Jordan Károly dr: Matematikai statisztika

2. szám.

rendszer megszüntetését, hogy ezáltal is a külke-

reskedelem elömozdittassék. Ezen határozattal

összhangban 1921 május 1—én felülvizsgált vám—

tarifát léptettek életbe, melyben a legfontosabb szükségleti cikkek vámtételeit jelentékenyen leszál- lították, a fényűzési cikkek vámtételeit ellenben újabb 100%—kal felemelték. Azonkívül az új tarifa a belföldi iparcrkkeket lehetőség szerint védeni tö—

rekedett, amennyiben az ilynemű külföldiáruk vám-

ját az érték 10—30%—ában szabta meg. 1920 március 2—án az alkotmányozó nemzetgyűlés felhatalmaztaa

kormányt, a be- és kivitel szabályozására. Ezek a

felhatalmazások évről évre meghosszabbíttattak 1924

július 7-ig, s így a kormány a törvényes rendsza- bályokon kívül saját kezdeményezésére új vámtéte-

leket léptethetett életbe. Az 1921—1923. években ez a rendszer a tarifa állandóságára károsnak bizo-

nyult, mert az egyes vámtételeket ez idő alatt nem

kevesebb mint ESO-szer változtatták, pénzügyi szem- pontból azonban feladatának megfelelt, mert az

1922. évben a vámtételek felemelése következtében a budget 1.567 millió eszt márka felesleget mutatott

fel. De az ország külkereskedelmi összeköttetései- nek szabályozására ez a tarifa nem felelt meg. Mi- dőn 1923-ban a rossz termés és a közép-európai

gazdasági válság a kereskedelmi mérleg passzivitá—

sával együtt az eszt márka stabilitását veszélyez-

tette, a nemzetgyűlés mindenekfelett a kincstár ér-

dekeinek védelmét tartotta szem előtt. 1923 decem—

ber 19—én a pénzügyminiszter új vámtarifát lépte—

tett életbe, melynek tételei az eddigiektől kevés el- térést mutattak, azonban aranyfrankban lettek be- hajtva és a pénzügyminiszter által megállapított

árfolyam szerint eszt márkára átszámítva (kezdet-

Ill.-I'IllIll-Ilr—IIIIIIll'llllilll'Il-I .__________—__________—_—______.

—— 229 _;

Ill—Ill.!D.I-1IIIIll-IIIIIIIIIIIIIll-'l'lIIIIIUII'i'-l-I'IlllllIIIII-IIIIIÚIDIIIII.-ll _—_______________——_—_________——______—__

IRODALMI SZEMLE

^1928,

ben 1 aranyfrank : 75 eszt márka). Az 1923. év

passzív kereskedelmi mérlege a behozatal korláto—

zásának szükségességét tette aktuálissá, mindaddig, míg a kivitel fejlődése a behozatal növelését ismét megengedi. Az 1924 július 3-i rendelettel a pénz- ügyminiszter az első vámemelést életbeléptette, úgy—

hogy bizonyos árukra vonatkozólag a díjtételeket (búza, dohány, kőszén, stb.) 75%-kal felemelte. Ez a lépés maga után vonta a népképviselet bírálatát és 1924 június 14—én törvényt hozatott, amely a vá—

mok megállapítása tekintetében a kormánynak adott teljhatalmat túlnyomórészt megszüntette. Július

41—én, pár nappal e törvény életbelépte előtt, a pénz—

iigyminiszter új vámemelést rendelt el (275%-ig), úgy, hogy ez a felemelés behozatali tilalommal volt csaknem egyenlő. A népképviselet a miniszter által felemelt vámok egy részét már 1924 november

5-én ismét leszállította. Egyébként amióta a kor—

mány elvesztette a vámtarifa önálló megállapításá-

nak jogát (1924 július 7.) az eszt vámtarifa mind- össze kétszer és akkoris csak kis mértékben válto—

zott. Az 1927. év utolsó napjaibanapénzügyminisz—

ter 2'7%-kal szállította le a vámtételeket azáltal,

hogy az aranyfrank árfolyamát 73 eszt márkában állapította meg.

Adataink szerint az utolsó években Észtország

kiilkereskedelme kedvező irányban fejlődött. Úgy

látszik, hogy ez a kedvező fejlődés az 1924. évi 8

kezdettől fogva ideiglenesen tervezett vámtételek mérséklését lehetővé teszi, ami az eszt-lett egy- séges tarifában már tervbevétetett, ha pedig e tarifa

életbeléptetése késedelmet szenvedne, úgy a mér- séklés kereskedelmi szerződések kötésével lesz meg- valósítható.

Könyvismertetések.

Chronigue de l'írres.

Jordan Károly dr. : Matematikai statisztika.

('harles Jordan: Statistigue mathé—

m a t 'i 9 M e.

Természet és technika, matematikai, műszaki és termé- szettudomanyi konyvgviijtemény 4. kötete. Budapest, Athenaeum, 1927. 316 l

(folia—fun; de lzwcs mathematígurs, technigues et de science natural/e, torne 4. Budapest, Athenaeum, 1.027.

316 pages.

Résumé. La . S ! a t i s t i (1 n e math e' m a—

tig ue de M. Charles .] o r (1 a n, agrége' () liUni- vez-sité des sciences économiaues de Budapest, uient

de paraítre en traduction frangaíse, avec une pré- face de M. aVO cagn e, membre de liAca—

démz'e, ehez Gauthier Villars (Paris). Ltanteur

Iraiie toutes les _{parties de la méthode de sta-} tísíitlue malhémalígue, ainsi one It's formules- el leur (Iémonstration, présentant, pour celle-ci, plusieurs nouveaux procédés. En outre, il ezpose, dans les (leur, premíers clmpilrcs, les (]uestions apparlt'nanl á la lliéorie générale (les nombres. Il attache une grande importance á la lhe'orie des probubilz'tés, estimant (luc la statistígue a pour but rl'établir, sur la base des données disponibles,

n'es [n'évisions sur la [réguence des fails a se pro-

duire. Dans swprécieuse étude, il analyse aussix limiplicatínn des méthodes de la statistigue maihé-

nmtigue.

16

szám.

;;230—

Jordan Károlynak, a közgazdasági egyetem

magántanárának a könyve magyar kiadását némi—

leg megelőzően kisebb eltérésekkel francia nyelven is megjelent, ,,Statistipue Mathématigueh cimen,

Gauthier Viliars, Paris, kiadásában és M. d'Ot-agne,

a francia Akadémia tagjanak előszavz'tval. .lordan

kizárólag a statisztika matematikai részével fog—

lalkozik. Nem csodálatos, hogy francia kiadó is szí—

vesen vállalkozott a jeles mű kiadásá'a, mivel a

francia, de a többi világnyelvek irodalma is meg—

lepően szegény az olyan rendszeres és részletes statisztika matematikai munkákban, amelyek a

modszereinel' minden részletet feldolgoz fa, nem csupán az alkalmazandó formulákkal ismertetnek meg, hanem azoknak — egyébként túlnyomórészt

folyóirateikkekben szétszórt — levezetéseit is tartal- mazzák. A magyar kiadásnak pedig különösen őrül.

nünk kell, mert ilyen, 'agy hasonló jellegű mű ma- gyar nyelven eddig egyáltalt'iban nem jelent meg.

Jordan nmtunnlikai statisztikai tankönyvet írt.

A matematikára való utalás a mű címében nem——

csak azért indokolt, mert a könyv csak azok szá—

mára érthetö, akik a magasabb matematikában tel- jesen otthonosak és egyúttal annak formanyelve- nek olvasását megszokták ta könyv tartalma ugyanis úgyszól 'án kizárólagosan matematikai for-

mulákból és levezetésekből áll), hanem egyúttal

azért is, mert a jelenségek megfigyelésének és ősz—

szeszámlálásának a statisztika számára igen fontos,

és a közkeletű tankönyvek bármelyikében igen

behatóan tárgyalt egyáltalában nem foglalkozik. lizt a könyvet valóban nem szabad a

megszokott statisztikai kézikönyvek mértékével mérni. Azok többnyire a statisztikai feldolgozás so—

rán hasznosítható képleteket közlik, M leírják azok előnyeit és hátrányait, vázolják alkalmazási terűle-

módjaival

tiiket, hasznosításuknak lehetőségeit —— de mate—

matikai igazolásuknak viszonylag csak kis teret tar-

tanak fenn. Jordan művének a felépítése éppen el—

lentétes. A matematikai levezetések veszik igénybe

a könyv nagyobbik részét. Szeknek a levezetések—

nek rendszeres összegyűjtése nem csupán a mate-

matikusok számára bir jelentőséggel, mert ismere—

tük a statisztikus számára is új fényt gyujthat és sok, egyébként homályban ina'adó megismerésre

vezetheti rá, bár a képletek megfelelő gyakorlati alkalmazásához a matematikai levezetésekre nincs

is feltétlenül szüksége.

A rendkívül nagy tudásról tanuskodó könyv

többet nyujt a vonatkozó eddigi ismeretek össze—

tuglalásánál. Jordan több új bizonyítási eljárást is

bemutat, amelyek egynémelyikéről M. d'Oeagne a

francia kiadáshoz írt, az egész munkát rendkívül

magasztaló előszavában igen elismerően nyilatko—

zik. Különösen a függvényeknek polynomok segé—

lyével való sorbabontása körüli új eljárások (283.

és 297. lap) és a legkisebb "négyzetek módszerén új változata (29t. l.) jelentősek. ;

.lordan a szorosan vett matematikát is jelentő-

sen fejlesztette. Nagyszái'nű, a legkülönbözőbb or,-

5 ágok matematikai tolyóiralaiban megjelent és e

könyvben idézett dolgozatain kívül meg kell emlé—

kezni a l'raneia kiadás két első fejezetéről is, ame—

lyek a magyar kiadásban jóval rövidebbek. Ez a két első fejezet ,,Notions du eatcul des differences t'inies" és ,,Notions dlinalyse" címen az általános

SZáltileMt'lth tartozó kérdésekkel foglalkozik s

—— ismét M. dtkagne tanusága szerint —— azt rend—

kívül nagyértékű új levezetésekkel gazdagítja. E

fejezetek tartalmának eredetisége és abszolut értéke

indokolja. hogy .lordan azokat inűvebe beleillesz—

tette, a módszerekkel

azonban már csak lazább kapcsolatban vannak, bár

tartalmuk a statisztikai sorok zavaró tényezők ha-

szorosan vett statisztikai

lásától való megtisztítását es általánosítását is szol-

gáló interpoláeió eljárásaiba is bevezet.

Jordan egyébként a statisztikai módszereket többé—kevésbbtfx a valószínűségelmélet különleges alkalmazásának tekinti s ennek megfelelően a sta—

tisztika célját is abban látja, hogy a jövőben elő—

tordulandó események gyakoriságát a mult adatai

alapján előzetesen megállapítsa. A statisztika céljá—

nak ilyen körülírása szűkségképen a statisztikusok

egyik iskolájának ellentmondását váltja ki. Néze- tem szerint azonban Jordan definíciójának fogya-

tékossága nem az, hogy a jövőre való következte—

tés a mult adatai alapján nem volna lehetséges, hanem csupán az, hogy tűlszűk. Maga Jordan meg—

győzően bebizonyítja, hogy a valószínűségszámítás-

nak igen is van helye a statisztikában. De mind—

amellett aztisel kell ismerni, hogy a multban meg- figyelt, tapasztalt jelenségeknek leegyszerűsített adatokkal való jellemzése a jövőre való következte—

tés eélzata nélkűl is ugyancsak a statisztika feladata.

Mindent összefoglalva, Jordan könyve a sta—

tisztika matematikai módszereinek végső indokai—

val való megismertetésének célját kiválóan szol- gálja. Amellett nem kompiláció, hanem sok erede—

tit is tartalmaz. A matematikai levezetések elvont tárgyalását a nyert eredményeknek különböző

tárgykörökből vett példákon való alkalmazása szí- nesíti, úgyhogy a mű a matematikai statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazásába is bevezet.

Egy dologról nem tájékoztat azonban a könyv, "_, ténymegállapításként, távolról sem kito-

regisztrálok _ arról, hogy a ma-

tematikai statisztikai módszereknek gyakorlati alkalmazása mikor 'álik aggályossá annak követ—

keztében, hogy a feldolgozandó adattömeg ——— mi—

ként pl. a gazdasági statisztikában, de a népesedési

statisztikában is elég gyakran — nem tipikus je- lenségre vonatkozik.

amit

gásk ónt

.' szam.

Jordan könyve sok olvasóra nem számíthat:

mégis ritka értékes, nagybeesii munka.

Varga István dr.

Teleszky jános dr.: A magyar állam pénz- ügyei a háború alatt.

Jean 'Teleszkg/z Les finances de l'Etat hong'rois pendant la gucrrc.

Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia, a Carnegie alatílvány kiadványai sorában, 1927. 428 oldal Edition de PAcadémie Hongroise des Sviem'es. publica-

tions de la fondatz'on Carnegie. 1.927. 428 pages.

.RészunéJ'armi les publications de la fondo-

rion Carnegie, (: pam récemment une étude impor—

Iante (11? M. 'I'eleszky,

—(Ies Finanees: Les finances

l'Etat pendant Ia

L'intérét par le fail

pendant une grande partie de la guerre, l'auleur a été () Iu téte des finances. Merton! en lumie're.

d'une absolument objective, plusieurs fuíts inconnns jusgue—Iá et exposunt en défail tou- ies les cireonsíances importantes au point de vue

financier, Iiétude meilleures

sources pour liíiisioire űnunczére de la guerre.

ministre

() e g n err e.

Jean ancien

hongrois

hong/roís

(le l'ouvraye est accru (Im:

maniere

constitue une des

*

Azoknak a munkáknak— a sorában, melyek a

magyar állam háborús gazdálkodását vannak hi- vatva l'negvilz'igítani, kiváló hely illeti meg 'i'eleszky János terjedelmes tanulmányát. A szerző illusztris személye magában véve is elegendő hogy művére irányítsa a figyelmet, hiszen a háború na—

arra,

gyobb részében, 1917. júniusig ő volt. mint pénz-

ügyminiszter, a magyar állam pénzügyeinek fele—

lős vezetője. A mű megírására a (Zarnegie—bókealapít- vány felszolítására vállalkozott es mint könyvéhez írt előszavában mondja, igvekezett a leenasvobb tárgyilagossággal úgy kezelni az összes kérdéseket,

mintha alakulász'iban lett

volna. tűz a teljes objektivitásra való törekvés vé—

azok semmi része sem

gigvonul az egesz munkán és mint forrásmunká—

nak gazdasa'igtörténeti értékét nem csekély mérték- ben emeli.

Az egesz mü bet, meglehetösen terjedelmes fejezetre oszlik. Az első azt a pénzügyi helyzetet ismertetL melyben Magyarország a háború kitörése idején volt és beszámol azokról az aggasztó jelen—

terén Ma-

gyarországon már a háborút megelőző években is

mutatkoztak s kimutatja, hogy dacára a költség—

vetések látszólagos egyensúlyának, a deficit réme, Wekerle ener- se'gekről, melyek az allami pénzügyek

melyet a kilencvenes évek elején

gikus penzizigyi rendszabályainak sikerült kiküszö-

bölnie,ismét megjelent a magyar költségvetésben:

l913-ban—a zárszámadás szerint —— a valódi

_ 231 ;; ^{1928 '}

hiány meghaladta a negyedmilliárd koronát. Nem sokkal kevesebb tényleges hiánnyal kellett számol—

nia az 1914/1915. évi előirányzatnak mely—

nek számadatait persze halomra döntötte a háború sem,

kitörése.

A mű gerince tulajdonképen a II. és a HL fe- jezet, melyekben az állami kiadások és bevételek

háborús alakulása nyer ismertetést és itt a leg—

kimerítőbben fel van sorolva és leírva minden jel—

lemzö momentum, mely ezekkel összefügg. A zár-

számadásokból már ismeretes összegszerű kimuta-

tásokon kívül behatóan ismerteti a szerző az ál-

lami kiadások és bevételek háborús alakulásával Összefüggő összes kérdéseket, kitérve a pénz érté—

kének és vásárlóképességének alakulására is és

különösen nagy figyelmet szentel az osztrák—magyar monarchia két állama közös háborús kiadá—

sainak, 'megemlékezvén a hadvezetőségnek a háború

befejeztével kiegyenlítetleniil maradt tartozásairól,

követeléseiről és megmaradt készleteiröl. A bevéte- lek részletezése kiterjed arra is, hogy a pénz kül—

földi árfolyamértéke, illetőleg belső vásárlókepes—

sége alapján aranykoronákra, illetőleg indexkoro—

nákra átszámítva mennyi volt a háborús állami bevételeknek és kiadásoknak valódi értéke. X kö—

vetkező fejezetben az állami hitelügy van ismer—

tetve és itt különös érdeklődésre tarthat számot az a rész, mely az osztrák—magyar banknak a mo-

narehia két állama részéről való igénybevételéről

szól. A jegybank és a pénzrendszer közössége foly—

tán a két állam kormánya csak paritásosan vehe-

tett fel kölcsönt a banktól. 1916. végéig az igénybe-

vétel —- a kvóta szerint —— valóban paritásos volt, innen kezdve azonban az igénybevétel tekintetében

lényeges és a háború végéig állandóan fokozódó el—

tolódás állott be és az osztrák igénybevétel sok—

kal nagyobb volt, mint magyar részről. A háború befejeztekor Ausztria tényleg 25 milliárd koronát vett igénybe a jegybanktól, Magyarország ellenben csak 99 milliárd koronát, holott a kvóta szerint

Magyarországra 143 milliárd korona esett volna.

Ausztria tehát Magyarország rovására fokozottabb

mértékben rontotta a közös pénz értékét.

Kimerítoen ismerteti ezután a szerző a hábo-

rús adópolitikát és egy fejezetet szentel a baború—

nak a pénzpiacra gyakorolt hatásának is.

'l'eleszky munkáia mindenképen nagy nyere—

sége e téren gazdagnak éppen nem nevezheto gaz—

dasági irodalmunknak és nemcsak a szakember fogja értékes forrásműként felhasználni, hanem

érdekesen csoportosított adataival és tömör. tárgyi—

lagos stílusával a nagyközönség széles rétegei szá-

mára is az érdekes olvasmány vonzóerejével bír.

Sz. Gy. dr.