FEffÜÉZDUÚLír
libben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük a külföldi szak
lapokban m e g j e l e n t , műszaki könyvtárakat érdeklő folyóirat
c i k k e k rövid ismertetését.
028.8:002*62 Érdekes-adatok. A műszaki könyvek propagandájának mód
szereiről. - SZMIKNOVA, Sz. - B i b l i o t e k a r ' , 1957. 12. az.
p. 38-41. T.:0MK..
A moszkvai Csehov Könyvtár havonta kétszer bibliográf
i a i mutatót ad k i a technikatörténet köréből.
Hetente egy könyvtáros i s m e r t e t i az u j szerzeményeket, v a l a m i n t a kiadó közeljövőben megjelenő könyveit.
Differenoiált műszaki i r o d a l m i propaganda munkát végez a L e n i n kerületi 7>az» odesszai könyvtár. Legutóbbi olvasói konferenciájukon az automatizálás, az üzemszervezés kérdései s z e r e p e l t e k .
Módszertanilag kitűnő plakátok és kiállítások népszerü- s i t i k . a müszaki.könyvtár szolgáltatásait, állományát. Az u j könyvek és folyóiratok, v a l a m i n t a soronkövetkező olvasó
konferenciákon megvitatandó müvek v i t r i n e k b e n vannak köz
szemlére téve. "Élőszó újság" szolgálatukkal f e l k e r e s i k az üzemeket, gyárakat és egyes műszaki problémákról a korszerű i r o d a l o m alapján ismertetéseket t a r t a n a k , melynek végén f e l hívják a f i g y e l m e t a könyvtárban az a d o t t témáról szóló mü
v e k r e . Az előadásokat r e n d s z e r i n t filmvetités-követi.
Az i v a n o y o i M.Gorkij Központi Könyvtár b u l l e t i n t ad k i kérdés-felelet formában. A b u l l e t i n első bekezdése p l .
• tisztázza a témák fogalmát, - i t t az általános műszaki rész található, mig a kiadvány második felében különböző szakmun
kás kategóriáknak megfelelően csoportosították az anyagot.
Az azerbajdzsáni M.F.Ahundov Könyvtár a Smidta gyár - műszaki könyvtárával, v a l a m i n t a műszaki- tudományos AzIMASA
könyvtárával együtt m e g j e l e n t e t t e az "Ipargazdasági l a p o k " - a t .
75
A mérnökök és munkások egyöntetű véleménye s z e r i n t - e k i a S - vány nagy segitséget nyújt mindennapi munkájstkban a z z a l ,1 hogy •tájékoztat a h a z a i ős külföldi élenjáró munkamódsze
rekről, u j teehnológiákról, gépi berendezésekről^ s t b .
/T.S./ •
• -* O02sO6l.22/42/O5"1957, ,
The Work o f ASLIB f o r t h e y e a r ended december 1957*
/Az ASLIB 1957. évi,tevékenysége/., London,. 1958. A s l i b , 51 P.
Az a n g l i a i Szakkönyvtárak'és Tájékoztató Szervezetek Egyesülete 1957* évi tevékenységéről k i a d o t t részletes j e lentés számottevő fejlődésről s(zámol.be a dokumentáció t e rületén. Az ASLIB taglétszáma m u l t évben ujabb l O ^ k a l emelkedett és az egyésület által m e g t a r t o t t továbbképző tanfolyamok ős konferenciák a könyvtárügy és dokumentáció különböző időszerű kérdéseiről i g e n nagy népszerűségnek örvendtek. I l y e n rövid továbbképző t a n f o l y a m o k a t t a r t o t t a k haladó decimálók számára, megismételték a s z o v j e t és k e l e t - európai i r o d a l o m kezeléséről' t a r t o t t t a n f o l y a m o t és külön t a n f o l y a m f o g l a l k o z o t t a folyóiratok helyes kezelésének kérdésével. A különböző konferenciákon tárgyalt téaák közül figyelemreméltó a tárgyszavas szakrend kialakításának k o r szerű irányzataival kapcsolatos.előadás és v i t a , v a l a m i n t az atomenergia irodalmának beszerzéséről és hozzáférhetősé
géről t a r t o t t előadássorozat. * .*'
; _ K i t e r j e d t e k az ASLIB.nemzetközi k a p c s o l a t a i , és külön bizottság f o g l a l k o z i k az ez év novemberében Washingtonban tartandó nemzetközi tudományos tájékoztatási kongresszus előadásainak előkészítésével. - A z ASLIB jövőbeni t e r v e i közül kiemelkedő«az u j , most épülő székházában berendezésre kerülő olvasóterem,;amelynél a könyvtári és dokumentációs
legkülönfélébb tájékoztatási módszereket a g y a k o r l a t b a n kí
vánják bemutatni",, i l l . szemléltetni. /V.P.-né/
002:061i22/494/053"1958 A Svájci Dokumentációs Szövetség ézévi közgyűlése. - Schweizerische Bauztg., 76. k._ 20. s z . 1958. P. 310»
A Svájci Dokumentációs Szövetség folyó év június 1 . - 2 . között t a r t o t t a ezévi közgyűlését Zürichben. A közgyűlés, •
tárgysorozatán két előadás s z e r e p e l t , amelyet élénk v i t a követett. Az.előadások tárgya "A dokumentáció segédeszkö
zéinek mai h e l y z e t e " , i l l . ^ ' A z üzemi archívum /irattár/ és a dokumentáció" v o l t . A közgyűlés résztvevői üzemlátogatás"
során megtekintették az Escher-Wyss gyárat és annak doku
mentációját tanulmányozták.
002:002.2"1957"
A dokumentáció 1957. évi irodalmának és tevékenyságé
nek szemlé'jé. - SCHUTZE, G. - S p e c i a l L i b r a r i e s , 1958. f e b r . p. 70-84. T.tOMK.
193 dokumentációval foglalkozó könyv, folyóiratcikk és egyéb kiadvány szemleszerü összefoglalója a következő alcímek a l a t t : Tájékoztatási központok felé, - Kalauz az útvesztőben. - A dokumentumok osztályozásának s z e m p o n t j a i . - E l e k t r o n i k u s bibliográfia. - M i k r o - könyvtárak. - Érint
kezés a t e c h n i k a világában. - Akadályfutás a n y e l v i korlá
t o k o n . - A dokumentáció menetközben.
Maga a "tanulmány, m i n t dokumentációs műfaj /összefog
laló szemle/ i s i g e n érdekes. /B.S./
0 0 2: 6 6 / 4 7 / V e g y i p a r i dokumentáció; a Szovjetunióban.^ - MACHELS0N, S.G. - American Documentation, 1958. j a n . p. 20-22. T.:0MK.
A Felsőoktatási Minisztérium Állami Tudoraányos Könyv
tára hivatalból megkap minden s z o v j e t kiadványt, ezenkivül 1500 külföldi folyóiratot, járat. Információit a különböző i p a r i minisztériumok részére küldi szét. Évenként-260 cimre 12.000 tájékoztatót küld szét összesen 350.000 példányban.
K i v o n a t a i t 17 főosztályban 1000 témára csoportosítja. A könnyen hozzáférhető s z o v j e t lapok cikkeiről készült k i v o n a t o k t e r j e d e l m e 6-800 n, a korlátozott példányszámban meg
jelenő lapok e i k k i v o n a t a i 1-2000 rí terjedelműek, mig a.kül
földi lapok cikkeiről 4000 n hosszúságú k i v o n a t o k a t közöl.
A k i v o n a t o k a t külön-külön k a r t o n o k r a sokszorosítják^/figye
lőszolgálat/. Háromhavonként azután tárgykör s z e r i n t össze
kötve i s kiadják azokat könyvtári használat céljára.
1952-ben m e g a l a k u l t a S z o v j e t Tudományos Akadémia Tu
dományos Tájékoztató Intézete. Ez az intézet j e l e n l e g 1000 s z o v j e t és 9000 külföldi tudományos és műszaki folyóirat kivonatolását végzi 41 nyelvből. A lapok közül több m i n t
5000 t a r t a l m a z c i k k e k e t a kémia tárgyköréből. A kétheten
ként megjelenő Kémia cimü s z o v j e t referálp lapban közölt referátumok, száma az elmúlt Révekben a következőképpen ála-
1 C U l t t 1954 - 41.000 1955 •* 75.000 1956 120.000 ' /
77
•A Szovjetunióban az irodalomkutatás és a fordítói mun
k a gépesítésének kérdésével i s i g e n eredményesen f o g l a l k o z
nak, / B .S . /
02:002.007:62 Hogyan segítheti a kiadványszerkesztő a könyvtárost?
- JACKSON, E. B. - S p e c i a l ' L i b r a r i e d , 1958. j a n . p. 17-21.
T.íOMK.
A műszaki szakírók, kiadók és a különféle kiadványok szerkesztői két fő térületen segíthetik á könyvtárosokat:
l / szigorú "születés-szabályozás^-sal, megakadályozva a z t , hogy f e l e s l e g e s u j a b b dokumentum anyag zúduljon a könyvtárakra és
2/ a z z a l , hogy kiadványaikat minél "élvezhetőbbé"
/könnyen kezelhetővé/ t e s z i k a könyvtáros számára: m e g f e l e lő A4-es mérettel; a fedő- és a cimlapon az összes b i b l i o gráfiai adatok pontos feltüntetésével / megjelenés időpont
j a , kiadó, sorozatszám, decimális szám, utalás a fordítás eredetijére, s t b . / ; a cimlap hátoldalán összefoglaló k i v o n a t t a l ; tartalomjegyzékkel; a táblázatok, ábrák és mellék
l e t e k számszerinti feltüntetésével; a lapszámozás f o l y a m a tosságával; cimfelvételi mintával; s t b . / B « S . /
028.8:002.007»62 A könyvtár segítsége a műszaki kiadványok szerkesztői
nek. - WEIL, B.H.; POLAND, L.B. - S p e c i a l ^ L i b r a r i e s , 1958.
j a n . p. 11-16:, T.:0MK.
V a l a m i k o r régen a vállalati műszaki kiadványok össze
állítói ős a szakköríyvtárosok"teljesen külön álltak egymás
tól. A szakiró /ebben az értelemben/ műszaki szakember v o l t , aki/rkülönböző műszaki jellegű kiadványok megírását és s z e r kesztősét végezte, a könyvtáros p e d i g kizárólag beszerzés
s e l , raktározással és olvastatással f o g l a l k o z o t t . Ma ezek az éles különbségek már eltűnőben vannak.
A különböző kiadrányoknál felhasználható kézikönyvek, folyóiratok, indexek és referáló l a p o k ismertetésé. /B.S./
023.5:OO2.pO7í62 A könyvtárosi és a műszaki szakírói tevékenység össze
függései. - BAER, K.E. .- S p e c i a l L i b r a r i e s , 1958. j a n . p. 5-10. T.:0MK. .
A civilizáció az emberi érintkezésen a l a p s z i k . Egy-egy s z e r v e z e t - l e g y e n az i p a r i , pénzügy?., k e r e s k e d e l m i , o k t a - 78
tásügyi vagy egyéb - f e l a d a t a , hogy saját területén ápolja és gazdagítsa a civilizációt. A könyvtárosokra és a műszaki szakírókra közös f e l a d a t o k várnak a s z e r v e z e t t érintkezés biztosítása terén, amely a következő 3 összetevőből á l l j az . információ felfogása, értelmezése és terjesztése /szétszó
rása/. Ebben az értelemben Amerikában műszaki szakírón , / t e c h n i c a l w r i t e r / a különböző vállalati kiadványok s z e r
kesztőit és összeállítóit értik, a könyvtároson p e d i g ca do- kumentalistákat'is. /"A könyvtárosok és dokumentalisták megkülönböztetése csak az Egyesült Államokon kívül lehetsé
ges."/
' Egy vállalaton belül a s z e r v e z e t i bonyolultság egyenes arányban nő nagyságával, és ez magával hozza az irásbeli- közlemények, jelentések és kiadványok szükségességét.. Ebben
a fókusban.foglal h e l y e t a könyvtáros és a kiadványokat ösz- szeállitő szakíró, akiknek h e l y z e t e egy vállalaton belül igen változó. Az A m e r i k a i Szakkönyvtáros Egyesület /SLA/
most legutóbb kérdőivet bocsátott k i t a g j a i részére, és a beérkezett válaszokból megállapítja, hogy
l / a könyvtárosok és szakírók a vezetés részei. E r e d ményes munkájuk csak akkor biztositható, ha nem egy osztályhoz vagy csoporthoz t a r t o z n a k , hanem a szervézet egészére kiterjedő vezetéshez. •
2 / A könyvtárosi és a kiadványokat készítő munkát
•koordinálni.kell. Ennek a*koordinálásnak nem h e l y e s módja, ha a két funkciót egybevonják.
3/ a különféle kiadványok /lapszemlék,, r e p o r t o k , f o lyóiratok, • brosúrák, s t b / kiadói és szerkesztői , munkái egymástól pontosan elhatárolhatók és e l h a -
tárolandók.. /B.S./
0 1 8 .11S027.54/753/
r A L i b r a r y o f Congress 1898-1942. között beérkezett mü- ' v e i n e k n y o m t a t o t t cédula-katalógusa a közeljövőben m e g j e l e -
: n i k könyvalakjában.,/Prospektus/
A New-Ork-i Pageant Books} / I n c . . kiadásában rövidesen m e g j e l e n i k könyvalakban a L i b r a r y o f Congress n y o m t a t o t t
cédula-katalógusa. Ez a munka fotoreprodukcióval készül és I67 kötetben kb.°108.000 o l d a l t e r j e d e l e m b e n i s m e r t e t i a L i b r a r y o f Congresshez 1898. augusztus- 1942. július 31. ' között beérkezett müveket. A katalógus oldalanként 18 cím
leírást t a r t a l m a z v a /8 és félszer 11 méretben/ több m i n t ' 200.000 műről ad majd tájékoztatást a szerzők nevének betű
rendjében, a l a t i n , görög, c y r i l l és héber a b c - s z e r i n t i s m e r t e t v e a müveket,. Tartalmazza nemcsak a L i b r a r y o f
79
Congress-ben található müveket, hanem sok.esetben az egyes nagy egyetemi könyvtárak könyveit i s . Ez a katalógus nélkü
lözhetetlen segédeszköz l e s z a könyvtárosok számára.
T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a kiadó csak korlátozott pél
dányszámban j e l e n t e t i meg e z t ^ a müvet, az előfizetéseket ajánlatos sürgősen, kés-edelem nélkül eszközölni. Előfizeté
s i f e^Ltételek*
1 . A t e l j e s mü /l6^ kötet/ előzetes kifizetése esetén:
1250 p a megrendelést azonban 1959. jun.3?» előtt k e l l továbbítani a kiadóhoz, számla egyenlítésének határideje 1958. s z e p t . 1.
^2, Előfizethetők a kötetek megjelenésük sorrendjében i s , ilymódon egy-egy'kötet előfizetési d i j a 8 $ /A t e l j e s mü összesen 1336 ^-ba kerül./
. 3» Végül a szállítás után 30 n a p p a l i s fizethető a t e l j e s munka, ezesetben az előfizetési d i j 1500 $ Az első 12 kötet kiadása 1958. szeptemberére várható.
Ez időpont'után az előfizetők havonta kí>., 12-15 kötetet fognak kézhez k a p n i , migcsak a s o r o z a t teljessé nem válik.
T e k i n t e t t e l a nagy érdeklődésre, a kiadó már most t e r v b e v e t t e a katalógus első kiegészítő kötetének a kiadá
sát, mely az 1942-1948. évek között beérkezett müveket f o g j a t a r t a l m a z n i . * /S.Z-né/ -
v 018.11:027; 54/753/
A L i b r a r y o f Congress katalógusának kiadása,-Bulletin de l'uneseo á l ' l n t e n t i o n des Bibliothéques 1958. j a n . -
p. 24. T.:0MK. . n 1 \
A New-York-i ífageant Book Cempany elhatározta, hogy k i a d j a a- L i b r a r y o f Congress t e l j e s cédula-katalógusénak anyagát, mely t a r t a l m a z z a a Washington-i könyvtár állomá
nyát a s o r o z a t o k gyűjtésétől 1898. augusztustól kezdődően 1942. júliusáig. Ez a t e l j e s katalógus I67'kötetből áll és magában f o g l a l j a a könyvtár k b . 4»25O.0OO kötetes gyűjtemé
nyét. F e n t i katalógus először Edwards B r o t h e r s , Inc.,.Ann . A r b o r , M i o h i g a h kiadásában 1945-ben j q l e h t meg mindössze
400. példányban, mely példányszám rendkívül gyorsan e l f o g y o t t . Az u j kiadás csak előfizetős utján szerezhető be. /S.Z-nő/ •
022.481:025.354 C a r d i n e e r -• forgó k a r d e x . - GWTNNERj, E. M. - S p e c i a l L i b r a r i e s , L958. jan.. p. 29. T.:0MK.
A Washingtoni Egyetem j o g i karának könyvtárában eredmé
nyesen alkalmazzák a Gardineer elnevezésű gépet, amely t u - 80
I
lajdonkőppen nem más, m i n t egy k a r d e x l a p o k a t tartalmazó forgó kerók. Az asztalmagassága fémfoglalatba h e l y e z e t t k e rék elektromos meghajtású, és lábpedállal működik. A forgó kerék 8'szelvényből áll "össze, melyek a kerékről a f o g l a l a t felső n y i t o t t részén át leemelhetők, és külön i s kezelhetők, de keresésnél vagy bejegyzéseknél a f o g l a l a t b a n i s használ
hatók. . A Cardineer l - l szelvénye 750, összesen tehát 1600
k a r d e x - i a p befogadására alkalmas. Kiválóan alkalmas k u r r e n s s o r o z a t o k és folyóiratok nyilvántartására. /B.S./
022.. 9.004.69/47/
A Szovjetunióban bizottság f o g l a l k o z i k a könyvtárak be
rendezésének felújításával. - B u l l . de l'TJneseo a l ' l n t e n t i o n des Bibliothéques. 1958. február-március. 63 p. T.:0MK*
A Moszkva-i -Lenin Könyvtárban a Szovjetunió különböző szakkönyvtárainak bevonásával bizottságot hoztak létre a könyvtári felszerelések, berendezések korszerűsítésének t a nulmányozására. Munkája során a bizottság tanulmányozta a SZU és a külföldi könyvtárak legújabb t a p a s z t a l a t a i t a könyvtár-építészet, a könyvtár-tervezés, a könyvtárak beren
dezése térén. F o g l a l k o z o t t egy o l y a n könyvtár építészeti tervével, melyben a raktárak az alsó emeletek teljés terüle
tét foglalják e l . Az építészeti megoldásnak e z t a formáját a bizottság először a Finn-karéi autonóm terület állami könyv
tárának u j épületében a l k a l m a z t a . J e l e n l e g ugyancsak s i k e r r e l alkalmazzák e z t a. megoldást a Moszkva-i Egyetem Közpon
t i Könyvtárában i s . Ebben a könyvtárban a központi raktári állomány / 5 ,000.000.- kötet/ két alsó emeletet f o g l a l e l , segédgyüjtemények pedig-kőt keskeny fordulóban nyernek majd elhelyezést, mindegyik összeköttetésben lévén közvetlenül a három felső-emeleti olvasóteremmel. .
« Az olvasótermek és á raktárak felszerelése céljából a bizottság j e l e n l e g f o g l a l k o z i k különböző típusú állványzatok tanulmányozásával és .kísérletezik a fém és a f a egyéb anya
g o k k a l történő helyettesítésével. *A m u l t évfolyamán a b i - zóttság albumot állított össze és a d o t t k i s a j t o l t acélleme
zekből készült " m i n t a " raktári állványzatokról, felülvizs
gáltai a könyvtárak tervezésénél a l k a l m a z o t t normákat és meg
állapította az u j normákat, mélyek közaétételére rövidesen 'sor kerül.- <s
A bizottság o l y a n t e c h n i k a i feltételek megteremtésére törekszik, amelyek h i v a t o t t a k a könyvtáros n a p i f e l a d a t a i n a k elvégzését megkönnyíteni: a szerzeményezés, katalogizálás, a könyvek kezelése és.a könyvek h e l y e s konzerválása terén. A
81
korszerűsítésére alakított bizottság reméli,.hogy a különbö
ző külföldi könyvtárak i s i s m e r t e t n i fogják álláspontjukat a téren,.hogy egyesült erővel, a t a p a s z t a l a t o k kicserélése utján a l e g j o b b eredményeket érhessék e l ezen a vonalon*
/S.Z-né/
025.354:652.3
N Néhány eljárás katalóguscédulák előállítására és sokszo
rosítására. - FRANK,.Ottó - B u l l . de l'Unesce a l ' l n t e n t i o n des B i b l i o t h e q u e s . 1958. febr.-márc., 43-49 p. T.sOMK.
A c i k k részletesen tárgyalja a katalóguscédulák külön
böző előállítási és sokszorosítási módját a legegyszerűbb
től: á gépen i r t cédulától, a legkorszerűbb x e r o g r a f i k u s ' sokszorosítási eljárásig. F e l s o r o l j a ós i s m e r t e t i az egyes eljárásokat* Diazomásolat, Ormig, S t e n c i l , R o t a p r i n t , Retoeő rendszerű sokszorosítás. M i k r o f i l m . Xerográfia.
A e i k k t a g l a l j a különböző sokszorosítási eljárások elő
n y e i t . Amennyiben csak néhány másolati példányra van szükség, akkor a címleírásokat l e g h e l y e s e b b egy A/4 alakú Ívre i r n i 4-5 másolattal írógépen.. Az így elkészített cimleirások % szétvághatok és k a r t o n r a f e l r a g a s z t h a t o k .
Diazo-másolatot'készíthetünk, ha a sokszorosítás száma nem h a l a d j a meg a t i z e t .
Ormig rendszerű sokszorosítással 10-15 példány között készíthető másolat.
A B i a z o , Ormig, Stencil-eljárások azért előnyösek, mert nemcsak hogy nem költségesek, de szakszemélyzetet-sem igé
n y e l n e k , csupán gondosságót és f i g y e l m e t kivánnak a másola
t o k készítője részéről. s R o t a p r i n t eljárás. A gépen i r t szöveget alumínium vagy
cinklemezre irják. A Rota sokszorosítási eljárás költsége
sebb és szakszemélyzetet igényel.
M i k r o f i l m . T e l j e s katalógusok másolására i l l . megörökí
tésére i g e n jó eljárás a m i k r o f i l m . 35 mm f i l m alkalmazásá
v a l jegyzék-alaku katalógust készíthetünk olyképpen, hogy'"' 4-8 cédulát rakunk egymás"mellé az A/4 alakú Í V méretének megfelelően. 16 mm-es f i l m m e l az e r e d e t i katalógus cédulákat egyenként, egymás után.vehetjük f e l . - ,
Xerográfia. A x e r o g r a f sokszorosító eljárással nagyszá
mú-másolat nyerhető néhány perc leforgása a l a t t . A berende
zés kezelése nem feltétlenül igényel szakszemélyzetet, keze
lőjének azonban i s m e r n i e k e l l a x e r o g r a f i k u s eljárás módsze
r e i t , /S.Z-né/ -
82
666.3/.7:025.45
• Osztályozás a kerámiai i p a r részére. - La Ceramica, 1957' j u n . p. 53-55* T.: ÉM Dpk.Hyom.
A kerámiai tárgyú s z a k i r o d a l o m osztályozásánál a l k a l m a z ható egyetemes t i z e d e s osztályozás /ETO/ előnyei és fogyaté
kosságai. A hibák kiküszöbölését célozza a kerámia tárgyköré
r e s z e r k e s z t e t t P.R.E.' /Fédération des P r o d u i t s Réfractaires Éuropéens/ osztályozó r e n d s z e r , amelyet néhány n y u g a t i szak
könyvtár s i k e r r e l alkalmaz. A r e n d s z e r ismertetése. /D.J./
' 025.855 A könyvtári selejtezés problémája. - BJÖRKBOM, C -
T i d s k r i f t för Dokumentation, 1957 • 6.sz. p. 67-70. T.tOMK.
A könyvtárügy alapvető e l v e i megváltoztak. Régebben a könyvállomány, a katalógus szent és érinthetetlen d o l o g v o l t ; ma már azonban a selejtezés / s o k s z o r zúzdába küldést.jelent
v e / g y a k o r l a t i könyvtári problémaként j e l e n t k e z i k .
A könyvtárak közötti együttműködés kapcsán világszerte un. gyüjtőkönyvtárakat hoznak létre, egy bizonyos földrajzi
határon belül, a régi és e l a v u l t i r o d a l o m őrzésére. A gyüj- tőkönyvtár az általa őrzött anyagot t e k i n t v e l e h e t : könyvtá
r i szolgáltatásokat ellátó intézmény, amely régi, de még ak
tuális anyaggal r e n d e l k e z i k ; továbbá raktárjellegü könyvtár, mely t e l j e s e n e l a v u l t i r o d a l m a t őriz.
- A.raktári teherként jelentkező o l y a n régi és e l a v u l t könyveket, amelyeknek a tárolása munkaigényesebb és költsé
gesebb, m i n t a mü átkölcsÖnzése, a raktárkönyvből k i k e l l s e l e j t e z n i . Azaz át k e l l a d n i egy gyüjtőkönyvtárnak megőrzés
r e , vagy e s e t l e g zúzdába k e l l küldeni. . • A könyvtáraknak ma már k i k e l l e n e s e l e j t e z n i minden uj'onnan megjelenő, vagy j a v i t o t t kiadási mü előző kiadását.
A selejtezésnek természetesen a katalóguskartonokra i s k i k e l l t e r j e d n i e .
Felvetődik a kérdés, hogy megéri-e a fáradságot a dup
lumkönyvekről összeállított listák készítése és szétküldése.
Ez a tevékenység végső soron e l a v u l t i r o d a l o m r a v o n a t k o z i k . . Ha p e d i g i g y van, nem érdemes a könyvek kötésére sokat köl
t e n i . . '
Ma már á könyvtárosnak a r r a i s k e l l g o n d o l n i a , hogy meg
könnyítse a könyvek tönkretevésének a módját. /M.L-né/
a.
63
V 025.29:347.771/47/
Hagyóbb f i g y e l m e t a Szabadalmi irodalomnak. - PLUZSNIK, A. - TO^MAHIN, H. - B i b l i o t e k a r ' , 1958. 1. s z . p. 6-9. T.-:0MK.
A Korolenko könyvtárban /Harkov/ létrehozták a szabadal
mi tár betű- és sz,akrendes'katalógusát. E m e l l e t t f o l y a m a t o s a n értesitik olvasóikat u j szerzeményeikről /levél', n y o m t a t o t t útmutatók, rádió/, bibliográfiákat adnak k i az i p a r különböző
területeinek f o n t o s és1 aktuális műszaki. kérdéseiről.
Az ukrán K r u p a z k a j a könyvtár ellátja a Sztálin-terület iparvállalatait a vonatkozó szabadalmi anyag dokumentáoiói1- v a l . •
•Hasonlóképpen, de f e j l e t t e b b formában, tájékoztatja az i p a r műszaki gárdáját a Gorkij-területi L e n i n könyvtár, mely b u l l e t i n formájában hívja f e l figyelmüket szabadalmi gyűjte
ményükre. A szabadalmi tájékoztatás i g e n e l t e r j e d t a nagy iparvidékeken i s / K u j b i s e v , C s e l j a b i n s z k , Sztálingrád/.
A szabadalmi tárak létrehozása és az e z z e l k a p c s o l a t o s tájékoztató munka azonban nem nagy múltra t e k i n t h e t v i s s z a , - az 1956. április.12-i 252. számú Kulturális Minisztériumi*
v a l a m i n t az Orosz SzPSzK 1956. június 11.- i r e n d e l e t e i irják elő elsősorban a műszaki, de a köztársásági, területi, kerü
l e t i könyvtárak' részére i s a szabadalmi gyűjtemények megte
remtését, feldolgozását, s a műszaki- tájékoztatás k i t e r j e s z
tését e r r e a területre i s . . A szabadalmi részlegekkel szemben támasztott követelmé
nyek: , . . . '
1. az állomány összetételét és továbbfejlesztését össz
hangba k e l l h o z n i a környék ipargazdasági profiljá
v a l . -(
2. Rendszeresen tájékoztatni k e l l a h e l y i üzemeket, vállalatokat, tervező intézeteket a szabadalmakról p r o f i l j u k n a k megfelelően. -
3. SegitsNéget nyújtani a feltalálóknak, újítóknak, ész- -szerüsitőknek alkotó munkájukban a f o l y a m a t o s szaba
d a l m i tájékoztatással.
'Az Összövetségi Szabadalmi Könyvtár az ügy támogatása érdekében módszertani útmutatót d o l g o z o t t k i a területi könyvtárosok számára.
A: könyvtárak a szabadalmakat különböző forrásokból s z e r z i k be: az összövetségi Könyvkamarától, a Szabványkiadó tői', az Összövetségi Szabadalmi Könyvtárból.
A Szovjetunió; Tudományos Akadémiája m e l l e t t működő Mű
s z a k i Tudományos Információs Intézet 1957-ben 50 000 külföl
di-szabadalmat referált és tovább f o l y t a t t a az express tájé
koztatások kiadását. A jövőben azonban, a raktározási p r o b lémák elkerülésére s elsősorban a kölcsönzés érdekében 84
0
nagymértékéén fogják a l k a l m a z n i a m i k r o f i l m technikát, főleg a külföldi szabadalmak vonatkozásában.
Szerző e z t követően f o g l a l k o z i k a betű- és szakrendes szabadalmi katalógusok funkcióival, módszertani kérdéseivel, helyükkel a műszaki információ keretében. Áttekintést ad .
azokról a s z o v j e t műszaki lapokról, melyek, ha nagyobb k i h a gyásokkal i s , közölnek szabadalmi anyagot / S z t a l ' , U g o l ' , L j o g k a j a Promüslennoszt', R a d i o t e h n i k a , s t b . / * /T.E./
I 681.64s026/027
A gyorsmásoló-gépek fejlődése* - SCOTT, P. - American Aroh., 1957. j u l . p. 239-251.
A legtöbb könyvtárban ma i s á fotókópia és a m i k r o f i l m . j e l e n t i a fényképészeti uton^történő sokszorosítás alapját, de a gyorsmásoló gépi berendezések gazdaságosságuknál és gyorsaságuknál f o g v a egyre nagyobb tért h o d i t a n a k a k i s e b b intézményeknél i s . Az i l y e n f a j t a gépekkel szemben támasztott 13 féle igénynek azonban m i n d e z i d e i g egy berendezés sem f e l e l t meg maradéktalanul.
A gyorsmásolás terén ezidőszerint öt alapvető eljárás i s m e r e t e s és használatos:
1/ az elektromágneses Xerograph és E l e e t r o f a x . ' Mind¬
, kettő drága és komplikált berendezést igényel, amel
l e t t könyvekről nem t e s z i k lehetővé másolatok készí
tését, és ugyancsak nem alkalmazhatók néhány s z i n reprodukálására. A Xerograph olcsó o f f s e t nyomatok, / v a l a m i n t állandó m i k r o f i l m nagyitások készítésére i s
a l k a l m a s .
2/ a d l a z o eljárás, amely a-fény fehéritő képességén a l a p s z i k . . G y a k o r l a t i l a g csak az egyoldalú és fényát
eresztő dokumentumok másolásánál alkalmazható. Kópi
áinak élettartama 5-2 5 év.
3/ a t h e r m o g r a h i a . A Thermofax eljárásnál a kivánt szö
vegről visszaverődő infravörös sugarak egy,hőérzé
keny p a p i r o n n e g a t i v képet eredményeznék. Egypéldá- ' nyos másolatnál ez az eljárás i g e n bevált, t e l j e s e n
száraz és i g e n .gyors, de s z i n e s tintával vagy golyós¬
. t o l l a l készült szövegek vagy r a j z o k másolására nem
alkalmas. f
A k a p o t t kópia raktározás után i s i g e n hőérzékeny marad. Az eljárás továbbiej lésztését j e l e n t i , az a -jelénleg még kereskedelmi forgalomban ném kapható - berendezés* amely ibolyántúli és infravörös-sugara
két alkalmaz. Ez a,módszer nagyobb éleseégü és s z i n - másolási képességet eredményez.
85 f
ű
4a/ a diffúziós átvitel, m i n t a Contoura és a Copy Cat, amelynél átvilágítással először egy k o n t a k t negatív készül, majd p o z i t i v ős n e g a t i v p a p i r egymésrahe- v
lyezésóvel közvetlen ' p o z i t i v másolaV'születik".
4b/ a z s e l a t i n átvitel, amely hasonló az előző eljárás
hoz a z z a l a különbséggel, hogy i t t a "kópiát" a ne
g a t i v nem exponált részének puha, f e k e t e " z s e l a t i n rétege "nyomja". Egy negatívról 5-6 további másolat készíthető.
Mindkét /4a, 4b/ eljárás másolatai jóval o l v a s h a tóbbak az előző módszerekkel készülteknél, de nem érik e l a mikrofilmről készült nagyításokat,- és kópiáik sem o l y időtálJLóak.
5/ a f a c s i m i l e - fotóelektromos eljárás, amely a ké
p e t rádióhullámokká alakítja át. A hullámok azután tűvel olvasható, képét r a j z o l n a k egy v e g y i l e g k e z e l t papírra, így a távolból i s készíthetünk máso/lato- k a t , amelyeknek olvashatósága azonban még sok kí
vánnivalót hagy maga után, \ Általában megállapítható, hogy a folyadékok használa
tával járó eljárások -még m i k r o f i l m r e v o n a t k o z t a t v a i s - a.
g y a k o r l a t b a n egyre inkább tért veszítenek. /B.S./
026:061.6:629.113 A Ford Müvek Kutatóintézetének u.i műszaki könyvtára.
- GORMAN, B. W. - S p e d i a l L i b r a r i e s , 1958. f e b r . p. 66-69.
T. :0MK.
A Ford Müvek d e a r b o r n i / M i c h i g a n állam/ u j kutatóinté
zetének "L" alakú épületében elhelyezkedő műszaki könyvtár a könyvtárosok é«s építészek közös tervezése alapján készült e l .
A második emeleten h e l y e t foglaló könyvtár a következő helyiségekből áll:
, a/ olvasóterem. 14 x 10 métér, 30 férőhellyel, 4,3 és 2 személyes olvasói a s z t a l o k k a l . A terem e g y i k f a lán vannak a katalógusok, a másikonxpolooko(n k b . 500 k u r r e n s folyóirat, a harmadik o l d a l o n indexek és referáló l a p o k .
b/ rakár. 12.5 x 29 méter. 240 cm. magas'vaspolcain 20.000 kötet fér e l .
c-d/ mellékhelyiségek.
e/ m i k r o f i l m szoba, . m i k r o f i l m és m i k r o k a r d leolvasó * /26o/, berendezésekkel. *
f - h / feldolgozó helyiségek, a könyvtárosok munkahelyei.
/B.S./
86
026:62s338.011/47/
A műszaki könyvtár segíti a termelést. - PEREPELKIN, P. - B i b l i o t e k a r ' , 1957. 12.sz. p. 34-38. T.tOMK.
A m a g n i t o g o r s z k i kohászati kombinát műszaki könyvtára délelőtt 10-től e s t e 9- i g , ünnepnapokon 10-6 óráig áll a dblgozók rendelkezésére. Ezen tulmenőleg 9 fiókkönyvtára éa 19 vándorkönyvtára működik a kombinát területén.
A könyvtárnak j e l e n l e g 12 700 olvasója van, ebből 3400 a fiók és Vándorkönyvtárakban.1 Az ólvasók 250 000 könyv és folyóirat között válogathatnak. 5
A szerzeményezés üteme évente átlag 20 000 u j könyv, e m e l l e t t 117 s z o v j e t és 88 külföldi folyóiratra, v a l a m i n t 122 "express tájékoztatásira f i z e t n e k elő.
A könyvtár dolgozói az,idegen n y e l v e t ismerő mérnökök köréből dokumentációs brigádot s z e r v e z t e k s a szakcikkekből k a r t o n o k r a készült referátumokból katalógust épitettek k i a közelmúltban. A referáltatás A n g l i a , Pranoiaország, Hyugat- németország, Belgium, Olaszország és a népi demokratikus
államok kohászati folyóirataira t e r j e d k i .
1956-ban havonta r e n d e z t e k ankétokat az aktuális p o l i t i k a i és műszaki kérdésekről.
TJj szerzeményeikről 300-500 példányban adnak k i értesí
tést. E m e l l e t t szakszérinti csoportosításban, a rádióban és újságokban propagálják az u j szerzeményeket /1956-ban 34 közlemény j e l e n t meg a sajtóban és 12-t o l v a s t a k be a rádió
ban/. , ' A könyvtárosok nagy súlyt helyeznek az olvasókkal tör
ténő egyéni foglalkozásra. 1956-ban 5200 irásos, 361 szóbe
l i műszaki információt nyújtottak a mérnököknek, t e c h n i k u soknak ős munkásoknak* Egyre nő a külföldi s z a k i r o d a l m a t e r e d e t i b e n tanulmányozók száma.is. A megfelelő müvek kivá
lasztáséban a témakartotékok m e l l e t t a legnagyobb segítsé
get, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája m e l l e t t működő ösz- szövetségi Információs Intézet "Express tájékoztatás" o.
kiadványa j e l e n t i * 4
A könyvtár kollektívája jó munkájának eredményeként a szakirodalom tanulmányozása alapján sok találmányt, újítást, ás ésszerüsitést készítettek a kombinát dolgozói. /T.E./
026s 338.4+38 Mi a szakkönyvtár és m i t t e h e t , a kereskedelemért és az iparért? - LEFEBVRE, L. - S p e c i a l L i b r a r i e s , 1958. f e b r .
p. 53-57- T.: OMK. • ' ,
Ma már f a n t a s z t i k u s n a k tűnik az, hogy v o l t a történe- lémnek egy k o r s z a k a , amikor még egy ember képes v o l t a t u d o -
87
mányok egészének megismerésére, k o r a minden könyvének e l o l vasására.. I l y e n f a j t a bölcsek látogatták az a l e x a n d r i a i
könyvtárat, de még 3 évszázaddal ezelőtt i s egy szaktudós át t u d t a tanulmányozni' szakmájának minden a világon m e g j e l e n t könyvét, sőt folyóiratát i s / h i s z e n ekkor még csak a J o u r n a l dós Savants és a p h i l o s o p h i c a l T r a n s a c t i o n s cimü szakfolyói
r a t o k léteztek csak/.
A tudomány specializálódása és a szakfolyóiratok számá
nak növekedése a századfordulón azonban'már o l y a n nagyméretű v o l t , hogy a k o r a b e l i bibliográfus már.joggal t e h e t t e a z t a nyugtalanító'kijelentést, hogy "a folyóiratok rémületbe e j - teték a kutatást". A szakfolyóiratok száma azután 1939 után -mely évet a kutatómunka ugrásszerű fejlődőse kiindulópont
jának tekintünk - az áttekinthetetlensége megnőtt. B r . Y a s t b o r g i g y f o g l a l j a össze a mai h e l y z e t e t ! "A műszaki i r o dalom k b . 60 millió o l d a l o n j e l e n i k ' m e g évenként, ez 100.000 kötet 600 o l d a l a s könyvnek f e l e l meg, azaz egymás mellé r a k va több m i n t 3 kilométert t e s z k i . "
Charles B e r n i e r a következőkkel egősziti k i e z t a j e l lemző képet: "Ha egy.kémikus 30 n y e l v e n t u d folyékonyan o l v a s n i , és január ^L-én e l k e z d i tanulmányozni égy év t e l j e s v e g y i p a r i szakirodalmát - h e t i 40 órá^fc olvasván, óránként 4
c i k k átlagsebességgel - akkor munkáját még 10 év múlva sem f o g j a b e f e j e z n i . " •
Ebben az áttekinthetetlen káoszban a szakkönyvtárosnak k e l l r e n d e t t e r e m t e n i e . A szakkönyvtár szükségességét és
hasznosságát éppen ezért ma njár egyre több és több vállalat i s m e r i f e l . Amerikában a szakkönyvtárak fenntartására és fejlesztésére /kb*2000 műszaki könyvtár/ két költségvetési mutatószám a l a k u l t k i : s * #
a vállalat k i f i z e t e t t munkabéreinek két százaléka vagy műszakianként évi 250 dollár. /B.S./
026:373.62:407 Könyvtárak: a^műszaki oktatás elősegitői. -vTflíBULAM, M.
A. - A s l i b Proceedings, 1957. clec. p. 365-375. T..0MK.
A tudomány birodalmában az u j gyártmányok, technológiai eljárások és felfedezések megértéshez nyelvtudásra i s szük
ség van-. Jó könyvtáros elképzelhetetlen megfelelő nyelvtudás
nélkül. . * Angliában a nyelvtanítás még m i n d i g elsősorban és kizá
rólagosan a f r a n c i a n y e l v r e összpontosul, ős az ebből f o l y - hátrányok mind jobban szembetűnővé válnak, annál i s inkább, mert magát a f r a n c i a n y e l v e t i s o l y r o s s z u l tanítják, hogy a l i g létezik o l y a n a n g o l , a k i jól beszél és i r franciául 88
/hacsak nem élt hosszabb időn keresztül Franciaországban/.A franciáknak értékes i r o d a l m u k és kulturális tradíciójuk van.
De a f r a n c i a n y e l v már nem a.diplomácia n y e l v e ; az angol átvette e z t a szerepét. Nem a tudomány n y e l v e többé; az an
g o l , a német és az orosz n y e l v küzd ezért a megtisztelteté
sért. A k e r e s k e d e l m i élet n y e l v e sem; az angol után a spanyol következik ezen a téren. / S p a n y o l u l 150 millió ember beszél, háromszorannyi, m i n t franciául*/ Végezetül p e d i g a f r a n c i a ma már nem az a második n y e l v , a m i t saját anyanyelve után a
világon mindenki elsősorban t a n u l meg.
Az angol oktatásügynek számolnia k e l l y e z z e l a h e l y z e t t e l , éppen ezért a c i k k szerzője j a v a s o l j a , - hogy á n y e l v o k - ' tatást profilírozni k e l l : h o l franciéra, h o l o r o s z r a , h o l németre, h o l s p a n y o l r a . A könyvtárosok nyelvtudását i s cél
szerű lenne ezek s z e r i n t a szempontok s z e r i n t befolyásolni.
/B.S./
026:62/47/
A műszaki könyvtáraknak nyújtott segítség. - DROD'OCKAJA,
N. - B i b l i o t e k a r ' , - 1 9 5 8 . 1 . s z . p. 43. T.:0MK.
Az épitőipar és általában a s z o v j e t i p a r átszervezése után nagymértékben megnőtt a műszaki könyvtárak jelentőségé, a s z a k i r o d a l o m széleskörű terjesztése, a műszaki dolgozók szinvonalának emelése, a termelés mennyiségi és minőségi nö
velésének területén.•
Ebben az összefüggésben a módszertani munka d i f f e r e n c i áltabbá válik, a könyvtárosokkal szemben az élet egyre na
gyobb követelményeket támaszt.
A L i s z h i m p r o m s z t r o j tröszt műszaki könyvtára 1949-ben a l a k u l t , s ma már 25 000 kötettel, 1100 olvasóval és 12 mű
h e l y , i l l e t v e vándórkönyvtárral r e n d e l k e z i k . Ezeket a s i k e r e k e t a V e g y i p a r i Minisztérium Központi-Műszaki Könyvtárának módszertani segítségével érték e l .
A tröszt könyvtárának szerzeményezését'a G0SSZTR0J mű
s z a k i információs intézet munkatársai patronáljak a szak
könyvek kiválogatásával, s a nehezen hozzáférhetők központi beszerzésével.
A műszaki könyvtárak munkájának módszertani és.egyéb támogatása végső soron a Szovjetunió Kulturális Minisztériu
mának f e l a d a t a . -
A c i k k irója azonban f e l v e t i , hogy a központi irányí
tást célszerű-lenne decentralizálni, és a műszaki könyvtárak felügyeleti és támogatási jogát a.területi könyvtárakra b i z - n i , amelyek jobban i s m e r i k a h e l y i problémákat. E cél érde
kében a területi könyvtárak hozzanak létre módszertani cso
p o r t o k a t , /Í.E./ J 1
- 027.7.378.962*061.3/41/
Értekezlet a műszaki oktatással foglalkozó intézmények könyvtárairól. London. 1957. október 50. - A s l i b Proceedings.
1957. dec., 1958. j a n . p.. 36I-383. 1-14. T.:0MK.
A " b r i t Oktatásügyi Minisztérium 1957-ben kibocsátott 325 számú körlevele a /'Műszaki közép- és főiskolák" könyv
táraival f o g l a l k o z i k , A h i v a t a l o s megállapítások és előre
mutató irányelvek megvitatására az érdekeltek országos j e l legű konferenciát t a r t o t t a k Londonban,
Az előadói referátumokból kitűnik, hogy az Egyesült 1 Királyságban 555 intézmény f o g l a l k o z i k műszaki oktatással,
de ezek közül csak 160-ban /közel 1/3-ának/ van "könyvtár
nak nevezhető helyisége, legalább 500 kötetnyi álománnyal".
Ennélfogva csak igén kevés t u d m e g f e l e l n i kettős feladatá
nak, amely . • l / a tanszemélyzet és a hallgatók olvasói igényeinek
kielégítése, v a l a m i n t
,2/ szoros együttműködés az i p a r i vállalatokkal,
A k o n f e r e n c i a résztvevői megállapították, hogy ezeknek az i s k o l a i könyvtáraknak általában i g e n rossz a pénzügyi * ellátottságuk, éppen ezért próbálják,egyre többen megnyerni maguknak a nagyobb vállalatok támogatását, A számszerű f e j lődés ugyan kedvező képet mutat, de mindaddig nem l e h e t k i elégítő, mig az illetékes szervek a könyvtárakat nem t e k i n t i k ugyanolyan fontosságúnak, m i n t a laboratóriumokat és a
Nkisérleti műhelyeket,• _
A műszaki oktatással foglalkozó intézmények könyvtára
i t j e l e n l e g általában csak a következő f e l a d a t o k r a használ
ják*
l / dolgozószobaként, m i k o r a hallgatók a könyvtárban t a n u l n a k . Ehhez általában nem i s kölcsönöznek köny
v e t , /"A könyvállománynál többet ér számukra egy c s i n o s dekoráció./
2/ kölcsönzőhelyiségként.
* 3/ o l y a n könyvgyűjteményként, ahol,az olvasók minden irányítás és útbaigazítás nélkül k e r e s h e t i k a ré
szükre szükséges i r o d a l m a t .
4/' a kutatólaboratórium előszobájaként.
Természetesen egy jó könyvtárnak magasabbrendü f e l a d a tok intézésére i s alkalmasnak k e l l l e n n i e .
Fejlődésükhöz mindenképpen szükséges, hogy a hallgatók részére a t a n r e n d megfelelő szabadidőt biztosítson a m i t a 'diákok a könyvtár látogatására fordíthatnak. E z z e l párhuza
mosan ösztönözni k e l l őket a könyvtárak használatára o l y a n ' í
90
f e l a d a t o k adásával, amelyeknek megoldásához elkerülhetetlen a s z a k i r o d a l m i kutatás. Következő lépésként m e g ' k e l l őket t a n i t a n i a könyvtár használatára, és a könyvtárosnak egyen
rangú s z e r e p e t kéli "biztosítani az oktató személyzetne be
lül. /B.S./
05/47-62/
ÍM N
A kévésbé i s m e r t n y e l v e k e n megjelenő folyóiratókról. - T i d s k r i f t för Dokumentation, 1958. jan." p", 12. T.:0MK.
A l e g f o n t o s a b b segédeszköz, amely felvilágosit a népi- demokratikus országokban m e g j e l e n t folyóiratokról a Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő POSTZEITTJNGSLISTE -TEIL AUSLAND, m e l y e t a M i n i s t e r i u m für P o s t - mnd Fernmel- dewesen ad k i évenként, A jegyzék közli a Szovjetunióban,
•Albániában, Bulgáriában, Kínában, Mongóliában, L e n g y e l o r szágon Romániában,, Csehszlovákiában, Magyarországon és 'Ko- 'reában megjelenő folyóiratok c i m e i t .
Ezenkivül a MEZSDUNARODNAJA KNYIGA ad k i évenként egy listát a jugoszláv és bolgár folyóiratokról. Ugyancsak az NDK-ban j e l e n i k meg a FACHZEITSCHRIPTEN VOLKSDEMOKRATISCHER
LáNDER MIT ANDERSSPRACHLICHEN ZCTSAMENPASSUNGEN cimü s'tenci- l e z e t t kiadvány, mely l e n g y e l , csehszlovák, magyar és román folyóiratok cimeinek a felsorolását közli. /M.L-né/
- x - x ~ x -
91
