320
részesül gyakorlati oktatásban, ami több mint másfélszer annyi, mint az előző tan- évben volt. A gimnáziumi tanulóknak több mint kétharmada (80 000 tanuló) heti egy napon, illetve 2 órában gyakor—
lati foglalkozáson vesz részt.
Az ipari, kereskedelmi és mezőgazda—
Sági tanulóképzésben 134 800—an, 7,5 szá—
zalékkal többen vesznek részt, mint az előző tanévben.
Az egyetemi és a főiskolai hallgatók száma 1961/62. tanévben az előző tanév-
hez képest egyötödével, 53 300—ra, ezen
szamna—
belül a nappali tagozatra járóké MüM—ra nőtt. A hallgatók 28 százaléka, mintegy
14 700 fő műszaki pályára készül.
1961—ben a megjelent könyvek száma (3400) és példányszáma (39 millió) 15 szá-—
zalékkal volt több, mint 1960—ban. ' JA rádióelőfizetők száma egy év alatt 90 OOO-rel nőtt. 1961. év végén meghaladta
a 2314 OOO—et. A televízióelőfizetők száma az elmúlt évben megkétszereződött, azé—v végén 206000 volt.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
MAGYAR SZAKIRODALOM
ÉLTETÓ ÖDÖN —— L. ZIERMANN MARGIT:
MATEMATIKAI STATISZTIKA Tankönyvkiadó, Budapest, 1961. 177 old.
, A könyv a középiskolai szakköri füze—
tek sorozatában jelent meg és mint a szerzők a bevezetőben megjegyzik, a né—
hány évvel ezelőtt ugyanebben a sorozat—
ban megjelent ,,Valószinűségszámitás" c.
füzet folytatásának tekinthető. Valójában azonban ennél többről van szó. Ugyanis mind a tárgyalt anyag mennyisége, mind pedig összeválogatása alkalmassá teszi Éltető Ödön és Ziermann Margit munká- ját arra, hogy azok, akik a matematikai statisztika iránt érdeklődnek, ebből meg- szerezhessék a legalapvetőbb ismereteket.
Tekintettel arra, hogy a könyv a felhasz—
nált valószinűségszámítási alapismerete- ket is (az első 56 oldalon) előzetesen tár—
gyalja, ezt a 177 számozott oldalt tartal- mazó munkát nyugodtan tekinthetjük egy bevezető jellegű, önálló matematikai sta—
tisztikai könyvnek.
Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy a könyv nem használható a középiskolai szakkörökön. Egy szakköri füzet elsősor—
ban a szakkört vezető tanárnak szól, me—
lyet a diák is használhat, ha ehhez taná- rától megfelelő segítséget kap. A könyv ennek a célnak is megfelel, bár a szerzők kétségkívül kicsit előre tekintenek, arra az időre, amikor a differenciál— és integ—
rálszámítás újból bekerül a középiskolai anyagba. E helyen említjük meg, hogy a differenciál— és integrálszámitást is tar- talmazó középiskolai matematika—anya—
gon kívül a könyv olvasásához további alapismeret nem szükséges. Ha csak a középiskolai szempontokat tartják szem előtt a szerzők, akkor is helyes a mate—
matikai statisztikáról kicsit bővebben irni, amint ezt a könyvben meg is teszik. Kö—
zépiskolai tanáraink jelentős része ugyan-
is az egyetemen még nem tanult mate- matikai statisztikát. Mindenképpen. jobb, ha egy könyv, amely a matematikának elméleti és gyakorlati szempontból egy—
aránt egyik legfontosabb és legintenzíveb—
ben fejlődő ágával való foglalkozáshoz nyújt segítséget a középiskolai tanár szá—
mára, kicsit többet tárgyal, mint az a pár téma, amelyre a szakkörön majd sor lie-., rül. Helyes, ha egy ilyen könyv átfegóbb, kerek egészet nyújt, csökkentve az olvasó hiányérzetet. A könyv megfelel e célnak.
Ezzel egyben alkalmassá válik arra is, hogy -—— mint említettük -— a matematikai statisztika iránt érdeklődők és abban még nem járatosak, de a középiskolai alapisn meretekkel rendelkezők számára bevezető, tájékoztató jellegű könyvként szolgál- ljon. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen könyvek mindig nagyon hasznosak, Különösen áll ez erre a könyvre. A' ma- tematikai statisztika nem csupán a mate—
matikusok ügye. Ma már majdnem min- den tudomány felhasználja eredményeit és módszereit. Másrészt nem minden tu—
domány művelője rendelkezik a közép—
iskolai anyagon túlmenő matematikai alapismeretekkel. Figyelembe véve még a könyv viszonylag kis terjedelmét, remél—
hető, hogy igen sok szakember számára válik hasznos segédeszközzé.
Ezzel kapcsolatban meg kell még emlí-—
tenünk azt is, hogy a tárgyalt anyag tar—
talmazza azokat a legfontosabb tudnivaló- kat és módszereket, melyek egy matema- tikai statisztikát felhasználó szakember munkája során leggyakrabban előfordul- nak. Ezek a következők: beesléselmélet,
statisztikai próbák, korreláció és regresz'é Szió, mintavétel véges sokaságból (repré- zentatív statisztika), statisztikai minőség-'- ellenőrzés. Bár e fejezetek tárgyalása so- rán természetesen csupán a legalapvetőbb
—— de konkrétan felhasználható —— mód—
323
szerekre kerülhetett sor, a könyv átolva- sása után az olvasó már megbarátkozott a matematikai statisztikával, többé nem idegen számára és az esetleg szükséges to—
vábbi ismereteket már könnyen meg—
szerezheti;
Összefoglalva Éltető Ödön és Zierma'rm Margit munkája kitűnően megirt és sok- oldalúan felhasználható, bevezető—ismer—
tető jellegű -matematikai statisztikai könyv, melyet a tárgy iránt érdeklődők- nek melegen ajánlunk.
Prékopa András
AZ ,,IPARSTATISZTIKA" C. TANKÖNYV VITÁJA
Lukács Ottó—Ollé Lajos: Iparstatisztika.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.
1900. 373 old.
A Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztálya az elmúlt év novem- berében vitát rendezett Lukács Ottó—
Ollé Lajos: Iparstatisztika c. egyetemi tankönyvéről. *A vitadélutánon nagy számban jelentek meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem oktatói és hallgatói, a Központi Statisztikai Hiva—
tal munkatársai, valamint egyes intézmé—
nyek, vállalatok közgazdászai, statisztiku- sai. A vitához alapul" szolgált dr. Héja László—Pusztai Béla bírálata, amely a Statisztikai Szemle 1961. évi 8—9. számá—
ban jelent meg. ,
A vitát dr. Wilcsek Jenő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipargaz—
daságtan Tanszékének tanszékvezető egye- temi tanára vezette. Bevezetőjében fel—
hívta arés'ztvevők figyelmét arra, hogy a vita tárgyát képező könyv nemcsak egye- temi tankönyv, hanem a gyakorlati köz- gazdászok számára ismereteket nyújtó szakkönyv is, kívánatos tehát, hogy a hozzászólók a művet mindkét szempont—
ból értékeljék.
Javasolta, hogy a hozzászólások térje—
nek. ki a tankönyv tartalmi vonatkozá- saira, valóban azt az anyagot tartalmaz- za—e, a, mű, amelyre a közgazdászoknak szükségük van, vizsgálják továbbá a köny- vet didaktikai szempontból, a tanítható—
ság és a tanulhatóság szempontjából, pe—
dagógiai és nevelési szempontból, bele—
értve az ideológiai nevelés kérdését is.
Ezután dr. Héja. László, a Központi Sta—
tisztikai Hivatalosztályvezetőie tartotta meg vitaindító előadását (Az előadás nem tért ki a_Statisztikai Szemle 1961. auguszd tus—szeptemberi számában ,.e könyvről irt (Említett bírálatra, azt ismertnek tételezte
e ) .
A vitaindító előadás foglalkozott az ipar—
statisztikai szakirodalom fejlődésével az—
6 Statisztikai Szemle
zal a korszakkal, amikor az iparvállalatok munkájára, sigy az iparstatisztikai elmé- letre és gyakorlatra egyaránt a mennyi- ségi szemlélet volt a jellemző. Hangsú—
lyozta, hogy ez a szemlélet helytelen, mert a mennyiségi mérés —- például a termelési volumen alakulásával kapcsolatban szá—
mos, nem a termelés növekedésével kap—
csolatos —— egyéb tényezők hatását is tük—- rözi, s így a valóságosnál magasabb ter- melési, eredményeket _ mutat ki. E kor- szak lényegében lezárult, s e korszakkal szemben a jelenlegi tankönyv lényeges fejlődést mutat. Tartalmazza a termelési volumen alakulásának, a termelékenység alakulásának vizsgálatával kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok leg- újabb eredményeit, s azok alapos, mélyre—
ható elméleti kifejtését. Lukács Ottó és 'dr. Ollé Lajos könyve korszerű mű, mely megfelel a' modern követelményeknek.
A' könyv szerzői arra is gondoltak -——
mutatott rá az előadó —— hogy az oktatás területére is bevigyék a legújabb kutatá—
sok eredményét. Az ,,Iparstatisz'tikál'á mint tankönyvet bírálva hangsúlyozta, hogy a tankönyvnek minél világosabbnak.
áttekinthetőbbnek és jól tagoltnak kell lennie azért, hogy az egyes gondolatokat minél könnyebben meg lehessen érteni, rögzíteni, s ugyanakkor a lényeges mon—
danivaló ne sikk—adjon el. E tekintetben véleménye szerint, bár az alapvető, a fő mondanivaló kifejtésében nincs hiba, az egyes apróbb részletek kifejtésével kapa- csolatosan azonban van néhány kifogá—
solni való a könyvben. Helytelennek tartja például, hogy .a halmozott termelés ismer—
tetése nem a halmozott termelés fogalmi meghatározásával, hanem az ipari szolgál—
tatás. a nem ipari termelés elszámolásá—
val kezdődik.
A nettó termelési indexek tárgyalási módjával foglalkozva úgy találta, hogy ezek a fejezetek tömörségük folytán ne;
hezen tanulhatók, sok elvonatkoztatási;
tartalmaznak és túlzottan szűksZavúak.
A vitaindító előadást számoís' hozzászó—
lás követte. A követkeZőkbe—n a "je-gyzőa könyv alapján az egyes hozzászólásokat is mertetíük, de nem elhangzásuk időrendi sorrendjében, hanem a lehetőség Szerint arra törekedVe, hogy az azonos témával foglalkozó hozzászólások kövessék ogy—
mást. , -
Tóth Tibor,a Központi Statisztikai Hiva—
tal osztályvezetője rámutatott, hogy a tan—
könyv tartalmát tekintve jelentős állomás a magyar iparstatisztika fejlődésében, egy-x ben úttörő munka is, melyigen sok új is:—
meretet tartalmaz mind az elméleti, mind"
a gyakorlati közgazdászok számára. Külö—a