• Nem Talált Eredményt

Folyóiratcikkek megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratcikkek megtekintése"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

FBíHftpnnfcg

.Ebben a r o v a t b a n f o l y a m a t o s a n közöljük- a külföldi szak­

lapokban m e g j e l e n t , műszaki könyvtárakat érdeklő folyóirat­

c i k k e k rövid ismertetését.

0 0 2j0 6 1 . 5 Siemens

!/ Egy nagyüzem tájékoztató hálózatáról. - SIEMENS, A. - N a c h r i c h t e n für Dokumentation, f. évf. 4» az. <3-956. dec.

p. 173-177.

A Siemens-Schuckert Werke A.G. / E r l a n g e n / t e l j e s üzemi • tájékoztató szolgálatáról ad összefoglaló képet a vállalat e g y i k b e l t a g j a , üzemi tájékoztató szolgálaton a tervezés, szervezés, gyártás és f o r g a l o m b a h o z a t a l érdekében szükséges valamennyi a d a t , útmutatás és felvilágosítás szolgáltatását, rendszerezését és megőrzését érti. Ennek legnagyobb részét a nálunk üzemi dokumentáció néven i s m e r e t e s termelési, t e c h n o ­ lógiai és üzemgazdasági /tervezési, gyártástechnológiai és számvetési/ irományanyag t e s z i , beleértve a vállalat árjegy­

zékeit, gépleirásait, használati utasitásait, saját szaba­

d a l m i és szabváhyanyagát, üzemi folyóiratait, sőt a vállalat ügyfeleivel való gazdásági f o r g a l o m e l v i s z e m p o n t j a i t i s . Beleszámit természetesen a nagyüzem tájékoztató hálózatába az üzemi könyvtár és a s z a k i r o d a l m i dokumentáció i s , amely utóbbit az üzem egyéb tájékoztató szolgáltatásaitól éppen e z z e l a terminológiával különbözteti meg / i t t tehát n i n c s szükség az "üzemi" és a " s z a k i r o d a l m i " megkülönböztető j e l ­ zők-használatára/. A t e l j e s üzemi tájékoztató hálózatnak mintegy 60 / l / szolgáltatása a l a k u l t k i ; mindezeket h e l y h i ­ ány m i a t t nem s o r o l j a f e l , csak főbb fajtáit és kategóriáit f o g l a l j a egybe a tanulmány, s azokat i s csak az üzemközpont­

r a , A szolgáltatási ágak között a s z e r i n t t e s z különbséget, hogy azok a k t i v a k /azaz vállalati anyag felhasználásán a l a ­ p u l n a k / vagy p a s s z i v a k /azaz idegen anyagból i n d u l n a k k i / , Írásosak vagy szóbeliek. A tájékoztató szolgálat néhány j e l ­ lemző- a d a t a ! évi félmillió példány saját kiadású üzemi szak­

folyóirat szakok s z e r i n t i sorozatokban; általános vállalati házi folyóirat kéthavonként,-számonként 165 e z e r példányban;

havonta 400-500 gépleirás és használati utasítás egyenként 1000-3000 példányban; h a v i üzemgazdasági tájékoztató a gyár-

77

(2)

tási f o l y a m a t o k erősen b o n t o t t költséghelyeiről / k b , 10 e¬

zer főadattal/; szóbeli tájékoztató szolgálat üzemeknek fő­

l e g t e l e f o n utján/az e r r e a célra a vállalati központból havonta f o l y t a t o t t telefonbeszélgetések száma és költsége egy középnagysága város összes t e l e f o n beszélgetéseinek s z i n t j e körül mozog/.

Az üzemi könyvtárban 14 000 szakkönyv és 25ÖÓ folyói¬

ratkötet m e l l e t t 1100 a k u r r e n s folyóiratok száma. Ezek kö­

zül 215 folyóiratot központilag dokumentálnak, s belőlük havonta k b . 700 a n a l i z i s t készitenek. A vállalat i g e n sok üzemrészlegében ezenfelül külön i s készülnek folyóiratcikk­

elemzések és forditások i s . / P . I . /

0 0 2 : 0 6 1 . 6 / 4 5 - 2 . 7 3 / : 6 1 4 . 8

v MunkavédeImi dokumentáció. - F e r t i g u n g s t e c h n i k , 7. &•

4 . s z . 1957. -ápr. p. 1 9 1 .

A d r e z d a i Munkagazdaságtani és Munkavédelmi Kutatóin­

tézet 1957* január 1-én megkezdte dokumentációs szolgálta­

tásait. A munkavédelmi dokumentációban feldolgozzák a ÍTDK, a NSzK, a SZU és a népi demokratikus országok vonatkozó, i r o ­ dalmát. A referátumokat DINA6 dokumentációs kártyákon adják k i a következő elrendezésben: 1 . / ETO-szám és tárgyszó; 2 . /

bibliográfiai adatok; 3 * / t a r t a l m i elemzés, /rövid, lénye­

g e t feltáró referátum/. Kb, 20 folyóiratot referálnak, A referátumokra a ZwL dokumentációs részlegein keresztül l e ­ h e t előfizetni. / B e r l i n V/8, U n t e r den Linden 8/. /öy. P./

. 0 0 2 : 0 6 1 . 6 / 4 3 7 . H / : 6 6 4 . 1 yPokumentáció alkalmazása a c u k o r i p a r b a n . - KRACIKOVA, B. - L i s t y c u k r o v a r n . , 7 3 . k. 1 . s z . 1957. p. 2 3 , f : 2 .

A prágai c u k o r i p a r i kutatóintézet szakkönyvtára 12 000 kötetét számlál, rendszeresen 120 folyóiratot járat, köztük 28-at s z o v j e t és a népi demokratikus országokból és 41- e t 'egyéb országokból. A külföldi anyagot fotókópiában küldi meg az érdeklődőknek. A kutatóintézet ezen anyag alapján d o l g o z t a k i egyes témák összefoglalását /cukkorrépatárolás, i o n c s e r e , s t b . / . E r r e az anyagra támaszkodik a c u k o r i p a r i tervezés i s . A " P r e h l e d " referáló folyóirat ebből az anyag­

ból közöl k i v o n a t o k a t .

(3)

002-.374.6/43/

l Néhány g o n d o l a t és segédeszköz az NDK dokumentáljatáj­

nak kiképzéséhez. - PRESSL, L.; SGHM01L, G. - Dokumentation, 1957. márc. p. 31-37. TiGMK

A Német Demokratikus Köztársaság dokumentációs központ­

j a / a . , Z e n t r a l s t e l l e für w i s s e n s c h a f t l i c h e L i t e r a t u r / a kö­

vetkező tematikával t a n f o l y a m o t rendez dokumentalisták ré­

szére:

1 . A dokumentáoió jelentősége és f e l a d a t a i a/ Mi a dokumentáció?'

b/ A tudományos munka technikája c/ A d o k u m e n t a l i s t a hivatás.

2. A tudományos és i p a r i intézmények s z e r v e z e t e

és felépitése / 2 / /Akadémiák,.kutató- és tervezőintézetek,

laboratóriumok, üzemek, ujitási irodák s t b . /

3* A dokumentáció és a népgazdasági t e r v / 2 / 4 . A dokumentáció nemzeti és nemzetközi s z e r v e ­

z e t e i ff/

a/ Nemzetközi kérdések /FID, ISO, UNESCO/

b/ K a p i t a l i s t a országok 0/ S z o c i a l i s t a országok d/ Németország

5. A dokumentáció módszertana / l 2 / a/ I r o d a l m i formák

b/ Az értékelés formái

c/ Rövidítések és j e l e k . d/ Információs és tájékoztató tevékenység

6. A terminológia kérdései / $ / /A dokumentáció és az egyes szakterületek

terminológiája, forditások/

7 . A d o k u m e n t a l i s t a munkaeszközei • / 5 / a/ Általános kutatói segédletek

b/ Bibliográfiai segédeszközök c/ Szótárak, kézikönyvek

8. Egy dokumentációs i r o d a felépitése és s z e r v e ­

zete " / ? / 9 . Találmányok és ujitások, i p a r i jogvédelem / 5 /

10. 'Könyvtár- és levéltárügy / 3 / 1 1 . Cimfelvétel és bibliográfiai leirás / 5 /

12. Az üzemi könyvtárak felépitése és f e l a d a t a i k • / 3 / /Folyóiratkőrözés, az anyag megőrzése s t b . /

13* A dokumentáció teohnikája /Vjf a./ Kartonkezelés ;

•b/ Gépi-válogatás /lyukkártya/

(4)

c/ Sokszorosítás

d/ A fényképezés, m i n t «a dokumentáció segédeszköze

14. Osztályozás

a/ Az.osztályozás és rendszerezés álta- .

• - lános kérdései

b/ A Z egyedi osztályozás f e l a d a t a i c/ A nemzetközi t i z e d e s osztályozás gya­

k o r l a t i alkalmazása

d/ A DK számok kombinációi és kiegészí­

tései

15* A könyvkiadás és" a könyvkereskedelem 16. A feltárandó szakirodalom.beszerzése

17• A dokumentált szakterületek vázlatos ismer-.

, tetése

/Határterületekkel/

18. A szabványosítás a l a p e l v e i

19. Az egyes szakterületek dokumentációjának sajátosságai

2 0 . Nagyobb szakkönyvtárak, dokumentációs köz-.

pontok és levéltárak meglátogatása

/A zárójelben közölt számok a megfelelő óra­

számot j e l e n t i k / /B. S./

002:347.781

^Dokumentáció és szerzői j o g . - BRAMER, J . - Die Tech- n i k , 1 1 . évf. 1 0 . s z . 1956. o k t . p. 7 2 7 - 7 3 0 . *

A dokumentáció által feltárt s z a k i r o d a l m i anyag doku­

mentációs eszközökkel való közzétételében gyakran beleüt- közhetik a szerző jogvédte érdekeibe. A szerzői jogszabá­

l y o k régebben még nem v e t h e t t e k számot a dokumentáció szé­

leskörű működésével, s ezért a régebbi keletű nemzeti és nemzetközi szerzői jogszabályok a dokumentáció mai igényei

szempontjából meglehetősen merevek. Ujabb nemzeti j o g s z a ­ bályok /különösen Angliában, az USA-ban - v.o. a F a i r

Gopyiljg D e c l a r a t i o n n a l - és Ausztriában/ már bizonyos v o ­ natkozásokban f i g y e l e m m e l vannak a dokumentációs reproduk­

ció közérdekű szükségleteire. A fejlődésnek a kutatás kollektív követelményeit egyre inkább előnyben k e l része­

sítenie. /P. I . / '

002:526 Geodéziai dokumentáció a NDK-ban. - KÖITZSCH, R. - Vermessungstechnik, 5» k. 2 . s z . 1957. f e b r . p. 3 9 - 4 0 .

A ZwL dokumentációs szolgáltatásaiból a geodéták és /12/

M N M

hl

. N

/12/

(5)

kartográfusok e d d i g az alábbi tárgykörökből választhatták k i az őket érdeklő i r o d a l m a t : vasútépítés, g e o f i z i k a , h i d r o g e o - lógia, bányamérés, meteorológia, o p t i k a , fotográfiai kémia, regionális geográfia, város- és útépítés, közlekedésügy, vizgazdaság és vízépítés. 1957* januártól a geodéziát önálló tárgykörként dolgozzák f e l s e z t követi hamarosan a kartográ­

f i a önálló tárgyköre i s . A geodéziai dokumentáció központja a d r e z d a i műszaki egyetem geodéziai intézete. A feldolgozás és a megrendelés módjai, i l l e t v e lebonyolítása ugyanaz,mint a ZwL többi szolgáltatásaié. /Gy. ?. /

002:658.57

^ A dokumentáció a kutatási f e l a d a t o k része. - F I L L , K. - Chemisohe I n d u s t r i e , 8 . k. 6 . s z . 1 9 5 6 . j u n . p. 289-291,

b: 2 , f l O , T:0MK.

A s z e l l e m i l e g tevékeny ember,észleleteit rögzítő k i a d ­ ványok egyre gyarapodnak. Az egyén e l v e s z t i áz áttekintést

saját munkaterülete kutatási eredményei fölött i s , újonnan bevont munkaterületen p e d i g sötétben tapogatózik. Az i r o d a ­ lom alapos tanulmányozása révén elkerülhetők a f e l e s l e g e s és kettős munkára fordított erőfeszítések és kiadások a do­

kumentációnak a vezetés eszközévé k e l l válnia az üzemen be¬

- lül. A dokumentácíósszervezet vezetőjét f e l a d a t a i n a k megfe­

lelő besorolás i l l e t i meg az üzemben, nagyobb vállalatoknál igazgatói állás. Számolni k e l l a z z a l , hogy a l e g k i s e b b még munkaképes dokumentációs osztályra 20 000 - 30 000 DM-t k e l l fordítani, nagyobb üzemekben az e célra fordított ösz-

szeg a f o r g a l o m 0 , 5 - 1 l e h e t ,

0 0 2 : 6 5 8 . 5 7 Hogyan használjuk f e l a dokumentációs és kutatói s z e r - • v e k e t a műszaki problémák megoldásánál. - TOMAN, J . - Tech- niská práca, 8.*k, 6, s z . 1956. aug. p . 359-560, t : l , f:9»

T : M i s k o l c i Müegy. Könyvtár.

0 0 2 : 0 2 6 : 0 6 1 . 5

x- Üzemi könyvtár - Szakkönyvtár - Dokumentáció egy közép- nagy iparvállalatban. - SCHLOSSBR, K. - N a c h r i c h t e n für Do- k u m e n t a t i o n , 8 . évf. 1 . s z . 1957* márc. p. 31-38.

Sajnos sem a könyvtár volumene, sem a dokumentációs munka k e r e t e i és t e r j e d e l m e nem tűnnek k i a beszámolóból, s

i g y a kapacitás és a teljesítmények konkrét párhuzamba ál-

(6)

litására hasonló h a z a i iparvállalatok dokumentációt i s ellá­

tó könyvtáréival nem hasznosítható. A könyvtár négy k i s he­

lyiségben h e l y e z k e d i k e l , személyzete pedig" egy könyvtáros- d o k u m e n t a l i s t a és 2 könyvtári segédbnunkaerő. A beérkező könyveket, folyóiratszámokat ős a nem időszakos egyéb k i a d ­ ványokat / p r o s p e k t u s o k a t , árjegyzékeket s t b . / a katalógusok­

ba való bedolgozás mértéke szempontjából egyedenként kiérté­

k e l i k * Különösen hasznos ez a folyóiratokra és a nem időszak- k i aprónyomtatványokra, amelyekből mindazt katalogizálják,'

ami a vállalat profiljába tartozó használható anyagot t a r ­ talmaz, sőt a z t az anyagét i s , amely hasonló vállalatok mű*

ködésével k a p c s o l a t o s . A vállalat működése és termékei k e ­ lendősége szempontjából a napisajtó figyelembejövő híranya­

gát sem hagyják feldolgozás nélkül. Feldolgozás után a f o ­ lyó iratpéldányokat kísérőlapokkal az érdeklődés várható s o r ­ rendjében körözik a vállalat dolgozói között, a k i k e t ..a f o ­ lyóirat egyes tanulmányai vagy egyéb anyaga érdekelhetnek. A kísérőlapon az érdekeltek neve m e l l e t t a folyóiratszám f i ­

gyelemre ajánlott lapszámait i s feltüntetik. A körözés j e ­ lentős időt vehet igénybe, a facsimélében közölt folyóirat­

szám p l d . 25 érdekeltnél 3 és. fél hónapig cirkulált. A

könyvtárban két katalógust vezetnek decimális szakkatalógust ős betűrendes katalógust. Az utóbbiban az anyagot nemcsak szerzők s z e r i n t tüntetik f e l , hanem e z t építették k i tárgy­

szókatalógussá i s . Mindkét katalógus jellemzője, hogy együt­

tesen t a r t a l m a z z a a f e l d o l g o z o t t nem önálló könyvtári egysé­

gek /folyóiratcikkek, hirdetések/ anyagát i s , utóbbit a k a r ­ tonok eltérő színével szemléltetve. Havonta az újonnan be­

s z e r z e t t könyvekről, évente p e d i g a k u r r e n s folyóiratokról adnak k i jegyzéket.. A dokumentációs munka a f e n t i e k s z e r i n t főleg csak az anyag gyűjtésében és rendszerezésében, nem pe­

d i g az anyag t a r t a l m i feltárásában és annak közzétételéből áll. Referátumok nem készülnek, k a r t o n - vagy figyelőszolgá­

l a t n i n c s . Csak'a már említet folyóiratkörözés, tekinthető dokumentációs tájékoztató szolgáltatásnak, de ez i s feltéte­

l e z i valamennyi0érdekelt részéről a körözött valamennyi f o ­ lyóirat nyelvének ismeretét. Kevésbé i s m e r t nyelvű folyóira­

t o k tartalomjegyzékeinek fordításáról nem ad hírt a közle­

mény; lehetséges tehát, hogy i l y e n nyelvű folyóiratokat a könyvtár nem i s t a r t előfizetésben, s csak a' legfőbb és Né­

metországban általában i s m e r t nyelvterületek folyóiratait használja f e l a f o l y a m a t o s tájékozódásra. /P. !«/

(7)

025

• A könyvtári állomány megőrzése, - L i b r a r y T r e n d s, ' 4 V k. 3 . s z . 1956. j a n . p. 215-334.

A negyedévenként megjelenő L i b r a r y Trends minden egyes s.záma a könyvtártudomány l - l körülhatárolt ágával f o g l a l ­ k o z i k 8-10 tanulmány keretében. A folyóiratnak az a célja, hogy1 a könyvtártudomány különféle területeinek elméletét' és gyakorlatát összefoglalóan i s m e r t e s s e , megjelölje azo­

k a t az .irányokat, e l v e k e t , módszereket, amelyek a jövő szempontjából a legtermékenyebbnek látszanak. A j e l z e t t füzetben 11 tanulmány i s m e r t e t i az állomány megőrzésének, gondozásának kérdéseit. A tanulmányok részletesen f o g l a l ­ koznak a könyvek, folyóiratok, s o r o z a t o k , ritkaságok és

egyéb dokumentumok kötésének, gondozásának, raktározásának különféle módszereivel. Mindegyik tanulmány bőséges i r o ­

dalmat i s közöl9 ami a l k a l m a t ad az i s m e r t e t e t t problémák még szélesebbkörü tanulmányozására. /Gy. P./

0 2 5 . 4 5 : 6 2 1 - 5 A decimális osztályozás alkalmazása a szabályozás- és vezérléstechnikában. - FRANK, 0 . - R e g e l u n g s t e c h n i k , 4 . k.

12. s z . 1 9 5 6 . dec. p. 2 9 9 - 3 0 2 , T:MIKI

"Szabályozástechnika és vezérléstechnika. Az általános vezérlés, és.szabályozás elhatárolása a v i l l a m o s vezérlés­

től és szabályozástól. A vezérlési és szabályozástechnikai eljárások és készülékek elhatárolása egymástól. Általáno-*

sitások. A szabályozástechnika elméletéről. A szerző által j a v a s o l t felosztás.

0 2 6 : 6 6 9 : 0 2 7 . 6 Kifizetődik-e a saját kohászati könyvtár? - BAKER, M.

- The I r o n Age, New Y o r k , 178. k. 5« s z . 1956. aug, 2 . p. 9 6 - 9 8 , t: 4 , f : 8 . T:0MK.

026/498/

\ A Román Népköztársaság könyvtárhálózata és működése 1955-ben. - BÁRON, E.; GEORGESCU, F. - R e v i s t a de S t a t i s -

• t i c a , 1956. j u n . p. 142-149.

A román könyvtárak 1955* é^i működését összefoglaló tanulmány külön f e j e z e t b e n f o g l a l k o z i k a szakkönyvtárak­

k a l . E z t a részt, amely érdekes összehasonlitásokra ad a l -

(8)

k a i m a t az alábbiakban k i v o n a t o s a n ismertetjük. "Vállalatok, vagy intézmények m e l l e t t működnek, és r e n d s z e r i n t csak a vállalat, vagy intézmény a l k a l m a z o t t a i számára hozzáférhe­

tőek* Pontos eszközei a munkások és műszakiak szakmai t o ­ vábbfejlődésének, ezért nagy súlyt f e k t e t t e k fejlesztésükre és könyvállományuk gyarapítására. 1949-hez viszonyítva ezeknek' a könyvtáraknak száma majdnem megkétszereződött, a kötetek száma p e d i g megháromszorozódott.

Á szakkönyvtárak műszaki dokumentációs'jellegüek,rend­

s z e r i n t a s z a k s z e r v e z e t i könyvtáraktól - melyek inkább ál­

talános műveltségre vonatkozó könyveket t a r t a l m a z n a k - e l ­ különítve működnek.

A vállalatok m e l l e t t 3612 műszaki könyvtár működik, 3»247»000 kötet könyvvel és brosúrával. Átlagban minden könyvtárra 900 kötet j u t . Az üzemi könyvtárak közül«a l e g ­ nagyobb könyvállománnyal a Kohászati Minisztérium /667I kö­

t e t / ; az Építésügyi Minisztérium /5721 kötet/; a Kőolaj­

i p a r i Minisztérium /5541 kötet/ és a Közművelődésügyi M i ­ nisztérium / 4 H 5 kötet/ könyvtára r e n d e l k e z i k .

A vállalatok műszaki könyvtárait 1955-ben 282.000 o l v a ­ só látogatta, akiknek összesen 788.000 könyvet adtak k i . Az egy. olvasó által e l o l v a s o t t könyvek száma átlagban három.

Az intézetek m e l l e t t működő szakkönyvtárak az intézeti személyzet számára végeznek dokumentációt. 1011 i l y e n # könyvtár van, 2,342.000 kötet könyvállománnyal. A l e g n a - . gyobb kötetszámmal rendelkező intézeti szakkönyvtárak a kö­

vetkezők: Állami Tervező Bizottság; Tudomány és I s m e r e t ­ terjesztő Társulat; a Minisztertanács Ügyintéző Igazgatósá­

ga s t b .

A legtöbb intézeti szakkönyvtárral r e n d e l k e z i k az Igazságügyiminisztérium /474/; a pénzügyminisztérium /244/;

az Egészségügyi Minisztérium /90/; a Vasutügyi Minisztérium /6o/» Az intézeti szakkönyvtárakban 1955-ben 840.000 köny­

v e t o l v a s o t t 188.000 olvasó, - átlagban tehát egy olvasóra 4 könyv j u t o t t . /B. S./

347.781:778.1

^ J a v a s l a t o k a f o t o m e c h a n i k a i sokszorositványok jóhisze­

mű szabad forgalmára vonatkozó megállapodásra. - WINTER, A.

- N a o h r i c h t e n für Dokumentation, 8. évf, 1 . s z . 1957« márc.

p. 13-18.

A Deutsche G e s e l l s c h a f t für Dokumentation 1956. októ­

berében Nauheimban t a r t o t t 8. évi közgyűlésén Arno W i n t e r p r o f e s s z o r /Hamburg/ élőadásában meggyőzően f o g l a l t a Ösz-

(9)

sze a tudoraányos kutatás mai kollektív természetét. A f e j ­ lődés mai fokán a tudományos kutatás minden egyes u j a b b lé­

pését csak a tudomány egyetemes fejlődésére a l a p i t h a t j a , az e g y e t l e n kutató főből P a l l a s Athénéként kipattanó tudomá­

nyos gondolatnak ma már nincsenek meg a tudományos induk-.'.

ciói. Valamennyi kutató és tudós egy-egy k i s fogát j e l e n t i csak a vonatkozó szaktudomány k o l l e k t i v fogaskerekének, s ha eredményt ér e l , az csak mellékesen a saját müve, főleg és nagyobb részben azonban a tudomány fejlődésének szükség­

szerűen s az e d d i g i fejlődés alapján előálló k o l l e k t i v eredménye. Ezért a tudományos szakirodalomban nem l e h e t ma már kizárólagos érdekelteknek a szerzőt és a kiadót t e k i n ­

t e n i - miként a z t e d d i g a szerzői jogszabályok tették hanem érdekelteknek k e l l minősiteni a kutatók közösségének egyetemét, sőt a nemzetet i s , amely az anyagi feltételek biztositásával lehetővé t e t t e a tudómányos fejlődést. Ezért nem tartható továbbra megokoltnak az az o l t a l o m , amelyet régi eredetű jogszabályok az alkotó egyéniség j o g a i n a k kö­

rülbástyázására- h o z t a k .

Az előadó a közgyűlés elé t e r j e s z t e t t néhány j a v a s l a ­ t o t a z z a l , hogy azokat a kutatók magukévá téve, alkotó mun­

kájuk jóhiszemű felhasználását a közösség javára a szerzői j o g i törvények k e r e t e i n túlmenően lehetővé tegyék. Az. 1 . j a v a s l a t s z e r i n t kivánatos, hogy a folyóiratcikkek és k i ­ sebb tanulmányok élére a publikáló kutató a következő álta­

lános feljogosítást t e g y e : "Jóhiszemű felhasználás, b e l e ­ értve az e r r e a célra ázolgáló bárminemű többszörözést, meg­

engedett és kivánatos". A 2. j a v a s l a t magukra a folyóiratok­

r a v o n a t k o z i k , amelyek e s z e r i n t egész t a r t a l m u k r a nézve a következő feljogosítást adnák: "Utánnyomás a forrás pontos megnevezésével megengedett." A könyvekben k i a d o t t kutatási

anyagra mindez a k o l l e k t i v irányzatú szabad felhasználási lehetőség nem v o n a t k o z i k , minthogy könyvterjedelmű nagyobb kiadványok ma i s erőteljesebben mutatják a kutatási eredmé­

nyek személyes jellegét.

A közgyűlés a j a v a s l a t o k k a l messzemenően egyetértett, s a N a c h r i c h t e n für Dokumentation 1951* évi 1 . számától kezdő­

dően - b i z o n y o s megkötésekkel ugyan - máris megengedi, hogy a forrás megnevezésével cikkeiről és képeiről utánnyomásokat vagy f o t o g r a f i k u s és mechanikai sokszorosítást készítsenek.

/P. I . /

77.03:002 Fényképezés segítségével végzett dokumentáció. - MILÁN, M. - Technická Práca, 8. k. 12. s z . 1956. dec. p. 557-558,

á:3, t : l , g : l , f: 8 .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Október 26-án a biztosítótársaságok információs tevékenységéről, a tájékoztatás és a pszichológia összefüggéseiről, a tájékoztatás nyelvészeti kérdéeeiről,

eljárások feltételei, eljárások céljai, segédanyagok, elemzési módszerek, gyérberendezések, készüléktípusok, készülékek részletei,.. készülékek elrendezése

tőssel - a táblázatok elkészítésére, majd a^ ábrák ée képek kivitelének és elhelyezésének számos esetére.. A tudományos és műszaki fordítások

Ne.m minden Esetben célszerű, az egész könyvtárhálózatra érvényes részletes előírások kiadásaj, sőt- gyakran helyesebb keretutasítások közzététele, melyek álapján

A Szervezet műszaki tájékoztatási szervezetének vezetője összefoglaló cikkében bemutatja a műszaki haladás nemzetközi előmozdítása szempontjából igen nagy

Az olvasás 77 x 100 mm nagyságú ernyőn

Ma már 13.000 példányban késziti ezeket a cédulákat, amelyeket 5.000 könyvtár között.oszt szét.. Világszerte egyre nő a decimális táblázatok alapján

feltétlenül több kartont kell készíteni /Bzam, náv, tárgyszó/, minden anyagot annotálni kell és az egész állományt kis egységekre kell bontani a visszakeresés