Konferencia a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alkalmazásáról

1 242

nyítvány vagy fokozat csak a ténylegesen ki—

érdemelt mértékben adható ki.

A beszámolókból és a hozzászólásokból nyilvánvalóvá lett. hogy az oktató központok- ban sok oktatói hely nincs betöltve, a meg- üresedett helyek betöltése általában elhúzó—

dik. Ennek alapvetően két oka van, a koráb—

ban már említett adminisztratív 'nehézkesség mellett az a legfőbb probléma, hogy nagy hiány van olyan kiválóan képzett szakembe—

rekben. akik oktatásra is alkalmasak. és amellett hajlandók lakóhelyüktől évekig is

távol élni.

A Nemzetközi Statisztikai Intézetnek a fej—

lődő országok érdekében folyó statisztikus—

szakképzéssel kapcsolatos feladatait külön napirendi pont keretében vitatták meg. En—

nek során az a kívánság merült fel, hogy az oktató központok tevékenységének összehan- golása terén az Intézet növelje aktivitását, és olyan jellegű feladatokat is vállaljon, mint a statisztika oktatásával foglalkozó intézmé—

nyek jegyzékbe foglalása, tevékenységük fi- gyelemmel kísérése. tanterveik, tananyagaik.

vízsgarendszerei'k áttekintése és befolyásolá- sa. Jóllehet. a vita folyamán bebizonyosodott.

hogy ezeknek a követelményeknek a teljesí- tését az intézet teljes egészében nem vállal- hatja, abban egyetértettek, hogy kívánatos

szemu;

lenne javaslatot terjeszteni az intézet Okta- tási Bizottsága (Statistical Education Frog-**

ramme Committee of lSl) elé, mely kifejezné a szeminárium résztvevőinek alábbi kívánsá—

gait: —

— az oktató központok igazgatói rendszeresen ta—

lálkozzanak. e célra alapot kell biztosítani; _ ,

— az oktató központok tantervet és tananyagot—'le— * gyenek hozzáférhetők valamennyi oktató központ szá-, ,;

mára;

* _

— alapot kell biztosítani az oktatási szakértők tra-* ,

— pasztala—tcseréjére; *

— az igazgatók tanácskoz'ásairaj rendszeresen kéts , évenként kerüljön sor. a legközelebbi találkozót'1974

decemberében tartanák. *

A szeminárium szoros munkaprogram alap- ján dolgozott. A résztvevők egyöntetű véle- ménye szerint rendkívül eredményes volt. Ezt látszik igazolni az is. hagy a jövőben rend—_- szeressé teszik az ilyen természetű találkozó,?

kat. Mint vendéglátók reméljük. hogy az érte—

kezlet eredményes munkájához a magarol; ré—

széről is hozzájárultunk a megfelelő környe- zet, a technikai segítség és berendezések ré—

vén. A megfeszített munka fáradalmait tár- sadalmi programok enyhítették és a kísérők részére ún. hölgyprogramokat is szerveztek.

lgy került sor Szentendre. Esztergom és Bu- ' dapest nevezetességeinek megtekintésére. en—

nek során az országház meglátogatására.

KONFERENCIA A VALÓSZINÚSÉGSZÁMlTÁS ÉS A MATEMATlKAl STATlSZTlKA ALKALMAZÁSÁRÓL'

SZ. SZOKOLOVA

A műszaki tudományos társaságok össz- szövetségi tanácsának alkalmazott matema- tikai és szómítástechnikai bizottsága a Szov- jetunió Tudományos Akadémiájával (a V. A.

Sztyeklov Matematikai Intézettel), a Műszer- ipar. automatizálási eszközök és irányítási rendszerek Minisztériumával és a moldovai köztársasági műszaki—tudományos társasá- gok tanácsával közösen 1972-ben Kisinevban rendezte az első össz-szövetségi konferenciát a valószínűségszámítás és a matematikai sta- tisztika népgazdasági alkalmazása tárgyá-

ban.

A konferenciát az azóta elhunyt ]. V. Lin- nik akadémikus, a Rendező Bizottság elnöke nyitotta meg, majd !. Sz. Skorupeev, a Mol- dovai SZSZK élelmiszeripari minisztere, a mol- dovai műszaki tudományos társaságok ta- nácsának elnöke mondott beszédet.

Elsőnek ], K. Beliaev professzor .,A minő—

ségellenőrzés és a termelés irányításának statisztikai módszerei" című előadása hang—

zott el. Az előadás jellemezte a termelés el- lenőrzésének valószínűsége'lméleti és statisz-

' Vesztnik Szlatisztiki. 1973. évi 1. sz. 69—70. old.

tikai modelljeit, megvilágította az informatív paraméterek számítási módszerének kérdé—

seit, bemutatta a megbízhatósági kritérium megállapításának eljárásait. (: különböző munkafázisok és gyorsított vizsgálatok eseté- ben. Tárgyalta a tömegszolgáltatások sor- banállásí modelljeit és a termelés irányitá—

sának feladatait. Az előadó érintette a soft- ware kérdéseit, a valószínűségelmélet és a matematikai statisztika kiadványait és okta- tását, bíbliográfiát közölt a minőségellenőr- zés és a termelés irányításának statisztikai módszereiről a Szovjetunióban és külföldön publikált munkákról.

A népgazdaság közgazdasági és technikai törvényszerűségei előrejelzésének alapvető elméleti és gyakorlati problémáit ismertette A. M. Dlin professzor. Elemezte a prognosz—

tika elméletével és gyakorlatával foglalkozó hazai és külföldi irodalmat. A. M. Dlin töb—

bek között megjegyezte, hogy a prognoszti- k'ában nagy szerepet játszik a bonyolult szer- kezetű komplex statisztikai modellek szer- kesztése. llyenkor minden részprobléma számára célszerű külön matematikai statisz- tikai modellt készíteni. Az általános model-

SZEMLE

1 243

lek felhasználása -— ezzel gyakran találkoz—

hatunk a gyakorlatban — nem vezet helyes eredményre. Egyes közgazdászok — tévesen

— valamelyik közismert modellhez próbálják a tapasztalati tényeket igazítani, annak a modellnek megkeresése helyett, amelyiktük- rözhetné a vizsgált probléma jellemzőit. Pél- dákon mutatta be. hogy a prognosztíka to—

vábbfejlődése szempontjából mily nagy je- lentősége van a korszerű faktoranalíz'isnek és az ún. összetett explikatív modellek szer- kesztésének. Az előadó kiemelte, hogy je- lenleg különösen az idősorelemzés fejlődik, ami nemcsak az elmélet és a gyakorlat kö- zeledésére nyújt lehetőséget. hanem arra is.

hogy az alapvető műszaki—gazdasági muta- tók nyílt és rejtett változásait egyaránt nyo- mon követhessék. Az előadás ismertette a népgazdasági prognosztika néhány új való- színűségi elméleti irányzatát, valamint kifej—

tette a vállalatok és a népgazdasági ága- zatok gazdasági fejlődése prognosztizálása kulcsfeladatainak megoldásához szükséges főbb módszertani és szervezési követelmé- nyeket.

H. 8, Kordonszkii professzor ,,Az ipartech—

nológi-ai folyamatainak és munkarendjeinek elemzése" című előadásában megvilágította a belső termelési kapcsolatok kérdését, is—

mertette a valószínűségi módszerek alkalma- zását a gépipari feladatok egyes fajtáinál stb. Az előadó vizsgálta többek között a ter—

melés reprezentatív ellenőrzésének kérdéseit IS.

Az előadó rámutatott arra, hogy két kö- rülmény vezetett a spektrálelemzés alkalma- zására a finommechanikai szerkezetek vizs- gálatánál. Az egyik a mechanizmus mozgási sebességének fokozódása és működési sa- játosságaik iránti követelmények növekedése, a másik az elektronika fejlődése, mely lehe- tővé teszi a gyors mozgások sebességének rögzítését és a kapott adatok számszerű kód—

ban történő bevitelét az elektronikus számí- tógépekbe.

A konferencia munkájában matematikusok és mérnökök vettek részt, akik a valószínű- ségelméletet és a matematikai statisztikát a gyakorlatban alkalmazzák. A konferencián jelen voltak különböző minisztériumok kép- viselői, valamint Kisinev, Odessza. Moszkva, Leningrád. Donyeck, Perm, Taskent, Vilnius, Kijev, Riga, Tbiliszi, Novoszibirszk, Szaratov, Gorkij. Rjazan és más városok tudományos kutatóintézeteinek és egyéb szervezeteinek munkatársai.

A konferencia résztvevői felszólalásaik so- rán érintették azokat a módszertani problé—

máikat, melyek a prognosztikával. a techno- lógiai folyamatok optimalizálásával, külön-

böző modellek reprezentatív megfigyelések alapján történő szerkesztésével és tanulmá- nyozásával, a gyártás közbeni és átvételi mi- nőségellenőrzés tervezésével, a termelés és a közgazdaság különböző eseményeinek és jelenségeinek valószínűségi és statisztikai modellezésével, :: technikai haladás előre—

jelzéseinek tökélretesítésével kapcsolatosak.

Beszéltek a népgazdasági mutatók paramé- tereinek becsléséhez szükséges valószínűségi modellek felállítása során jelentkező kérdé- sekről is, valamint a mérnökök és más mű- szaki dolgozók képzésének és átképzésének rendszeréről és más kérdésekről.

Az alkalmazott matematikai apparátus szempontjából az előadásokon alapvetően a következő irányzatokról esett szó: a regresz- szióanalízis statikus és dinamikus modelljei, az idősorok és a sztochasztikus folyamatok elemzése; a valószinűségi—statisztikai mód- szerek komplex alkalmazása a társadalmi, gazdasági és termelési reálfolyamatok pon- tos, valósághű modelljeinek elkészítéséhez.

A konferencián szó esett arról, hogy a Szovjetunió bizonyos tapasztalatokkal ren- delkezik a valószínűségi—statisztikai módsze- reknek népgazdasági felhasználása terén, így például a statisztikai analízis módszereit széles körűen felhasználják több nagyüzem- ben, és ennek érezhető gazdasági hatása van. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Központi Gazdaságmatematikai lntézetében, a Műszeripari Minisztériumban és a Szovjet—

unió Tervhivatola Számító Központjában perspektivikus kutatások folynak a vállalatok és az ágazatok gazdasága fejlődési törvény—

szerűségének és prognoutizálásának statisz—

tikai módszerekkel történő tanulmányozására.

Az említett tárgyban több fontos kutatás fo—

lyik Moszkván kívül az ország más tudomá- nyos központjaiban is: Leningrádban, Novo- szibirszkben, Kisinevben, Donyeckben, Kijev- ben, Tbilisziben. Taskentben.

Azon eredmények mellett, amelyeket a meglevő statisztikai módszereknek a népgaz- dasági feladatok megoldására való alkal- mazása és újabb módszerek kidolgozása te- rén eddig elértek, a konferencia résztvevői néhány hiányosságra is rámutattak. Például nem kielégítő az alkalmazott statisztikai fel- adatok terén végzett kutatások koordinálása, aminek következtében a szakemberek nem mindig találják meg a megfelelő megoldást.

A tudományos kutatómunka kiterjesztése és a valószínűségi és statisztikai módszerek- nek a vállalatok és a népgazdasági ágazatok tervezésében és irányításában való mielőbbi alkalmazása érdekében a konferencia részt—

vevői a sokoldalú vita után javaslatokat fo- gadtak el.