Szakbibliográfiák készítése és felhasználása megtekintése

(1)

!

SZAKBIBLIOGRÁFIÁÉ KÉSZÍTÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA;

/Az alábbi tanulmány az OMK műszaki könyvtárosi továbbképző tanfolyama során elhangzott első i l y e n tárgyú előadás kivonata. Áz előadás beve

zetőjében f o g l a l k o z o t t a bibliográfia fogalmá

nak kialakulásával, történetével és a b i b l i o  gráfiák különböző fajtáival, majd rátért a szakbibliográfiák elkészítésének gyakorlatára.

Az előadás e részét t a r t j u k szükségesnek a Mű

s z a k i Könyvtárosok Tájékoztatója olvasói szá

mára Írásban i s rögzíteni.-/

A szakbibliográfiák készitésének ismertetése során fő

l e g azokat a gyakorlaton alapuló t a p a s z t a l a t o k a t kivánom köz

vetíteni, amelyek elsajátitása révén a műszaki könyvtárosok saját területükön maguk i s értékes bibliográfiai kutatómun

kát végezhetnek. Mindinkább j e l e n t k e z i k ugyanis az az igény, hogy a kutató- és termelőmunka elősegítéséhez az egyes vál

l a l a t o k könyvtárosai maguk állitsanak össze jól használható szakbibliográfiákat. Ehhez elsősorban pedig az k e l l , hogy a bibliográfiákat készitő könyvtáros tudása és szakmai gyakor

l a t a állandóan fejlődjék. A bibliográfia-készités -minden alább részletezett szabály, vagy rendszer m e l l e t t i s - a k t i v , gondolkozó, alkotó munka, amelynél a bibliográfus képzettsé

ge, Ítélőképessége döntő jelentőségű. Feltétlenül szükséges, hogy az összeállító figyelmesen, odaadóan bedolgozza, "bele

rágja" magát az adott témába, helyesen tudjon válogatni, a válogatott anyagból a legmegfelelőbbet t u d j a ajánlani. A mun

kamódszerek ismerete megkönnyíti ugyan a munka t e c h n i k a i ré- .szét, de lényegében az eredmény az önálló, a k t i v gondolkodá

son múlik.

A bibliográfiákészités három legfőbb mozzanata:

a/ a tervezés, b/ az anyaggyűjtés, c/ a szerkesztés.

(2)

a tervezés tulajdonképpen előkészítő müvelet. Lényege a tárgy pontos rögzítése, t a r t a l m i elhatárolása; tisztázása annak, hogy milyen témáról kívánom a bibliográfiát elkészíteni.

Ehhez feltétlenül t u d n i . k e l l , hogy a megbízó a kérdéses té

máról az általánosságban megjelent müveket, vagy a kérdés

nek csak az elméleti a l a p j a i t , vagy e s e t l e g csak a gyakorla

tát, a felhasználást kivánja-e megismerni. Ennek tisztázása után kerül s o r a témának a tudományágon belüli pontos e l h a  tárolására, tehát a r r a , hogy alaposabb feltárása érdekében a határtudományok mely területére t e r j e d j e n k i még f i g y e l  münk. E l k e l l határolnunk a témát még időben ős térben i s , ami a z t j e l e n t i , hogy rögzíteni k e l l milyen időszakot ölel

jen f e l a bibliográfia: - az elmúlt 4-5 év anyagát-e, a l e g f r i s s e b b irodalmat, vagy e s e t l e g nyúljon v i s s z a korábbi idő

pontra, p l . egy e r e d e t i szabadalomból induljon-e k i , s t b . - A térbeli elhatárolás pedig a z t j e l e n t i , hogy földrajzi őr-

telemben milyen országok irodalma a legérdekesebb; e s e t l e g csak a h a z a i vagy a környező államoké, vagy minden országé.

Felmerülhet olyan különleges kívánság i s , hogy bizonyos n y e l v i szempontokat vegyünk figyelembe - a felhasználó nyelvismerete alapján - végül pedig lehetséges az elhatáro

lás formai szempontból i s : i g y például csak bizonyos t i p u s u publikációk p l . disszertációk, vagy szabadalmak, vagy pro- * spektusok, s t b . iránt mutatkozik érdeklődés.

A tervezés, előkészítés munkamozzanataihoz t a r t o z i k még annak egyértelmű meghatározása i s , hogy milyen célra készül a bibliográfia: további kutatáshoz, üzemi probléma megoldásához, tájékoztatáshoz, piackutatáshoz, továbbkép

zéshez, stb. A szakbibliográfiák készítésénél eleve abból k e l l kiindulnunk, r- a válogatás k r i t i k a i módszerének a l k a l  mazása m e l l e t t - hogy az elkészült bibliográfia az alapvető, tényleg szakbavágó irodalmat lehetőleg t e l j e s egészében f e l  tárja. Ez a z t i s j e l e n t i , hogy a bibliográfia azokat a müve

ket tartalmazza, amelyek az adott p i l l a n a t b a n , a meghatáro

z o t t g y a k o r l a t i cél számára a legalkalmasabbak. A készítés során állandóan és újból e l k e l l dönteni, mit veszünk f e l a bibliográfiába és mit nem. A könyvtárost gyakran e l r a g a d j a az a törekvés, hogy minél több adatot gyűjtsön. A jó b i b l i o  gráfiáknál pedig nem a sok> vagy több adaton, hanem az ada

tok használhatóságán, minőségén van a hangsúly, anélkül,hogy túlságosan leszűkítenénk az adatok számát. A téma, a szakma ismerete folytán éreznünk k e l l , hogy mikor, mit válogatunk k i , s mindig a téma természete, j e l l e g e határozza meg, hogy milyen mértékben l e s z válogatott a bibliográfiai jegyzék.

Még akkor i s , ha a lehető teljességre törekszünk, válogat-

(3)

nunk k e l l olyan értelemben, hogy nyilvánvalóan e l a v u l t , vagy ismétlő c i k k e t ne vegyünk f e l , i l l . egyes esetekben az u j e l  járásról szóló e r e d e t i beszámolót fogjuk előnyben részesíteni, valamilyen kompilációs, i n f o r m a t i v jellegű c i k k e l szemben*

Az előkészítés - tervezés során annak megállapítása i s • fontos: kinek á számára készül a bibliográfia; a szakterüle- : tén már képzett kutató, mérnök részére vagy olyan szakember í számára, a k i egy u j területtel kiván megismerkedni, - vagy f i a t a l mérnök részére, a k i tájékozódás, továbbképzés céljá

ból kéri a bibliográfiát, s t b . j Végül a z t i s e l k e l l dönteni már a tervezésnél, hogy a i

meghatározott célkitűzéseknek milyen típusú, műfajú i l l . f a j  tájú bibliográfia f e l e l meg legjobban. Elegendő-e csak u.n.

cimbibliográfiát, egyszerű irodalomjegyzéket adni, vagy szükség van magyarázatos, annotált bibliográfiára, i l l e t v e tárgyszavas, vagy s z a k r e n d i , betűrendes, e s e t l e g időrendi felsorolásban adjuk meg a f e l k u t a t o t t adatokat.

•Mindezek előzetes tisztázása, világos megfogalmazása, i l l . megtervezése után foghatunk hozzá á következő munkamoz

zanathoz:

az anyaggyűjtés - hez. 3z a z t j e l e n t i , hogy a szakirodalom r e n  delkezésünkre álló összességéből kiválogatjuk azokat a müve

k e t , amelyek a t e r v e z e t t bibliográfia számára alkalmasak.

Amikor az anyaggyűjtést megkezdjük, tudnunk k e l l már a z t , hogy milyen forrásokból fogunk gyűjteni. Vegyük tehát módsze

resen s o r r a , milyen források állnak a kutató bibliográfus rendelkezésőre. Altalános megkülönböztetésként beszélünk

elsődleges forrásokról és másodlagos forrásokról.

Az elsődleges források a könyvek, a folyóiratcikkek, e s e t l e g szabadalmak, prospektusok, szabványok,: mikrofilmek,1 s t b . Nem l e h e t eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos az, hogy a bibliográfus szemrevétel alapján, un. autopsziás módszerrel vizsgálja meg a bibliográfiába f e l v e t t anyagot. Első lépés

ként leghelyesebb, ha az illető témáról szóló kézikönyvet, standard-jellegű összefoglaló müvet tanulmányozzuk -feltéve, hogy i l y e n van-, utána pedig a kérdéssel monografikus f e l  dolgozásban foglalkozó könyvek kerülnek s o r r a . I t t még egy általános szabályt k e l l leszögezni: időbelileg a bibliográ

f i a i anyaggyűjtésnél mindenkor a l e g f r i s s e b b anyagtól halad

junk a régebbi anyag felé,azért, mert az ujabb anyagbán t a  lálunk e s e t l e g sok hivatkozást a korábbi müvekre, s gyakran bizonyos szempontból időmegtakarítást i s j e l e n t ez a módszer.

Az elsődleges források után kerül sor a másodlagos f o r ¬ rásokra. Melyek ezek? Elsősorban figyelőszolgálati kartonok,

(4)

r e j t e t t bibliográfiák, szakbibliográfiák, bibliográfiák b i b  liográfiái, e s e t l e g kurrens nemzeti bibliográfiák, referáló évkönyvek, referáló-abstract-folyóíratok, s t b . s t b . Ezeket a másodlagos forrásokat i s értékeinunk k e l l az anyaggyűjtés so

rán, ismernünk k e l l megbízhatóságukat, pontosságukat. A másod

lagos forrásoknál különösképpen a z t k e l l tudnunk megítélni, vajon k i t e r j e d n e k - e minden általunk megkívánt adatra / p l . ha egy referátum szövege nem tűnik megbízhatónak, alkalmazzunk szurópróbát, keressük elő az e r e d e t i c i k k e t ! / .

Az anyaggyűjtéssel tehát mind az elsődleges, mind a má

sodlagos források átnézésével párhuzamosan f o l y i k az anyag- • gyűjtés t e c h n i k a i része: a forrásokban talált adatok b i b l i o  gráfiai leírása. Ez azonban a t a r t a l m i munkától soha nem vá

lasztható e l . Ahogy s o r r a vesszük a feldolgozandó forrásokat, a megfelelőkről, oimleirást, un. bibliográfiai leírást kőszi-

tünk. Minden talált tételt külön cédulára, kartonra veszünk f e l . Általánosságban i t t i s a katalogizálási, cimleirási s z a  bályok mérvadók, de ezeket nem h e l y e s mereven a l k a l m a z n i . A lényeg a bibliográfiai címleírásnál az, hogy a kiadvány' pon

tosan azonosítható, i l l . megtalálható legyen, tehát a szerző nevén, a mü cimén és az impresszum a d a t a i n kivül feltétlenül adjá meg a terjedelmet /nyilvánvalóan értékesebb, többet mond p l . egy 20-oldalas c i k k , egy 1-oldalasnál!/, a táblázatok, de e s e t l e g az ábrák-fényképek számát i s . Ha másodlagos források

ból dolgozunk, pl., egy referáló-évkönyvből, különösen fontos, hogy cédulánkon megjelöljük a z t i s , hogy melyik másodlagos forrásból /pontos oldalszámmal/ vettük az adatokat. - A cé

dulák készítésénél és az abban alkalmazott rövidítéseknél, jelöléseknél ügyelnünk k e l l a r r a , hogy feltétlenül következe

t e s e n alkalmazzuk ezeket; hiányzó adatok esetén pedig meg k e l l találnunk a módot ezek kiegészítésére - legkésőbb az utolsó munkamozzanat: a szerkesztés során.- E z z e l az un.

külső bibliográfiai címleírással párhuzamosan végezzük, a k i  választott bibliográfiai adat u.n. belső leírását i s . Ez a belső leírás magának a műnek a tartalmára u t a l - vagy bőví

t e t t címleírás formájában* vagy annotáció, referátum, e s e t  l e g k r i t i k a i jellegű recenzió formájában. Pl.elemző módon kiemelünk a műből egy-két olyan s z a k a s z t , amely a#k e r e s e t t témához éppen a legjobban megfelel. Bővített címleírást pe

dig akkor alkalmazunk, amikor maga a mü címe semmitmondó, t u l általános, nem f e d i pontosan a t a r t a l m a t ; i l y e n k o r a tényleges tartalomra világosan utaló mondattal kibővítjük az e r e d e t i cimet.' A müvek, - cikkek, címeiről lévén szó, f e l  tétlenül beszélni k e l l az, idegennyelvü cikkek e r e d e t i - tehát nem lefordított - címeiről. A bibliográfiai címleírásba

(5)

- eltérően az OMK-nak a figyelőszolgálati kartonokon követett gyakorlatától - hacsak lehetséges, feltétlenül vegyük he az illető mü e r e d e t i óimét, mivel ez -főleg szerző nélküli c i k  kek esetéhen-, de általáhan i s , feltétlenül szükséges a c i k  kek azonosításához.¬

A bibliográfiai anyaggyűjtési munkánál főleg kezdetben, de'később iá, ha bonyolult, szűk területre vonatkozó témák irodalomkutatásáról van szó, igen hasznos u.n. akoióprogram- menetlevel-et készíteni arról: milyen forrásokra t e r j e d j e n k i az anyaggyűjtés és milyen legyen a források áttekintésének

sorrendje. Saját gyakorlatunkban egy i l y e n akcióprogram kb.a ' következőképpen néz k i :

1. A téma pontos körülhatárolása, megbeszélése a megbízó

v a l , a kutatóval magával.

2. Á legfontosabb, s lehetőleg a legújabb összefoglaló ké

zikönyv áttanulmányozása, a k u t a t o t t téma egészének a l a  pos megértése, céljából.

3. A témára vonatkozó könyvek autopszijás megvizsgálása,le¬

> hetőleg az ujabb irodalomtól a régi felé haladva.

4. A könyvekben lévő i r o d a l m i hivatkozások, r e j t e t t b i b l i o gráfiák áttanulmányozása, és megfelelők feljegyzése.

5. A folyóiratcikkek repertóriumának, i l l . a figyelőszolgá

l a t k a r t o n j a i n a k átnézése /mindenkor több decimális szám a l a t t , a határterületeket i s figyelembe véve!/,

6. könyvtárunk fordítási katalógusának'.-esetleg maguknak az e r e d e t i fordításoknak i s - áttanulmányozása.

7« referáló évkönyvek / p l . E n g i n e e r i n g Index/ átnézése, kü

lönös figyelemmel a található és a témát leszűkítő ke

reszthivatkozásokra.

8. A szakmába vágó referáló / a b s t r a c t / la.pok átnézése / l e  zárt évfolyamok esetében, ha i l y e n e k vannak, a tárgymu

tatók áttanulmányozása/.

9. Ha a téma természete megkívánja a vonatkozó szabadalmak, e s e t l e g szabványok átnézése.

10. A szakmát felölelő szakfolyóiratok' legutóbbi évfolyamai

nak /tartalomjegyzékeinek/ áttanulmányozása. *

11. Az u.n. vállalati irodalom: prospektusok, katalógusok, árjegyzékek, s t b . átnézése. '

F e l k e l l h i v n i i t t a figyelmet a r r a i s , hogy munka köz

(6)

ben e s e t l e g olyan adatokra, hivatkozásokra bukkanunk, hógy szükségessé válhat az anyggyüjtós szempontjait éppen a téma jellegénél fogva megváltoztatni. I l y e n k o r a már korábban át

nézett forrásanyagot ebből"" a szempontból újra át k e l l t a n u l  mányoznunk.

Az anyaggyűjtés után következik a bibliográfia készíté

sének harmadik, s egyben utolsó munkamozzanata:

a szerkesztés a bibliográfia tulajdonképpeni megszerkesztése,te- hát az anyag rendezése, osoportositása. A szerkesztés a d j a meg a bibliográfia jellegét: az anyagot a témának legjobban megfelelő r e n d s z e r s z e r i n t k e l l elrendeznünk", hogy áttekint

hetővé, jól használhatóvá váljék. A szakbibliográfiák l e g  korszerűbb- szerkesztési elve feltétlenül a tárgyi csoporto

sítás, tehát a választott anyagot ugy rendezzük, hogy az i l  lető tudományágnak megfelelő s z i s z t e m a t i k u s rend alapján vá

l a s z t j u k meg a tárgyszavakat, s általában az általánosról haladunk a részletesebb, az egyedi felé. A tárgyszón belül -amely egyben f e j e z e t e t i s j e l e n t h e t - alkalmazzuk azután a f o r m a i9 betűrendes csoportosítást, tehát a szerzők neve, vagy szerző hiányában a cim első szavának -figyelembevételé

v e l . A tárgyi csoportosítás alkalmazása, a téma jellegén kí

vül az anyag mennyiségétől i s függ, tehát attól, hogy az egyes tárgyszavak s z e r i n t i fejezetekbe tudunk-e elegendő megfelelő anyagot f e l v e n n i . Előfordul - s e z t az OMK gyakor

latában következetésen megvalósítjuk - a^kiadványfajók s z e - * r i n t i csoportosítás i s , amikor a könyveket, folyóiratcikke

k e t , fordításokat, szabadalmakat, s t b . külön fejezetekben, ezen belül szerzői betűrendben tüntetjük f e l . Ez a'rendezé

s i mód egyrészt megkönnyiti a könyvtáron belüli feltalálha

tóságot, másrészt bizonyos mértékben értékelő elrendezés i s . A szerkesztés munkájához t a r t o z i k - különösen akkor,' ha az elkészülő bibliográfia szélesebb érdeklődő kör számára , szól-, hogy bevezetőt, vagy útmutatót helyezünk az elejére,

amelyben ismertetjük az összeállítás, szerkesztés e l v e i t , a kutatás módszereit és egyben a felhasználónak rövid vezér

f o n a l a t adunk a bibliográfia céljáról és felhasználásáról.

Nagyobb terjedelmű, l o g i k a i felépitésü bibliográfiáknál az egyes s z a k f e j e z e t e k elé i s írhatunk magyarázatként előszót.

I l y e n esetben e s e t l e g egyes müveknél az annotációkat f e l e s 

legessé tesszük. - ' Akár tárgyi-szakrendi, akár betűrendes, vagy más r e n 

dezési e l v e t alkalmazunk a szerkesztésnél, legtöbb esetben gondoskodnunk k e l l mutatók-indexek készítéséről i s , főleg akkor, ha a bibliográfia önálló kiadványként nyomtatásban,- vagy sokszorosításban i s megjelenik. Szerzői betűrendes e l -

(7)

rendezés esetén tárgymutató, tárgyszavas elrendezés esetén pedig szerzői névmutató készüljön - e s e t l e g szótárszerű i s l e h e t a mutató, amely három elemet f o g l a l magában: a tárgy

szót, a szerző nevét és a mü címszavát. Nem szabad megfeled

kezni a szerkesztés során utalók készitéséről sem; tárgysza

vas elrendezés esetén h i v a t k o z n i k e l l egyes fejezeteknél a bibliográfiába más tárgyszavak alá beosztott, de ennél a f e  jezetnél i s értékes a d a t r a . Az utalók túlzott nagy számának alkalmazásánál azonban mérsékeljük magunkat, s csak o t t a l  kalmazzuk, ahol ez a téma megértéséhez, jobb áttekintéséhez feltétlenül szükséges. Ne feledkezzünk meg a bibliográfia elején vagy végén az alkalmazott rövidítések feloldásáról sem, s adjunk nagyobb terjedelmű bibliográfiák esetében a bevezető után jól megszerkesztett tartalomjegyzéket i s .

Beszélnünk k e l l még az elrendezés, á szerkesztés tech

nikájáról i s , amelyet nem szabad a munka t a r t a l m i részétől elválasztanunk. Az elrendezés technikájához t a r t o z i k , hogy a gyűjtött cédulákat átvizsgáljuk, az e s e t l e g e s következet

lenségeket kijavítjuk. Kiderülhetnek a rendezésnél az átfe

dések, szükség van adatok kiegészítésére, e s e t l e g szúrópróba

szerű ellenőrzésre. Mindezt a legnagyobb gondossággal k e l l csinálnunk. Párhuzamosan, megfelelő egységes tipográfiai j e  l e k k e l látjuk e l a cédulákat - e s e t l e g aláhúzzuk a fontösabb adatokat,, vagy felkiáltójelet teszünk, zárójelbe tesszük,ami mellékes, stb. - A^mi k o r az anyagot t e l j e s e n készen sorrendbe raktuk, következik a számozás. E r r e főleg a mutatók készíté

séhez van szükség, i l y e n k o r elegendő a tételszámokra h i v a t  koznunk. Miután így "nyomdakész" állapotba hoztuk a cédula

anyagot, sor kerül a leírásra, i l l . sokszorosításra, vagy kinyomtatásra.

- x - x - x - • ,' . % .

Amikor az anyaggyűjtés forrásairól v o l t szá; emiitettük, hogy a bibliográfusnak tudnia k e l l a z t , milyen forrásokban

lehet megfelelő anyagot találni, milyen forrásai, s segéd

eszközei vannak. Általában a bibliográfiai munka minőségének egyik fokmérője, hogy a bibliográfiai munkaeszközöknek, s e  gédkönyveknek, kézikönyveknek, stb., milyen sokfélesége, változatossága áll a kutató könyvtáros rendelkezésére, s ezekben milyen b i z t o s a n és gyorsan tud tájékozódni.' Az aláb

biakban a különböző jellegű bibliográfiai segédeszközökről, amelyek a, műszaki tudományokkal általában foglalkoznak, k i s táblázatos felállítást adunk, megjegyezve, hogy mindenütt csak szemléltető példaképpen l - l müvet' sorolunk f e l - h i s z e n i l y e n keretek között a hasonló jellegű, ma használatos müve

ket nem lehetséges mind megadni.

(8)

A felhasználás.

Kevés szó e s i k általában arról, milyen hatalmas segít

séget j e l e n t mind a kutató, a mérnök, az olvasó, de a könyv

tár dolgozói számára i s egy-egy elkészült bibliográfia. A t a p a s z t a l a t a z t mutatja, hogy nagyon sok esetben az érdekél

tek maguk sincsenek tisztában v e l e , milyen komoly támogatást adhat egy kész bibliográfia, i l l e t v e , ha tudják i s , hogy e l  készült i l y e n , nem tudjákj hogyan forgathatják, h a s z n o s i t - - hatják. Éppen a már elkészült bibliográfiák széleskörű f e l  használ ás-ában hiányzik a jártasság; e z t a jártasságot e l 

sősorban a könyvtárosnak k e l l elsajátítania ugy, hogy köz

vetíthesse a z t a mérnök és kutató számára. Elsőrendű köve

telmény a könyvtárossal szemben, hogy az adott témához, adott esetben t u d j a , hogyan, h o l , mit i s keressen; nem s z a  bad bizonytalankodnia, ismernie k e l l a segédeszközöket, a bibliográfiai utalások értelmét, a mutatók felépítését,hasz

nálatát, s f e l k e l l készülnie a várható,- beérkezhető kérdé

sekre. Hogyan t u d j a e z t elérni?

G y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i n k alapján szeretnénk néhány tanácsot a d n i . Szükséges, hogy az üzemi-kutatóintézeti mű

s z a k i könyvtárosok saját könyvtárukban un. bibliográfiai katalógust készítsenek. Ebbe a katalógusba dolgozzák f e l a sajátmaguk által már elkészített bibliográfiák céduláit -kartonokon szakrendben, e s e t l e g tárgyszó s z e r i n t i e l r e n 

dezéssel - és fokozatosan egészitsék k i e z t a saját szakte

rületükön az OMK által már elkészitett bibliográfiák n y i l  vántartásával. Amennyiben munkájuk, kutatásuk közben na- gyubb terjedelmű r e j t e t t bibliográfiákra bukkannak, ezek

ről i s készítsenek k a r t o n t , sőt saját kézi-, és segédkönyv

táruk bibliográfiai anyagát i s hasonlóképpen beledolgozhat

ják ebbe a bibliográfiai katalógusba, amit más szóval

"tájékoztatási archivum"-nak i s nevezhetünk. Az OMK-ban e l  készült bibliográfiákról rendszeresen h i r t ad a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója. Ebből a saját szakterületükre vonatkozó bibliográfiákról tudomást szereznek, s szükség esetén aiáoolatot i s kérhetnek saját részükre.

Az egy szakterületen, vagy rokonterületeken dolgozó üzemi és kutatóintézeti könyvtárak együttműködése i s nagy

ban f o k o z h a t j a a bibliográfiák szélesebbkörü felhasználá

sát. Kössenek i l y e n vállalatokkal, intézményekkel megállapo

dást, hogy az elkészült bibliográfiákat bizonyos- időszakon

ként kicserélik, i l l . legalább tudatják egymással, hogy mi

l y e n bibliográfiák készültek e l .

Az OMK bibliográfiai c s o p o r t j a időszakonként - sajnos

(9)

nem eléggé rendszeresen megkapja az egyes hálózati műszaki könyvtárakban készült bibliográfiák egy-egy példányát. Eze

ket nyilvántartásba v e s z i és- szükség esetén mind a b i b l i o  gráfiák készítésénél, mind a tájékoztató-szolgálatban f e l  használja. Helyes volna, ha az üzemi-kutatóintézeti műszaki könyvtárosok minden náluk 'elkészült bibliográfia egy példá

nyát az OMK bibliográfiai osztályára rendszeresen beküldenék, h i s z e n e z z e l igen gyakran nagy munkát, ujabb párhuzamos ku

tatást tudnak megtakarítani.- Az üzemi-kutatóintézeti műsza

k i könyvtárosok v i s z o n t ne mulasszák e l , mielőtt egy-egy na

gyobb munkát igénylő bibliográfiai kutatáshoz hozzáfognak, hogy igénybevegyék tájékoztatásképpen az OMK-t. Kérdezzék meg, készült-e már hasonló tárgykörben bibliográfia, van-e e s e t l e g fellelhető r e j t e t t bibliográfia, vagy talán más üzem, vagy ^kutatóintézet készített már a témára vonatkozó irodalmi jegyzéket.

Világos ezek után, hogy a bibliográfiai feltárást nem l e h e t elválasztani a bibliográfiák terjesztésétől, attól, hogy az elkészült anyag minden esetleges- érdeklődőnek r e n  delkezésre k e l l hogy álljon. Ezért készitette e l az OMK a .KGM segi1;ségével az utóbbi két évben a KGM térületét érdek

lő és az OMK által elkészített bibliográfiák jegyzékét, s

ezért készül most, egyelőre kéziratban* az OMK által 1951- { 1956 között elkészített és még használható bibliográfiáinak • jegyzéke. Heiyes kezdeményezésnek k e l l t e k i n t e n i a z t i s , r hogy p l . a "Mérés és Automatika" c. szakfolyóirat mult évi

egyik számában közölte, hogy az OMK egy év a l a t t a mérés- \ műszertechnika és automatizálás tárgykörében milyen b i b l i o - | gráfiákat készített. Kívánatos lenne, ha a különböző szak

folyóiratok, de akár az üzemi lapok, dokumentációs üzemi k i - ; adványok, s t b . folyamatosan h i r t adnának a szakmát érdeklő, | már elkészült bibliográfiákról.

A már elkészült bibliográfiák széleskörű ismertetésé- ; nek és terjesztésének számos még felkutatható lehetősége és \ módszere van. Éppen ez a f e l a d a t vár a műszaki könyvtárosok | most már igen széles társadalmára. E z t a f e l a d a t o t pedig

össze k e l l k a p c s o l n i a z z a l i s , hogy nyomon kövessék ezek

sorsát, felhasználását az üzemben, az iparágban, a kutatás- j ban. Érdeklődjenek az üzemi könyvtárosok a szakembereknél, I hogyan tudták hasznosítani az összeállított bibliográfiai j anyagot, megfelelt-e az anyag mennyisége, minősége - milyen 1 különleges kívánságaik lennének ujabb bibliográfiák kész.i- . | tését illetően, mert csak i g y b i z t o s i t h a t j a munkája fejlő

dését. , I

(10)

BIBLIOGRÁFIAI SEGÉDESZKÖZ ÖK SEGÉDKÖNYVEK s

/tlachschlagwerk, r e f e r e n c e - book, szpravocsnik, guid©/

tionary.New York, 1944•

P h i l o s o p h i c a l L i b r .

CHAMBER's t e c h n i c a l d i c t i o - nary.Rev.ed.suppl.London, 1949.Chambers.

HANDY t e c h n i c a l d i c t i o n a - ry i n 8 languages.London, 1949.Disce.

BUTTRESS, F.A.: World l i s t of abbreviations of B c i e n - t i £ i c , t e c h n o l o g i c a l and commercial o r g a n i s a t i o n s . London, 1954* H i l l .

BAUDRY, H.: D i c t i o n n a i r e d'abréviationB f r a n c a i s e s et étrangéres techniquea.

Montligeon, 1951»Montli- geon.

BIBLIOGRÁFIÁK:

/általános műszaki j e l l e  gűek/

DALTON, B.H.: Sources of engineering information.

Berkley - Los Angeles, 1948.Univ.of C a l i f . P r . HOLMSTROM, I . E . : Records and r e s e a r c h i n enginee

r i n g and i n d u s t r i a l s c i ¬ ence. 2.ed.rev.a.enl.

London, 1947»Chapman a . H a l l .

Enciklopédiák:

Odham's p r a c t i c a l and.techni

c a l encyclopaedia. London, 195-, Odham's P r e s s .

JONES, F.D.:.Engineering en- c y c l o p e d i a.2. e d . l-2. V o l . New York, 1943.Brighton, Ind.Press.

Lexikonok:

BROCKHAUS' ABC der.Natur- wissenschaften und Technik.

4. A u f l . L e i p z i g . 1955.Brock- haus,

PFEIFFER-RINGENKUHL: Taschen- l e x i k o n der Technik. L e i p - z i g , 1949.Dietrich

LEONARDI, R.: D i z i o n a r i o i l - l u s t r a t o d e l l e scienze pure e a p p l i c a t e . 2.ed. 1-2.V o l . Milano, 1950-52. H o e p l i . Szótárak, címtárak, tábláza

tok:

KRATKIJ t e n n i e s e s z k i j szpra

voosnik, Moszkva, 1949-1950.

Gosztehizdat. /értelmező/

ILLUSTRATED t e c h n i c a l d i c -

++ A táblázat összeállításához hasznos segítséget nyújtott a szerkesztés a l a t t lévő Loczka-Tombor kartársak által összeállított "A tudományos kutatás•segédkönyvei" c . munkája.

(11)

BIBLIOGRAPHIE des l i v r e s f r a n c a i s e de technologie e t i n d u s t r i e ... 1940-1950.

P a r i s , 1950.Synd.Nat.des E d i t .

HOLMSTROM, I . E . : B i b H o - graphy of interlingúal s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l d i c t i o n n a i r e s . P a r i s, 1954.Unesco'./Műszaki és tudományos szótárak nem

zetközi bibliográfiája!!/

OMK bibliográfiáinak jegy

zéke. I - I I . /KGM-mel kö

zös kiadásban/ 1955-1956.

ROBERTS,A.D.: Guide to t e c h n i c a l l i t e r a t u r e . Introductofy chapters and engineering. London,1939•

Pitman. /1938-ig i s m e r t e t i a műszaki irodalom b i b l i o  gráfiáit/

REFERÁLÓ FOLYÓIRATOK:

/ a b s t r a c t - l a p o k / BIBLIOGRAPHIE des l i v r e s

f r a n c a i s e de technologie e t i n d u s t r i e ... 1940-1950.

P a r i s , 1950.Synd.Nat.des E d i t .

HOLMSTROM, I . E . : B i b H o - graphy of interlingúal s c i e n t i f i c and t e c h n i c a l d i c t i o n n a i r e s . P a r i s, 1954.Unesco'./Műszaki és tudományos szótárak nem

zetközi bibliográfiája!!/

OMK bibliográfiáinak jegy

zéke. I - I I . /KGM-mel kö

zös kiadásban/ 1955-1956.

ROBERTS,A.D.: Guide to t e c h n i c a l l i t e r a t u r e . Introductofy chapters and engineering. London,1939•

Pitman. /1938-ig i s m e r t e t i a műszaki irodalom b i b l i o  gráfiáit/

OMK Műszaki Lapszemlék, Bp.1949-50-

REFERATIVNÜJ Z s u r n a l , Himija, - F i z i k a - A s z t r o - noraija - Mehanika - Masino-

s z t r o e n i e - M e t a l l u r g i j a - Telemehsnika, radiotehnika, e l e k t r o n i k a , e l e k t r o t e h n i k a . Moszkva, 1954-

TECHNISCHES Z e n t r a l b l a t t . Maschinenwesen - E l e k t r o -

technik. B e r l i n , 194-

BETTELLS T e c h n i c a l Review, Columbia, Ohio, 1952-

APPLIED Mechanics Review, San Antonio, 1948-

BTJLLETIN A n a l i t i q u e Signa- l e t i q u e , Centre Nat. Rech.

Scíent. P a r i s , 195-•

PATENT'S A b s t r a c t s Journal, L i v e r p o o l , 194-

REFERÁLÓ ÉVKÖNYVEK:

/index, year-book/

Scíent. P a r i s , 195-•

ENGINEERING Index, 1884 -New York.

-.- Engng.Ind,Incor.

INDTJSTRIAL ART Index.

New York, 1913.,Wilson Co.

FÜHRSR durch d i e technische Literatur.Hannover, 1913-, V/eidemann /évenként megje

lenő műszaki i r o d a l m i ' könyvkereskedői bibliográ

f i a /

Scíent. P a r i s , 195-•

f i a /

KÉZIKÖNYV2K:

' /Handbuch, H i l f s b u c h , e t c . / /Általános műszaki jellé- .

güek/

f i a /

HANDBOOK of engineering, fundamentals. 2.ed.New York London, 1952. V/iley, Chap- man a . H a l l .

STANIAR, N.: Plánt enginee- . r i n g handbook. New York- . London-Torontó, 1950.

McGraw H i l l .

(12)

PALOTÁS,L.: Mérnöki kézi HÜTTE des Ingenieurs Ta- könyv 4 kötetben. Bp. schenbuch. H r s . Akad.Vérein 1955 - Müsz. K. Hütte,, 28.neübearb. A u f l . JUDGE, N.í Engineering

1 ,2 ,5 Bd. 1954-1955.

m a t e r i a l s . 3 V b l . London, 1945-47". Pitman.

Vince Pálné f

- x - x - x - x -

Az Országos Műszaki Könyvtár bibliográfiai'szolgáltatásai.

Az OMK 7 év óta végez irodalomkutatási munkát a kutató- és tervezőintézetek, iparvállalatok s t b . Írásbeli kérel

mére. A termelés és műszaki kutatás részére nyújtott bibliográfiai szolgáltatások körét a könyvtár kibővítet

te.. A témák differenciálódása következtében mind sűrűb

ben merült f e l ez az igény, hogy a f e l k u t a t o t t irodalmi anyagot a könyvtár mélyebben, elemzőbben tárja f e l — Ezért az eddigi díjmentesen végzett szakirodaiomkutatás m e l l e t t költségmegtéritós ellenében, olyan a n a l i t i k u s

szakbibliográfiák összeállítását Í B vállalja, amelyek

nél a cím m e l l e t t néhány mondatban t a r t a l m i ismertetést /annotációt/ i s adnak, feltárva a h i v a t k o z o t t irodalom

leglényegesebb mondanivalóját. I l y e n bibliográfiákat a könyvtár csak jól elhatárolt, szük témakörben készit.