i küszöbölik az elhallásokból eredő hibákat, és olcsóbban e l érhetőkké válnak távolabbi érdeklődők részére. A Telex-háló
zatban az első 12 hónap a l a t t 1789 választ közvetítettek a könyvtárak./ Ezeknek k b . 45$-& k e r e s k e d e l m i jellegű adatköz
lés és felvilágosítás v o l t . / /B.S./
0 2 s 3 8 9 . 6 / 4 3 9 /
' .. • > «
Könyvtári szabványok Magyarországon. - MOBAVEK E. - B i b l o s , 1957. 6 . sz. p. 6 9 - 7 6 , 117.-124.. T:0SzK. '
A magyar könyvtárügy szervezetének változása 1949-től.
Az adminisztráció és a katalogizálás szabványosítása. Az ' 1953 óta kapható n y o m t a t o t t katalóguscédulák ismertetése.
/B.S./ •
023:407 Könyvtárosok és n y e l v i s m e r e t . -*ENGLFIELD, B. J . T. - - L i b r a r i a n , 1957. aug. p. 151-152. T:0SzK.
A.könyvtárügy egyre inkább megköveteli a könyvtárosok
tól i d e g e n nyélvek ismeretét. "A szakkönyvtárak és nemzeti könyvtárak gyakran követelésként állítják f e l könyvtárost kereső hirdetéseikben a nyelvtudást, de az egyetemi, főisko
l a i , ős a közművelési könyvtárak már jóval ritkábban, p e d i g ajánlatos, hogy a könyvtárak mindenütt az idegen n y e l v e k e t . és a r i t k a n y e l v e k e t beszélő jelentkezőket részesítsék előny
ben. Angliában a Royal S o c i e t y o f Árts vizsgái szolgálhat
nák a nyelvtudási f o k o z a t o k mértékőül,- az intézmények f i z e s sék könyvtárosaik v i z s g a d i j a i t .
A nyelvtudás f o k o z o t t megkövetelése a könyvtárosoktól különösen jelentős: 1 . A külföldi anyag megértése ős a r e f e rence szolgálat szempontjából. 2 . A könyvtáros képzettségé
nek emelkedésével alkalmassá válik magasabb beosztásra i s . 3. Lehetővé t e s z i a könyvtárosi státushelyek magasabb díja
zásét. 4.- Olyan időben, m i k o r a világirodalomban az angol n y e l v e n megjelenő müvek .száma százalékosan csökken. /B.S./
73
021.63 Könyvtárhálózat és a jelentőség növekedése. - RANGA- NATHAN, S. R. - L i b r . 1957.--7. s z . p. 121-144. T Í O S Z K .
A könyvtári^szolgálat jelentősége legfőképpen a követ
kező öt területen fokozódik állandóan:
1 . A termelékenység emelése gazdasági téren;
2. Dokumentáció a kutatómunka szolgálatában;
3. A demokratikus eszmék terjesztése, p o l i t i k a i vonat-.
kozásban;
4. A szabadidő -hasznosítása és az i r o d a l m i termékek megőrzése, m i n t kulturális f e l a d a t ;
5. Nevelésügyi vonatkozásban a könyvtár, m i n t az i s k o l a i oktatásnsziveH..
F e n t i f e l a d a t o k n a k ma már nem egyes könyvtárak', hanem könyvtár-hálózatok tesznek e l e g e t , s céljaik -elvégzése köz
ben bizonyos ellentétbe kerülnek egymással. /B.S./ ,
374.4:02/48/
Félfüggetlenitett könyvtárosok képzése-Skandináviában.
- IVERSEN, N. ,- Bogens Verdén, 1957. s z e p t . p. 289-294.
A dán, svéd, norvég és f i n n vidéki könyvtárakban d o l g o zó nemhivatáso3 könyvtárosok képzésének ösazehasonlitása0
Dánia kivételével / a h o l az oktató és á hallgatók közti sze
mélyes k a p c s o l a t r a h e l y e z i k a fő hangsúlyt/ az összes skan
dináv országokban levelező-oktatás formájában képezik k i ezeket "a könyvtárosokat.
A legáltalánosabb képzés 10-12 napos tanfolyamokon f o l y i k . /Dániában és Svédországban könyvtárakban, Norvégiában és Finnországban iskolákon, vagy főiskolákon./
A tanfolyamok tematikája a különböző országokban nem', azonos,- Dániában p l . kevés f i g y e l m e t fordítanak a f e l d o l g o zó munkára, m i v e l e z t a központi könyvtárak végzik e l , és e h e l y e t t az olvasószolgálati munka ismertetését hangsúlyoz
zák. . /B.S./
018.11 Néhány általános g o n d o l a t a központi eimjegyzékekről.
- BJ0RKB0M, G. - B i b l i o t e k s b l a d e t , , 1957. s z e p t . p. 589-596;
T:0SzK.
. Többé kevésbé- átfogó jellegű központi katalógus több országban található 1 példányban, de e d d i g csak e g y e t l e n o r szág /Németország/ vállalkozott annak nyomdai kiadására. En
nek a 150 kötetre t e r v e z e t t Deutsche Gesammtkatalog cimü
74
katalógusnak kiadása 1930-ban kezdődött meg, de csak 13 kö
t e t e j e l e n t meg. Munkálatai a háború m i a t t félbeszakadtak.
A n y o m t a t o t t központi katalógus kiadása nemcsak költ
séges vállalkozás , hanem a m e l l e t t töredékesség válik azáltal, hogy m i r e a mü elkészül részben időszerűtlenné válik.
Svédországban 70 éve másvmódszert választottak a K. C.
publikálásának megoldására. Évenként egységes szerzeményezé
s i jegyzéket Almanha K a t a l o g e n - t /röviden A.K.-t/ adnak k i , amely 1886-os eredetét t e k i n t v e a legrégibb m u l t u i l y e n f a j t a katalógus a világon. Most j e l e n t meg 70. kötete, i o l e t v e évfolyama. Az A.K. tárgykör s z e r i n t /betűrendes mutató nél
kül/ 100 svéd nagykönyvtár évi beszerzéseinek jegyzőkét t a r talmazza, bizonyos korlátozásokkal. E z z e l párhuzamosan k i sebb szakterületek t e l j e s e b b jellegű K.C.-ket i s k i a d n a k , p l . a T e c h n i k a i Főiskola, a Svédországban található műszaki folyóiratok jegyzékét. /B.S./
77.039. 0 6 8.2 Mikromásoló műhely berendezése. - PORCHEZ, J . - B u l l e t i n des B i b l ^ o t h e q u e s de Francé, 1957.. o k t . p. 705-7,09.
T:0SzK. .
Minimális igényeket kielégitő m i k r o f i l m laboratórium leírása, melyben egy többféléé munka elvégzésére alkalmas operatör 7 órás munkanap a l a t t f o l y a m a t o s munkával minimáli
san. 800-1000 n e g a t i v kép felvételét és előhívását készitheti e l '
* A felszerelés és üzembentartás költségei. /B.S./
027/47/"7l"' Ekésen szóló számok. - POLTJBOJARINOV, M. - B i b l i o t e k a r ' , 1957. nov. p. 7-13. . T:0MK.
A Szovjetunióban l e z a j l o t t k u l t u r f o r r a d a l o m fényes b i zonyítékát szolgáltatja a könyvtárak fejlődése. Elsősorban természetesen a közművelődési könyvtárhálózat mutat nagy fejlődést, de u g y a n i l y e n képet kapunk a műszaki könyvtárügy
r e vonatkozó adatok elemzéséből i s . .
A műszaki 03 egyéb jellegű szakkönyvtárak megoszlása a Szovjetunióban 1954-ben.
Könyvtártípus: Könyvtárak száma: Könyvállomány:
Igazg.szervek 15.526 90,268.000 Vállal.gépáll.szovh. 8.990 36,383*000 Főiskolák , 775 114,263.000.
Középf . s z a k i s k . '3.705 5 8 , 9 3 0 . 0 0 0
Tudományos intézetek 2.168 98,727.000 x
75
I p a r i technikumok ' 2 . 7 7 3 . 17*106.000 .
Korh.,egészségű.intézm. 3»550 . 5*307.000 Egyéb 19.506 157.435*000 56.59-3 578,417.000 Mig 1934-ben az üzemek, gépállomások ós szovhozok 2426 műszaki és egyéb szakkönyvtárral r e n d e l k e z t e k , 1956-ban már 19 000 könyvtár működött, v a g y i s az 1934 évinek 8-szorosa.
Ugyanezen könyvtárak állománya ez idő a l a t t megtizenkétsze
reződött. /B.S./
027.54/73//091/
11 bőrönd könyv v o l t a törzsállomány. Az a m e r i k a i Kong
r e s s z u s i Könyvtár története. - A.D. - Dokuméntation, Pach- b i b l i o t h e k , Werskbücherei, 1957. nov.-dec. p. 208-210.
TsOSzK.
Az Egyesült Államok második elnöke John Adams 1800-ban 500 dollárt engedélyezett az a m e r i k a i Kongresszus Könyvtáré
nak felépítésére. Ebből az adományból nőtt k i a világ e g y i k legnagyobb könyvtára, melynek alapját 11 bőrönd Londonban vásárolt könyvvel vetették meg.
Ma a L i b r a r y o f Congress két épületének alapterülete , 140 000 m^, p o l c a i n a k hosszúsága 400 km. Állománya 51 millió könyvtári egység /ebből 10 millió könyv,13 millió kézirat,.a többi újság, folyóirat, plakát, f i l m hanglemez, p a r t i t u r a , s t b . /
Forgalmára jellemző, hogy az elmúlt év a l a t t 25 millió
nál több könyvet adtak k i 10 millió olvasónak. /B.S./
027.54/75//091/
A Szovjetunió Állami L e n i n Könyvtára^ - Indián L i b r a r y - es, 1957. 11. sz. p. 160-162.
1862-ben 100 000 kötettel alapították meg a moszkvai Rumjancev múzeum könyvtárát, és kötelespéldány j o g o t b i z t o sítottak részére. Állománya 1917-re 1 millió kötetre nőtt, de ekkor nem v o l t megfelelő számú személyzete, és szakozási rendszere sem v o l t kielégítő.
L e n i n ekkor a könyvtárügy újjászervezése kapcsán a Rum
j a n c e v könyvtárat Moszkva és a Szovjetunió központi könyv-, tárává t e t t e . 1919-re dolgozóinak száma 280-ra emelkedett és olvasói 1913-1922 között, megkétszereződtek. 1925-ben a , könyvtár f e l v e t t e mai nevét. 1941-ben állománya már elérte-
a 10.6 milliót, és ettől kezdve sokrétű katalógushálózattal r e n d e l k e z i k . A második világháború előtt a Kalinin-úton meg-
76 /
kezdték u j székházának építkezését, és ma már i t t 19 millió kötet könyv, s t b , és 2.5 millió vegyes aprónyomtatvány so
r a k o z i k a p o l c o k o n . A könyvtár r e g g e l 9-től éjjel 11 óráig van n y i t v a . Termeiben egyidejűleg 1800 olvasó d o l g o z h a t za
v a r t a l a n u l . Évenként 1,700.000 olvasó látogatja a könyvtá
r a t . .Forgalma meghaladja az évi 9 millió kötetet. Alkalma
z o t t a i n a k száma j e l e n l e g 2000, ebből 1500 -tudományos d o l g o - z'ó; könyvtáros és bibliográfus. /B.S./
378.902/47/
1 Látogatás s z o v j e t könyvtárakban. - WAD0WSKI, J . - B i b - l i o t e k a r z . 1957. 8. s z . p. 234-239. T:0SzK.
A l e n g y e l könyvtáros elsősorban a s z o v j e t könyvtáros
káderek magas szakképzettségével f o g l a l k o z i k . E téren k i e m e l i a Moszkvai Könyvtárosképző Intézet munkáját. Az Inté
z e t e t 1930-ban hozták létre és fejlődése első szakászában 15 főnyi személyzettel évi 60-70 könyvtárost képezett k i . 1934-rben' megszervezték az-aspiranturát i s . J e l e n l e g 950 hallgatója van a könyvtártudományi szakon, ./ebből 250 a gyermekkönyvtár szakon/, 450 a kulturális-művelődésügyi f a kultáson. Az egyetemeken 36 aspiráns d o l g o z i k .
Az intézet négy éves t a n f o l y a m o n főleg a közművelődési könyvtárak kádereinek képzését végzi. A hallgatók két éven át egy idegen n y e l v elsajátitásával i s f o g l a l k o z n a k . /B.S./
, • 002.66/45/
A dokumentációs.központ tízéves tevékenysége. Az elért eredmények és, a' jövő kilátásai. - SC0RTECCI, A.; BRICARELLI - M e t a l l u r g i a i t a l . , 49.k . 4.sz. 1957..ápr„ p.271-_274.T:0MK.
1945 év végén i n d u l t . m e g az o l a s z kohászat egyesület dokumentációs tevékenysége. A kilenctagú bibliográfiai b i zottság I 9 4 6 - I 9 5 3 működött, majd átalakult dokumentációs központtá. A bizottság f e l a d a t a a kohászati i r o d a l o m osztá
lyozásának kidolgozásán kivűl az o l a s z kohászati bibliográ
f i a i közlemény kiadása v o l t , A DK beosztása nem elégíti k i t e l j e s e n a kohászati kívánalmakat, ennek pótlása kiván l e n n i az.A.I.M, kohászati osztályozórendszere, A többszöri j a vítások után 1954-ben a z t fogadták e l az o l a s z kohászat 2 i i - v a t a l o s osztályozó rendszeréül. A bibliográfiai közleménye
ken túlmenően, a nemzetközi dokumentációs irodalomba i s be
kapcsolódtak /l955 Brüsszel/. Megszervezték a fordítási szolgálatot. A dokumentációs központ felállításával s z e r v e z e t t e n vették f e l a nemzetközi könyvtári, i l l . dokumentá
ciós s z e r v e k k e l " a k a p c s o l a t o t . Az ASM/SLA osztályozórend
szerét az o l a s z kohászati lapokban i s i g y e k e z t e k t e r j e s z t e -
7 7
n i . Ez a rendszer az utóbbi években különben i s egyre i n kább t e r j e d a kohászati intézetek, egyesületek és a nagy kohászati üzemek könyvtárihálózatán és dokumentációs k i a d ványain keresztül* A dokumentációs központ ^kiépítette az
együttműködést az ASM megfelelő s z e r v e i v e l i s . Megállapít
ható, hogy a kohászati i r o d a l o m világviszonylatban történő dokumentációja terén a dokumentációs központ ma már j e l e n tős tényező, A jövő t e r v e i az e d d i g i eredményeken túlmenően kiszélesedő tevékenységet ígérnek, A publikációs t e r v e k kö
zül kiemelendő egy kohászati szótár kiadásának t e r v e , /V.G-nó./ . . . -
- x -
A m i s k o l c i II.Rákóczi Ferenc'Könyvtár ez év márciusá
tól u j szolgáltatást nyújt olvasóinak, a dokumentációt - mely munkaterületen hazánkban e z i d e i g csak az országos és tudományos könyvtárai f e j t e t t e k k i tevékenységet.
A könyvtár husz témakörre vonatkoztatva(ebből 7 műsza
k i g kéthavonként figyelőszolgálati tájékoztatót küld k i - sokszorosított k a r t o n o k o n - azoknak az olvasóknak, a k i k igényüket e r r e b e j e l e n t i k . A tájékoztatásnál csak o l y a n szakkönyveket vesznek f i g y e l e m b e , mely a m i s k o l c i könyvtár állományában megtalálható, mig a folyóiratoknál azokra i s k i t e r j e d a tájékoztatás, melyek Borsodmegye üzemi, műszaki, vállalati és egyéb könyvtárainak rendszeresen járnak. A tá
jékoztató szolgálat segédeszközei: - áz 1957. évben elké
szült megyei központi folyóirat katalógus, mely közel e z e r h a z a i és külföldi szaklap és folyóirat lelőhelyét tünteti
f e l , - továbbá az év elsőnegyedében elkészült cikkatalógus, mely a Magyar Folyóiratok .Repertóriuma és az Országos Mű
s z a k i Könyvtár "Müsáaki Lapszemléiben"' feltüntetett c i k k e k e t tárja f e l .
A tájékoztató szolgálaton kivül külön irodalomkutatást i s végez a könyvtár, 'akár intézmények, akár magánosok kéré
s e i r e . Az irodalomkutatás bármilyen témakörre k i t e r j e d , és nemcsak a II.Rákóczi Könyvtár anyagára szorítkozik, hanem i g y e k s z i k lehetőleg részletes bibliográfiákat a d n i . Az i r o dalomkutatást nagyban elősegíti az a jó k a p c s o l a t , m e l y e t a m i s k o l c i könyvtár az országos nagy könyvtárakkal létesí
t e t t , továbbá a tudományos könyvtárak által nyújtott könyv
tárközi kölcsönzés.
X - X - X
78
